Keresés "tanulás"

Háború a koronavírussal: a vendéglők kapták az első sortüzet

Megjött az első kárenyhítő intézkedéscsomag, amit megkönnyebbüléssel fogadtak az általunk megkérdezett éttermekben, ahol azért küzdenek, hogy megtartsák a dolgozóikat, azért így is van, aki úgy érzi, hogy a sortűz lekaszálta őket. Az elbocsátás első hullámában pedig úgy tűnik, hogy a feketén foglalkoztató vállalkozók váltak meg a be nem jelentett embereiktől.

Fiatal bikák, új csillagok

Egyikük bankot vezetett, a másik majdnem futballista lett, és volt, aki a bulik miatt kis híján félbehagyta borászati tanulmányait. Végül mind visszakanyarodtak a szőlőhöz. A szülők letették az alapokat, de a fiatalokra vár a feladat, hogy világmárkává tegyék a bikavért és az egri csillagot.

Az almás pitéjüknek már híre van

A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani, a cukrászat újhulláma viszont még nem szakította át a gátat: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, mi a korszerű cukrászat lényege?

Lehetsz szakács, cukrász kerülőút nélkül is!

Idén is több ezer fiatalnak kell döntenie a pályaválasztásról, a továbbtanulásról, akár általános, akár középiskolai tanulmányai vége felé jár. A „mi legyek, ha nagy leszek?” kérdésre természetesen az a helyes válasz, hogy mindenki olyan munkát válasszon, amiben tehetséges, amit szeret, amit örömmel végez – végső soron olyat, amivel boldog lesz. Ez lehet egyetemhez kötött, s lehet sokféle kreatív, ma nagyon keresett és biztos megélhetést nyújtó szakma, hivatás is.

Rossz pincérekkel nincs jó étterem. Tóth Gábor

Az éttermek világa jelentősen megváltozott; ma már nem a törzshely szeretete, hanem az internetes divathullámok mozgatják a vendégeket. A legendás éttermi szakemberek, az ismert pincérek közül sokan már rég nyugdíjban vannak, a fiatalok pedig nem erről a pályáról álmodnak.

Füvek, álmok, fűszerek. Etsberger Teréz biokosara

Múltnak maradványa, jövőnek esélye. Alighanem így nézne ki a világ, mint Etsberger Teréz bajai tanyája, ha az ember maga mögött hagyná a civilizációt. A föld mindent megad, ha jól bánnak vele – ezen a tanyán például gyógynövényt, fűszereket, zöldségeket –, és eltart néhány állatot is.

A borkóstolás megtanulható

Ha azt mondjuk, hogy a bor története szinte egyidős a civilizált ember történetével, több mint banalitás. Ha annyit állítunk: kultúránk része, az szintén kevés. De ha azt mondjuk, hogy a szőlő és a bor szeretete megtanít az alázatra, az önzetlenségre, a kudarcok elviselésére és emelkedett pillanatok szívből jövő átélésére, a „nem halogatom, mert most élek” érzés keresésére, már közelebb kerültünk az igazsághoz.

Aranyló boldogság

Tóth Zoltán tegezi méheit. A bábonymegyeri méhész nem akármilyen szakember: előbb filozófiadiplomát szerzett, és csak az egyetem elvégzése után tért vissza a méhek és a mézek birodalmába. Mint mondja, lenne mit tanulnunk az apró rovaroktól.

Mindenkinek jár a tisztességes sör

Remek társaság design köntösbe burkolva: Helmut, Katalin Cárnő, Charlie Firpo, és persze a Balatonvilágosi. A Hedon kisüzemi sörmárka azonban sokkal többre tör, mint meglovagolni a kézműves hullámot, nem kevesebbet tűztek ki célul, mint megújítani a hazai sörkultúrát. A nemes küldetést egy rendkívül elkötelezett, fiatal csapat vállalta magára, szerintük itt az ideje leszámolni az olyan hátráltató tényezőkkel, mint a silány minőség, a női fogyasztók mellőzése, és a túldimenzionált kézműves jelleg

Magyar szakácsok és cukrászok Londonban

Keményen dolgoznak, rokonszenvesek, lelkesek, és annyira szeretik a munkájukat, olyan alázatot tanúsítanak a szakmájuk, a mestereik, de akár a legegyszerűbb alapanyag iránt is, hogy élvezet hallgatni őket. Reméljük, hamarosan hazajönnek, és megmutatják, milyen szakácsok, cukrászok és emberek lettek odakint, a messzi Londonban.

„Ettem már kígyót, békát, tücsköt, bogarat” - Kiss Mariann

Kereskedőnek készült, szakács lett belőle. Sok helyen járt a világban, volt, ahol dolgozott, máshová a kíváncsisága vitte. Kiss Mariann séf évekig a New York-i Magyar Főkonzulátuson nagyköveteket, diplomatákat látott vendégül, de ő főzött Brad Pitt és Angelina Jolie népes családjára is a sztárpár budapesti forgatásának idején.

Mennyi vizet igyunk egy nap?

Dehidratáció. Divatos szó. Tudjuk, hogy keveset és nem megfelelő folyadékot fogyasztunk. Pedig létkérdés. Az idős emberek 20-30 százaléka dehidratált, a kiszáradás pedig hatszorosára növeli a halálozás kockázatát.

Körner András a zsidó ételekről

A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve ezekben a hetekben jelenik meg.

Éltető víz

A felnőtt emberi szervezet 60%-a víz, amelyből már 1-2%-os veszteség fejfájást, fáradtságot és az állóképesség csökkenését okozhatja. A nyár közeledtével egyre fontosabb az elegendő folyadékmennyiség bevitele a szervezetnek.

Sajtból van a hegy - Sándor Tamás sajtmester

Sándor Tamásnak messzire kellett mennie ahhoz, hogy hazatérhessen. Az eredetileg szakácsvégzettségű borsodnádasdi fiatalember megjárta Svájcot, Olaszországot, majd úgy döntött, hogy szűkebb hazájában, a Bükkben létrehozza az ország egyik legkiválóbb sajtmanufaktúráját.

Kortárs konyhaművészet

Pesti Istvánt méltán tartják a legszebben tálaló magyar szakácsnak. Ételkölteményeit áprilistól már a Baldaszti's Kitchen étteremben kóstolhatjuk.

Aki borvidéket vett feleségül

"Azt nem tudom, borásznak születik-e az ember, de azt igen, hogy borász válhat abból, aki hisz abban, amit csinál" - vallja Bott Frigyes, aki tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy gyökeresen megváltoztatja addigi életét és borász lesz. Döntése nyomán egy egész borvidék tért magához. Így lett Bott Frigyes a Felvidék legelismertebb borásza.

A borász, akinek a szőlő a temploma

Két délvidéki borvidéket egyesít szellemiségében, miközben nemcsak visszaadja az egykoron híres Szerémi borvidék rangját, de olyan szőlőfajtákból készült borokkal lép a piacra, amelyekért a középkorban fejedelmek és királyok küldtek futárokat, no és erős szekereket persze, amelyek elbírják a hordókat. Maurer Oszkár igazán nem mondhatja, hogy nem született bele a jóba, igaz, a jóság útjának ösvényeit neki kellett kitaposnia.

Meglepő édességek a Váci desszert szalon

Bejárta a világot, luxushajókon és ötcsillagos szállodákban töltötte az inaséveit Mihályi László mestercukrász. A váci Desszert Szalon megálmodója, tulajdonosa két évvel ezelőtt az első és azóta is egyetlen magyarként képviselte hazánkat a világ legrangosabb cukrász-világbajnokságán Lyonban, a Cupe du Monde-on.

Harmat a menyországból

A víz után az emberiség második legkedveltebb itala, Kosztolányinál az álmodók bora, egy kínai bölcs szerint pedig a legédesebb harmat a mennyországból a tea. Persze nem a filteres tömegtea, hanem amit a főváros legjobb teaházaiban és szaküzleteiben találtunk.

Magyar szakácsok és cukrászok Londonban

Keményen dolgoznak, rokonszenvesek, lelkesek, és annyira szeretik a munkájukat, olyan alázatot tanúsítanak a szakmájuk, a mestereik, de akár a legegyszerűbb alapanyag iránt is, hogy élvezet hallgatni őket. Reméljük, hamarosan hazajönnek, és megmutatják, milyen szakácsok, cukrászok és emberek lettek odakint, a messzi Londonban.

Mennyi vizet igyunk egy nap?

Dehidratáció. Divatos szó. Tudjuk, hogy keveset és nem megfelelő folyadékot fogyasztunk. Pedig létkérdés. Az idős emberek 20-30 százaléka dehidratált, a kiszáradás pedig hatszorosára növeli a halálozás kockázatát.

Éltető víz

A felnőtt emberi szervezet 60%-a víz, amelyből már 1-2%-os veszteség fejfájást, fáradtságot és az állóképesség csökkenését okozhatja. A nyár közeledtével egyre fontosabb az elegendő folyadékmennyiség bevitele a szervezetnek.

Háború a koronavírussal: a vendéglők kapták az első sortüzet

Megjött az első kárenyhítő intézkedéscsomag, amit megkönnyebbüléssel fogadtak az általunk megkérdezett éttermekben, ahol azért küzdenek, hogy megtartsák a dolgozóikat, azért így is van, aki úgy érzi, hogy a sortűz lekaszálta őket. Az elbocsátás első hullámában pedig úgy tűnik, hogy a feketén foglalkoztató vállalkozók váltak meg a be nem jelentett embereiktől.

Az almás pitéjüknek már híre van

A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani, a cukrászat újhulláma viszont még nem szakította át a gátat: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, mi a korszerű cukrászat lényege?

Lehetsz szakács, cukrász kerülőút nélkül is!

Idén is több ezer fiatalnak kell döntenie a pályaválasztásról, a továbbtanulásról, akár általános, akár középiskolai tanulmányai vége felé jár. A „mi legyek, ha nagy leszek?” kérdésre természetesen az a helyes válasz, hogy mindenki olyan munkát válasszon, amiben tehetséges, amit szeret, amit örömmel végez – végső soron olyat, amivel boldog lesz. Ez lehet egyetemhez kötött, s lehet sokféle kreatív, ma nagyon keresett és biztos megélhetést nyújtó szakma, hivatás is.

Füvek, álmok, fűszerek. Etsberger Teréz biokosara

Múltnak maradványa, jövőnek esélye. Alighanem így nézne ki a világ, mint Etsberger Teréz bajai tanyája, ha az ember maga mögött hagyná a civilizációt. A föld mindent megad, ha jól bánnak vele – ezen a tanyán például gyógynövényt, fűszereket, zöldségeket –, és eltart néhány állatot is.

A borkóstolás megtanulható

Ha azt mondjuk, hogy a bor története szinte egyidős a civilizált ember történetével, több mint banalitás. Ha annyit állítunk: kultúránk része, az szintén kevés. De ha azt mondjuk, hogy a szőlő és a bor szeretete megtanít az alázatra, az önzetlenségre, a kudarcok elviselésére és emelkedett pillanatok szívből jövő átélésére, a „nem halogatom, mert most élek” érzés keresésére, már közelebb kerültünk az igazsághoz.

Aranyló boldogság

Tóth Zoltán tegezi méheit. A bábonymegyeri méhész nem akármilyen szakember: előbb filozófiadiplomát szerzett, és csak az egyetem elvégzése után tért vissza a méhek és a mézek birodalmába. Mint mondja, lenne mit tanulnunk az apró rovaroktól.

Körner András a zsidó ételekről

A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve ezekben a hetekben jelenik meg.

Aki borvidéket vett feleségül

"Azt nem tudom, borásznak születik-e az ember, de azt igen, hogy borász válhat abból, aki hisz abban, amit csinál" - vallja Bott Frigyes, aki tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy gyökeresen megváltoztatja addigi életét és borász lesz. Döntése nyomán egy egész borvidék tért magához. Így lett Bott Frigyes a Felvidék legelismertebb borásza.

A borász, akinek a szőlő a temploma

Két délvidéki borvidéket egyesít szellemiségében, miközben nemcsak visszaadja az egykoron híres Szerémi borvidék rangját, de olyan szőlőfajtákból készült borokkal lép a piacra, amelyekért a középkorban fejedelmek és királyok küldtek futárokat, no és erős szekereket persze, amelyek elbírják a hordókat. Maurer Oszkár igazán nem mondhatja, hogy nem született bele a jóba, igaz, a jóság útjának ösvényeit neki kellett kitaposnia.

Meglepő édességek a Váci desszert szalon

Bejárta a világot, luxushajókon és ötcsillagos szállodákban töltötte az inaséveit Mihályi László mestercukrász. A váci Desszert Szalon megálmodója, tulajdonosa két évvel ezelőtt az első és azóta is egyetlen magyarként képviselte hazánkat a világ legrangosabb cukrász-világbajnokságán Lyonban, a Cupe du Monde-on.

Harmat a menyországból

A víz után az emberiség második legkedveltebb itala, Kosztolányinál az álmodók bora, egy kínai bölcs szerint pedig a legédesebb harmat a mennyországból a tea. Persze nem a filteres tömegtea, hanem amit a főváros legjobb teaházaiban és szaküzleteiben találtunk.

Fiatal bikák, új csillagok

Egyikük bankot vezetett, a másik majdnem futballista lett, és volt, aki a bulik miatt kis híján félbehagyta borászati tanulmányait. Végül mind visszakanyarodtak a szőlőhöz. A szülők letették az alapokat, de a fiatalokra vár a feladat, hogy világmárkává tegyék a bikavért és az egri csillagot.

Rossz pincérekkel nincs jó étterem. Tóth Gábor

Az éttermek világa jelentősen megváltozott; ma már nem a törzshely szeretete, hanem az internetes divathullámok mozgatják a vendégeket. A legendás éttermi szakemberek, az ismert pincérek közül sokan már rég nyugdíjban vannak, a fiatalok pedig nem erről a pályáról álmodnak.

Mindenkinek jár a tisztességes sör

Remek társaság design köntösbe burkolva: Helmut, Katalin Cárnő, Charlie Firpo, és persze a Balatonvilágosi. A Hedon kisüzemi sörmárka azonban sokkal többre tör, mint meglovagolni a kézműves hullámot, nem kevesebbet tűztek ki célul, mint megújítani a hazai sörkultúrát. A nemes küldetést egy rendkívül elkötelezett, fiatal csapat vállalta magára, szerintük itt az ideje leszámolni az olyan hátráltató tényezőkkel, mint a silány minőség, a női fogyasztók mellőzése, és a túldimenzionált kézműves jelleg

„Ettem már kígyót, békát, tücsköt, bogarat” - Kiss Mariann

Kereskedőnek készült, szakács lett belőle. Sok helyen járt a világban, volt, ahol dolgozott, máshová a kíváncsisága vitte. Kiss Mariann séf évekig a New York-i Magyar Főkonzulátuson nagyköveteket, diplomatákat látott vendégül, de ő főzött Brad Pitt és Angelina Jolie népes családjára is a sztárpár budapesti forgatásának idején.

Sajtból van a hegy - Sándor Tamás sajtmester

Sándor Tamásnak messzire kellett mennie ahhoz, hogy hazatérhessen. Az eredetileg szakácsvégzettségű borsodnádasdi fiatalember megjárta Svájcot, Olaszországot, majd úgy döntött, hogy szűkebb hazájában, a Bükkben létrehozza az ország egyik legkiválóbb sajtmanufaktúráját.

Kortárs konyhaművészet

Pesti Istvánt méltán tartják a legszebben tálaló magyar szakácsnak. Ételkölteményeit áprilistól már a Baldaszti's Kitchen étteremben kóstolhatjuk.

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem