Ilyen a tea, ha Magyarországon terem
Vácon terem a magyar tea.
ifj. Gál Tibor egri borásszal beszélgettünk bikavérről és sok minden másról.
A díj a pannonhalmi Apátsági Pincészet borászánál landolt.
Megduplázódott tavalyhoz képest a kardamom ára, de úgy tűnik, ez a kisebbik gond.
Kinek jutott eszébe, hogy szőlőt termesszen a Góbi-sivatagban? És milyen lehet a finn szürkebarát?
Árfolyamkilengések, spekulánsok, alternatív alapanyagok és a klímaváltozás – miből és mennyiért lesz csokoládé
Az olaszok, a spanyolok, a görögök konyhája nélkül hol is tartana a gasztronómia?
A kávébab nélküli kávé jobb a környezetnek, állítja egy induló vállalkozás.
Az extrém csapadékhiány okolható azért, hogy leállt Franciaország egyik legrégebbi sajtjának gyártása.
Harmonikus hármasok a nyári konyhából: csak az arányokra kell figyelni!
A klímaváltozásnak lehet némi pozitív hozadéka is, de csak akkor, ha időben lépnek az érintettek.
A Homokháti őszibarack pálinka kapott uniós oltalmat.
A klímaváltozás már trópusi zöldségek termesztését is lehetővé teszi nálunk.
A méretében egyedülálló beltéri gazdaságot Pennsylvaniában működtetik majd.
Egy tanulmány a globális felmelegedés és a kávébabok minőségének kapcsolatát vizsgálta – nincsenek jó híreink.
A klímaváltozás miatt harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben Magyarországon.
Mi lett volna a menü, ha a mai karácsonyoknak megfelelően ünneplik Jézus születésnapját?
A Nagy-Kevély lábánál van egy icipici boltocska, amely Spanyolország ízeit kínálja a magyar vásárlóknak.
A boldogság szigete. Így hívják a spanyolok a világ legszebb strandjaival büszkélkedő Formenterát.
A Kistehén Zenekar alapítója, Kollár-Klemencz László mesél természetközeli életmódjukról.
A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért.
Nem is a fagy a legnagyobb baj, inkább a korai rügyfakadás.
Az ENSZ kiadta 3000 oldalas, új jelentését, és a benne szereplő megállapítások cseppet sem szívderítőek.
Személyre szabva vezet a fenntarthatóság felé a WWF Magyarország applikációja.
Illatos fűszerek, káprázatos ízek, különleges receptek: az arab konyha ramadánkor mutatja a legszebb arcát.
Hogyan teremhet a mi kertünkben a környék legszebb kápiája?
A század végére mindenütt a mediterrán klímára kell készülni.
18 ezer hektár amazóniai esőerdő megóvásával ellensúlyozza ökológiai lábnyomát.
A biológiai sokszínűség megőrzése az emberiség elemi érdeke.
A borogyinói rozskenyér nem könnyű bagett, és az elkészítéséhez se álljunk könnyedén.
A sáfrány nem csupán mennyei fűszer, de még orvosságnak is kiváló.
A citrusfélék fogyasztása a karácsonyi időszakban tetőzik.
Egy nap alatt elkelt az “English Nouveau” néven piacra dobott angol újbor.
Az erdő kincsei: az erdőjárás és a gyűjtögetés ma már nem csak a skandináv új konyha sajátossága.
Ez nem a megszokott szőlő, hanem az ötödik komlószüret a váli Uradalmi Sörmanufaktáraban.
A Ryan Reynolds résztulajdonában álló márkáért csaknem 180 milliárd forintnak megfelelő összeget fizettek.
Egy jó pohár bort négy fal között is lehet élvezni, főleg most, hogy a kiszállításoknak hála a kiválasztott palackok egészen az ajtóig jönnek. Szakértői segítség híján a gazdag online kínálat okozhat némi fejtörést, de Tóth Adrienn nemzetközi borakadémikus tanácsaival jó eséllyel a megfelelő palackokra esik majd a választás.
Megduplázódott tavalyhoz képest a kardamom ára, de úgy tűnik, ez a kisebbik gond.
Árfolyamkilengések, spekulánsok, alternatív alapanyagok és a klímaváltozás – miből és mennyiért lesz csokoládé
A kávébab nélküli kávé jobb a környezetnek, állítja egy induló vállalkozás.
Az extrém csapadékhiány okolható azért, hogy leállt Franciaország egyik legrégebbi sajtjának gyártása.
A Homokháti őszibarack pálinka kapott uniós oltalmat.
A klímaváltozás miatt harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben Magyarországon.
A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért.
Személyre szabva vezet a fenntarthatóság felé a WWF Magyarország applikációja.
Hogyan teremhet a mi kertünkben a környék legszebb kápiája?
A század végére mindenütt a mediterrán klímára kell készülni.
18 ezer hektár amazóniai esőerdő megóvásával ellensúlyozza ökológiai lábnyomát.
A Ryan Reynolds résztulajdonában álló márkáért csaknem 180 milliárd forintnak megfelelő összeget fizettek.
Sok borkedvelő azt gondolja, hogy a legszebb borok még mindig Európából származnak.
Bulgária? Az idősebbeknek a nyári üdülés emléke Szocsiban, vagy valahol másutt a Fekete-tenger partján. A legtöbb fiatal számára azonban csak egy olyan hely, amelyiken „még át kell menni”, hogy elérjék Görögországot, vagy Törökországot. Pedig a vidék csodálatos tájaival, színes kultúrájával nagyon sok élményt tartogat a turisták számára.
Még el sem kezdődik igazán a forradalom, Petőfi Sándor március 16-án máris visszatér a Pilvaxba, de nem, dehogy kér inni, mert tegnap is mi lett belőle! Így van ez a mai kávéházakkal és forradalmárokkal is: épp csak kezdjük ízlelgetni a speciality kávéház fogalmát, pláne az ilyen jelzővel illetett kávékat, erre tessék, jönnek a partizánok és azt mondják, térjünk vissza a vendéghez. Aminek legalább utóbbiak igaz szívből örülnek, mert manapság úgy fest a dolog, hogy egy jó kávé elfogyasztásához ki
Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.
Föníciai, római, arab befolyás, a mesés India és Kína fűszerei, a brazil őserdők terményei mind szerepelnek a lisszaboni konyha alapanyagai között. A legfinomabb fogások mégis az óceán mélyéről érkeznek. Nincs még egy nép, amelyik ennyi halat enne Európában, és kevés az olyan város, ahol a korszerű, modern konyha ilyen könnyen a mindennapok része lett.
Az elmúlt napokban történelmi lehetőséget kapott a magyar gasztronómia. "Megismertek, megkedveltek és várnak vissza minket" – fogalmazott a Costes séfje a San Sabastián-i szereplés után. Sikerélményekkel telve érkeztek haza a magyarok a legfontosabb gasztronómiai világkonferenciáról, a Gastronomikáról.
A világ ötven legjobb éttermét rangsoroló listán egyetlen olyan város szerepel, amely két hellyel is ott van az első 15-ben. Nem, nem Párizs vagy Tokió, nem is valamelyik baszk vagy skandináv település, hanem Lima, Peru fővárosa. Az országé, amely kulinárisan sokáig leginkább arról volt ismert, hogy a tengerimalacok arrafelé nem végelgyengülésben halnak meg.
Egy eldugott kis andalúz faluban a helyi kecskék és juhok tejéből készült sajttal a Payoyo cég 2011-ben négy kategóriában is elnyerte " A világ legjobb sajtja" címet. Magyarországon is egyre többen próbálkoznak házi kecske és tehénsajt készítésével. Az Őrség vagy a Káli-medence éghajlati adottságai kifejezetten kedvezőek a tejet adó állatok tartására. Egy andalúz kézműves sajt példája mutatja, hogy érdemes munkát fektetni a jó sajt készítésébe, mert idővel meghozza az eredményt.
A díj a pannonhalmi Apátsági Pincészet borászánál landolt.
Kinek jutott eszébe, hogy szőlőt termesszen a Góbi-sivatagban? És milyen lehet a finn szürkebarát?
Az olaszok, a spanyolok, a görögök konyhája nélkül hol is tartana a gasztronómia?
A klímaváltozásnak lehet némi pozitív hozadéka is, de csak akkor, ha időben lépnek az érintettek.
A klímaváltozás már trópusi zöldségek termesztését is lehetővé teszi nálunk.
A méretében egyedülálló beltéri gazdaságot Pennsylvaniában működtetik majd.
Egy tanulmány a globális felmelegedés és a kávébabok minőségének kapcsolatát vizsgálta – nincsenek jó híreink.
Mi lett volna a menü, ha a mai karácsonyoknak megfelelően ünneplik Jézus születésnapját?
A Nagy-Kevély lábánál van egy icipici boltocska, amely Spanyolország ízeit kínálja a magyar vásárlóknak.
Nem is a fagy a legnagyobb baj, inkább a korai rügyfakadás.
Az ENSZ kiadta 3000 oldalas, új jelentését, és a benne szereplő megállapítások cseppet sem szívderítőek.
Illatos fűszerek, káprázatos ízek, különleges receptek: az arab konyha ramadánkor mutatja a legszebb arcát.
A sáfrány nem csupán mennyei fűszer, de még orvosságnak is kiváló.
A citrusfélék fogyasztása a karácsonyi időszakban tetőzik.
Egy nap alatt elkelt az “English Nouveau” néven piacra dobott angol újbor.
Az erdő kincsei: az erdőjárás és a gyűjtögetés ma már nem csak a skandináv új konyha sajátossága.
Ez nem a megszokott szőlő, hanem az ötödik komlószüret a váli Uradalmi Sörmanufaktáraban.
Egy jó pohár bort négy fal között is lehet élvezni, főleg most, hogy a kiszállításoknak hála a kiválasztott palackok egészen az ajtóig jönnek. Szakértői segítség híján a gazdag online kínálat okozhat némi fejtörést, de Tóth Adrienn nemzetközi borakadémikus tanácsaival jó eséllyel a megfelelő palackokra esik majd a választás.
A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.
A töltött sült pulyka egész napos odafigyelést igényel, de pont ez benne a szép – mondja Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete. De mi fán terem a Boxing Day, mi a különbség pudding és puding között, és honnan szerzi a whiskyt a skót Télapó?
Körülnéztünk az egykori magyar borvidéken, az Eisenbergen: igazán otthonosan érezhettük magunkat, kékfrankost és olaszrizlinget kortyolva a kis pincefalukban, ahonnan a magyar nemesek nevét viselő dűlők közül még a jáki templomra is rálátni.
A téli napokon - nyilván a hideg miatt - több teát fogyasztunk. Sokan keresik az újdonságokat, új ízeket, mások a hagyományokra és a jól bevált teakészítési szokásokra esküsznek - egyben azonban mindenki azonos módon vélekedik: ha már tea, akkor az legyen jó minőségű!
A tudósok szinte biztosra veszik, hogy a globális felmelegedés miatt az előttünk álló három évtizedben a világ kedvenc csemegéjét adó kakaócserjék lassan eltűnnek majd a föld színéről.
Van egy falu, a Balatontól nem messze, a neve Szentantalfa. Aki nem járt még arra, csak véletlenül betéved, kérdezze meg, hol laknak a Dobosiak. Vagy Dobossyak. Beszélgetésünk során szó esett sajtról, borról, kolbászról és hitről.
Szigetvár inkább Szulejmán szultánról vagy Zrínyi Miklós csodálatos barokk eposzáról híres, mint a boráról. Hogyan lehet mégis, hogy ez a baranyai kisváros ad otthont hazánk legnagyobb kádárcégének? Az egyik legjelentősebb kádárcégnél jártunk.
Békés megyében, Gádoroson, a Jávorcsik családnál jártunk. Házukból finom illat száll kifelé. Szegfűszeges, lekváros, csokoládés, mandulás. Sütiket készítenek, ám nem akármiből. Tönkölyből.
Friss elemzések szerint klímaváltozás esetén a nyílt óceáni akvakultúra biztosíthatja a megfelelő mennyiségű fehérjét a világ növekvő népessége számára.
Tóth Zoltán tegezi méheit. A bábonymegyeri méhész nem akármilyen szakember: előbb filozófiadiplomát szerzett, és csak az egyetem elvégzése után tért vissza a méhek és a mézek birodalmába. Mint mondja, lenne mit tanulnunk az apró rovaroktól.
Egy átlagember alig néhány fajtájával találkozik élete során, aki azonban paradicsommal foglalkozik, ahogyan cikkünk két szereplője, Király Zoltán és Kósa István, nem győz betelni a kínálat sokféleségével.
Hópehely, Arany Chipke, Démon - mintha csak egy lóverseny befutóinak nevét sorolnánk, pedig dehogy: olyan új, magyar - ha úgy tetszik, befutó - krumplifajták ezek, amelyek megtörhetik a holland Desiré egyeduralmát.
Jellegzetes őszi gyümölcsként tekintünk rá. Az édes, szaftos körtét elsősorban frissen fogyasztjuk, de konyhai alapanyagként is megállja a helyét.
„Lehet, hogy Tokaj többet is tud, mint Burgundia” – ezzel a mondattal lepte meg a hallgatóságot Mészáros Gabriella, nemzetközi borakadémikus az áprilisi Nagy Tokaji Borárverés tételeinek előkóstolásakor. Április 23-án negyedik alkalommal kerülnek kalapács alá a palackozott tokaji borok és hordós tételek.
Minden champagne pezsgő, de nem minden pezsgő champagne, ráadásul minden pezsgő habzóbor, de nem minden habzóbor pezsgő. Márpedig habzóborból mostanság szinte naponta kerül új tétel az üzletek polcaira, mintha törvényben írták volna elő, hogy a pincészetek robbantsák ki a buborékforradalmat. Törvény nem született, viszont a divat diktál. Szeretné tudni, mi a különbség champagne, pezsgő, prosecco, cava, gyöngyöző- és habzóbor között? Tartson velünk!
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
Kezdetben volt a bor újjászületése. Aztán a pálinkáé. Most a kézműves és kisüzemi sörfőzdék reneszánszát éljük. A Legenda sörfőzde magasról indult, átvészelt egy hullámvölgyet, és most megint a csúcsokat ostromolja, pedig még csak másfél éve létezik...
Szentesi József ötvenévesen döntött úgy, hogy borász lesz. Tizenöt évvel később pedig megkapta a Borászok borásza kitüntető címet. Nagy utat járt be, sajátos utat, és ma már nemcsak arról híres, hogy régi, elfeledett hazai szőlőfajtákkal kísérletezik, hanem arról is, hogy kiváló pezsgőket gyárt. Merthogy a pezsgőkészítő is borász.
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Hogy jutottunk el odáig, hogy a skandináv országokban már a kidobott élelmiszer újrahasznosításán gondolkodnak? Milyen kísérlet bizonyítaná be a kétkedőknek, hogy érdemes odafigyelni, mi minden fut át a konyhánkon? A válság tényleg kevesebb szemetet eredményez? Kérdések, amelyekre Török Szabolcs, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) szóvivője ad választ.
Június 30-án tartják Karcagon a híres Birkafőző Fesztivált. A birkapörkölt nemzeti étel és egyáltalán nem mindegy, hogy miből és hogyan készül.
"Azt nem tudom, borásznak születik-e az ember, de azt igen, hogy borász válhat abból, aki hisz abban, amit csinál" - vallja Bott Frigyes, aki tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy gyökeresen megváltoztatja addigi életét és borász lesz. Döntése nyomán egy egész borvidék tért magához. Így lett Bott Frigyes a Felvidék legelismertebb borásza.
ifj. Gál Tibor egri borásszal beszélgettünk bikavérről és sok minden másról.
Harmonikus hármasok a nyári konyhából: csak az arányokra kell figyelni!
A boldogság szigete. Így hívják a spanyolok a világ legszebb strandjaival büszkélkedő Formenterát.
A Kistehén Zenekar alapítója, Kollár-Klemencz László mesél természetközeli életmódjukról.
A biológiai sokszínűség megőrzése az emberiség elemi érdeke.
A borogyinói rozskenyér nem könnyű bagett, és az elkészítéséhez se álljunk könnyedén.
Jó, erős, paprikás pörkölt: az összes pártok ebben a hitben egyesülnek.
A fejes és kelkáposztából, karfiolból, kelbimbóból és többi rokonukból a legkülönbözőbb ételek készíthetők, érdemes az örökzöld vagy éppen megkopott receptek mellett újakat is kipróbálni.
„A szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek” – Hamvas Béla a Badacsony e különleges tája iránti elragadtatottságában osztozik Török Csaba is. Bár az üzletember megkerülte érte a világot, nem távoli tájakon, hanem a Balaton-felvidéken talált otthonra.
A világ leghíresebb perui séfje a World’s 50 Best Restaurants gáláján életműdíjat kapott.
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
A perui szakács Miamiban nyitotta meg La Mar nevű új éttermét, népszerűsítve az inkák konyháját.
Megkapta az Év Ifjú Séftehetségének járó díjat, és több évig egyedül vezette a MÁK bisztrót.
Sebestyén Csilla és Csaba a borvidék jeles másodgenerációs képviselői.
Alig húsz éve, hogy családja a kispesti esztergályosüzemből megérkezett a világ legjobb borvidékére.
Aki a lakásába téved, azt megeteti. A látogató kap levest, főételt, desszertnek pedig egy üveg lekvárt. A tabáni bérház is olyan, mint egy falu, jönnek-mennek a süteményestányérok.