Ilyen a Mama főztje
Nagy SVÉT találkozó Tatán. Szeptember 28-29-én.
Sopronból, Budapestről, Noszvajból és Debrecenből ajánlunk gasztronómiai fesztiválokat.
A SVÉT és a Toyota Sakura Kft. megalapította a Sakura-díjat.
Sopron nem maradhat fesztivál nélkül, a fesztivál pedig Soproni nélkül.
Két év után Tatára érkezik a SVÉT. A Magyar Konyha standjának vendége: Borbás Marcsi!
Nyár: milyen jó lenne meginni egy hideg, kellemesen habzó sört.
Vajon át lehet-e úgy menni az ír fővároson, hogy ne ütközzünk bele egyetlen pubba sem?
Egyre nehezebb átlátni a magyar sörpiacot, de megpróbáljuk kibogozni a kraft-szálakat.
Tombolhat bármilyen divathullám, még mindig a klasszikus világos sörökből fogy a legtöbb.
Továbbképzés indít a vendéglátásban dolgozó szakemberek részére a Stílusos Vidéki Éttermiség.
Október első hétvégéjén kinyitnak a magyar kisüzemi sörfőzdék, visszatér a Nyitott Főzdék Napja!
Már előre sok vitát váltott ki a vadászati kiállítás. Vajon érdemes kimenni?
A borászat Etyeken és országosan is viszonyítási pont lett a negyed évszázad alatt.
Minél több helyi alapanyagot használnának föl a sörkészítés során.
A 7. Kenyérlelke fesztiválon gazdák, molnárok és pékek találkoznak.
A tradicionális magyar fajtákból készült borokat kedvelték leginkább.
Nem mindenki kedveli ezt a vörösbortípust, de talán csak addig, amíg meg nem kóstolt egy igazi kékfrankost.
Vashegyen jártunk, az osztrák határon, egy emelettel a hordóban érlelődő kékfrankosok fölött.
Egyre többen választják az országhatáron belül történő pihenést. (X)
Az érdi házi-sörfőző receptje alapján készült az új Soproni Óvatos Duhaj.
Meglátogattuk a kármelita nővéreket Magyarszéken, hiszen a konyhából is vezet út Istenhez.
A bódulat igazi kalandorai számára a forralt bor csak apácaitóka. Az igazi "pokolital" a krampampuli.
Az Etyeki Kúria több borát mérettette meg amerikai szakértők előtt.
Alig tudunk meg valamit, ha kézbe veszünk egy sört. Ezen változtatni kell!
Ez nem a megszokott szőlő, hanem az ötödik komlószüret a váli Uradalmi Sörmanufaktáraban.
Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.
A porter izgalmas sör: karakteres ízek, sötét szín, remek illat. Idehaza nem tartozik a megszokott fajták közé, de ha van értelme a lezajlott sörforradalomnak, az pont az, hogy ilyeneket is tölthetünk a hazai poharakba.
„Ezt a fajta gazdálkodást csak úgy lehet és csak úgy érdemes csinálni, ha az ember szívvel-lélekkel, éjjel-nappal benne van, ha együtt él a természettel” – mondja ifj. Varga Sándor, aki biodinamikus gazdaságot működtet a Szentgálhoz közeli Élő Bolygón.
A szlovák nem az a szóvicces nép: életem nagyjából felét köztük töltöttem el, de ez a második nyelvi poén, amin őszintén tudtam kacagni.
Tokaj-Hegyalja a világ legszebb vidéke, mindent meg kell tenni azért, hogy figyelmet kapjon, felemelkedjen. Ezt célozza a Hello Wood építészmustrája is, amit harmadik alkalommal rendeztek meg a térségben.
Masszív hab, bronzszínű test, csiklandozó komlós illatok: az új Soproni APA jól indít és a végén sem szerepel rosszul – megkóstoltuk a Heineken hazai leányvállalatának legújabb, frissen bemutatott sörét.
A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) alapvetően egy akkurátus nevelőnő, aki bármikor képes közbelépni – nem a buli érdekli, hanem a rend. Frakcionáló lombikkal a kezében nyitja ki a hűtő ajtaját, fejcsóválva vizsgálja a pizzavégeket, Bunsen-égővel főz kávét. Közben analizálja a málnaszörpöt, megnézi, van-e valami a szőnyeg alatt, sőt, még azt is ellenőrzi, hogy a srácok mostak-e fület lefekvés előtt. És ha valamit nem talál rendben, az nem marad titok.
Az év első igazi gyümölcse nemcsak finom, de amikor az eper ellepi a piaci standokat, a citrusféléket is sutba dobhatjuk: náluk is több C-vitamint tartalmaz. De számos más vitamin is található benne, emellett jelentékeny kalcium-, magnézium- és vasforrás.
Az időzítésen múlott: ha ezt két évvel ezelőtt lépi meg a Dreher, akkor biztos, hogy sokkal többen rajongják őket körül. A sok kukoricás, messziről kézművesnek látszó sörük után itt egy felsőerjesztésű, pale ale, amelybe – tüzijáték, fanfárok – végre kukoricagríz sem került. Kár, hogy a Soproni megelőzte őket.
Német és magyar, gazda és polgár, óvatos és kísérletező – Taschner Kurt személyiségében sok a látszólagos ellentmondás. A soproni Taschner Bor- és Pezsgőház nemcsak remek italokat, hanem igazi kultúrtörténetet is kínál.
Nincs jobb módszer a fogyasztók érdeklődésének felkeltésére, hűségének erősítésére a kóstolóknál, érdemes tehát a feltételek megteremtésébe fektetni – ezt tapasztalják a borászatok és a pálinkafőzdék országszerte. Nagy tételben termelőknél a gépészet korszerűsítése sem maradhat el, így a külföldi piacokra is több palackkal juthat.
Pár éve még minden új sörnek örültünk, ami különbnek tűnt a nagyipari, kukoricával olcsósított leveknél. Ma meg? A kínálat felpuffadásával van, hogy már csak megvonjuk a vállukat, vagy éppen ingatjuk a fejünket, hogy erre mi szükség volt?
Csak az nem vette észre a sörforradalmat, aki eddig egy pincében élt, bezárva. Az elmúlt évtizedben végbemenő feltámadás először cunaminak tűnt, de mostanra már csak békés hullámok maradtak. A lecsengést világosan jelzi az, hogy buli végére a multik is bevetették magukat a vízbe – vajon sikerül nekik a szörf?
Magyaros konyha és monarchikus hangulat jellemzi a soproni Erhardt családi éttermet.
Minden fantázianév mögött egy családi történet húzódik meg a kadarkájáról híres Eszterbauer-pince címkéin. A borászcsaládot a szekszárdi paraszt-polgári kultúráról, a legösszetartóbb borvidék sikeréről és a bikavér feltámadásáról kérdeztük.
Van, akinek fétis, másnak gagyi divathóbort: az IPA képes megosztani a sörösöket. Sokan most biztos szentségtörést kiáltanak, de a kézműves verziók után egy hazai multi is megmutatta, mire képesek. Még a forgalmazás előtt kóstoltuk meg a szűretlen Soproni Óvatos Duhajt.
Villány elmúlt évtizedeiről, és egy kis présházról mesélt a két borász. Boroktól a kifinomult csúcstételekig sok címkén találkozhatunk a villányi család nevével.
Hippokratész nemcsak a fogzásról, az aranyérről, az orvosi etikáról írt, hanem a borról is. A bölcs görög megemlíti, hogy a fűszeres forralt bor hasznos lehet meghűlés ellen, és segíti az emésztést.
Sokan próbálkoztak már azzal, hogy a fröccsöt palackba zárják és sörként árusítsák. Idén új magyar találmányként mutatkozik be a Vasuta fröccs, amely a fesztiválok itala címet szeretné elnyerni.
Genussland és Pannonische Küche. Ezzel a két szlogennel várja vendégeit a legkisebb osztrák tartomány. Genuss egyszerre jelent élvezetet, élményt (a Geschmack: íz, ízlés, illat), a „pannon konyha” meg a soknemzetiségű Monarchia világát takarja. Nekünk, magyaroknak első hallásra meghökkentő, hogy a gulyás, a töpörtyűs pogácsa tipikus osztrák étel, a szürke marha, a mangalica Burgenlandban őshonos, de hát nagy a világ és végtelen Isten állatkertje.
New York legjobb borszaküzleteiben ma külön sarkot szentelnek az osztrák boroknak. A forradalmi változáshoz nem kellett más, mint szigorú, kiskapuk nélküli bortörvény, technológiai innováció, világlátott borászok. Pedig egyszer már lenullázták a borvilágukat.
Húsvét után egy héttel, április 2-3-án tartják az idén immár két naposra tervezett Hú!SVÉT+7 szezonnyitó közönségtalálkozót. A tavaszi gasztro-piknik a Villányi borvidék legszebb falujában, az egy utcás Palkonyán kerül megrendezésre.
November 11. Márton ünnepe, a régi népi kalendáriumban a tél kezdete, a gasztronómiában a libaevés napja. Márton nap ma már a fesztiválok ideje, alig találunk éttermet, amely ne készülne libanapi menüsorral.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.
Nehéz eldönteni, hogy magyar vagy inkább osztrák a soproni országhatáron épült csokoládémanufaktúra. A családi vállalkozásban készülő kézműves bonbonok, táblás csokoládék...
A szabadságharcunkat leverő osztrákok sörrel koccintottak az aradi vértanúk kivégzésekor. Egy legenda, aminek ma már tudjuk, hogy semmi történelmi alapja, és valószínűleg a korabeli boros lobbi számlájára írható az elterjesztése. Mégis vajon milyen sör lehetett akkoriban a korsókban? A Szent András Sörfőzde új különlegességével éppen a Monarchia korának ízeit szeretné felidézni.
Február 17, húshagyó kedd. Ezt követő napon, hamvazószerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A sopronbánfalvi kolostorban ma már nem a pálos szerzetesek és a karmelita nővérek, hanem a felújított Kolostor étterem vendégei választhatnak böjti fogásoka
Különleges eseményre számíthatnak február 14-én a borrajongók, hiszen a budapesti Millenáris két csarnokában 220 borászat és 30 gasztronómiai kiállító mutatja majd be borait és termékeit!
Az adventi időszakban az üzletek forgalma sokszor az egész éveset felülmúlja, különösen így van ez a cukrászdáknál és desszertkészítőknél. Az ünnepek közeledtével nagyon sok különleges gasztro ajándékcsomagot is készítenek. A bejglik, karácsonyi dísztorták mellett népszerűek..
A Stílusos Vidéki Éttermiség programjai évek óta tömegeket vonzanak. Szeptember 7-én Debrecenben lesz a találkozó, a Békás-tó partján találkoznak a SVÉT konyhái.
Az egri borvidék borai - így az egri bikavér is - megbízhatóak, stabilak, jó minőségűek még az olcsó árkategóriában is - mondja Simon Péter, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató helyettese.
A Bujdosó család élete a szőlő körül forog, hiszen mindannyian értenek hozzá. Amíg a nagypapa által kifogott halat sütik, megvitatják, melyik dűlőbe mit érdemes ültetni. Közben fürkészik az eget, alkalmas-e az idő arra, hogy felvonják a vitorlát és vízre szálljanak. Hiába, dél-balatoniak.
Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a Tiszacsegei Halászcsárda legendás korhely harcsahalászlevét vagy a Baricska csárda harcsapaprikását. Szerencsére egyre több a ...
A Tisza-tó Magyarország rejtett kincse. A kedvesség, romlatlanság jellemzi azokat az általunk - újból - felkeresett helyeket, ahol a két évvel ezelőtti összeállításunkhoz képest mit sem változott a szíves vendéglátás, a kemény munkával megtartott minőség.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény
A Duna borrégió nem olyan patinás, mint Eger vagy Villány, ugyanakkor ez Magyarország legnagyobb bortermelő vidéke, ahol a forró homoktalaj friss és üdén száraz borokat terem. Az alföldi borokról beszélget vendégeivel a műsorvezető Kovács “Kokó” István a Borvacsora asztala mellett, az M1 műsorán.
Ha Sopron, akkor kékfrankos. Kevés borvidék van ennyire összekapcsolódva egy szőlőfajtával, de Sopron neve egybeforrt a kékfrankossal, olyannyira, hogy még helyi pénz is született belőle, a kékfrank. Így igazságos, hiszen a legenda szerint a kékfrankost egykor a pénzről nevezték el, most tehát a borról neveznek el pénzt. Sopronnal folytatódik a Borvacsora az M1-en.
A szekszárdi borvidék a kadarka talaja, és Eger mellett kizárólag ezen a környéken lehet bikavérnek keresztelni borokat. Itt a török időkben is folyt a borászat, állítólag még a felséges padisah alattvalói sem tudtak ellenállni a jóféle helyi vöröseknek. Szekszárd borairól, múltjáról és jövőjéről, a környék ízeiről szól a Borvacsora következő adása az M1-en. Akik beszélgetnek: Heimann Zoltán, Rácz Zsuzsa, Nacsa Olivér, és természetesen a műsorvezető Kovács “Kokó” István.
Augusztustól újra látható az M1 műsorán a Borvacsora, amelyben a magyar borrégiókat mutatják be, boraikkal, ételeikkel, helyi jellegzetességeikkel. A műsorvezető és a meghívott vendégek egy-egy remek bor és hozzájuk illő, a vidék termékeit bemutató fogások mellett beszélgetnek borról és életről.
Évjárat, borvidék, borász, szőlőfajta, ár. Hogyan válasszunk bort, ha nem borásztól, hanem a közértben vásárolunk? Lehet egyáltalán címke alapján bort választani?
Öntörvényű személyiség, sokak szemében példakép, a szó nemes értelmében vett kézműves. Ráspi a magyar gasztronómia úttörőinek egyike - borász, szakács, étteremtulajonos. A Gault&Millau Magyarország 2012-ben őt illette az "Év gasztronómusa" címmel.
Ha van búzasör miért ne lehetne köleses sör. Így gondolkodott Szilágyi András és laboratóriumban kikísérletezte az új magyar sörkülönlegességet.
Gasztrokönyvesbolt sajnos Magyarországon nem létezik. Bármennyire sokat beszélünk is mostanában az asztal örömeiről, a magyar kulinária történetéről, az érdeklődés még nincs akkora, hogy önálló boltot eltartana. Akad persze néhány hely, ahol a hagyományos televíziós "sztárszakácsok" receptgyűjteményein kívül érdekesebb hazai vagy külföldi munkák (esetleg gasztrofilmek is) fellelhetők, ám ezek többnyire tiszavirág-életűek.
Tíz éve nem eszem hibridet, génmanipulált húst, ipari aromát. Csak a saját állataimat, melyek hihetetlen nyugalomban, stresszmentesen élnek itt, a Káli-medencében. (Szeremley Huba)
A közelmúltban internetes közvélemény-kutatás zajlott, mely azt volt hivatott kideríteni, melyik Magyarország kedvenc étele. A legtöbb szavazat az Újházi-tyúkhúslevesre érkezett. Meglepően jó eredmény ez egy olyan fogástól, ami tulajdonképpen nem is létezik. De ne szaladjunk ennyire előre.
Sopronból, Budapestről, Noszvajból és Debrecenből ajánlunk gasztronómiai fesztiválokat.
A SVÉT és a Toyota Sakura Kft. megalapította a Sakura-díjat.
Sopron nem maradhat fesztivál nélkül, a fesztivál pedig Soproni nélkül.
Két év után Tatára érkezik a SVÉT. A Magyar Konyha standjának vendége: Borbás Marcsi!
Továbbképzés indít a vendéglátásban dolgozó szakemberek részére a Stílusos Vidéki Éttermiség.
Október első hétvégéjén kinyitnak a magyar kisüzemi sörfőzdék, visszatér a Nyitott Főzdék Napja!
A borászat Etyeken és országosan is viszonyítási pont lett a negyed évszázad alatt.
Minél több helyi alapanyagot használnának föl a sörkészítés során.
A 7. Kenyérlelke fesztiválon gazdák, molnárok és pékek találkoznak.
A tradicionális magyar fajtákból készült borokat kedvelték leginkább.
Az Etyeki Kúria több borát mérettette meg amerikai szakértők előtt.
Nyár: milyen jó lenne meginni egy hideg, kellemesen habzó sört.
Vajon át lehet-e úgy menni az ír fővároson, hogy ne ütközzünk bele egyetlen pubba sem?
Egyre nehezebb átlátni a magyar sörpiacot, de megpróbáljuk kibogozni a kraft-szálakat.
Tombolhat bármilyen divathullám, még mindig a klasszikus világos sörökből fogy a legtöbb.
Már előre sok vitát váltott ki a vadászati kiállítás. Vajon érdemes kimenni?
Nem mindenki kedveli ezt a vörösbortípust, de talán csak addig, amíg meg nem kóstolt egy igazi kékfrankost.
Egyre többen választják az országhatáron belül történő pihenést. (X)
Az érdi házi-sörfőző receptje alapján készült az új Soproni Óvatos Duhaj.
Meglátogattuk a kármelita nővéreket Magyarszéken, hiszen a konyhából is vezet út Istenhez.
A bódulat igazi kalandorai számára a forralt bor csak apácaitóka. Az igazi "pokolital" a krampampuli.
Alig tudunk meg valamit, ha kézbe veszünk egy sört. Ezen változtatni kell!
Ez nem a megszokott szőlő, hanem az ötödik komlószüret a váli Uradalmi Sörmanufaktáraban.
Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.
A porter izgalmas sör: karakteres ízek, sötét szín, remek illat. Idehaza nem tartozik a megszokott fajták közé, de ha van értelme a lezajlott sörforradalomnak, az pont az, hogy ilyeneket is tölthetünk a hazai poharakba.
Tokaj-Hegyalja a világ legszebb vidéke, mindent meg kell tenni azért, hogy figyelmet kapjon, felemelkedjen. Ezt célozza a Hello Wood építészmustrája is, amit harmadik alkalommal rendeztek meg a térségben.
Masszív hab, bronzszínű test, csiklandozó komlós illatok: az új Soproni APA jól indít és a végén sem szerepel rosszul – megkóstoltuk a Heineken hazai leányvállalatának legújabb, frissen bemutatott sörét.
A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) alapvetően egy akkurátus nevelőnő, aki bármikor képes közbelépni – nem a buli érdekli, hanem a rend. Frakcionáló lombikkal a kezében nyitja ki a hűtő ajtaját, fejcsóválva vizsgálja a pizzavégeket, Bunsen-égővel főz kávét. Közben analizálja a málnaszörpöt, megnézi, van-e valami a szőnyeg alatt, sőt, még azt is ellenőrzi, hogy a srácok mostak-e fület lefekvés előtt. És ha valamit nem talál rendben, az nem marad titok.
Az év első igazi gyümölcse nemcsak finom, de amikor az eper ellepi a piaci standokat, a citrusféléket is sutba dobhatjuk: náluk is több C-vitamint tartalmaz. De számos más vitamin is található benne, emellett jelentékeny kalcium-, magnézium- és vasforrás.
Az időzítésen múlott: ha ezt két évvel ezelőtt lépi meg a Dreher, akkor biztos, hogy sokkal többen rajongják őket körül. A sok kukoricás, messziről kézművesnek látszó sörük után itt egy felsőerjesztésű, pale ale, amelybe – tüzijáték, fanfárok – végre kukoricagríz sem került. Kár, hogy a Soproni megelőzte őket.
Pár éve még minden új sörnek örültünk, ami különbnek tűnt a nagyipari, kukoricával olcsósított leveknél. Ma meg? A kínálat felpuffadásával van, hogy már csak megvonjuk a vállukat, vagy éppen ingatjuk a fejünket, hogy erre mi szükség volt?
Csak az nem vette észre a sörforradalmat, aki eddig egy pincében élt, bezárva. Az elmúlt évtizedben végbemenő feltámadás először cunaminak tűnt, de mostanra már csak békés hullámok maradtak. A lecsengést világosan jelzi az, hogy buli végére a multik is bevetették magukat a vízbe – vajon sikerül nekik a szörf?
Van, akinek fétis, másnak gagyi divathóbort: az IPA képes megosztani a sörösöket. Sokan most biztos szentségtörést kiáltanak, de a kézműves verziók után egy hazai multi is megmutatta, mire képesek. Még a forgalmazás előtt kóstoltuk meg a szűretlen Soproni Óvatos Duhajt.
Sokan próbálkoztak már azzal, hogy a fröccsöt palackba zárják és sörként árusítsák. Idén új magyar találmányként mutatkozik be a Vasuta fröccs, amely a fesztiválok itala címet szeretné elnyerni.
Genussland és Pannonische Küche. Ezzel a két szlogennel várja vendégeit a legkisebb osztrák tartomány. Genuss egyszerre jelent élvezetet, élményt (a Geschmack: íz, ízlés, illat), a „pannon konyha” meg a soknemzetiségű Monarchia világát takarja. Nekünk, magyaroknak első hallásra meghökkentő, hogy a gulyás, a töpörtyűs pogácsa tipikus osztrák étel, a szürke marha, a mangalica Burgenlandban őshonos, de hát nagy a világ és végtelen Isten állatkertje.
Húsvét után egy héttel, április 2-3-án tartják az idén immár két naposra tervezett Hú!SVÉT+7 szezonnyitó közönségtalálkozót. A tavaszi gasztro-piknik a Villányi borvidék legszebb falujában, az egy utcás Palkonyán kerül megrendezésre.
November 11. Márton ünnepe, a régi népi kalendáriumban a tél kezdete, a gasztronómiában a libaevés napja. Márton nap ma már a fesztiválok ideje, alig találunk éttermet, amely ne készülne libanapi menüsorral.
A szabadságharcunkat leverő osztrákok sörrel koccintottak az aradi vértanúk kivégzésekor. Egy legenda, aminek ma már tudjuk, hogy semmi történelmi alapja, és valószínűleg a korabeli boros lobbi számlájára írható az elterjesztése. Mégis vajon milyen sör lehetett akkoriban a korsókban? A Szent András Sörfőzde új különlegességével éppen a Monarchia korának ízeit szeretné felidézni.
Február 17, húshagyó kedd. Ezt követő napon, hamvazószerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A sopronbánfalvi kolostorban ma már nem a pálos szerzetesek és a karmelita nővérek, hanem a felújított Kolostor étterem vendégei választhatnak böjti fogásoka
Különleges eseményre számíthatnak február 14-én a borrajongók, hiszen a budapesti Millenáris két csarnokában 220 borászat és 30 gasztronómiai kiállító mutatja majd be borait és termékeit!
Az adventi időszakban az üzletek forgalma sokszor az egész éveset felülmúlja, különösen így van ez a cukrászdáknál és desszertkészítőknél. Az ünnepek közeledtével nagyon sok különleges gasztro ajándékcsomagot is készítenek. A bejglik, karácsonyi dísztorták mellett népszerűek..
A Stílusos Vidéki Éttermiség programjai évek óta tömegeket vonzanak. Szeptember 7-én Debrecenben lesz a találkozó, a Békás-tó partján találkoznak a SVÉT konyhái.
Az egri borvidék borai - így az egri bikavér is - megbízhatóak, stabilak, jó minőségűek még az olcsó árkategóriában is - mondja Simon Péter, az Agrármarketing Centrum vezérigazgató helyettese.
Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a Tiszacsegei Halászcsárda legendás korhely harcsahalászlevét vagy a Baricska csárda harcsapaprikását. Szerencsére egyre több a ...
A Tisza-tó Magyarország rejtett kincse. A kedvesség, romlatlanság jellemzi azokat az általunk - újból - felkeresett helyeket, ahol a két évvel ezelőtti összeállításunkhoz képest mit sem változott a szíves vendéglátás, a kemény munkával megtartott minőség.
A Duna borrégió nem olyan patinás, mint Eger vagy Villány, ugyanakkor ez Magyarország legnagyobb bortermelő vidéke, ahol a forró homoktalaj friss és üdén száraz borokat terem. Az alföldi borokról beszélget vendégeivel a műsorvezető Kovács “Kokó” István a Borvacsora asztala mellett, az M1 műsorán.
Ha Sopron, akkor kékfrankos. Kevés borvidék van ennyire összekapcsolódva egy szőlőfajtával, de Sopron neve egybeforrt a kékfrankossal, olyannyira, hogy még helyi pénz is született belőle, a kékfrank. Így igazságos, hiszen a legenda szerint a kékfrankost egykor a pénzről nevezték el, most tehát a borról neveznek el pénzt. Sopronnal folytatódik a Borvacsora az M1-en.
A szekszárdi borvidék a kadarka talaja, és Eger mellett kizárólag ezen a környéken lehet bikavérnek keresztelni borokat. Itt a török időkben is folyt a borászat, állítólag még a felséges padisah alattvalói sem tudtak ellenállni a jóféle helyi vöröseknek. Szekszárd borairól, múltjáról és jövőjéről, a környék ízeiről szól a Borvacsora következő adása az M1-en. Akik beszélgetnek: Heimann Zoltán, Rácz Zsuzsa, Nacsa Olivér, és természetesen a műsorvezető Kovács “Kokó” István.
Augusztustól újra látható az M1 műsorán a Borvacsora, amelyben a magyar borrégiókat mutatják be, boraikkal, ételeikkel, helyi jellegzetességeikkel. A műsorvezető és a meghívott vendégek egy-egy remek bor és hozzájuk illő, a vidék termékeit bemutató fogások mellett beszélgetnek borról és életről.
Évjárat, borvidék, borász, szőlőfajta, ár. Hogyan válasszunk bort, ha nem borásztól, hanem a közértben vásárolunk? Lehet egyáltalán címke alapján bort választani?
Öntörvényű személyiség, sokak szemében példakép, a szó nemes értelmében vett kézműves. Ráspi a magyar gasztronómia úttörőinek egyike - borász, szakács, étteremtulajonos. A Gault&Millau Magyarország 2012-ben őt illette az "Év gasztronómusa" címmel.
Ha van búzasör miért ne lehetne köleses sör. Így gondolkodott Szilágyi András és laboratóriumban kikísérletezte az új magyar sörkülönlegességet.
Gasztrokönyvesbolt sajnos Magyarországon nem létezik. Bármennyire sokat beszélünk is mostanában az asztal örömeiről, a magyar kulinária történetéről, az érdeklődés még nincs akkora, hogy önálló boltot eltartana. Akad persze néhány hely, ahol a hagyományos televíziós "sztárszakácsok" receptgyűjteményein kívül érdekesebb hazai vagy külföldi munkák (esetleg gasztrofilmek is) fellelhetők, ám ezek többnyire tiszavirág-életűek.
Tíz éve nem eszem hibridet, génmanipulált húst, ipari aromát. Csak a saját állataimat, melyek hihetetlen nyugalomban, stresszmentesen élnek itt, a Káli-medencében. (Szeremley Huba)
A közelmúltban internetes közvélemény-kutatás zajlott, mely azt volt hivatott kideríteni, melyik Magyarország kedvenc étele. A legtöbb szavazat az Újházi-tyúkhúslevesre érkezett. Meglepően jó eredmény ez egy olyan fogástól, ami tulajdonképpen nem is létezik. De ne szaladjunk ennyire előre.
Vashegyen jártunk, az osztrák határon, egy emelettel a hordóban érlelődő kékfrankosok fölött.
„Ezt a fajta gazdálkodást csak úgy lehet és csak úgy érdemes csinálni, ha az ember szívvel-lélekkel, éjjel-nappal benne van, ha együtt él a természettel” – mondja ifj. Varga Sándor, aki biodinamikus gazdaságot működtet a Szentgálhoz közeli Élő Bolygón.
Német és magyar, gazda és polgár, óvatos és kísérletező – Taschner Kurt személyiségében sok a látszólagos ellentmondás. A soproni Taschner Bor- és Pezsgőház nemcsak remek italokat, hanem igazi kultúrtörténetet is kínál.
Nincs jobb módszer a fogyasztók érdeklődésének felkeltésére, hűségének erősítésére a kóstolóknál, érdemes tehát a feltételek megteremtésébe fektetni – ezt tapasztalják a borászatok és a pálinkafőzdék országszerte. Nagy tételben termelőknél a gépészet korszerűsítése sem maradhat el, így a külföldi piacokra is több palackkal juthat.
Magyaros konyha és monarchikus hangulat jellemzi a soproni Erhardt családi éttermet.
Minden fantázianév mögött egy családi történet húzódik meg a kadarkájáról híres Eszterbauer-pince címkéin. A borászcsaládot a szekszárdi paraszt-polgári kultúráról, a legösszetartóbb borvidék sikeréről és a bikavér feltámadásáról kérdeztük.
Villány elmúlt évtizedeiről, és egy kis présházról mesélt a két borász. Boroktól a kifinomult csúcstételekig sok címkén találkozhatunk a villányi család nevével.
New York legjobb borszaküzleteiben ma külön sarkot szentelnek az osztrák boroknak. A forradalmi változáshoz nem kellett más, mint szigorú, kiskapuk nélküli bortörvény, technológiai innováció, világlátott borászok. Pedig egyszer már lenullázták a borvilágukat.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.
Nehéz eldönteni, hogy magyar vagy inkább osztrák a soproni országhatáron épült csokoládémanufaktúra. A családi vállalkozásban készülő kézműves bonbonok, táblás csokoládék...
A Bujdosó család élete a szőlő körül forog, hiszen mindannyian értenek hozzá. Amíg a nagypapa által kifogott halat sütik, megvitatják, melyik dűlőbe mit érdemes ültetni. Közben fürkészik az eget, alkalmas-e az idő arra, hogy felvonják a vitorlát és vízre szálljanak. Hiába, dél-balatoniak.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény