Vendégségben a Tomcsányi Birtokon
Amforákban erjed a Hárslevelű és a Juhfark a Somló-hegyen.
Amforákban erjed a Hárslevelű és a Juhfark a Somló-hegyen.
Az ilyen kertek egy átlagos kerthez képest kevesebb munkával járnak.
Nem volt jó alapanyaguk, hát megtermelték, a rizottót pedig étlapra tették.
Három termelő vehetett át elismerést a SVÉT 12.0 rendezvényen.
Különleges konyha Kéthelyen: egy fiatal pár teszi izgalmassá a Lokal47-et.
Hippokratész az olimpiai játékokon részt vevő atléták teljesítményének fokozásához mézes vizet ajánlott.
A rút kiskacsa meséje elevenedik meg a messzi Normandiában.
A Balaton, a Badacsony és a fenyőarborétum vonzáskörzetében töltésre állíthatjuk a napelemeket.
A Fajszi Paprika Manufaktúra negyedik generációs családi vállalkozás.
A jó méhész már a kaptár szagáról és a bentlakók hangjáról tudja, hogy jól vannak-e a méhek.
Mi történik, ha ugyanabból a kajszicefréből öt különböző főzőberendezéssel készítenek párlatokat?
A színésznő szerint a férfiak valamit jobban megértenek a főzésből, mint a nők.
Az erdő kincsei: az erdőjárás és a gyűjtögetés ma már nem csak a skandináv új konyha sajátossága.
Gulyásék valóban szorgos gazdák, a nulláról kezdték, mindent maguk építettek fel.
A karantén lélekre gyakorolt hatásairól, a nemzedékeken átívelő közös családi főzésekről is beszélgettünk.
A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.
Csörgő István lassan tizenhárom éve neveli a szépséges, elegáns pöttyökkel díszített pisztrángjait.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
Mindenki másmilyen hamuban sült pogácsát kap a tarisznyájába, és az sem mindegy, hogy mihez kezd vele. Mit jelképeznek a mesékben az ételek, mire tanítanak a mesék az étkezésen keresztül? Boldizsár Ildikó mesekutató és -terapeuta házikójában jártunk Balatonrendesen.
Igazi pálforduláson ment keresztül Rózsa Péter, aki a zöldségszövetség öltönyös-nyakkendős elnökeként egykor üldözte a biokertészeket. Ma már darutollas hajdúsági szalmakalapban, rézgombos posztómellényben jár, és napkeltétől napnyugtáig a virágoskúti földeken intézkedik.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
„Ezt a fajta gazdálkodást csak úgy lehet és csak úgy érdemes csinálni, ha az ember szívvel-lélekkel, éjjel-nappal benne van, ha együtt él a természettel” – mondja ifj. Varga Sándor, aki biodinamikus gazdaságot működtet a Szentgálhoz közeli Élő Bolygón.
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.
A tanyára született, majd hentesnek tanuló színművész útját végigkísérik az ételekhez köthető történetek a répaföldtől a színházbüfék világán át a viszáki Kaszás Attila Pajta Színház kemencéjéig.
Tizennégy éves koromtól élek kertes házban, de a kerti munka a fűnyírásban merült ki, illetve gondozhattam a család dombos ágyását. A lelkesedésem nem tartott sokáig, elsodortak a bulik, az iskola, később a munka. Amikor egyéves lett a fiam, úgy döntött a család, agyő Budapest, az agglomerációba költöztünk.
Létezik egy étterem az Őrségben, ahová Rómából is foglalnak asztalt. Talán azért, mert a Pajta Bisztróban harmóniát talál, aki arra jár. A tulajdonos, Kvasznicza Feri vendégszeretete és a séf, Farkas Richárd határozott, ugyanakkor barátságos és nyitott személyisége - meg persze a főztje - önmagában is arra készteti az embert, hogy újra és újra visszatérjen ide.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
Az Őrség hazánk különösen vonzó, jellegzetes tájegysége, számos ételkülönlegességgel. Csak néhány ezek közül: kapros rántott leves, hajdinamálé, őrségi gánica, dödölle – hogy a tökmagolajról el ne feledkezzünk valahogy! De hogy a csokoládé nem tartozott közéjük, az biztos – eddig legalábbis.
Vannak napok, amikor bármi megtörténhet. A hőmérő higanyszála tizenöt fokkal kúszik fagypont fölé, holott néhány nappal ezelőtt még mínuszban mutatott ugyanennyit. Harminc fokos hőingadozás és a tavasz igézete pedig tökéletesen alkalmas arra, hogy elvegye az ember eszét.
A szőlő a belőle készült bor révén a világ legismertebb gyümölcsei közé tartozik. Magukról a mustot adó fürtökről kevesebb szó esik, pedig az ízletes bogyókat régebb óta fogyasztjuk, mint a hordók javát.
Hétvégén lesz a Gönci Barack Vigasság Boldogkőváralján. De miért is olyan híres a gönci barack? Világmárka, miután az EU védett földrajzi jelzésű terméknek minősítette. Nem véletlen, hogy egy fesztivál is viseli a nevét.
Noha a grillre rakjuk a húst a szmókerben, mégsem nevezhetjük grillezésnek a barbecue-t, mert az más sütési eljárást jelent – mondja Adorjányi Máriusz, a nyarspolgar-bbq.blog.hu szerzője. Az évezredes hagyományokat követő, nedves közegben hőkezeléshez szokott magyar néplélek aligha lát tisztán ebben a kérdésben, de cikkünk elolvasása után talán tisztulni fog a füstköd.
Huszonöt étteremnek, köztük három Michelin-csillagosnak szállít ehető virágokat és mikrozöldségeket Nagy Brigitta, termelő. Megtudtuk: a mézvirágnak káposztaíze van, a sarkantyúvirág csíp, mint a chili, és arra is fény derült, hogy mi a magyar ananász.
Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Isten gondoskodik bárányairól, de persze az sem árt, ha a hívek maguk is tesznek azért, hogy mindig kerüljön harapnivaló az asztalra. Évszázados, elrejtett, majd kalandos módon előkerült iratokból kiderül, hogy a ferences szerzetesek is így gondolták.
Szerencsések a budai Hegyvidék lakói. Nem kell mindig a Fény utcai piacra vagy zöldségeshez járniuk. Minden hétköznap más-más helyszínen vásárolhatnak friss zöldséget, gyümölcsöt, mézet és lekvárt ceglédi, zsámbéki és Tisza környéki kistermelőktől. A Hegyvidéki Termelői Piacok céljai között szerepel a hazai mezőgazdaság védelme, a fenntarthatóság, a szociális érzékenység, a fogyasztóbarát kereskedelem megvalósítása.
Megvannak a Magyar Konyha Termelői Díj idei győztesei. Az Európa hajón szombat este három termelő vehette át a gasztronómiai magazin díját, amelyet negyedik alkalommal ítéltek oda a legjobb magyarországi termékeknek, termelőknek.
Tokaji muskotályból, furmintból és aszúból készítik a Tokaji Borecet Manufaktúrában, Bodrogkeresztúron a borcetet.
Visegrádon, Gullner Gyula szakácsfejedelem birodalmában jártunk.
Mióta a Magyar Konyhában interjú jelent meg Kovács Gyulával az őshonos gyümölcsfajtákról, nincs hét, hogy ne kapjunk levelet a porszombati kertésznek szóló kérdéssel. Ezért is gondoltuk, hogy egy izgalmas témákkal foglalkozó konferenciát ajánlunk olvasóinknak.
Ha nyár, akkor fagyi. S ha fagyi, akkor gondolatban akár a tengerparton is sétálgathatunk, ahol a hűst adó tenger látványát már csak a kezünkben tartott, ezer színben pompázó fagylalt tudja még tökéletesebbé tenni. Ám ne szomorkodjunk akkor sem, ha...
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
Aki a Biksi családba születik, első lépéseit biztos, hogy kaptárok között teszi meg, és élete összefonódik a méhecskékkel. Ahogy megérkezik a tavasz, a család útra kel. A vándorméhészek élete örök utazás. A Biksi Méhészet számos díjnyertes mézzel büszkélkedhet.
A kereken tíz éve az Év Bortermelője címet elnyerő Id. Takler Ferenc nem pihen, építkezik, telepít. Ferenc fia a szőlőben és a pincében, András a marketingben, értékesítésben veszi le a válláról a terheket. Interjú a Takler családdal.
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.
Divat lett a gasztronómia. A televíziókból kifolynak a főzőműsorok, a könyvesboltok polcai rogyadoznak a szakácskönyvek súlyától, gasztrobloggerek százai zúdítják ránk receptjeiket. Penna és fakanál rovatunk ajánlását gyűjtöttük össze...
"A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem." Sümegi Noémi riportja.
A karácsonyhoz és a szenteste elfogyasztott vacsorához még alig száz évvel ezelőtt is számos mágikus szokás kapcsolódott, melyek célja a család összetartása, védelmezése, és gyarapítása volt. Az ünnepi vacsora, mint...
Az egész Az ember tragédiájával kezdődött - mesélte Szarvas József. A Nemzeti Színház művésze a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfajtákat menti, kulturális programokat tart kertjében, így próbálva erősíteni a közösséget szűkebb, választott...
A Balaton-felvidék meghatározó tájelemei a (szőlő)hegyek és a köztük megbújó völgyek. A hegyek hajdani savanyú parasztborai, a halban gazdag tó és a savanyú források gyógyító vize együttesen formálta és határozta meg...
Az első paellát a XV. században főzték Valenciában. A földművesek helyben termett hozzávalókból akartak gyorsan ételt készíteni, amelyet mindig munka után, délután, együtt fogyasztottak el.
Igazi pálforduláson ment keresztül Rózsa Péter, aki a zöldségszövetség öltönyös-nyakkendős elnökeként egykor üldözte a biokertészeket. Ma már darutollas hajdúsági szalmakalapban, rézgombos posztómellényben jár, és napkeltétől napnyugtáig a virágoskúti földeken intézkedik.
Mesebeli környezetben él a Péreli Zsuzsa–Tolcsvay László művészházaspár. A Dunakanyarban lévő „birodalmuk” tündérkert, a virágok, leánderek, napraforgók mellett padlizsánok, mángoldok, paszulyok élvezik a házigazdák gondoskodó szeretetét.
Kovács Gyula pórszombati erdész 1600-féle régi magyar gyümölcsfafajtát nevel „tündérkertjében”, köztük olyanokat is, melyek már csak nála lelhetők fel. Hagyománymentés Göcsejben
A magyar almafajták világhírűek, többnyire mégsem európai almákat vásárolunk. Pedig a Kárpát-medencéhez szokott fajták termesztése egyszerűbb lenne. Már a nevek is sokatmondóak. Bőralma, citromalma, selyemalma, jegesalma, leánycsecsű alma. Régi gyümölcsnek dicséreti.
Ahogy a gyümölcsök kezdenek beérni, Székelyudvarhelyen elkezdődik a lekvárfőzés, szörpkészítés. A hétvégén negyedik alkalommal rendezték meg az Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivált. Madácsy Tamás riportja a "Kénosi fürge kezekről".
Göcsejben, az ormándlaki szőlőhegyen több mint egy hektáron terül el a Bukics méhészet. A kaptárok a közel százéves cseresznyefák, mogyoróbokrok, szőlőfürtök alatt és a több száz négyzetméteres virágoskert mélyén rejtőznek. Mert Bukics Jánosék virágoskertet tartanak fenn a "méhecskéknek", hogy a gyümölcsfák elvirágzása után is legyen virágpor és nektár.
Göcsejt az Isten jókedvében teremtette. Aztán megfeledkezett róla. Ezt tartják az öregek. Szeptember első heteiben Becsvölgye környékén a férfiak tüzet raknak az aszalókban, és kezdődhet a "szíva", a körte, az alma aszalása, ami aztán egész télre ellátja vitaminnal a göcsejieket. De más csuda dolgokat is rejtenek a környékbeli erdők.
A nyár közeledtével felidéztük a fagylalt történetét, majd feltérképeztük, a fővárosban és környékén hol érdemes áldoznia az édességek jeges oltárán a túlcukrozott tömegjégkrém helyett kiváló alapanyagokból főzött, kézműves fagyikra vágyóknak. Körkép a gorgonzolafagyitól a tokaji aszús mazsoláig.
Három termelő vehetett át elismerést a SVÉT 12.0 rendezvényen.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Amforákban erjed a Hárslevelű és a Juhfark a Somló-hegyen.
Az ilyen kertek egy átlagos kerthez képest kevesebb munkával járnak.
Nem volt jó alapanyaguk, hát megtermelték, a rizottót pedig étlapra tették.
Különleges konyha Kéthelyen: egy fiatal pár teszi izgalmassá a Lokal47-et.
A rút kiskacsa meséje elevenedik meg a messzi Normandiában.
A Balaton, a Badacsony és a fenyőarborétum vonzáskörzetében töltésre állíthatjuk a napelemeket.
A Fajszi Paprika Manufaktúra negyedik generációs családi vállalkozás.
Mi történik, ha ugyanabból a kajszicefréből öt különböző főzőberendezéssel készítenek párlatokat?
Az erdő kincsei: az erdőjárás és a gyűjtögetés ma már nem csak a skandináv új konyha sajátossága.
Gulyásék valóban szorgos gazdák, a nulláról kezdték, mindent maguk építettek fel.
A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.
Csörgő István lassan tizenhárom éve neveli a szépséges, elegáns pöttyökkel díszített pisztrángjait.
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
Tizennégy éves koromtól élek kertes házban, de a kerti munka a fűnyírásban merült ki, illetve gondozhattam a család dombos ágyását. A lelkesedésem nem tartott sokáig, elsodortak a bulik, az iskola, később a munka. Amikor egyéves lett a fiam, úgy döntött a család, agyő Budapest, az agglomerációba költöztünk.
Létezik egy étterem az Őrségben, ahová Rómából is foglalnak asztalt. Talán azért, mert a Pajta Bisztróban harmóniát talál, aki arra jár. A tulajdonos, Kvasznicza Feri vendégszeretete és a séf, Farkas Richárd határozott, ugyanakkor barátságos és nyitott személyisége - meg persze a főztje - önmagában is arra készteti az embert, hogy újra és újra visszatérjen ide.
Vannak napok, amikor bármi megtörténhet. A hőmérő higanyszála tizenöt fokkal kúszik fagypont fölé, holott néhány nappal ezelőtt még mínuszban mutatott ugyanennyit. Harminc fokos hőingadozás és a tavasz igézete pedig tökéletesen alkalmas arra, hogy elvegye az ember eszét.
A szőlő a belőle készült bor révén a világ legismertebb gyümölcsei közé tartozik. Magukról a mustot adó fürtökről kevesebb szó esik, pedig az ízletes bogyókat régebb óta fogyasztjuk, mint a hordók javát.
Hétvégén lesz a Gönci Barack Vigasság Boldogkőváralján. De miért is olyan híres a gönci barack? Világmárka, miután az EU védett földrajzi jelzésű terméknek minősítette. Nem véletlen, hogy egy fesztivál is viseli a nevét.
Noha a grillre rakjuk a húst a szmókerben, mégsem nevezhetjük grillezésnek a barbecue-t, mert az más sütési eljárást jelent – mondja Adorjányi Máriusz, a nyarspolgar-bbq.blog.hu szerzője. Az évezredes hagyományokat követő, nedves közegben hőkezeléshez szokott magyar néplélek aligha lát tisztán ebben a kérdésben, de cikkünk elolvasása után talán tisztulni fog a füstköd.
Huszonöt étteremnek, köztük három Michelin-csillagosnak szállít ehető virágokat és mikrozöldségeket Nagy Brigitta, termelő. Megtudtuk: a mézvirágnak káposztaíze van, a sarkantyúvirág csíp, mint a chili, és arra is fény derült, hogy mi a magyar ananász.
Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Isten gondoskodik bárányairól, de persze az sem árt, ha a hívek maguk is tesznek azért, hogy mindig kerüljön harapnivaló az asztalra. Évszázados, elrejtett, majd kalandos módon előkerült iratokból kiderül, hogy a ferences szerzetesek is így gondolták.
Szerencsések a budai Hegyvidék lakói. Nem kell mindig a Fény utcai piacra vagy zöldségeshez járniuk. Minden hétköznap más-más helyszínen vásárolhatnak friss zöldséget, gyümölcsöt, mézet és lekvárt ceglédi, zsámbéki és Tisza környéki kistermelőktől. A Hegyvidéki Termelői Piacok céljai között szerepel a hazai mezőgazdaság védelme, a fenntarthatóság, a szociális érzékenység, a fogyasztóbarát kereskedelem megvalósítása.
Megvannak a Magyar Konyha Termelői Díj idei győztesei. Az Európa hajón szombat este három termelő vehette át a gasztronómiai magazin díját, amelyet negyedik alkalommal ítéltek oda a legjobb magyarországi termékeknek, termelőknek.
Tokaji muskotályból, furmintból és aszúból készítik a Tokaji Borecet Manufaktúrában, Bodrogkeresztúron a borcetet.
Mióta a Magyar Konyhában interjú jelent meg Kovács Gyulával az őshonos gyümölcsfajtákról, nincs hét, hogy ne kapjunk levelet a porszombati kertésznek szóló kérdéssel. Ezért is gondoltuk, hogy egy izgalmas témákkal foglalkozó konferenciát ajánlunk olvasóinknak.
Ha nyár, akkor fagyi. S ha fagyi, akkor gondolatban akár a tengerparton is sétálgathatunk, ahol a hűst adó tenger látványát már csak a kezünkben tartott, ezer színben pompázó fagylalt tudja még tökéletesebbé tenni. Ám ne szomorkodjunk akkor sem, ha...
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
Aki a Biksi családba születik, első lépéseit biztos, hogy kaptárok között teszi meg, és élete összefonódik a méhecskékkel. Ahogy megérkezik a tavasz, a család útra kel. A vándorméhészek élete örök utazás. A Biksi Méhészet számos díjnyertes mézzel büszkélkedhet.
Divat lett a gasztronómia. A televíziókból kifolynak a főzőműsorok, a könyvesboltok polcai rogyadoznak a szakácskönyvek súlyától, gasztrobloggerek százai zúdítják ránk receptjeiket. Penna és fakanál rovatunk ajánlását gyűjtöttük össze...
"A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem." Sümegi Noémi riportja.
A karácsonyhoz és a szenteste elfogyasztott vacsorához még alig száz évvel ezelőtt is számos mágikus szokás kapcsolódott, melyek célja a család összetartása, védelmezése, és gyarapítása volt. Az ünnepi vacsora, mint...
Az egész Az ember tragédiájával kezdődött - mesélte Szarvas József. A Nemzeti Színház művésze a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfajtákat menti, kulturális programokat tart kertjében, így próbálva erősíteni a közösséget szűkebb, választott...
A Balaton-felvidék meghatározó tájelemei a (szőlő)hegyek és a köztük megbújó völgyek. A hegyek hajdani savanyú parasztborai, a halban gazdag tó és a savanyú források gyógyító vize együttesen formálta és határozta meg...
Kovács Gyula pórszombati erdész 1600-féle régi magyar gyümölcsfafajtát nevel „tündérkertjében”, köztük olyanokat is, melyek már csak nála lelhetők fel. Hagyománymentés Göcsejben
A magyar almafajták világhírűek, többnyire mégsem európai almákat vásárolunk. Pedig a Kárpát-medencéhez szokott fajták termesztése egyszerűbb lenne. Már a nevek is sokatmondóak. Bőralma, citromalma, selyemalma, jegesalma, leánycsecsű alma. Régi gyümölcsnek dicséreti.
Ahogy a gyümölcsök kezdenek beérni, Székelyudvarhelyen elkezdődik a lekvárfőzés, szörpkészítés. A hétvégén negyedik alkalommal rendezték meg az Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivált. Madácsy Tamás riportja a "Kénosi fürge kezekről".
Göcsejben, az ormándlaki szőlőhegyen több mint egy hektáron terül el a Bukics méhészet. A kaptárok a közel százéves cseresznyefák, mogyoróbokrok, szőlőfürtök alatt és a több száz négyzetméteres virágoskert mélyén rejtőznek. Mert Bukics Jánosék virágoskertet tartanak fenn a "méhecskéknek", hogy a gyümölcsfák elvirágzása után is legyen virágpor és nektár.
Göcsejt az Isten jókedvében teremtette. Aztán megfeledkezett róla. Ezt tartják az öregek. Szeptember első heteiben Becsvölgye környékén a férfiak tüzet raknak az aszalókban, és kezdődhet a "szíva", a körte, az alma aszalása, ami aztán egész télre ellátja vitaminnal a göcsejieket. De más csuda dolgokat is rejtenek a környékbeli erdők.
A nyár közeledtével felidéztük a fagylalt történetét, majd feltérképeztük, a fővárosban és környékén hol érdemes áldoznia az édességek jeges oltárán a túlcukrozott tömegjégkrém helyett kiváló alapanyagokból főzött, kézműves fagyikra vágyóknak. Körkép a gorgonzolafagyitól a tokaji aszús mazsoláig.
Hippokratész az olimpiai játékokon részt vevő atléták teljesítményének fokozásához mézes vizet ajánlott.
A jó méhész már a kaptár szagáról és a bentlakók hangjáról tudja, hogy jól vannak-e a méhek.
A színésznő szerint a férfiak valamit jobban megértenek a főzésből, mint a nők.
A karantén lélekre gyakorolt hatásairól, a nemzedékeken átívelő közös családi főzésekről is beszélgettünk.
Mindenki másmilyen hamuban sült pogácsát kap a tarisznyájába, és az sem mindegy, hogy mihez kezd vele. Mit jelképeznek a mesékben az ételek, mire tanítanak a mesék az étkezésen keresztül? Boldizsár Ildikó mesekutató és -terapeuta házikójában jártunk Balatonrendesen.
Igazi pálforduláson ment keresztül Rózsa Péter, aki a zöldségszövetség öltönyös-nyakkendős elnökeként egykor üldözte a biokertészeket. Ma már darutollas hajdúsági szalmakalapban, rézgombos posztómellényben jár, és napkeltétől napnyugtáig a virágoskúti földeken intézkedik.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
„Ezt a fajta gazdálkodást csak úgy lehet és csak úgy érdemes csinálni, ha az ember szívvel-lélekkel, éjjel-nappal benne van, ha együtt él a természettel” – mondja ifj. Varga Sándor, aki biodinamikus gazdaságot működtet a Szentgálhoz közeli Élő Bolygón.
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.
A tanyára született, majd hentesnek tanuló színművész útját végigkísérik az ételekhez köthető történetek a répaföldtől a színházbüfék világán át a viszáki Kaszás Attila Pajta Színház kemencéjéig.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
Az Őrség hazánk különösen vonzó, jellegzetes tájegysége, számos ételkülönlegességgel. Csak néhány ezek közül: kapros rántott leves, hajdinamálé, őrségi gánica, dödölle – hogy a tökmagolajról el ne feledkezzünk valahogy! De hogy a csokoládé nem tartozott közéjük, az biztos – eddig legalábbis.
Visegrádon, Gullner Gyula szakácsfejedelem birodalmában jártunk.
A kereken tíz éve az Év Bortermelője címet elnyerő Id. Takler Ferenc nem pihen, építkezik, telepít. Ferenc fia a szőlőben és a pincében, András a marketingben, értékesítésben veszi le a válláról a terheket. Interjú a Takler családdal.
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.
Az első paellát a XV. században főzték Valenciában. A földművesek helyben termett hozzávalókból akartak gyorsan ételt készíteni, amelyet mindig munka után, délután, együtt fogyasztottak el.
Igazi pálforduláson ment keresztül Rózsa Péter, aki a zöldségszövetség öltönyös-nyakkendős elnökeként egykor üldözte a biokertészeket. Ma már darutollas hajdúsági szalmakalapban, rézgombos posztómellényben jár, és napkeltétől napnyugtáig a virágoskúti földeken intézkedik.