Megjelent a Magyar Konyha októberi száma!
A magazinhoz Termelői Kalauzt adunk ajándékba!
Nagyvilági hangulat, ismerős ízek a VIRTU-ban.
Szombaton, 15:00-kor várunk minden könyvbarátot a Millenárison, a Bookline Teraszon!
Jelesül, hogy e sütemények nélkül nem érvényes a karácsonyi ünnep.
Ettől a szellem is jól lakik. Sőt, ma megnövekedett oldalszámunk miatt még jobban!
Arany Jánosról és az ő hasáról szól Vinkó József műsora szombaton a Kossuth Rádióban.
Formanek Ferenc és Képíró Anita is a Magyar Konyha Termelői díj 2022-es nyertesei között.
Bart Danival a magyar „sörforradalom” egyik elindítójával beszélgettünk új könyvéről, Az arany folyamról.
Utóélete mindannak, amit a Belvárosi Kávéház legfényesebb napjaiban és még haló poraiban is jelentett.
Az akkori törzsvendégek életműve ma már érettségi tananyag: ők voltak a kor influenszerei!
Mit ivott Hemingway papa? Melyik pezsgőt nevezték el Churchillről?
Krúdy életében Nyíregyháza pihenő övezete, a Sóstó kiemelkedő jelentőséggel bírt.
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Itt a Balatoni Kör őszi Gasztropiknik-sorozata: október 3-án Szigligeten várják az ínyenceket.
Jó, erős, paprikás pörkölt: az összes pártok ebben a hitben egyesülnek.
Arany János úgy lett (és maradt) pirospozsgás urak körében az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri mur
Az csak irodalmi közhely, hogy a girhes költő jobb poéta. Nincs erre semmi bizonyíték.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.
„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.
Hol lehet jó lekvárt kapni, hova érdemes friss sajtért benézni, hol várnak ránk egyéb programok?
Spanyolországban a foci mellett három szent dolog létezik: a bikaviadal, a flamenco és a sonka.
A régi magyar életben keszeg ember nem lehetett alispán - mondja Krúdy. Kár volt világra jönnie. A papok körében kerek cipóhasak divatoztak, az ügyvédek hegyes pocakkal jártak, a kormánypártiak potrohot eresztettek, az ellenzék bendőt nevelt.
A farsangi étel legyen praktikus: hidegen is finom, előre elkészíthető, jól tárolható. Maradjon étvágygerjesztő akkor is, ha néhány órát az asztalon tölt. Beledolgozhatók a szilveszteri maradékok, mert csodás lett a lencse, de unalmas már a főzelék. Viszont ha nem elég ínycsiklandó a kínálat a karácsonyi bőség után, nem elég fantáziadús a jelmezek forgatagában, felé sem szagol senki: a hét nyelven beszélő italokkal, a színpompás farsangi dekorációval is fel kell vennie a versenyt.
Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...
Professor emeritus, tanszékvezető, tudós ember, aki legszívesebben sportoló lett volna. A család története egész életében izgatta, tizenöt mezőgazdasági könyv társszerzője, számos írása jelent meg külföldi lapokban.
Öntörvényű személyiség, sokak szemében példakép, a szó nemes értelmében vett kézműves. Ráspi a magyar gasztronómia úttörőinek egyike - borász, szakács, étteremtulajonos. A Gault&Millau Magyarország 2012-ben őt illette az "Év gasztronómusa címmel". A Magyar Konyha tavaly látogatta meg a fertőrákosi boszorkánykonyhát.
Második alkalommal rendezték meg a Szürkemarha Vigadalmat a Vajdahunyadvárban. A szürkemarhahúst népszerűsítő gasztronómiai fesztiválon volt élőállat-bemutató, trófea-szépségverseny, főzőverseny, kézműves és népművészeti vásár, a húspiacon szürkemarhából készült késztermékek, a borfaluban neves borászok várták boraikkal a látogatókat.
A III. kerületi Esernyős nemcsak összművészeti közösségi tér és turisztikai infópont, hanem az óbudai vendéglátás hagyományait ápoló kávézó is, amelynek egyik külső helyszíne a Fő tér közepén álló Gázlámpa Kioszk. A népszerű közösségi tér szeptemberben ünnepli ötéves jubileumát, amelynek keretében képzőművészet, irodalom, zene és film, valamint egy különleges épületfelfedező séta és egyedi ízekkel kísért fényfestés is helyet kap a programok között.
Szokták mondani, hogy a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út. Tudta ezt már Madame de Pompadour is, aki ámbrás, pézsmaolajos csokoládéval vagy osztrigával fogadta XV. Lajost, akárhányszor csak belépett a hálószobájába. Casanova pedig négy tucatot is elpusztított reggelente a klasszikus vágyfokozó osztrigából. Zilahy Ágnes főzőasszony szerint a magyar ember csigától, osztrigától jobban irtózik, mint a híg tojástól.
Mindent eljátszott. Félszeg patikust, bugyuta partjelzőt, kolduskirályt, uzsorást. Volt II. Richárd és Napóleon, D’Artagnan és Volpone, Švejk és Böffen Tóbiás. Hangján generációk nőttek fel (Süsü, Csőrmester. Micimackó). Színpadi, film-, televíziós és szinkronszerepeit felsorolni is képtelenség. Bodrogi Gyula 85 éves.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) alapvetően egy akkurátus nevelőnő, aki bármikor képes közbelépni – nem a buli érdekli, hanem a rend. Frakcionáló lombikkal a kezében nyitja ki a hűtő ajtaját, fejcsóválva vizsgálja a pizzavégeket, Bunsen-égővel főz kávét. Közben analizálja a málnaszörpöt, megnézi, van-e valami a szőnyeg alatt, sőt, még azt is ellenőrzi, hogy a srácok mostak-e fület lefekvés előtt. És ha valamit nem talál rendben, az nem marad titok.
Még el sem kezdődik igazán a forradalom, Petőfi Sándor március 16-án máris visszatér a Pilvaxba, de nem, dehogy kér inni, mert tegnap is mi lett belőle! Így van ez a mai kávéházakkal és forradalmárokkal is: épp csak kezdjük ízlelgetni a speciality kávéház fogalmát, pláne az ilyen jelzővel illetett kávékat, erre tessék, jönnek a partizánok és azt mondják, térjünk vissza a vendéghez. Aminek legalább utóbbiak igaz szívből örülnek, mert manapság úgy fest a dolog, hogy egy jó kávé elfogyasztásához ki
Hogy mi tartja össze őket? A szakmai alázat, a színjátszás, a gasztronómia és az egymás iránti szerelem.
Amióta Karinthy Márton közreadta Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetét, mindent tudunk a XX. század legkülönösebb irodalmi famíliájáról. A legendák ködvilágából Karinthy Márton teremtett hús-vér valóságot. Egy fontos kérdéssel azonban adós maradt: mennyire érdekelte a gyomros matéria a Karinthyakat?
A hazánkban járt utazók úti élményei is bizonyítják, hogy a csárdák, fogadók, korcsmák, kertvendéglők s velük a vendéglátás Magyarországon több száz éves múltra tekint vissza. Ám hazánk mára legkedveltebb nyaralóvidéke...
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
Magyarországon világhírű: a legtöbben úgy tudják, Jedlik Ányos találta fel a szódát, de ez sajnos nem igaz. Ideje rendet tenni szikvízügyben!
Bécs Sissi lázban ég, a Demel cukrászdában mindenki az ibolyás cukorkákat keresi. Idén lesz a császárné 180. születésnapja, és pezseg az élet a bécsi kávéházakban és éttermekben. A bécsi konyha az egyetlen, melyet egy városról neveztek el. Bár az osztrák főváros kedvenc fogásai más régiók étlapjain is megtalálhatók, a "wienerisch essen" és a Wiener Schnitzel is egyértelművé teszi, hogy a bécsiek elhatárolják magukat az osztrák konyhától. No, de mit is ettek régen Ausztria fővárosában? És ki kész
Nincsen ebéd leves nélkül. Legalábbis a magyar ember számára. Mindig is „a leves indította el a lélekben azt a komoly, emelkedett lelki folyamatot, amely feltétele volt annak, hogy az étkezés valóban meleg és igazi emberi ünnepséggé alakuljon át, s ne...
Krúdy három változatát is megkülönböztette. A délelőtti tányérhús nem más, mint a korán feltett leveshús, az első főzet levessel, amikor a zöldségek közül még csak a répafélék puhák, esetleg a kelbimbó. Ezt gáblifrüstükre ehetjük. Déltájra puhul meg a táfelspicc, amit cékla, uborka, esetleg hideg ecetes torma kíséretében fogyaszthatunk. Az igazi ínyenc azonban a bécsi csonthúst választja. Ennek nem a hús a titka, hanem a csont. "Hiszen elmegy közben egy-egy falat remegő színhús is a többi között
"A szeretet ünnepe, mondjuk mi, akik itt maradtunk egy olyan korszakból, amikor ismertek az emberek mindenféle elavult fogalmakat, megbocsátást, barátságot, gyengédséget, tiszteletet, szeretetet és egész lexikonát a szentimentális érzéseknek, amelyekről utóbb kitűnt, hogy mind csak arra valók, hogy az ember létét, boldogulását gyengítsék. Mintha csak a gazdagok engedhetnék meg maguknak a szeretet luxusát, mutatja a világ képe, mert hiszen napjainkban egyedül nekik van módjukban szeretetünket kéz
A hazai borvilág megkerülhetetlen alakja. Férjével, Rohály Gáborral negyed évszázada teremtették meg azt a nyelvet, amelyen máig mindenki a borról beszél. Fény utcai piaci sétánk során kiderül, miért ígéretes Tokaj „fellépése”, s egyelőre miért zavaros a „lecsengése”. Mészáros Gabriellától azt is megtudjuk, hogy még Krúdy sem tévedhetetlen, Hamvas pedig félreértett szerző.
Nem szeretnék illúziókat rombolni, de a televíziós főzős műsorokban nincs véletlen. A producer előre eldönti, hányszor káromkodhat Gordon Ramsay, Jamie Oliver laza öltözékét stylistok tervezik. Naivitás azt gondolni, hogy ezek a műsorvezetők az életben is ilyenek...
Föld feletti virágos szárát már az ókorban használták gyógy- és fűszerként. Szaga és íze jellemzően fűszeres. A majorannából készült olaj a gyógyászatban főleg étvágygerjesztő, szélhajtó és izzasztó hatása miatt kedvelt.
Négy napon keresztül a színház, az irodalom és a gasztronómia kapcsolatáról beszélgettek híres színészek, séfek, szakemberek a Gyulai Várszínház legújabb rendezvényén. Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője Eperjes Károlyt, Bodrogi Gyulát, Szersén Gyulát, Reviczky Gábort, Gáspár Sándort és Kubik Annát faggatta a színpadon.
A sörfogyasztás szokása a csehszlovák időkből ered. A mai Szlovákia területén élőket a mai Csehország területére vitték katonának. A férfiak ott megszerették a sört, a knédlit és a mártásokat. A katonák leszereltek, hazamentek, és vacsorára ezt kérték az asszonytól. Pozsony legjobb sörözőit ajánljuk!
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A békeidők budapesti kávéháza fogalom volt, fővárosunk egyenest "kávéváros". Persze abból a jó háromszáz, sőt néha több üzletből nem mind vonult be az irodalomba, nem mindegyik volt aranybánya - annál érdekesebb a kérdés: vajon min múlt a siker itt, a kudarc amott? Konyha csak kevés helyen volt (az ipartestületen belül hivatalosan csak 1906-tól jön létre a café-restaurant szakosztály), a kávéházi vendéget nem a gyomrán keresztül lehetett megfogni. Hát akkor?
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére. Júniusi számunkban összegyűjtöttük a legjobb óbudai kisvendéglőket, mi most ízelítőül felsorolunk néhányat.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére.
Április a könyvfesztivál hónapja. A könyvbarátoknak most is lesz mire költenie, hisz az április 23-án kezdődő fesztiválon több száz újdonság mellett gasztronómiai kiadványok kínálatából is szemezgethetnek. Most a Penna és fakanál rovatunk tavaszi ajánlását gyűjtöttük össze, nemcsak háziasszonyoknak.
Mintha egész étkezési kultúránk megfeledkezett volna a vadon élő szárnyasokról. A fácán sem mindennapos vendég, pedig a levese gyógyír.
A legrégibb magyar receptgyűjtemény. Nem nyomtatott könyv, hanem kézirat. Ráadásul csonka: hiányzik a címlapja és további négy levél. Nem is eredeti, hanem másolat. De legalább ketten is lemásolták.
A kérdés már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani a számtalan remek fogás közül a legjobbat! De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc karácsonyi fogásaikat az olvasók?
Lengyelország felosztásai során Krakkó mindig sajátságos státuszú város maradt. Osztrák, orosz, porosz hadak osztozkodtak rajta, s a megtelepedett kultúrák, a lengyelek, litvánok, osztrákok, poroszok, zsidók és magyarok jelenléte egészen különleges atmoszférát teremtett...
Krúdyról, a „legnagyobb irodalmi ínyencről” annyi történet kering, hogy ember legyen a talpán, aki az író és a regényhősök figuráit különhámozza. Az adomák egy részét ő maga táplálta, többségüket a kortársak hizlalták kövérre....
Aki Prágába látogat, a turistacsalogató sörözők mellett a cseh konyha újjászületését is átélheti. Tizenháromféle knédlit, helyi tenyésztésű marhahúst, ízletes prágai sonkát kóstolhat...
Ajánlok önöknek egy remek kis játékot! Olvasás előtt nézzék meg a könyvön az író portréját, és tippeljék meg, vajon az adott író ínyenc volt-e vagy csak sótlan pietista...
Kávéforradalom robbant ki Budapesten - állítják többen is, pedig ami történik, az csupán a forradalmat megelőző "földalatti mozgalom" nyitánya. Tény, hogy a változás váratlanul és gyorsan érkezett...
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Amit szabad a halásznak, nem szabad a horgásznak. Nagyjából ez a lényeg. Meg a hal: a halász halássza, a horgász meg pecázza. Az egyik hálóval, a másik horoggal. És míg a horgászat többnyire hobbi vagy sport, a halászat ősi foglalkozás, az embert...
A Magyar Konyha ezúttal kilenc, kereskedelmi forgalomban kapható lisztet tesztelt, hogy megnézzük: azonos körülmények között vajon melyikből lehet a legjobb kenyeret sütni. Az eredmény nem a papírformát hozta.
Számos hangszeren játszanak. Többek között sonkán. Sarlós (Papas) Péter kedvenc hegedűje a Jamón Ibérico de Bellota. Bereznay Tamás séf a pácolt, hidegen füstölt magyar parasztsonkára esküszik.
Gyerekkorában játszott Szép Ernővel, lovagolt Csortos Gyula térdén, ebédelt Einsteinnel, Greta Garbóval, szivarozott barátjával, Jorge Luis Borgesszel. Világpolgár. Neve fogalommá vált a reklámszakmában, de sohasem felejtette, honnan jött. "Egy Bródy nem felejt el magyarul!" - szokta mondogatni.
Pincérnek lenni hálátlan szerep. Az igazi pincnök sohasem sztár. Inkább pszichológus, gyóntatópap, szmokingos napszámos. Vezetéknevén szólít több száz törzsvendéget, ám őt mindenki csak keresztnevén ismeri. Cukiról, a Bock Bisztró főpincéréről se tudja senki, hogy becsületes neve: Erki János.
Még ma is vannak, akik azt hiszik, hogy a Rákóczi túrós II. Rákóczi Ferencről, a fejedelemről kapta a nevét. Pedig Rákóczi János szakácsmester is nagy név volt a népi demokráciában. Többek között rábízták a brüsszeli világkiállítás magyar konyhájának irányítását is.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Ha valahol még ismerik a gyerekkor ízeit, azok a kifőzdék. Igen, a zsírszagú, családias étkezdék, ahol krétával írják a táblára a napi menüt, ahol a piros kockás abroszokon csálé poharak állnak, s még a falakba is beleette magát az édeskés hagymaillat. Tetszik, nem tetszik, lelkünk itt honos. Itt szocializálódtunk.
Böllértalálkozók, böllérversenyek, disznótorosok sora várja országszerte a sült hurkák kolbászok kedvelőit. Hova menjünk, ha hajnali disznóvágáshoz van kedvünk?
"Dezsőnek meg kell halnia." Pelikán József szavai ezek a Tanú című film elején, amikor a gátőr elhatározza, hogy titokban (azaz: feketén) levágja kedvenc disznaját, Dezsőt. Január még javában a disznóvágások és a disznótorok hónapja.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Öntörvényű személyiség, sokak szemében példakép, a szó nemes értelmében vett kézműves. Ráspi a magyar gasztronómia úttörőinek egyike - borász, szakács, étteremtulajonos. A Gault&Millau Magyarország 2012-ben őt illette az "Év gasztronómusa" címmel.
Budapesttől Szigetszentmiklós ma már nem távolság, a Szabó malomban tett látogatás mégis kész időutazás.
A közelmúltban internetes közvélemény-kutatás zajlott, mely azt volt hivatott kideríteni, melyik Magyarország kedvenc étele. A legtöbb szavazat az Újházi-tyúkhúslevesre érkezett. Meglepően jó eredmény ez egy olyan fogástól, ami tulajdonképpen nem is létezik. De ne szaladjunk ennyire előre.
Nagyvilági hangulat, ismerős ízek a VIRTU-ban.
Szombaton, 15:00-kor várunk minden könyvbarátot a Millenárison, a Bookline Teraszon!
Arany Jánosról és az ő hasáról szól Vinkó József műsora szombaton a Kossuth Rádióban.
Itt a Balatoni Kör őszi Gasztropiknik-sorozata: október 3-án Szigligeten várják az ínyenceket.
Szokták mondani, hogy a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út. Tudta ezt már Madame de Pompadour is, aki ámbrás, pézsmaolajos csokoládéval vagy osztrigával fogadta XV. Lajost, akárhányszor csak belépett a hálószobájába. Casanova pedig négy tucatot is elpusztított reggelente a klasszikus vágyfokozó osztrigából. Zilahy Ágnes főzőasszony szerint a magyar ember csigától, osztrigától jobban irtózik, mint a híg tojástól.
Még el sem kezdődik igazán a forradalom, Petőfi Sándor március 16-án máris visszatér a Pilvaxba, de nem, dehogy kér inni, mert tegnap is mi lett belőle! Így van ez a mai kávéházakkal és forradalmárokkal is: épp csak kezdjük ízlelgetni a speciality kávéház fogalmát, pláne az ilyen jelzővel illetett kávékat, erre tessék, jönnek a partizánok és azt mondják, térjünk vissza a vendéghez. Aminek legalább utóbbiak igaz szívből örülnek, mert manapság úgy fest a dolog, hogy egy jó kávé elfogyasztásához ki
A sörfogyasztás szokása a csehszlovák időkből ered. A mai Szlovákia területén élőket a mai Csehország területére vitték katonának. A férfiak ott megszerették a sört, a knédlit és a mártásokat. A katonák leszereltek, hazamentek, és vacsorára ezt kérték az asszonytól. Pozsony legjobb sörözőit ajánljuk!
Jelesül, hogy e sütemények nélkül nem érvényes a karácsonyi ünnep.
Ettől a szellem is jól lakik. Sőt, ma megnövekedett oldalszámunk miatt még jobban!
Formanek Ferenc és Képíró Anita is a Magyar Konyha Termelői díj 2022-es nyertesei között.
Utóélete mindannak, amit a Belvárosi Kávéház legfényesebb napjaiban és még haló poraiban is jelentett.
Az akkori törzsvendégek életműve ma már érettségi tananyag: ők voltak a kor influenszerei!
Mit ivott Hemingway papa? Melyik pezsgőt nevezték el Churchillről?
Krúdy életében Nyíregyháza pihenő övezete, a Sóstó kiemelkedő jelentőséggel bírt.
Hol lehet jó lekvárt kapni, hova érdemes friss sajtért benézni, hol várnak ránk egyéb programok?
Spanyolországban a foci mellett három szent dolog létezik: a bikaviadal, a flamenco és a sonka.
A farsangi étel legyen praktikus: hidegen is finom, előre elkészíthető, jól tárolható. Maradjon étvágygerjesztő akkor is, ha néhány órát az asztalon tölt. Beledolgozhatók a szilveszteri maradékok, mert csodás lett a lencse, de unalmas már a főzelék. Viszont ha nem elég ínycsiklandó a kínálat a karácsonyi bőség után, nem elég fantáziadús a jelmezek forgatagában, felé sem szagol senki: a hét nyelven beszélő italokkal, a színpompás farsangi dekorációval is fel kell vennie a versenyt.
Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...
Öntörvényű személyiség, sokak szemében példakép, a szó nemes értelmében vett kézműves. Ráspi a magyar gasztronómia úttörőinek egyike - borász, szakács, étteremtulajonos. A Gault&Millau Magyarország 2012-ben őt illette az "Év gasztronómusa címmel". A Magyar Konyha tavaly látogatta meg a fertőrákosi boszorkánykonyhát.
Második alkalommal rendezték meg a Szürkemarha Vigadalmat a Vajdahunyadvárban. A szürkemarhahúst népszerűsítő gasztronómiai fesztiválon volt élőállat-bemutató, trófea-szépségverseny, főzőverseny, kézműves és népművészeti vásár, a húspiacon szürkemarhából készült késztermékek, a borfaluban neves borászok várták boraikkal a látogatókat.
A III. kerületi Esernyős nemcsak összművészeti közösségi tér és turisztikai infópont, hanem az óbudai vendéglátás hagyományait ápoló kávézó is, amelynek egyik külső helyszíne a Fő tér közepén álló Gázlámpa Kioszk. A népszerű közösségi tér szeptemberben ünnepli ötéves jubileumát, amelynek keretében képzőművészet, irodalom, zene és film, valamint egy különleges épületfelfedező séta és egyedi ízekkel kísért fényfestés is helyet kap a programok között.
A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) alapvetően egy akkurátus nevelőnő, aki bármikor képes közbelépni – nem a buli érdekli, hanem a rend. Frakcionáló lombikkal a kezében nyitja ki a hűtő ajtaját, fejcsóválva vizsgálja a pizzavégeket, Bunsen-égővel főz kávét. Közben analizálja a málnaszörpöt, megnézi, van-e valami a szőnyeg alatt, sőt, még azt is ellenőrzi, hogy a srácok mostak-e fület lefekvés előtt. És ha valamit nem talál rendben, az nem marad titok.
A hazánkban járt utazók úti élményei is bizonyítják, hogy a csárdák, fogadók, korcsmák, kertvendéglők s velük a vendéglátás Magyarországon több száz éves múltra tekint vissza. Ám hazánk mára legkedveltebb nyaralóvidéke...
Magyarországon világhírű: a legtöbben úgy tudják, Jedlik Ányos találta fel a szódát, de ez sajnos nem igaz. Ideje rendet tenni szikvízügyben!
Bécs Sissi lázban ég, a Demel cukrászdában mindenki az ibolyás cukorkákat keresi. Idén lesz a császárné 180. születésnapja, és pezseg az élet a bécsi kávéházakban és éttermekben. A bécsi konyha az egyetlen, melyet egy városról neveztek el. Bár az osztrák főváros kedvenc fogásai más régiók étlapjain is megtalálhatók, a "wienerisch essen" és a Wiener Schnitzel is egyértelművé teszi, hogy a bécsiek elhatárolják magukat az osztrák konyhától. No, de mit is ettek régen Ausztria fővárosában? És ki kész
Nincsen ebéd leves nélkül. Legalábbis a magyar ember számára. Mindig is „a leves indította el a lélekben azt a komoly, emelkedett lelki folyamatot, amely feltétele volt annak, hogy az étkezés valóban meleg és igazi emberi ünnepséggé alakuljon át, s ne...
Krúdy három változatát is megkülönböztette. A délelőtti tányérhús nem más, mint a korán feltett leveshús, az első főzet levessel, amikor a zöldségek közül még csak a répafélék puhák, esetleg a kelbimbó. Ezt gáblifrüstükre ehetjük. Déltájra puhul meg a táfelspicc, amit cékla, uborka, esetleg hideg ecetes torma kíséretében fogyaszthatunk. Az igazi ínyenc azonban a bécsi csonthúst választja. Ennek nem a hús a titka, hanem a csont. "Hiszen elmegy közben egy-egy falat remegő színhús is a többi között
"A szeretet ünnepe, mondjuk mi, akik itt maradtunk egy olyan korszakból, amikor ismertek az emberek mindenféle elavult fogalmakat, megbocsátást, barátságot, gyengédséget, tiszteletet, szeretetet és egész lexikonát a szentimentális érzéseknek, amelyekről utóbb kitűnt, hogy mind csak arra valók, hogy az ember létét, boldogulását gyengítsék. Mintha csak a gazdagok engedhetnék meg maguknak a szeretet luxusát, mutatja a világ képe, mert hiszen napjainkban egyedül nekik van módjukban szeretetünket kéz
A hazai borvilág megkerülhetetlen alakja. Férjével, Rohály Gáborral negyed évszázada teremtették meg azt a nyelvet, amelyen máig mindenki a borról beszél. Fény utcai piaci sétánk során kiderül, miért ígéretes Tokaj „fellépése”, s egyelőre miért zavaros a „lecsengése”. Mészáros Gabriellától azt is megtudjuk, hogy még Krúdy sem tévedhetetlen, Hamvas pedig félreértett szerző.
Föld feletti virágos szárát már az ókorban használták gyógy- és fűszerként. Szaga és íze jellemzően fűszeres. A majorannából készült olaj a gyógyászatban főleg étvágygerjesztő, szélhajtó és izzasztó hatása miatt kedvelt.
Négy napon keresztül a színház, az irodalom és a gasztronómia kapcsolatáról beszélgettek híres színészek, séfek, szakemberek a Gyulai Várszínház legújabb rendezvényén. Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője Eperjes Károlyt, Bodrogi Gyulát, Szersén Gyulát, Reviczky Gábort, Gáspár Sándort és Kubik Annát faggatta a színpadon.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A békeidők budapesti kávéháza fogalom volt, fővárosunk egyenest "kávéváros". Persze abból a jó háromszáz, sőt néha több üzletből nem mind vonult be az irodalomba, nem mindegyik volt aranybánya - annál érdekesebb a kérdés: vajon min múlt a siker itt, a kudarc amott? Konyha csak kevés helyen volt (az ipartestületen belül hivatalosan csak 1906-tól jön létre a café-restaurant szakosztály), a kávéházi vendéget nem a gyomrán keresztül lehetett megfogni. Hát akkor?
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére. Júniusi számunkban összegyűjtöttük a legjobb óbudai kisvendéglőket, mi most ízelítőül felsorolunk néhányat.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére.
Április a könyvfesztivál hónapja. A könyvbarátoknak most is lesz mire költenie, hisz az április 23-án kezdődő fesztiválon több száz újdonság mellett gasztronómiai kiadványok kínálatából is szemezgethetnek. Most a Penna és fakanál rovatunk tavaszi ajánlását gyűjtöttük össze, nemcsak háziasszonyoknak.
Mintha egész étkezési kultúránk megfeledkezett volna a vadon élő szárnyasokról. A fácán sem mindennapos vendég, pedig a levese gyógyír.
A legrégibb magyar receptgyűjtemény. Nem nyomtatott könyv, hanem kézirat. Ráadásul csonka: hiányzik a címlapja és további négy levél. Nem is eredeti, hanem másolat. De legalább ketten is lemásolták.
A kérdés már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani a számtalan remek fogás közül a legjobbat! De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc karácsonyi fogásaikat az olvasók?
Krúdyról, a „legnagyobb irodalmi ínyencről” annyi történet kering, hogy ember legyen a talpán, aki az író és a regényhősök figuráit különhámozza. Az adomák egy részét ő maga táplálta, többségüket a kortársak hizlalták kövérre....
Aki Prágába látogat, a turistacsalogató sörözők mellett a cseh konyha újjászületését is átélheti. Tizenháromféle knédlit, helyi tenyésztésű marhahúst, ízletes prágai sonkát kóstolhat...
Ajánlok önöknek egy remek kis játékot! Olvasás előtt nézzék meg a könyvön az író portréját, és tippeljék meg, vajon az adott író ínyenc volt-e vagy csak sótlan pietista...
Kávéforradalom robbant ki Budapesten - állítják többen is, pedig ami történik, az csupán a forradalmat megelőző "földalatti mozgalom" nyitánya. Tény, hogy a változás váratlanul és gyorsan érkezett...
Amit szabad a halásznak, nem szabad a horgásznak. Nagyjából ez a lényeg. Meg a hal: a halász halássza, a horgász meg pecázza. Az egyik hálóval, a másik horoggal. És míg a horgászat többnyire hobbi vagy sport, a halászat ősi foglalkozás, az embert...
A Magyar Konyha ezúttal kilenc, kereskedelmi forgalomban kapható lisztet tesztelt, hogy megnézzük: azonos körülmények között vajon melyikből lehet a legjobb kenyeret sütni. Az eredmény nem a papírformát hozta.
Még ma is vannak, akik azt hiszik, hogy a Rákóczi túrós II. Rákóczi Ferencről, a fejedelemről kapta a nevét. Pedig Rákóczi János szakácsmester is nagy név volt a népi demokráciában. Többek között rábízták a brüsszeli világkiállítás magyar konyhájának irányítását is.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Ha valahol még ismerik a gyerekkor ízeit, azok a kifőzdék. Igen, a zsírszagú, családias étkezdék, ahol krétával írják a táblára a napi menüt, ahol a piros kockás abroszokon csálé poharak állnak, s még a falakba is beleette magát az édeskés hagymaillat. Tetszik, nem tetszik, lelkünk itt honos. Itt szocializálódtunk.
Böllértalálkozók, böllérversenyek, disznótorosok sora várja országszerte a sült hurkák kolbászok kedvelőit. Hova menjünk, ha hajnali disznóvágáshoz van kedvünk?
"Dezsőnek meg kell halnia." Pelikán József szavai ezek a Tanú című film elején, amikor a gátőr elhatározza, hogy titokban (azaz: feketén) levágja kedvenc disznaját, Dezsőt. Január még javában a disznóvágások és a disznótorok hónapja.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Öntörvényű személyiség, sokak szemében példakép, a szó nemes értelmében vett kézműves. Ráspi a magyar gasztronómia úttörőinek egyike - borász, szakács, étteremtulajonos. A Gault&Millau Magyarország 2012-ben őt illette az "Év gasztronómusa" címmel.
Budapesttől Szigetszentmiklós ma már nem távolság, a Szabó malomban tett látogatás mégis kész időutazás.
A közelmúltban internetes közvélemény-kutatás zajlott, mely azt volt hivatott kideríteni, melyik Magyarország kedvenc étele. A legtöbb szavazat az Újházi-tyúkhúslevesre érkezett. Meglepően jó eredmény ez egy olyan fogástól, ami tulajdonképpen nem is létezik. De ne szaladjunk ennyire előre.
Bart Danival a magyar „sörforradalom” egyik elindítójával beszélgettünk új könyvéről, Az arany folyamról.
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Jó, erős, paprikás pörkölt: az összes pártok ebben a hitben egyesülnek.
Arany János úgy lett (és maradt) pirospozsgás urak körében az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri mur
Az csak irodalmi közhely, hogy a girhes költő jobb poéta. Nincs erre semmi bizonyíték.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.
„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.
A régi magyar életben keszeg ember nem lehetett alispán - mondja Krúdy. Kár volt világra jönnie. A papok körében kerek cipóhasak divatoztak, az ügyvédek hegyes pocakkal jártak, a kormánypártiak potrohot eresztettek, az ellenzék bendőt nevelt.
Professor emeritus, tanszékvezető, tudós ember, aki legszívesebben sportoló lett volna. A család története egész életében izgatta, tizenöt mezőgazdasági könyv társszerzője, számos írása jelent meg külföldi lapokban.
Mindent eljátszott. Félszeg patikust, bugyuta partjelzőt, kolduskirályt, uzsorást. Volt II. Richárd és Napóleon, D’Artagnan és Volpone, Švejk és Böffen Tóbiás. Hangján generációk nőttek fel (Süsü, Csőrmester. Micimackó). Színpadi, film-, televíziós és szinkronszerepeit felsorolni is képtelenség. Bodrogi Gyula 85 éves.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
Hogy mi tartja össze őket? A szakmai alázat, a színjátszás, a gasztronómia és az egymás iránti szerelem.
Amióta Karinthy Márton közreadta Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetét, mindent tudunk a XX. század legkülönösebb irodalmi famíliájáról. A legendák ködvilágából Karinthy Márton teremtett hús-vér valóságot. Egy fontos kérdéssel azonban adós maradt: mennyire érdekelte a gyomros matéria a Karinthyakat?
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
Nem szeretnék illúziókat rombolni, de a televíziós főzős műsorokban nincs véletlen. A producer előre eldönti, hányszor káromkodhat Gordon Ramsay, Jamie Oliver laza öltözékét stylistok tervezik. Naivitás azt gondolni, hogy ezek a műsorvezetők az életben is ilyenek...
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Számos hangszeren játszanak. Többek között sonkán. Sarlós (Papas) Péter kedvenc hegedűje a Jamón Ibérico de Bellota. Bereznay Tamás séf a pácolt, hidegen füstölt magyar parasztsonkára esküszik.
Gyerekkorában játszott Szép Ernővel, lovagolt Csortos Gyula térdén, ebédelt Einsteinnel, Greta Garbóval, szivarozott barátjával, Jorge Luis Borgesszel. Világpolgár. Neve fogalommá vált a reklámszakmában, de sohasem felejtette, honnan jött. "Egy Bródy nem felejt el magyarul!" - szokta mondogatni.
Pincérnek lenni hálátlan szerep. Az igazi pincnök sohasem sztár. Inkább pszichológus, gyóntatópap, szmokingos napszámos. Vezetéknevén szólít több száz törzsvendéget, ám őt mindenki csak keresztnevén ismeri. Cukiról, a Bock Bisztró főpincéréről se tudja senki, hogy becsületes neve: Erki János.