Megjelent a Magyar Konyha márciusi száma
2025. február 26-tól kapható az újságárusoknál.
2025. február 26-tól kapható az újságárusoknál.
Alpakáik a hely kedves kis reklámjai.
Másképp főzik a gulyást és a halászlevet, de nem csak ezeket érdemes megkóstolni Szlavóniában.
A fotós szemével a világ.
Új szereplők a gasztropalettán.
A Festeticsek gasztroöröksége is figyelemre méltó.
A SVÉT és a Toyota Sakura Kft. megalapította a Sakura-díjat.
Az Aranyszalaggal kitüntetett termelőhöz egészen Szerbiába, Bezdánig utartunk.
Ünnepeljük együtt Magyarország születésnapját Budapesten!
Változatok Csárdáskirálynőre litván, francia és magyar módra.
Nyelvében él a nemzet.
7 db egycsillagos, és 2 darab kétcsillagos étteremmel robog tovább a magyar gasztronómia!
Az étel mellé élményt is adott a szegényeknek.
A gasztroünnep szeptember 29. és október 2. között várja látogatóit.
Balaton környéki csárdajelenetekben gazdag vígjáték tart a mozikba!
„Amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is!”
A magazin mellé a legújabb, 2022-es Balaton kalauzt ajándéka adjuk!
A szikes talaj nem sok mindenre alkalmas, de a halgazdálkodásra tökéletes.
Idén 100 éves az Operaház: remek programokkal készülnek.
Kakaskodás, szócsaták, szerződéses kikötések, évtizedes sérelmek. A celebséfek egymást sem kímélik.
Magyar séfet igazolt a Costes Downtown.
Farsang: kocsonya, fánk és mulatás rogyásig.
Feltérképeztük Zala megye gasztronómiai kínálatát.
Szerelmek és intrikák szövevényes, buja sorozata.
Ha idén nem vesződne a főzéssel vagy csak kipróbálná, miket kínálnak a legjobb éttermek, mutatunk pár opciót.
Molnár Márk 20 év után tért haza Magyarországra. Most Budapest az N28-ban dolgozik.
A Magyarország étele 2022 szakácsverseny a Petőfi-emlékévhez kapcsolódik.
A mosoly országa október 22-től látható a Budapesti Operettszínházban.
Itt élnek a szomszédban, mégis kevéssé ismerjük szerethető konyhájukat.
A Légrádi testvérek Magyar utcai étterme a hazai és a külföldi elit vendéglője volt.
Felfedeztük és megmutatjuk a szerb konyha sokszínűségét.
Ha van ingyenebéd, akkor minden van?
Hogyan lehet maszkban úgy enni, hogy a maszk is fennmaradjon és az ember is jóllakjon?
Séfeket és cukrászokat kérdeztünk arról, mi az, ami nem hiányozhat náluk az ünnepi asztalról.
A Csárdáskirálynővel indít az Operett online.
Horváth Zoltán a tamburát metszőollóra cserélte.
Hogyan lettünk rendes polgári családból ilyen bohém bagázs? - A színészházaspár kulináris kalandjai.
Révai Miklós, az Under üzletvezetője.
A térség egyik legnevezetesebb turisztikai látványossága.
Arany János úgy lett (és maradt) pirospozsgás urak körében az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri mur
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Nincs még egy költőnk, aki annyit éhezett volna, mint ő.
Csörgő István lassan tizenhárom éve neveli a szépséges, elegáns pöttyökkel díszített pisztrángjait.
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
Pálinka éjszakája néven új kezdeményezéssel jelentkezett a Pálinka Nemzeti Tanács. Az elmúlt évtizedben eme különleges nemzeti italunk végre visszanyerte méltó rangját, köszönhetően a szigorú törvényi szabályozásnak, a termelők szakmai elkötelezettségének és a fogyasztók kitüntető figyelmének. Pálinkát – mértékkel - fogyasztani ma már nem ciki, nem valami lenézett vagy gyanús dolog. Ideje volt tehát megtenni a következő lépést, hogy a pálinka már ne csak aperitif italként jelenjen meg a gasztron
Igazi pálforduláson ment keresztül Rózsa Péter, aki a zöldségszövetség öltönyös-nyakkendős elnökeként egykor üldözte a biokertészeket. Ma már darutollas hajdúsági szalmakalapban, rézgombos posztómellényben jár, és napkeltétől napnyugtáig a virágoskúti földeken intézkedik.
Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...
Langer Gábor a Bábel és a Jankovich-kúria után vette át a séfstafétát pár hónapja a Kreinbacher Birtokon, ahol a nemzetközi tapasztalatait is bevetve kíván olyan konyhát felépíteni, amellyel az ország legjobbjai közé kerülhetnek: a Szent Jakab kagyló és a túrógombóc mindenesetre már több, mint ígéret.
A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.
A balatonfüredi Figula Pincészet mindig is különleges embereket vonzott. Ide járt Esterházy Péter és Freund Tamás világhírű agykutató. Mihály a családi pincészetet alapító legendás édesapa tudását és jó kedvét is megörökölte. A borász nemrég kapta meg a 2019 Borászok Borásza díjat.
Bíró Lajos a magyar gasztronómia egyik leghíresebb és egyben hírhedtebb alakja, a szakmában eltöltött ötven éve alatt pedig igazi fogalommá vált. A Bock Bisztró séfje nemrégiben életműdíjat is kapott. Most családi hagyományokról, remegős csuszáról, halászléről, disznóvágásról mesél.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Az éttermek világa jelentősen megváltozott; ma már nem a törzshely szeretete, hanem az internetes divathullámok mozgatják a vendégeket. A legendás éttermi szakemberek, az ismert pincérek közül sokan már rég nyugdíjban vannak, a fiatalok pedig nem erről a pályáról álmodnak.
Tavasszal semmire sem vágyunk jobban, mint a friss ízekre: nyersen is elropogtatjuk a répát, a spenótlevelet, még akkor is, ha eredetileg főzelék- alapanyagnak vásároltuk be a piacon. Mire felnövünk, legtöbbünk megbékél a zöldségekkel, amelyekkel bizony sok gyerek hadilábon áll.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha közös tesztjén egyik alapvető fűszerünk és zöldségünk, a vöröshagyma különböző célra alkalmas, különböző színű változatait vizsgálta a zsűri. Itt az eredmény!
Érsekcsanádon, a Rév Csárdában tudják,mitől lesz jó a hal meg a leve.
Somogyi Károly, a Baricska Csárda séfje mesélt a sparhelt mellett töltött gyerekkor emlékeiről.
Minden a Két Szerecsennel kezdődött. Vagyis inkább a bodzaszörppel – amit a Két Szerecsen tulajdonosa bevitt az éttermébe. Ez a sorsdöntő gesztus tette ugyanis a szentendrei Horváth Évát kistermelővé, mivel bebizonyosodott: a családon kívül is van kereslet házi készítésű szörpjeire, lekvárjaira.
A hazánkban járt utazók úti élményei is bizonyítják, hogy a csárdák, fogadók, korcsmák, kertvendéglők s velük a vendéglátás Magyarországon több száz éves múltra tekint vissza. Ám hazánk mára legkedveltebb nyaralóvidéke...
Merfelsz Gábor csak olyan bort készít a pincészetben, amilyet ő szeret. És mivel enni is szeret, a boraihoz ételeket kínál. Az foglalkoztatja, milyen lehet a szekszárdi borokhoz méltó gasztronómia.
Forster Zoltán, a rácalmási Jankovich Kúria séfjének a főzés, olyan mint a sport.
Visegrádon, Gullner Gyula szakácsfejedelem birodalmában jártunk.
Új szereplők a gasztropalettán.
A Festeticsek gasztroöröksége is figyelemre méltó.
A SVÉT és a Toyota Sakura Kft. megalapította a Sakura-díjat.
Ünnepeljük együtt Magyarország születésnapját Budapesten!
Változatok Csárdáskirálynőre litván, francia és magyar módra.
Nyelvében él a nemzet.
A gasztroünnep szeptember 29. és október 2. között várja látogatóit.
Balaton környéki csárdajelenetekben gazdag vígjáték tart a mozikba!
„Amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is!”
Idén 100 éves az Operaház: remek programokkal készülnek.
A Magyarország étele 2022 szakácsverseny a Petőfi-emlékévhez kapcsolódik.
A Csárdáskirálynővel indít az Operett online.
A térség egyik legnevezetesebb turisztikai látványossága.
Év elején szeretünk visszatekinteni az elmúlt esztendőre. Milyen éve volt a magyar gasztronómiának? Nyíltak új helyek? Vannak új piacok? Mi a tendencia a világban? Mi volt az év legfinomabb fogása?
A Magyar Konyha most induló sorozatában Közép-Európa gasztronómiájával foglalkozunk. Mi az a különös közép-európai életérzés, ami Krakkótól Dubrovnikig összeköti az itt élőket? Mi más, mint a konyha. Közép-Európa fájdalmas története során identitásának egyik legfontosabb záloga. A legnagyobb megbékélések mindig a fehér asztalnál köttetnek. Sorozatunk első állomásán Krakkó gasztronómiáját mutatjuk be.
2025. február 26-tól kapható az újságárusoknál.
Alpakáik a hely kedves kis reklámjai.
Másképp főzik a gulyást és a halászlevet, de nem csak ezeket érdemes megkóstolni Szlavóniában.
Az Aranyszalaggal kitüntetett termelőhöz egészen Szerbiába, Bezdánig utartunk.
7 db egycsillagos, és 2 darab kétcsillagos étteremmel robog tovább a magyar gasztronómia!
Az étel mellé élményt is adott a szegényeknek.
A magazin mellé a legújabb, 2022-es Balaton kalauzt ajándéka adjuk!
A szikes talaj nem sok mindenre alkalmas, de a halgazdálkodásra tökéletes.
Kakaskodás, szócsaták, szerződéses kikötések, évtizedes sérelmek. A celebséfek egymást sem kímélik.
Farsang: kocsonya, fánk és mulatás rogyásig.
Szerelmek és intrikák szövevényes, buja sorozata.
Ha idén nem vesződne a főzéssel vagy csak kipróbálná, miket kínálnak a legjobb éttermek, mutatunk pár opciót.
Molnár Márk 20 év után tért haza Magyarországra. Most Budapest az N28-ban dolgozik.
Itt élnek a szomszédban, mégis kevéssé ismerjük szerethető konyhájukat.
Ha van ingyenebéd, akkor minden van?
Séfeket és cukrászokat kérdeztünk arról, mi az, ami nem hiányozhat náluk az ünnepi asztalról.
Révai Miklós, az Under üzletvezetője.
Csörgő István lassan tizenhárom éve neveli a szépséges, elegáns pöttyökkel díszített pisztrángjait.
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
Pálinka éjszakája néven új kezdeményezéssel jelentkezett a Pálinka Nemzeti Tanács. Az elmúlt évtizedben eme különleges nemzeti italunk végre visszanyerte méltó rangját, köszönhetően a szigorú törvényi szabályozásnak, a termelők szakmai elkötelezettségének és a fogyasztók kitüntető figyelmének. Pálinkát – mértékkel - fogyasztani ma már nem ciki, nem valami lenézett vagy gyanús dolog. Ideje volt tehát megtenni a következő lépést, hogy a pálinka már ne csak aperitif italként jelenjen meg a gasztron
Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...
Langer Gábor a Bábel és a Jankovich-kúria után vette át a séfstafétát pár hónapja a Kreinbacher Birtokon, ahol a nemzetközi tapasztalatait is bevetve kíván olyan konyhát felépíteni, amellyel az ország legjobbjai közé kerülhetnek: a Szent Jakab kagyló és a túrógombóc mindenesetre már több, mint ígéret.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Tavasszal semmire sem vágyunk jobban, mint a friss ízekre: nyersen is elropogtatjuk a répát, a spenótlevelet, még akkor is, ha eredetileg főzelék- alapanyagnak vásároltuk be a piacon. Mire felnövünk, legtöbbünk megbékél a zöldségekkel, amelyekkel bizony sok gyerek hadilábon áll.
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha közös tesztjén egyik alapvető fűszerünk és zöldségünk, a vöröshagyma különböző célra alkalmas, különböző színű változatait vizsgálta a zsűri. Itt az eredmény!
Érsekcsanádon, a Rév Csárdában tudják,mitől lesz jó a hal meg a leve.
Minden a Két Szerecsennel kezdődött. Vagyis inkább a bodzaszörppel – amit a Két Szerecsen tulajdonosa bevitt az éttermébe. Ez a sorsdöntő gesztus tette ugyanis a szentendrei Horváth Évát kistermelővé, mivel bebizonyosodott: a családon kívül is van kereslet házi készítésű szörpjeire, lekvárjaira.
A hazánkban járt utazók úti élményei is bizonyítják, hogy a csárdák, fogadók, korcsmák, kertvendéglők s velük a vendéglátás Magyarországon több száz éves múltra tekint vissza. Ám hazánk mára legkedveltebb nyaralóvidéke...
Merfelsz Gábor csak olyan bort készít a pincészetben, amilyet ő szeret. És mivel enni is szeret, a boraihoz ételeket kínál. Az foglalkoztatja, milyen lehet a szekszárdi borokhoz méltó gasztronómia.
1100 ember sürög-forog már hetek óta, a hétvégén ünnepel Bodrogkeresztúr: a Mindenszent Havi Mulatság alkalmával minden évben hallat magáról a kis Bodrog-parti falu. Az idén hetedszerre megrendezett szüreti mulatság alkalmából 7 jó okot mondunk, amiért érdemes Bodrogkeresztúrra látogatni – nem csak ezen a hétvégén!
Étteremfronton a déli parton nem sok történik – írtuk egy évvel ezelőtti kalauzunkban. Idén szerencsére felül kellett vizsgálnunk álláspontunkat, és a déli part örömteli fejlődése miatt nyugodt szívvel bontottuk ketté étteremtoplistánkat. Északon azért persze még könnyebb volt feltölteni a lajstromot…
Húsvét után egy héttel, április 2-3-án tartják az idén immár két naposra tervezett Hú!SVÉT+7 szezonnyitó közönségtalálkozót. A tavaszi gasztro-piknik a Villányi borvidék legszebb falujában, az egy utcás Palkonyán kerül megrendezésre.
Az érsekcsanádi Rév csárda egyedülálló Magyarországon, ugyanis igazi halászlevet kínál. Tinusz Gábor tulajdonos és Kocsis Ferenc halfőzőmester „halászos halászlének” nevezi, hogy megkülönböztessék a mai magyar halászlé-realitástól.
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
Az érsekcsanádi Rév csárda egyedülálló Magyarországon, ugyanis igazi halászlevet kínál. Tinusz Gábor tulajdonos és Kocsis Ferenc halfőzőmester „halászos halászlének” nevezi, hogy megkülönböztessék a mai magyar halászlé-realitástól.
Nyáron a hal dukál. Magyarországon - tenger nem lévén - a tavi és folyami halaké a főszerep. Harcsát, fogast, keszeget szeretnénk enni, csak sajnos néha fagyasztott tengeri halat kapunk helyette. Azért van néhány halászcsárda, ahova érdemes betérni és előttünk még a szegedi és a dunaföldvári halászléfőző verseny is.
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére. Júniusi számunkban összegyűjtöttük a legjobb óbudai kisvendéglőket, mi most ízelítőül felsorolunk néhányat.
Az adventi időszakban az üzletek forgalma sokszor az egész éveset felülmúlja, különösen így van ez a cukrászdáknál és desszertkészítőknél. Az ünnepek közeledtével nagyon sok különleges gasztro ajándékcsomagot is készítenek. A bejglik, karácsonyi dísztorták mellett népszerűek..
A Balaton vonzáskörének két legjobb étterme változatlanul a szemesi Kistücsök és a veszprémi Chianti. Mögöttük azonban ott dübörögnek a többiek: az ínyenc polgári konyha és a falusi vendégasztal, a vidéki udvarház és a hagyományos családi kisvendéglő.
A Stílusos Vidéki Éttermiség programjai évek óta tömegeket vonzanak. Szeptember 7-én Debrecenben lesz a találkozó, a Békás-tó partján találkoznak a SVÉT konyhái.
A Majthényi Présház és Borozó teraszáról nyílik a balatonlellei Kishegy legszebb panorámája: a környék a gondos borászok és vendéglősök keze nyomán Provence szépségével vetekszik.
Mohácstól délre, egészen a Dráva dunai torkolatáig tart a drávaszögi népi kultúra, a sokácok, horvátok, magyarok, svábok és szerbek évszázados együttélése sajátos közös konyhát hozott létre. Az éttermek, csárdák büszkén kínálják a helyi specialitásokat, amelyekhez mindig akad bor valamelyik szomszédos pincéből. Mi most 12 olyan helyet ajánlunk, ahová érdemes betérni.
Itt a nyár, a fesztiválok ideje! Véget ért az iskolaév, a vizsgaidőszak, elkezdődött a nyári szabadságok ideje. Ilyenkor mindenki szeretné kipihenni magát és minél több élményben részt venni. Megkezdődtek országszerte a különböző fesztiválok is, melyek egészen...
Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a Tiszacsegei Halászcsárda legendás korhely harcsahalászlevét vagy a Baricska csárda harcsapaprikását. Szerencsére egyre több a ...
A Tisza-tó Magyarország rejtett kincse. A kedvesség, romlatlanság jellemzi azokat az általunk - újból - felkeresett helyeket, ahol a két évvel ezelőtti összeállításunkhoz képest mit sem változott a szíves vendéglátás, a kemény munkával megtartott minőség.
Vidékjáró Tematikus Napok keretében június 14-15. között Népi Íz-őrző Napok és Tájjelegű ételek kóstolója programsorozat lesz az ország több pontján. Ízelítőül néhány vendégcsalogató program a tematikus nap rendezvényeiből.
Kecskemét gasztronómiáját az elmúlt évtizedek, sőt évszázadok határozzák meg. A környékbeli vendéglősök a helyi termelőktől szerzik be a jó minőségű alapanyagokat, kunsági borokat és pálinkákat.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz.
Közeledik a karácsony, így szólni illik a töltött káposztáról. Szabályos oknyomozásban kísérli meg Cserna-Szabó András író és Segal Viktor séf kideríteni, mi is ünnepeink jeles ételének, a kolozsvári töltött káposztának az eredeti receptje.
Az Anyukám Mondta az éve étterme, a Tokaj Kikelet Pince az év borászata, Wolf András és Fekete Antonio az év konyhafőnökei, a Rév csárda kapta a kulináris örökség nevű kitüntetést, az év kisvendéglője pedig az Öreg Harang Borozó. Átadták a Gault&Millau díjakat és bemutattál a 2014-es kalauzt.
Az egykori bakonyi és az alföldi csárdák világa a múltté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya, az Ebgondolta, helyettük viszont járhatunk a ma is legendás halászcsárdákba, vagy éppen a nemrég megnyílt balatonfüredi Baricska csárdába.
A szegediek nem bírják megunni a halászlevet, megérzik, hol készítik friss halból a kedvencüket, tudják, melyik csárda színvonala esik, és melyik éppen a felkapott. Szegedre a turisták is halászlét enni érkeznek és kedvtelve ülnek be valamelyik étterembe vagy halászcsárdába.
Az Algyői Halászcsárda tudományát díjak is bizonyítják, de nem az a legfontosabb, hanem hogy az ország minden részéből érkeznek a vendégek, hogy megkóstolják Barta László halászlevét.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Van egy különleges magyar juhfajta, amiről hosszú ideig semmit sem tudtunk. Pontosabban ismét van egy újabb különleges magyar juhfajta, amiről ma már egyre többet tudunk: a gyimesi racka. Első számú szakértőjének sokan Földi Gyulát tartják.
Baranya legdélebbi csücske (a Drávaszög) ragaszkodik talán a leginkább gasztronómiai hagyományaihoz. A mohácsi sokácok busójárásával egy időben busók tűnnek fel a horvát-baranyai sokác falvakban is, cserépedényben fő a bab, szabad tűz lángja fölé teszik a halászlével teli bográcsot, majd ugyanennek lángja mellett füstölődik édessé a csíptetős ponty.
Sokszor emlegetik, hogy a magyarok csak karácsonykor esznek halat. Pedig a magyar halászlé könnyedén versenyre kelhet a francia bouillabaisse-szel, az olasz zuppa di pesce-vel vagy a híres horvát hallevessel. Merthogy a ma elterjedt paprikás változat előtt eleink is ecetes, citromos, boros halászleveket készítettek.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
"Áldott a Tisza tája, Magyarország Kánaánja!" - írta Juhász Gyula és sokan nem is tudják milyen fantasztikus kincsek rejtőznek a Magyarország második legnagyobb folyójának két partján. Tolcsva, Tiszatelek, Tiszacsege, Poroszló, Szolnok, Nagykörű, Algyő, Szeged. Halászcsárdák, éttermek, halsütők. Több mint negyven oldal a Tisza gasztronómiájáról.
Nyaraljunk a Tisza-parton, a Duna mellett vagy a Balaton partján, mindenhol egy jó halászlére vágyunk. A halászlevet említjük, ha tipikus magyar ételről kérdeznek és a halászlé az egyetlen halas fogás, amelyet beválasztottak a tíz legismertebb magyar étel közé.
Védjegyoltalom ide, nemzeti büszkeség oda, a pálinka nincs még jól meghatározva a köztudatban.
Bejárta a világot, luxushajókon és ötcsillagos szállodákban töltötte az inaséveit Mihályi László mestercukrász. A váci Desszert Szalon megálmodója, tulajdonosa két évvel ezelőtt az első és azóta is egyetlen magyarként képviselte hazánkat a világ legrangosabb cukrász-világbajnokságán Lyonban, a Cupe du Monde-on.
A fotós szemével a világ.
Magyar séfet igazolt a Costes Downtown.
Feltérképeztük Zala megye gasztronómiai kínálatát.
A mosoly országa október 22-től látható a Budapesti Operettszínházban.
A Légrádi testvérek Magyar utcai étterme a hazai és a külföldi elit vendéglője volt.
Felfedeztük és megmutatjuk a szerb konyha sokszínűségét.
Hogyan lehet maszkban úgy enni, hogy a maszk is fennmaradjon és az ember is jóllakjon?
Horváth Zoltán a tamburát metszőollóra cserélte.
Hogyan lettünk rendes polgári családból ilyen bohém bagázs? - A színészházaspár kulináris kalandjai.
Arany János úgy lett (és maradt) pirospozsgás urak körében az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri mur
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Nincs még egy költőnk, aki annyit éhezett volna, mint ő.
Igazi pálforduláson ment keresztül Rózsa Péter, aki a zöldségszövetség öltönyös-nyakkendős elnökeként egykor üldözte a biokertészeket. Ma már darutollas hajdúsági szalmakalapban, rézgombos posztómellényben jár, és napkeltétől napnyugtáig a virágoskúti földeken intézkedik.
A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.
A balatonfüredi Figula Pincészet mindig is különleges embereket vonzott. Ide járt Esterházy Péter és Freund Tamás világhírű agykutató. Mihály a családi pincészetet alapító legendás édesapa tudását és jó kedvét is megörökölte. A borász nemrég kapta meg a 2019 Borászok Borásza díjat.
Bíró Lajos a magyar gasztronómia egyik leghíresebb és egyben hírhedtebb alakja, a szakmában eltöltött ötven éve alatt pedig igazi fogalommá vált. A Bock Bisztró séfje nemrégiben életműdíjat is kapott. Most családi hagyományokról, remegős csuszáról, halászléről, disznóvágásról mesél.
Az éttermek világa jelentősen megváltozott; ma már nem a törzshely szeretete, hanem az internetes divathullámok mozgatják a vendégeket. A legendás éttermi szakemberek, az ismert pincérek közül sokan már rég nyugdíjban vannak, a fiatalok pedig nem erről a pályáról álmodnak.
Somogyi Károly, a Baricska Csárda séfje mesélt a sparhelt mellett töltött gyerekkor emlékeiről.
Forster Zoltán, a rácalmási Jankovich Kúria séfjének a főzés, olyan mint a sport.
Visegrádon, Gullner Gyula szakácsfejedelem birodalmában jártunk.
Oroszlán Szonja színésznő kétéves volt, mikor szülei Csopakon vettek telket egy kis faházzal.Gyermekkorától hozzászokott ahhoz, hogy a Balatonon másfajta ízvilág fogadja, mint Budapesten, mások az ételek, és mások az emberek is, akik az ételt felszolgálják. Oroszlán Szonjával beszélgettünk.
A Magyar Konyha stábja negyedik éve teszteli a tópart kulináris kínálatát. Idén ismert művészeket kérdeztünk meg arról, miért kedvelik a Balatont. Kéri Kitty és Trokán Anna színművészek Veszprém és környékének gasztronómiájáról meséltek.
Nem szeretnék illúziókat rombolni, de a televíziós főzős műsorokban nincs véletlen. A producer előre eldönti, hányszor káromkodhat Gordon Ramsay, Jamie Oliver laza öltözékét stylistok tervezik. Naivitás azt gondolni, hogy ezek a műsorvezetők az életben is ilyenek...
Interjú Kálmán Yvonne-kával.
Franciaországban tanulta a mesterséget. Több évet dolgozott Michelin-csillagos éttermekben.
A művészek mindig is szerették a hasukat. Goya lazacsteaket, Magritte almákat festett. Picasso a vallaurisi pékek négyágú kiflijét úgy helyezte az asztalra, mintha az ő megdagadt ujjai volnának. De kocsmát egyikük sem nyitott. Trombitás Tamás valószínűleg az egyetlen Munkácsy-díjas borász a világon. Most meg már vendéglős is.
Csoda, ha valakinek sikerül asztalt foglalnia az étterembe.Tízszeres a túljelentkezés!
Sokan „csak” Ferran Adrià kisöccsének tartják, de mára kiderült, legalább akkora tehetség, mint a fivére.
Ha egy desszert-őrült Vácott jár, biztos, hogy nem hagyja ki Mihályi László Desszert Szalonját.
Igazi pálforduláson ment keresztül Rózsa Péter, aki a zöldségszövetség öltönyös-nyakkendős elnökeként egykor üldözte a biokertészeket. Ma már darutollas hajdúsági szalmakalapban, rézgombos posztómellényben jár, és napkeltétől napnyugtáig a virágoskúti földeken intézkedik.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.
Akár a mesében. Mezőcsát felől érkezünk az ároktői révhez. Innen komppal jutunk a Tiszacsegei Halászcsárdához, ahol Duda, a Tisza szerelmese irányítja a konyhát.
A Balaton partján vigyázni kell. Egymást érik a cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk összegyűjteni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könnyű szívvel, de) felelősséget vállalunk.
A Kistücsök továbbra is a Balaton legjobb étterme. Akad néhány rokonszenves kísérlet, ám a tópartot változatlanul uralják a buszos, cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk össze szedni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könn