2024 hala a réticsík
Ismerjük meg közelebbről!
Keresés "XIX. század"
A gasztronómia legfontosabb fényképei
A fotós a kattintás pillanatában ritkán gondol bele, hogy tevékenységével ő maga is történelmet ír.
Étel a filmvásznon
Az evés, a főzés általában mellékes dolog a filmekben, pedig ha jól csinálják, érdekes is lehet.
Élt: 1229 évet - bezár a legöregebb brit kocsma
A pub matuzsálem tulajdonosai bíznak a visszatérésben.
A viktoriánus konyha halálos veszedelme
Az élelmiszerekhez ártalmatlannak vélt, de olykor halálos adalékokat is adtak a korabeli kereskedők.
Szalaggal vagy szalag nélkül?
A farsang és a fánksütés kéz a kézben járnak, de nem mindegy, hogyan fogunk hozzá.
Mennyire magyar a bejgli?
Az ünnepi asztal egyik éke a karácsonyi bejgli, amit mi, magyarok abszolút a sajátunknak érzünk – de jogosan?
Aranyat nyert Berlinben a Folly rajnai rizlingje
A rajnai rizling a Berliner Wein Trophy nyári/őszi fordulóján arany minősítést szerzett.
Ki akar élni sótlanul?
Só nélkül azonban unalmas és élvezhetetlen az étel. És mit ér az élet, ha sótalan?
Vörös kódot kapott az emberiség
Az ENSZ kiadta 3000 oldalas, új jelentését, és a benne szereplő megállapítások cseppet sem szívderítőek.
Uniós oltalmat kapott a Budaörsi őszibarack
Az Európai Bizottság hétfőn oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést.
Együnk úgy, mint a Bridgertonok!
Az angol régenskorszak egy új tévésorozatnak köszönhetően került ismét reflektorfénybe.
Csillagokat iszom! Szilveszterkor jár a jó pezsgő
„Testvéreim, siessetek, csillagokat iszom!” - kiáltotta a Dom Perignon, a szerzetes.
Az ördög itala a telet is felforrósítja
A bódulat igazi kalandorai számára a forralt bor csak apácaitóka. Az igazi "pokolital" a krampampuli.
Gasztrodizájn
Az uniformisok egyik legkomplexebb összeállítása a szakácsoké lehet, ahol minden apró részlet a praktikum, a higiénia, a státusz és a büszkeség ötvözete. Történet az eredeti szakácskabátoktól a mai séfek öltözetéig Kerekes Sándorral, Litauszki Zsolttal és Nyíri Szásával.
A vaddisznópofa megér egy kiruccanást a Liszt étterembe
Az Aria Hotel éttermének konyhája egyszerre magyar, világszínvonalú és luxus, nagyjából, mint a hallban működő Bogányi-zongora.
A gulyás
A szigorúan hagyományos gulyásfőzés technológiája az, ahogy a gulyások főzték, ezért gulyás a neve. A bográcsba egyszerre bele kell tenni a húst és a hagymát, hidegen hozzátenni a szükséges mennyiségű vizet, s feltenni a tűzre. - írta Erdei Ferenc a Néprajzi ínyesmesterség című könyvében.
Sárrét ízei - Ami a júniusi számból kimaradt
Kis hazánkban két ország is elfér: Somogyország és Biharország - ez utóbbinak éppen a közepén található Derecske. Ki gondolta volna, hogy annyi titkot rejt, hogy nem fér el a magazinban? Ami a júniusi számból kimaradt...
Fekete-tenger, Fehér Nyúl. Vlagyimir Muhin, a leghíresebb orosz séf
Az oroszországi Gault&Millau Vlagyimir Muhin éttermét találta a legjobb moszkvai étteremnek.
Indiánok ízletes toboza
Nagyon lassan érkezik a tavasz és sajnos még hónapokat kell várnunk az ízletes magyar gyümölcsökre. Szerencse, hogy ma már jó minőségű, érett trópusi gyümölcsök is kaphatók itthon. Ilyen az ananász, amely többnyire konzerv vagy gyümölcslé formájában kerül a boltok polcaira.
A teázás művészete
A téli napokon - nyilván a hideg miatt - több teát fogyasztunk. Sokan keresik az újdonságokat, új ízeket, mások a hagyományokra és a jól bevált teakészítési szokásokra esküsznek - egyben azonban mindenki azonos módon vélekedik: ha már tea, akkor az legyen jó minőségű!
Enne egy jó sütit 200 forintért?
Alig két hónapja perzsa cukrászda nyílt Budapesten, ami találó egyszerűséggel az Iran nevet viseli. A Nagy Diófa utca 32-ben található aprócska üzlet a hét minden napján reggel 8 órától legalább este 10-ig van nyitva, de pénteken és szombaton éjjel kettőig, a többi napon pedig este 11-ig. Ennek köszönhető, hogy taktikai hibázom.
Marcipán, az angyalok kenyere
Ül Thomas Mann Lübeckben a város leghíresebb kávéházának emeleti szalonjában, kezében világhírű regénye, a Buddenbrook ház. Nem mozdul. Akkor sem, amikor légy száll az orrára. A Nobel-díjas író nem hadonászhat: marcipánból van.
Rigó Jánosné: a telt szexszimbólum és a cigányprímás
A képen Clara Ward, michigani acélkirály lánya, a belga Caraman-Chimay herceg korábbi felesége látható. Most éppen Rigó Jánosné, amint férfiszívekre tapos. De szerepel különböző képeslapokon marokszedő lányként, csábító Vénusz-pózban is.
Oktoberfest 2018: azok a gyönyörű vesék
Íme, a középkori bölcsesség: "Aki sert iszik, annak nyugodt az álma. Akinek nyugodt az álma, az nem követ el bűnöket. Aki nem bűnözik, a Mennyországba jut." De a sert az ember főzi - mondta Luther Márton a nagy reformátor - a bor viszont Istentől való. Tehát borban az igazság. Balgaság - mondják a sertestvérek: a sört mindenki szereti. Vagy hallott már valaki Sörnemissza Gergőről? Csak Bornemissza van. Nem a sör rossz, hanem a rossz sör. Erre utal Vörösmarty Mihály találós kérdése is: "Mi a külö
A spanyol konyha
Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..
Könnyű balatoni borok
A Balatonról legtöbbünknek a nyár, a napsütés, a víz, a hal és persze könnyű fehérborok jutnak eszünkbe. Jól is van ez így, hiszen ki akarna nyáron vaskos, nehéz borokat kortyolgatni? Szerencsére megszülettek a kék-sárga ruhába öltöztetett BalatonBorok. Az itteni borászokról, vendégszeretetükről sokat elárul egy idézet Eötvös Károly Balatoni utazás című kötetéből.
Terítéken a málna és a szeder
Az iskolai szünet kezdetekor jelenik meg a piacokon a málna, és a különböző fajták július közepéig biztosítják a szörpnek valót. Ezután nem kell sokat várni, két röpke hét elteltével már kapható is a fekete szeder, amely azután szeptember közepéig kitart.
A sokszínűség szabadsága. Heinz Reitbauer, a bécsi Steirereck étterem séfje
Heinz Reitbauer séf legenda Ausztriában, „az évtized szakácsa”, számos cím és kitüntetés birtokosa.
Életműdíj 2018: Gastón Acurio
A perui szakács Miamiban nyitotta meg La Mar nevű új éttermét, népszerűsítve az inkák konyháját.
Lencse, borsó, kása, mind Isten áldása!
Tavasszal semmire sem vágyunk jobban, mint a friss ízekre: nyersen is elropogtatjuk a répát, a spenótlevelet, még akkor is, ha eredetileg főzelék- alapanyagnak vásároltuk be a piacon. Mire felnövünk, legtöbbünk megbékél a zöldségekkel, amelyekkel bizony sok gyerek hadilábon áll.
Korai volna temetni a francia konyhát
Bár a francia konyha egyeduralmának – úgy tűnik – vége, korai volna temetni a gall gasztronómiát. Sőt!
Testvérek között. A szekszárdi Sebestyén Pince
Sebestyén Csilla és Csaba a borvidék jeles másodgenerációs képviselői.
Mi köze a nyúlnak a tojáshoz?
Miért tojik a nyúl húsvéti tojást? Néhány tudósnak már beletörött a bicskája a kérdésbe. Mert az egy dolog, hogy a keresztény szimbolikában a tojás a sírjából feltámadó Krisztus jelképe.
Terítéken a sertéshús
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
Pezsgőt a poncichtertől! Taschner Kurt soproni borászatában
Német és magyar, gazda és polgár, óvatos és kísérletező – Taschner Kurt személyiségében sok a látszólagos ellentmondás. A soproni Taschner Bor- és Pezsgőház nemcsak remek italokat, hanem igazi kultúrtörténetet is kínál.
A szakácskönyvek igazi szerelmesei
A gyűjtögető életmód a múltunkból fakad, de génjeink a jelenbe is átörökítették. Mivel az evés nemcsak az életben maradás egyik bevált módja, hanem örömforrás is, természetes, hogy sokan tartanak otthon szakácskönyvet.
Miből lesz a hurka, kolbász?
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
Szalonczukkedli nélkül nincs karácsony
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
Méz, pempő, propolisz
Amíg a méhek korábban a méhlegelőn megtaláltak minden olyan anyagot, amely az egészségmegőrzésüket szolgáló mézek készítéséhez szükséges volt, ez ma már nincs így – mondja dr. Sümegi Mihály vegyész, „fűszerszámkészítő nanotechnológus”.
Isteni fürtök
A szőlő a belőle készült bor révén a világ legismertebb gyümölcsei közé tartozik. Magukról a mustot adó fürtökről kevesebb szó esik, pedig az ízletes bogyókat régebb óta fogyasztjuk, mint a hordók javát.
Régi tóparti vendégfogadók
A hazánkban járt utazók úti élményei is bizonyítják, hogy a csárdák, fogadók, korcsmák, kertvendéglők s velük a vendéglátás Magyarországon több száz éves múltra tekint vissza. Ám hazánk mára legkedveltebb nyaralóvidéke...
Mit tegyünk, ha a recept „titkos”, de a süti nagyon finom
A pastel de Belém elnevezésű portugál krémeskülönlegesség története a XIX. század elejére vezethető vissza. A Szent Jeromos-kolostor lakóinak nem volt miből megélniük, s a szomszédságban lévő cukorfinomító adta az ötletet, hogy valami édességfélét kellene gyártani. Igazi portugál krémest ma is csak a belémi cukrászdában lehet fogyasztani – mi azonban készítettünk valami hasonlót.
Jásdi István az elődök nyomában
A csopaki borász nyerte el idén a Borászok Borásza díjat. 50 magyar borász őt választotta idén az év borászának. A csopaki Királyi pince megújítója, a Csopaki Kódex egyik kidolgozója méltán vált a borásztársadalom egyik legismertebb alakjává.
Torna ízei
Gömör–Torna ízvilágát foglalta össze Koleszár Krisztián a Nagyanyánk szakácskönyve mijelőnapokra és ünnepekre című kiadványban. Kiderül belőle, hogy a népmesei elemként hangzó görhő, szirik meg grulya milyen egyszerű, hétköznapi étkeket takar.
Szerzetesek asztala
Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Isten gondoskodik bárányairól, de persze az sem árt, ha a hívek maguk is tesznek azért, hogy mindig kerüljön harapnivaló az asztalra. Évszázados, elrejtett, majd kalandos módon előkerült iratokból kiderül, hogy a ferences szerzetesek is így gondolták.
Spenót, paraj, spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj
Az igaz, hogy még nem szabadföldi, de az íze a tavaszt idézi. Az üvegházakban termesztett spenót is tartalmaz C-vitamint, folsavat, vasat, és éppúgy le kell forrázni, mint nyári társait, hiszen az oxálsav megakadályozza a vas felszívódását.
Kókuszzsír, pálmazsír
Sokat hallani mostanában a trópusi olajoknak is nevezett kókusz- és pálmaolajról. Vajon tényleg annyira egészségesek, mint amilyen a hírük?
Szamos 2.0. Nemzedékváltás a csokibirodalomban
Nem véletlenül lett Today a Szamos Kossuth téri üzletének a neve. A márka eddigi imázsától eltérően trendi reggelikkel, üzleti ebéddel és újhullámos kávéval frissül fel a klasszikus cukrászda, ahol államilag elismert csokimúzeum is helyet kapott.
10. Cukrásztechnikák
A Magyar Konyha Főzőiskola tizedik része a sütemények, torták világába vezet. Juhos József, a Pataki cukrászda cukrászmestere mutatja be a kelt tészta, az omlós, leveles, hajtogatott tészta és a felfújtak készítésének fortélyait.
7. Tartósítás
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e
Cseppben a Tokaj. Az erdőbényei Béres Szőlőbirtokon
Gyógyhatása mellett is lehet érvelni, de az élvezeti értéke magáért beszél - vallja az aszúról Regéczy-Béres Melinda a Béres Szőlőbirtok ügyvezető igazgatója. Magyarország legszebb szőlőbirtokának dűlőiben jártunk.
Terítéken a körte
Jellegzetes őszi gyümölcsként tekintünk rá. Az édes, szaftos körtét elsősorban frissen fogyasztjuk, de konyhai alapanyagként is megállja a helyét.
Szakácskönyv és reformkori életérzés
„A Czifray” versenykurzus, szakácskönyv, reformkori életérzés. A XIX. század legfontosabb receptgyűjteménye, mely véget vetett a Szakács mesterség könyvecskéje évszázados uralmának. A kalózkiadással együtt – 1816 és 1888 között – kilencszer jelent meg, és ha valaki bizonyítani akarná, hogy a mai magyar konyha (és nyelv) mennyivel szegényesebb, mint a kétszáz évvel ezelőtti, csak szemezgetnie kellene a Czifrayból. Ráadásul ez az első olyan főzőkönyvünk, amelynek szerzőjét ismerjük.
Kadarka – „a titokzatos állandóság”
A kadarka nem magyar, hanem török–bolgár eredetű. A legismertebb középkori vörösbor a szerémi kadarka volt a Duna melletti régi Magyarország borászati központjából, amelyet a török hódítás felszámolt, és a Szerémségből a királyi Magyarország felé menekülő vincellérek hozták magukkal kedvelt szőlőiket, így a kadarkát és a furmintot is.
Klauzál téri képeslapok
Számtalanszor halljuk: Budán lakni világnézet. Persze hogy az, hiszen diszkrét, már-már arisztokratikus bájával a világ bármelyik pontján megállná a helyét. De az egyedi izgalmak, a szaftos részletek mégis a pesti oldalon való bolyongásban rejlenek. Pest nem más, mint az Igazi Nagy Felfedezés. A VII. kerület pedig maga a lüktető történelem. Ezúttal a megújult Klauzál teret és környékét jártuk körbe.
Ínyenctúra Csallóközben
Ha megnézzük a térképet, jól látható, hogy Csallóköz egy óriási sziget. A Duna és mellékfolyói által körbevett szárazföld, Európa legnagyobb folyami szigete. A csallóközi gasztronómiára a magyar konyha, valamint a szláv és a német konyhaművészet egyaránt nagy hatással volt.
Összefogtak a nagy budapesti bálok
A polgári hagyományok iránti elköteleződés jegyében 2016 elején megalakult a Magyar Bálok Szövetsége. Az összefogás olyan báli szervezőket tömörít, amelyeknek az elmúlt években kifejtett munkája hozzájárult a magyarországi báli kultúra népszerűsítéséhez, hagyományai ápolásához.
Hol vásárolhatunk jó halat?
A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.
Néha kaviár is kell
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
Estebéd az Orient expresszen
1883. október 4. Párizs, Gare de l’Est. Az úri közönség a peronon gyülekezik. Kalapos hölgyek és cilinderes urak fecsegnek egymással, és izgatottan készülnek életük nagy utazására. Arisztokraták, üzletemberek, magas rangú hivatalnokok és persze tollforgatók. Egy dolog közös bennük: mindannyian úttörők. Hiszen az első Isztambulba (Konstantinápolyba) induló Orient expressz fedélzetére váltottak jegyet. A hordárok bepakolják a csomagokat a vonatba. Az étkezőkocsi ajtajában a hófehér sipkát viselő s
Paprika Jancsi és Barátfüle
Ami a hamburgiaknak Pickelhering ("Füstölt Halfi"), a franciáknak Jean Potage, azaz "Leves János", az az angoloknak Jack Pudding. Ki más lehetett volna a legnépszerűbb magyar bábfigura, ha nem a palacsintasütővel, fakanállal hadonászó Paprika Jancsi? Csípős a humora, erős a karja, zöld a ruhája. Szóval magyar az istenadta.
Körner András a zsidó ételekről
A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve ezekben a hetekben jelenik meg.
Szőke izomkolosszus. A Blonde D’Aquitaine marha
A Magyarországon élő húsmarhák közül ez a testileg legnagyobb, ezen van a legtöbb hús, és nem mellesleg az állat szép és mutatós is. Mi, magyarok úgy hívjuk, szőke marha, a világ pedig úgy ismeri: Blonde D’Aquitaine. Idilli környezetben élnek, jól ismerik a magyar legelőket. A magyar gasztronómia viszont mostohán bánik a jószág húsával: szinte ismeretlen a hazai étlapok világában, miközben fenséges és porhanyós.
Szolnok kincsei
Nem tudjuk, hogy Szolnok valóban Magyarország legélhetőbb városa-e, ahogy azt egy három évvel ezelőtti tanulmány állította, de az biztos, hogy az ízeire büszke lehet a Tisza fővárosa. Szolnoknak saját süteménye van, a habos isler, a Tisza-híd mellett igazi tiszai halászlét, a színháznál újító konyhát kóstolhatunk, a város környékén páratlan gyümölcsök teremnek. Összeállításunkban a szolnoki gasztronómia legjavát ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Rézi nénik az éji homályban 2. rész. Szekula és a többi Teréz
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A Liliomfi Étterem a színháznál
Öt éve, hogy a Liliomfi megnyitotta kapuit a Szigligeti Színházzal szemben. Azóta bebizonyosodott: van igény Szolnokon a minőségi alapanyagokból dolgozó, olasz és magyar alapokra épülő, korszerű nemzetközi konyhára. Az éttermet a névadó komédia Liliomfija és Gyuri pincére segített megismertetni a Magyar Konyhával.
A kávéház lelke: a pincér
A békeidők budapesti kávéháza fogalom volt, fővárosunk egyenest "kávéváros". Persze abból a jó háromszáz, sőt néha több üzletből nem mind vonult be az irodalomba, nem mindegyik volt aranybánya - annál érdekesebb a kérdés: vajon min múlt a siker itt, a kudarc amott? Konyha csak kevés helyen volt (az ipartestületen belül hivatalosan csak 1906-tól jön létre a café-restaurant szakosztály), a kávéházi vendéget nem a gyomrán keresztül lehetett megfogni. Hát akkor?
TOP 10 óbudai kisvendéglők
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére. Júniusi számunkban összegyűjtöttük a legjobb óbudai kisvendéglőket, mi most ízelítőül felsorolunk néhányat.
Remeték és ínyencek
Február 17, húshagyó kedd. Ezt követő napon, hamvazószerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A sopronbánfalvi kolostorban ma már nem a pálos szerzetesek és a karmelita nővérek, hanem a felújított Kolostor étterem vendégei választhatnak böjti fogásoka
A másik Dumas
Talán meglepő, de id. Alexandre Dumas (1802-1870) élete fő művének nem a testőrök kalandjait elbeszélő, hihetetlenül népszerű regényeit, és még csak nem is a fiatalok számos nemzedékét elbűvölő Monte Cristo grófját tartotta...
Terítéken a cukor
Mellékíz nélkül édesít, könnyen szállítható, sokáig és egyszerűen tárolható, ráadásul viszonylag olcsó - ez nem más, mint a cukor. Fenti tulajdonságai miatt a világ kedvenc édesítőszere, az élelmiszeripar és a háztartások is nagy mennyiségben használják. Ennek következtében sajnos a világ lakosságának energiaellátásához is nagyban hozzájárul.
Megkóstoltuk Prágát
Aki Prágába látogat, a turistacsalogató sörözők mellett a cseh konyha újjászületését is átélheti. Tizenháromféle knédlit, helyi tenyésztésű marhahúst, ízletes prágai sonkát kóstolhat...
A rejtélyes tojásgyümölcs
Egyik legkülönlegesebb és egyben legsokoldalúbb zöldségünk a padlizsán. A piacainkon ugyan régóta jelen van, ennek ellenére még szezonban sem nevezhetjük hétköznapi alapanyagnak. Pedig akár teljes menüsor, előétel, főétel és saláta is készíthető a padlizsánlila gyümölcsökből.
A rizs
A világ legkedveltebb előétele, főétele, desszertje, sokak számára egyszerűen a napi betevő: a rizs. A fehér gabona nem csupán energiát biztosít a tömegek számára, tápanyagai más szempontból is értékesek.
A világvándor. Zwack Izabella Tokajban világmárkát épít
Hol dobog Tokaj szíve? Sokan azt hiszik, a pincékben. Zwack Izabella szerint a Szent Tamás-hegyen, Mád fölött. Zwack Péter küldetése az volt: szerezze vissza a családi vállalatot. Izabella előtt új cél lebeg: világmárkát szeretne faragni Tokajból.
Nem vagyok gasztroarc! Cserna-Szabó András ételekről és irodalomról
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Savanyúvizek régen és ma
A Kárpát-medence ásványvizekben gazdag, ásvány- és gyógyvizeinek története is a messzi múltba nyúlik vissza. A friss, tiszta, üdítő hatású víz a legfontosabb környezeti erőforrásunk.
Kis magyar pezsgőtörténet
Mivel is kívánhatnánk boldog, finom ízekkel, jó borokkal teli Új évet, mint a pezsgő történetével és a magyar habzóborok listájával.
A bor ünnepi ital lett
Az egri borvidék borai - így az egri bikavér is - megbízhatóak, stabilak, jó minőségűek még az olcsó árkategóriában is - mondja Simon Péter, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató helyettese.
Savanyú források gyógyító vize
A Balaton-felvidék meghatározó tájelemei a (szőlő)hegyek és a köztük megbújó völgyek. A hegyek hajdani savanyú parasztborai, a halban gazdag tó és a savanyú források gyógyító vize együttesen formálta és határozta meg...
A komló és a maláta szerelmesei
Kezdetben volt a bor újjászületése. Aztán a pálinkáé. Most a kézműves és kisüzemi sörfőzdék reneszánszát éljük. A Legenda sörfőzde magasról indult, átvészelt egy hullámvölgyet, és most megint a csúcsokat ostromolja, pedig még csak másfél éve létezik...
TOP 10 legjobb csárda
Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a Tiszacsegei Halászcsárda legendás korhely harcsahalászlevét vagy a Baricska csárda harcsapaprikását. Szerencsére egyre több a ...
Kóstolja meg Kolozsvárt!
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
Ribiszke, piszke, málna
A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.
Megnyílt a Hold utcai piac
Zöldségek, házi tejtermékek mellett mézeskalács és füstölt pisztráng is kapható a Hold utcai piac szerdán megnyílt standjain. A Vidéki Mustra elnevezésű mozgalom a piac középső részén alakította ki a kistermelőknek szánt helyeket.
Jókai-bableves főzőverseny
A Magyar Konyha a Kossuth Rádióval közösen indul a balatonfüredi Jókai-bableves főzőversenyen. Május 3-án a Koloska völgyben bográcsban elkészítjük Jókai kedvenc levesét.
A legjobb lisztek
A Magyar Konyha ezúttal kilenc, kereskedelmi forgalomban kapható lisztet tesztelt, hogy megnézzük: azonos körülmények között vajon melyikből lehet a legjobb kenyeret sütni. Az eredmény nem a papírformát hozta.
Köcsögbab, csíptetős ponty
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz.
Disznóvariációk
A sertésnek szinte minden részét hasznosítjuk. A feldolgozás egyidejűleg tartósítást (főzés, sózás, pácolás, füstölés) is jelent. Felhasználhatóságuk szerint a sertéshúsokat a szelethúsok, pecsenyehúsok és kocsonyahúsok csoportjára osztjuk.
Édes semmiség
Az élet: vattacukor. Áll a Vattacukorkészítő a tálka fölött, középen a fekete lyuk, forgatja a hurkapálcikát, mi meg tágra nyílt szemmel bámuljuk, ahogy a Semmiből megszületik az örvénylő színes felhő, akár a Tejútrendszer. Aztán megkapjuk, mohón beleharapunk, ragacsos lesz kezünk, arcunk, majd egy perc múlva nem marad semmi, csak a csupasz hurkapálcika. Édes semmiség - mondaná Fellini. Százhúsz kalória - mondaná a dietetikus. A food design történetének legnagyobb átverése. De hát mi nem az?
A tekintetes asszony káposztája
Közeledik a karácsony, így szólni illik a töltött káposztáról. Szabályos oknyomozásban kísérli meg Cserna-Szabó András író és Segal Viktor séf kideríteni, mi is ünnepeink jeles ételének, a kolozsvári töltött káposztának az eredeti receptje.
Sajtból van a hegy - Sándor Tamás sajtmester
Sándor Tamásnak messzire kellett mennie ahhoz, hogy hazatérhessen. Az eredetileg szakácsvégzettségű borsodnádasdi fiatalember megjárta Svájcot, Olaszországot, majd úgy döntött, hogy szűkebb hazájában, a Bükkben létrehozza az ország egyik legkiválóbb sajtmanufaktúráját.
Svábhegyi szüret
Pénteken a Jókai villában szerzőnk, Saly Noémi Laborfalvi Rózának, Tóth József faszobrász pedig Jókainak öltözve vonult fel a hagyományos svábhegyi szüreten. Jókai felesége a XIX. század elismert színésznője az utókor számára az ideális feleség példaképe volt. Vagy mégsem?
A halászlé városa
A szegediek nem bírják megunni a halászlevet, megérzik, hol készítik friss halból a kedvencüket, tudják, melyik csárda színvonala esik, és melyik éppen a felkapott. Szegedre a turisták is halászlét enni érkeznek és kedvtelve ülnek be valamelyik étterembe vagy halászcsárdába.
Indián a balatoni szőlőtőkék között - Vendégségben Konyári Jánosnál
A Konyári pincészet a Balaton egyik legszebb kilátásával dicsekedhet.
A magyar dinnye
A dinnyefélék az ókori görögök és a rómaiak kertjeiben is megtalálhatók voltak, nálunk a XII. századtól termesztik. Júliusban és augusztusban Európa piacait ellepi a sok piros és sárga gyümölcs, de a magyar dinnyének, főleg a hevesi dinnyének sokak szerint nincs párja.
Finomfőzelék
Nem a menzán kínált. Az otthon készített magyar főzelék. Az üde narancsszínű, alig arasznyi sárgarépa, a zsenge, még levelestül fogyasztható karalábé, a frissen kifejtett zöldborsó és a meleg talajból először kikotort újkrumpli ízletes és értékes konyhai alapanyag. És finom.
A magyar halászlé
Sokszor emlegetik, hogy a magyarok csak karácsonykor esznek halat. Pedig a magyar halászlé könnyedén versenyre kelhet a francia bouillabaisse-szel, az olasz zuppa di pesce-vel vagy a híres horvát hallevessel. Merthogy a ma elterjedt paprikás változat előtt eleink is ecetes, citromos, boros halászleveket készítettek.
Szekszárd ízei, a legjobb helyek a szekszárdi borvidéken
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
A Dunakanyar ízei
A Dunakanyar nem csupán Magyarország egyike a legszebb látnivalókat kínáló tájegységeknek, de különleges hagyományokon alapuló gasztronómiai kalandozásokra is csábít. Írók, költők, képzőművészek, zenészek települtek ide már a XIX. században, kisvendéglői, kávézói, teraszos éttermei máig jelentős vonzerőt képviselnek - nem csak a fővárosiaknak.
Faluban gondolkodók falva: Vindornyalak
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a termelői piacok, ezen belül új műfajt képviselnek a kulturális ökopiacok. Szép példa a Vindornyalaki Vasárnap.
Május a felvidéki legelőkön
Itt a május - a havasi legelőkön kisarjadt növények már kövérek, de még frissek, tavasziasan gyengék. Tejjel foglalkozó emberek tudják, hogy ilyenkor a legízletesebbek a friss tejből készült termékek, mint ahogy Szlovákiában is közismert, hogy a brindzából, régebbi nevén a liptói túróból is a májusi a legjobb.
A jó kenyér titka. Kilenc lisztet teszteltünk
Budapesttől Szigetszentmiklós ma már nem távolság, a Szabó malomban tett látogatás mégis kész időutazás.
Forradalmár fakanállal. Gastón Acurio, a perui konyha lelkiismerete
Gastón Acurio a latin-amerikai gasztroforradalom vezére.
Feketén, fehéren
Milyen csapdákat rejtenek a látványos kávékimérések? Találunk-e minőségi kávét a nagy külföldi üzletláncokban? Van-e jelentősége, hogy területszelektált kávét vagy keveréket vásárolunk? E kérdésekre kerestük a választ, miközben öt megbízható lelőhelyet vettünk lajstromba.
Gasztronómiai könyvesboltok
Gasztrokönyvesbolt sajnos Magyarországon nem létezik. Bármennyire sokat beszélünk is mostanában az asztal örömeiről, a magyar kulinária történetéről, az érdeklődés még nincs akkora, hogy önálló boltot eltartana. Akad persze néhány hely, ahol a hagyományos televíziós "sztárszakácsok" receptgyűjteményein kívül érdekesebb hazai vagy külföldi munkák (esetleg gasztrofilmek is) fellelhetők, ám ezek többnyire tiszavirág-életűek.
Mesék falva - Kulturális ökopiac
A testnek és a szellemnek is felüdülést ígér a Balaton-felvidék egyik legszebb falvában útjára indított Vindornyalaki Vásárnap, ami nem egyszerűen ökopiac: a kecskesajt mellé koncerteket, az "organikus nyílvesszőhöz" kiállításokat kapunk.
"Disznólábat hidegen vagy oltva"
Budai kisvendéglők repertoárján négy évtizede még ott volt a remegős kocsonya. Aztán új verziók tűntek fel, a leves- és zselatinporlobbi termékei. Állaguk és ízük ennek megfelelő: üres, bután csípős, gumis, műízű. Pedig a kocsonya világörökség. És kocsonyát készíteni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen...
"Czukorból jeget" - Öt kiváló fagylaltozó
A nyár közeledtével felidéztük a fagylalt történetét, majd feltérképeztük, a fővárosban és környékén hol érdemes áldoznia az édességek jeges oltárán a túlcukrozott tömegjégkrém helyett kiváló alapanyagokból főzött, kézműves fagyikra vágyóknak. Körkép a gorgonzolafagyitól a tokaji aszús mazsoláig.
Harmat a menyországból
A víz után az emberiség második legkedveltebb itala, Kosztolányinál az álmodók bora, egy kínai bölcs szerint pedig a legédesebb harmat a mennyországból a tea. Persze nem a filteres tömegtea, hanem amit a főváros legjobb teaházaiban és szaküzleteiben találtunk.
Izrael gyomrai
Izrael fiatal állam, ezeréves múlttal. Tükrözik ezt a piacok is. Tel-Avivban az Allenby, King George és Carmel sugárutak háromszögében, modern Bauhaus épületek árnyékában húzódik a Carmel piac (héberül: Shuk Ha'Carmel). 1927-ben nyitották meg, és eredetileg terménypiac volt (karmel héberül újbúzát jelent).
Élt: 1229 évet - bezár a legöregebb brit kocsma
A pub matuzsálem tulajdonosai bíznak a visszatérésben.
Aranyat nyert Berlinben a Folly rajnai rizlingje
A rajnai rizling a Berliner Wein Trophy nyári/őszi fordulóján arany minősítést szerzett.
Uniós oltalmat kapott a Budaörsi őszibarack
Az Európai Bizottság hétfőn oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést.
Marcipán, az angyalok kenyere
Ül Thomas Mann Lübeckben a város leghíresebb kávéházának emeleti szalonjában, kezében világhírű regénye, a Buddenbrook ház. Nem mozdul. Akkor sem, amikor légy száll az orrára. A Nobel-díjas író nem hadonászhat: marcipánból van.
Oktoberfest 2018: azok a gyönyörű vesék
Íme, a középkori bölcsesség: "Aki sert iszik, annak nyugodt az álma. Akinek nyugodt az álma, az nem követ el bűnöket. Aki nem bűnözik, a Mennyországba jut." De a sert az ember főzi - mondta Luther Márton a nagy reformátor - a bor viszont Istentől való. Tehát borban az igazság. Balgaság - mondják a sertestvérek: a sört mindenki szereti. Vagy hallott már valaki Sörnemissza Gergőről? Csak Bornemissza van. Nem a sör rossz, hanem a rossz sör. Erre utal Vörösmarty Mihály találós kérdése is: "Mi a külö
Kókuszzsír, pálmazsír
Sokat hallani mostanában a trópusi olajoknak is nevezett kókusz- és pálmaolajról. Vajon tényleg annyira egészségesek, mint amilyen a hírük?
Néha kaviár is kell
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
Édes semmiség
Az élet: vattacukor. Áll a Vattacukorkészítő a tálka fölött, középen a fekete lyuk, forgatja a hurkapálcikát, mi meg tágra nyílt szemmel bámuljuk, ahogy a Semmiből megszületik az örvénylő színes felhő, akár a Tejútrendszer. Aztán megkapjuk, mohón beleharapunk, ragacsos lesz kezünk, arcunk, majd egy perc múlva nem marad semmi, csak a csupasz hurkapálcika. Édes semmiség - mondaná Fellini. Százhúsz kalória - mondaná a dietetikus. A food design történetének legnagyobb átverése. De hát mi nem az?
Izrael gyomrai
Izrael fiatal állam, ezeréves múlttal. Tükrözik ezt a piacok is. Tel-Avivban az Allenby, King George és Carmel sugárutak háromszögében, modern Bauhaus épületek árnyékában húzódik a Carmel piac (héberül: Shuk Ha'Carmel). 1927-ben nyitották meg, és eredetileg terménypiac volt (karmel héberül újbúzát jelent).
A gasztronómia legfontosabb fényképei
A fotós a kattintás pillanatában ritkán gondol bele, hogy tevékenységével ő maga is történelmet ír.
Étel a filmvásznon
Az evés, a főzés általában mellékes dolog a filmekben, pedig ha jól csinálják, érdekes is lehet.
A viktoriánus konyha halálos veszedelme
Az élelmiszerekhez ártalmatlannak vélt, de olykor halálos adalékokat is adtak a korabeli kereskedők.
Mennyire magyar a bejgli?
Az ünnepi asztal egyik éke a karácsonyi bejgli, amit mi, magyarok abszolút a sajátunknak érzünk – de jogosan?
Ki akar élni sótlanul?
Só nélkül azonban unalmas és élvezhetetlen az étel. És mit ér az élet, ha sótalan?
Vörös kódot kapott az emberiség
Az ENSZ kiadta 3000 oldalas, új jelentését, és a benne szereplő megállapítások cseppet sem szívderítőek.
Együnk úgy, mint a Bridgertonok!
Az angol régenskorszak egy új tévésorozatnak köszönhetően került ismét reflektorfénybe.
Csillagokat iszom! Szilveszterkor jár a jó pezsgő
„Testvéreim, siessetek, csillagokat iszom!” - kiáltotta a Dom Perignon, a szerzetes.
Az ördög itala a telet is felforrósítja
A bódulat igazi kalandorai számára a forralt bor csak apácaitóka. Az igazi "pokolital" a krampampuli.
Gasztrodizájn
Az uniformisok egyik legkomplexebb összeállítása a szakácsoké lehet, ahol minden apró részlet a praktikum, a higiénia, a státusz és a büszkeség ötvözete. Történet az eredeti szakácskabátoktól a mai séfek öltözetéig Kerekes Sándorral, Litauszki Zsolttal és Nyíri Szásával.
A vaddisznópofa megér egy kiruccanást a Liszt étterembe
Az Aria Hotel éttermének konyhája egyszerre magyar, világszínvonalú és luxus, nagyjából, mint a hallban működő Bogányi-zongora.
A gulyás
A szigorúan hagyományos gulyásfőzés technológiája az, ahogy a gulyások főzték, ezért gulyás a neve. A bográcsba egyszerre bele kell tenni a húst és a hagymát, hidegen hozzátenni a szükséges mennyiségű vizet, s feltenni a tűzre. - írta Erdei Ferenc a Néprajzi ínyesmesterség című könyvében.
Sárrét ízei - Ami a júniusi számból kimaradt
Kis hazánkban két ország is elfér: Somogyország és Biharország - ez utóbbinak éppen a közepén található Derecske. Ki gondolta volna, hogy annyi titkot rejt, hogy nem fér el a magazinban? Ami a júniusi számból kimaradt...
Indiánok ízletes toboza
Nagyon lassan érkezik a tavasz és sajnos még hónapokat kell várnunk az ízletes magyar gyümölcsökre. Szerencse, hogy ma már jó minőségű, érett trópusi gyümölcsök is kaphatók itthon. Ilyen az ananász, amely többnyire konzerv vagy gyümölcslé formájában kerül a boltok polcaira.
A teázás művészete
A téli napokon - nyilván a hideg miatt - több teát fogyasztunk. Sokan keresik az újdonságokat, új ízeket, mások a hagyományokra és a jól bevált teakészítési szokásokra esküsznek - egyben azonban mindenki azonos módon vélekedik: ha már tea, akkor az legyen jó minőségű!
Enne egy jó sütit 200 forintért?
Alig két hónapja perzsa cukrászda nyílt Budapesten, ami találó egyszerűséggel az Iran nevet viseli. A Nagy Diófa utca 32-ben található aprócska üzlet a hét minden napján reggel 8 órától legalább este 10-ig van nyitva, de pénteken és szombaton éjjel kettőig, a többi napon pedig este 11-ig. Ennek köszönhető, hogy taktikai hibázom.
Rigó Jánosné: a telt szexszimbólum és a cigányprímás
A képen Clara Ward, michigani acélkirály lánya, a belga Caraman-Chimay herceg korábbi felesége látható. Most éppen Rigó Jánosné, amint férfiszívekre tapos. De szerepel különböző képeslapokon marokszedő lányként, csábító Vénusz-pózban is.
Terítéken a málna és a szeder
Az iskolai szünet kezdetekor jelenik meg a piacokon a málna, és a különböző fajták július közepéig biztosítják a szörpnek valót. Ezután nem kell sokat várni, két röpke hét elteltével már kapható is a fekete szeder, amely azután szeptember közepéig kitart.
Lencse, borsó, kása, mind Isten áldása!
Tavasszal semmire sem vágyunk jobban, mint a friss ízekre: nyersen is elropogtatjuk a répát, a spenótlevelet, még akkor is, ha eredetileg főzelék- alapanyagnak vásároltuk be a piacon. Mire felnövünk, legtöbbünk megbékél a zöldségekkel, amelyekkel bizony sok gyerek hadilábon áll.
Mi köze a nyúlnak a tojáshoz?
Miért tojik a nyúl húsvéti tojást? Néhány tudósnak már beletörött a bicskája a kérdésbe. Mert az egy dolog, hogy a keresztény szimbolikában a tojás a sírjából feltámadó Krisztus jelképe.
Terítéken a sertéshús
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
A szakácskönyvek igazi szerelmesei
A gyűjtögető életmód a múltunkból fakad, de génjeink a jelenbe is átörökítették. Mivel az evés nemcsak az életben maradás egyik bevált módja, hanem örömforrás is, természetes, hogy sokan tartanak otthon szakácskönyvet.
Miből lesz a hurka, kolbász?
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
Szalonczukkedli nélkül nincs karácsony
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
Méz, pempő, propolisz
Amíg a méhek korábban a méhlegelőn megtaláltak minden olyan anyagot, amely az egészségmegőrzésüket szolgáló mézek készítéséhez szükséges volt, ez ma már nincs így – mondja dr. Sümegi Mihály vegyész, „fűszerszámkészítő nanotechnológus”.
Isteni fürtök
A szőlő a belőle készült bor révén a világ legismertebb gyümölcsei közé tartozik. Magukról a mustot adó fürtökről kevesebb szó esik, pedig az ízletes bogyókat régebb óta fogyasztjuk, mint a hordók javát.
Régi tóparti vendégfogadók
A hazánkban járt utazók úti élményei is bizonyítják, hogy a csárdák, fogadók, korcsmák, kertvendéglők s velük a vendéglátás Magyarországon több száz éves múltra tekint vissza. Ám hazánk mára legkedveltebb nyaralóvidéke...
Mit tegyünk, ha a recept „titkos”, de a süti nagyon finom
A pastel de Belém elnevezésű portugál krémeskülönlegesség története a XIX. század elejére vezethető vissza. A Szent Jeromos-kolostor lakóinak nem volt miből megélniük, s a szomszédságban lévő cukorfinomító adta az ötletet, hogy valami édességfélét kellene gyártani. Igazi portugál krémest ma is csak a belémi cukrászdában lehet fogyasztani – mi azonban készítettünk valami hasonlót.
Torna ízei
Gömör–Torna ízvilágát foglalta össze Koleszár Krisztián a Nagyanyánk szakácskönyve mijelőnapokra és ünnepekre című kiadványban. Kiderül belőle, hogy a népmesei elemként hangzó görhő, szirik meg grulya milyen egyszerű, hétköznapi étkeket takar.
Szerzetesek asztala
Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Isten gondoskodik bárányairól, de persze az sem árt, ha a hívek maguk is tesznek azért, hogy mindig kerüljön harapnivaló az asztalra. Évszázados, elrejtett, majd kalandos módon előkerült iratokból kiderül, hogy a ferences szerzetesek is így gondolták.
Spenót, paraj, spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj
Az igaz, hogy még nem szabadföldi, de az íze a tavaszt idézi. Az üvegházakban termesztett spenót is tartalmaz C-vitamint, folsavat, vasat, és éppúgy le kell forrázni, mint nyári társait, hiszen az oxálsav megakadályozza a vas felszívódását.
Szamos 2.0. Nemzedékváltás a csokibirodalomban
Nem véletlenül lett Today a Szamos Kossuth téri üzletének a neve. A márka eddigi imázsától eltérően trendi reggelikkel, üzleti ebéddel és újhullámos kávéval frissül fel a klasszikus cukrászda, ahol államilag elismert csokimúzeum is helyet kapott.
Terítéken a körte
Jellegzetes őszi gyümölcsként tekintünk rá. Az édes, szaftos körtét elsősorban frissen fogyasztjuk, de konyhai alapanyagként is megállja a helyét.
Szakácskönyv és reformkori életérzés
„A Czifray” versenykurzus, szakácskönyv, reformkori életérzés. A XIX. század legfontosabb receptgyűjteménye, mely véget vetett a Szakács mesterség könyvecskéje évszázados uralmának. A kalózkiadással együtt – 1816 és 1888 között – kilencszer jelent meg, és ha valaki bizonyítani akarná, hogy a mai magyar konyha (és nyelv) mennyivel szegényesebb, mint a kétszáz évvel ezelőtti, csak szemezgetnie kellene a Czifrayból. Ráadásul ez az első olyan főzőkönyvünk, amelynek szerzőjét ismerjük.
Kadarka – „a titokzatos állandóság”
A kadarka nem magyar, hanem török–bolgár eredetű. A legismertebb középkori vörösbor a szerémi kadarka volt a Duna melletti régi Magyarország borászati központjából, amelyet a török hódítás felszámolt, és a Szerémségből a királyi Magyarország felé menekülő vincellérek hozták magukkal kedvelt szőlőiket, így a kadarkát és a furmintot is.
Klauzál téri képeslapok
Számtalanszor halljuk: Budán lakni világnézet. Persze hogy az, hiszen diszkrét, már-már arisztokratikus bájával a világ bármelyik pontján megállná a helyét. De az egyedi izgalmak, a szaftos részletek mégis a pesti oldalon való bolyongásban rejlenek. Pest nem más, mint az Igazi Nagy Felfedezés. A VII. kerület pedig maga a lüktető történelem. Ezúttal a megújult Klauzál teret és környékét jártuk körbe.
Ínyenctúra Csallóközben
Ha megnézzük a térképet, jól látható, hogy Csallóköz egy óriási sziget. A Duna és mellékfolyói által körbevett szárazföld, Európa legnagyobb folyami szigete. A csallóközi gasztronómiára a magyar konyha, valamint a szláv és a német konyhaművészet egyaránt nagy hatással volt.
Összefogtak a nagy budapesti bálok
A polgári hagyományok iránti elköteleződés jegyében 2016 elején megalakult a Magyar Bálok Szövetsége. Az összefogás olyan báli szervezőket tömörít, amelyeknek az elmúlt években kifejtett munkája hozzájárult a magyarországi báli kultúra népszerűsítéséhez, hagyományai ápolásához.
Hol vásárolhatunk jó halat?
A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.
Estebéd az Orient expresszen
1883. október 4. Párizs, Gare de l’Est. Az úri közönség a peronon gyülekezik. Kalapos hölgyek és cilinderes urak fecsegnek egymással, és izgatottan készülnek életük nagy utazására. Arisztokraták, üzletemberek, magas rangú hivatalnokok és persze tollforgatók. Egy dolog közös bennük: mindannyian úttörők. Hiszen az első Isztambulba (Konstantinápolyba) induló Orient expressz fedélzetére váltottak jegyet. A hordárok bepakolják a csomagokat a vonatba. Az étkezőkocsi ajtajában a hófehér sipkát viselő s
Paprika Jancsi és Barátfüle
Ami a hamburgiaknak Pickelhering ("Füstölt Halfi"), a franciáknak Jean Potage, azaz "Leves János", az az angoloknak Jack Pudding. Ki más lehetett volna a legnépszerűbb magyar bábfigura, ha nem a palacsintasütővel, fakanállal hadonászó Paprika Jancsi? Csípős a humora, erős a karja, zöld a ruhája. Szóval magyar az istenadta.
Körner András a zsidó ételekről
A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve ezekben a hetekben jelenik meg.
Szőke izomkolosszus. A Blonde D’Aquitaine marha
A Magyarországon élő húsmarhák közül ez a testileg legnagyobb, ezen van a legtöbb hús, és nem mellesleg az állat szép és mutatós is. Mi, magyarok úgy hívjuk, szőke marha, a világ pedig úgy ismeri: Blonde D’Aquitaine. Idilli környezetben élnek, jól ismerik a magyar legelőket. A magyar gasztronómia viszont mostohán bánik a jószág húsával: szinte ismeretlen a hazai étlapok világában, miközben fenséges és porhanyós.
Szolnok kincsei
Nem tudjuk, hogy Szolnok valóban Magyarország legélhetőbb városa-e, ahogy azt egy három évvel ezelőtti tanulmány állította, de az biztos, hogy az ízeire büszke lehet a Tisza fővárosa. Szolnoknak saját süteménye van, a habos isler, a Tisza-híd mellett igazi tiszai halászlét, a színháznál újító konyhát kóstolhatunk, a város környékén páratlan gyümölcsök teremnek. Összeállításunkban a szolnoki gasztronómia legjavát ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Rézi nénik az éji homályban 2. rész. Szekula és a többi Teréz
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A Liliomfi Étterem a színháznál
Öt éve, hogy a Liliomfi megnyitotta kapuit a Szigligeti Színházzal szemben. Azóta bebizonyosodott: van igény Szolnokon a minőségi alapanyagokból dolgozó, olasz és magyar alapokra épülő, korszerű nemzetközi konyhára. Az éttermet a névadó komédia Liliomfija és Gyuri pincére segített megismertetni a Magyar Konyhával.
A kávéház lelke: a pincér
A békeidők budapesti kávéháza fogalom volt, fővárosunk egyenest "kávéváros". Persze abból a jó háromszáz, sőt néha több üzletből nem mind vonult be az irodalomba, nem mindegyik volt aranybánya - annál érdekesebb a kérdés: vajon min múlt a siker itt, a kudarc amott? Konyha csak kevés helyen volt (az ipartestületen belül hivatalosan csak 1906-tól jön létre a café-restaurant szakosztály), a kávéházi vendéget nem a gyomrán keresztül lehetett megfogni. Hát akkor?
TOP 10 óbudai kisvendéglők
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére. Júniusi számunkban összegyűjtöttük a legjobb óbudai kisvendéglőket, mi most ízelítőül felsorolunk néhányat.
Remeték és ínyencek
Február 17, húshagyó kedd. Ezt követő napon, hamvazószerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A sopronbánfalvi kolostorban ma már nem a pálos szerzetesek és a karmelita nővérek, hanem a felújított Kolostor étterem vendégei választhatnak böjti fogásoka
A másik Dumas
Talán meglepő, de id. Alexandre Dumas (1802-1870) élete fő művének nem a testőrök kalandjait elbeszélő, hihetetlenül népszerű regényeit, és még csak nem is a fiatalok számos nemzedékét elbűvölő Monte Cristo grófját tartotta...
Terítéken a cukor
Mellékíz nélkül édesít, könnyen szállítható, sokáig és egyszerűen tárolható, ráadásul viszonylag olcsó - ez nem más, mint a cukor. Fenti tulajdonságai miatt a világ kedvenc édesítőszere, az élelmiszeripar és a háztartások is nagy mennyiségben használják. Ennek következtében sajnos a világ lakosságának energiaellátásához is nagyban hozzájárul.
Megkóstoltuk Prágát
Aki Prágába látogat, a turistacsalogató sörözők mellett a cseh konyha újjászületését is átélheti. Tizenháromféle knédlit, helyi tenyésztésű marhahúst, ízletes prágai sonkát kóstolhat...
A rejtélyes tojásgyümölcs
Egyik legkülönlegesebb és egyben legsokoldalúbb zöldségünk a padlizsán. A piacainkon ugyan régóta jelen van, ennek ellenére még szezonban sem nevezhetjük hétköznapi alapanyagnak. Pedig akár teljes menüsor, előétel, főétel és saláta is készíthető a padlizsánlila gyümölcsökből.
A rizs
A világ legkedveltebb előétele, főétele, desszertje, sokak számára egyszerűen a napi betevő: a rizs. A fehér gabona nem csupán energiát biztosít a tömegek számára, tápanyagai más szempontból is értékesek.
Savanyúvizek régen és ma
A Kárpát-medence ásványvizekben gazdag, ásvány- és gyógyvizeinek története is a messzi múltba nyúlik vissza. A friss, tiszta, üdítő hatású víz a legfontosabb környezeti erőforrásunk.
Kis magyar pezsgőtörténet
Mivel is kívánhatnánk boldog, finom ízekkel, jó borokkal teli Új évet, mint a pezsgő történetével és a magyar habzóborok listájával.
A bor ünnepi ital lett
Az egri borvidék borai - így az egri bikavér is - megbízhatóak, stabilak, jó minőségűek még az olcsó árkategóriában is - mondja Simon Péter, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató helyettese.
Savanyú források gyógyító vize
A Balaton-felvidék meghatározó tájelemei a (szőlő)hegyek és a köztük megbújó völgyek. A hegyek hajdani savanyú parasztborai, a halban gazdag tó és a savanyú források gyógyító vize együttesen formálta és határozta meg...
A komló és a maláta szerelmesei
Kezdetben volt a bor újjászületése. Aztán a pálinkáé. Most a kézműves és kisüzemi sörfőzdék reneszánszát éljük. A Legenda sörfőzde magasról indult, átvészelt egy hullámvölgyet, és most megint a csúcsokat ostromolja, pedig még csak másfél éve létezik...
TOP 10 legjobb csárda
Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a Tiszacsegei Halászcsárda legendás korhely harcsahalászlevét vagy a Baricska csárda harcsapaprikását. Szerencsére egyre több a ...
Kóstolja meg Kolozsvárt!
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
Megnyílt a Hold utcai piac
Zöldségek, házi tejtermékek mellett mézeskalács és füstölt pisztráng is kapható a Hold utcai piac szerdán megnyílt standjain. A Vidéki Mustra elnevezésű mozgalom a piac középső részén alakította ki a kistermelőknek szánt helyeket.
Jókai-bableves főzőverseny
A Magyar Konyha a Kossuth Rádióval közösen indul a balatonfüredi Jókai-bableves főzőversenyen. Május 3-án a Koloska völgyben bográcsban elkészítjük Jókai kedvenc levesét.
A legjobb lisztek
A Magyar Konyha ezúttal kilenc, kereskedelmi forgalomban kapható lisztet tesztelt, hogy megnézzük: azonos körülmények között vajon melyikből lehet a legjobb kenyeret sütni. Az eredmény nem a papírformát hozta.
Köcsögbab, csíptetős ponty
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz.
Disznóvariációk
A sertésnek szinte minden részét hasznosítjuk. A feldolgozás egyidejűleg tartósítást (főzés, sózás, pácolás, füstölés) is jelent. Felhasználhatóságuk szerint a sertéshúsokat a szelethúsok, pecsenyehúsok és kocsonyahúsok csoportjára osztjuk.
A tekintetes asszony káposztája
Közeledik a karácsony, így szólni illik a töltött káposztáról. Szabályos oknyomozásban kísérli meg Cserna-Szabó András író és Segal Viktor séf kideríteni, mi is ünnepeink jeles ételének, a kolozsvári töltött káposztának az eredeti receptje.
Svábhegyi szüret
Pénteken a Jókai villában szerzőnk, Saly Noémi Laborfalvi Rózának, Tóth József faszobrász pedig Jókainak öltözve vonult fel a hagyományos svábhegyi szüreten. Jókai felesége a XIX. század elismert színésznője az utókor számára az ideális feleség példaképe volt. Vagy mégsem?
A halászlé városa
A szegediek nem bírják megunni a halászlevet, megérzik, hol készítik friss halból a kedvencüket, tudják, melyik csárda színvonala esik, és melyik éppen a felkapott. Szegedre a turisták is halászlét enni érkeznek és kedvtelve ülnek be valamelyik étterembe vagy halászcsárdába.
A magyar dinnye
A dinnyefélék az ókori görögök és a rómaiak kertjeiben is megtalálhatók voltak, nálunk a XII. századtól termesztik. Júliusban és augusztusban Európa piacait ellepi a sok piros és sárga gyümölcs, de a magyar dinnyének, főleg a hevesi dinnyének sokak szerint nincs párja.
Finomfőzelék
Nem a menzán kínált. Az otthon készített magyar főzelék. Az üde narancsszínű, alig arasznyi sárgarépa, a zsenge, még levelestül fogyasztható karalábé, a frissen kifejtett zöldborsó és a meleg talajból először kikotort újkrumpli ízletes és értékes konyhai alapanyag. És finom.
A magyar halászlé
Sokszor emlegetik, hogy a magyarok csak karácsonykor esznek halat. Pedig a magyar halászlé könnyedén versenyre kelhet a francia bouillabaisse-szel, az olasz zuppa di pesce-vel vagy a híres horvát hallevessel. Merthogy a ma elterjedt paprikás változat előtt eleink is ecetes, citromos, boros halászleveket készítettek.
Szekszárd ízei, a legjobb helyek a szekszárdi borvidéken
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
A Dunakanyar ízei
A Dunakanyar nem csupán Magyarország egyike a legszebb látnivalókat kínáló tájegységeknek, de különleges hagyományokon alapuló gasztronómiai kalandozásokra is csábít. Írók, költők, képzőművészek, zenészek települtek ide már a XIX. században, kisvendéglői, kávézói, teraszos éttermei máig jelentős vonzerőt képviselnek - nem csak a fővárosiaknak.
Faluban gondolkodók falva: Vindornyalak
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a termelői piacok, ezen belül új műfajt képviselnek a kulturális ökopiacok. Szép példa a Vindornyalaki Vasárnap.
Május a felvidéki legelőkön
Itt a május - a havasi legelőkön kisarjadt növények már kövérek, de még frissek, tavasziasan gyengék. Tejjel foglalkozó emberek tudják, hogy ilyenkor a legízletesebbek a friss tejből készült termékek, mint ahogy Szlovákiában is közismert, hogy a brindzából, régebbi nevén a liptói túróból is a májusi a legjobb.
A jó kenyér titka. Kilenc lisztet teszteltünk
Budapesttől Szigetszentmiklós ma már nem távolság, a Szabó malomban tett látogatás mégis kész időutazás.
Feketén, fehéren
Milyen csapdákat rejtenek a látványos kávékimérések? Találunk-e minőségi kávét a nagy külföldi üzletláncokban? Van-e jelentősége, hogy területszelektált kávét vagy keveréket vásárolunk? E kérdésekre kerestük a választ, miközben öt megbízható lelőhelyet vettünk lajstromba.
Gasztronómiai könyvesboltok
Gasztrokönyvesbolt sajnos Magyarországon nem létezik. Bármennyire sokat beszélünk is mostanában az asztal örömeiről, a magyar kulinária történetéről, az érdeklődés még nincs akkora, hogy önálló boltot eltartana. Akad persze néhány hely, ahol a hagyományos televíziós "sztárszakácsok" receptgyűjteményein kívül érdekesebb hazai vagy külföldi munkák (esetleg gasztrofilmek is) fellelhetők, ám ezek többnyire tiszavirág-életűek.
Mesék falva - Kulturális ökopiac
A testnek és a szellemnek is felüdülést ígér a Balaton-felvidék egyik legszebb falvában útjára indított Vindornyalaki Vásárnap, ami nem egyszerűen ökopiac: a kecskesajt mellé koncerteket, az "organikus nyílvesszőhöz" kiállításokat kapunk.
"Disznólábat hidegen vagy oltva"
Budai kisvendéglők repertoárján négy évtizede még ott volt a remegős kocsonya. Aztán új verziók tűntek fel, a leves- és zselatinporlobbi termékei. Állaguk és ízük ennek megfelelő: üres, bután csípős, gumis, műízű. Pedig a kocsonya világörökség. És kocsonyát készíteni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen...
"Czukorból jeget" - Öt kiváló fagylaltozó
A nyár közeledtével felidéztük a fagylalt történetét, majd feltérképeztük, a fővárosban és környékén hol érdemes áldoznia az édességek jeges oltárán a túlcukrozott tömegjégkrém helyett kiváló alapanyagokból főzött, kézműves fagyikra vágyóknak. Körkép a gorgonzolafagyitól a tokaji aszús mazsoláig.
Szalaggal vagy szalag nélkül?
A farsang és a fánksütés kéz a kézben járnak, de nem mindegy, hogyan fogunk hozzá.
Fekete-tenger, Fehér Nyúl. Vlagyimir Muhin, a leghíresebb orosz séf
Az oroszországi Gault&Millau Vlagyimir Muhin éttermét találta a legjobb moszkvai étteremnek.
A spanyol konyha
Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..
Könnyű balatoni borok
A Balatonról legtöbbünknek a nyár, a napsütés, a víz, a hal és persze könnyű fehérborok jutnak eszünkbe. Jól is van ez így, hiszen ki akarna nyáron vaskos, nehéz borokat kortyolgatni? Szerencsére megszülettek a kék-sárga ruhába öltöztetett BalatonBorok. Az itteni borászokról, vendégszeretetükről sokat elárul egy idézet Eötvös Károly Balatoni utazás című kötetéből.
A sokszínűség szabadsága. Heinz Reitbauer, a bécsi Steirereck étterem séfje
Heinz Reitbauer séf legenda Ausztriában, „az évtized szakácsa”, számos cím és kitüntetés birtokosa.
Életműdíj 2018: Gastón Acurio
A perui szakács Miamiban nyitotta meg La Mar nevű új éttermét, népszerűsítve az inkák konyháját.
Korai volna temetni a francia konyhát
Bár a francia konyha egyeduralmának – úgy tűnik – vége, korai volna temetni a gall gasztronómiát. Sőt!
Testvérek között. A szekszárdi Sebestyén Pince
Sebestyén Csilla és Csaba a borvidék jeles másodgenerációs képviselői.
Pezsgőt a poncichtertől! Taschner Kurt soproni borászatában
Német és magyar, gazda és polgár, óvatos és kísérletező – Taschner Kurt személyiségében sok a látszólagos ellentmondás. A soproni Taschner Bor- és Pezsgőház nemcsak remek italokat, hanem igazi kultúrtörténetet is kínál.
Jásdi István az elődök nyomában
A csopaki borász nyerte el idén a Borászok Borásza díjat. 50 magyar borász őt választotta idén az év borászának. A csopaki Királyi pince megújítója, a Csopaki Kódex egyik kidolgozója méltán vált a borásztársadalom egyik legismertebb alakjává.
10. Cukrásztechnikák
A Magyar Konyha Főzőiskola tizedik része a sütemények, torták világába vezet. Juhos József, a Pataki cukrászda cukrászmestere mutatja be a kelt tészta, az omlós, leveles, hajtogatott tészta és a felfújtak készítésének fortélyait.
7. Tartósítás
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e
Cseppben a Tokaj. Az erdőbényei Béres Szőlőbirtokon
Gyógyhatása mellett is lehet érvelni, de az élvezeti értéke magáért beszél - vallja az aszúról Regéczy-Béres Melinda a Béres Szőlőbirtok ügyvezető igazgatója. Magyarország legszebb szőlőbirtokának dűlőiben jártunk.
A világvándor. Zwack Izabella Tokajban világmárkát épít
Hol dobog Tokaj szíve? Sokan azt hiszik, a pincékben. Zwack Izabella szerint a Szent Tamás-hegyen, Mád fölött. Zwack Péter küldetése az volt: szerezze vissza a családi vállalatot. Izabella előtt új cél lebeg: világmárkát szeretne faragni Tokajból.
Nem vagyok gasztroarc! Cserna-Szabó András ételekről és irodalomról
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Ribiszke, piszke, málna
A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.
Sajtból van a hegy - Sándor Tamás sajtmester
Sándor Tamásnak messzire kellett mennie ahhoz, hogy hazatérhessen. Az eredetileg szakácsvégzettségű borsodnádasdi fiatalember megjárta Svájcot, Olaszországot, majd úgy döntött, hogy szűkebb hazájában, a Bükkben létrehozza az ország egyik legkiválóbb sajtmanufaktúráját.
