Citromültetvény Lajosmizsén
Savanyú, de a miénk, és Lajosmizsén terem!
A Magyar Konyha 1990. februári lapszámában közölt anyag alapján.
Kiadós balatoni gasztrokörutazás után állt össze a nyerő sor: Balatonlellén készült ez idén az Év Strandétele.
Még nagyobb kiváltság lehet a jövőben a champagne, és kiderült milyen fogások közül kerül ki az Év Strandétele
Legyen szó könnyű reggeliről, vagy a délutáni italokról, ez az öt alkoholmentes koktél felpezsdíti a napot!
Helyi konyhák és kedvező árak utalják a foci Európa bajnokságot.
„Nekem nyáron elég egy keszeg, kovászos uborkával és kisfröccsel”
1988-ban a Magyar Konyha hasábjain megjelent írásunkkal a neves színművészre emlékezünk.
Hamvas Zoltán a bajnokok reggelijéről, Dalnoki Bence a verseny utáni érzéseiről mesélt.
Formanek Ferenc és Képíró Anita is a Magyar Konyha Termelői díj 2022-es nyertesei között.
Két év után Tatára érkezik a SVÉT. A Magyar Konyha standjának vendége: Borbás Marcsi!
A hétköznapi szakácsokat a szükség szüli, a szerda esték nem ismerik a költészetet.
Harmonikus hármasok a nyári konyhából: csak az arányokra kell figyelni!
A melegben a hátunk közepére kívánjuk a főzést, de lakhatunk jól akkor is, ha nem állunk a tűzhely felett.
Zöld istennő saláta, felturbózott instant ramen, főzős előfizetések – eddig ezek az év közösségi trendjei.
Van, és a jövőben lesz is olyan nyári idő, amikor a tűzhely bekapcsolása nem opció.
Különleges konyha Kéthelyen: egy fiatal pár teszi izgalmassá a Lokal47-et.
Van vele munka, de megéri dolgozni, mert az íze tökéletes.
A történelmi városok és a hegyvidéki táj romantikája mellett erős vonzerőt képvisel a lengyel konyha is.
A nyári, kerti saláták jóval többek annál, mint hogy egyszerű zöldekként gondoljunk rájuk.
Nyolcadik helyen zártak a magyar szakácsok a Global Chefs Challenge világdöntőjén, Abu Dzabiban.
Magyarországot Adamek Balázs és Kocsis Marcell képviselte a Worldchefen.
A két séf házias ízeket ígér. Akár szilvásgombócot vagy egy jó krumplistésztát is fogyaszthatunk.
Utóélete mindannak, amit a Belvárosi Kávéház legfényesebb napjaiban és még haló poraiban is jelentett.
Hat egyházmegye rászorulói részére juttatják el az adományt.
A Pajta titkai: Farkas Richárddal, az őriszentpéteri Pajta Bisztró séfjével beszélgettünk.
A Botaniq Turai Kastély Clarisse éttermének séfje elárulta, ő hogyan készül az ünnepekre.
Vannak esetek, amikor a zöldségfogyasztás sem teljesen problémamentes.
A klímaváltozásnak lehet némi pozitív hozadéka is, de csak akkor, ha időben lépnek az érintettek.
Az élelmiszerpazarlás égető problémájára lehet válasz egy innovatív ötlet.
A klímaváltozás már trópusi zöldségek termesztését is lehetővé teszi nálunk.
A budapesti hotelek séfjei összesen 260 adag meleg ételt készítettek el.
Génvizsgálatra van szükség, hogy bizonyítsák: a világrekord-esélyes gumó tényleg egy hatalmasra nőtt burgonya.
Az Őrházban éledező deli ételkultúra és a pastrami segíthet abban, hogy a hurkán, kolbászon túl izgalmasabb ét
Ma még jöhet a malacsült, a lencse, a kocsonya, de holnaptól ideje kímélni a gyomrot!
Akár hazai, akár tengeri halat fogyasztunk, csak jót teszünk vele a szívünknek.
Ha nem ez lesz a jövő tudatos magyar konyhája, akkor bizony nagyon nagy baj van.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
A Kistehén Zenekar alapítója, Kollár-Klemencz László mesél természetközeli életmódjukról.
Nem először fordul elő, hogy a koreai konyha alapfogása feszültségeket okoz a két nemzet között.
Mindenki iskolába, munkába siet – ilyenkor jól jön pár inspiráló tipp és receptötlet a délutánokra.
A partifalatok ritkán az esemény főszereplői – de ha nincsenek, azt mindenki észreveszi.
A tokiói olimpia 18 ezer olimpikonja ízelítőt kap a japán konyhából is.
A roppanós, lédús görögdinnyéből kitűnő finomságokat is készíthetünk.
Felfrissítenek, hűsítenek, jókedvre derítenek, és még az érzékelésünket is átalakítják.
Mind könnyű és frissítő – mintha azért nőnének, hogy megkönnyítsék elviselni a forróságot.
Bícshangulat, magasélet magyar pezsgővel és csúcslángossal az épülő Mol-torony tövében.
Csákvári Péter gasztrofotós megálmodta a Tiny Wasteland-et, parányi senkiföldjét.
Megkóstoltuk, miilyen ételeket mutatunk be a Dubaji Világkiállításon.
Az idős férfitól nem csak a zöldségtermesztéséről tanulhatunk.
Színes étrendért elég körülnézni az indiai, a kínai vagy a mediterrán konyhában.
Sokan kénytelenek rövidebb vagy hosszabb ideig a szaglás és ízlelés hiányával élni.
Sose feledem a nyarakat, amikor a könyökünkről csorgott a friss őszibarack édes leve.
A járvány hatására a helyi fogyasztók és az egyszerűbb fogások kerülnek előtérbe.
Nagyobb mennyiségben áprilistól várhatók a hazai zöldségek, főként a paprika, a paradicsom és a kígyóuborka.
Saly Noémi elmeséli, milyen az ő karanténkonyhája a Tabánban.
2020-ban kapta meg a világzene Oscar-díjának számító WOMEX-életműdíjat.
A koreai konyha töretlen sikere nem véletlen.
A fakanalat nem cserélte le Farkas Richárd, de fontos feladatot kapott.
Valentin-nap Párizsban: szállodai luxusrandevú, gyertyafényes vacsora otthon és sok sütemény.
A szerelmesek napján nem muszáj órákig készítenünk a romantikus vacsorát – házhoz is rendelhetjük.
A romantikus vagy izgató italokhoz recepteket és rendelhető finomságokat is ajánlunk.
Átmetróztunk a városon, hogy Bíró Lajos hatalmas rántott húsát otthon is kipróbáljuk.
A leleményes japánoknak van ötlete, hogyan vészelhető át az év leglehangolóbb hónapja.
Végre magyarul is elérhető a fermentálók bibliája, Holly Davis csodás szakkönyve.
Látszólag szokatlan kombinációból harmonikus egység a foodpairing módszerével.
Formanek Ferenc alapító-tulajdonossal beszélgettünk a magyar ecetkultúráról.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Egy fővárosi hamburgerező tevékenységét függesztették fel azonnali hatállyal.
Reggelikkel tért vissza a legjobb kilátású budapesti szálloda tetőbárja.
Tiago Sabarigo és Barna Ádám négykezes vacsoraestje az Essênciában emlékezetes marad.
Gulyásék valóban szorgos gazdák, a nulláról kezdték, mindent maguk építettek fel.
A hosszúra nyúlt szünet után ismét felmerül a kérdés: mi kerüljön az uzsonnás dobozba?
A tanév eleji lendületben még motiváltabbak vagyunk a kísérletezésre.
Hogyan lettünk rendes polgári családból ilyen bohém bagázs? - A színészházaspár kulináris kalandjai.
A Cioccolatte az idei nyáron 10 héten keresztül fagylaltokkal járja körbe a világot.
A világkörüli gasztrotúrához nem kell se repjegy, se hotel, elég egy tablet.
Metzger László, a Babka Budapest bármestere bemutatja az idei nyár új, izgalmas slágereit.
Olyan hangulata lesz, mintha a barátaid látnának vendégül rusztikus nyaralójukban.
Nézzük meg, milyen a vajas szalámis zsemle deluxe verzióban?
Az alsóőrsi Fogas Bisztró halerőlevese, illetve a balatonmáriafürdői Port Étterem BalaTorosa a győztes.
4+1: az Olimpia séfje megmutatja, hogyan lehet kihozni a legtöbbet ebből a zöldségből.
A tó körül a járványhelyzet óta a régi helyek mellett még újabbak is nyíltak.
A Toprum bárjában három tehetséges, fiatal bártenderrel beszélgettünk a koktélok világáról.
A híres emberek híres étkei közé kerül tehát a Széchenyi velős borított, a Széchenyi-lepény, a fogasleves a la
Magyarország kedvence a vasárnapi hús, amely a klasszikus étterem étlapjáról nem hiányozhat.
Sosem volt türelme kipróbálni, milyen az igazi házi sólet? Vagy nem volt még ideje 16 órán át keleszteni a pizzatésztát? A kedvenc főzési projektjeink karantén idejére.
A régi magyar életben keszeg ember nem lehetett alispán - mondja Krúdy. Kár volt világra jönnie. A papok körében kerek cipóhasak divatoztak, az ügyvédek hegyes pocakkal jártak, a kormánypártiak potrohot eresztettek, az ellenzék bendőt nevelt.
Az üzbég konyha híres nyársait és egy hazai továbbfejlesztett változatot is bemutatunk, amelyhez a kiindulópontot a közép-ázsiai konyha kultikus alapanyaga, a kurdzsuk adta.
Az olasz konyha mestereként forgatja a fakanalat a Játékszín Teljesen idegenek című előadásában. És bár az életben nem tud főzni, a gasztronómiához több szálon kötődik, elég, ha a családi franchise-ban működő Nemsüti Bisztrót említjük. Kolovratnik Krisztián legfontosabb hajtóereje az az életszeretet, ami minden megmozdulásából árad.
A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.
A farsangi étel legyen praktikus: hidegen is finom, előre elkészíthető, jól tárolható. Maradjon étvágygerjesztő akkor is, ha néhány órát az asztalon tölt. Beledolgozhatók a szilveszteri maradékok, mert csodás lett a lencse, de unalmas már a főzelék. Viszont ha nem elég ínycsiklandó a kínálat a karácsonyi bőség után, nem elég fantáziadús a jelmezek forgatagában, felé sem szagol senki: a hét nyelven beszélő italokkal, a színpompás farsangi dekorációval is fel kell vennie a versenyt.
Édesnek édes, bubisnak nem az, ünnepi, sőt, magasztos, ára is van, és nem igazán tudjuk, mit kezdjünk vele. Ez az aszú, a legenda Tokajból.
Ha valaki egy jó csirkepaprikást keresne, eddig biztosan nem az Andrássy útra küldtük volna jóllakni. Ahogy a hazai vendéglátás is szép lassan változgat, úgy a város turisztikai ütőere is fel tud mutatni olyan vendéglátóhelyeket, ahova nem csak turistaként, hanem normál, éhes magyarként is érdemes beülni. A nemrég megnyílt Hoppá! Bistro ilyen, és a csirkepaprikásuk is remek.
Vannak Budapestnek olyan részei, amikről az átlagpolgár azt gondolja, „ha étterembe mennék, nincs ott nekem semmi keresnivalóm, túlárazott és flancos turistacsapdákban, valamint megfizethetetlen és feszélyeztető gasztrotemplomokban kellene zavartan pislognom, hát inkább nem”.
A belvárosi vendéglátóhelyek egy idő óta felültek a skybarok divathullámára, így beültünk a Hotel Rum Budapest tetején februárban nyitott TopRumba egy estére, hogy megnézzük a csúcsborok, a kiemelkedő pezsgők, a magyaros tapasok és a háztetők együttállását.
Az utóbbi időben egyre többet hallani a rovarfogyasztás előnyeiről, az újságok címlapsztorikban írnak az ízeltlábúak gazdag fehérjetartalmáról, sőt az Európai Unió tanulmányt készített a tárgyban. A rovarok mellett továbbra is divat a gyilkos ételek fogyasztása. Ínyencségek a világ négy tájáról.
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
Langer Gábor a Bábel és a Jankovich-kúria után vette át a séfstafétát pár hónapja a Kreinbacher Birtokon, ahol a nemzetközi tapasztalatait is bevetve kíván olyan konyhát felépíteni, amellyel az ország legjobbjai közé kerülhetnek: a Szent Jakab kagyló és a túrógombóc mindenesetre már több, mint ígéret.
„A szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek” – Hamvas Béla a Badacsony e különleges tája iránti elragadtatottságában osztozik Török Csaba is. Bár az üzletember megkerülte érte a világot, nem távoli tájakon, hanem a Balaton-felvidéken talált otthonra.
„Ha komolyan főzök, az nálam egész napos program” – mondja Für Anikó. Az Örkény Színház tagjával gasztronómiai mentorairól, környezettudatosságról és nagyanyáink – belőlünk már hiányzó – tudásáról is beszélgettünk. Közben pedig az is kiderült, mit vitt legutóbb a kollégáinak kóstolóba.
Soha ilyen erős mezőny nem indult az Év Strandétele versenyen, a zsűri szinte mindegyik döntős fogást díjazta volna. A legjobbnak végül a Tiki Beach Bisztró kovászosuborka-levesét ítéltük, az Év Felfedezettje a Pinyó lett.
A fermentálás nemzetközileg elismert szakértője, Oruga Hiraku látogatott el Magyarországra, ahol a 36 éves fermentáló designer a Culinary Institute of Europe-nál tartott előadást és miszókészítő workshopot.
Kalla Kálmán konyhájára minden jelző illik, ami a modern konyhát jellemzi. Szezonális, regionális, egészséges és ízletes. A híres séfek receptjei sok fejtörést okoznak a háziasszonyoknak, mintha ízletes ételt csak hosszú órák alatt, komplikált konyhai technológiák segítségével lehetne készíteni.
Egy apró thai asszony ül a fűben, a kert közepén, és főz. Mögötte hétágra süt a nap, vagy épp szakad az eső, ő pedig rendíthetetlen harmóniában, pillanatok alatt dolgozza fel a furcsa tengeri herkentyűket, miközben nem hallatszik más, csak az elkészítés zajai és az étel rotyogása. Csupán ennyi történik, mégis, a YouTube-csatornára egyre többen kíváncsiak.
Láttunk már négykezest: ketten nyomorognak a zongoránál és igazából senkinek sem jó, mindenki menne békében a saját hangszere mellé, klimpírozni a maga nyolcvannyolc billentyűjéhez. Vannak viszont olyan ritka esetek, amikor egy házibuli pianínóján elszabadul a pokol és négy kéz akkor boogie-t szögel bele a klaviatúrába, hogy Otis Spann szelleme megjelenik a fikusz mellett, a nappali sarkában.
A tanyára született, majd hentesnek tanuló színművész útját végigkísérik az ételekhez köthető történetek a répaföldtől a színházbüfék világán át a viszáki Kaszás Attila Pajta Színház kemencéjéig.
A Maison Troisgros a 20. századi francia konyhatörténet talán leghíresebb szakácsdinasztiájának jelképe.
Hungarikumnak hisszük, pedig francia eredetű: előkelő helyet foglal el karácsonyi nassolnivalóink közt a szaloncukor. A kínálatra sokáig a konzum volt a jellemző, ma viszont a domináns gyártók ilyen-olyan tömegtermékei mellett a hazai mesterek is ringbe szálltak. Visszatért a manufakturális és minőségi vonal – erről kérdeztük Damniczki Balázs székesfehérvári cukrászmestert.
Néha csak egy kis lökés kell. Van, aki a mosolyogva nyíló virágokba szeret bele és ülteti teli a kertet, más a sokszorosan megölt bolti fűszereken keseredik el annyira, hogy saját gyógy- és fűszernövényes világot telepít maga köré. Nekik segíthet a „A kert konyhája” című könyv.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
Festékecset és fakanál: Kieselbach Tamás műgyűjtő, műkereskedő életében is megfér egymás mellett.
A Csalogány26 séfje, a magyar gasztronómia egyik kiemelkedő alakja.
Mautner Zsófia hónapról hónapra életre kelti Kövi Pál Erdélyi lakoma című kötetének ételeit. A majd’ negyven évvel ezelőtt íródott receptek szellemiségét és lényegét megtartja, az elkészítés módját és a fogások leírását azonban felfrissíti úgy, hogy azok megállják a helyüket a 21. század gasztronómiájában. A cél az, hogy a magyar konyhában méltó helyére emeljük Kövi Pál értékes munkáját, és a pazar erdélyi konyha hiperszezonális, egyszerű ételeivel új klasszikusokkal gazdagítsuk a hétköznapi főz
A Gofcsi a gofri és tócsni keresztezéséből kapta a nevét – a Balatoni KÖR és a We Love Balaton által meghirdetett versenyen ez a fenyvesi beach food lett 2018 strandétele. Az év meglepetése a zamárdi Tiki Beach Bisztró.
Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
A Magyar Konyha nyári számához minden olvasó kapott egy könyvecskét, amelyben 400 balatoni vendéglátóhelyet találunk. A Balatoni gasztrokalauz elején TOP10-es listák szerepelnek, ezek közül a strandbisztrók a legjellegzetesebb balatoni étkezőhelyek. A beach food forradalom az elmúlt évek egyik legörvendetesebb fejleménye volt.
"Csallóközi gyerekekkel csinálom ezt az egészet."
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
Tavasszal semmire sem vágyunk jobban, mint a friss ízekre: nyersen is elropogtatjuk a répát, a spenótlevelet, még akkor is, ha eredetileg főzelék- alapanyagnak vásároltuk be a piacon. Mire felnövünk, legtöbbünk megbékél a zöldségekkel, amelyekkel bizony sok gyerek hadilábon áll.
Megkapta az Év Ifjú Séftehetségének járó díjat, és több évig egyedül vezette a MÁK bisztrót.
Ha most nekiállnánk sorolni a tésztákat, talán holnapig sem végeznénk, annyifélét kínál a Föld. Minden tájegységnek megvannak a maga változatai: főzik, sütik, szárítják – hol önmagában eszik, hol egy komplex fogás részeként.
De gustibus non est disputandum. Felesleges az ízlésről vitatkozni. Vannak őrült ínyencek, akik horribilis árat fizetnek azért, hogy megkóstoljanak egy „halálos” ételt.
Német és magyar, gazda és polgár, óvatos és kísérletező – Taschner Kurt személyiségében sok a látszólagos ellentmondás. A soproni Taschner Bor- és Pezsgőház nemcsak remek italokat, hanem igazi kultúrtörténetet is kínál.
Fiának átadta Michelin-csillagos éttermét. 2016-ban a világ legjobb séfje, ezután pedig életműdíjat kapott.
Utoljára nagyanyám asztalán láttam galambot egyben. Megbabonáztak a fejek, ahogy tolluk nélkül várták, hogy harmincad magukkal beköltözzenek az udvari kemencébe. Mellet eszegetett az összes gyerek, combot szopogattak a felnőttek – jó idők voltak azok, kár, hogy ez a remek alapanyag szinte teljesen kiszorult a magyar háztartások gasztronómiájából.
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
A Maison Troisgros fogalom: a XX. századi francia konyhatörténet leghíresebb szakácsdinasztiájának a jelképe.
Ha vendégvárásról van szó, a mártogatósok, vagyis dipek népszerűsége töretlen. Gyorsan, akár előre is elkészíthetők, színükkel pedig remekül feldobják a társasági asztalt. Kenhetjük pirítósra, tunkolhatjuk chips-szel vagy ropogós zöldségekkel – minden esetben nagyszerű étvágygerjesztők, laza baráti összejövetelek szinte kihagyhatatlan szereplői. De van élet a sajtszószon és a salsán túl is.
Van, hogy muszáj lefékezni. Száz kanyar után mindig van egy pont, ahol teleszívjuk a tüdőnket, s lenézünk a hegyről: keleten a kék horizont már Magyarország, de lábunk alatt Ausztria zöldell. Stájerország csupán egy kőhajításnyira van, s ma már tényleg elég egy hirtelen ötlet, hogy átugorjunk, felfedezzük, meglessük és eltanuljuk, mit csinálnak jól a szomszédaink a vidéki gasztronómia fellendítésében.
Szlovákia legjobb szállodájának számít tágas spájával és hammámjával az ötcsillagos várkonyi Chateau Amade. A nagyrészt magyarok lakta Csallóköz szívében fekszik, 27 kilométerre Győrtől, másfél óra autóútra Budapesttől. Konyhája azzal főz, amit a vidék ad, saját zöldségesük, gyümölcsösük és vágóhídjuk van; étlapjuk szezonális és lokális, a legjobb helyi tradíciókat gondolja újra. Őszi fogásaikat három fő ikonikus alapanyag, a marhapofa, az aranypecsenye és a vadhús jellemzi.
Pohner Ádám a mama főztjéről, a húsleves és a hájas tészta evolúciójáról mesélt nekünk.
Állok az érlelőben: jobbra és balra hordók hosszú sora. A levegő hideg, az ecet markáns illata betölt mindent. Szokatlanul tömény, de mégis csodás: az ausztriai Riegersburgban jártunk a Gölles manufaktúránál - nézzék meg képriportunkat!
Nincs is jobb nyáron, mint a grillen sült húsok illata! És ahhoz, hogy ezt élvezhessük, ki sem kell mozdulni a belvárosból, a Dohány utcai ARAZ Étterem belső teraszán ugyanis fergeteges BBQ-esteket tartanak minden csütörtökön.
Huszonöt étteremnek, köztük három Michelin-csillagosnak szállít ehető virágokat és mikrozöldségeket Nagy Brigitta, termelő. Megtudtuk: a mézvirágnak káposztaíze van, a sarkantyúvirág csíp, mint a chili, és arra is fény derült, hogy mi a magyar ananász.
„Egyszer azért megkóstolnám a koit.” – mondta támaszkodva, állal a zavaros vízben úszó jó negyven centis díszhalra bökve a borozgató férfi. „Szerintem zsíros az.” – válaszolt barátja. „A mangalica is zsíros.” – jött a megállapítás, majd egy megfelelő zárás. „Együnk akkor valami epreset…”
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
Bodrogi, vagy ismertebb nevén Fűszeres Eszter közel tíz éve írja és szerkeszti Fűszer és Lélek nevű gasztroblogját, e mellett sikeres szakácskönyvíró, lelkes túrázó, gombász, feleség és két gyermek édesanyja. A „Fűszeres” név ugyan véletlenül ragadt rá, de rendkívül találó, a beszélgetés során csak úgy röpködtek a különbőző zöldfűszernevek: kapor, kakukkfű, menta, bazsalikom, petrezselyem, turbolya, zsálya... Lélekből sincs hiány, Eszter a kulinárián keresztül körvbevezeti az olvasóit otthonában
Szerencsések a budai Hegyvidék lakói. Nem kell mindig a Fény utcai piacra vagy zöldségeshez járniuk. Minden hétköznap más-más helyszínen vásárolhatnak friss zöldséget, gyümölcsöt, mézet és lekvárt ceglédi, zsámbéki és Tisza környéki kistermelőktől. A Hegyvidéki Termelői Piacok céljai között szerepel a hazai mezőgazdaság védelme, a fenntarthatóság, a szociális érzékenység, a fogyasztóbarát kereskedelem megvalósítása.
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e
Krúdy három változatát is megkülönböztette. A délelőtti tányérhús nem más, mint a korán feltett leveshús, az első főzet levessel, amikor a zöldségek közül még csak a répafélék puhák, esetleg a kelbimbó. Ezt gáblifrüstükre ehetjük. Déltájra puhul meg a táfelspicc, amit cékla, uborka, esetleg hideg ecetes torma kíséretében fogyaszthatunk. Az igazi ínyenc azonban a bécsi csonthúst választja. Ennek nem a hús a titka, hanem a csont. "Hiszen elmegy közben egy-egy falat remegő színhús is a többi között
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
Vajaskenyér, valójában csak ennyit jelent a smørrebrød. Pedig a smørrebrød a dán konyha egyik legfontosabb és jellegzetesebb alapétele. A szomszédok is lemásolták a módszert, Svédországban smörgås néven kínálják, a „svédasztal” egyik fontos szereplője.
Az augusztus végi nagycsarnokbeli lengyel napok után ismét porondon a lengyel konyha: a nemrég felújított Gellért Sörözőben kiváló lengyel és magyar séfek fognak térfelet cserélni. A lengyelek magyar alapanyagokból magyar fogásokat készítenek – és viszont. A felvetés remek, hiszen születhet-e barátság könnyedébben, mint finom ételek és italok mellett?
A lépten-nyomon kínált, silány minőségű fagyik mellett igazi remekművekre is bukkanhatunk országszerte. Három olyan fagyizót teszteltünk hétvégén, amelyek nem csak a fővárosban, vidéken is megtalálhatók – de utazni is érdemes akár miattuk.
Több mint 90 százaléka víz, ezért is esik jól hőség idején. Kovászos uborka nélkül nem nyár a nyár, a friss uborka jó szolgálatot tesz salátákban, szendvicsekben, a kovászosuborka-leves pedig egy egészen kiváló, hűs nyári fogás.
Michelin-csillagos séfek szerint addig nem beszélhetünk modern konyháról, amíg minden szakácsnak nincs saját termelője, akiben megbízik, aki a konyhája igénye szerint termel és szállít. Jahni Lászlónak, a balatonszemesi Kistücsök étterem szakácsának szerencséje van. Csapody Balázs tulajdonossal a siófoki piacon találtak egy termelőt, Fodor Lajost.
Leves. Melengető vagy nyári, tartalmas vagy víztiszta, aromás és illatos, vagy puritán, nyers lé. Hogy mi a leves, nem vagyok hivatott sem meghatározni, sem összefoglalni, ám elgondolkodtató, hogy manapság pongyolán (avagy nemtörődöm köznapiasan) mire is mondjuk azt: leves.
Nyáron, akár a bikiniforma gyorsabb eléréséhez, sokan kezdenek ígéretes fogyással, méregtelenítéssel kecsegtető léböjtkúrákba. De vajon igényli-e a szervezetünk a pár napig, esetleg hétig tartó efféle aszketizmust, valóban jót teszünk-e a kampányszerű, szinte csak folyadékot tartalmazó diétával? Nézzük, mi az igazság!
Oroszlán Szonja színésznő kétéves volt, mikor szülei Csopakon vettek telket egy kis faházzal.Gyermekkorától hozzászokott ahhoz, hogy a Balatonon másfajta ízvilág fogadja, mint Budapesten, mások az ételek, és mások az emberek is, akik az ételt felszolgálják. Oroszlán Szonjával beszélgettünk.
Az sem semmi, hogy a tálakat a legjobb magyar séfek viszik és mutatják be a nemzetközi zsűrinek. Sárközy Ákos most a horvát hústálat mutatja be, amely egy hatalmas levél alakú tálcára került.
Genussland és Pannonische Küche. Ezzel a két szlogennel várja vendégeit a legkisebb osztrák tartomány. Genuss egyszerre jelent élvezetet, élményt (a Geschmack: íz, ízlés, illat), a „pannon konyha” meg a soknemzetiségű Monarchia világát takarja. Nekünk, magyaroknak első hallásra meghökkentő, hogy a gulyás, a töpörtyűs pogácsa tipikus osztrák étel, a szürke marha, a mangalica Burgenlandban őshonos, de hát nagy a világ és végtelen Isten állatkertje.
Mi köti össze három író, Karen Blixen, Émile Zola és John Keats életét és munkásságát? A kávé. A dán írónőről elnevezett emlékházban található Dánia egyik legszebb fekvésű kávézója, a párizsi Stohrer kávéház a franciák egyik legolvasottabb írójának regényét idézi, az angol romantika híres költője pedig a legrégebbi római bohémtanya rendszeres vendége volt.
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.
Csomós András a debreceni IKON étteremben hamar megtanulta, hogyan kell közeledni a vendéghez.
A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve ezekben a hetekben jelenik meg.
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
Mustár, chutney, lekvár, ecet – hirdeti a pécselyi ház oldalán a visszafogott felirat, és Susanne Daucher azt mondja, nem is kell neki más reklám. Finomságain is csak az olvasható, hogy az üvegben mi van, nincs logó, dizájnos címke, de a termékeit így is megtalálja az, aki keresi. Leginkább a káptalantóti piacon.
Tavaly nyáron határozta el Litauszki Zsolt, a Zsidai éttermek kreatív séfje, hogy a budapesti nagybani piac változó minőségű kínálata helyett kistermelőktől vásároljon zöldségeket.
A koreai séf elnyerte a legígéretesebb fiatal amerikai szakács címet.
Négy napon keresztül a színház, az irodalom és a gasztronómia kapcsolatáról beszélgettek híres színészek, séfek, szakemberek a Gyulai Várszínház legújabb rendezvényén. Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője Eperjes Károlyt, Bodrogi Gyulát, Szersén Gyulát, Reviczky Gábort, Gáspár Sándort és Kubik Annát faggatta a színpadon.
Egyik legkedveltebb és legősibb fűszernövény az egynyári lágyszárú, mediterrán eredetű, kerti borsfű vagy borsika, melyet Erdélyben csombornak hívnak. Illata a kakukkfűére emlékeztető, íze aromás, fűszeres. Nehezen nélkülözhető a jó konyhán; felejthetetlen karakterű szereplője a jobb ételeknek.
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
A címben szereplő néven fordul elő első alkalommal 1830-ban, Czifray István szakácskönyvének negyedik kiadásában a paprikás csirke. Mert bármilyen hihetetlen, egyik legfőbb nemzeti ételünk, amely selymes paprikás-tejfölös szaftjával honfiúi keblünket és bendőnket simogatandja, egyetlen korábbi receptgyűjteményben sem található meg.
A nyári szezon gasztronómiája nem a fajsúlyos borokról szól, mégis érdemes egy-egy meghatározó, nyáron is jól fogyasztható borhoz illeszteni a könnyű ételeket - tanácsolja Horváth Gábor, a mádi Gusteau Kulináris Élményműhely séfje.
Kóstoltál már rozmaringos cider koktélt banánsziruppal és görögdinnyelikőrrel nyakon öntve? Hasonló kreatív íz élményt jelent a barackpálinka-vodka mix klasszikus alma ciderrel vegyítve. Most bárki elkészítheti és megkóstolhatja a Somersby Coctail Moments nyertes koktéljait, így akár a lentebb szereplő különleges változatokat is, amelyek a legextrémebb kategóriában győztek.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Többet kellene inni, több zöldséget és gyümölcsöt kellene enni. Ez a két kijelentés mindannyiunkra igaz lehet, és sarokköve az egészséges táplálkozásnak. Manapság egyre több szó esik lébárokban és természetgyógyász-barlangokban kapható éltető, gyógyító, karcsúsító és megváltó csodalevekről - ám ezeket otthon is el lehet készíteni.
A legjobb fővárosi és vidéki éttermek tálalásában különleges paprikáscsirke-kreációkat kóstolhatnak az 5. Gourmet Fesztivál látogatói május 21. és 24. között a budapesti Millenáris parkban, ahol a legkiválóbb borászatok, cukrászdák és a gasztrovilág egyéb jeles képviselői is bemutatkoznak.
Az édeskömény (Foeniculum vulgare) a régebbi füveskönyvekben mint bécsikapor, magyar ánizs, nagykömény, németkömény, olaszkömény, olasz kapor, római kapor szerepel - klasszikusan fűszeres illóolaj-tartalmú, ernyővirágú gyökérnövény.
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
A népmesékben puliszkát eszik a szegény ember, vagy még azt se. A mese végén viszont lakomával ünnepelnek, hiszen mi mással lehetne megörvendeztetni a vendégeket, mint a szívből kínált étellel? Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezt már számtalanszor megtapasztalta.
Harminc évig élt külföldön. Szinte mindenütt megfordult, ahol operaház működik. A houstoni Ritz hotel séfje, Todd Rogers egy süteményt nevezett el róla. Mit jelent Marton Évának a karácsony? A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas opera-énekesnővel beszélgettünk.
Aki Prágába látogat, a turistacsalogató sörözők mellett a cseh konyha újjászületését is átélheti. Tizenháromféle knédlit, helyi tenyésztésű marhahúst, ízletes prágai sonkát kóstolhat...
Felejtsük el az édes-savanyú oldalast, az illatos rizst, a szezámmagos csirkefalatokat. Az avantgárd konyha megérkezett Ázsiába. Legismertebb képviselője, Da Dong Ferran Adrià szerint az elkövetkező években nagy hatással lesz a nyugati konyhákra.
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.
"Bárki bármit mond is, a kultúra legigazibb fellegvára nem az oskola vagy a könyvtár, hanem a kocsma" - vallja az egyetemektől hemzsegő Kolozsvár költő-kocsmárosa, Orbán János Dénes.
A Balaton vonzáskörének két legjobb étterme változatlanul a szemesi Kistücsök és a veszprémi Chianti. Mögöttük azonban ott dübörögnek a többiek: az ínyenc polgári konyha és a falusi vendégasztal, a vidéki udvarház és a hagyományos családi kisvendéglő.
A Tisza-tó Magyarország rejtett kincse. A kedvesség, romlatlanság jellemzi azokat az általunk - újból - felkeresett helyeket, ahol a két évvel ezelőtti összeállításunkhoz képest mit sem változott a szíves vendéglátás, a kemény munkával megtartott minőség.
Számos hangszeren játszanak. Többek között sonkán. Sarlós (Papas) Péter kedvenc hegedűje a Jamón Ibérico de Bellota. Bereznay Tamás séf a pácolt, hidegen füstölt magyar parasztsonkára esküszik.
Nemzedékek nőttek fel a szakácskönyvein - aki "a Horváth Ilonából" tanult főzni, az is. És ez csak egy a számtalan titok közül, ami övezi. Jó házból való úrilány, világcsavargó kalandornő, szegénységet és gazdagságot is stílusosan megélő írófeleség, a hazai gasztronómia nagyasszonya, a Magyar Konyha legendás főszerkesztője: F. Nagy Angéla.
Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója viccesen azt mondta: ki fogja írni, hogy tilos fejben főzni! Mert ki gondolná, hogy az öltözők mélyén, a próbák szünetében isteni receptek cserélnek gazdát még a diétára fogott színészek körében is. Az ételekről való beszélgetés nagy mestere Hegyi Barbara, aki azonban a gyakorlatban is elbűvöli azt, aki az asztalához ül.
Még ma is vannak, akik azt hiszik, hogy a Rákóczi túrós II. Rákóczi Ferencről, a fejedelemről kapta a nevét. Pedig Rákóczi János szakácsmester is nagy név volt a népi demokráciában. Többek között rábízták a brüsszeli világkiállítás magyar konyhájának irányítását is.
Gondolták volna, hogy virágok sorát esszük meg naponta ebédre? Hogy virág a brokkoli, a karfiol, a szegfűszeg, a snidling és még sorolhatnánk?
A dinnyefélék az ókori görögök és a rómaiak kertjeiben is megtalálhatók voltak, nálunk a XII. századtól termesztik. Júliusban és augusztusban Európa piacait ellepi a sok piros és sárga gyümölcs, de a magyar dinnyének, főleg a hevesi dinnyének sokak szerint nincs párja.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Hizlal. Növeli a koleszterinszintet. Egyesít magában mindent, ami káros: telített zsírsavakat, egyszerű szénhidrátokat. Szegény zsíros kenyér. Az egészségtelen táplálkozás jelképe lett. Pedig lehetett volna hungaricum is. "Desca Hungarica". A magyar lélek kifejeződése.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Szerencsére már sok olyan hely van Budapesten, ahol a piacon található zöldség minősége dönti el, hogy mi legyen a napi menü. Többségük két- vagy háromfogásos menüt kínál. Folyamatosan nyitnak és zárnak az ebédelő helyek, sok a divatos vendéglő, de sajnos kevés tartja a színvonalat. A régi bevált helyek mellett olyan új, még nem felkapott éttermeket, bisztrókat kerestünk, ahol jó minőségű alapanyaggal dolgoznak.
Az utóbbi időben egyre többet hallani a rovarfogyasztás előnyeiről, újságok címlapsztorikban ecsetelik, hogy az ízeltlábúak milyen egészséges étkek, mivel kíváló fehérjeforrások, sőt az Európai Unió tanulmányt készített a tárgyban. A rovarok mellett továbbra is divat a gyilkos ételek fogyasztása. Ínyencségek a világ négy tájáról.
A Balaton partján vigyázni kell. Egymást érik a cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk összegyűjteni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könnyű szívvel, de) felelősséget vállalunk.
Igazi retró. Düledező büfék, hullámpala, paprikás olajszag, sorban állás, sör, rozéfröccs, strandpapucs, fecske fürdőgatya. Hekk, keszeg, lángos, palacsinta, sült kolbász. Koviubi, ha van. Nagy szelet puha kenyerek. Életérzés. Időutazás a hetvenes évekbe. A balatoni gasztronómia utolsó mohikánjai a halsütők.
A szerző Kávéház című kötete (az Osztrák-Magyar Monarchia süteményeiről) néhány éve már meghódította a világot. Legújabb könyve, a Világkonyha kulináris utazás a glóbusz körül: 150 izgalmas recept a kínai wontonlevestől a kesudiós csirkéig, a masalától a krémes uborkaraitáig.
A Kistücsök továbbra is a Balaton legjobb étterme. Akad néhány rokonszenves kísérlet, ám a tópartot változatlanul uralják a buszos, cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk össze szedni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könn
Kiadós balatoni gasztrokörutazás után állt össze a nyerő sor: Balatonlellén készült ez idén az Év Strandétele.
Még nagyobb kiváltság lehet a jövőben a champagne, és kiderült milyen fogások közül kerül ki az Év Strandétele
Két év után Tatára érkezik a SVÉT. A Magyar Konyha standjának vendége: Borbás Marcsi!
Nyolcadik helyen zártak a magyar szakácsok a Global Chefs Challenge világdöntőjén, Abu Dzabiban.
Magyarországot Adamek Balázs és Kocsis Marcell képviselte a Worldchefen.
A két séf házias ízeket ígér. Akár szilvásgombócot vagy egy jó krumplistésztát is fogyaszthatunk.
Hat egyházmegye rászorulói részére juttatják el az adományt.
Az élelmiszerpazarlás égető problémájára lehet válasz egy innovatív ötlet.
A budapesti hotelek séfjei összesen 260 adag meleg ételt készítettek el.
Génvizsgálatra van szükség, hogy bizonyítsák: a világrekord-esélyes gumó tényleg egy hatalmasra nőtt burgonya.
A tokiói olimpia 18 ezer olimpikonja ízelítőt kap a japán konyhából is.
Sokan kénytelenek rövidebb vagy hosszabb ideig a szaglás és ízlelés hiányával élni.
Nagyobb mennyiségben áprilistól várhatók a hazai zöldségek, főként a paprika, a paradicsom és a kígyóuborka.
A leleményes japánoknak van ötlete, hogyan vészelhető át az év leglehangolóbb hónapja.
Reggelikkel tért vissza a legjobb kilátású budapesti szálloda tetőbárja.
Olyan hangulata lesz, mintha a barátaid látnának vendégül rusztikus nyaralójukban.
Az utóbbi időben egyre többet hallani a rovarfogyasztás előnyeiről, az újságok címlapsztorikban írnak az ízeltlábúak gazdag fehérjetartalmáról, sőt az Európai Unió tanulmányt készített a tárgyban. A rovarok mellett továbbra is divat a gyilkos ételek fogyasztása. Ínyencségek a világ négy tájáról.
Egy apró thai asszony ül a fűben, a kert közepén, és főz. Mögötte hétágra süt a nap, vagy épp szakad az eső, ő pedig rendíthetetlen harmóniában, pillanatok alatt dolgozza fel a furcsa tengeri herkentyűket, miközben nem hallatszik más, csak az elkészítés zajai és az étel rotyogása. Csupán ennyi történik, mégis, a YouTube-csatornára egyre többen kíváncsiak.
De gustibus non est disputandum. Felesleges az ízlésről vitatkozni. Vannak őrült ínyencek, akik horribilis árat fizetnek azért, hogy megkóstoljanak egy „halálos” ételt.
Ha vendégvárásról van szó, a mártogatósok, vagyis dipek népszerűsége töretlen. Gyorsan, akár előre is elkészíthetők, színükkel pedig remekül feldobják a társasági asztalt. Kenhetjük pirítósra, tunkolhatjuk chips-szel vagy ropogós zöldségekkel – minden esetben nagyszerű étvágygerjesztők, laza baráti összejövetelek szinte kihagyhatatlan szereplői. De van élet a sajtszószon és a salsán túl is.
Állok az érlelőben: jobbra és balra hordók hosszú sora. A levegő hideg, az ecet markáns illata betölt mindent. Szokatlanul tömény, de mégis csodás: az ausztriai Riegersburgban jártunk a Gölles manufaktúránál - nézzék meg képriportunkat!
Vajaskenyér, valójában csak ennyit jelent a smørrebrød. Pedig a smørrebrød a dán konyha egyik legfontosabb és jellegzetesebb alapétele. A szomszédok is lemásolták a módszert, Svédországban smörgås néven kínálják, a „svédasztal” egyik fontos szereplője.
Az augusztus végi nagycsarnokbeli lengyel napok után ismét porondon a lengyel konyha: a nemrég felújított Gellért Sörözőben kiváló lengyel és magyar séfek fognak térfelet cserélni. A lengyelek magyar alapanyagokból magyar fogásokat készítenek – és viszont. A felvetés remek, hiszen születhet-e barátság könnyedébben, mint finom ételek és italok mellett?
Az sem semmi, hogy a tálakat a legjobb magyar séfek viszik és mutatják be a nemzetközi zsűrinek. Sárközy Ákos most a horvát hústálat mutatja be, amely egy hatalmas levél alakú tálcára került.
Felejtsük el az édes-savanyú oldalast, az illatos rizst, a szezámmagos csirkefalatokat. Az avantgárd konyha megérkezett Ázsiába. Legismertebb képviselője, Da Dong Ferran Adrià szerint az elkövetkező években nagy hatással lesz a nyugati konyhákra.
Gondolták volna, hogy virágok sorát esszük meg naponta ebédre? Hogy virág a brokkoli, a karfiol, a szegfűszeg, a snidling és még sorolhatnánk?
Az utóbbi időben egyre többet hallani a rovarfogyasztás előnyeiről, újságok címlapsztorikban ecsetelik, hogy az ízeltlábúak milyen egészséges étkek, mivel kíváló fehérjeforrások, sőt az Európai Unió tanulmányt készített a tárgyban. A rovarok mellett továbbra is divat a gyilkos ételek fogyasztása. Ínyencségek a világ négy tájáról.
Legyen szó könnyű reggeliről, vagy a délutáni italokról, ez az öt alkoholmentes koktél felpezsdíti a napot!
Helyi konyhák és kedvező árak utalják a foci Európa bajnokságot.
„Nekem nyáron elég egy keszeg, kovászos uborkával és kisfröccsel”
1988-ban a Magyar Konyha hasábjain megjelent írásunkkal a neves színművészre emlékezünk.
Hamvas Zoltán a bajnokok reggelijéről, Dalnoki Bence a verseny utáni érzéseiről mesélt.
Formanek Ferenc és Képíró Anita is a Magyar Konyha Termelői díj 2022-es nyertesei között.
A hétköznapi szakácsokat a szükség szüli, a szerda esték nem ismerik a költészetet.
Zöld istennő saláta, felturbózott instant ramen, főzős előfizetések – eddig ezek az év közösségi trendjei.
Különleges konyha Kéthelyen: egy fiatal pár teszi izgalmassá a Lokal47-et.
Van vele munka, de megéri dolgozni, mert az íze tökéletes.
A történelmi városok és a hegyvidéki táj romantikája mellett erős vonzerőt képvisel a lengyel konyha is.
Utóélete mindannak, amit a Belvárosi Kávéház legfényesebb napjaiban és még haló poraiban is jelentett.
A klímaváltozásnak lehet némi pozitív hozadéka is, de csak akkor, ha időben lépnek az érintettek.
A klímaváltozás már trópusi zöldségek termesztését is lehetővé teszi nálunk.
Az Őrházban éledező deli ételkultúra és a pastrami segíthet abban, hogy a hurkán, kolbászon túl izgalmasabb ét
Ha nem ez lesz a jövő tudatos magyar konyhája, akkor bizony nagyon nagy baj van.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
Nem először fordul elő, hogy a koreai konyha alapfogása feszültségeket okoz a két nemzet között.
A roppanós, lédús görögdinnyéből kitűnő finomságokat is készíthetünk.
Bícshangulat, magasélet magyar pezsgővel és csúcslángossal az épülő Mol-torony tövében.
Megkóstoltuk, miilyen ételeket mutatunk be a Dubaji Világkiállításon.
Az idős férfitól nem csak a zöldségtermesztéséről tanulhatunk.
A járvány hatására a helyi fogyasztók és az egyszerűbb fogások kerülnek előtérbe.
Valentin-nap Párizsban: szállodai luxusrandevú, gyertyafényes vacsora otthon és sok sütemény.
A szerelmesek napján nem muszáj órákig készítenünk a romantikus vacsorát – házhoz is rendelhetjük.
Átmetróztunk a városon, hogy Bíró Lajos hatalmas rántott húsát otthon is kipróbáljuk.
Végre magyarul is elérhető a fermentálók bibliája, Holly Davis csodás szakkönyve.
Látszólag szokatlan kombinációból harmonikus egység a foodpairing módszerével.
Formanek Ferenc alapító-tulajdonossal beszélgettünk a magyar ecetkultúráról.
Egy fővárosi hamburgerező tevékenységét függesztették fel azonnali hatállyal.
Tiago Sabarigo és Barna Ádám négykezes vacsoraestje az Essênciában emlékezetes marad.
Gulyásék valóban szorgos gazdák, a nulláról kezdték, mindent maguk építettek fel.
A Cioccolatte az idei nyáron 10 héten keresztül fagylaltokkal járja körbe a világot.
Nézzük meg, milyen a vajas szalámis zsemle deluxe verzióban?
Az alsóőrsi Fogas Bisztró halerőlevese, illetve a balatonmáriafürdői Port Étterem BalaTorosa a győztes.
A Toprum bárjában három tehetséges, fiatal bártenderrel beszélgettünk a koktélok világáról.
Magyarország kedvence a vasárnapi hús, amely a klasszikus étterem étlapjáról nem hiányozhat.
Sosem volt türelme kipróbálni, milyen az igazi házi sólet? Vagy nem volt még ideje 16 órán át keleszteni a pizzatésztát? A kedvenc főzési projektjeink karantén idejére.
A farsangi étel legyen praktikus: hidegen is finom, előre elkészíthető, jól tárolható. Maradjon étvágygerjesztő akkor is, ha néhány órát az asztalon tölt. Beledolgozhatók a szilveszteri maradékok, mert csodás lett a lencse, de unalmas már a főzelék. Viszont ha nem elég ínycsiklandó a kínálat a karácsonyi bőség után, nem elég fantáziadús a jelmezek forgatagában, felé sem szagol senki: a hét nyelven beszélő italokkal, a színpompás farsangi dekorációval is fel kell vennie a versenyt.
Édesnek édes, bubisnak nem az, ünnepi, sőt, magasztos, ára is van, és nem igazán tudjuk, mit kezdjünk vele. Ez az aszú, a legenda Tokajból.
Ha valaki egy jó csirkepaprikást keresne, eddig biztosan nem az Andrássy útra küldtük volna jóllakni. Ahogy a hazai vendéglátás is szép lassan változgat, úgy a város turisztikai ütőere is fel tud mutatni olyan vendéglátóhelyeket, ahova nem csak turistaként, hanem normál, éhes magyarként is érdemes beülni. A nemrég megnyílt Hoppá! Bistro ilyen, és a csirkepaprikásuk is remek.
Vannak Budapestnek olyan részei, amikről az átlagpolgár azt gondolja, „ha étterembe mennék, nincs ott nekem semmi keresnivalóm, túlárazott és flancos turistacsapdákban, valamint megfizethetetlen és feszélyeztető gasztrotemplomokban kellene zavartan pislognom, hát inkább nem”.
A belvárosi vendéglátóhelyek egy idő óta felültek a skybarok divathullámára, így beültünk a Hotel Rum Budapest tetején februárban nyitott TopRumba egy estére, hogy megnézzük a csúcsborok, a kiemelkedő pezsgők, a magyaros tapasok és a háztetők együttállását.
Langer Gábor a Bábel és a Jankovich-kúria után vette át a séfstafétát pár hónapja a Kreinbacher Birtokon, ahol a nemzetközi tapasztalatait is bevetve kíván olyan konyhát felépíteni, amellyel az ország legjobbjai közé kerülhetnek: a Szent Jakab kagyló és a túrógombóc mindenesetre már több, mint ígéret.
A fermentálás nemzetközileg elismert szakértője, Oruga Hiraku látogatott el Magyarországra, ahol a 36 éves fermentáló designer a Culinary Institute of Europe-nál tartott előadást és miszókészítő workshopot.
Kalla Kálmán konyhájára minden jelző illik, ami a modern konyhát jellemzi. Szezonális, regionális, egészséges és ízletes. A híres séfek receptjei sok fejtörést okoznak a háziasszonyoknak, mintha ízletes ételt csak hosszú órák alatt, komplikált konyhai technológiák segítségével lehetne készíteni.
Láttunk már négykezest: ketten nyomorognak a zongoránál és igazából senkinek sem jó, mindenki menne békében a saját hangszere mellé, klimpírozni a maga nyolcvannyolc billentyűjéhez. Vannak viszont olyan ritka esetek, amikor egy házibuli pianínóján elszabadul a pokol és négy kéz akkor boogie-t szögel bele a klaviatúrába, hogy Otis Spann szelleme megjelenik a fikusz mellett, a nappali sarkában.
Hungarikumnak hisszük, pedig francia eredetű: előkelő helyet foglal el karácsonyi nassolnivalóink közt a szaloncukor. A kínálatra sokáig a konzum volt a jellemző, ma viszont a domináns gyártók ilyen-olyan tömegtermékei mellett a hazai mesterek is ringbe szálltak. Visszatért a manufakturális és minőségi vonal – erről kérdeztük Damniczki Balázs székesfehérvári cukrászmestert.
Néha csak egy kis lökés kell. Van, aki a mosolyogva nyíló virágokba szeret bele és ülteti teli a kertet, más a sokszorosan megölt bolti fűszereken keseredik el annyira, hogy saját gyógy- és fűszernövényes világot telepít maga köré. Nekik segíthet a „A kert konyhája” című könyv.
Mautner Zsófia hónapról hónapra életre kelti Kövi Pál Erdélyi lakoma című kötetének ételeit. A majd’ negyven évvel ezelőtt íródott receptek szellemiségét és lényegét megtartja, az elkészítés módját és a fogások leírását azonban felfrissíti úgy, hogy azok megállják a helyüket a 21. század gasztronómiájában. A cél az, hogy a magyar konyhában méltó helyére emeljük Kövi Pál értékes munkáját, és a pazar erdélyi konyha hiperszezonális, egyszerű ételeivel új klasszikusokkal gazdagítsuk a hétköznapi főz
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
Tavasszal semmire sem vágyunk jobban, mint a friss ízekre: nyersen is elropogtatjuk a répát, a spenótlevelet, még akkor is, ha eredetileg főzelék- alapanyagnak vásároltuk be a piacon. Mire felnövünk, legtöbbünk megbékél a zöldségekkel, amelyekkel bizony sok gyerek hadilábon áll.
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
Szlovákia legjobb szállodájának számít tágas spájával és hammámjával az ötcsillagos várkonyi Chateau Amade. A nagyrészt magyarok lakta Csallóköz szívében fekszik, 27 kilométerre Győrtől, másfél óra autóútra Budapesttől. Konyhája azzal főz, amit a vidék ad, saját zöldségesük, gyümölcsösük és vágóhídjuk van; étlapjuk szezonális és lokális, a legjobb helyi tradíciókat gondolja újra. Őszi fogásaikat három fő ikonikus alapanyag, a marhapofa, az aranypecsenye és a vadhús jellemzi.
Nincs is jobb nyáron, mint a grillen sült húsok illata! És ahhoz, hogy ezt élvezhessük, ki sem kell mozdulni a belvárosból, a Dohány utcai ARAZ Étterem belső teraszán ugyanis fergeteges BBQ-esteket tartanak minden csütörtökön.
Huszonöt étteremnek, köztük három Michelin-csillagosnak szállít ehető virágokat és mikrozöldségeket Nagy Brigitta, termelő. Megtudtuk: a mézvirágnak káposztaíze van, a sarkantyúvirág csíp, mint a chili, és arra is fény derült, hogy mi a magyar ananász.
„Egyszer azért megkóstolnám a koit.” – mondta támaszkodva, állal a zavaros vízben úszó jó negyven centis díszhalra bökve a borozgató férfi. „Szerintem zsíros az.” – válaszolt barátja. „A mangalica is zsíros.” – jött a megállapítás, majd egy megfelelő zárás. „Együnk akkor valami epreset…”
Szerencsések a budai Hegyvidék lakói. Nem kell mindig a Fény utcai piacra vagy zöldségeshez járniuk. Minden hétköznap más-más helyszínen vásárolhatnak friss zöldséget, gyümölcsöt, mézet és lekvárt ceglédi, zsámbéki és Tisza környéki kistermelőktől. A Hegyvidéki Termelői Piacok céljai között szerepel a hazai mezőgazdaság védelme, a fenntarthatóság, a szociális érzékenység, a fogyasztóbarát kereskedelem megvalósítása.
Krúdy három változatát is megkülönböztette. A délelőtti tányérhús nem más, mint a korán feltett leveshús, az első főzet levessel, amikor a zöldségek közül még csak a répafélék puhák, esetleg a kelbimbó. Ezt gáblifrüstükre ehetjük. Déltájra puhul meg a táfelspicc, amit cékla, uborka, esetleg hideg ecetes torma kíséretében fogyaszthatunk. Az igazi ínyenc azonban a bécsi csonthúst választja. Ennek nem a hús a titka, hanem a csont. "Hiszen elmegy közben egy-egy falat remegő színhús is a többi között
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
A lépten-nyomon kínált, silány minőségű fagyik mellett igazi remekművekre is bukkanhatunk országszerte. Három olyan fagyizót teszteltünk hétvégén, amelyek nem csak a fővárosban, vidéken is megtalálhatók – de utazni is érdemes akár miattuk.
Több mint 90 százaléka víz, ezért is esik jól hőség idején. Kovászos uborka nélkül nem nyár a nyár, a friss uborka jó szolgálatot tesz salátákban, szendvicsekben, a kovászosuborka-leves pedig egy egészen kiváló, hűs nyári fogás.
Michelin-csillagos séfek szerint addig nem beszélhetünk modern konyháról, amíg minden szakácsnak nincs saját termelője, akiben megbízik, aki a konyhája igénye szerint termel és szállít. Jahni Lászlónak, a balatonszemesi Kistücsök étterem szakácsának szerencséje van. Csapody Balázs tulajdonossal a siófoki piacon találtak egy termelőt, Fodor Lajost.
Leves. Melengető vagy nyári, tartalmas vagy víztiszta, aromás és illatos, vagy puritán, nyers lé. Hogy mi a leves, nem vagyok hivatott sem meghatározni, sem összefoglalni, ám elgondolkodtató, hogy manapság pongyolán (avagy nemtörődöm köznapiasan) mire is mondjuk azt: leves.
Genussland és Pannonische Küche. Ezzel a két szlogennel várja vendégeit a legkisebb osztrák tartomány. Genuss egyszerre jelent élvezetet, élményt (a Geschmack: íz, ízlés, illat), a „pannon konyha” meg a soknemzetiségű Monarchia világát takarja. Nekünk, magyaroknak első hallásra meghökkentő, hogy a gulyás, a töpörtyűs pogácsa tipikus osztrák étel, a szürke marha, a mangalica Burgenlandban őshonos, de hát nagy a világ és végtelen Isten állatkertje.
Mi köti össze három író, Karen Blixen, Émile Zola és John Keats életét és munkásságát? A kávé. A dán írónőről elnevezett emlékházban található Dánia egyik legszebb fekvésű kávézója, a párizsi Stohrer kávéház a franciák egyik legolvasottabb írójának regényét idézi, az angol romantika híres költője pedig a legrégebbi római bohémtanya rendszeres vendége volt.
A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve ezekben a hetekben jelenik meg.
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
Mustár, chutney, lekvár, ecet – hirdeti a pécselyi ház oldalán a visszafogott felirat, és Susanne Daucher azt mondja, nem is kell neki más reklám. Finomságain is csak az olvasható, hogy az üvegben mi van, nincs logó, dizájnos címke, de a termékeit így is megtalálja az, aki keresi. Leginkább a káptalantóti piacon.
Tavaly nyáron határozta el Litauszki Zsolt, a Zsidai éttermek kreatív séfje, hogy a budapesti nagybani piac változó minőségű kínálata helyett kistermelőktől vásároljon zöldségeket.
Négy napon keresztül a színház, az irodalom és a gasztronómia kapcsolatáról beszélgettek híres színészek, séfek, szakemberek a Gyulai Várszínház legújabb rendezvényén. Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője Eperjes Károlyt, Bodrogi Gyulát, Szersén Gyulát, Reviczky Gábort, Gáspár Sándort és Kubik Annát faggatta a színpadon.
Egyik legkedveltebb és legősibb fűszernövény az egynyári lágyszárú, mediterrán eredetű, kerti borsfű vagy borsika, melyet Erdélyben csombornak hívnak. Illata a kakukkfűére emlékeztető, íze aromás, fűszeres. Nehezen nélkülözhető a jó konyhán; felejthetetlen karakterű szereplője a jobb ételeknek.
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
A címben szereplő néven fordul elő első alkalommal 1830-ban, Czifray István szakácskönyvének negyedik kiadásában a paprikás csirke. Mert bármilyen hihetetlen, egyik legfőbb nemzeti ételünk, amely selymes paprikás-tejfölös szaftjával honfiúi keblünket és bendőnket simogatandja, egyetlen korábbi receptgyűjteményben sem található meg.
A nyári szezon gasztronómiája nem a fajsúlyos borokról szól, mégis érdemes egy-egy meghatározó, nyáron is jól fogyasztható borhoz illeszteni a könnyű ételeket - tanácsolja Horváth Gábor, a mádi Gusteau Kulináris Élményműhely séfje.
Kóstoltál már rozmaringos cider koktélt banánsziruppal és görögdinnyelikőrrel nyakon öntve? Hasonló kreatív íz élményt jelent a barackpálinka-vodka mix klasszikus alma ciderrel vegyítve. Most bárki elkészítheti és megkóstolhatja a Somersby Coctail Moments nyertes koktéljait, így akár a lentebb szereplő különleges változatokat is, amelyek a legextrémebb kategóriában győztek.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Többet kellene inni, több zöldséget és gyümölcsöt kellene enni. Ez a két kijelentés mindannyiunkra igaz lehet, és sarokköve az egészséges táplálkozásnak. Manapság egyre több szó esik lébárokban és természetgyógyász-barlangokban kapható éltető, gyógyító, karcsúsító és megváltó csodalevekről - ám ezeket otthon is el lehet készíteni.
A legjobb fővárosi és vidéki éttermek tálalásában különleges paprikáscsirke-kreációkat kóstolhatnak az 5. Gourmet Fesztivál látogatói május 21. és 24. között a budapesti Millenáris parkban, ahol a legkiválóbb borászatok, cukrászdák és a gasztrovilág egyéb jeles képviselői is bemutatkoznak.
Az édeskömény (Foeniculum vulgare) a régebbi füveskönyvekben mint bécsikapor, magyar ánizs, nagykömény, németkömény, olaszkömény, olasz kapor, római kapor szerepel - klasszikusan fűszeres illóolaj-tartalmú, ernyővirágú gyökérnövény.
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
Aki Prágába látogat, a turistacsalogató sörözők mellett a cseh konyha újjászületését is átélheti. Tizenháromféle knédlit, helyi tenyésztésű marhahúst, ízletes prágai sonkát kóstolhat...
A Balaton vonzáskörének két legjobb étterme változatlanul a szemesi Kistücsök és a veszprémi Chianti. Mögöttük azonban ott dübörögnek a többiek: az ínyenc polgári konyha és a falusi vendégasztal, a vidéki udvarház és a hagyományos családi kisvendéglő.
A Tisza-tó Magyarország rejtett kincse. A kedvesség, romlatlanság jellemzi azokat az általunk - újból - felkeresett helyeket, ahol a két évvel ezelőtti összeállításunkhoz képest mit sem változott a szíves vendéglátás, a kemény munkával megtartott minőség.
Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója viccesen azt mondta: ki fogja írni, hogy tilos fejben főzni! Mert ki gondolná, hogy az öltözők mélyén, a próbák szünetében isteni receptek cserélnek gazdát még a diétára fogott színészek körében is. Az ételekről való beszélgetés nagy mestere Hegyi Barbara, aki azonban a gyakorlatban is elbűvöli azt, aki az asztalához ül.
Még ma is vannak, akik azt hiszik, hogy a Rákóczi túrós II. Rákóczi Ferencről, a fejedelemről kapta a nevét. Pedig Rákóczi János szakácsmester is nagy név volt a népi demokráciában. Többek között rábízták a brüsszeli világkiállítás magyar konyhájának irányítását is.
A dinnyefélék az ókori görögök és a rómaiak kertjeiben is megtalálhatók voltak, nálunk a XII. századtól termesztik. Júliusban és augusztusban Európa piacait ellepi a sok piros és sárga gyümölcs, de a magyar dinnyének, főleg a hevesi dinnyének sokak szerint nincs párja.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Hizlal. Növeli a koleszterinszintet. Egyesít magában mindent, ami káros: telített zsírsavakat, egyszerű szénhidrátokat. Szegény zsíros kenyér. Az egészségtelen táplálkozás jelképe lett. Pedig lehetett volna hungaricum is. "Desca Hungarica". A magyar lélek kifejeződése.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Szerencsére már sok olyan hely van Budapesten, ahol a piacon található zöldség minősége dönti el, hogy mi legyen a napi menü. Többségük két- vagy háromfogásos menüt kínál. Folyamatosan nyitnak és zárnak az ebédelő helyek, sok a divatos vendéglő, de sajnos kevés tartja a színvonalat. A régi bevált helyek mellett olyan új, még nem felkapott éttermeket, bisztrókat kerestünk, ahol jó minőségű alapanyaggal dolgoznak.
A Magyar Konyha 1990. februári lapszámában közölt anyag alapján.
Harmonikus hármasok a nyári konyhából: csak az arányokra kell figyelni!
A melegben a hátunk közepére kívánjuk a főzést, de lakhatunk jól akkor is, ha nem állunk a tűzhely felett.
Van, és a jövőben lesz is olyan nyári idő, amikor a tűzhely bekapcsolása nem opció.
A nyári, kerti saláták jóval többek annál, mint hogy egyszerű zöldekként gondoljunk rájuk.
A Pajta titkai: Farkas Richárddal, az őriszentpéteri Pajta Bisztró séfjével beszélgettünk.
A Botaniq Turai Kastély Clarisse éttermének séfje elárulta, ő hogyan készül az ünnepekre.
Vannak esetek, amikor a zöldségfogyasztás sem teljesen problémamentes.
Ma még jöhet a malacsült, a lencse, a kocsonya, de holnaptól ideje kímélni a gyomrot!
Akár hazai, akár tengeri halat fogyasztunk, csak jót teszünk vele a szívünknek.
A Kistehén Zenekar alapítója, Kollár-Klemencz László mesél természetközeli életmódjukról.
Mindenki iskolába, munkába siet – ilyenkor jól jön pár inspiráló tipp és receptötlet a délutánokra.
A partifalatok ritkán az esemény főszereplői – de ha nincsenek, azt mindenki észreveszi.
Felfrissítenek, hűsítenek, jókedvre derítenek, és még az érzékelésünket is átalakítják.
Mind könnyű és frissítő – mintha azért nőnének, hogy megkönnyítsék elviselni a forróságot.
Csákvári Péter gasztrofotós megálmodta a Tiny Wasteland-et, parányi senkiföldjét.
Színes étrendért elég körülnézni az indiai, a kínai vagy a mediterrán konyhában.
Sose feledem a nyarakat, amikor a könyökünkről csorgott a friss őszibarack édes leve.
Saly Noémi elmeséli, milyen az ő karanténkonyhája a Tabánban.
2020-ban kapta meg a világzene Oscar-díjának számító WOMEX-életműdíjat.
A koreai konyha töretlen sikere nem véletlen.
A fakanalat nem cserélte le Farkas Richárd, de fontos feladatot kapott.
A romantikus vagy izgató italokhoz recepteket és rendelhető finomságokat is ajánlunk.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
A hosszúra nyúlt szünet után ismét felmerül a kérdés: mi kerüljön az uzsonnás dobozba?
A tanév eleji lendületben még motiváltabbak vagyunk a kísérletezésre.
Hogyan lettünk rendes polgári családból ilyen bohém bagázs? - A színészházaspár kulináris kalandjai.
A világkörüli gasztrotúrához nem kell se repjegy, se hotel, elég egy tablet.
Metzger László, a Babka Budapest bármestere bemutatja az idei nyár új, izgalmas slágereit.
4+1: az Olimpia séfje megmutatja, hogyan lehet kihozni a legtöbbet ebből a zöldségből.
A tó körül a járványhelyzet óta a régi helyek mellett még újabbak is nyíltak.
A híres emberek híres étkei közé kerül tehát a Széchenyi velős borított, a Széchenyi-lepény, a fogasleves a la
A régi magyar életben keszeg ember nem lehetett alispán - mondja Krúdy. Kár volt világra jönnie. A papok körében kerek cipóhasak divatoztak, az ügyvédek hegyes pocakkal jártak, a kormánypártiak potrohot eresztettek, az ellenzék bendőt nevelt.
Az üzbég konyha híres nyársait és egy hazai továbbfejlesztett változatot is bemutatunk, amelyhez a kiindulópontot a közép-ázsiai konyha kultikus alapanyaga, a kurdzsuk adta.
Az olasz konyha mestereként forgatja a fakanalat a Játékszín Teljesen idegenek című előadásában. És bár az életben nem tud főzni, a gasztronómiához több szálon kötődik, elég, ha a családi franchise-ban működő Nemsüti Bisztrót említjük. Kolovratnik Krisztián legfontosabb hajtóereje az az életszeretet, ami minden megmozdulásából árad.
A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
„A szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek” – Hamvas Béla a Badacsony e különleges tája iránti elragadtatottságában osztozik Török Csaba is. Bár az üzletember megkerülte érte a világot, nem távoli tájakon, hanem a Balaton-felvidéken talált otthonra.
„Ha komolyan főzök, az nálam egész napos program” – mondja Für Anikó. Az Örkény Színház tagjával gasztronómiai mentorairól, környezettudatosságról és nagyanyáink – belőlünk már hiányzó – tudásáról is beszélgettünk. Közben pedig az is kiderült, mit vitt legutóbb a kollégáinak kóstolóba.
Soha ilyen erős mezőny nem indult az Év Strandétele versenyen, a zsűri szinte mindegyik döntős fogást díjazta volna. A legjobbnak végül a Tiki Beach Bisztró kovászosuborka-levesét ítéltük, az Év Felfedezettje a Pinyó lett.
A tanyára született, majd hentesnek tanuló színművész útját végigkísérik az ételekhez köthető történetek a répaföldtől a színházbüfék világán át a viszáki Kaszás Attila Pajta Színház kemencéjéig.
A Maison Troisgros a 20. századi francia konyhatörténet talán leghíresebb szakácsdinasztiájának jelképe.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
Festékecset és fakanál: Kieselbach Tamás műgyűjtő, műkereskedő életében is megfér egymás mellett.
A Csalogány26 séfje, a magyar gasztronómia egyik kiemelkedő alakja.
A Gofcsi a gofri és tócsni keresztezéséből kapta a nevét – a Balatoni KÖR és a We Love Balaton által meghirdetett versenyen ez a fenyvesi beach food lett 2018 strandétele. Az év meglepetése a zamárdi Tiki Beach Bisztró.
Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
A Magyar Konyha nyári számához minden olvasó kapott egy könyvecskét, amelyben 400 balatoni vendéglátóhelyet találunk. A Balatoni gasztrokalauz elején TOP10-es listák szerepelnek, ezek közül a strandbisztrók a legjellegzetesebb balatoni étkezőhelyek. A beach food forradalom az elmúlt évek egyik legörvendetesebb fejleménye volt.
"Csallóközi gyerekekkel csinálom ezt az egészet."
Megkapta az Év Ifjú Séftehetségének járó díjat, és több évig egyedül vezette a MÁK bisztrót.
Ha most nekiállnánk sorolni a tésztákat, talán holnapig sem végeznénk, annyifélét kínál a Föld. Minden tájegységnek megvannak a maga változatai: főzik, sütik, szárítják – hol önmagában eszik, hol egy komplex fogás részeként.
Német és magyar, gazda és polgár, óvatos és kísérletező – Taschner Kurt személyiségében sok a látszólagos ellentmondás. A soproni Taschner Bor- és Pezsgőház nemcsak remek italokat, hanem igazi kultúrtörténetet is kínál.
Fiának átadta Michelin-csillagos éttermét. 2016-ban a világ legjobb séfje, ezután pedig életműdíjat kapott.
Utoljára nagyanyám asztalán láttam galambot egyben. Megbabonáztak a fejek, ahogy tolluk nélkül várták, hogy harmincad magukkal beköltözzenek az udvari kemencébe. Mellet eszegetett az összes gyerek, combot szopogattak a felnőttek – jó idők voltak azok, kár, hogy ez a remek alapanyag szinte teljesen kiszorult a magyar háztartások gasztronómiájából.
A Maison Troisgros fogalom: a XX. századi francia konyhatörténet leghíresebb szakácsdinasztiájának a jelképe.
Van, hogy muszáj lefékezni. Száz kanyar után mindig van egy pont, ahol teleszívjuk a tüdőnket, s lenézünk a hegyről: keleten a kék horizont már Magyarország, de lábunk alatt Ausztria zöldell. Stájerország csupán egy kőhajításnyira van, s ma már tényleg elég egy hirtelen ötlet, hogy átugorjunk, felfedezzük, meglessük és eltanuljuk, mit csinálnak jól a szomszédaink a vidéki gasztronómia fellendítésében.
Pohner Ádám a mama főztjéről, a húsleves és a hájas tészta evolúciójáról mesélt nekünk.
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
Bodrogi, vagy ismertebb nevén Fűszeres Eszter közel tíz éve írja és szerkeszti Fűszer és Lélek nevű gasztroblogját, e mellett sikeres szakácskönyvíró, lelkes túrázó, gombász, feleség és két gyermek édesanyja. A „Fűszeres” név ugyan véletlenül ragadt rá, de rendkívül találó, a beszélgetés során csak úgy röpködtek a különbőző zöldfűszernevek: kapor, kakukkfű, menta, bazsalikom, petrezselyem, turbolya, zsálya... Lélekből sincs hiány, Eszter a kulinárián keresztül körvbevezeti az olvasóit otthonában
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e
Nyáron, akár a bikiniforma gyorsabb eléréséhez, sokan kezdenek ígéretes fogyással, méregtelenítéssel kecsegtető léböjtkúrákba. De vajon igényli-e a szervezetünk a pár napig, esetleg hétig tartó efféle aszketizmust, valóban jót teszünk-e a kampányszerű, szinte csak folyadékot tartalmazó diétával? Nézzük, mi az igazság!
Oroszlán Szonja színésznő kétéves volt, mikor szülei Csopakon vettek telket egy kis faházzal.Gyermekkorától hozzászokott ahhoz, hogy a Balatonon másfajta ízvilág fogadja, mint Budapesten, mások az ételek, és mások az emberek is, akik az ételt felszolgálják. Oroszlán Szonjával beszélgettünk.
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.
Csomós András a debreceni IKON étteremben hamar megtanulta, hogyan kell közeledni a vendéghez.
A koreai séf elnyerte a legígéretesebb fiatal amerikai szakács címet.
A népmesékben puliszkát eszik a szegény ember, vagy még azt se. A mese végén viszont lakomával ünnepelnek, hiszen mi mással lehetne megörvendeztetni a vendégeket, mint a szívből kínált étellel? Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezt már számtalanszor megtapasztalta.
Harminc évig élt külföldön. Szinte mindenütt megfordult, ahol operaház működik. A houstoni Ritz hotel séfje, Todd Rogers egy süteményt nevezett el róla. Mit jelent Marton Évának a karácsony? A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas opera-énekesnővel beszélgettünk.
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.
"Bárki bármit mond is, a kultúra legigazibb fellegvára nem az oskola vagy a könyvtár, hanem a kocsma" - vallja az egyetemektől hemzsegő Kolozsvár költő-kocsmárosa, Orbán János Dénes.
Számos hangszeren játszanak. Többek között sonkán. Sarlós (Papas) Péter kedvenc hegedűje a Jamón Ibérico de Bellota. Bereznay Tamás séf a pácolt, hidegen füstölt magyar parasztsonkára esküszik.
Nemzedékek nőttek fel a szakácskönyvein - aki "a Horváth Ilonából" tanult főzni, az is. És ez csak egy a számtalan titok közül, ami övezi. Jó házból való úrilány, világcsavargó kalandornő, szegénységet és gazdagságot is stílusosan megélő írófeleség, a hazai gasztronómia nagyasszonya, a Magyar Konyha legendás főszerkesztője: F. Nagy Angéla.
A Balaton partján vigyázni kell. Egymást érik a cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk összegyűjteni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könnyű szívvel, de) felelősséget vállalunk.
Igazi retró. Düledező büfék, hullámpala, paprikás olajszag, sorban állás, sör, rozéfröccs, strandpapucs, fecske fürdőgatya. Hekk, keszeg, lángos, palacsinta, sült kolbász. Koviubi, ha van. Nagy szelet puha kenyerek. Életérzés. Időutazás a hetvenes évekbe. A balatoni gasztronómia utolsó mohikánjai a halsütők.
A Kistücsök továbbra is a Balaton legjobb étterme. Akad néhány rokonszenves kísérlet, ám a tópartot változatlanul uralják a buszos, cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk össze szedni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könn