Légli Ottó és a majorsági létforma
„Nekem nyáron elég egy keszeg, kovászos uborkával és kisfröccsel”
„Nekem nyáron elég egy keszeg, kovászos uborkával és kisfröccsel”
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
Az idei tavaszi Étterem Hét 11 napos lesz: március 17-től március 27-ig tart majd.
Az Aranybástya már az indításkor magasra helyezte a lécet.
Már előre sok vitát váltott ki a vadászati kiállítás. Vajon érdemes kimenni?
Balatoni programajánló: Szent György-hegyi kóstoló, badacsonyi brunch, Kékszalag vacsora.
A fukusimai atomerőmű körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat.
Az elmúlt időszakban meglepően sok új étterem, pékség, delikátesz nyílt a fővárosban.
A magyar konyha évszázadokon át őrizte a vadak elkészítésének fortélyait.
A híres emberek híres étkei közé kerül tehát a Széchenyi velős borított, a Széchenyi-lepény, a fogasleves a la
Hol lehet jó lekvárt kapni, hova érdemes friss sajtért benézni, hol várnak ránk egyéb programok?
Legyünk bátrak, és ne féljünk letérni egy talán nem is járható útról.
Az Aria Hotel éttermének konyhája egyszerre magyar, világszínvonalú és luxus, nagyjából, mint a hallban működő Bogányi-zongora.
Sóstói a bunkerben úgy festett, mint valami fagyott madárijesztő: egyenruhája foltos és szakadt, kezén kesztyű helyett valami koszos rongy csak úgy áttekerve, arcát vastagon felverte a borosta, bőre szürke, mint a fiatal vakond bundája, orra vörös és duzzadt. Már régen nem reszketett, nem mintha megszokta volna a harminc fokos mínuszokat, hanem mert már nem volt ereje reszketni. Csak gubbasztott, hátát egy zsáknak vetve, némán maga elé nézett, és néha a szájához emelte ócska cigarettáját. Nem te
Pálinka éjszakája néven új kezdeményezéssel jelentkezett a Pálinka Nemzeti Tanács. Az elmúlt évtizedben eme különleges nemzeti italunk végre visszanyerte méltó rangját, köszönhetően a szigorú törvényi szabályozásnak, a termelők szakmai elkötelezettségének és a fogyasztók kitüntető figyelmének. Pálinkát – mértékkel - fogyasztani ma már nem ciki, nem valami lenézett vagy gyanús dolog. Ideje volt tehát megtenni a következő lépést, hogy a pálinka már ne csak aperitif italként jelenjen meg a gasztron
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
A vaddisznókat fertőző betegség kapcsán az a legnagyobb félelem, hogy átterjedhet a házi sertésekre is, így a világon nagy hírnévre szert tett mangalicára is. A védekezés során pedig lehetséges, hogy a vidéki háztáji hízókat kell feláldozni.
Nincs még egy hely a városban, ahol ennyire közel lenne a természet, s ahol mégis azt éreznénk, hogy egy kényelmes polgári lakásban ülünk. Mindez a Lóvasút gyönyörűen felújított műemlék épületében, melynek belső tere egy modern skandináv hüttére emlékeztet. Sok ez így? Aki beül az Eber Desszertbe egy finom süteményre, érteni fogja.
A mesés környezet és a kiváló borok mellett egyre több programot is kínál a pincészet. Arról, hogy miért éri meg akár egy napra is ellátogatni Kisharsányba, Péter Ákos, a Vylyan Terasz vezetője mesélt nekünk.
Amilyen szép vadak vannak a hazai erdőkben és réteken, olyan elszomorító a hazai vadas gasztronómia. A túlsütött húsok, az csontszilánkos egyenpörköltek és a vegetás raguk világát sokszor sem az éttermek, sem a vadászok nem tudják elengedni.
Méltóképpen ünnepel a 125 éves Gundel. A jubileumi év alkalmából egyetlen estére visszatér az étterem korábbi (1992-2006 között) legendás séfje, Kalla Kálmán, hogy közösen főzzön Litauszki Zsolttal. Az étterem programján legfeljebb 125 vendégnek van lehetősége részt venni.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Tavaszváró programokkal csábít a gasztrovilág: szombaton a legjobb vidéki éttermeket tömörítő SVÉT rendezett minifesztivált a szigetmonostori Rosinante Fogadóban.
Az Oroszlános Borhotel és Étterem séfjével Takács Gáborral beszélgettünk.
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
Amióta Karinthy Márton közreadta Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetét, mindent tudunk a XX. század legkülönösebb irodalmi famíliájáról. A legendák ködvilágából Karinthy Márton teremtett hús-vér valóságot. Egy fontos kérdéssel azonban adós maradt: mennyire érdekelte a gyomros matéria a Karinthyakat?
Márkus Erika és Pózer István megálmodták a Csurgódombi Sajtkonyhát és Sziklevélfarmot.
A szarvas és a fácán szabadon sétált az egyik füzesből a másikba, puhafa erdőből a keménybe. „Gyengébb teleken hintésre nem is igen járnak, jobb táplálékot találnak ők a vadonok bogyóiban, s ez adja az igazi jó vadízt a húsnak” – írta egy múlt századbeli vadászlap a csallóközi állatokról.
Bár Csapody Balázs, a szemesi Kistücsök tulajdonosa most nyilván megorrol rám, mert déli meg északi partról beszélek, holott a tó körül szerinte csak régiókban szabad gondolkodni. Mégis azt mondom, az ő szűkebb pátriáját, a boglári, szemesi régiót leszámítva a déli part békésen szunyókál, elaludt még az 1980-as években. A füredi–csopaki borvidék pedig dübörög.
Tóth Dávid, Kulifai Tamás és Pauman Dániel olimpiai ezüstérmes kajakosok arról, hogy élsportolóként mire kell figyelni az étkezésnél.
A villányi pincesor nemcsak a borról szól. Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már Villányban ínyenc éttermeket is lehet találni. Jó bort azonban csak jó ember tud készíteni. Jó éttermet pedig csak jó borász.
Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.
Oroszlán Szonja színésznő kétéves volt, mikor szülei Csopakon vettek telket egy kis faházzal.Gyermekkorától hozzászokott ahhoz, hogy a Balatonon másfajta ízvilág fogadja, mint Budapesten, mások az ételek, és mások az emberek is, akik az ételt felszolgálják. Oroszlán Szonjával beszélgettünk.
Számtalanszor halljuk: Budán lakni világnézet. Persze hogy az, hiszen diszkrét, már-már arisztokratikus bájával a világ bármelyik pontján megállná a helyét. De az egyedi izgalmak, a szaftos részletek mégis a pesti oldalon való bolyongásban rejlenek. Pest nem más, mint az Igazi Nagy Felfedezés. A VII. kerület pedig maga a lüktető történelem. Ezúttal a megújult Klauzál teret és környékét jártuk körbe.
Ha megnézzük a térképet, jól látható, hogy Csallóköz egy óriási sziget. A Duna és mellékfolyói által körbevett szárazföld, Európa legnagyobb folyami szigete. A csallóközi gasztronómiára a magyar konyha, valamint a szláv és a német konyhaművészet egyaránt nagy hatással volt.
Zajlik a szüret mindenfelé, de Budapest környékén is részt vehetünk boros eseményeken. Ilyen az "Élményszüret Etyeken a Gasztrosétányon" nevű rendezvény, ahol a borok és az ételek találkoznak.
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
A legjobb fővárosi és vidéki éttermek tálalásában különleges paprikáscsirke-kreációkat kóstolhatnak az 5. Gourmet Fesztivál látogatói május 21. és 24. között a budapesti Millenáris parkban, ahol a legkiválóbb borászatok, cukrászdák és a gasztrovilág egyéb jeles képviselői is bemutatkoznak.
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
Báránytenyésztő, mangalicasonka, vadhúskolbász, kézműves csokoládé és méz is kóstolható a magyar standon Európa egyik legjelentősebb élelmiszeripari kiállításán, a lyoni SIRHA-n.
A Bujdosó család élete a szőlő körül forog, hiszen mindannyian értenek hozzá. Amíg a nagypapa által kifogott halat sütik, megvitatják, melyik dűlőbe mit érdemes ültetni. Közben fürkészik az eget, alkalmas-e az idő arra, hogy felvonják a vitorlát és vízre szálljanak. Hiába, dél-balatoniak.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz.
Míg hazánkban mindössze 40 dekagramm az egy főre eső vadhúsfogyasztás, addig Nyugat-Európában ennek a többszöröse. Hol vegyünk vadhúst, és mire figyeljünk a vásárlás során?
Kemény Dénest választották a Magyar Vízilabda Szövetség elnökének. A Magyar Konyha magazin egy hónapja készített interjút a legismertebbb magyar szövetségi kapitánnyal. A téma természetesen a gasztronómia volt.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény
Válla erős, fara csapott, végtagjai finom csontozatúak. Szépen göndörödő, többnyire szőke gyapjú takarja, akár egy birkát, pedig sertés ez, a javából. A magyar mangalica húsa ma már Amerikában is prémium termék.
Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.
Ahogy lennie kéne. A hétvégi túra után az éhes család betér a turistaházba, ahol vadragulevest, vaddisznópörköltet és szarvasgerincet rendel. Van még egy ilyen hely a budai hegyekben. A Frank-hegyi Turistaház.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Alig fél órára Budapesttől, az etyeki Öreghegyen, szőlőtőkék között, romantikus környezetben fekszik a Hernyák Birtok. Itt található az ország első mangalica étterme, a Manga. A séf: Ruprecht László.
„Nekem nyáron elég egy keszeg, kovászos uborkával és kisfröccsel”
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
Az Aranybástya már az indításkor magasra helyezte a lécet.
Már előre sok vitát váltott ki a vadászati kiállítás. Vajon érdemes kimenni?
Az elmúlt időszakban meglepően sok új étterem, pékség, delikátesz nyílt a fővárosban.
Hol lehet jó lekvárt kapni, hova érdemes friss sajtért benézni, hol várnak ránk egyéb programok?
Legyünk bátrak, és ne féljünk letérni egy talán nem is járható útról.
Az Aria Hotel éttermének konyhája egyszerre magyar, világszínvonalú és luxus, nagyjából, mint a hallban működő Bogányi-zongora.
Sóstói a bunkerben úgy festett, mint valami fagyott madárijesztő: egyenruhája foltos és szakadt, kezén kesztyű helyett valami koszos rongy csak úgy áttekerve, arcát vastagon felverte a borosta, bőre szürke, mint a fiatal vakond bundája, orra vörös és duzzadt. Már régen nem reszketett, nem mintha megszokta volna a harminc fokos mínuszokat, hanem mert már nem volt ereje reszketni. Csak gubbasztott, hátát egy zsáknak vetve, némán maga elé nézett, és néha a szájához emelte ócska cigarettáját. Nem te
Pálinka éjszakája néven új kezdeményezéssel jelentkezett a Pálinka Nemzeti Tanács. Az elmúlt évtizedben eme különleges nemzeti italunk végre visszanyerte méltó rangját, köszönhetően a szigorú törvényi szabályozásnak, a termelők szakmai elkötelezettségének és a fogyasztók kitüntető figyelmének. Pálinkát – mértékkel - fogyasztani ma már nem ciki, nem valami lenézett vagy gyanús dolog. Ideje volt tehát megtenni a következő lépést, hogy a pálinka már ne csak aperitif italként jelenjen meg a gasztron
Nincs még egy hely a városban, ahol ennyire közel lenne a természet, s ahol mégis azt éreznénk, hogy egy kényelmes polgári lakásban ülünk. Mindez a Lóvasút gyönyörűen felújított műemlék épületében, melynek belső tere egy modern skandináv hüttére emlékeztet. Sok ez így? Aki beül az Eber Desszertbe egy finom süteményre, érteni fogja.
A mesés környezet és a kiváló borok mellett egyre több programot is kínál a pincészet. Arról, hogy miért éri meg akár egy napra is ellátogatni Kisharsányba, Péter Ákos, a Vylyan Terasz vezetője mesélt nekünk.
Amilyen szép vadak vannak a hazai erdőkben és réteken, olyan elszomorító a hazai vadas gasztronómia. A túlsütött húsok, az csontszilánkos egyenpörköltek és a vegetás raguk világát sokszor sem az éttermek, sem a vadászok nem tudják elengedni.
Méltóképpen ünnepel a 125 éves Gundel. A jubileumi év alkalmából egyetlen estére visszatér az étterem korábbi (1992-2006 között) legendás séfje, Kalla Kálmán, hogy közösen főzzön Litauszki Zsolttal. Az étterem programján legfeljebb 125 vendégnek van lehetősége részt venni.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Tavaszváró programokkal csábít a gasztrovilág: szombaton a legjobb vidéki éttermeket tömörítő SVÉT rendezett minifesztivált a szigetmonostori Rosinante Fogadóban.
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
A szarvas és a fácán szabadon sétált az egyik füzesből a másikba, puhafa erdőből a keménybe. „Gyengébb teleken hintésre nem is igen járnak, jobb táplálékot találnak ők a vadonok bogyóiban, s ez adja az igazi jó vadízt a húsnak” – írta egy múlt századbeli vadászlap a csallóközi állatokról.
Tóth Dávid, Kulifai Tamás és Pauman Dániel olimpiai ezüstérmes kajakosok arról, hogy élsportolóként mire kell figyelni az étkezésnél.
A villányi pincesor nemcsak a borról szól. Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már Villányban ínyenc éttermeket is lehet találni. Jó bort azonban csak jó ember tud készíteni. Jó éttermet pedig csak jó borász.
Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.
Számtalanszor halljuk: Budán lakni világnézet. Persze hogy az, hiszen diszkrét, már-már arisztokratikus bájával a világ bármelyik pontján megállná a helyét. De az egyedi izgalmak, a szaftos részletek mégis a pesti oldalon való bolyongásban rejlenek. Pest nem más, mint az Igazi Nagy Felfedezés. A VII. kerület pedig maga a lüktető történelem. Ezúttal a megújult Klauzál teret és környékét jártuk körbe.
Ha megnézzük a térképet, jól látható, hogy Csallóköz egy óriási sziget. A Duna és mellékfolyói által körbevett szárazföld, Európa legnagyobb folyami szigete. A csallóközi gasztronómiára a magyar konyha, valamint a szláv és a német konyhaművészet egyaránt nagy hatással volt.
Zajlik a szüret mindenfelé, de Budapest környékén is részt vehetünk boros eseményeken. Ilyen az "Élményszüret Etyeken a Gasztrosétányon" nevű rendezvény, ahol a borok és az ételek találkoznak.
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
A legjobb fővárosi és vidéki éttermek tálalásában különleges paprikáscsirke-kreációkat kóstolhatnak az 5. Gourmet Fesztivál látogatói május 21. és 24. között a budapesti Millenáris parkban, ahol a legkiválóbb borászatok, cukrászdák és a gasztrovilág egyéb jeles képviselői is bemutatkoznak.
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
Báránytenyésztő, mangalicasonka, vadhúskolbász, kézműves csokoládé és méz is kóstolható a magyar standon Európa egyik legjelentősebb élelmiszeripari kiállításán, a lyoni SIRHA-n.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz.
Míg hazánkban mindössze 40 dekagramm az egy főre eső vadhúsfogyasztás, addig Nyugat-Európában ennek a többszöröse. Hol vegyünk vadhúst, és mire figyeljünk a vásárlás során?
Válla erős, fara csapott, végtagjai finom csontozatúak. Szépen göndörödő, többnyire szőke gyapjú takarja, akár egy birkát, pedig sertés ez, a javából. A magyar mangalica húsa ma már Amerikában is prémium termék.
Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.
Ahogy lennie kéne. A hétvégi túra után az éhes család betér a turistaházba, ahol vadragulevest, vaddisznópörköltet és szarvasgerincet rendel. Van még egy ilyen hely a budai hegyekben. A Frank-hegyi Turistaház.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
A magyar konyha évszázadokon át őrizte a vadak elkészítésének fortélyait.
A híres emberek híres étkei közé kerül tehát a Széchenyi velős borított, a Széchenyi-lepény, a fogasleves a la
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
A vaddisznókat fertőző betegség kapcsán az a legnagyobb félelem, hogy átterjedhet a házi sertésekre is, így a világon nagy hírnévre szert tett mangalicára is. A védekezés során pedig lehetséges, hogy a vidéki háztáji hízókat kell feláldozni.
Az Oroszlános Borhotel és Étterem séfjével Takács Gáborral beszélgettünk.
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
Amióta Karinthy Márton közreadta Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetét, mindent tudunk a XX. század legkülönösebb irodalmi famíliájáról. A legendák ködvilágából Karinthy Márton teremtett hús-vér valóságot. Egy fontos kérdéssel azonban adós maradt: mennyire érdekelte a gyomros matéria a Karinthyakat?
Márkus Erika és Pózer István megálmodták a Csurgódombi Sajtkonyhát és Sziklevélfarmot.
Bár Csapody Balázs, a szemesi Kistücsök tulajdonosa most nyilván megorrol rám, mert déli meg északi partról beszélek, holott a tó körül szerinte csak régiókban szabad gondolkodni. Mégis azt mondom, az ő szűkebb pátriáját, a boglári, szemesi régiót leszámítva a déli part békésen szunyókál, elaludt még az 1980-as években. A füredi–csopaki borvidék pedig dübörög.
Oroszlán Szonja színésznő kétéves volt, mikor szülei Csopakon vettek telket egy kis faházzal.Gyermekkorától hozzászokott ahhoz, hogy a Balatonon másfajta ízvilág fogadja, mint Budapesten, mások az ételek, és mások az emberek is, akik az ételt felszolgálják. Oroszlán Szonjával beszélgettünk.
A Bujdosó család élete a szőlő körül forog, hiszen mindannyian értenek hozzá. Amíg a nagypapa által kifogott halat sütik, megvitatják, melyik dűlőbe mit érdemes ültetni. Közben fürkészik az eget, alkalmas-e az idő arra, hogy felvonják a vitorlát és vízre szálljanak. Hiába, dél-balatoniak.
Kemény Dénest választották a Magyar Vízilabda Szövetség elnökének. A Magyar Konyha magazin egy hónapja készített interjút a legismertebbb magyar szövetségi kapitánnyal. A téma természetesen a gasztronómia volt.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény