Turbógombóc és ereszfröccs
Harcsapaprikás és túrógombóc, szőlőlugas és jéghideg bor a jutalma annak, aki megmássza a Tagyon-hegyet.
Harcsapaprikás és túrógombóc, szőlőlugas és jéghideg bor a jutalma annak, aki megmássza a Tagyon-hegyet.
A Costes-csoport egy szélesebb, minőségi vendégkört kíván megszólítani
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
A festői szépségű olasz partszakasz híres gyümölcse a turizmust is megsínyli.
Terroir-kalauzunk Etyek-Buda és a Velencei-hegység változatos palái felé veszi az irányt.
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
Kis időutazással idézzük fel a konyhai dizájn legfontosabb pillanatait.
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
A zenében a hagyományoknak, az életmódban és a táplálkozásban a reformoknak hódolt.
Az elmúlt időszakban meglepően sok új étterem, pékség, delikátesz nyílt a fővárosban.
Meghökkentőnek tűnik lockdown idején éttermet nyitni, Gerendai Károlyék mégis ezt teszik.
Karácsonyi halászlevet – sőt egész menüt – idén minden eddiginél több helyről lehet rendelni.
Mészáros Ádám új kihívásokat keresve 2020-ban a Felix Kitchen & Barhoz szerződött.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Az európai versenyt Tallinnban tartják október 15-16. között – Magyarországot Veres Istvánék képviseli.
Szabó Magda inkább az íróasztalt választotta. Minek főzni tudni annak, aki írni tud?
A pasaréti útra tervezett vendéglátóhely eredeti nyitása 2019. szeptember 1. lett volna.
Hogyan lettünk rendes polgári családból ilyen bohém bagázs? - A színészházaspár kulináris kalandjai.
Karinthy Frigyes magánélete menthetetlen volt, enni otthon nem kapott.
A gasztronómia és az evés szeretete mindig is meghatározó volt az életében.
Petőfi nem az a haspókfajta. Az életműben hiába keresünk ínycsiklandó ételleírásokat, nagyevők sem találtatnak
Arany János úgy lett (és maradt) pirospozsgás urak körében az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri mur
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
A halálról, a májusi paprikás krumpliról, a hülyebiztos vadasról, valamint a kirepült vagy kirúgott tanítványokról is beszélgettünk a magyar gasztronómia meghatározó séfvendéglősével az új könyve kapcsán.
A haluska és a dödölle a szegények eledele volt: krumpli, liszt, zsiradék mindig akadt otthon.
Klasszikus magyar ebéd a halászlé vagy gulyásleves egy jó túrós csuszával. A csusza akkor jó, ha a tészta friss, a tejföl meleg és édes-krémes, a túró lágy és nem savós-gumis, a pörc szaftosan ropog és nem túl sós-füstös, végül ha mindez sisteregve kerül az asztalra.
„A szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek” – Hamvas Béla a Badacsony e különleges tája iránti elragadtatottságában osztozik Török Csaba is. Bár az üzletember megkerülte érte a világot, nem távoli tájakon, hanem a Balaton-felvidéken talált otthonra.
Szeretnének elköltözni a Ráday utcából, de ez csak egy a Costes tulajdonosának tervei közül. Gerendai Károly tésztázót nyit a Belvárosban, és magyaros éttermet – Kínában.
Belekóstoltunk a stílusos vidéki vendéglátásba Rácalmáson: a különleges levesbetéttel készült győri halászlé, a sellyei fürj legjava és savanyított almás sör sem maradhatott ki.
A tehéntúró az egyik leggyakoribb alapanyagunk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha tesztjén a minőségi tejtermékeket előállító kisebb és nagyobb üzemek, piacokon jelen lévő termelők túrói kerültek a zsűri asztalára.
Garai Ádám a világ másik felén folytatja pályafutását, az okokról kérdeztük.
Naponta kerül a tányérra, sok szó mégsem esik róla – ez a megállapítás több alapanyagunkra is igaz lehet, de a száraztésztára mindenképpen az. Most a tészták jeles képviselője, a csusza került a szakértő tesztelők elé.
Bíró Lajos a magyar gasztronómia egyik leghíresebb és egyben hírhedtebb alakja, a szakmában eltöltött ötven éve alatt pedig igazi fogalommá vált. A Bock Bisztró séfje nemrégiben életműdíjat is kapott. Most családi hagyományokról, remegős csuszáról, halászléről, disznóvágásról mesél.
Az időszakos böjtölés nem a hagyományos értelemben vett böjtöt jelenti, sokkal inkább egyfajta diéta, ami segít keretek között tartani az evést anélkül, hogy bármilyen szükséges tápanyagtól elesne a szervezetünk. Megmutatjuk, mit tapasztaltunk egy hónapnyi időszakos böjt alatt.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
A rengeteg kerti és konyhai tapasztalat után nem volt kérdés, hogy a vendéglátás lesz az élete.
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
Kerüljük a fogyatékkal élőket, mintha a mozgás-, látás-, hallássérültség, az értelmi fogyatékosság, vagy az autizmus ragályos kórok lennének. A különböző társadalmi csoportokkal szembeni előítéletek, sztereotípiák lebontása, az elfogadás egyik legjobb eszköze az érzékenyítés. Ami piszok nehéz dolog, hiszen ki az, aki mondjuk beül értelmi fogyatékosok közé gyöngyöt fűzni? Persze akadnak ilyenek, de nagyon kevesen.
Az Oroszlános Borhotel és Étterem séfjével Takács Gáborral beszélgettünk.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha újabb közös tesztjén kolozsvári, azaz füstölt, húsos oldal-szalonnák kerültek a zsűri elé. A sertés különböző testtájaiból, különböző módszerekkel, különböző szalonnák készülnek. Az ízletes kolozsvári szalonna a legnépszerűbbek közé tartozik.
Meghökkentőnek tűnik lockdown idején éttermet nyitni, Gerendai Károlyék mégis ezt teszik.
Karácsonyi halászlevet – sőt egész menüt – idén minden eddiginél több helyről lehet rendelni.
Harcsapaprikás és túrógombóc, szőlőlugas és jéghideg bor a jutalma annak, aki megmássza a Tagyon-hegyet.
A Costes-csoport egy szélesebb, minőségi vendégkört kíván megszólítani
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
A festői szépségű olasz partszakasz híres gyümölcse a turizmust is megsínyli.
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
A zenében a hagyományoknak, az életmódban és a táplálkozásban a reformoknak hódolt.
Az elmúlt időszakban meglepően sok új étterem, pékség, delikátesz nyílt a fővárosban.
Mészáros Ádám új kihívásokat keresve 2020-ban a Felix Kitchen & Barhoz szerződött.
Az európai versenyt Tallinnban tartják október 15-16. között – Magyarországot Veres Istvánék képviseli.
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
A halálról, a májusi paprikás krumpliról, a hülyebiztos vadasról, valamint a kirepült vagy kirúgott tanítványokról is beszélgettünk a magyar gasztronómia meghatározó séfvendéglősével az új könyve kapcsán.
A haluska és a dödölle a szegények eledele volt: krumpli, liszt, zsiradék mindig akadt otthon.
Klasszikus magyar ebéd a halászlé vagy gulyásleves egy jó túrós csuszával. A csusza akkor jó, ha a tészta friss, a tejföl meleg és édes-krémes, a túró lágy és nem savós-gumis, a pörc szaftosan ropog és nem túl sós-füstös, végül ha mindez sisteregve kerül az asztalra.
Szeretnének elköltözni a Ráday utcából, de ez csak egy a Costes tulajdonosának tervei közül. Gerendai Károly tésztázót nyit a Belvárosban, és magyaros éttermet – Kínában.
Belekóstoltunk a stílusos vidéki vendéglátásba Rácalmáson: a különleges levesbetéttel készült győri halászlé, a sellyei fürj legjava és savanyított almás sör sem maradhatott ki.
A tehéntúró az egyik leggyakoribb alapanyagunk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha tesztjén a minőségi tejtermékeket előállító kisebb és nagyobb üzemek, piacokon jelen lévő termelők túrói kerültek a zsűri asztalára.
Naponta kerül a tányérra, sok szó mégsem esik róla – ez a megállapítás több alapanyagunkra is igaz lehet, de a száraztésztára mindenképpen az. Most a tészták jeles képviselője, a csusza került a szakértő tesztelők elé.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
Kerüljük a fogyatékkal élőket, mintha a mozgás-, látás-, hallássérültség, az értelmi fogyatékosság, vagy az autizmus ragályos kórok lennének. A különböző társadalmi csoportokkal szembeni előítéletek, sztereotípiák lebontása, az elfogadás egyik legjobb eszköze az érzékenyítés. Ami piszok nehéz dolog, hiszen ki az, aki mondjuk beül értelmi fogyatékosok közé gyöngyöt fűzni? Persze akadnak ilyenek, de nagyon kevesen.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha újabb közös tesztjén kolozsvári, azaz füstölt, húsos oldal-szalonnák kerültek a zsűri elé. A sertés különböző testtájaiból, különböző módszerekkel, különböző szalonnák készülnek. Az ízletes kolozsvári szalonna a legnépszerűbbek közé tartozik.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete idén hetedik alkalommal rendezi meg évzáró Gáláját, melyen a 170 éve született Dobos C. Józsefre emlékeznek. Az ő 1881-ben kiadott Magyar-francia szakácskönyve alapján, az abban szereplő ételeket modernizálva és újragondolva alkotja meg a gálaebéd menüsorát a felkért séf-csapat.
Tóth Dávid, Kulifai Tamás és Pauman Dániel olimpiai ezüstérmes kajakosok arról, hogy élsportolóként mire kell figyelni az étkezésnél.
Nem ehetünk minden délben drága étteremben, nem várhatunk órákat egy-egy fogásra, és sajnos többnyire a munkahelyi menzára sem számíthatunk. Továbbra is nagy divat az ebédmenü, és most már találni is olyan minőségi helyeket, ahol nem roston csirke vagy rántott sajt jelenti a gyors ebédet, hanem előkészített, de jó alapanyagból készült, megfelelő ár-érték arányú menü. Összeállításunk a főváros tíz legjobb ebédelőhelyeit tartalmazza.
"Ott voltam, ahol lennem kellett. / Azt (t)ettem, amit (t)ennem kellett." Kádár sírfelirata a gulyáskommunizmus esszenciája. Gasztropolitika a Kádár-korszakban.
Kövér, mint egy harcsa, mondták a régiek – fogyasszuk gyakran, mondja a Haltani Társaság ma. Az év (hal)sztárja a harcsa, és mint a halfogyasztás pártolói, mi is csatlakozunk a harcsakampányhoz. De miért is jó a harcsa? Elmondjuk, no és tíz harcsaétellel szeretnénk kedvet csinálni ehhez a remek halhoz.
Salgótarjáni cukrászda, a G&D kézműves műhely nyerte az idei Magyarország Tortája versenyt. Az Őrség Zöld Aranya erős mezőnyből emelkedett ki, a 2014-es Somlói Revolúciót és a tavalyi Pannonhalmi Sárgabarackpálinkás Karamelltortát követte a sorban.
Ugye emlékeznek Woody Allen filmjének lúzer bankrablóira, akik úgy próbáltak a kiszemelt pénzintézetbe bejutni, hogy alagút fúrásába kezdtek a szomszédos üzlet pincéjéből. Akciójuk leplezésére sütizőt nyitottak az addig üres helységben, ahol egyikük felesége alibiből a maga gyártotta finomságokat árulgatta.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére.
A kérdés már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani a számtalan remek fogás közül a legjobbat! De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc karácsonyi fogásaikat az olvasók?
A Balaton vonzáskörének két legjobb étterme változatlanul a szemesi Kistücsök és a veszprémi Chianti. Mögöttük azonban ott dübörögnek a többiek: az ínyenc polgári konyha és a falusi vendégasztal, a vidéki udvarház és a hagyományos családi kisvendéglő.
Az ötlet már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani tízet a számtalan remek magyar étek közül. De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, vagy a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc fogásaikat a gyomor szerelmesei?
Szentendrén manapság már fakanál alakú a Michelin-csillag. Lelkes lokálpatrióták indították el a helyi éttermek versenyét, melynek szlogenje: „Keresd az Arany Fakanalat!". A legjobb szentendrei vendéglők neveztek be a megmérettetésbe, s ahová végül a díj kerül, ott biztosan nem fog csalódni a városba látogató turista. Mert a kezdeményezés legfőbb célja, hogy helyreállítsák a település régi turisztikai vonzerejét.
A Káli-medencéről már sok mindent megírtak. Hasonlították Provence-hoz, Toszkánához, írtak róla – nem is oly régen – lesújtó véleményt, de senki nem tagadja, hogy a Balaton-felvidék az ország egyik legizgalmasabb pontja.
Ábrahám Gézáné vasi, zalai parasztételekből gyűjtött össze egy kötetre valót. A 92 éves Mariska nénit Gutorföldjén kerestük fel, hogy mondja el az aludttejes prószatorta receptjét.
Kecskemét gasztronómiáját az elmúlt évtizedek, sőt évszázadok határozzák meg. A környékbeli vendéglősök a helyi termelőktől szerzik be a jó minőségű alapanyagokat, kunsági borokat és pálinkákat.
Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója viccesen azt mondta: ki fogja írni, hogy tilos fejben főzni! Mert ki gondolná, hogy az öltözők mélyén, a próbák szünetében isteni receptek cserélnek gazdát még a diétára fogott színészek körében is. Az ételekről való beszélgetés nagy mestere Hegyi Barbara, aki azonban a gyakorlatban is elbűvöli azt, aki az asztalához ül.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
A magyar szürkeharcsa húsa jobb mint a legjobb ördöghalé. Rugalmas, tömör, fehér és íze vetekszik a tengeri halakéval. A gond az, hogy harcsa néven nem mindenhol magyar harcsát kapunk. Újabb tippek: hol kapható friss balatoni harcsa.
"Áldott a Tisza tája, Magyarország Kánaánja!" - írta Juhász Gyula és sokan nem is tudják milyen fantasztikus kincsek rejtőznek a Magyarország második legnagyobb folyójának két partján. Tolcsva, Tiszatelek, Tiszacsege, Poroszló, Szolnok, Nagykörű, Algyő, Szeged. Halászcsárdák, éttermek, halsütők. Több mint negyven oldal a Tisza gasztronómiájáról.
Terroir-kalauzunk Etyek-Buda és a Velencei-hegység változatos palái felé veszi az irányt.
Kis időutazással idézzük fel a konyhai dizájn legfontosabb pillanatait.
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Szabó Magda inkább az íróasztalt választotta. Minek főzni tudni annak, aki írni tud?
Hogyan lettünk rendes polgári családból ilyen bohém bagázs? - A színészházaspár kulináris kalandjai.
Karinthy Frigyes magánélete menthetetlen volt, enni otthon nem kapott.
A gasztronómia és az evés szeretete mindig is meghatározó volt az életében.
Petőfi nem az a haspókfajta. Az életműben hiába keresünk ínycsiklandó ételleírásokat, nagyevők sem találtatnak
Arany János úgy lett (és maradt) pirospozsgás urak körében az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri mur
„A szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek” – Hamvas Béla a Badacsony e különleges tája iránti elragadtatottságában osztozik Török Csaba is. Bár az üzletember megkerülte érte a világot, nem távoli tájakon, hanem a Balaton-felvidéken talált otthonra.
Garai Ádám a világ másik felén folytatja pályafutását, az okokról kérdeztük.
Bíró Lajos a magyar gasztronómia egyik leghíresebb és egyben hírhedtebb alakja, a szakmában eltöltött ötven éve alatt pedig igazi fogalommá vált. A Bock Bisztró séfje nemrégiben életműdíjat is kapott. Most családi hagyományokról, remegős csuszáról, halászléről, disznóvágásról mesél.
Az időszakos böjtölés nem a hagyományos értelemben vett böjtöt jelenti, sokkal inkább egyfajta diéta, ami segít keretek között tartani az evést anélkül, hogy bármilyen szükséges tápanyagtól elesne a szervezetünk. Megmutatjuk, mit tapasztaltunk egy hónapnyi időszakos böjt alatt.
A rengeteg kerti és konyhai tapasztalat után nem volt kérdés, hogy a vendéglátás lesz az élete.
Az Oroszlános Borhotel és Étterem séfjével Takács Gáborral beszélgettünk.
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
A Magyar Konyha nyári számához minden olvasó kapott egy könyvecskét, amelyben 400 balatoni vendéglátóhelyet találunk. A Balatoni gasztrokalauz elején TOP10-es listák szerepelnek, ezek közül a strandbisztrók a legjellegzetesebb balatoni étkezőhelyek. A beach food forradalom az elmúlt évek egyik legörvendetesebb fejleménye volt.
Hogy mi tartja össze őket? A szakmai alázat, a színjátszás, a gasztronómia és az egymás iránti szerelem.
Giuseppe Scaricamazza kalandos gyerekkorról és az olasz nagymamáról mesélt.
Amióta Karinthy Márton közreadta Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetét, mindent tudunk a XX. század legkülönösebb irodalmi famíliájáról. A legendák ködvilágából Karinthy Márton teremtett hús-vér valóságot. Egy fontos kérdéssel azonban adós maradt: mennyire érdekelte a gyomros matéria a Karinthyakat?
Gyerekkorában elkísérte az édesapját, hogy meghallgassa, hogyan muzsikál, ilyenkor a New York kávéházban, a Gundelben vagy a Gellért Szállóban vacsorázott. Farkas Róbert, a Budapest Bár zenekar vezetője azóta bejárta a világot – az ázsiai konyha úgy lenyűgözte, hogy Vietnamban és Kambodzsában főzőtanfolyamra is beiratkozott.
Jahni László a családi receptekről, a kamrából kicsent zsíros brúgóról mesélt.
Ha az ember Gerendai Károllyal készít interjút, úgy érzi, az orránál fogva vezetik. Ha Gerendai beszél, akkor minden olyan sima: az ember álmodik valami szépet, majd megvalósítja. Sziget fesztivál, Volt fesztivál, Balaton Sound, megastrand a Lupa-tó partján, Michelin-csillagos éttermek. Vajon mi hajtja Gerendait?
Somogyi Károly, a Baricska Csárda séfje mesélt a sparhelt mellett töltött gyerekkor emlékeiről.
Csak egy háromnapos kirándulást terveztek, de egy pécsdevecseri ház és egy villányi pince tulajdonosaiként távoztak. Megküzdöttek a magyar bürokrácia útvesztőjével, elsajátították a nyelvet és megtanultak magyar fejjel gondolkozni.
A népmesékben puliszkát eszik a szegény ember, vagy még azt se. A mese végén viszont lakomával ünnepelnek, hiszen mi mással lehetne megörvendeztetni a vendégeket, mint a szívből kínált étellel? Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezt már számtalanszor megtapasztalta.
Különös dolgok is megesnek olykor Gryllus Vilmos Balaton-felvidéki birtokán, a vén diófa alatt. Évről évre itt jön össze a nagycsalád, a családi összejövetelek főszakácsa Vilmos, fő kóstolómestere a bátyja, Dániel. Interjú a zenész testvérpárral.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.