Pane carasau, kétszersült Szardíniáról
Egyszerű és nagyszerű étel a szárdoktól.
Augusztus 2. és 4. között újra kulturális és gasztronómiai csemegékkel vár a fesztivál.
Így lett Willyből Wonka – a film az ünnepi szezon csemegéjének ígérkezik.
Az Aranyszalaggal kitüntetett termelőhöz egészen Szerbiába, Bezdánig utartunk.
Ismerje meg Budapest gasztronómiailag talán legszínesebb utcáját a hétvégén!
Megjelent a legújabb Magyar Konyha, mától kapható az újságárusoknál.
Palya Bea, Petőfi, Dragomán, Schäffer Erzsébet, disznótor, top10 hentes és sok más.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
Fontos, hogy ne a kukában landoljon az előre csomagolt tízórai.
Van vele munka, de megéri dolgozni, mert az íze tökéletes.
A grillen minden finomabb lesz – ez pedig még a szokásos, unalomig használt zöldségeinkre is igaz.
Gourmet Fesztivál: nem csak a vendégek, hanem a vendéglátók is kikívánkoztak már a zöldbe.
Tea, saláta, pesto, muffin vagy bor – és még mi minden készíthető a tavasz vidám virágából!
A klasszikus foszlóstól a modern és ízesített változatokig – ennek az amerikai kedvencnek is vannak trükkjei.
A Botaniq Turai Kastély Clarisse éttermének séfje elárulta, ő hogyan készül az ünnepekre.
Az akkori törzsvendégek életműve ma már érettségi tananyag: ők voltak a kor influenszerei!
A Maldív-szigetek konyhaművészetéről itthon keveset tudunk, de jó éttermek mindenhol vannak.
A klímaváltozásnak lehet némi pozitív hozadéka is, de csak akkor, ha időben lépnek az érintettek.
A listán idén is az ágazat leginkább figyelemreméltó, újító szemléletű vállalatai kaptak helyet.
101 éves korában elhunyt Gail Halvorsen ezredes, aki egy szokatlan gesztus miatt vált a gyerekek hősévé.
A klímaváltozás már trópusi zöldségek termesztését is lehetővé teszi nálunk.
Visszahívták S-Budget bacon ízű, 100 grammos kiszerelésű kukorica csemegéjét.
Mi a halételek kapudrogja? Lévai Zsuzsanna, a Halkakas Halbisztró tulajdonosa válaszol.
A tapenade nem olasz és nem is spanyol, hanem provence-i, a szó maga az okcitán nyelvben kapribogyót jelent.
Óriási a Valentin-napi készülődés Auguszt József és Ibolya Fény utcai cukrászdájában.
Ahány falu, annyi fánk: ismerjük meg a farsangi csemegét Korzikától Bretagne-ig!
A budapesti hotelek séfjei összesen 260 adag meleg ételt készítettek el.
Az Őrházban éledező deli ételkultúra és a pastrami segíthet abban, hogy a hurkán, kolbászon túl izgalmasabb ét
Hippokratész az olimpiai játékokon részt vevő atléták teljesítményének fokozásához mézes vizet ajánlott.
Mi lett volna a menü, ha a mai karácsonyoknak megfelelően ünneplik Jézus születésnapját?
Egy üveg ital kézenfekvőnek tűnik, de annyi minden van még a borokon túl is.
Erre a hivatásra nem születni kell, elég, ha jól házasodik az ember.
Az elmúlt két év a kenyérről szólt: rengetegen vágtak bele a házi sütésbe.
Chili és Vanília, Babramegy, Szindbád az Utazó, Giuseppe Scaricamazza és persze a Magyar Konyha tippjei.
Az egykor a szegények eledelének számító gesztenye hirtelen luxuscikk lett.
A szentandrásiak 2013 óta minden decemberre karácsonyi sört főznek, az Esthajnalt.
A Nagy-Kevély lábánál van egy icipici boltocska, amely Spanyolország ízeit kínálja a magyar vásárlóknak.
A sült kacsa vagy liba az ünnepi asztalról sem hiányozhat, a baromfi tehát bárhol, bármikor jó választás.
A vér nem trendi alapanyag, pedig régen nagy becsben tartották.
Okosan használva jelentősen megnövelhetjük a praktikus eszköz élettartamát.
Kevés alapanyagból készülő csodák, amelyek megalkotása gyerekjáték.
Gránátalmaszirup: salátaöntetként is bevetik, marinálásra is használják, a bulgursalátáról sem maradhat el.
A 16. kerületben kétnapos sörfesztivált rendeznek, a müncheni sörünnep mintájára.
A borászat Etyeken és országosan is viszonyítási pont lett a negyed évszázad alatt.
A Fajszi Paprika Manufaktúra negyedik generációs családi vállalkozás.
Karl Zsolt dunaharaszti cukrászmester világi finomságot alkotott az egyházi rendezvényre.
A 2021-es őszi ízeket az új Petit 9 és a táblás csokoládék mellett a ChocoMe legújabb lekvárja jelenti.
Megjelent a márka kanalazós túródesszertje, naná, hogy muszáj volt kipróbálni.
Nyári gyógynövények, amelyeket érdemes termeszteni vagy gyűjteni.
A jeges édességet a reformkorig csak „hideg nyalat”-nak, fagyosnak nevezték.
A roppanós, lédús görögdinnyéből kitűnő finomságokat is készíthetünk.
Egyelőre nem tudni, mekkora kárt okoztak a szabadföldi zöldségekben a hétvégi viharok és a heves esőzések.
Az olajos magvak közül a pisztácia a legdrágább, legkeresettebb, legtitokzatosabb csemege.
A legdrágább ritkaságokat mindig azok veszik meg, akikből az ember egy fröccsöt sem nézne ki.
Bícshangulat, magasélet magyar pezsgővel és csúcslángossal az épülő Mol-torony tövében.
Nem csak divathóbort figyelni arra, hogy mit eszik a kutya.
Egy luxusáruház várva-várt újranyitása tartja lázban a francia fővárost.
A nyári ehető vadnövények hozzájárulnak a test és a lélek ellazulásához.
Koncertekkel és borkóstolóval várják a látogatókat a Fülei Bor Napján június 19-én.
„Jaj, lelkem, te vagy a századik jelentkező, de eddig még mind elfutott, miután kétszer megégette a kezét!”
Negyvenegy tétel élelmiszer kapcsán intézkedett a Nébih Tuzséren.
Az Old Ingledew Whiskey palackja valamikor az 1763 és 1803 közötti időszakból származik.
Illatos fűszerek, káprázatos ízek, különleges receptek: az arab konyha ramadánkor mutatja a legszebb arcát.
Az idős férfitól nem csak a zöldségtermesztéséről tanulhatunk.
Pár száz éve drágábbak voltak az aranynál, és csak az elitnek jártak, mára meg az üzletek polcain sorakoznak.
Egy népcsoport ételén keresztül utazhatunk vándorlás nélkül: travelling without moving.
A kincseket rejtő magánpincében a világ legritkább borai között sétálhat az érdeklődő.
Vannak, akik szerint a reklámok a Super Bowl estéjének igazi sztárjai.
Az elmúlt időszakban meglepően sok új étterem, pékség, delikátesz nyílt a fővárosban.
6+1 stílus, ami idén a sörpiacot és a sörgeekeket a vírushelyzet ellenére is lázba hozhatja.
Újabb szívünknek kedves „iparág” kezd megerősödni a kényszerű bezárások miatt.
A Rondolino család 1991-ben találta ki, hogy a rizsüket fémdobozba csomagolva, Acquerello néven forgalmazzák.
Az eredeti mazsolás-kandírozott gyümölcsös mellett sok más ízesítés létezik.
Vaskos, aszalt és kandírozott gyümölcsökkel, mandulával és dióval töltött gyümölcskenyér.
Három sommelier-t és egy borszakértőt kérdeztünk meg arról, mit ajánlanak idén az ünnepekre.
A frissen kitüntetett svéd Sandahl testvérpár tíz év alatt találta meg a saját stílusát.
Honnan ered a roppanós cukorréteggel borított, pálcára tűzött, piros gyümölcs receptje?
Szója- és gluténmentesen, zöldbanánból készít húshelyettesítőket a magyar startup.
Számos alapanyagukat, majdnem kész terméküket most már haza is vihetjük.
A csemegéből nehéz kifogni az épp optimális érési fázist, de van mód arra, hogy segítsünk magunkon.
Hogyan készült? Megnéztük, miként gyártják az évi több száz millió kukoricakonzervet.
Tökmagolaj, csokoládé, chili - csak néhány a díjazottak közül.
A tanév eleji lendületben még motiváltabbak vagyunk a kísérletezésre.
Szenvedéllyel kutatja egy híres festő régi szőlőfajtákat ábrázoló akvarelljeit Ambrus Lajos.
Illetve hogyan ronthatjuk el? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Ozsvárt Gábornál.
Karinthy Frigyes magánélete menthetetlen volt, enni otthon nem kapott.
Összegyűjtöttük, milyen változások történtek a magyar gasztronómiában március óta.
Irodalmi művek evéssel kapcsolatos jeleneteit kelti életre, aprólékosan, minden részletre ügyelve.
Az eddig fesztiválként ismert rendezvény ezúttal nyitott pincés esemény lesz.
A Monyo könnyedebb, nyári kánikulához passzoló sörei pont befértek egy csoportos tesztbe.
A karantén lélekre gyakorolt hatásairól, a nemzedékeken átívelő közös családi főzésekről is beszélgettünk.
Egy tasmán farmon ezer dollárt érő szarvasgomba-óriást szagolt ki egy kiképzés alatt álló kutya.
Teszteltük a Rothbeer söreit: univerzális kedvencek és megosztó csemegék a pohárban.
Az édességet talán mindenki szereti, igaz, sajnos sokan vannak, akiknek nagyon meg kell válogatniuk, milyet süthetnek, milyet fogyaszthatnak. Iklódi Dóra második könyve nekik segít eligazodni, ötleteket nyerni, hogy mi kerüljön a kistányérra, amikor desszertet kívánnak a hagyományos cukorra érzékenyek.
A tavasz egyik első csemegéje az erdők alján és a piacokon márciusban, áprilisban megjelenő medvehagyma. A hosszúkás, zöld levelek nemcsak finomak, de kifejezetten jólesnek a téli hurkák, kolbászok és társaik után.
A békacomb fogyasztása a 12. században kezdődhetett, egy húsfogyasztási tilalom „megoldásaként”.
Tavasszal zöldbe borulnak és kivirágoznak a legelők, a juhnyájak legnagyobb örömére, hiszen a téli száraz takarmányt felváltja a friss, zsenge csemege. Örömükben mi is osztozhatunk: a tavasszal készülő gomolya vagy túró összehasonlíthatatlanul finomabb és értékesebb, mint amit hónapokkal korábban vásárolhattunk.
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
A burgenlandi konyha önmagában megér egy utazást. Ausztria legkisebb tartománya rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedben, igazi ínyencföld lett remek éttermekkel, pincészetekkel, családi gazdaságokkal.
A vaj alapvető élelmiszereink közé tartozik. Kenyérrel, magában is fogyasztjuk, de főzéshez-sütéshez, mártásokhoz, sütemények alapanyagaként is használjuk. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia tesztsorozatában legutóbb a Magyarországon beszerezhető legjobb vajakat igyekeztünk megtalálni.
Az utóbbi időben egyre többet hallani a rovarfogyasztás előnyeiről, az újságok címlapsztorikban írnak az ízeltlábúak gazdag fehérjetartalmáról, sőt az Európai Unió tanulmányt készített a tárgyban. A rovarok mellett továbbra is divat a gyilkos ételek fogyasztása. Ínyencségek a világ négy tájáról.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget.
Az ősz beköszöntével a friss, aromás gyümölcsök szezonja is befejeződik. A gyümölcsszörpök nemcsak a forró nyári napok hűsítéséhez járulnak hozzá, de a nyári aromákat a hideg téli napokra is átmenthetjük velük. A Magyar Konyha és a Pannon Gasztronómiai Akadémia közös tesztjén ezúttal a szörpök szörpje, a málnaszörp került a zsűri asztalára.
Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.
A Hegyvidék kedvelt helyszíne a Gesztenyés-kertben található Larus étterem. A kényelmes terasz, a természet közelsége és a különleges minőségű ételek jelentik a fő vonzerőt. Nyáron grillételeket is kínálnak, a hely családi és baráti összejövetelek számára egyaránt ideális.
Aki egyszer megérezte a szabad tűzön készülő ételek illatát, a füst, a zöldségek és a húsok felfelé szálló keverékét, az könnyen beleszeret. Legyen ősz, tavasz, tél vagy nyár, a kerti tűzhely, a grill, a parázs mindig felizzhat.
Itt a kánikula: ízletes, vajpuha a répa és a karalábé, dudorodnak a borsóhüvelyek, és az első tökbucik is megjelennek a nagy levelek alatt. Nyakunkon a főzelékszezon.
Egy ausztrál egyetem könyvtárából pánikszerűen menekültek a gázszivárgástól tartó emberek – pedig csak egy gyümölcsöt hagyott ott valaki.
Belekóstoltunk a Gourmet Fesztiválba, hogy ajánljunk pár finom falatot és kortyot: Champagne, könnyed francia szendvics, celebspotting, borjúnyelves pájsli, lágy kakastaréj, gyönyörű bélzetű kenyér, unicum-sör, slow stifolder, üzbég plov – a teljesség igénye nélkül.
A tudósok szinte biztosra veszik, hogy a globális felmelegedés miatt az előttünk álló három évtizedben a világ kedvenc csemegéjét adó kakaócserjék lassan eltűnnek majd a föld színéről.
A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani, a cukrászat újhulláma viszont még nem szakította át a gátat: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, mi a korszerű cukrászat lényege?
Az ételeket szó szerint megszínesítő, télen-nyáron használható, mégis kevésbé ismert ételízesítő, a tökmagolaj került ezúttal a szakértő zsűri asztalára. Íme, a Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha legújabb tesztje.
A Lellei Konyakmeggy az elmúlt öt-hat évben kezdte el – kiváló minőségű alapanyagokból és szinte muzeális módszerrel – gyártani a kézműves bonbonokat. Megnéztük, hogyan készülnek az egyenként aranypapírba csomagolt finomságok.
Amikor már azt gondoljuk, mindent tudunk arról, hogyan kell „helyesen” enni egy ananászt, jön egy Twitter-poszt, ami mindent megváltoztat.
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
Karinthy paródiája óta köztudott, hogy Babits Mihály még születése előtt rávette édesanyját, utazzon Szekszárdra, csak hogy versének első sorában kijöjjön az alliteráció („Szekszárdon születtem, / színésznőt szerettem”). A rossz nyelvek szerint Jean Anthelme Brillat, francia gasztrofilozófus is csak azért vette fel nagynénje nevét (Savarin), hogy róla nevezhessék el azt a bizonyos süteményt, amelyet a franciák részeges kalácsnak hívnak.
A gyorséttermek tagadhatatlan fellegvára az Egyesült Államok, ebből azonban nem következik feltétlenül, hogy ott találhatóak a legklasszabbak is.
Szaloncukor tesztünkkel megpróbálunk képet adni a „kézműves” kínálatról.
A cukrászat nem az a világ, ahol saccra, ahogy kiadja alapon összerakunk pár összetevőt és a végén nagyjából jó lesz. A pár bögrés recepten túl hamar elérkezünk oda, ahol a grammok, a hőfokok és az alapanyag minősége válik legfontosabbá.
Ül Thomas Mann Lübeckben a város leghíresebb kávéházának emeleti szalonjában, kezében világhírű regénye, a Buddenbrook ház. Nem mozdul. Akkor sem, amikor légy száll az orrára. A Nobel-díjas író nem hadonászhat: marcipánból van.
A Portum nevében is utal arra, hogy halakkal, tengeri ételekkel várja a vendégeket, mostantól azonban azok is találnak kedvükre valót a Corvin sétány első számú fine bistrójában, akik másfajta ízekre vágynak.
Hogy lesz egy cukrászból húsrajongó séf? Kerekes Sándor a hagyományos, tiszta ízekről mesél.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha újabb közös tesztjén kolozsvári, azaz füstölt, húsos oldal-szalonnák kerültek a zsűri elé. A sertés különböző testtájaiból, különböző módszerekkel, különböző szalonnák készülnek. Az ízletes kolozsvári szalonna a legnépszerűbbek közé tartozik.
Holnaptól (péntektől), a 8. Édes Napok Budapest rendezvényen, a Szent István-bazilika előtti téren kóstolhatja meg először a nagyközönség Budapest desszertjét, ami a Budapest Desszertje nevet viseli. Az elnevezés, és maga az édesség is nagyobb talány, mint, hogy kit rejthet a titokzatos amphipoliszi sír, vagy hogy hol temették el Attila (Atilla) hun királyt.
A sörök körül minden megváltozott. Csak az nem vette észre ezt, aki az utóbbi tíz évet egy sercegős nejlonszatyorban töltötte. A kommersz, halványsárga sörökkel szemben komoly ellentábor sorakozott föl.
A kolbászkészítők általában a sokáig érlelt, testesebb szárazárura büszkék. A vékonykolbászokból jobb a felhozatal: konyhai alapanyagként is ezeket használjuk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha közös tesztjén a kisüzemi, kézműves termelők választékát teszteltük.
Hogy mit együnk a borhoz és mi passzol a sörhöz, széles körben ismert információk. A pezsgővel gyakran bajban vagyunk, hiszek ezek az információk történelmi okok miatt még az úri közönség tudatából is kikoptak.
Huszonöt év a magyar sörpiacon óriási idő: nem csak ízek és stílusok bukkantak fel, hanem cégek tűntek el örökre, hogy helyüket újabb próbálkozók vegyék át. A Szent András sörfőzde mégis megélte a negyedszázados jubileumot, amit két ünnepi sörrel köszöntenek.
Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.
Leves nélkül lehet élni, de minek? Azonban, ha minden hétvégén csak húslevest kapunk, könnyen ráunhatunk. A Culinary Institute of Europe-ban tanultunk pár praktikát, hogy a leveseink sose legyen egysíkúak!
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha újabb közös tesztjén sajtok kerültek a zsűri elé. Tesztünkkel azt kívántuk felmérni, hogy az igényesebb fogyasztók számára ezek alternatívájaként milyen hazai, kisüzemi termékek állnak rendelkezésre.
Ne múljon el húsvét tojás nélkül! Idén valami különlegessel készülünk: Horváth Judit tortái a cukrászat mesterfogásait a népi hagyományokkal ötvözik úgy, ahogy még sosem láttuk.
Borsos Miklós szobrászművész 1980 szeptemberében egy cikket adott az akkori Magyar Konyhának. A gyermekkor ízeiről ritkán olvashatunk szebb írást.
De gustibus non est disputandum. Felesleges az ízlésről vitatkozni. Vannak őrült ínyencek, akik horribilis árat fizetnek azért, hogy megkóstoljanak egy „halálos” ételt.
"Bemegyünk az erdőbe szegényen, kijövünk gazdagon!" Magyarországon sokan így képzelik a szarvasgombavadászatot. Nem csoda, hiszen hetente olvashatunk meghökkentő híradásokat a "fekete gyémánt" áráról: nemrég egy borszakértő hölgy fizetett az észak-olaszországi Albában tartott jótékonysági aukción harmincmillió forintot egyetlen (igaz, 936 grammos) fehér gumóért. A gödöllői szarvasgomba-fesztiválon már "csekély" százezer forintért is vehettünk volna egy kilogramm téli szarvasgombát, aromával keze
Amióta Karinthy Márton közreadta Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetét, mindent tudunk a XX. század legkülönösebb irodalmi famíliájáról. A legendák ködvilágából Karinthy Márton teremtett hús-vér valóságot. Egy fontos kérdéssel azonban adós maradt: mennyire érdekelte a gyomros matéria a Karinthyakat?
Dorbézolásban a gazdagság, a siker és a hosszú élet titka? A kínai kultúrában a Holdújév az egyik legnagyobb ünnep. Az utcákon tömegek, petárda durrogtatás, tüzijáték, piros lampionok, az asztalok pedig roskadásig megtelnek szimbolikus tartalmú ételekkel. Az egyes fogások az ázsiai kultúra kifinomult jelképtárát hordozzák. Ebbe a titokzatos világba kalauzol minket Liu Jin, és fia Hao, két generáció, két ünnepfelfogás.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha második közös tesztjén ezúttal a dió, valamint dióból készült tipikus termékek, a dióolaj és a zöld dióból készült lekvár került a zsűri elé.
A főzős videóknak rengeteg követője van, de ezen belül is komoly alcsoportot képeznek azok, akik nem a steril stúdiókonyhák anyagaiért, hanem a szabad tűzön készülő ételekért rajonganak. Ezen belül külön szegmenst jelentenek a tradicionális, ázsiai kulináris praktikák – az internet új sztárja egy 106. életévébe lépett nagymama!
Utoljára nagyanyám asztalán láttam galambot egyben. Megbabonáztak a fejek, ahogy tolluk nélkül várták, hogy harmincad magukkal beköltözzenek az udvari kemencébe. Mellet eszegetett az összes gyerek, combot szopogattak a felnőttek – jó idők voltak azok, kár, hogy ez a remek alapanyag szinte teljesen kiszorult a magyar háztartások gasztronómiájából.
Egy szál kolbászka két váltó krajczár, párosával egy garas.
Néha csalfán úgy tűnik, hogy a kisüzemi sörök frontján minden Budapesten történik, ami számít. Természetesen ez nem így van, amire két zseniális példa a félegyháziak és a rétságiak stoutja. Sűrűek, erősek, feketék – ideális téli itókák.
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
Gyerekkorában elkísérte az édesapját, hogy meghallgassa, hogyan muzsikál, ilyenkor a New York kávéházban, a Gundelben vagy a Gellért Szállóban vacsorázott. Farkas Róbert, a Budapest Bár zenekar vezetője azóta bejárta a világot – az ázsiai konyha úgy lenyűgözte, hogy Vietnamban és Kambodzsában főzőtanfolyamra is beiratkozott.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
„Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?” – ezt a kérdést, mint amolyan kötelező felvetést el kell sütni, de annyival most beljebb jutunk, hogy válasz is akad.
Megérzem leheletét, hallom anyám sikoltását, látom, ahogy átlép fölöttem és fut a kert vége felé.
Kőbányán készül, mégsem a Kőbányai. Az ország talán legszebb gyárépülete csendesen rohad, de egy eldugott sarkában lelkes fiatalok főznek sört. Kisüzemi technológia, világszínvonalú ízekkel.
„A kommunizmus tönkretette a magyar konyhát, levágta csülkeit, megszórta vegetával és piros hamisarannyal.” –háborgunk gyakran, átkozzuk az elmúlt évtizedeket, megtagadva még azt is, ami véletlenül jó volt benne.
Az ősz legtöbbünknél egyet jelent a konyhában töltött idő megnövekedésével, a tartalmasabb ételekkel és az illatos süteményekkel. A szeptember tehát tökéletes időszak az új szakácskönyvek beszerzésére. A hazai kiadványok mellett időnként érdemes feltérképezni, milyen trendek forognak a nagyvilágban.
A szőlő a belőle készült bor révén a világ legismertebb gyümölcsei közé tartozik. Magukról a mustot adó fürtökről kevesebb szó esik, pedig az ízletes bogyókat régebb óta fogyasztjuk, mint a hordók javát.
Önnek is a dinnyétől ragad a szája széle? Bárhová néz, széthullott fekete magok üzenik, hogy itt a nyár?
Hiába divatos a mangalica, nehezen talál utat a családok asztalára. Ezen változtatna Dunszt Zsolt és Rose András. A Dunst & Rose név mögött sokan külföldi márkát sejtenek, pedig termékeik egy csongrádi tanyáról kerülnek brit és spanyol luxusáruházak, francia hússzaküzletek polcaira.
Egyesek már egy jó pacal gondolatától is öklendeznek, mások elképzelhetetlennek tartják, hogy pár évtizede még Magyarországon is ettek remek fiatal varjakat. A malactartó, vagyis a nőstény disznó szaporítószervei már az ország nagy részénél levernék a biztosítékot, de hol vagyunk mi az grönlandi konyha igazán durva fogásaitól? Utazzanak velünk: ismerjék meg a kontinens leggusztustalanabb fogásait!
Állok az érlelőben: jobbra és balra hordók hosszú sora. A levegő hideg, az ecet markáns illata betölt mindent. Szokatlanul tömény, de mégis csodás: az ausztriai Riegersburgban jártunk a Gölles manufaktúránál - nézzék meg képriportunkat!
Amikor a többi gyerek kóláért meg narancsos lónyálért nyaggatta az apját, én tonikot követeltem – az italomat soha nem akarta meginni más kölyök. Én viszont, ha tehettem kértem, követeltem és kutattam a sajátomat, egyszer még a nővérem arcápoló marhaságába is belekóstoltam, mert az volt ráírva Tini tonik.
Mit nekünk pék, ha a hentesnek is lehet kenyere? Az egyben sült, majd szeletelt húskenyér, vagyis németül Leberkäse több, mint egy gyors fogás – egyszerű, mint a német humor, igaz, ebbe bele lehet szeretni.
Merfelsz Gábor csak olyan bort készít a pincészetben, amilyet ő szeret. És mivel enni is szeret, a boraihoz ételeket kínál. Az foglalkoztatja, milyen lehet a szekszárdi borokhoz méltó gasztronómia.
A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.
Tenyészete a XX. század első feléhez vezethető vissza. A nyulakat méretük alapján több kategóriába sorolják. Van törpe, kis- és közepes testű. Ha egy nyúl testtömege meghaladja az 5,5 kg-ot, onnantól kezdve nevezhető óriásnak. Mátranovákon jártunk, a Faluhely majorban. Merthogy ott élnek a magyar óriások.
Ha szóba kerül Prága, szinte mindeni áhítattal ejti ki: sör. Igaz, hogy ezernyi mást is lehet kezdeni a cseh fővárosban, de ha mindenki inni akar, akkor ennek valóban érdemes utána járni.
Kerek, természetes ízek, jó hangulat és teli gyomor: a Tunéziai Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal főzőtanfolyamán ismerkedtünk Észak-Afrika sajátos gasztronómiájával.
Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Isten gondoskodik bárányairól, de persze az sem árt, ha a hívek maguk is tesznek azért, hogy mindig kerüljön harapnivaló az asztalra. Évszázados, elrejtett, majd kalandos módon előkerült iratokból kiderül, hogy a ferences szerzetesek is így gondolták.
Nálunk a nagyobb folyókban és a Balatonban fordul elő. Apróbb hal, de kivételesen az 1,5 kg súlyt is elérheti. A garda név egyben jól is viseli a hal legjellemzőbb tulajdonságát: szálkája sok, a húsa kevés.
Az istenek, az aztékok, majd a spanyol hódítók kedvence, a csokoládé ma már világszerte elterjedt élelmiszer. Felhasználását, minőségét tekintve a gyerekek reggeli italától a húsvéti csokitojáson át a ritka és különleges kakaófajtákból készült, ünnepi csokoládékig széles a választék.
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
A neves gombaszakértő hírében álló Csathó Pál grafikusművésznél jártunk, hogy átéljünk valamit a gombász életérzésből. Mert gombásznak lenni életforma.
Egyre többet hallani arról, milyen fontos reggelizni, mondhatjuk, hogy ez manapság igazi divattéma, egyre-másra nyílnak a jó reggelizőhelyek is. Ezzel együtt a közösségi oldalakra soha nem látott mennyiségű gusztusos reggeli képe kerül fel napról napra. Ismerkedjünk meg néhány angol kifejezéssel, amelyekkel gyakran találkozhatunk újabban!
Visegrádon, Gullner Gyula szakácsfejedelem birodalmában jártunk.
Jellegzetes őszi gyümölcsként tekintünk rá. Az édes, szaftos körtét elsősorban frissen fogyasztjuk, de konyhai alapanyagként is megállja a helyét.
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
Több mint 90 százaléka víz, ezért is esik jól hőség idején. Kovászos uborka nélkül nem nyár a nyár, a friss uborka jó szolgálatot tesz salátákban, szendvicsekben, a kovászosuborka-leves pedig egy egészen kiváló, hűs nyári fogás.
Számos alapvető zöldségfélénk a Földközi-tenger környékéről származik, ez a térség többek között a zöldborsó, a petrezselyem vagy a fejes saláta őshazája. Ugyanakkor a vidék ma is tartogat számunkra újdonságot vagy legalábbis ritkaságot jelentő konyhai alapanyagokat.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
Ha balatoni halat szeretnénk ebédre vagy vacsorára, gyakran esünk gondolkodóba, akár egy széles kínálatú halszaküzlet pultja előtt álldogálunk, akár ajándékba kapjuk a zsákmányt. Nem mindegy ugyanis, hogy melyik halból mit készítünk.
A napfényes Itáliát nyugodt szívvel nevezhetjük pacalnagyhatalomnak, hiszen aki végiglapoz egy olasz konyháról szóló alapos és átfogó munkát – pl. Váncsa István Lakomájának második kötetét –, az mindjárt konstatálja, hogy a talján tucatnál is több trippát készít: toszkán pacalsaláta, toszkán kenyérleves pacallal és borjúlábbal, toszkán pacalleves, venetói pacalrizottó, piemontei pacalleves, piemontei proletárleves, bolognai pacal, canepinai pacal, korzikai pacal, olivetán pacal, reggiói pacal, s
A Bonne Chance étterem Bázakerettyén két éve őrzi pozícióját a legjobb vidéki éttermek között. Sikerük titka, hogy a francia konyhát, amivel nyitottak, helyi specialitásokra alapozó konyhával váltották fel. Szarvas, dödölle, göngyölt dagadó, ezertöves fűszerkert és helyben sült péksütemények egy irracionális vállalkozás kínálatában.
Genussland és Pannonische Küche. Ezzel a két szlogennel várja vendégeit a legkisebb osztrák tartomány. Genuss egyszerre jelent élvezetet, élményt (a Geschmack: íz, ízlés, illat), a „pannon konyha” meg a soknemzetiségű Monarchia világát takarja. Nekünk, magyaroknak első hallásra meghökkentő, hogy a gulyás, a töpörtyűs pogácsa tipikus osztrák étel, a szürke marha, a mangalica Burgenlandban őshonos, de hát nagy a világ és végtelen Isten állatkertje.
A hagyományos ételek között első helyen a nagycsütörtöki menü említendő: nem hiába nevezi ezt a napot a magyar népnyelv "zöldcsütörtöknek", akkor mutatkozik be az első tavaszi zöldfőzelékprimőr, mégpedig a paraj. Finoman, tejjel készítik el, s rántott zsemle jár hozzá, vagy közönségesebb nevén "pofézni", bundás zsemle. Nagypéntek hagyományos étele a borleves, a töltött tojás és a hal.
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.
Belépünk az Operaház kapuján, és már az előcsarnokban áradó jókedv és emelkedett hangulat fogad minket: táncolnak, énekelnek, hangoskodnak, civódnak, csókolóznak, esznek – és persze mindehhez isznak is rendesen. Na de mit?
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
„Gyermekkori álmom volt ez a vendéglő, és máig szinte felfoghatatlan számomra, hogy mekkora érdeklődést hozott ételeink és kultúránk iránt.” Ez olvasható a békési Kira Vendéglő internetes oldalán. Ásós Géza sosem tanulta azt, amiből él, gyerekkorában egyszerűen csak elleste, magába szívta a főzés tudományát.
A dió nálunk inkább édességek főszereplője, de más nemzetek konyháin főételekben is gyakran találkozni vele.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Ami a hamburgiaknak Pickelhering ("Füstölt Halfi"), a franciáknak Jean Potage, azaz "Leves János", az az angoloknak Jack Pudding. Ki más lehetett volna a legnépszerűbb magyar bábfigura, ha nem a palacsintasütővel, fakanállal hadonászó Paprika Jancsi? Csípős a humora, erős a karja, zöld a ruhája. Szóval magyar az istenadta.
„Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe. Ugron Zsolnával beszélgettünk.
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
Nyáron a hal dukál. Magyarországon - tenger nem lévén - a tavi és folyami halaké a főszerep. Harcsát, fogast, keszeget szeretnénk enni, csak sajnos néha fagyasztott tengeri halat kapunk helyette. Azért van néhány halászcsárda, ahova érdemes betérni és előttünk még a szegedi és a dunaföldvári halászléfőző verseny is.
Heston Blumenthal neve szétválaszthatatlanul összeforrt a molekuláris gasztronómiával. A lenyűgöző és bizarr receptjeiről, különleges eszközöket használó főzési technikájáról ismert séf legújabb könyvében a konyhaművészetet egy új oldalról közelíti meg: az izgalmas ételek leírása mellett megosztja azokat a háttér-információkat, amelyek segítségével mi magunk is kreatív, kísérletező kedvű szakácsművészekké válhatunk. Az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent könyvben Heston Blumenthal bemutatja,
Aki azt gondolja, hogy a főváros bulinegyedére ki lehetne tenni a megtelt táblát, mert nincs hely újabb gasztronómiai vállalkozások számára ott, ahol egymást érik pékek, bisztrók, bárok, romkocsmák, az téved. Az alig valamivel több, mint egy hónapja nyitott Könyvbár sikere bizonyítja, hogy van még új a nap alatt.
"A kürtőskalács az erdélyi magyarság, különösen a székely vidék ünnepi süteménye. De számos európai nemzet képviselője is otthon érezné magát egy székely lakodalomban: az erdélyi szászok mellett a svédek, a litvánok, a lengyelek, a németek, az osztrákok, a csehek, a morvák, sőt a szakolcai szlovákok és a pireneusi franciák is forgatott dorongon sütött édes süteményt készítenek ünnepi alkalmaikra" - írja dr. Hantz Péter Kürtőskalács című esszéjében, amelyben a sütemény eredetéről elkészítéséről é
A városok utcáin, a virágárusok asztalain megjelenik a barka: a fűzfa és a nyárfa füzérvirágának bimbós ága. A húsvétváró hét a barka jegyében - no és az ünnepi falatok előkészítése érdekében végzett munkával - telik el.
Tokaj-Hegyalja méreténél és borainak egyedi karakterénél fogva kiemelkedik hazánk borvidékei közül. A mostanában sokat emlegetett nemzetközi márkaépítés mellett fontos, hogy a hazai fogyasztók is tisztában legyenek azzal, milyen forradalmi változások zajlottak le a borvidéken az utóbbi két évtizedben.
Mintha egész étkezési kultúránk megfeledkezett volna a vadon élő szárnyasokról. A fácán sem mindennapos vendég, pedig a levese gyógyír.
„Nem lesz locsolós-könyökölős” – ígéri a Borszalont felváltó ’MITISZOL? - természetes italok fesztiválja’ főszervezője, Nemes Richárd. Az autentikus borokat képviselő Terra Hungarica egyesület márkaigazgatója az újragondolt rendezvénnyel már nem csak a borkedvelőket akarja megcélozni.
A Selyemútnak köszönhetően évszázadok óta híres vendéglátásáról Gaziantep. A dél-törökországi város a baklaváról és szőlőből készült édességeiről is ismert, de kedvenc étele a helyben termesztett pisztácia: felhasználják levesben, tesznek belőle a töltött paprikába, s jut belőle a piláfba is.
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.
A világ legkedveltebb előétele, főétele, desszertje, sokak számára egyszerűen a napi betevő: a rizs. A fehér gabona nem csupán energiát biztosít a tömegek számára, tápanyagai más szempontból is értékesek.
Divat lett a gasztronómia. A televíziókból kifolynak a főzőműsorok, a könyvesboltok polcai rogyadoznak a szakácskönyvek súlyától, gasztrobloggerek százai zúdítják ránk receptjeiket. Penna és fakanál rovatunk ajánlását gyűjtöttük össze...
A belga konyha különlegességei mellett a nemzetközi gasztronómia finomságaival is megismerkedhetnek az érdeklődők...
"Bárki bármit mond is, a kultúra legigazibb fellegvára nem az oskola vagy a könyvtár, hanem a kocsma" - vallja az egyetemektől hemzsegő Kolozsvár költő-kocsmárosa, Orbán János Dénes.
Kötözött sonkát vásárolni manapság több mint kockázatos. Húsvét előtt a kereskedelmet elöntik a gyorspácolt, túlfüstölt, vízzel fondorlatosan megszívatott, maradékhúsokból tákolt sonkaszörnyek. Ha van bizalmi hentesünk...
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
A Tisza-tó Magyarország rejtett kincse. A kedvesség, romlatlanság jellemzi azokat az általunk - újból - felkeresett helyeket, ahol a két évvel ezelőtti összeállításunkhoz képest mit sem változott a szíves vendéglátás, a kemény munkával megtartott minőség.
Mátyás király kedvenc csemegéje volt a kucsmagomba, az ínyencségnek ma is örülnek a piacokon. Hogy mi munka van egy jó gombaleves mögött, azt csak azok tudják, akik már hajnalban elindulnak az erdőbe. Ahogy azt az aggteleki Koltay házaspár is teszi.
Június 7 és 9 között szokatlan fesztivál-fúziónak lehetnek tanúi a Műegyetem rakpartra kilátogatók. Összeáll a Főzdefeszt és a Street Food Show, így a legizgalmasabb kézműves sörök kortyolgatása mellett egyúttal kiváló gyorsételeket is falatozhatunk majd.
A mustár amellett, hogy különleges csemege, tisztító hatása révén az egészségünket is javíthatja. Nagykanizsán a Ghaurved mustárüzem termékeinek minőségét a gondosan válogatott alapanyag és a több száz éve kipróbált erdélyi receptúra garantálja.
A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.
Ahogy a romantikus filmekben példálóznak vele, biztos sokunkban felötlött néhányszor, hogy vacsorapartnerünk fejére zúdítsuk a teli pohár vöröset. De sose tegyünk ilyet, két okból se. Elsőként azért, mert a jó bort kár pazarolni, rosszat meg ne kérjünk ki. Másodsorban pedig azért, mert a borfürdőnek számtalan előnyös hatása ismert, például simább, bársonyosabb lesz tőle a bőrünk.
Ha egy desszert-őrült Vácott jár, biztos, hogy nem hagyja ki Mihályi László Desszert Szalonját.
Híres agykutató, akadémikus, borlovag és kórustag. Szenvedélyesen főz, énekel, klarinétozik. A londoni Nemzetközi Csillagregiszter tanúsága szerint az Androméda csillagképben még egy égitest is az ő nevét viseli.
Lassan elfogynak a piacról a friss hazai gyümölcsök, de az erdőkben-mezőkön ilyenkor érnek csak igazán a különféle színes bogyók. Egyedi ízük, jellegzetes karakterük miatt helyet érdemelnek a konyhában.
Gondolták volna, hogy virágok sorát esszük meg naponta ebédre? Hogy virág a brokkoli, a karfiol, a szegfűszeg, a snidling és még sorolhatnánk?
Tokajról az aszú, legfeljebb a furmint jut az eszünkbe, nem is gondoltuk volna, hogy Tokaj-Hegyalja milyen kincseket rejt az ínyencek számára.
Ha valahol még ismerik a gyerekkor ízeit, azok a kifőzdék. Igen, a zsírszagú, családias étkezdék, ahol krétával írják a táblára a napi menüt, ahol a piros kockás abroszokon csálé poharak állnak, s még a falakba is beleette magát az édeskés hagymaillat. Tetszik, nem tetszik, lelkünk itt honos. Itt szocializálódtunk.
Nem a menzán kínált. Az otthon készített magyar főzelék. Az üde narancsszínű, alig arasznyi sárgarépa, a zsenge, még levelestül fogyasztható karalábé, a frissen kifejtett zöldborsó és a meleg talajból először kikotort újkrumpli ízletes és értékes konyhai alapanyag. És finom.
Újabb magyar sikertörténet. Cukorka látványműhely Budapesten. Mintha Johnny Depp Charlie és a csokigyár című filmjébe csöppentünk volna. A cukorkára mindenki úgy gondol, mint egyízű, egyszínű, fogrontó édességre, mert nem látják benne azokat a lehetőségeket, amelyeket mi – állítja Gerzsenyi András, az ország első cukorka-látványműhelyének tulajdonosa.
Böllértalálkozók, böllérversenyek, disznótorosok sora várja országszerte a sült hurkák kolbászok kedvelőit. Hova menjünk, ha hajnali disznóvágáshoz van kedvünk?
"Dezsőnek meg kell halnia." Pelikán József szavai ezek a Tanú című film elején, amikor a gátőr elhatározza, hogy titokban (azaz: feketén) levágja kedvenc disznaját, Dezsőt. Január még javában a disznóvágások és a disznótorok hónapja.
Kőszegen tartotta rendezvényét a Kommentár Alapítvány. A Tranzit programjában idén a gasztronómia is szerepelt: a Magyar Konyha Bisztróban kóstolóval egybekötött előadások voltak többek között a libamájról, a pisztrángról, a sajtról és a mangalicáról.
Mi az a kumisz? Mit ihatott Szent István édesanyja? Létezett-e sör a honfoglalók korában és az államalapítás után? Alkoholfogyasztás Szent István korában.
Podmaniczky János borász rajnai rizlingjét választották 2012-ben a dél-dunántúli régió legjobb fehérborának. Podmaniczky Szilárd író pedig a Balatonról, a Virág-mólóról, a halakról és természetesen a Podmaniczky borokról mesél.
Az utóbbi időben egyre többet hallani a rovarfogyasztás előnyeiről, újságok címlapsztorikban ecsetelik, hogy az ízeltlábúak milyen egészséges étkek, mivel kíváló fehérjeforrások, sőt az Európai Unió tanulmányt készített a tárgyban. A rovarok mellett továbbra is divat a gyilkos ételek fogyasztása. Ínyencségek a világ négy tájáról.
Ki gondolta volna, hogy a jó sonkához két dolog kell. Jó minőségű hús és egy jó lábos.
Sokat hallunk Dobos C. Józsefről a 125 éves dobostorta apropóján, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum könyvet is megjelentetett.
Hogy nőnek lenni izgalmas, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy annyi irodalmárunk igyekezett asszonybőrbe bújva alkotni, asszonyszemmel látni a világot. Ráadásul legtöbbjük úgy tette ezt, hogy kortársaik sokáig csak találgatták, ki is rejtőzhet az írói vénával megáldott hölgy ruhájában.
Budai kisvendéglők repertoárján négy évtizede még ott volt a remegős kocsonya. Aztán új verziók tűntek fel, a leves- és zselatinporlobbi termékei. Állaguk és ízük ennek megfelelő: üres, bután csípős, gumis, műízű. Pedig a kocsonya világörökség. És kocsonyát készíteni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen...
Göcsejt az Isten jókedvében teremtette. Aztán megfeledkezett róla. Ezt tartják az öregek. Szeptember első heteiben Becsvölgye környékén a férfiak tüzet raknak az aszalókban, és kezdődhet a "szíva", a körte, az alma aszalása, ami aztán egész télre ellátja vitaminnal a göcsejieket. De más csuda dolgokat is rejtenek a környékbeli erdők.
Aki Szent Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik. Aki Szent Márton napján újbort nem iszik, az egész évben szomjazik.
A nyár közeledtével felidéztük a fagylalt történetét, majd feltérképeztük, a fővárosban és környékén hol érdemes áldoznia az édességek jeges oltárán a túlcukrozott tömegjégkrém helyett kiváló alapanyagokból főzött, kézműves fagyikra vágyóknak. Körkép a gorgonzolafagyitól a tokaji aszús mazsoláig.
Bejárta a világot, luxushajókon és ötcsillagos szállodákban töltötte az inaséveit Mihályi László mestercukrász. A váci Desszert Szalon megálmodója, tulajdonosa két évvel ezelőtt az első és azóta is egyetlen magyarként képviselte hazánkat a világ legrangosabb cukrász-világbajnokságán Lyonban, a Cupe du Monde-on.
Augusztus 2. és 4. között újra kulturális és gasztronómiai csemegékkel vár a fesztivál.
Így lett Willyből Wonka – a film az ünnepi szezon csemegéjének ígérkezik.
Ismerje meg Budapest gasztronómiailag talán legszínesebb utcáját a hétvégén!
A listán idén is az ágazat leginkább figyelemreméltó, újító szemléletű vállalatai kaptak helyet.
Visszahívták S-Budget bacon ízű, 100 grammos kiszerelésű kukorica csemegéjét.
A budapesti hotelek séfjei összesen 260 adag meleg ételt készítettek el.
A borászat Etyeken és országosan is viszonyítási pont lett a negyed évszázad alatt.
A 2021-es őszi ízeket az új Petit 9 és a táblás csokoládék mellett a ChocoMe legújabb lekvárja jelenti.
Egyelőre nem tudni, mekkora kárt okoztak a szabadföldi zöldségekben a hétvégi viharok és a heves esőzések.
Egy luxusáruház várva-várt újranyitása tartja lázban a francia fővárost.
Koncertekkel és borkóstolóval várják a látogatókat a Fülei Bor Napján június 19-én.
Negyvenegy tétel élelmiszer kapcsán intézkedett a Nébih Tuzséren.
Az Old Ingledew Whiskey palackja valamikor az 1763 és 1803 közötti időszakból származik.
Újabb szívünknek kedves „iparág” kezd megerősödni a kényszerű bezárások miatt.
Számos alapanyagukat, majdnem kész terméküket most már haza is vihetjük.
Tökmagolaj, csokoládé, chili - csak néhány a díjazottak közül.
Az eddig fesztiválként ismert rendezvény ezúttal nyitott pincés esemény lesz.
Egy tasmán farmon ezer dollárt érő szarvasgomba-óriást szagolt ki egy kiképzés alatt álló kutya.
Az utóbbi időben egyre többet hallani a rovarfogyasztás előnyeiről, az újságok címlapsztorikban írnak az ízeltlábúak gazdag fehérjetartalmáról, sőt az Európai Unió tanulmányt készített a tárgyban. A rovarok mellett továbbra is divat a gyilkos ételek fogyasztása. Ínyencségek a világ négy tájáról.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
Aki egyszer megérezte a szabad tűzön készülő ételek illatát, a füst, a zöldségek és a húsok felfelé szálló keverékét, az könnyen beleszeret. Legyen ősz, tavasz, tél vagy nyár, a kerti tűzhely, a grill, a parázs mindig felizzhat.
A gyorséttermek tagadhatatlan fellegvára az Egyesült Államok, ebből azonban nem következik feltétlenül, hogy ott találhatóak a legklasszabbak is.
Ül Thomas Mann Lübeckben a város leghíresebb kávéházának emeleti szalonjában, kezében világhírű regénye, a Buddenbrook ház. Nem mozdul. Akkor sem, amikor légy száll az orrára. A Nobel-díjas író nem hadonászhat: marcipánból van.
Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.
De gustibus non est disputandum. Felesleges az ízlésről vitatkozni. Vannak őrült ínyencek, akik horribilis árat fizetnek azért, hogy megkóstoljanak egy „halálos” ételt.
Dorbézolásban a gazdagság, a siker és a hosszú élet titka? A kínai kultúrában a Holdújév az egyik legnagyobb ünnep. Az utcákon tömegek, petárda durrogtatás, tüzijáték, piros lampionok, az asztalok pedig roskadásig megtelnek szimbolikus tartalmú ételekkel. Az egyes fogások az ázsiai kultúra kifinomult jelképtárát hordozzák. Ebbe a titokzatos világba kalauzol minket Liu Jin, és fia Hao, két generáció, két ünnepfelfogás.
A főzős videóknak rengeteg követője van, de ezen belül is komoly alcsoportot képeznek azok, akik nem a steril stúdiókonyhák anyagaiért, hanem a szabad tűzön készülő ételekért rajonganak. Ezen belül külön szegmenst jelentenek a tradicionális, ázsiai kulináris praktikák – az internet új sztárja egy 106. életévébe lépett nagymama!
Az ősz legtöbbünknél egyet jelent a konyhában töltött idő megnövekedésével, a tartalmasabb ételekkel és az illatos süteményekkel. A szeptember tehát tökéletes időszak az új szakácskönyvek beszerzésére. A hazai kiadványok mellett időnként érdemes feltérképezni, milyen trendek forognak a nagyvilágban.
Állok az érlelőben: jobbra és balra hordók hosszú sora. A levegő hideg, az ecet markáns illata betölt mindent. Szokatlanul tömény, de mégis csodás: az ausztriai Riegersburgban jártunk a Gölles manufaktúránál - nézzék meg képriportunkat!
Mit nekünk pék, ha a hentesnek is lehet kenyere? Az egyben sült, majd szeletelt húskenyér, vagyis németül Leberkäse több, mint egy gyors fogás – egyszerű, mint a német humor, igaz, ebbe bele lehet szeretni.
Kerek, természetes ízek, jó hangulat és teli gyomor: a Tunéziai Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal főzőtanfolyamán ismerkedtünk Észak-Afrika sajátos gasztronómiájával.
Egyre többet hallani arról, milyen fontos reggelizni, mondhatjuk, hogy ez manapság igazi divattéma, egyre-másra nyílnak a jó reggelizőhelyek is. Ezzel együtt a közösségi oldalakra soha nem látott mennyiségű gusztusos reggeli képe kerül fel napról napra. Ismerkedjünk meg néhány angol kifejezéssel, amelyekkel gyakran találkozhatunk újabban!
Számos alapvető zöldségfélénk a Földközi-tenger környékéről származik, ez a térség többek között a zöldborsó, a petrezselyem vagy a fejes saláta őshazája. Ugyanakkor a vidék ma is tartogat számunkra újdonságot vagy legalábbis ritkaságot jelentő konyhai alapanyagokat.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
A napfényes Itáliát nyugodt szívvel nevezhetjük pacalnagyhatalomnak, hiszen aki végiglapoz egy olasz konyháról szóló alapos és átfogó munkát – pl. Váncsa István Lakomájának második kötetét –, az mindjárt konstatálja, hogy a talján tucatnál is több trippát készít: toszkán pacalsaláta, toszkán kenyérleves pacallal és borjúlábbal, toszkán pacalleves, venetói pacalrizottó, piemontei pacalleves, piemontei proletárleves, bolognai pacal, canepinai pacal, korzikai pacal, olivetán pacal, reggiói pacal, s
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
Heston Blumenthal neve szétválaszthatatlanul összeforrt a molekuláris gasztronómiával. A lenyűgöző és bizarr receptjeiről, különleges eszközöket használó főzési technikájáról ismert séf legújabb könyvében a konyhaművészetet egy új oldalról közelíti meg: az izgalmas ételek leírása mellett megosztja azokat a háttér-információkat, amelyek segítségével mi magunk is kreatív, kísérletező kedvű szakácsművészekké válhatunk. Az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent könyvben Heston Blumenthal bemutatja,
Gondolták volna, hogy virágok sorát esszük meg naponta ebédre? Hogy virág a brokkoli, a karfiol, a szegfűszeg, a snidling és még sorolhatnánk?
Az utóbbi időben egyre többet hallani a rovarfogyasztás előnyeiről, újságok címlapsztorikban ecsetelik, hogy az ízeltlábúak milyen egészséges étkek, mivel kíváló fehérjeforrások, sőt az Európai Unió tanulmányt készített a tárgyban. A rovarok mellett továbbra is divat a gyilkos ételek fogyasztása. Ínyencségek a világ négy tájáról.
Az Aranyszalaggal kitüntetett termelőhöz egészen Szerbiába, Bezdánig utartunk.
Megjelent a legújabb Magyar Konyha, mától kapható az újságárusoknál.
Palya Bea, Petőfi, Dragomán, Schäffer Erzsébet, disznótor, top10 hentes és sok más.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
Fontos, hogy ne a kukában landoljon az előre csomagolt tízórai.
Van vele munka, de megéri dolgozni, mert az íze tökéletes.
Gourmet Fesztivál: nem csak a vendégek, hanem a vendéglátók is kikívánkoztak már a zöldbe.
A klasszikus foszlóstól a modern és ízesített változatokig – ennek az amerikai kedvencnek is vannak trükkjei.
Az akkori törzsvendégek életműve ma már érettségi tananyag: ők voltak a kor influenszerei!
A Maldív-szigetek konyhaművészetéről itthon keveset tudunk, de jó éttermek mindenhol vannak.
A klímaváltozásnak lehet némi pozitív hozadéka is, de csak akkor, ha időben lépnek az érintettek.
101 éves korában elhunyt Gail Halvorsen ezredes, aki egy szokatlan gesztus miatt vált a gyerekek hősévé.
A klímaváltozás már trópusi zöldségek termesztését is lehetővé teszi nálunk.
Mi a halételek kapudrogja? Lévai Zsuzsanna, a Halkakas Halbisztró tulajdonosa válaszol.
Ahány falu, annyi fánk: ismerjük meg a farsangi csemegét Korzikától Bretagne-ig!
Az Őrházban éledező deli ételkultúra és a pastrami segíthet abban, hogy a hurkán, kolbászon túl izgalmasabb ét
Mi lett volna a menü, ha a mai karácsonyoknak megfelelően ünneplik Jézus születésnapját?
Egy üveg ital kézenfekvőnek tűnik, de annyi minden van még a borokon túl is.
Erre a hivatásra nem születni kell, elég, ha jól házasodik az ember.
Az elmúlt két év a kenyérről szólt: rengetegen vágtak bele a házi sütésbe.
Chili és Vanília, Babramegy, Szindbád az Utazó, Giuseppe Scaricamazza és persze a Magyar Konyha tippjei.
A szentandrásiak 2013 óta minden decemberre karácsonyi sört főznek, az Esthajnalt.
A Nagy-Kevély lábánál van egy icipici boltocska, amely Spanyolország ízeit kínálja a magyar vásárlóknak.
A sült kacsa vagy liba az ünnepi asztalról sem hiányozhat, a baromfi tehát bárhol, bármikor jó választás.
A vér nem trendi alapanyag, pedig régen nagy becsben tartották.
Okosan használva jelentősen megnövelhetjük a praktikus eszköz élettartamát.
A Fajszi Paprika Manufaktúra negyedik generációs családi vállalkozás.
Karl Zsolt dunaharaszti cukrászmester világi finomságot alkotott az egyházi rendezvényre.
Megjelent a márka kanalazós túródesszertje, naná, hogy muszáj volt kipróbálni.
A jeges édességet a reformkorig csak „hideg nyalat”-nak, fagyosnak nevezték.
A roppanós, lédús görögdinnyéből kitűnő finomságokat is készíthetünk.
Az olajos magvak közül a pisztácia a legdrágább, legkeresettebb, legtitokzatosabb csemege.
A legdrágább ritkaságokat mindig azok veszik meg, akikből az ember egy fröccsöt sem nézne ki.
Bícshangulat, magasélet magyar pezsgővel és csúcslángossal az épülő Mol-torony tövében.
Nem csak divathóbort figyelni arra, hogy mit eszik a kutya.
A nyári ehető vadnövények hozzájárulnak a test és a lélek ellazulásához.
„Jaj, lelkem, te vagy a századik jelentkező, de eddig még mind elfutott, miután kétszer megégette a kezét!”
Illatos fűszerek, káprázatos ízek, különleges receptek: az arab konyha ramadánkor mutatja a legszebb arcát.
Az idős férfitól nem csak a zöldségtermesztéséről tanulhatunk.
Pár száz éve drágábbak voltak az aranynál, és csak az elitnek jártak, mára meg az üzletek polcain sorakoznak.
A kincseket rejtő magánpincében a világ legritkább borai között sétálhat az érdeklődő.
Vannak, akik szerint a reklámok a Super Bowl estéjének igazi sztárjai.
Az elmúlt időszakban meglepően sok új étterem, pékség, delikátesz nyílt a fővárosban.
6+1 stílus, ami idén a sörpiacot és a sörgeekeket a vírushelyzet ellenére is lázba hozhatja.
Három sommelier-t és egy borszakértőt kérdeztünk meg arról, mit ajánlanak idén az ünnepekre.
A frissen kitüntetett svéd Sandahl testvérpár tíz év alatt találta meg a saját stílusát.
Szója- és gluténmentesen, zöldbanánból készít húshelyettesítőket a magyar startup.
A csemegéből nehéz kifogni az épp optimális érési fázist, de van mód arra, hogy segítsünk magunkon.
Hogyan készült? Megnéztük, miként gyártják az évi több száz millió kukoricakonzervet.
Szenvedéllyel kutatja egy híres festő régi szőlőfajtákat ábrázoló akvarelljeit Ambrus Lajos.
Illetve hogyan ronthatjuk el? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Ozsvárt Gábornál.
Összegyűjtöttük, milyen változások történtek a magyar gasztronómiában március óta.
Irodalmi művek evéssel kapcsolatos jeleneteit kelti életre, aprólékosan, minden részletre ügyelve.
A Monyo könnyedebb, nyári kánikulához passzoló sörei pont befértek egy csoportos tesztbe.
Teszteltük a Rothbeer söreit: univerzális kedvencek és megosztó csemegék a pohárban.
Az édességet talán mindenki szereti, igaz, sajnos sokan vannak, akiknek nagyon meg kell válogatniuk, milyet süthetnek, milyet fogyaszthatnak. Iklódi Dóra második könyve nekik segít eligazodni, ötleteket nyerni, hogy mi kerüljön a kistányérra, amikor desszertet kívánnak a hagyományos cukorra érzékenyek.
A tavasz egyik első csemegéje az erdők alján és a piacokon márciusban, áprilisban megjelenő medvehagyma. A hosszúkás, zöld levelek nemcsak finomak, de kifejezetten jólesnek a téli hurkák, kolbászok és társaik után.
A békacomb fogyasztása a 12. században kezdődhetett, egy húsfogyasztási tilalom „megoldásaként”.
Tavasszal zöldbe borulnak és kivirágoznak a legelők, a juhnyájak legnagyobb örömére, hiszen a téli száraz takarmányt felváltja a friss, zsenge csemege. Örömükben mi is osztozhatunk: a tavasszal készülő gomolya vagy túró összehasonlíthatatlanul finomabb és értékesebb, mint amit hónapokkal korábban vásárolhattunk.
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
A vaj alapvető élelmiszereink közé tartozik. Kenyérrel, magában is fogyasztjuk, de főzéshez-sütéshez, mártásokhoz, sütemények alapanyagaként is használjuk. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia tesztsorozatában legutóbb a Magyarországon beszerezhető legjobb vajakat igyekeztünk megtalálni.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget.
Az ősz beköszöntével a friss, aromás gyümölcsök szezonja is befejeződik. A gyümölcsszörpök nemcsak a forró nyári napok hűsítéséhez járulnak hozzá, de a nyári aromákat a hideg téli napokra is átmenthetjük velük. A Magyar Konyha és a Pannon Gasztronómiai Akadémia közös tesztjén ezúttal a szörpök szörpje, a málnaszörp került a zsűri asztalára.
Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.
A Hegyvidék kedvelt helyszíne a Gesztenyés-kertben található Larus étterem. A kényelmes terasz, a természet közelsége és a különleges minőségű ételek jelentik a fő vonzerőt. Nyáron grillételeket is kínálnak, a hely családi és baráti összejövetelek számára egyaránt ideális.
Itt a kánikula: ízletes, vajpuha a répa és a karalábé, dudorodnak a borsóhüvelyek, és az első tökbucik is megjelennek a nagy levelek alatt. Nyakunkon a főzelékszezon.
Egy ausztrál egyetem könyvtárából pánikszerűen menekültek a gázszivárgástól tartó emberek – pedig csak egy gyümölcsöt hagyott ott valaki.
Belekóstoltunk a Gourmet Fesztiválba, hogy ajánljunk pár finom falatot és kortyot: Champagne, könnyed francia szendvics, celebspotting, borjúnyelves pájsli, lágy kakastaréj, gyönyörű bélzetű kenyér, unicum-sör, slow stifolder, üzbég plov – a teljesség igénye nélkül.
A tudósok szinte biztosra veszik, hogy a globális felmelegedés miatt az előttünk álló három évtizedben a világ kedvenc csemegéjét adó kakaócserjék lassan eltűnnek majd a föld színéről.
A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani, a cukrászat újhulláma viszont még nem szakította át a gátat: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, mi a korszerű cukrászat lényege?
Az ételeket szó szerint megszínesítő, télen-nyáron használható, mégis kevésbé ismert ételízesítő, a tökmagolaj került ezúttal a szakértő zsűri asztalára. Íme, a Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha legújabb tesztje.
Amikor már azt gondoljuk, mindent tudunk arról, hogyan kell „helyesen” enni egy ananászt, jön egy Twitter-poszt, ami mindent megváltoztat.
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
Karinthy paródiája óta köztudott, hogy Babits Mihály még születése előtt rávette édesanyját, utazzon Szekszárdra, csak hogy versének első sorában kijöjjön az alliteráció („Szekszárdon születtem, / színésznőt szerettem”). A rossz nyelvek szerint Jean Anthelme Brillat, francia gasztrofilozófus is csak azért vette fel nagynénje nevét (Savarin), hogy róla nevezhessék el azt a bizonyos süteményt, amelyet a franciák részeges kalácsnak hívnak.
Szaloncukor tesztünkkel megpróbálunk képet adni a „kézműves” kínálatról.
A cukrászat nem az a világ, ahol saccra, ahogy kiadja alapon összerakunk pár összetevőt és a végén nagyjából jó lesz. A pár bögrés recepten túl hamar elérkezünk oda, ahol a grammok, a hőfokok és az alapanyag minősége válik legfontosabbá.
A Portum nevében is utal arra, hogy halakkal, tengeri ételekkel várja a vendégeket, mostantól azonban azok is találnak kedvükre valót a Corvin sétány első számú fine bistrójában, akik másfajta ízekre vágynak.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha újabb közös tesztjén kolozsvári, azaz füstölt, húsos oldal-szalonnák kerültek a zsűri elé. A sertés különböző testtájaiból, különböző módszerekkel, különböző szalonnák készülnek. Az ízletes kolozsvári szalonna a legnépszerűbbek közé tartozik.
Holnaptól (péntektől), a 8. Édes Napok Budapest rendezvényen, a Szent István-bazilika előtti téren kóstolhatja meg először a nagyközönség Budapest desszertjét, ami a Budapest Desszertje nevet viseli. Az elnevezés, és maga az édesség is nagyobb talány, mint, hogy kit rejthet a titokzatos amphipoliszi sír, vagy hogy hol temették el Attila (Atilla) hun királyt.
A sörök körül minden megváltozott. Csak az nem vette észre ezt, aki az utóbbi tíz évet egy sercegős nejlonszatyorban töltötte. A kommersz, halványsárga sörökkel szemben komoly ellentábor sorakozott föl.
A kolbászkészítők általában a sokáig érlelt, testesebb szárazárura büszkék. A vékonykolbászokból jobb a felhozatal: konyhai alapanyagként is ezeket használjuk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha közös tesztjén a kisüzemi, kézműves termelők választékát teszteltük.
Hogy mit együnk a borhoz és mi passzol a sörhöz, széles körben ismert információk. A pezsgővel gyakran bajban vagyunk, hiszek ezek az információk történelmi okok miatt még az úri közönség tudatából is kikoptak.
Huszonöt év a magyar sörpiacon óriási idő: nem csak ízek és stílusok bukkantak fel, hanem cégek tűntek el örökre, hogy helyüket újabb próbálkozók vegyék át. A Szent András sörfőzde mégis megélte a negyedszázados jubileumot, amit két ünnepi sörrel köszöntenek.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha újabb közös tesztjén sajtok kerültek a zsűri elé. Tesztünkkel azt kívántuk felmérni, hogy az igényesebb fogyasztók számára ezek alternatívájaként milyen hazai, kisüzemi termékek állnak rendelkezésre.
Ne múljon el húsvét tojás nélkül! Idén valami különlegessel készülünk: Horváth Judit tortái a cukrászat mesterfogásait a népi hagyományokkal ötvözik úgy, ahogy még sosem láttuk.
Borsos Miklós szobrászművész 1980 szeptemberében egy cikket adott az akkori Magyar Konyhának. A gyermekkor ízeiről ritkán olvashatunk szebb írást.
"Bemegyünk az erdőbe szegényen, kijövünk gazdagon!" Magyarországon sokan így képzelik a szarvasgombavadászatot. Nem csoda, hiszen hetente olvashatunk meghökkentő híradásokat a "fekete gyémánt" áráról: nemrég egy borszakértő hölgy fizetett az észak-olaszországi Albában tartott jótékonysági aukción harmincmillió forintot egyetlen (igaz, 936 grammos) fehér gumóért. A gödöllői szarvasgomba-fesztiválon már "csekély" százezer forintért is vehettünk volna egy kilogramm téli szarvasgombát, aromával keze
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha második közös tesztjén ezúttal a dió, valamint dióból készült tipikus termékek, a dióolaj és a zöld dióból készült lekvár került a zsűri elé.
Egy szál kolbászka két váltó krajczár, párosával egy garas.
Néha csalfán úgy tűnik, hogy a kisüzemi sörök frontján minden Budapesten történik, ami számít. Természetesen ez nem így van, amire két zseniális példa a félegyháziak és a rétságiak stoutja. Sűrűek, erősek, feketék – ideális téli itókák.
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
Megérzem leheletét, hallom anyám sikoltását, látom, ahogy átlép fölöttem és fut a kert vége felé.
Kőbányán készül, mégsem a Kőbányai. Az ország talán legszebb gyárépülete csendesen rohad, de egy eldugott sarkában lelkes fiatalok főznek sört. Kisüzemi technológia, világszínvonalú ízekkel.
„A kommunizmus tönkretette a magyar konyhát, levágta csülkeit, megszórta vegetával és piros hamisarannyal.” –háborgunk gyakran, átkozzuk az elmúlt évtizedeket, megtagadva még azt is, ami véletlenül jó volt benne.
A szőlő a belőle készült bor révén a világ legismertebb gyümölcsei közé tartozik. Magukról a mustot adó fürtökről kevesebb szó esik, pedig az ízletes bogyókat régebb óta fogyasztjuk, mint a hordók javát.
Önnek is a dinnyétől ragad a szája széle? Bárhová néz, széthullott fekete magok üzenik, hogy itt a nyár?
Hiába divatos a mangalica, nehezen talál utat a családok asztalára. Ezen változtatna Dunszt Zsolt és Rose András. A Dunst & Rose név mögött sokan külföldi márkát sejtenek, pedig termékeik egy csongrádi tanyáról kerülnek brit és spanyol luxusáruházak, francia hússzaküzletek polcaira.
Egyesek már egy jó pacal gondolatától is öklendeznek, mások elképzelhetetlennek tartják, hogy pár évtizede még Magyarországon is ettek remek fiatal varjakat. A malactartó, vagyis a nőstény disznó szaporítószervei már az ország nagy részénél levernék a biztosítékot, de hol vagyunk mi az grönlandi konyha igazán durva fogásaitól? Utazzanak velünk: ismerjék meg a kontinens leggusztustalanabb fogásait!
Amikor a többi gyerek kóláért meg narancsos lónyálért nyaggatta az apját, én tonikot követeltem – az italomat soha nem akarta meginni más kölyök. Én viszont, ha tehettem kértem, követeltem és kutattam a sajátomat, egyszer még a nővérem arcápoló marhaságába is belekóstoltam, mert az volt ráírva Tini tonik.
Merfelsz Gábor csak olyan bort készít a pincészetben, amilyet ő szeret. És mivel enni is szeret, a boraihoz ételeket kínál. Az foglalkoztatja, milyen lehet a szekszárdi borokhoz méltó gasztronómia.
A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.
Tenyészete a XX. század első feléhez vezethető vissza. A nyulakat méretük alapján több kategóriába sorolják. Van törpe, kis- és közepes testű. Ha egy nyúl testtömege meghaladja az 5,5 kg-ot, onnantól kezdve nevezhető óriásnak. Mátranovákon jártunk, a Faluhely majorban. Merthogy ott élnek a magyar óriások.
Ha szóba kerül Prága, szinte mindeni áhítattal ejti ki: sör. Igaz, hogy ezernyi mást is lehet kezdeni a cseh fővárosban, de ha mindenki inni akar, akkor ennek valóban érdemes utána járni.
Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Isten gondoskodik bárányairól, de persze az sem árt, ha a hívek maguk is tesznek azért, hogy mindig kerüljön harapnivaló az asztalra. Évszázados, elrejtett, majd kalandos módon előkerült iratokból kiderül, hogy a ferences szerzetesek is így gondolták.
Nálunk a nagyobb folyókban és a Balatonban fordul elő. Apróbb hal, de kivételesen az 1,5 kg súlyt is elérheti. A garda név egyben jól is viseli a hal legjellemzőbb tulajdonságát: szálkája sok, a húsa kevés.
Az istenek, az aztékok, majd a spanyol hódítók kedvence, a csokoládé ma már világszerte elterjedt élelmiszer. Felhasználását, minőségét tekintve a gyerekek reggeli italától a húsvéti csokitojáson át a ritka és különleges kakaófajtákból készült, ünnepi csokoládékig széles a választék.
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
A neves gombaszakértő hírében álló Csathó Pál grafikusművésznél jártunk, hogy átéljünk valamit a gombász életérzésből. Mert gombásznak lenni életforma.
Jellegzetes őszi gyümölcsként tekintünk rá. Az édes, szaftos körtét elsősorban frissen fogyasztjuk, de konyhai alapanyagként is megállja a helyét.
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
Több mint 90 százaléka víz, ezért is esik jól hőség idején. Kovászos uborka nélkül nem nyár a nyár, a friss uborka jó szolgálatot tesz salátákban, szendvicsekben, a kovászosuborka-leves pedig egy egészen kiváló, hűs nyári fogás.
A Bonne Chance étterem Bázakerettyén két éve őrzi pozícióját a legjobb vidéki éttermek között. Sikerük titka, hogy a francia konyhát, amivel nyitottak, helyi specialitásokra alapozó konyhával váltották fel. Szarvas, dödölle, göngyölt dagadó, ezertöves fűszerkert és helyben sült péksütemények egy irracionális vállalkozás kínálatában.
Genussland és Pannonische Küche. Ezzel a két szlogennel várja vendégeit a legkisebb osztrák tartomány. Genuss egyszerre jelent élvezetet, élményt (a Geschmack: íz, ízlés, illat), a „pannon konyha” meg a soknemzetiségű Monarchia világát takarja. Nekünk, magyaroknak első hallásra meghökkentő, hogy a gulyás, a töpörtyűs pogácsa tipikus osztrák étel, a szürke marha, a mangalica Burgenlandban őshonos, de hát nagy a világ és végtelen Isten állatkertje.
A hagyományos ételek között első helyen a nagycsütörtöki menü említendő: nem hiába nevezi ezt a napot a magyar népnyelv "zöldcsütörtöknek", akkor mutatkozik be az első tavaszi zöldfőzelékprimőr, mégpedig a paraj. Finoman, tejjel készítik el, s rántott zsemle jár hozzá, vagy közönségesebb nevén "pofézni", bundás zsemle. Nagypéntek hagyományos étele a borleves, a töltött tojás és a hal.
Belépünk az Operaház kapuján, és már az előcsarnokban áradó jókedv és emelkedett hangulat fogad minket: táncolnak, énekelnek, hangoskodnak, civódnak, csókolóznak, esznek – és persze mindehhez isznak is rendesen. Na de mit?
„Gyermekkori álmom volt ez a vendéglő, és máig szinte felfoghatatlan számomra, hogy mekkora érdeklődést hozott ételeink és kultúránk iránt.” Ez olvasható a békési Kira Vendéglő internetes oldalán. Ásós Géza sosem tanulta azt, amiből él, gyerekkorában egyszerűen csak elleste, magába szívta a főzés tudományát.
A dió nálunk inkább édességek főszereplője, de más nemzetek konyháin főételekben is gyakran találkozni vele.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Ami a hamburgiaknak Pickelhering ("Füstölt Halfi"), a franciáknak Jean Potage, azaz "Leves János", az az angoloknak Jack Pudding. Ki más lehetett volna a legnépszerűbb magyar bábfigura, ha nem a palacsintasütővel, fakanállal hadonászó Paprika Jancsi? Csípős a humora, erős a karja, zöld a ruhája. Szóval magyar az istenadta.
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
Nyáron a hal dukál. Magyarországon - tenger nem lévén - a tavi és folyami halaké a főszerep. Harcsát, fogast, keszeget szeretnénk enni, csak sajnos néha fagyasztott tengeri halat kapunk helyette. Azért van néhány halászcsárda, ahova érdemes betérni és előttünk még a szegedi és a dunaföldvári halászléfőző verseny is.
Aki azt gondolja, hogy a főváros bulinegyedére ki lehetne tenni a megtelt táblát, mert nincs hely újabb gasztronómiai vállalkozások számára ott, ahol egymást érik pékek, bisztrók, bárok, romkocsmák, az téved. Az alig valamivel több, mint egy hónapja nyitott Könyvbár sikere bizonyítja, hogy van még új a nap alatt.
"A kürtőskalács az erdélyi magyarság, különösen a székely vidék ünnepi süteménye. De számos európai nemzet képviselője is otthon érezné magát egy székely lakodalomban: az erdélyi szászok mellett a svédek, a litvánok, a lengyelek, a németek, az osztrákok, a csehek, a morvák, sőt a szakolcai szlovákok és a pireneusi franciák is forgatott dorongon sütött édes süteményt készítenek ünnepi alkalmaikra" - írja dr. Hantz Péter Kürtőskalács című esszéjében, amelyben a sütemény eredetéről elkészítéséről é
A városok utcáin, a virágárusok asztalain megjelenik a barka: a fűzfa és a nyárfa füzérvirágának bimbós ága. A húsvétváró hét a barka jegyében - no és az ünnepi falatok előkészítése érdekében végzett munkával - telik el.
Mintha egész étkezési kultúránk megfeledkezett volna a vadon élő szárnyasokról. A fácán sem mindennapos vendég, pedig a levese gyógyír.
„Nem lesz locsolós-könyökölős” – ígéri a Borszalont felváltó ’MITISZOL? - természetes italok fesztiválja’ főszervezője, Nemes Richárd. Az autentikus borokat képviselő Terra Hungarica egyesület márkaigazgatója az újragondolt rendezvénnyel már nem csak a borkedvelőket akarja megcélozni.
A Selyemútnak köszönhetően évszázadok óta híres vendéglátásáról Gaziantep. A dél-törökországi város a baklaváról és szőlőből készült édességeiről is ismert, de kedvenc étele a helyben termesztett pisztácia: felhasználják levesben, tesznek belőle a töltött paprikába, s jut belőle a piláfba is.
A világ legkedveltebb előétele, főétele, desszertje, sokak számára egyszerűen a napi betevő: a rizs. A fehér gabona nem csupán energiát biztosít a tömegek számára, tápanyagai más szempontból is értékesek.
Divat lett a gasztronómia. A televíziókból kifolynak a főzőműsorok, a könyvesboltok polcai rogyadoznak a szakácskönyvek súlyától, gasztrobloggerek százai zúdítják ránk receptjeiket. Penna és fakanál rovatunk ajánlását gyűjtöttük össze...
A belga konyha különlegességei mellett a nemzetközi gasztronómia finomságaival is megismerkedhetnek az érdeklődők...
Kötözött sonkát vásárolni manapság több mint kockázatos. Húsvét előtt a kereskedelmet elöntik a gyorspácolt, túlfüstölt, vízzel fondorlatosan megszívatott, maradékhúsokból tákolt sonkaszörnyek. Ha van bizalmi hentesünk...
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
A Tisza-tó Magyarország rejtett kincse. A kedvesség, romlatlanság jellemzi azokat az általunk - újból - felkeresett helyeket, ahol a két évvel ezelőtti összeállításunkhoz képest mit sem változott a szíves vendéglátás, a kemény munkával megtartott minőség.
Június 7 és 9 között szokatlan fesztivál-fúziónak lehetnek tanúi a Műegyetem rakpartra kilátogatók. Összeáll a Főzdefeszt és a Street Food Show, így a legizgalmasabb kézműves sörök kortyolgatása mellett egyúttal kiváló gyorsételeket is falatozhatunk majd.
A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.
Ahogy a romantikus filmekben példálóznak vele, biztos sokunkban felötlött néhányszor, hogy vacsorapartnerünk fejére zúdítsuk a teli pohár vöröset. De sose tegyünk ilyet, két okból se. Elsőként azért, mert a jó bort kár pazarolni, rosszat meg ne kérjünk ki. Másodsorban pedig azért, mert a borfürdőnek számtalan előnyös hatása ismert, például simább, bársonyosabb lesz tőle a bőrünk.
Lassan elfogynak a piacról a friss hazai gyümölcsök, de az erdőkben-mezőkön ilyenkor érnek csak igazán a különféle színes bogyók. Egyedi ízük, jellegzetes karakterük miatt helyet érdemelnek a konyhában.
Tokajról az aszú, legfeljebb a furmint jut az eszünkbe, nem is gondoltuk volna, hogy Tokaj-Hegyalja milyen kincseket rejt az ínyencek számára.
Ha valahol még ismerik a gyerekkor ízeit, azok a kifőzdék. Igen, a zsírszagú, családias étkezdék, ahol krétával írják a táblára a napi menüt, ahol a piros kockás abroszokon csálé poharak állnak, s még a falakba is beleette magát az édeskés hagymaillat. Tetszik, nem tetszik, lelkünk itt honos. Itt szocializálódtunk.
Nem a menzán kínált. Az otthon készített magyar főzelék. Az üde narancsszínű, alig arasznyi sárgarépa, a zsenge, még levelestül fogyasztható karalábé, a frissen kifejtett zöldborsó és a meleg talajból először kikotort újkrumpli ízletes és értékes konyhai alapanyag. És finom.
Újabb magyar sikertörténet. Cukorka látványműhely Budapesten. Mintha Johnny Depp Charlie és a csokigyár című filmjébe csöppentünk volna. A cukorkára mindenki úgy gondol, mint egyízű, egyszínű, fogrontó édességre, mert nem látják benne azokat a lehetőségeket, amelyeket mi – állítja Gerzsenyi András, az ország első cukorka-látványműhelyének tulajdonosa.
Böllértalálkozók, böllérversenyek, disznótorosok sora várja országszerte a sült hurkák kolbászok kedvelőit. Hova menjünk, ha hajnali disznóvágáshoz van kedvünk?
"Dezsőnek meg kell halnia." Pelikán József szavai ezek a Tanú című film elején, amikor a gátőr elhatározza, hogy titokban (azaz: feketén) levágja kedvenc disznaját, Dezsőt. Január még javában a disznóvágások és a disznótorok hónapja.
Kőszegen tartotta rendezvényét a Kommentár Alapítvány. A Tranzit programjában idén a gasztronómia is szerepelt: a Magyar Konyha Bisztróban kóstolóval egybekötött előadások voltak többek között a libamájról, a pisztrángról, a sajtról és a mangalicáról.
Mi az a kumisz? Mit ihatott Szent István édesanyja? Létezett-e sör a honfoglalók korában és az államalapítás után? Alkoholfogyasztás Szent István korában.
Podmaniczky János borász rajnai rizlingjét választották 2012-ben a dél-dunántúli régió legjobb fehérborának. Podmaniczky Szilárd író pedig a Balatonról, a Virág-mólóról, a halakról és természetesen a Podmaniczky borokról mesél.
Ki gondolta volna, hogy a jó sonkához két dolog kell. Jó minőségű hús és egy jó lábos.
Sokat hallunk Dobos C. Józsefről a 125 éves dobostorta apropóján, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum könyvet is megjelentetett.
Hogy nőnek lenni izgalmas, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy annyi irodalmárunk igyekezett asszonybőrbe bújva alkotni, asszonyszemmel látni a világot. Ráadásul legtöbbjük úgy tette ezt, hogy kortársaik sokáig csak találgatták, ki is rejtőzhet az írói vénával megáldott hölgy ruhájában.
Budai kisvendéglők repertoárján négy évtizede még ott volt a remegős kocsonya. Aztán új verziók tűntek fel, a leves- és zselatinporlobbi termékei. Állaguk és ízük ennek megfelelő: üres, bután csípős, gumis, műízű. Pedig a kocsonya világörökség. És kocsonyát készíteni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen...
Göcsejt az Isten jókedvében teremtette. Aztán megfeledkezett róla. Ezt tartják az öregek. Szeptember első heteiben Becsvölgye környékén a férfiak tüzet raknak az aszalókban, és kezdődhet a "szíva", a körte, az alma aszalása, ami aztán egész télre ellátja vitaminnal a göcsejieket. De más csuda dolgokat is rejtenek a környékbeli erdők.
Aki Szent Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik. Aki Szent Márton napján újbort nem iszik, az egész évben szomjazik.
A nyár közeledtével felidéztük a fagylalt történetét, majd feltérképeztük, a fővárosban és környékén hol érdemes áldoznia az édességek jeges oltárán a túlcukrozott tömegjégkrém helyett kiváló alapanyagokból főzött, kézműves fagyikra vágyóknak. Körkép a gorgonzolafagyitól a tokaji aszús mazsoláig.
Bejárta a világot, luxushajókon és ötcsillagos szállodákban töltötte az inaséveit Mihályi László mestercukrász. A váci Desszert Szalon megálmodója, tulajdonosa két évvel ezelőtt az első és azóta is egyetlen magyarként képviselte hazánkat a világ legrangosabb cukrász-világbajnokságán Lyonban, a Cupe du Monde-on.
A grillen minden finomabb lesz – ez pedig még a szokásos, unalomig használt zöldségeinkre is igaz.
Tea, saláta, pesto, muffin vagy bor – és még mi minden készíthető a tavasz vidám virágából!
A Botaniq Turai Kastély Clarisse éttermének séfje elárulta, ő hogyan készül az ünnepekre.
A tapenade nem olasz és nem is spanyol, hanem provence-i, a szó maga az okcitán nyelvben kapribogyót jelent.
Óriási a Valentin-napi készülődés Auguszt József és Ibolya Fény utcai cukrászdájában.
Hippokratész az olimpiai játékokon részt vevő atléták teljesítményének fokozásához mézes vizet ajánlott.
Az egykor a szegények eledelének számító gesztenye hirtelen luxuscikk lett.
Kevés alapanyagból készülő csodák, amelyek megalkotása gyerekjáték.
Gránátalmaszirup: salátaöntetként is bevetik, marinálásra is használják, a bulgursalátáról sem maradhat el.
A 16. kerületben kétnapos sörfesztivált rendeznek, a müncheni sörünnep mintájára.
Nyári gyógynövények, amelyeket érdemes termeszteni vagy gyűjteni.
Egy népcsoport ételén keresztül utazhatunk vándorlás nélkül: travelling without moving.
A Rondolino család 1991-ben találta ki, hogy a rizsüket fémdobozba csomagolva, Acquerello néven forgalmazzák.
Az eredeti mazsolás-kandírozott gyümölcsös mellett sok más ízesítés létezik.
Vaskos, aszalt és kandírozott gyümölcsökkel, mandulával és dióval töltött gyümölcskenyér.
Honnan ered a roppanós cukorréteggel borított, pálcára tűzött, piros gyümölcs receptje?
A tanév eleji lendületben még motiváltabbak vagyunk a kísérletezésre.
Karinthy Frigyes magánélete menthetetlen volt, enni otthon nem kapott.
A karantén lélekre gyakorolt hatásairól, a nemzedékeken átívelő közös családi főzésekről is beszélgettünk.
A burgenlandi konyha önmagában megér egy utazást. Ausztria legkisebb tartománya rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedben, igazi ínyencföld lett remek éttermekkel, pincészetekkel, családi gazdaságokkal.
A Lellei Konyakmeggy az elmúlt öt-hat évben kezdte el – kiváló minőségű alapanyagokból és szinte muzeális módszerrel – gyártani a kézműves bonbonokat. Megnéztük, hogyan készülnek az egyenként aranypapírba csomagolt finomságok.
Hogy lesz egy cukrászból húsrajongó séf? Kerekes Sándor a hagyományos, tiszta ízekről mesél.
Leves nélkül lehet élni, de minek? Azonban, ha minden hétvégén csak húslevest kapunk, könnyen ráunhatunk. A Culinary Institute of Europe-ban tanultunk pár praktikát, hogy a leveseink sose legyen egysíkúak!
Amióta Karinthy Márton közreadta Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetét, mindent tudunk a XX. század legkülönösebb irodalmi famíliájáról. A legendák ködvilágából Karinthy Márton teremtett hús-vér valóságot. Egy fontos kérdéssel azonban adós maradt: mennyire érdekelte a gyomros matéria a Karinthyakat?
Utoljára nagyanyám asztalán láttam galambot egyben. Megbabonáztak a fejek, ahogy tolluk nélkül várták, hogy harmincad magukkal beköltözzenek az udvari kemencébe. Mellet eszegetett az összes gyerek, combot szopogattak a felnőttek – jó idők voltak azok, kár, hogy ez a remek alapanyag szinte teljesen kiszorult a magyar háztartások gasztronómiájából.
Gyerekkorában elkísérte az édesapját, hogy meghallgassa, hogyan muzsikál, ilyenkor a New York kávéházban, a Gundelben vagy a Gellért Szállóban vacsorázott. Farkas Róbert, a Budapest Bár zenekar vezetője azóta bejárta a világot – az ázsiai konyha úgy lenyűgözte, hogy Vietnamban és Kambodzsában főzőtanfolyamra is beiratkozott.
„Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?” – ezt a kérdést, mint amolyan kötelező felvetést el kell sütni, de annyival most beljebb jutunk, hogy válasz is akad.
Visegrádon, Gullner Gyula szakácsfejedelem birodalmában jártunk.
Ha balatoni halat szeretnénk ebédre vagy vacsorára, gyakran esünk gondolkodóba, akár egy széles kínálatú halszaküzlet pultja előtt álldogálunk, akár ajándékba kapjuk a zsákmányt. Nem mindegy ugyanis, hogy melyik halból mit készítünk.
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.
„Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe. Ugron Zsolnával beszélgettünk.
Tokaj-Hegyalja méreténél és borainak egyedi karakterénél fogva kiemelkedik hazánk borvidékei közül. A mostanában sokat emlegetett nemzetközi márkaépítés mellett fontos, hogy a hazai fogyasztók is tisztában legyenek azzal, milyen forradalmi változások zajlottak le a borvidéken az utóbbi két évtizedben.
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.
"Bárki bármit mond is, a kultúra legigazibb fellegvára nem az oskola vagy a könyvtár, hanem a kocsma" - vallja az egyetemektől hemzsegő Kolozsvár költő-kocsmárosa, Orbán János Dénes.
Mátyás király kedvenc csemegéje volt a kucsmagomba, az ínyencségnek ma is örülnek a piacokon. Hogy mi munka van egy jó gombaleves mögött, azt csak azok tudják, akik már hajnalban elindulnak az erdőbe. Ahogy azt az aggteleki Koltay házaspár is teszi.
A mustár amellett, hogy különleges csemege, tisztító hatása révén az egészségünket is javíthatja. Nagykanizsán a Ghaurved mustárüzem termékeinek minőségét a gondosan válogatott alapanyag és a több száz éve kipróbált erdélyi receptúra garantálja.