Keresés "egyiptom"

Heródes lakomája

Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.

Sóból is megárt a sok

A népmeséből is tudjuk, hogy só nélkül íztelen az étel, de nem csak az ennivaló: só nélkül az élet is sótlan.

Újév? Lencse!

Olcsó, mindenhol elérhető és magas a tápanyagtartalma, szilveszterkor szinte kötelező, de mégis ritkán esszük.

Az első sztárséf: Marie-Antoine Carême

Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.

Sörözni is meg kell tanulni

Két egymást követő munkanapon kóstolhatjuk meg úgy a legfontosabb sörtípusokat a HUBA rendezvényén, hogy közben a készítésükről, a történelmi hátterükről is minden lényegest megtudhatunk, ráadásul jó falatokat is ehetünk hozzá – kell ennél jobb párosítás?

Élet, erő, fokhagyma

Nyersen erős és szúr, sütve-főve édes és krémes, ráadásul a legjobb immunerősítők egyike. Fokhagyma nélkül számos fogás elképzelhetetlen, de nemcsak a magyar konyha, hanem a világ egyik legismertebb fűszere, zöldsége, gyógyszere.

Ha már lúd, legyen kövér

A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.

Az almás pitéjüknek már híre van

A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani, a cukrászat újhulláma viszont még nem szakította át a gátat: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, mi a korszerű cukrászat lényege?

A kenyér közügy, a jó kenyér pedig létkérdés

Ha azt gondoltuk, hogy a kenyér csupán alapélelmiszer, tévedésben éltünk. Egy ország kenyérkultúrájából messzemenő szociológiai következtetéseket lehet levonni. A kenyér tényleg közügy, a jó kenyér viszont létkérdés.

Komiszkenyér a kenyér ünnepén

1433-ban a Szentföldről hazatérő burgundiai lovag, Bertrandon de la Brocquiere még arról panaszkodik, hogy a magyarok „kenyér helyett valami lepényfélét esznek, de ennek sincsenek nagyon bőviben”.

A spanyol konyha

Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..

Valenciai gasztrotúra

Narancsligetek, rizsföldek, articsókaültetvények: nem véletlen, hogy a föníciai kereskedők kedvelt kikötői a Földközi-tenger nyugati medencéjében bújtak meg. A levantei városok közül pedig kiemelkedett Valencia. A rómaiak után gótok, arabok, kasztíliaiak alakították ezt a konyhát. A VIII. században a mórok ÉszakAfrikából és a KözelKeletről új kultúrnövényeket hoztak be: rizst, cukornádat, narancsot, mandulát. Ez a város a spanyol gasztronómia egyik legváltozatosabb színhelye. A forró, termékeny

A föld gyümölcse

Az év első igazi gyümölcse nemcsak finom, de amikor az eper ellepi a piaci standokat, a citrusféléket is sutba dobhatjuk: náluk is több C-vitamint tartalmaz. De számos más vitamin is található benne, emellett jelentékeny kalcium-, magnézium- és vasforrás.

Kóstoljuk meg Ciprus kincseit!

Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.

Terítéken a sertéshús

A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.

A szakácskönyvek igazi szerelmesei

A gyűjtögető életmód a múltunkból fakad, de génjeink a jelenbe is átörökítették. Mivel az evés nemcsak az életben maradás egyik bevált módja, hanem örömforrás is, természetes, hogy sokan tartanak otthon szakácskönyvet.

Emberhalászok karácsonykor

Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.

8. Fűszerezés

A főzéshez három dolog kell: fantasztikus alapanyag, tűz és egy szakács, aki tud fűszerezni. A fűszernövényeknek régen varázserőt tulajdonítottak. Egy fogás elkészítésekor a fűszernövény kiválasztása igazi művészet, a fűszerezés a szakács igazi kreativitása.

A zöldborsó

Lehet találkozni a cukorborsó névvel a piacon, de a zöldségesek meglehetősen tágan értelmezik a fogalmat. Jobb esetben zsenge velőborsót értenek alatta.

Kókuszzsír, pálmazsír

Sokat hallani mostanában a trópusi olajoknak is nevezett kókusz- és pálmaolajról. Vajon tényleg annyira egészségesek, mint amilyen a hírük?

Mi az igazi afrodiziákum?

Mivel a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út, mindenki a csábítás receptjeit kereste évszázadokon át. Aki ismerte a növények és a tűzhely titkait, ujja köré csavarhatott bárkit. Nemcsak az ételt főzte meg, hanem a férfit is. De hogy kinek-kinek milyen étel vagy fűszer korbácsolja fel az érzékeit, nehéz megmondani.

TOP 12 hentes újragondolva

Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.

Ezer durung és viaszosvászon

Nyárias melegre számíthatunk május utolsó hétvégéjén. Ilyenkor a legtöbb ember kirándulni, vagy strandolni megy. Hangolódjuk rá egy kis tóparti életérzésre Száraz Miklós György írásával!

Néha kaviár is kell

Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.

Márton napi programok

November 11. Márton ünnepe, a régi népi kalendáriumban a tél kezdete, a gasztronómiában a libaevés napja. Márton nap ma már a fesztiválok ideje, alig találunk éttermet, amely ne készülne libanapi menüsorral.

Ha már lúd, legyen kövér

A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.

Terítéken a lencsék és borsók

A lencse otthon leginkább csak újévkor, az egész évi szerencse biztosítékaként kerül az asztalra, a menzákon betonszerűre főzött sárgaborsófőzelék pedig olyan mély benyomást tesz, hogy eszünkbe sem jut otthon is főzni. Pedig az ízletes és laktató hüvelyesek számtalan módon elkészíthetők, akár nyáriasan könnyed fogásokat is főzhetünk belőlük.

A magyarok kenyere

„A kenyér az egyik legszebb magyar szó –mondja Végh Antal – a jelentése a lét és az élet összessége. A kenyér az ételek között olyan, mint az imádságok között a Miatyánk.” Nyelvünk tükrözi e teljességet.

Ízetlen narancsok?

A boltokat, főleg az áruházláncokat ellepték az olcsó narancsok. Az ízetlen, gyenge minőségű déligyümölcsök, amelyeket ipari körülmények között termelnek, már kétszáz forint alatti áron kaphatók.

Terítéken a cukor

Mellékíz nélkül édesít, könnyen szállítható, sokáig és egyszerűen tárolható, ráadásul viszonylag olcsó - ez nem más, mint a cukor. Fenti tulajdonságai miatt a világ kedvenc édesítőszere, az élelmiszeripar és a háztartások is nagy mennyiségben használják. Ennek következtében sajnos a világ lakosságának energiaellátásához is nagyban hozzájárul.

Zeller, cékla, retek

A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.

Ezerarcú, ezerszemű

A máknövény (Papaver somniferum) legalább hatezer éve ismert. Valószínűleg a mediterrán térség nyugati feléből vagy Nyugat-Ázsiából származik. Krisztus előtt 1500-ban Egyiptomban és a minószi civilizációban is ismerték. Az ókori görögök mékon névvel illették a sokféleképp felhasznált, kék és fehér magvú növényt.

A magyar dinnye

A dinnyefélék az ókori görögök és a rómaiak kertjeiben is megtalálhatók voltak, nálunk a XII. századtól termesztik. Júliusban és augusztusban Európa piacait ellepi a sok piros és sárga gyümölcs, de a magyar dinnyének, főleg a hevesi dinnyének sokak szerint nincs párja.

Magyar Konyha Bisztró a Tranziton

Kőszegen tartotta rendezvényét a Kommentár Alapítvány. A Tranzit programjában idén a gasztronómia is szerepelt: a Magyar Konyha Bisztróban kóstolóval egybekötött előadások voltak többek között a libamájról, a pisztrángról, a sajtról és a mangalicáról.

Ízvadászat Budán

Csúcsminőségű pékáruk egy békebeli villából, a Közel-Kelet ízei egy szír kereskedőtől, természetes hungarikumok magyar őstermelőktől és világkonyhai válogatás a főváros új gasztronómiai főutcájából: segítünk eligazodni Buda kulináris kincsesbányáiban.

Jeruzsálem mix

"Tejjel-mézzel folyó Kánaán". Ezt ígérte Mózes. Kaptak helyette sivatagot, hőséget, kiszáradt folyómedreket. Most mégis mézédes sárgadinnyét, kecskeszőlőhöz hasonlító paradicsomot termelnek. A Biblia és az Ezeregyéjszaka. Az izraeli konyha forrásban van. Az illatok ígéretesek.

Valenciai gasztrotúra

Narancsligetek, rizsföldek, articsókaültetvények: nem véletlen, hogy a föníciai kereskedők kedvelt kikötői a Földközi-tenger nyugati medencéjében bújtak meg. A levantei városok közül pedig kiemelkedett Valencia. A rómaiak után gótok, arabok, kasztíliaiak alakították ezt a konyhát. A VIII. században a mórok ÉszakAfrikából és a KözelKeletről új kultúrnövényeket hoztak be: rizst, cukornádat, narancsot, mandulát. Ez a város a spanyol gasztronómia egyik legváltozatosabb színhelye. A forró, termékeny

Kóstoljuk meg Ciprus kincseit!

Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.

Kókuszzsír, pálmazsír

Sokat hallani mostanában a trópusi olajoknak is nevezett kókusz- és pálmaolajról. Vajon tényleg annyira egészségesek, mint amilyen a hírük?

Néha kaviár is kell

Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.

Ízetlen narancsok?

A boltokat, főleg az áruházláncokat ellepték az olcsó narancsok. Az ízetlen, gyenge minőségű déligyümölcsök, amelyeket ipari körülmények között termelnek, már kétszáz forint alatti áron kaphatók.

Jeruzsálem mix

"Tejjel-mézzel folyó Kánaán". Ezt ígérte Mózes. Kaptak helyette sivatagot, hőséget, kiszáradt folyómedreket. Most mégis mézédes sárgadinnyét, kecskeszőlőhöz hasonlító paradicsomot termelnek. A Biblia és az Ezeregyéjszaka. Az izraeli konyha forrásban van. Az illatok ígéretesek.

Heródes lakomája

Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.

Sóból is megárt a sok

A népmeséből is tudjuk, hogy só nélkül íztelen az étel, de nem csak az ennivaló: só nélkül az élet is sótlan.

Újév? Lencse!

Olcsó, mindenhol elérhető és magas a tápanyagtartalma, szilveszterkor szinte kötelező, de mégis ritkán esszük.

Az első sztárséf: Marie-Antoine Carême

Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.

Sörözni is meg kell tanulni

Két egymást követő munkanapon kóstolhatjuk meg úgy a legfontosabb sörtípusokat a HUBA rendezvényén, hogy közben a készítésükről, a történelmi hátterükről is minden lényegest megtudhatunk, ráadásul jó falatokat is ehetünk hozzá – kell ennél jobb párosítás?

Ha már lúd, legyen kövér

A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.

Az almás pitéjüknek már híre van

A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani, a cukrászat újhulláma viszont még nem szakította át a gátat: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, mi a korszerű cukrászat lényege?

A kenyér közügy, a jó kenyér pedig létkérdés

Ha azt gondoltuk, hogy a kenyér csupán alapélelmiszer, tévedésben éltünk. Egy ország kenyérkultúrájából messzemenő szociológiai következtetéseket lehet levonni. A kenyér tényleg közügy, a jó kenyér viszont létkérdés.

A föld gyümölcse

Az év első igazi gyümölcse nemcsak finom, de amikor az eper ellepi a piaci standokat, a citrusféléket is sutba dobhatjuk: náluk is több C-vitamint tartalmaz. De számos más vitamin is található benne, emellett jelentékeny kalcium-, magnézium- és vasforrás.

Terítéken a sertéshús

A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.

A szakácskönyvek igazi szerelmesei

A gyűjtögető életmód a múltunkból fakad, de génjeink a jelenbe is átörökítették. Mivel az evés nemcsak az életben maradás egyik bevált módja, hanem örömforrás is, természetes, hogy sokan tartanak otthon szakácskönyvet.

Emberhalászok karácsonykor

Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.

A zöldborsó

Lehet találkozni a cukorborsó névvel a piacon, de a zöldségesek meglehetősen tágan értelmezik a fogalmat. Jobb esetben zsenge velőborsót értenek alatta.

Mi az igazi afrodiziákum?

Mivel a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út, mindenki a csábítás receptjeit kereste évszázadokon át. Aki ismerte a növények és a tűzhely titkait, ujja köré csavarhatott bárkit. Nemcsak az ételt főzte meg, hanem a férfit is. De hogy kinek-kinek milyen étel vagy fűszer korbácsolja fel az érzékeit, nehéz megmondani.

TOP 12 hentes újragondolva

Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.

Ezer durung és viaszosvászon

Nyárias melegre számíthatunk május utolsó hétvégéjén. Ilyenkor a legtöbb ember kirándulni, vagy strandolni megy. Hangolódjuk rá egy kis tóparti életérzésre Száraz Miklós György írásával!

Márton napi programok

November 11. Márton ünnepe, a régi népi kalendáriumban a tél kezdete, a gasztronómiában a libaevés napja. Márton nap ma már a fesztiválok ideje, alig találunk éttermet, amely ne készülne libanapi menüsorral.

Ha már lúd, legyen kövér

A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.

Terítéken a lencsék és borsók

A lencse otthon leginkább csak újévkor, az egész évi szerencse biztosítékaként kerül az asztalra, a menzákon betonszerűre főzött sárgaborsófőzelék pedig olyan mély benyomást tesz, hogy eszünkbe sem jut otthon is főzni. Pedig az ízletes és laktató hüvelyesek számtalan módon elkészíthetők, akár nyáriasan könnyed fogásokat is főzhetünk belőlük.

A magyarok kenyere

„A kenyér az egyik legszebb magyar szó –mondja Végh Antal – a jelentése a lét és az élet összessége. A kenyér az ételek között olyan, mint az imádságok között a Miatyánk.” Nyelvünk tükrözi e teljességet.

Terítéken a cukor

Mellékíz nélkül édesít, könnyen szállítható, sokáig és egyszerűen tárolható, ráadásul viszonylag olcsó - ez nem más, mint a cukor. Fenti tulajdonságai miatt a világ kedvenc édesítőszere, az élelmiszeripar és a háztartások is nagy mennyiségben használják. Ennek következtében sajnos a világ lakosságának energiaellátásához is nagyban hozzájárul.

Zeller, cékla, retek

A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.

Ezerarcú, ezerszemű

A máknövény (Papaver somniferum) legalább hatezer éve ismert. Valószínűleg a mediterrán térség nyugati feléből vagy Nyugat-Ázsiából származik. Krisztus előtt 1500-ban Egyiptomban és a minószi civilizációban is ismerték. Az ókori görögök mékon névvel illették a sokféleképp felhasznált, kék és fehér magvú növényt.

A magyar dinnye

A dinnyefélék az ókori görögök és a rómaiak kertjeiben is megtalálhatók voltak, nálunk a XII. századtól termesztik. Júliusban és augusztusban Európa piacait ellepi a sok piros és sárga gyümölcs, de a magyar dinnyének, főleg a hevesi dinnyének sokak szerint nincs párja.

Magyar Konyha Bisztró a Tranziton

Kőszegen tartotta rendezvényét a Kommentár Alapítvány. A Tranzit programjában idén a gasztronómia is szerepelt: a Magyar Konyha Bisztróban kóstolóval egybekötött előadások voltak többek között a libamájról, a pisztrángról, a sajtról és a mangalicáról.

Ízvadászat Budán

Csúcsminőségű pékáruk egy békebeli villából, a Közel-Kelet ízei egy szír kereskedőtől, természetes hungarikumok magyar őstermelőktől és világkonyhai válogatás a főváros új gasztronómiai főutcájából: segítünk eligazodni Buda kulináris kincsesbányáiban.

Élet, erő, fokhagyma

Nyersen erős és szúr, sütve-főve édes és krémes, ráadásul a legjobb immunerősítők egyike. Fokhagyma nélkül számos fogás elképzelhetetlen, de nemcsak a magyar konyha, hanem a világ egyik legismertebb fűszere, zöldsége, gyógyszere.

Komiszkenyér a kenyér ünnepén

1433-ban a Szentföldről hazatérő burgundiai lovag, Bertrandon de la Brocquiere még arról panaszkodik, hogy a magyarok „kenyér helyett valami lepényfélét esznek, de ennek sincsenek nagyon bőviben”.

A spanyol konyha

Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..

8. Fűszerezés

A főzéshez három dolog kell: fantasztikus alapanyag, tűz és egy szakács, aki tud fűszerezni. A fűszernövényeknek régen varázserőt tulajdonítottak. Egy fogás elkészítésekor a fűszernövény kiválasztása igazi művészet, a fűszerezés a szakács igazi kreativitása.

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem