Mit termesszünk egy permakultúrás kertben?
Az ilyen kertek egy átlagos kerthez képest kevesebb munkával járnak.
Az ilyen kertek egy átlagos kerthez képest kevesebb munkával járnak.
A világ azért eszik, hogy éljen, de az olaszok azért élnek, hogy egyenek, állítja a híres színész.
A listán idén is az ágazat leginkább figyelemreméltó, újító szemléletű vállalatai kaptak helyet.
Ez a tuti exkluzív élmény: a Feröer-szigetek Michelin-csillagos büszkesége új helyet talált magának.
Maci Lacin még mosolyogtunk, pedig tényleg baj van, ha egy medve rákattan a gyorséttermi kajára.
A tapenade nem olasz és nem is spanyol, hanem provence-i, a szó maga az okcitán nyelvben kapribogyót jelent.
Ma még jöhet a malacsült, a lencse, a kocsonya, de holnaptól ideje kímélni a gyomrot!
A Nagy-Kevély lábánál van egy icipici boltocska, amely Spanyolország ízeit kínálja a magyar vásárlóknak.
Kecskékkel szépítik a japán vidéket – a megoldás nem csak környezetbarát, de cuki is.
A Balaton, a Badacsony és a fenyőarborétum vonzáskörzetében töltésre állíthatjuk a napelemeket.
Az ellenállóképesség megalapozása a szülői példával kezdődik.
Pár száz éve drágábbak voltak az aranynál, és csak az elitnek jártak, mára meg az üzletek polcain sorakoznak.
Hogyan teremhet a mi kertünkben a környék legszebb kápiája?
A színésznő szerint a férfiak valamit jobban megértenek a főzésből, mint a nők.
Honnan ered a roppanós cukorréteggel borított, pálcára tűzött, piros gyümölcs receptje?
A francia újbor ünnepe - ezúttal csinnadratta és dínomdánom nélkül.
Európa számos borvidékén tradícióval rendelkezik, hazai viszonylatban csak néhány pincészet alkalmazza.
A magyar konyha évszázadokon át őrizte a vadak elkészítésének fortélyait.
Szakmám legnagyobb kihívása egészségesen táplálni saját, válogatós gyerekeimet.
A csabagyöngye bora üde, friss, gyümölcsös. Kiváló fröccs alapanyag, de önmagában fogyasztva is remek.
Egy kerti sütögetés gondolata felvillanyozó, de a megszervezése nem mindig móka és kacagás.
Litauszki Zsolt, Ádám Csaba és Haraszti Zsolt mutatja meg epres finomságait.
A badacsonyi Borbély Családi Pincészet.
Az ősz beköszöntével a friss, aromás gyümölcsök szezonja is befejeződik. A gyümölcsszörpök nemcsak a forró nyári napok hűsítéséhez járulnak hozzá, de a nyári aromákat a hideg téli napokra is átmenthetjük velük. A Magyar Konyha és a Pannon Gasztronómiai Akadémia közös tesztjén ezúttal a szörpök szörpje, a málnaszörp került a zsűri asztalára.
A Pannon Gasztronómiai Akadémiával közös tesztünkben ezúttal a megfelelő paprikaalapanyagot próbáltuk megtalálni az igényesebb felhasználók számára.
Narancsbor – narancs vagy bor? Esetleg narancsszínű bor. Semmi köze a narancshoz, ezt már elöljáróban is leszögezhetjük. Ezzel szemben szőlőből készül, a lehető legtermészetesebb módon. Ez a narancsbor.
Úgy tűnik, rendre fordulóponthoz érkeznek a hazai borászatok: a Gere, Vida, Bolyki, Villa Tolnay által megkezdett sort most a mátrai Nagygombos Borászat folytatta. A rózsaszín továbbra is kiemelt szerepet játszik az életükben, a rozéspecialista újragondolt portfólióval és újravázolt arculattal vág neki a tavasznak.
Amikor már azt gondoljuk, mindent tudunk arról, hogyan kell „helyesen” enni egy ananászt, jön egy Twitter-poszt, ami mindent megváltoztat.
A sváb szorgalom találkozása a magyaros leleménnyel – ez lehet Koch Csaba titka, aki huszonöt éve talpalatnyi földről indult, és mára otthona, a hajós–bajai borvidék mellett Villányban és Szekszárdon is megvetette a lábát.
Az iskolai szünet kezdetekor jelenik meg a piacokon a málna, és a különböző fajták július közepéig biztosítják a szörpnek valót. Ezután nem kell sokat várni, két röpke hét elteltével már kapható is a fekete szeder, amely azután szeptember közepéig kitart.
Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
Kulináris szempontból nem baj, hogy Dél-Olaszország nem tudott lépést tartani a modernizációval, mert így jobban megmaradtak a hagyományok – véli Luigi Cremona olasz étteremkritikus, aki az Olasz Külkereskedelmi Intézet meghívására érkezett hazánkba tizenöt campaniai, szicíliai, pugliai, calabriai és basilicatai termelő kíséretében.
2018. február 7-9. között Dél-Olaszország tartományaiból érkeznek kiállítók a SIRHA Budapest élelmiszeripari vásárra az Olasz Külkereskedelmi Intézet (Italian Trade Agency) szervezésében.
Egyre divatosabbak az olyan gyümölcsök, amelyek nem buja szépségükről vagy finom ízükről, hanem rendkívüli hasznukról, feltételezett „csodatévő” hatásukról ismertek. Jellemzően messziről jönnek, de akad köztük nálunk is termelt, sőt őshonos bogyó is.
A szőlő a belőle készült bor révén a világ legismertebb gyümölcsei közé tartozik. Magukról a mustot adó fürtökről kevesebb szó esik, pedig az ízletes bogyókat régebb óta fogyasztjuk, mint a hordók javát.
Egy átlagember alig néhány fajtájával találkozik élete során, aki azonban paradicsommal foglalkozik, ahogyan cikkünk két szereplője, Király Zoltán és Kósa István, nem győz betelni a kínálat sokféleségével.
Az első pirosló szemeket mohón figyeltük. A gyerekek már a halvány rózsaszínre is azt állították, hogy érett. Másztak a kerítésre, hogy elérjék az ágakat: a szülői szív beledermedt. Nálunk végéhez ért a szezon, a kölykök a sok csimpaszkodás ellenére is életben maradtak.
Élelem, ruházat, szállítmányozó és egyben a táj organikus eleme. Mi az? A turisták kedvencével, a rénszarvassal lépten-nyomon találkozhatunk Finnországba érkezve.
Annyira jó, hogy a környéken megszokott turistacsapda-éttermek helyett egyre eredetibb helyek nyílnak a Szabadság-térnél. Még a végén magyar emberek is fognak ide járni! A bizakodásra okot adó új helyek közül is találtunk egy igazán kiemelkedőt. A környék legerősebb állítása jelenleg a La Parrilla. A frappáns ételsorért és nívós kivitelezésért két séf, Szabó Péter és Papp Balázs felelnek.
Szinte elképzelhetetlen az ünnepi asztal valamilyen természetes édes bor nélkül, legyen az aszú, szamorodni, késői szüret vagy jégbor. A felsorolt desszertborok különbözőképpen készülnek, de ami biztosan közös bennük: természetesen édesek, s ha jól sikerülnek, koncentráltan gyümölcsösek, illatosak, gazdagok.
Egyre többet hallani arról, milyen fontos reggelizni, mondhatjuk, hogy ez manapság igazi divattéma, egyre-másra nyílnak a jó reggelizőhelyek is. Ezzel együtt a közösségi oldalakra soha nem látott mennyiségű gusztusos reggeli képe kerül fel napról napra. Ismerkedjünk meg néhány angol kifejezéssel, amelyekkel gyakran találkozhatunk újabban!
A homok aranya, az istenek éléskamrája, az egészség tára, Szibéria ananásza – ilyen és ehhez hasonló magasztos jelzőkkel illetik a homoktövist. A fanyar ízű bogyónak tulajdonított csodatévő hatás nem divathóbort, kiállja az idő – és a laboratóriumi vizsgálatok – próbáját.
Bukolikus miccssütögetés ide vagy oda, Romániában nagyon kevés helyen készítik helyben a miccset. Két vállalat fóliázott nyers miccse uralja a piacot, mindenki ezt veszi, a feketetói árusok is. A vásárban a megfáradt utazó ehet savanyúlevest, azaz csorbát vagy szárított halat, és vihet haza mézet, mézes diót, lekvárokat, gyümölcsöket, juhsajtot, ordát és természetesen pálinkát is.
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
A gasztronómia járult hozzá talán a legjobban Isztria legfontosabb szőlőfajtájának felemelkedéséhez is. A malvazija istarska a szocialista időkben még csak olcsó asztali bornak számított, ma viszont már trendi, a legjobb horvát éttermek mellett ott van Heston Blumenthal vagy Gordon Ramsay éttermeiben is.
Mátyás király kedvenc csemegéje volt a kucsmagomba, az ínyencségnek ma is örülnek a piacokon. Hogy mi munka van egy jó gombaleves mögött, azt csak azok tudják, akik már hajnalban elindulnak az erdőbe. Ahogy azt az aggteleki Koltay házaspár is teszi.
A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.
A paprikába hempergetett megszólalásig olyan, mint az eper, a másik sáfránytól sárga, a harmadik akár egy aprócska torta. Szirmok, levelek, bogyók díszítik a kecskesajtok királynőjeként méltán emlegetett Pettenkoffer Viktória sajtjait, mindegyik kész remekmű.
A pázmándi családi vállalkozás jó példa arra, hogyan lehet összefogni a helyi borászokat és a helyi termékeket. Budapestről fél óra alatt megközelíthető a Velencei-hegység lábánál fekvő Szerelemvölgy.
Lassan elfogynak a piacról a friss hazai gyümölcsök, de az erdőkben-mezőkön ilyenkor érnek csak igazán a különféle színes bogyók. Egyedi ízük, jellegzetes karakterük miatt helyet érdemelnek a konyhában.
Két délvidéki borvidéket egyesít szellemiségében, miközben nemcsak visszaadja az egykoron híres Szerémi borvidék rangját, de olyan szőlőfajtákból készült borokkal lép a piacra, amelyekért a középkorban fejedelmek és királyok küldtek futárokat, no és erős szekereket persze, amelyek elbírják a hordókat. Maurer Oszkár igazán nem mondhatja, hogy nem született bele a jóba, igaz, a jóság útjának ösvényeit neki kellett kitaposnia.
A listán idén is az ágazat leginkább figyelemreméltó, újító szemléletű vállalatai kaptak helyet.
Ez a tuti exkluzív élmény: a Feröer-szigetek Michelin-csillagos büszkesége új helyet talált magának.
Maci Lacin még mosolyogtunk, pedig tényleg baj van, ha egy medve rákattan a gyorséttermi kajára.
Kecskékkel szépítik a japán vidéket – a megoldás nem csak környezetbarát, de cuki is.
Hogyan teremhet a mi kertünkben a környék legszebb kápiája?
A csabagyöngye bora üde, friss, gyümölcsös. Kiváló fröccs alapanyag, de önmagában fogyasztva is remek.
Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.
Kulináris szempontból nem baj, hogy Dél-Olaszország nem tudott lépést tartani a modernizációval, mert így jobban megmaradtak a hagyományok – véli Luigi Cremona olasz étteremkritikus, aki az Olasz Külkereskedelmi Intézet meghívására érkezett hazánkba tizenöt campaniai, szicíliai, pugliai, calabriai és basilicatai termelő kíséretében.
2018. február 7-9. között Dél-Olaszország tartományaiból érkeznek kiállítók a SIRHA Budapest élelmiszeripari vásárra az Olasz Külkereskedelmi Intézet (Italian Trade Agency) szervezésében.
Egyre többet hallani arról, milyen fontos reggelizni, mondhatjuk, hogy ez manapság igazi divattéma, egyre-másra nyílnak a jó reggelizőhelyek is. Ezzel együtt a közösségi oldalakra soha nem látott mennyiségű gusztusos reggeli képe kerül fel napról napra. Ismerkedjünk meg néhány angol kifejezéssel, amelyekkel gyakran találkozhatunk újabban!
Az ilyen kertek egy átlagos kerthez képest kevesebb munkával járnak.
A Nagy-Kevély lábánál van egy icipici boltocska, amely Spanyolország ízeit kínálja a magyar vásárlóknak.
A Balaton, a Badacsony és a fenyőarborétum vonzáskörzetében töltésre állíthatjuk a napelemeket.
Pár száz éve drágábbak voltak az aranynál, és csak az elitnek jártak, mára meg az üzletek polcain sorakoznak.
A francia újbor ünnepe - ezúttal csinnadratta és dínomdánom nélkül.
Európa számos borvidékén tradícióval rendelkezik, hazai viszonylatban csak néhány pincészet alkalmazza.
Az ősz beköszöntével a friss, aromás gyümölcsök szezonja is befejeződik. A gyümölcsszörpök nemcsak a forró nyári napok hűsítéséhez járulnak hozzá, de a nyári aromákat a hideg téli napokra is átmenthetjük velük. A Magyar Konyha és a Pannon Gasztronómiai Akadémia közös tesztjén ezúttal a szörpök szörpje, a málnaszörp került a zsűri asztalára.
A Pannon Gasztronómiai Akadémiával közös tesztünkben ezúttal a megfelelő paprikaalapanyagot próbáltuk megtalálni az igényesebb felhasználók számára.
Narancsbor – narancs vagy bor? Esetleg narancsszínű bor. Semmi köze a narancshoz, ezt már elöljáróban is leszögezhetjük. Ezzel szemben szőlőből készül, a lehető legtermészetesebb módon. Ez a narancsbor.
Úgy tűnik, rendre fordulóponthoz érkeznek a hazai borászatok: a Gere, Vida, Bolyki, Villa Tolnay által megkezdett sort most a mátrai Nagygombos Borászat folytatta. A rózsaszín továbbra is kiemelt szerepet játszik az életükben, a rozéspecialista újragondolt portfólióval és újravázolt arculattal vág neki a tavasznak.
Amikor már azt gondoljuk, mindent tudunk arról, hogyan kell „helyesen” enni egy ananászt, jön egy Twitter-poszt, ami mindent megváltoztat.
Az iskolai szünet kezdetekor jelenik meg a piacokon a málna, és a különböző fajták július közepéig biztosítják a szörpnek valót. Ezután nem kell sokat várni, két röpke hét elteltével már kapható is a fekete szeder, amely azután szeptember közepéig kitart.
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
Egyre divatosabbak az olyan gyümölcsök, amelyek nem buja szépségükről vagy finom ízükről, hanem rendkívüli hasznukról, feltételezett „csodatévő” hatásukról ismertek. Jellemzően messziről jönnek, de akad köztük nálunk is termelt, sőt őshonos bogyó is.
A szőlő a belőle készült bor révén a világ legismertebb gyümölcsei közé tartozik. Magukról a mustot adó fürtökről kevesebb szó esik, pedig az ízletes bogyókat régebb óta fogyasztjuk, mint a hordók javát.
Egy átlagember alig néhány fajtájával találkozik élete során, aki azonban paradicsommal foglalkozik, ahogyan cikkünk két szereplője, Király Zoltán és Kósa István, nem győz betelni a kínálat sokféleségével.
Az első pirosló szemeket mohón figyeltük. A gyerekek már a halvány rózsaszínre is azt állították, hogy érett. Másztak a kerítésre, hogy elérjék az ágakat: a szülői szív beledermedt. Nálunk végéhez ért a szezon, a kölykök a sok csimpaszkodás ellenére is életben maradtak.
Élelem, ruházat, szállítmányozó és egyben a táj organikus eleme. Mi az? A turisták kedvencével, a rénszarvassal lépten-nyomon találkozhatunk Finnországba érkezve.
Annyira jó, hogy a környéken megszokott turistacsapda-éttermek helyett egyre eredetibb helyek nyílnak a Szabadság-térnél. Még a végén magyar emberek is fognak ide járni! A bizakodásra okot adó új helyek közül is találtunk egy igazán kiemelkedőt. A környék legerősebb állítása jelenleg a La Parrilla. A frappáns ételsorért és nívós kivitelezésért két séf, Szabó Péter és Papp Balázs felelnek.
Szinte elképzelhetetlen az ünnepi asztal valamilyen természetes édes bor nélkül, legyen az aszú, szamorodni, késői szüret vagy jégbor. A felsorolt desszertborok különbözőképpen készülnek, de ami biztosan közös bennük: természetesen édesek, s ha jól sikerülnek, koncentráltan gyümölcsösek, illatosak, gazdagok.
A homok aranya, az istenek éléskamrája, az egészség tára, Szibéria ananásza – ilyen és ehhez hasonló magasztos jelzőkkel illetik a homoktövist. A fanyar ízű bogyónak tulajdonított csodatévő hatás nem divathóbort, kiállja az idő – és a laboratóriumi vizsgálatok – próbáját.
Bukolikus miccssütögetés ide vagy oda, Romániában nagyon kevés helyen készítik helyben a miccset. Két vállalat fóliázott nyers miccse uralja a piacot, mindenki ezt veszi, a feketetói árusok is. A vásárban a megfáradt utazó ehet savanyúlevest, azaz csorbát vagy szárított halat, és vihet haza mézet, mézes diót, lekvárokat, gyümölcsöket, juhsajtot, ordát és természetesen pálinkát is.
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
A gasztronómia járult hozzá talán a legjobban Isztria legfontosabb szőlőfajtájának felemelkedéséhez is. A malvazija istarska a szocialista időkben még csak olcsó asztali bornak számított, ma viszont már trendi, a legjobb horvát éttermek mellett ott van Heston Blumenthal vagy Gordon Ramsay éttermeiben is.
A pázmándi családi vállalkozás jó példa arra, hogyan lehet összefogni a helyi borászokat és a helyi termékeket. Budapestről fél óra alatt megközelíthető a Velencei-hegység lábánál fekvő Szerelemvölgy.
Lassan elfogynak a piacról a friss hazai gyümölcsök, de az erdőkben-mezőkön ilyenkor érnek csak igazán a különféle színes bogyók. Egyedi ízük, jellegzetes karakterük miatt helyet érdemelnek a konyhában.
Két délvidéki borvidéket egyesít szellemiségében, miközben nemcsak visszaadja az egykoron híres Szerémi borvidék rangját, de olyan szőlőfajtákból készült borokkal lép a piacra, amelyekért a középkorban fejedelmek és királyok küldtek futárokat, no és erős szekereket persze, amelyek elbírják a hordókat. Maurer Oszkár igazán nem mondhatja, hogy nem született bele a jóba, igaz, a jóság útjának ösvényeit neki kellett kitaposnia.
A világ azért eszik, hogy éljen, de az olaszok azért élnek, hogy egyenek, állítja a híres színész.
A tapenade nem olasz és nem is spanyol, hanem provence-i, a szó maga az okcitán nyelvben kapribogyót jelent.
Ma még jöhet a malacsült, a lencse, a kocsonya, de holnaptól ideje kímélni a gyomrot!
Az ellenállóképesség megalapozása a szülői példával kezdődik.
A színésznő szerint a férfiak valamit jobban megértenek a főzésből, mint a nők.
Honnan ered a roppanós cukorréteggel borított, pálcára tűzött, piros gyümölcs receptje?
A magyar konyha évszázadokon át őrizte a vadak elkészítésének fortélyait.
Szakmám legnagyobb kihívása egészségesen táplálni saját, válogatós gyerekeimet.
Egy kerti sütögetés gondolata felvillanyozó, de a megszervezése nem mindig móka és kacagás.
Litauszki Zsolt, Ádám Csaba és Haraszti Zsolt mutatja meg epres finomságait.
A badacsonyi Borbély Családi Pincészet.
A sváb szorgalom találkozása a magyaros leleménnyel – ez lehet Koch Csaba titka, aki huszonöt éve talpalatnyi földről indult, és mára otthona, a hajós–bajai borvidék mellett Villányban és Szekszárdon is megvetette a lábát.
Mátyás király kedvenc csemegéje volt a kucsmagomba, az ínyencségnek ma is örülnek a piacokon. Hogy mi munka van egy jó gombaleves mögött, azt csak azok tudják, akik már hajnalban elindulnak az erdőbe. Ahogy azt az aggteleki Koltay házaspár is teszi.
A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.
A paprikába hempergetett megszólalásig olyan, mint az eper, a másik sáfránytól sárga, a harmadik akár egy aprócska torta. Szirmok, levelek, bogyók díszítik a kecskesajtok királynőjeként méltán emlegetett Pettenkoffer Viktória sajtjait, mindegyik kész remekmű.