Keresés "Tokaji Aszú"

Négykezes Londonban

A Michelin Guide felkérésére Tóth Szilárd, a Salt séfje a londoni Frog étterem konyhafőnökével főzött.

Csokoládé a Duna partjáról

A Zax nem annyira régen robbant be a csokoládék piacára, mint amennyire ismert és kedvelt már most a kiváló minőségű termékek rajongói körében. Aki egyszer látott vagy kóstolt már Zax bonbont, az nem felejti el: gyönyörű színeivel, vékony, roppanós csokoládéjával és krémes vagy gyümölcsös töltelékeivel már az első találkozáskor garantáltan maradandó élményt nyújt.

A magyar pezsgő megint szép lesz

…méltó régi nagy híréhez. Virágzik ugyanis a magyar pezsgőkészítés – szerte az országban egyre több borászat kezd bele a pezsgősítésbe a champagne-i metódus alapján, így várhatóan egyre több izgalmas buborékos bort ihatunk majd. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szerteágazó sokszínűségből mivé forrhatja ki magát a valódi magyar pezsgő.

Fantasztikus étterem született a Bajcsyn

Pasztell néven működik tovább a Tama Étterem. A névváltoztatáshoz új arculat és új koncepció társul, az étterem munkáját továbbra is az olasz Nicola Portinari séf segíti, aki hazájában már két Michelin-csillagot szerzett.

Nemesi romantika, polgári valóság

Az elbűvölő Dőry-kastélyból borászatot építő Béres István az IT-szektorból érkezett a pincébe, ahol igyekszik minőségbiztosítással foglalkozni: vagyis kóstolni. A szekszárdi Szent Gaál Kastély és Borház tulajdonosaként a borkészítést Posevitz Ilonára bízza, az árazást pedig édesapja egy mondatára alapozza. Egy ember, aki tudja, hogyan akar meghalni.

Mit kóstoljunk a Gourmet Fesztiválon?

Belekóstoltunk a Gourmet Fesztiválba, hogy ajánljunk pár finom falatot és kortyot: Champagne, könnyed francia szendvics, celebspotting, borjúnyelves pájsli, lágy kakastaréj, gyönyörű bélzetű kenyér, unicum-sör, slow stifolder, üzbég plov – a teljesség igénye nélkül.

„A boldogság nem bonyolult dolog”

A balatonfüredi Figula Pincészet mindig is különleges embereket vonzott. Ide járt Esterházy Péter és Freund Tamás világhírű agykutató. Mihály a családi pincészetet alapító legendás édesapa tudását és jó kedvét is megörökölte. A borász nemrég kapta meg a 2019 Borászok Borásza díjat.

Az almás pitéjüknek már híre van

A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani, a cukrászat újhulláma viszont még nem szakította át a gátat: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, mi a korszerű cukrászat lényege?

Most már biztos, vége az avantgárdnak

Palágyi Eszter, Győrffy Árpád, Bárdos Sarolta és Nagy Zoltán képviselték Magyarországot a világ egyik legjelentősebb gasztronómiai konferenciáján. A séfek, a borász és a bártender több mint kétezer néző előtt mutatta be a modern magyar gasztronómiát.

Mihez igyuk a tokaji aszút?

A #KoccintsAszuval kezdeményezés arra ösztönzi az ínyenceket és borkedvelőket, hogy bátran vegyék le a polcról a tokai aszút, tervezzék s építsék be az ünnepi menüsorba. Ha tanácstalanok vagyunk, hogy milyen ételek, időzítés, hőmérséklet és fogyasztási mód dukál, a legegyszerűbb, amit tehetünk: kérdezzük a borászt!

Ha nem lesz szüret, azt is el kell fogadni

Ha Tokaj, Mád vagy Sátoraljaújhely felé vesszük az irányt, vétek lenne kihagyni a hangulatos kistelepülést, és ha már ott vagyunk, mindenképp térjünk be a tállyai Zsadányi Pincészethez is. Az egyik tulajdonossal, Árendás Eszterrel beszélgettünk.

A párizsi magyar propagandaebéd

Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.

Ne maradjon le a sertéshús az ünnepi asztalról sem!

A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.

Menü, amitől könnyezünk örömünkben

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete idén hetedik alkalommal rendezi meg évzáró Gáláját, melyen a 170 éve született Dobos C. Józsefre emlékeznek. Az ő 1881-ben kiadott Magyar-francia szakácskönyve alapján, az abban szereplő ételeket modernizálva és újragondolva alkotja meg a gálaebéd menüsorát a felkért séf-csapat.

Milyen desszertbort tegyünk a karácsonyi asztalra?

Szinte elképzelhetetlen az ünnepi asztal valamilyen természetes édes bor nélkül, legyen az aszú, szamorodni, késői szüret vagy jégbor. A felsorolt desszertborok különbözőképpen készülnek, de ami biztosan közös bennük: természetesen édesek, s ha jól sikerülnek, koncentráltan gyümölcsösek, illatosak, gazdagok.

Aszú a luxus világában

Egészen sajátos módon gondolkodik Tokajról. Számára nem annyira a furmint mint fajtanév a fontos, inkább a márkanévre helyezi a hangsúlyt. A fő kérdés, hogy jut el a tokaji aszú a világ ezer legjobb éttermébe. Bacsó András, a Vega Sicilia tulajdonában lévő Oremus pincészet borász-igazgatója idén elnyerte a Borászok Borásza díjat is.

Az igazi kézműves borász.Homonna Attila

Egyszer elzarándokolt a Himalájába, és hatputtonyos tokaji aszúval ünnepelte, hogy feljutott a csúcsra. Nála a borkészítés valóban kézműves, a személyes jelenlét a leghathatósabb eszköze. Hisz a száraz furmintban, de Tokaj jövőjét szerinte a múltjára kellene építeni: a késői szüretelésű borokra, az édes szamorodnira és persze az aszúra. Homonna Attilánál jártunk Erdőbényén.

Hol vásárolhatunk jó halat?

A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.

Tokaji borok seregszemléje

Tokaj-Hegyalja méreténél és borainak egyedi karakterénél fogva kiemelkedik hazánk borvidékei közül. A mostanában sokat emlegetett nemzetközi márkaépítés mellett fontos, hogy a hazai fogyasztók is tisztában legyenek azzal, milyen forradalmi változások zajlottak le a borvidéken az utóbbi két évtizedben.

Ilyen a Bokszi. Bock József villányi borászatában

Az elmúlt bő harminc év összegzésére kértük az ismerősei által Bokszinak becézett Bock Józsefet, de a 66 éves borász korát meghazudtoló lendülettel inkább a jövőt tervezi, mint hogy a múltról merengjen. Megtudtuk tőle, mit ért el ő maga és a borvidék és miért nyitnak a gyümölcsösebb nedűk felé.

Fesztiválok ideje

Kürtőskalács-, Gőzgombóc-, Méz-, Csipkebogyó-, Halfesztivál. És akkor még nem beszéltünk a szüreti felvonulásokról, az olaszrizling ünnepéről. Október a fesztiválok ideje.

Kézműves élelmiszerek Tokaj-Hegyaljáról

A tokaji borászok közül kevesen jöttek még rá, hogy jó sajt nélkül nincs jó borvidék, pedig egyre több helyi kézműves sajttól roskadoznak a hegyaljai termelői piac asztalai. Jól megférnek mellettük...

A borok készen várakoznak...

Három nagy tokaji pince indításánál bábáskodott, igazán nagyot azonban kis családi pincéjével alkotott. Demeter Zoltán nem lobbizik nagy borászati szervezetekben, mégis az egyik legfontosabb véleményformáló Tokaj-Hegyalján.

Eger és Badacsony, vörös-fehér körtánc

Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.

Sopron: kékfrankost kékfrankért

Ha Sopron, akkor kékfrankos. Kevés borvidék van ennyire összekapcsolódva egy szőlőfajtával, de Sopron neve egybeforrt a kékfrankossal, olyannyira, hogy még helyi pénz is született belőle, a kékfrank. Így igazságos, hiszen a legenda szerint a kékfrankost egykor a pénzről nevezték el, most tehát a borról neveznek el pénzt. Sopronnal folytatódik a Borvacsora az M1-en.

Bajnok fagylaltok

Világbajnokság, Rimini, 4. hely. Az év fagylaltja, 2003. Fagylaltverseny, aranyérem, 2008. Nem sok cukrászda van Magyarországon, ahol efféle cédulák tűzdelik a hatvan-hetven-féle fagyitól roskadozó fagylaltpultot. A Vári cukrászda Rákosszentmihályon ilyen.

Villánnyal folytatódik a Borvacsora

Villány egy kis magyar mediterránum. Ez az ország legdélebbi vidéke, itt érleli a legtöbb napfény a szőlőket, itt készülnek a testes, zamatgazdag vörösborok. Talán azt is mondhatjuk, hogy Villány az a vörösboroknak, ami Tokaj a fehéreknek. Erről beszélget a műsorvezető Kovács „Kokó” István vendégeivel, Gere Attilával, Hajnóczy Somával és Bodrogi Gyulával az M1 képernyőjén.

Tokajjal indul a Borvacsora az M1-en

Augusztustól újra látható az M1 műsorán a Borvacsora, amelyben a magyar borrégiókat mutatják be, boraikkal, ételeikkel, helyi jellegzetességeikkel. A műsorvezető és a meghívott vendégek egy-egy remek bor és hozzájuk illő, a vidék termékeit bemutató fogások mellett beszélgetnek borról és életről.

Rajongott Tokaj

A tokaji az egyetlen magyar bor, amely a történelem folyamán beleszólt és a jövőben is beleszólhat a világ borképének formálásába. A tokaji borászok mellett pedig egyre több kézműves termék tűnik fel a Hegyaljai piacon.

A szilvalekvár

Andrásy szilva, duránci szilva, húsos szilva, lószemű szilva, nemtudom szilva. A magyar szilvafajtáknak nemcsak száma, hanem elnevezése is végtelen. Az őszi szilvalekvár főzés pedig a keleti és a nyugati országrészen is régi hagyomány. Üstben, egy egész napon át kevergetve, cukor nélkül.

Szakácstréning

A Magyar Konyha Magazin 2012. áprilisában szakmai tréninget szervezett a Külügyminisztérium európai külképviseletein szakács munkakörben dolgozó munkatársak számára.

Tematika

A Magyar Konyha Magazin 2012. áprilisában szakmai tréninget szervezett a Külügyminisztérium európai külképviseletein szakács munkakörben dolgozó munkatársak számára.

"Czukorból jeget" - Öt kiváló fagylaltozó

A nyár közeledtével felidéztük a fagylalt történetét, majd feltérképeztük, a fővárosban és környékén hol érdemes áldoznia az édességek jeges oltárán a túlcukrozott tömegjégkrém helyett kiváló alapanyagokból főzött, kézműves fagyikra vágyóknak. Körkép a gorgonzolafagyitól a tokaji aszús mazsoláig.

Most már biztos, vége az avantgárdnak

Palágyi Eszter, Győrffy Árpád, Bárdos Sarolta és Nagy Zoltán képviselték Magyarországot a világ egyik legjelentősebb gasztronómiai konferenciáján. A séfek, a borász és a bártender több mint kétezer néző előtt mutatta be a modern magyar gasztronómiát.

Csokoládé a Duna partjáról

A Zax nem annyira régen robbant be a csokoládék piacára, mint amennyire ismert és kedvelt már most a kiváló minőségű termékek rajongói körében. Aki egyszer látott vagy kóstolt már Zax bonbont, az nem felejti el: gyönyörű színeivel, vékony, roppanós csokoládéjával és krémes vagy gyümölcsös töltelékeivel már az első találkozáskor garantáltan maradandó élményt nyújt.

A magyar pezsgő megint szép lesz

…méltó régi nagy híréhez. Virágzik ugyanis a magyar pezsgőkészítés – szerte az országban egyre több borászat kezd bele a pezsgősítésbe a champagne-i metódus alapján, így várhatóan egyre több izgalmas buborékos bort ihatunk majd. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szerteágazó sokszínűségből mivé forrhatja ki magát a valódi magyar pezsgő.

Fantasztikus étterem született a Bajcsyn

Pasztell néven működik tovább a Tama Étterem. A névváltoztatáshoz új arculat és új koncepció társul, az étterem munkáját továbbra is az olasz Nicola Portinari séf segíti, aki hazájában már két Michelin-csillagot szerzett.

Mit kóstoljunk a Gourmet Fesztiválon?

Belekóstoltunk a Gourmet Fesztiválba, hogy ajánljunk pár finom falatot és kortyot: Champagne, könnyed francia szendvics, celebspotting, borjúnyelves pájsli, lágy kakastaréj, gyönyörű bélzetű kenyér, unicum-sör, slow stifolder, üzbég plov – a teljesség igénye nélkül.

Az almás pitéjüknek már híre van

A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani, a cukrászat újhulláma viszont még nem szakította át a gátat: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, mi a korszerű cukrászat lényege?

Mihez igyuk a tokaji aszút?

A #KoccintsAszuval kezdeményezés arra ösztönzi az ínyenceket és borkedvelőket, hogy bátran vegyék le a polcról a tokai aszút, tervezzék s építsék be az ünnepi menüsorba. Ha tanácstalanok vagyunk, hogy milyen ételek, időzítés, hőmérséklet és fogyasztási mód dukál, a legegyszerűbb, amit tehetünk: kérdezzük a borászt!

Ha nem lesz szüret, azt is el kell fogadni

Ha Tokaj, Mád vagy Sátoraljaújhely felé vesszük az irányt, vétek lenne kihagyni a hangulatos kistelepülést, és ha már ott vagyunk, mindenképp térjünk be a tállyai Zsadányi Pincészethez is. Az egyik tulajdonossal, Árendás Eszterrel beszélgettünk.

A párizsi magyar propagandaebéd

Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.

Ne maradjon le a sertéshús az ünnepi asztalról sem!

A sertéshús finom, és a modern táplálkozási irányelvek szerint is érdemes disznóból készült fogásokat enni. A malachús fontos – többek között – az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, és a zsírjától sem kell annyira félni, ahogy azt korábban gondoltuk. Ráadásul kiváló ételek készíthetők belőle az ünnepi asztalra is.

Menü, amitől könnyezünk örömünkben

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete idén hetedik alkalommal rendezi meg évzáró Gáláját, melyen a 170 éve született Dobos C. Józsefre emlékeznek. Az ő 1881-ben kiadott Magyar-francia szakácskönyve alapján, az abban szereplő ételeket modernizálva és újragondolva alkotja meg a gálaebéd menüsorát a felkért séf-csapat.

Milyen desszertbort tegyünk a karácsonyi asztalra?

Szinte elképzelhetetlen az ünnepi asztal valamilyen természetes édes bor nélkül, legyen az aszú, szamorodni, késői szüret vagy jégbor. A felsorolt desszertborok különbözőképpen készülnek, de ami biztosan közös bennük: természetesen édesek, s ha jól sikerülnek, koncentráltan gyümölcsösek, illatosak, gazdagok.

Hol vásárolhatunk jó halat?

A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.

Fesztiválok ideje

Kürtőskalács-, Gőzgombóc-, Méz-, Csipkebogyó-, Halfesztivál. És akkor még nem beszéltünk a szüreti felvonulásokról, az olaszrizling ünnepéről. Október a fesztiválok ideje.

Kézműves élelmiszerek Tokaj-Hegyaljáról

A tokaji borászok közül kevesen jöttek még rá, hogy jó sajt nélkül nincs jó borvidék, pedig egyre több helyi kézműves sajttól roskadoznak a hegyaljai termelői piac asztalai. Jól megférnek mellettük...

A borok készen várakoznak...

Három nagy tokaji pince indításánál bábáskodott, igazán nagyot azonban kis családi pincéjével alkotott. Demeter Zoltán nem lobbizik nagy borászati szervezetekben, mégis az egyik legfontosabb véleményformáló Tokaj-Hegyalján.

Eger és Badacsony, vörös-fehér körtánc

Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.

Sopron: kékfrankost kékfrankért

Ha Sopron, akkor kékfrankos. Kevés borvidék van ennyire összekapcsolódva egy szőlőfajtával, de Sopron neve egybeforrt a kékfrankossal, olyannyira, hogy még helyi pénz is született belőle, a kékfrank. Így igazságos, hiszen a legenda szerint a kékfrankost egykor a pénzről nevezték el, most tehát a borról neveznek el pénzt. Sopronnal folytatódik a Borvacsora az M1-en.

Bajnok fagylaltok

Világbajnokság, Rimini, 4. hely. Az év fagylaltja, 2003. Fagylaltverseny, aranyérem, 2008. Nem sok cukrászda van Magyarországon, ahol efféle cédulák tűzdelik a hatvan-hetven-féle fagyitól roskadozó fagylaltpultot. A Vári cukrászda Rákosszentmihályon ilyen.

Villánnyal folytatódik a Borvacsora

Villány egy kis magyar mediterránum. Ez az ország legdélebbi vidéke, itt érleli a legtöbb napfény a szőlőket, itt készülnek a testes, zamatgazdag vörösborok. Talán azt is mondhatjuk, hogy Villány az a vörösboroknak, ami Tokaj a fehéreknek. Erről beszélget a műsorvezető Kovács „Kokó” István vendégeivel, Gere Attilával, Hajnóczy Somával és Bodrogi Gyulával az M1 képernyőjén.

Tokajjal indul a Borvacsora az M1-en

Augusztustól újra látható az M1 műsorán a Borvacsora, amelyben a magyar borrégiókat mutatják be, boraikkal, ételeikkel, helyi jellegzetességeikkel. A műsorvezető és a meghívott vendégek egy-egy remek bor és hozzájuk illő, a vidék termékeit bemutató fogások mellett beszélgetnek borról és életről.

Rajongott Tokaj

A tokaji az egyetlen magyar bor, amely a történelem folyamán beleszólt és a jövőben is beleszólhat a világ borképének formálásába. A tokaji borászok mellett pedig egyre több kézműves termék tűnik fel a Hegyaljai piacon.

A szilvalekvár

Andrásy szilva, duránci szilva, húsos szilva, lószemű szilva, nemtudom szilva. A magyar szilvafajtáknak nemcsak száma, hanem elnevezése is végtelen. Az őszi szilvalekvár főzés pedig a keleti és a nyugati országrészen is régi hagyomány. Üstben, egy egész napon át kevergetve, cukor nélkül.

Szakácstréning

A Magyar Konyha Magazin 2012. áprilisában szakmai tréninget szervezett a Külügyminisztérium európai külképviseletein szakács munkakörben dolgozó munkatársak számára.

Tematika

A Magyar Konyha Magazin 2012. áprilisában szakmai tréninget szervezett a Külügyminisztérium európai külképviseletein szakács munkakörben dolgozó munkatársak számára.

"Czukorból jeget" - Öt kiváló fagylaltozó

A nyár közeledtével felidéztük a fagylalt történetét, majd feltérképeztük, a fővárosban és környékén hol érdemes áldoznia az édességek jeges oltárán a túlcukrozott tömegjégkrém helyett kiváló alapanyagokból főzött, kézműves fagyikra vágyóknak. Körkép a gorgonzolafagyitól a tokaji aszús mazsoláig.

Négykezes Londonban

A Michelin Guide felkérésére Tóth Szilárd, a Salt séfje a londoni Frog étterem konyhafőnökével főzött.

Nemesi romantika, polgári valóság

Az elbűvölő Dőry-kastélyból borászatot építő Béres István az IT-szektorból érkezett a pincébe, ahol igyekszik minőségbiztosítással foglalkozni: vagyis kóstolni. A szekszárdi Szent Gaál Kastély és Borház tulajdonosaként a borkészítést Posevitz Ilonára bízza, az árazást pedig édesapja egy mondatára alapozza. Egy ember, aki tudja, hogyan akar meghalni.

„A boldogság nem bonyolult dolog”

A balatonfüredi Figula Pincészet mindig is különleges embereket vonzott. Ide járt Esterházy Péter és Freund Tamás világhírű agykutató. Mihály a családi pincészetet alapító legendás édesapa tudását és jó kedvét is megörökölte. A borász nemrég kapta meg a 2019 Borászok Borásza díjat.

Aszú a luxus világában

Egészen sajátos módon gondolkodik Tokajról. Számára nem annyira a furmint mint fajtanév a fontos, inkább a márkanévre helyezi a hangsúlyt. A fő kérdés, hogy jut el a tokaji aszú a világ ezer legjobb éttermébe. Bacsó András, a Vega Sicilia tulajdonában lévő Oremus pincészet borász-igazgatója idén elnyerte a Borászok Borásza díjat is.

Az igazi kézműves borász.Homonna Attila

Egyszer elzarándokolt a Himalájába, és hatputtonyos tokaji aszúval ünnepelte, hogy feljutott a csúcsra. Nála a borkészítés valóban kézműves, a személyes jelenlét a leghathatósabb eszköze. Hisz a száraz furmintban, de Tokaj jövőjét szerinte a múltjára kellene építeni: a késői szüretelésű borokra, az édes szamorodnira és persze az aszúra. Homonna Attilánál jártunk Erdőbényén.

Tokaji borok seregszemléje

Tokaj-Hegyalja méreténél és borainak egyedi karakterénél fogva kiemelkedik hazánk borvidékei közül. A mostanában sokat emlegetett nemzetközi márkaépítés mellett fontos, hogy a hazai fogyasztók is tisztában legyenek azzal, milyen forradalmi változások zajlottak le a borvidéken az utóbbi két évtizedben.

Ilyen a Bokszi. Bock József villányi borászatában

Az elmúlt bő harminc év összegzésére kértük az ismerősei által Bokszinak becézett Bock Józsefet, de a 66 éves borász korát meghazudtoló lendülettel inkább a jövőt tervezi, mint hogy a múltról merengjen. Megtudtuk tőle, mit ért el ő maga és a borvidék és miért nyitnak a gyümölcsösebb nedűk felé.

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem