Isztambul: a tökéletes úticél
16 útitipp a város 4 rajongójától.
Az olaszok, a spanyolok, a görögök konyhája nélkül hol is tartana a gasztronómia?
Rezidenciáin nem, országának más részein azonban fogyasztható a libamáj.
Az illatos fahéj egyike a legrégebbi ízesítőknek, aromája édeskés, csípős, kissé fanyar.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
A népmeséből is tudjuk, hogy só nélkül íztelen az étel, de nem csak az ennivaló: só nélkül az élet is sótlan.
Könnyen elsajátítható, mutatós süteményeken keresztül terelik a konyhába az embereket.
Nem túl kirívó ízüknek és lágy textúrájuknak köszönhetően könnyen idomulnak bármilyen ételhez.
Bart Danival a magyar „sörforradalom” egyik elindítójával beszélgettünk új könyvéről, Az arany folyamról.
A Gloucester-beli, nyaktörő versenyen több emlékezetes pillanat is akadt idén.
Úgy tűnik, hogy tojás nélkül sehol sincs húsvét, de van ország, ahol úgy kedvelik, ha „záp”.
A húsvét szimbolikáról mesél Fráter Erzsébet biológus, a Biblia ételei és a Biblia növényei könyvek szerzője.
A tojás elengedhetetlen húsvéti ételünk és a legszínesebben felhasználható alapanyag!
A klímaváltozás már trópusi zöldségek termesztését is lehetővé teszi nálunk.
A Tripadvisor minden évben közzétesz egy listát a felhasználói által leginkább kedvelt kulináris úticélokról.
2021. végén 39 új kulturális örökséggel gazdagodott az UNESCO listája.
Hippokratész az olimpiai játékokon részt vevő atléták teljesítményének fokozásához mézes vizet ajánlott.
A roppanós, lédús görögdinnyéből kitűnő finomságokat is készíthetünk.
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
Olcsó, mindenhol elérhető és magas a tápanyagtartalma, szilveszterkor szinte kötelező, de mégis ritkán esszük.
Formanek Ferenc alapító-tulajdonossal beszélgettünk a magyar ecetkultúráról.
A cukor valójában évszázadok óta jelen van az emberiség életében.
A kovász a kenyér lelke és az idő múlása jót tesz neki: etessük, szeressük, ünnepeljük!
Reggelikkel tért vissza a legjobb kilátású budapesti szálloda tetőbárja.
Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.
Két egymást követő munkanapon kóstolhatjuk meg úgy a legfontosabb sörtípusokat a HUBA rendezvényén, hogy közben a készítésükről, a történelmi hátterükről is minden lényegest megtudhatunk, ráadásul jó falatokat is ehetünk hozzá – kell ennél jobb párosítás?
Az Aria Hotel éttermének konyhája egyszerre magyar, világszínvonalú és luxus, nagyjából, mint a hallban működő Bogányi-zongora.
Nyersen erős és szúr, sütve-főve édes és krémes, ráadásul a legjobb immunerősítők egyike. Fokhagyma nélkül számos fogás elképzelhetetlen, de nemcsak a magyar konyha, hanem a világ egyik legismertebb fűszere, zöldsége, gyógyszere.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani, a cukrászat újhulláma viszont még nem szakította át a gátat: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, mi a korszerű cukrászat lényege?
Ha azt gondoltuk, hogy a kenyér csupán alapélelmiszer, tévedésben éltünk. Egy ország kenyérkultúrájából messzemenő szociológiai következtetéseket lehet levonni. A kenyér tényleg közügy, a jó kenyér viszont létkérdés.
1433-ban a Szentföldről hazatérő burgundiai lovag, Bertrandon de la Brocquiere még arról panaszkodik, hogy a magyarok „kenyér helyett valami lepényfélét esznek, de ennek sincsenek nagyon bőviben”.
Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..
Narancsligetek, rizsföldek, articsókaültetvények: nem véletlen, hogy a föníciai kereskedők kedvelt kikötői a Földközi-tenger nyugati medencéjében bújtak meg. A levantei városok közül pedig kiemelkedett Valencia. A rómaiak után gótok, arabok, kasztíliaiak alakították ezt a konyhát. A VIII. században a mórok ÉszakAfrikából és a KözelKeletről új kultúrnövényeket hoztak be: rizst, cukornádat, narancsot, mandulát. Ez a város a spanyol gasztronómia egyik legváltozatosabb színhelye. A forró, termékeny
Az év első igazi gyümölcse nemcsak finom, de amikor az eper ellepi a piaci standokat, a citrusféléket is sutba dobhatjuk: náluk is több C-vitamint tartalmaz. De számos más vitamin is található benne, emellett jelentékeny kalcium-, magnézium- és vasforrás.
Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
A gyűjtögető életmód a múltunkból fakad, de génjeink a jelenbe is átörökítették. Mivel az evés nemcsak az életben maradás egyik bevált módja, hanem örömforrás is, természetes, hogy sokan tartanak otthon szakácskönyvet.
Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.
A főzéshez három dolog kell: fantasztikus alapanyag, tűz és egy szakács, aki tud fűszerezni. A fűszernövényeknek régen varázserőt tulajdonítottak. Egy fogás elkészítésekor a fűszernövény kiválasztása igazi művészet, a fűszerezés a szakács igazi kreativitása.
Lehet találkozni a cukorborsó névvel a piacon, de a zöldségesek meglehetősen tágan értelmezik a fogalmat. Jobb esetben zsenge velőborsót értenek alatta.
Sokat hallani mostanában a trópusi olajoknak is nevezett kókusz- és pálmaolajról. Vajon tényleg annyira egészségesek, mint amilyen a hírük?
Mivel a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út, mindenki a csábítás receptjeit kereste évszázadokon át. Aki ismerte a növények és a tűzhely titkait, ujja köré csavarhatott bárkit. Nemcsak az ételt főzte meg, hanem a férfit is. De hogy kinek-kinek milyen étel vagy fűszer korbácsolja fel az érzékeit, nehéz megmondani.
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
Nyárias melegre számíthatunk május utolsó hétvégéjén. Ilyenkor a legtöbb ember kirándulni, vagy strandolni megy. Hangolódjuk rá egy kis tóparti életérzésre Száraz Miklós György írásával!
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
November 11. Márton ünnepe, a régi népi kalendáriumban a tél kezdete, a gasztronómiában a libaevés napja. Márton nap ma már a fesztiválok ideje, alig találunk éttermet, amely ne készülne libanapi menüsorral.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
A lencse otthon leginkább csak újévkor, az egész évi szerencse biztosítékaként kerül az asztalra, a menzákon betonszerűre főzött sárgaborsófőzelék pedig olyan mély benyomást tesz, hogy eszünkbe sem jut otthon is főzni. Pedig az ízletes és laktató hüvelyesek számtalan módon elkészíthetők, akár nyáriasan könnyed fogásokat is főzhetünk belőlük.
„A kenyér az egyik legszebb magyar szó –mondja Végh Antal – a jelentése a lét és az élet összessége. A kenyér az ételek között olyan, mint az imádságok között a Miatyánk.” Nyelvünk tükrözi e teljességet.
A boltokat, főleg az áruházláncokat ellepték az olcsó narancsok. Az ízetlen, gyenge minőségű déligyümölcsök, amelyeket ipari körülmények között termelnek, már kétszáz forint alatti áron kaphatók.
Mellékíz nélkül édesít, könnyen szállítható, sokáig és egyszerűen tárolható, ráadásul viszonylag olcsó - ez nem más, mint a cukor. Fenti tulajdonságai miatt a világ kedvenc édesítőszere, az élelmiszeripar és a háztartások is nagy mennyiségben használják. Ennek következtében sajnos a világ lakosságának energiaellátásához is nagyban hozzájárul.
A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.
Az izraeli gasztronómia nagyasszonya, az Új izraeli konyha című szakácskönyv szerzője.
A máknövény (Papaver somniferum) legalább hatezer éve ismert. Valószínűleg a mediterrán térség nyugati feléből vagy Nyugat-Ázsiából származik. Krisztus előtt 1500-ban Egyiptomban és a minószi civilizációban is ismerték. Az ókori görögök mékon névvel illették a sokféleképp felhasznált, kék és fehér magvú növényt.
A dinnyefélék az ókori görögök és a rómaiak kertjeiben is megtalálhatók voltak, nálunk a XII. századtól termesztik. Júliusban és augusztusban Európa piacait ellepi a sok piros és sárga gyümölcs, de a magyar dinnyének, főleg a hevesi dinnyének sokak szerint nincs párja.
Kőszegen tartotta rendezvényét a Kommentár Alapítvány. A Tranzit programjában idén a gasztronómia is szerepelt: a Magyar Konyha Bisztróban kóstolóval egybekötött előadások voltak többek között a libamájról, a pisztrángról, a sajtról és a mangalicáról.
Csúcsminőségű pékáruk egy békebeli villából, a Közel-Kelet ízei egy szír kereskedőtől, természetes hungarikumok magyar őstermelőktől és világkonyhai válogatás a főváros új gasztronómiai főutcájából: segítünk eligazodni Buda kulináris kincsesbányáiban.
Rezidenciáin nem, országának más részein azonban fogyasztható a libamáj.
A Gloucester-beli, nyaktörő versenyen több emlékezetes pillanat is akadt idén.
2021. végén 39 új kulturális örökséggel gazdagodott az UNESCO listája.
Reggelikkel tért vissza a legjobb kilátású budapesti szálloda tetőbárja.
Narancsligetek, rizsföldek, articsókaültetvények: nem véletlen, hogy a föníciai kereskedők kedvelt kikötői a Földközi-tenger nyugati medencéjében bújtak meg. A levantei városok közül pedig kiemelkedett Valencia. A rómaiak után gótok, arabok, kasztíliaiak alakították ezt a konyhát. A VIII. században a mórok ÉszakAfrikából és a KözelKeletről új kultúrnövényeket hoztak be: rizst, cukornádat, narancsot, mandulát. Ez a város a spanyol gasztronómia egyik legváltozatosabb színhelye. A forró, termékeny
Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.
Sokat hallani mostanában a trópusi olajoknak is nevezett kókusz- és pálmaolajról. Vajon tényleg annyira egészségesek, mint amilyen a hírük?
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
Az olaszok, a spanyolok, a görögök konyhája nélkül hol is tartana a gasztronómia?
Az illatos fahéj egyike a legrégebbi ízesítőknek, aromája édeskés, csípős, kissé fanyar.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
A népmeséből is tudjuk, hogy só nélkül íztelen az étel, de nem csak az ennivaló: só nélkül az élet is sótlan.
Könnyen elsajátítható, mutatós süteményeken keresztül terelik a konyhába az embereket.
Nem túl kirívó ízüknek és lágy textúrájuknak köszönhetően könnyen idomulnak bármilyen ételhez.
A klímaváltozás már trópusi zöldségek termesztését is lehetővé teszi nálunk.
A Tripadvisor minden évben közzétesz egy listát a felhasználói által leginkább kedvelt kulináris úticélokról.
A roppanós, lédús görögdinnyéből kitűnő finomságokat is készíthetünk.
Olcsó, mindenhol elérhető és magas a tápanyagtartalma, szilveszterkor szinte kötelező, de mégis ritkán esszük.
Formanek Ferenc alapító-tulajdonossal beszélgettünk a magyar ecetkultúráról.
A cukor valójában évszázadok óta jelen van az emberiség életében.
A kovász a kenyér lelke és az idő múlása jót tesz neki: etessük, szeressük, ünnepeljük!
Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.
Két egymást követő munkanapon kóstolhatjuk meg úgy a legfontosabb sörtípusokat a HUBA rendezvényén, hogy közben a készítésükről, a történelmi hátterükről is minden lényegest megtudhatunk, ráadásul jó falatokat is ehetünk hozzá – kell ennél jobb párosítás?
Az Aria Hotel éttermének konyhája egyszerre magyar, világszínvonalú és luxus, nagyjából, mint a hallban működő Bogányi-zongora.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani, a cukrászat újhulláma viszont még nem szakította át a gátat: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, mi a korszerű cukrászat lényege?
Ha azt gondoltuk, hogy a kenyér csupán alapélelmiszer, tévedésben éltünk. Egy ország kenyérkultúrájából messzemenő szociológiai következtetéseket lehet levonni. A kenyér tényleg közügy, a jó kenyér viszont létkérdés.
Az év első igazi gyümölcse nemcsak finom, de amikor az eper ellepi a piaci standokat, a citrusféléket is sutba dobhatjuk: náluk is több C-vitamint tartalmaz. De számos más vitamin is található benne, emellett jelentékeny kalcium-, magnézium- és vasforrás.
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
A gyűjtögető életmód a múltunkból fakad, de génjeink a jelenbe is átörökítették. Mivel az evés nemcsak az életben maradás egyik bevált módja, hanem örömforrás is, természetes, hogy sokan tartanak otthon szakácskönyvet.
Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.
Lehet találkozni a cukorborsó névvel a piacon, de a zöldségesek meglehetősen tágan értelmezik a fogalmat. Jobb esetben zsenge velőborsót értenek alatta.
Mivel a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út, mindenki a csábítás receptjeit kereste évszázadokon át. Aki ismerte a növények és a tűzhely titkait, ujja köré csavarhatott bárkit. Nemcsak az ételt főzte meg, hanem a férfit is. De hogy kinek-kinek milyen étel vagy fűszer korbácsolja fel az érzékeit, nehéz megmondani.
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
Nyárias melegre számíthatunk május utolsó hétvégéjén. Ilyenkor a legtöbb ember kirándulni, vagy strandolni megy. Hangolódjuk rá egy kis tóparti életérzésre Száraz Miklós György írásával!
November 11. Márton ünnepe, a régi népi kalendáriumban a tél kezdete, a gasztronómiában a libaevés napja. Márton nap ma már a fesztiválok ideje, alig találunk éttermet, amely ne készülne libanapi menüsorral.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
A lencse otthon leginkább csak újévkor, az egész évi szerencse biztosítékaként kerül az asztalra, a menzákon betonszerűre főzött sárgaborsófőzelék pedig olyan mély benyomást tesz, hogy eszünkbe sem jut otthon is főzni. Pedig az ízletes és laktató hüvelyesek számtalan módon elkészíthetők, akár nyáriasan könnyed fogásokat is főzhetünk belőlük.
„A kenyér az egyik legszebb magyar szó –mondja Végh Antal – a jelentése a lét és az élet összessége. A kenyér az ételek között olyan, mint az imádságok között a Miatyánk.” Nyelvünk tükrözi e teljességet.
Mellékíz nélkül édesít, könnyen szállítható, sokáig és egyszerűen tárolható, ráadásul viszonylag olcsó - ez nem más, mint a cukor. Fenti tulajdonságai miatt a világ kedvenc édesítőszere, az élelmiszeripar és a háztartások is nagy mennyiségben használják. Ennek következtében sajnos a világ lakosságának energiaellátásához is nagyban hozzájárul.
A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.
A máknövény (Papaver somniferum) legalább hatezer éve ismert. Valószínűleg a mediterrán térség nyugati feléből vagy Nyugat-Ázsiából származik. Krisztus előtt 1500-ban Egyiptomban és a minószi civilizációban is ismerték. Az ókori görögök mékon névvel illették a sokféleképp felhasznált, kék és fehér magvú növényt.
A dinnyefélék az ókori görögök és a rómaiak kertjeiben is megtalálhatók voltak, nálunk a XII. századtól termesztik. Júliusban és augusztusban Európa piacait ellepi a sok piros és sárga gyümölcs, de a magyar dinnyének, főleg a hevesi dinnyének sokak szerint nincs párja.
Kőszegen tartotta rendezvényét a Kommentár Alapítvány. A Tranzit programjában idén a gasztronómia is szerepelt: a Magyar Konyha Bisztróban kóstolóval egybekötött előadások voltak többek között a libamájról, a pisztrángról, a sajtról és a mangalicáról.
Bart Danival a magyar „sörforradalom” egyik elindítójával beszélgettünk új könyvéről, Az arany folyamról.
Úgy tűnik, hogy tojás nélkül sehol sincs húsvét, de van ország, ahol úgy kedvelik, ha „záp”.
A húsvét szimbolikáról mesél Fráter Erzsébet biológus, a Biblia ételei és a Biblia növényei könyvek szerzője.
A tojás elengedhetetlen húsvéti ételünk és a legszínesebben felhasználható alapanyag!
Hippokratész az olimpiai játékokon részt vevő atléták teljesítményének fokozásához mézes vizet ajánlott.
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
Nyersen erős és szúr, sütve-főve édes és krémes, ráadásul a legjobb immunerősítők egyike. Fokhagyma nélkül számos fogás elképzelhetetlen, de nemcsak a magyar konyha, hanem a világ egyik legismertebb fűszere, zöldsége, gyógyszere.
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
1433-ban a Szentföldről hazatérő burgundiai lovag, Bertrandon de la Brocquiere még arról panaszkodik, hogy a magyarok „kenyér helyett valami lepényfélét esznek, de ennek sincsenek nagyon bőviben”.
Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..