Keresés "cigány"

Gyerekkor-teszt

Háy János a keserű gyermekkor mégis mindent megszépítő húsvéti emlékeiről ír.

Hagymában a brummogás

A tavasz egyik első csemegéje az erdők alján és a piacokon márciusban, áprilisban megjelenő medvehagyma. A hosszúkás, zöld levelek nemcsak finomak, de kifejezetten jólesnek a téli hurkák, kolbászok és társaik után.

A pálinka legyen része a főzésnek is!

Pálinka éjszakája néven új kezdeményezéssel jelentkezett a Pálinka Nemzeti Tanács. Az elmúlt évtizedben eme különleges nemzeti italunk végre visszanyerte méltó rangját, köszönhetően a szigorú törvényi szabályozásnak, a termelők szakmai elkötelezettségének és a fogyasztók kitüntető figyelmének. Pálinkát – mértékkel - fogyasztani ma már nem ciki, nem valami lenézett vagy gyanús dolog. Ideje volt tehát megtenni a következő lépést, hogy a pálinka már ne csak aperitif italként jelenjen meg a gasztron

Élet, erő, fokhagyma

Nyersen erős és szúr, sütve-főve édes és krémes, ráadásul a legjobb immunerősítők egyike. Fokhagyma nélkül számos fogás elképzelhetetlen, de nemcsak a magyar konyha, hanem a világ egyik legismertebb fűszere, zöldsége, gyógyszere.

Csárdák reneszánsza

Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...

Vonó és fakanál

Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel

Megkomponált ízek

„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.

Az Év Strandétele a kovászosuborka-leves

Soha ilyen erős mezőny nem indult az Év Strandétele versenyen, a zsűri szinte mindegyik döntős fogást díjazta volna. A legjobbnak végül a Tiki Beach Bisztró kovászosuborka-levesét ítéltük, az Év Felfedezettje a Pinyó lett.

Nem csak a nagy vörösökről szól a vidék

Pécsen a Pannon Borrégió Top25 kóstolófesztiválján kiderült, hogy itt sem minden a villányi és a szekszárdi testes vörösökről szól, emellett két új helyre is betértünk: az előkelő Donautica Hotelben igazi ínyencfogást kóstoltunk, míg a Kóstoldában a cigány házias konyhával ismerkedtünk.

Rozsólis és roszprádli - mit evett a márciusi forradalmár?

Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves

Zsír a pácban

A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.

Ha nem adtok szalonnát, levágjuk a gerendát

Nem vagyok babonás, lekopogom. De a Gergely naptár bevezetése előtt december 13-án volt a leghosszabb az éjszaka. "Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja" - járta a mondás. Okos ember ilyenkor fokhagymafüzért vásárol, a gumókat szétbontja, kés lapjával megroppantja, majd tesz néhány gerezdet az ajtófélfára, az ablakszárnyra, bedug egyet a kulcslyukba, egyet a párna alá, bekeni a szekrényajtót, a szíve tájékát, keresztet rajzol vele az asszony homlokára, a maradékból meg fokhagymalevest

A spanyol konyha

Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..

„Kicsit meg lehetne tempózni, nem?”

„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.

A pokol hercegéről nevezték el Magyarország ételét

Szerintem a lángos lesz az – gondolom, miközben a Budapesti Gazdasági Egyetem tankonyhája felé sétálok, ahol első alkalommal rendezik meg a Magyarország étele elnevezésű szakácsversenyt. Végül is itt a nyár, az ember strandra jár és hekket eszik, palacsintát, meg lángost. Vagy ha nem, akkor biztosan a sertéspörkölt lesz a nyerő – mondom magamnak.

Tavaszi gombák

A gomba furcsa egy élőlény, se hús, se hal, se növény, de bárminek is tekintsük, a jóféle, ízletes gombafejeket szívesen látjuk a tányérunkon. Kezdődik a gombaszezon!

Utazás a velős csont körül. Kulináris kalandok Karinthyában

Amióta Karinthy Márton közreadta Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetét, mindent tudunk a XX. század legkülönösebb irodalmi famíliájáról. A legendák ködvilágából Karinthy Márton teremtett hús-vér valóságot. Egy fontos kérdéssel azonban adós maradt: mennyire érdekelte a gyomros matéria a Karinthyakat?

A szakácskönyvek igazi szerelmesei

A gyűjtögető életmód a múltunkból fakad, de génjeink a jelenbe is átörökítették. Mivel az evés nemcsak az életben maradás egyik bevált módja, hanem örömforrás is, természetes, hogy sokan tartanak otthon szakácskönyvet.

Gluténmentes bodag nincs. Farkas Róbert a Budapest Bár vacsoráiról

Gyerekkorában elkísérte az édesapját, hogy meghallgassa, hogyan muzsikál, ilyenkor a New York kávéházban, a Gundelben vagy a Gellért Szállóban vacsorázott. Farkas Róbert, a Budapest Bár zenekar vezetője azóta bejárta a világot – az ázsiai konyha úgy lenyűgözte, hogy Vietnamban és Kambodzsában főzőtanfolyamra is beiratkozott.

77 magyar pacal

Cserna-Szabó András pályafutását munkaköri kötelességem nyomon követni, hiszen huszonévesként épp a Magyar Konyha volt első és – saját bevallása szerint – utolsó munkahelye.

Házi lekvárt Szentendréről

Minden a Két Szerecsennel kezdődött. Vagyis inkább a bodzaszörppel – amit a Két Szerecsen tulajdonosa bevitt az éttermébe. Ez a sorsdöntő gesztus tette ugyanis a szentendrei Horváth Évát kistermelővé, mivel bebizonyosodott: a családon kívül is van kereslet házi készítésű szörpjeire, lekvárjaira.

Romantikus felelőtlenség

Bejárta a világot Hollandiától a kanadai erdőségeken át a Távol-Keletig mint '56-os menekült, de az 1990-es években visszatérve elbűvölte a Balaton-felvidék szépsége. Liszkay Mihály nemzetközi díjnyertes vörösborait egy véletlenül felfedezett dűlőnek köszönheti.

Modern cigány konyha

Ha a cigány konyháról beszélnek, Budai Zsanett és Tonté Barbara annyira egy húron pendülnek, mintha ikrek volnának. Pedig személyiségük igencsak különböző. Egy szociológus és egy külügyi szakértő. A főzés szenvedélye hozta össze őket.

Megízleltük Villányt

A villányi pincesor nemcsak a borról szól. Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már Villányban ínyenc éttermeket is lehet találni. Jó bort azonban csak jó ember tud készíteni. Jó éttermet pedig csak jó borász.

Rigó Jancsi legendája

A rigójancsi feltehetően egy ismeretlen pesti cukrász találmánya, aki a korabeli hisztériát kihasználva a Rigó Jancsi-mítosszal népszerűsítette habos-csokoládés édességét.

77 magyar pacal

Cserna-Szabó András pályafutását munkaköri kötelességem nyomon követni, hiszen huszonévesként épp a Magyar Konyha volt első és – saját bevallása szerint – utolsó munkahelye.

Rigó Jancsi legendája

A rigójancsi feltehetően egy ismeretlen pesti cukrász találmánya, aki a korabeli hisztériát kihasználva a Rigó Jancsi-mítosszal népszerűsítette habos-csokoládés édességét.

Nőnapi könyvajánló

Március 8-a Nemzetközi Nőnap, ezen a napon a férfiak virággal lepik meg a róluk gondoskodó nőket, asszonyokat megköszönve ezzel odaadásukat. A nők költőket, írókat, festőket is megihlettek, alkotásaikban a nők különlegességét, szépségét, bájait hirdették. A szeretet hölgynek könyvet is ajándékozhatunk az elmaradhatatlan virág mellett.

Kárpátalja közös fazeka

Emberemlékezet óta – de mióta átkeltek a Vereckei-hágón, azóta bizonyosan – a magyarok számtalan néppel éltek együtt ezen a tájon. Találkoztak itt lakókkal, betelepülőkkel, átmenőkkel, vándorlókkal, mikor hogy fújta-sodorta a történelem szele errefelé az embereket.

Az ördög itókája: krampampuli

Hippokratész nemcsak a fogzásról, az aranyérről, az orvosi etikáról írt, hanem a borról is. A bölcs görög megemlíti, hogy a fűszeres forralt bor hasznos lehet meghűlés ellen, és segíti az emésztést.

Gyerekkor-teszt

Háy János a keserű gyermekkor mégis mindent megszépítő húsvéti emlékeiről ír.

Hagymában a brummogás

A tavasz egyik első csemegéje az erdők alján és a piacokon márciusban, áprilisban megjelenő medvehagyma. A hosszúkás, zöld levelek nemcsak finomak, de kifejezetten jólesnek a téli hurkák, kolbászok és társaik után.

A pálinka legyen része a főzésnek is!

Pálinka éjszakája néven új kezdeményezéssel jelentkezett a Pálinka Nemzeti Tanács. Az elmúlt évtizedben eme különleges nemzeti italunk végre visszanyerte méltó rangját, köszönhetően a szigorú törvényi szabályozásnak, a termelők szakmai elkötelezettségének és a fogyasztók kitüntető figyelmének. Pálinkát – mértékkel - fogyasztani ma már nem ciki, nem valami lenézett vagy gyanús dolog. Ideje volt tehát megtenni a következő lépést, hogy a pálinka már ne csak aperitif italként jelenjen meg a gasztron

Csárdák reneszánsza

Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...

Nem csak a nagy vörösökről szól a vidék

Pécsen a Pannon Borrégió Top25 kóstolófesztiválján kiderült, hogy itt sem minden a villányi és a szekszárdi testes vörösökről szól, emellett két új helyre is betértünk: az előkelő Donautica Hotelben igazi ínyencfogást kóstoltunk, míg a Kóstoldában a cigány házias konyhával ismerkedtünk.

Rozsólis és roszprádli - mit evett a márciusi forradalmár?

Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves

Zsír a pácban

A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.

Ha nem adtok szalonnát, levágjuk a gerendát

Nem vagyok babonás, lekopogom. De a Gergely naptár bevezetése előtt december 13-án volt a leghosszabb az éjszaka. "Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja" - járta a mondás. Okos ember ilyenkor fokhagymafüzért vásárol, a gumókat szétbontja, kés lapjával megroppantja, majd tesz néhány gerezdet az ajtófélfára, az ablakszárnyra, bedug egyet a kulcslyukba, egyet a párna alá, bekeni a szekrényajtót, a szíve tájékát, keresztet rajzol vele az asszony homlokára, a maradékból meg fokhagymalevest

A pokol hercegéről nevezték el Magyarország ételét

Szerintem a lángos lesz az – gondolom, miközben a Budapesti Gazdasági Egyetem tankonyhája felé sétálok, ahol első alkalommal rendezik meg a Magyarország étele elnevezésű szakácsversenyt. Végül is itt a nyár, az ember strandra jár és hekket eszik, palacsintát, meg lángost. Vagy ha nem, akkor biztosan a sertéspörkölt lesz a nyerő – mondom magamnak.

Tavaszi gombák

A gomba furcsa egy élőlény, se hús, se hal, se növény, de bárminek is tekintsük, a jóféle, ízletes gombafejeket szívesen látjuk a tányérunkon. Kezdődik a gombaszezon!

A szakácskönyvek igazi szerelmesei

A gyűjtögető életmód a múltunkból fakad, de génjeink a jelenbe is átörökítették. Mivel az evés nemcsak az életben maradás egyik bevált módja, hanem örömforrás is, természetes, hogy sokan tartanak otthon szakácskönyvet.

Házi lekvárt Szentendréről

Minden a Két Szerecsennel kezdődött. Vagyis inkább a bodzaszörppel – amit a Két Szerecsen tulajdonosa bevitt az éttermébe. Ez a sorsdöntő gesztus tette ugyanis a szentendrei Horváth Évát kistermelővé, mivel bebizonyosodott: a családon kívül is van kereslet házi készítésű szörpjeire, lekvárjaira.

Modern cigány konyha

Ha a cigány konyháról beszélnek, Budai Zsanett és Tonté Barbara annyira egy húron pendülnek, mintha ikrek volnának. Pedig személyiségük igencsak különböző. Egy szociológus és egy külügyi szakértő. A főzés szenvedélye hozta össze őket.

Megízleltük Villányt

A villányi pincesor nemcsak a borról szól. Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már Villányban ínyenc éttermeket is lehet találni. Jó bort azonban csak jó ember tud készíteni. Jó éttermet pedig csak jó borász.

Magyar konyha a világ körül

2012-ben rendeztek először szakácstréninget az ország külföldi nagykövetségein és konzulátusain dolgozó szakácsok részére a METRO Gasztroakadémián. A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Magyar Konyha Magazin együttműködésében zajló képzésen a legnagyobb hazai séfek mutatják be a legújabb technológiákat, a legjobb magyar alapanyagokat.

Kadarka – „a titokzatos állandóság”

A kadarka nem magyar, hanem török–bolgár eredetű. A legismertebb középkori vörösbor a szerémi kadarka volt a Duna melletti régi Magyarország borászati központjából, amelyet a török hódítás felszámolt, és a Szerémségből a királyi Magyarország felé menekülő vincellérek hozták magukkal kedvelt szőlőiket, így a kadarkát és a furmintot is.

A gasztronómia hete Budapesten

Kedden megkezdődnek a Bocuse d'Or versenyek, Korponai Péter és Mártha Róbert nyerték a desszertversenyt, a Hold utcai piacon megnyílt a szurkolói központ. Folytatásként pedig indul a Gourmet fesztivál a Millenárison.

A békési Kira Vendéglő

„Gyermekkori álmom volt ez a vendéglő, és máig szinte felfoghatatlan számomra, hogy mekkora érdeklődést hozott ételeink és kultúránk iránt.” Ez olvasható a békési Kira Vendéglő internetes oldalán. Ásós Géza sosem tanulta azt, amiből él, gyerekkorában egyszerűen csak elleste, magába szívta a főzés tudományát.

Gasztrosétány

Zajlik a szüret mindenfelé, de Budapest környékén is részt vehetünk boros eseményeken. Ilyen az "Élményszüret Etyeken a Gasztrosétányon" nevű rendezvény, ahol a borok és az ételek találkoznak.

Visszatérni a forrásokhoz

Volt egy idő, amikor külföldi termékeket kerestünk a boltok polcain. Ma már a magyar termelők portékái után kutatunk. De kiben bízhatunk? Ha kimegyünk a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra, találkozhatunk az ország legjobb sajt, lekvár, füstölt hús, méz vagy éppen szörpkészítőjével.

Top 10 söröző Budapesten

A főzdeforradalom nyomában sorra nyíltak hazánkban is a színvonalas sörözők, ahol számtalan, akár kézműves sört is kóstolhatunk. Az alábbiakban a fővárosi helyek közül gyűjtöttük össze azokat, amelyekben a legszélesebb a választék és a legmagasabb a minőség.

TOP 10 söröző

Napjainkban divat forradalomról beszélni a gasztronómia és az élelmiszeripar területén, s ez mára elérte a kézműves söröket is. Hazánkban a közelmúlt gyakran ismételt és talán még mindig eldöntendő kérdése, hogy mit is nevezhetünk kézművesnek – de vajon azt tudjuk, hogy mi a sör? És hogy mitől lesz a sör kézműves? A főzdeforradalom nyomában hazánkban is sorra nyíltak a színvonalas sörözők. Az alábbiakban a fővárosi helyek közül gyűjtöttük össze azokat, amelyekben a legszélesebb a választék és a

Szilvalekvár Szatmárcsekéről

Augusztus 22-én szilvalekvárfőző versenyt tartanak Szatmárcsekén. Miközben megtudhatjuk, hogyan készül a jó szilvalekvár, az eseményen megválasztják „Szilva Szépét”, „Cibere Szépét”, és „Lekvár Szépét” is.

Rézi nénik az éji homályban 2. rész. Szekula és a többi Teréz

A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.

A legjobb helyek a Dunakanyarban

Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.

Cukorcsodák zizegő papirosban

Nincs karácsony szaloncukor nélkül: a zizegő papirosba csomagolt édességhez a legínségesebb időkben is ragaszkodott a magyar. A hajdani fondant-szaloncukor feltámasztásához Borbély Bélát, a cukrászok doyenjét hívtuk segítségül az Auguszt Cukrászdában.

Nyári gasztronómiai fesztiválok

Itt a nyár, a fesztiválok ideje! Véget ért az iskolaév, a vizsgaidőszak, elkezdődött a nyári szabadságok ideje. Ilyenkor mindenki szeretné kipihenni magát és minél több élményben részt venni. Megkezdődtek országszerte a különböző fesztiválok is, melyek egészen...

TOP 10 legjobb csárda

Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a Tiszacsegei Halászcsárda legendás korhely harcsahalászlevét vagy a Baricska csárda harcsapaprikását. Szerencsére egyre több a ...

Népi Íz-őrző Napok országszerte

Vidékjáró Tematikus Napok keretében június 14-15. között Népi Íz-őrző Napok és Tájjelegű ételek kóstolója programsorozat lesz az ország több pontján. Ízelítőül néhány vendégcsalogató program a tematikus nap rendezvényeiből.

Pusztai örökség

Kecskemét gasztronómiáját az elmúlt évtizedek, sőt évszázadok határozzák meg. A környékbeli vendéglősök a helyi termelőktől szerzik be a jó minőségű alapanyagokat, kunsági borokat és pálinkákat.

Rákóczi túrós

Még ma is vannak, akik azt hiszik, hogy a Rákóczi túrós II. Rákóczi Ferencről, a fejedelemről kapta a nevét. Pedig Rákóczi János szakácsmester is nagy név volt a népi demokráciában. Többek között rábízták a brüsszeli világkiállítás magyar konyhájának irányítását is.

Csárdák reneszánsza

Az egykori bakonyi és az alföldi csárdák világa a múltté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya, az Ebgondolta, helyettük viszont járhatunk a ma is legendás halászcsárdákba, vagy éppen a nemrég megnyílt balatonfüredi Baricska csárdába.

Budai zöldvendéglők

A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.

A csángó málé

"Manapság egy málé, avagy puliszka elkészítése, így hangzana: végy fél liter vizet, egy kiskanál sóval forrald fel, tégy bele húsz deka kukoricadarát. Öt percig főzd fedő alatt, majd többször megkeverve főzd még tíz percig és kész. Erre édesanyám, kis korunkban legyintett és azt mondta, városi málé."

Disznótorok országszerte

Böllértalálkozók, böllérversenyek, disznótorosok sora várja országszerte a sült hurkák kolbászok kedvelőit. Hova menjünk, ha hajnali disznóvágáshoz van kedvünk?

Szekszárd ízei, a legjobb helyek a szekszárdi borvidéken

Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.

A szilvalekvár

Andrásy szilva, duránci szilva, húsos szilva, lószemű szilva, nemtudom szilva. A magyar szilvafajtáknak nemcsak száma, hanem elnevezése is végtelen. Az őszi szilvalekvár főzés pedig a keleti és a nyugati országrészen is régi hagyomány. Üstben, egy egész napon át kevergetve, cukor nélkül.

A borász, akinek a szőlő a temploma

Két délvidéki borvidéket egyesít szellemiségében, miközben nemcsak visszaadja az egykoron híres Szerémi borvidék rangját, de olyan szőlőfajtákból készült borokkal lép a piacra, amelyekért a középkorban fejedelmek és királyok küldtek futárokat, no és erős szekereket persze, amelyek elbírják a hordókat. Maurer Oszkár igazán nem mondhatja, hogy nem született bele a jóba, igaz, a jóság útjának ösvényeit neki kellett kitaposnia.

Élet, erő, fokhagyma

Nyersen erős és szúr, sütve-főve édes és krémes, ráadásul a legjobb immunerősítők egyike. Fokhagyma nélkül számos fogás elképzelhetetlen, de nemcsak a magyar konyha, hanem a világ egyik legismertebb fűszere, zöldsége, gyógyszere.

Vonó és fakanál

Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel

Megkomponált ízek

„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.

Az Év Strandétele a kovászosuborka-leves

Soha ilyen erős mezőny nem indult az Év Strandétele versenyen, a zsűri szinte mindegyik döntős fogást díjazta volna. A legjobbnak végül a Tiki Beach Bisztró kovászosuborka-levesét ítéltük, az Év Felfedezettje a Pinyó lett.

A spanyol konyha

Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..

„Kicsit meg lehetne tempózni, nem?”

„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.

Utazás a velős csont körül. Kulináris kalandok Karinthyában

Amióta Karinthy Márton közreadta Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetét, mindent tudunk a XX. század legkülönösebb irodalmi famíliájáról. A legendák ködvilágából Karinthy Márton teremtett hús-vér valóságot. Egy fontos kérdéssel azonban adós maradt: mennyire érdekelte a gyomros matéria a Karinthyakat?

Gluténmentes bodag nincs. Farkas Róbert a Budapest Bár vacsoráiról

Gyerekkorában elkísérte az édesapját, hogy meghallgassa, hogyan muzsikál, ilyenkor a New York kávéházban, a Gundelben vagy a Gellért Szállóban vacsorázott. Farkas Róbert, a Budapest Bár zenekar vezetője azóta bejárta a világot – az ázsiai konyha úgy lenyűgözte, hogy Vietnamban és Kambodzsában főzőtanfolyamra is beiratkozott.

Romantikus felelőtlenség

Bejárta a világot Hollandiától a kanadai erdőségeken át a Távol-Keletig mint '56-os menekült, de az 1990-es években visszatérve elbűvölte a Balaton-felvidék szépsége. Liszkay Mihály nemzetközi díjnyertes vörösborait egy véletlenül felfedezett dűlőnek köszönheti.

A szabadban főzés varázsa

A nyári kerti grillezésnél tudunk még jobbat: Légli Attila fazekas cserépben készült ételei megtartják az alapanyagok zamatát, mégis egyszerűen elkészíthetők. Ha nyáron begyakoroljuk, télen már a konyhában is boldogulunk a reneszánszukat élő, hagyományos sütő-főző edényekkel. A szőlőskislaki lecsós harcsa krónikája.

Az úrilány néha főz is. Történelem a konyhában:Ugron Zsolna

„Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe. Ugron Zsolnával beszélgettünk.

Balatoni falások

Akkor még nemes halakat, kecsegét, süllőt, fogast evett mindenki a Balaton partján - emlékeztet Temesi Ferenc írása arra, milyen volt az ötvenes évek Balaton partjának gasztronómiája.

A révész meg a csárdagazda

Akár a mesében. Mezőcsát felől érkezünk az ároktői révhez. Innen komppal jutunk a Tiszacsegei Halászcsárdához, ahol Duda, a Tisza szerelmese irányítja a konyhát.

TOP 10 balatoni étterem

A Balaton partján vigyázni kell. Egymást érik a cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk összegyűjteni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könnyű szívvel, de) felelősséget vállalunk.

Balatoni titok - A legjobb éttermek, halsütők, cukrászdák

A Kistücsök továbbra is a Balaton legjobb étterme. Akad néhány rokonszenves kísérlet, ám a tópartot változatlanul uralják a buszos, cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk össze szedni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könn

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem