Megjelent a Magyar Konyha húsvéti száma
Ettől a lapszámtól a szellem is jóllakik.
A díj a pannonhalmi Apátsági Pincészet borászánál landolt.
Az ilyen kertek egy átlagos kerthez képest kevesebb munkával járnak.
Saláta, köret, előétel, vagy akár desszert. Végre eljött a spárga ideje!
A húsvéti sonka elmaradhatatlan társa a finomra reszelt torma. Most legyen az övé a főszerep!
Schäffer Erzsébet ezúttal gyerekkori nyulas élményeit elevenítette fel a Magyar Konyhának.
Az illatos fahéj egyike a legrégebbi ízesítőknek, aromája édeskés, csípős, kissé fanyar.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
Gourmet Fesztivál: nem csak a vendégek, hanem a vendéglátók is kikívánkoztak már a zöldbe.
Egy tanulmány a globális felmelegedés és a kávébabok minőségének kapcsolatát vizsgálta – nincsenek jó híreink.
Egy üveg ital kézenfekvőnek tűnik, de annyi minden van még a borokon túl is.
A furmint megszállott nagykövete: Bodó Judit, a Borászok Borásza.
Kereskedők és éttermek küszködnek a termékhiánnyal, amit a járvány és a Brexit együttes hatásával indokolnak.
Só nélkül azonban unalmas és élvezhetetlen az étel. És mit ér az élet, ha sótalan?
Megnyílt Közép-Európa második tematikus matcha-bárja Buda szívében, az Allee bevásárlóközpontban.
Nehéz év után a magyar gasztronómia, merre és hogyan tovább?
Ma már a múzeumi élményhez hozzátartozik, hogy a látogatók le tudjanak ülni egy finomat enni.
Hogyan teremhet a mi kertünkben a környék legszebb kápiája?
A biológiai sokszínűség megőrzése az emberiség elemi érdeke.
Népszokások, babonák, ételek - egy falat a holtaknak, egy a szerencsés jövőnek.
A francia újbor ünnepe - ezúttal csinnadratta és dínomdánom nélkül.
Minden idők legcsendesebbje lesz a Bocuse d’Or európai válogatóversenye.
Nem a megszokott food truckos, street foodos, bódés, hangulat vár a látogatókra.
A Monyo könnyedebb, nyári kánikulához passzoló sörei pont befértek egy csoportos tesztbe.
A tó körül a járványhelyzet óta a régi helyek mellett még újabbak is nyíltak.
Kétmillió hektoliter borra vár a szomorú sors, hogy bioetanol vagy kézfertőtlenítő gél készüljön belőle.
Kesernyés, gyümölcsös, fűszeres, vibráló, vagy éppen selymes és behízelgő. De mi van az élvezeti érték mögött?
A badacsonyi Borbély Családi Pincészet.
A tavasz egyik első csemegéje az erdők alján és a piacokon márciusban, áprilisban megjelenő medvehagyma. A hosszúkás, zöld levelek nemcsak finomak, de kifejezetten jólesnek a téli hurkák, kolbászok és társaik után.
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
A Magyar Konyha és a Stílusos Vidéki Éttermiség harmadik alkalommal rendezi meg A piac konyhája című konferenciát szakácsoknak, termelőknek és a gasztronómia iránt érdeklődő közönségnek.
Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.
Saláta, köret, előétel, vagy akár desszert. Végre eljött a spárga ideje!
Kereskedők és éttermek küszködnek a termékhiánnyal, amit a járvány és a Brexit együttes hatásával indokolnak.
Megnyílt Közép-Európa második tematikus matcha-bárja Buda szívében, az Allee bevásárlóközpontban.
Ma már a múzeumi élményhez hozzátartozik, hogy a látogatók le tudjanak ülni egy finomat enni.
Hogyan teremhet a mi kertünkben a környék legszebb kápiája?
Minden idők legcsendesebbje lesz a Bocuse d’Or európai válogatóversenye.
Nem a megszokott food truckos, street foodos, bódés, hangulat vár a látogatókra.
Kétmillió hektoliter borra vár a szomorú sors, hogy bioetanol vagy kézfertőtlenítő gél készüljön belőle.
Nem repül a katonai gép. Még tíz napot kell várnunk, mire átrepülhetünk az Antarktiszra. Csalódottan távozunk az INACH (Chilei Antarktiszi Intézet) irodájából. Sokmázsás, kutatófelszerelésekkel tömött csomagjaink házigazdánk előszobájában tornyosulnak, nem akarunk terhére lenni, ezért úgy döntünk, rámelegítünk a ránk váró jégmező-keresztezésekre, és elmegyünk gyalogolni a Torres del Paine Nemzeti Parkba. Ám előtte még eleget teszünk egy hagyományos, patagón bárányparillada-meghívásnak. Lucho bar
Az Atacama-sivatag kisvárosában, Vallenar árnyékolókkal védett játszóterén múlatjuk a forró nyári délutánt. Szép lassúcskán. Furcsa érzésem támad, felnézek a könyvemből. Mintha egy film jelenetébe cseppentem volna: egyre több ember bukkan fel egymás után különböző kocsikat húzva, dobozokat tologatva. Aztán az eddig biciklis pályának nézett placcon víz indul meg a játékokból. Hirtelen mindenki fürdőruhában terem, beindulnak a hangfalak, dübörög a "Sube me la radio" című szám, és 5 perc alatt hata
Spájzom hűvöséből kilépve új kalandokra indulok. Mivel civilben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa volnék, lelkesen fogadtam a főszerkesztő ötletét: készítsek sorozatot Európa gasztronómiai múzeumairól. Mi ugyanis szívesen hízelgünk magunknak azzal, hogy ilyen, mint mi, nincs több a világon, de azért reménykedik az ember, hogy másutt is talál rokon lelkeket.
A vaníliát szinte csak édességekbe tesszük. Pedig a bódító fűszer cukor nélkül nem is édes. Kísérletező kedvű szakácsok szívesen társítják kevésbé markáns ízű alapanyagokhoz, például homárhoz, egyes halakhoz, vagy akár a kacsából készült leves aromáját is kiteljesíti a vanília, mint fűszer.
A napfényes Itáliát nyugodt szívvel nevezhetjük pacalnagyhatalomnak, hiszen aki végiglapoz egy olasz konyháról szóló alapos és átfogó munkát – pl. Váncsa István Lakomájának második kötetét –, az mindjárt konstatálja, hogy a talján tucatnál is több trippát készít: toszkán pacalsaláta, toszkán kenyérleves pacallal és borjúlábbal, toszkán pacalleves, venetói pacalrizottó, piemontei pacalleves, piemontei proletárleves, bolognai pacal, canepinai pacal, korzikai pacal, olivetán pacal, reggiói pacal, s
A világ ötven legjobb éttermét rangsoroló listán egyetlen olyan város szerepel, amely két hellyel is ott van az első 15-ben. Nem, nem Párizs vagy Tokió, nem is valamelyik baszk vagy skandináv település, hanem Lima, Peru fővárosa. Az országé, amely kulinárisan sokáig leginkább arról volt ismert, hogy a tengerimalacok arrafelé nem végelgyengülésben halnak meg.
Izrael fiatal állam, ezeréves múlttal. Tükrözik ezt a piacok is. Tel-Avivban az Allenby, King George és Carmel sugárutak háromszögében, modern Bauhaus épületek árnyékában húzódik a Carmel piac (héberül: Shuk Ha'Carmel). 1927-ben nyitották meg, és eredetileg terménypiac volt (karmel héberül újbúzát jelent).
A díj a pannonhalmi Apátsági Pincészet borászánál landolt.
Az ilyen kertek egy átlagos kerthez képest kevesebb munkával járnak.
A húsvéti sonka elmaradhatatlan társa a finomra reszelt torma. Most legyen az övé a főszerep!
Schäffer Erzsébet ezúttal gyerekkori nyulas élményeit elevenítette fel a Magyar Konyhának.
Az illatos fahéj egyike a legrégebbi ízesítőknek, aromája édeskés, csípős, kissé fanyar.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
Gourmet Fesztivál: nem csak a vendégek, hanem a vendéglátók is kikívánkoztak már a zöldbe.
Egy tanulmány a globális felmelegedés és a kávébabok minőségének kapcsolatát vizsgálta – nincsenek jó híreink.
Egy üveg ital kézenfekvőnek tűnik, de annyi minden van még a borokon túl is.
Só nélkül azonban unalmas és élvezhetetlen az étel. És mit ér az élet, ha sótalan?
Nehéz év után a magyar gasztronómia, merre és hogyan tovább?
Népszokások, babonák, ételek - egy falat a holtaknak, egy a szerencsés jövőnek.
A francia újbor ünnepe - ezúttal csinnadratta és dínomdánom nélkül.
A Monyo könnyedebb, nyári kánikulához passzoló sörei pont befértek egy csoportos tesztbe.
A tavasz egyik első csemegéje az erdők alján és a piacokon márciusban, áprilisban megjelenő medvehagyma. A hosszúkás, zöld levelek nemcsak finomak, de kifejezetten jólesnek a téli hurkák, kolbászok és társaik után.
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
A Magyar Konyha és a Stílusos Vidéki Éttermiség harmadik alkalommal rendezi meg A piac konyhája című konferenciát szakácsoknak, termelőknek és a gasztronómia iránt érdeklődő közönségnek.
Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.
Az új találmány egyszerűen odébbáll, ha túl sokat volt árnyékban, sőt, toporzékolni kezd, ha a bele ültetett növény nem kap elég vizet.
Tokaj-Hegyalja a világ legszebb vidéke, mindent meg kell tenni azért, hogy figyelmet kapjon, felemelkedjen. Ezt célozza a Hello Wood építészmustrája is, amit harmadik alkalommal rendeztek meg a térségben.
A legkisebb királylányok elhagyják apáik házát és elmennek világot látni, szerencsét próbálni. A megszerzett tudással visszatérnek a szülőföldre. Ma úgy történik mindez, hogy saját márkát építenek. Danyi Éva ezt tette.
Kerüljük a fogyatékkal élőket, mintha a mozgás-, látás-, hallássérültség, az értelmi fogyatékosság, vagy az autizmus ragályos kórok lennének. A különböző társadalmi csoportokkal szembeni előítéletek, sztereotípiák lebontása, az elfogadás egyik legjobb eszköze az érzékenyítés. Ami piszok nehéz dolog, hiszen ki az, aki mondjuk beül értelmi fogyatékosok közé gyöngyöt fűzni? Persze akadnak ilyenek, de nagyon kevesen.
Egy aprócska faluból indulunk Komáromba, hogy megkóstoljuk az augusztus 20-tól (néhány helyen már augusztus 18-tól) elérhető Magyarország Tortáját, a Komáromi kisleányt, ott, ahol megszületett: a Jánoska Cukrászdában.
Libatopot a ravioliba? Podagrafüvet a kenyérbe? Pásztortáskát fűszerként? A gasztronómia trendek miatt a korábban kevésbé respektált állati és növényi részek is az asztalra kerülnek, így mostanában a gyomok is szabad utat kaphatnak, melyek új, kevésbé bejáratott ízeket, vidéki aromákat és meglepetést hoznak a máskülönben néha kiszámítható ételekbe.
A sörök körül minden megváltozott. Csak az nem vette észre ezt, aki az utóbbi tíz évet egy sercegős nejlonszatyorban töltötte. A kommersz, halványsárga sörökkel szemben komoly ellentábor sorakozott föl.
A kolbászkészítők általában a sokáig érlelt, testesebb szárazárura büszkék. A vékonykolbászokból jobb a felhozatal: konyhai alapanyagként is ezeket használjuk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha közös tesztjén a kisüzemi, kézműves termelők választékát teszteltük.
Miért tojik a nyúl húsvéti tojást? Néhány tudósnak már beletörött a bicskája a kérdésbe. Mert az egy dolog, hogy a keresztény szimbolikában a tojás a sírjából feltámadó Krisztus jelképe.
Fiatal európai szakácsok, japán, orosz, izraeli és német feltörekvő séfek, ismert spanyol konyhafőnökök mellett egy magyar résztvevő is volt a Madrid Fusión idei kongresszusán. Nagy Zoltán (Boutiq’Bar) a nagyszínpadon kevert egy koktélt a két Michelin-csillagos Sebastian Frank fogásához, akit a kongresszuson választottak meg Európa legjobb séfjének.
Tóth Zoltán tegezi méheit. A bábonymegyeri méhész nem akármilyen szakember: előbb filozófiadiplomát szerzett, és csak az egyetem elvégzése után tért vissza a méhek és a mézek birodalmába. Mint mondja, lenne mit tanulnunk az apró rovaroktól.
A hazánkban járt utazók úti élményei is bizonyítják, hogy a csárdák, fogadók, korcsmák, kertvendéglők s velük a vendéglátás Magyarországon több száz éves múltra tekint vissza. Ám hazánk mára legkedveltebb nyaralóvidéke...
Az enyhe levegőnek köszönhetően úgy érezzük, hogy itt a tavasz. Az első idei zöldségeket várva, a tél végi ételeinket tavasziassá varázsolhatjuk az ilyenkor is elérhető friss fűszernövényekkel.
Az istenek, az aztékok, majd a spanyol hódítók kedvence, a csokoládé ma már világszerte elterjedt élelmiszer. Felhasználását, minőségét tekintve a gyerekek reggeli italától a húsvéti csokitojáson át a ritka és különleges kakaófajtákból készült, ünnepi csokoládékig széles a választék.
"A szeretet ünnepe, mondjuk mi, akik itt maradtunk egy olyan korszakból, amikor ismertek az emberek mindenféle elavult fogalmakat, megbocsátást, barátságot, gyengédséget, tiszteletet, szeretetet és egész lexikonát a szentimentális érzéseknek, amelyekről utóbb kitűnt, hogy mind csak arra valók, hogy az ember létét, boldogulását gyengítsék. Mintha csak a gazdagok engedhetnék meg maguknak a szeretet luxusát, mutatja a világ képe, mert hiszen napjainkban egyedül nekik van módjukban szeretetünket kéz
Nyárias melegre számíthatunk május utolsó hétvégéjén. Ilyenkor a legtöbb ember kirándulni, vagy strandolni megy. Hangolódjuk rá egy kis tóparti életérzésre Száraz Miklós György írásával!
Számtalanszor halljuk: Budán lakni világnézet. Persze hogy az, hiszen diszkrét, már-már arisztokratikus bájával a világ bármelyik pontján megállná a helyét. De az egyedi izgalmak, a szaftos részletek mégis a pesti oldalon való bolyongásban rejlenek. Pest nem más, mint az Igazi Nagy Felfedezés. A VII. kerület pedig maga a lüktető történelem. Ezúttal a megújult Klauzál teret és környékét jártuk körbe.
Belépünk az Operaház kapuján, és már az előcsarnokban áradó jókedv és emelkedett hangulat fogad minket: táncolnak, énekelnek, hangoskodnak, civódnak, csókolóznak, esznek – és persze mindehhez isznak is rendesen. Na de mit?
Huszonöt év után „csak” annyi történt, hogy a negyvenegy éves Gullner Gergő a dunai szállodasor egyik végéből – ahol tanulóként kezdte legendás édesapja árnyékában – átköltözött a másikba, és apja nyomdokaiba lépve az InterContinental vezető séfje lett.
Egyik legkedveltebb és legősibb fűszernövény az egynyári lágyszárú, mediterrán eredetű, kerti borsfű vagy borsika, melyet Erdélyben csombornak hívnak. Illata a kakukkfűére emlékeztető, íze aromás, fűszeres. Nehezen nélkülözhető a jó konyhán; felejthetetlen karakterű szereplője a jobb ételeknek.
Ha nyár, akkor fagyi. S ha fagyi, akkor gondolatban akár a tengerparton is sétálgathatunk, ahol a hűst adó tenger látványát már csak a kezünkben tartott, ezer színben pompázó fagylalt tudja még tökéletesebbé tenni. Ám ne szomorkodjunk akkor sem, ha...
Szakrális növény volta miatt a fűszernövények között jelentős, kitüntető irodalma van, a Biblia is gyakran említi. A gyógyászatban mind belsőleg, mind külsőleg alkalmazzák. Konyhában levesekhez, vadhúsokhoz, nyúlhoz, bárányhoz használják.
A tarhonya megfejthetetlenül egyszerű étel, de jó. A legnagyobb igazságok a fazékban is egyszerűek. Az evés művészetének evangéliumaiból azonban jóvátehetetlenül hiányzik ez a rusztikus, parasztiánus eledel...
A Balaton vonzáskörének két legjobb étterme változatlanul a szemesi Kistücsök és a veszprémi Chianti. Mögöttük azonban ott dübörögnek a többiek: az ínyenc polgári konyha és a falusi vendégasztal, a vidéki udvarház és a hagyományos családi kisvendéglő.
A Balaton-felvidék meghatározó tájelemei a (szőlő)hegyek és a köztük megbújó völgyek. A hegyek hajdani savanyú parasztborai, a halban gazdag tó és a savanyú források gyógyító vize együttesen formálta és határozta meg...
Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a Tiszacsegei Halászcsárda legendás korhely harcsahalászlevét vagy a Baricska csárda harcsapaprikását. Szerencsére egyre több a ...
Pest és Buda kiülős helyeit jártuk végig a klasszikus éttermektől az underground kocsmákig, a legújabb üzleti találkozóhelyektől a retróhangulatot árasztó teraszokig. Ezúttal elragadott minket a látvány...
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
Az európai filmek leghangulatosabb jelenetei mindig köthetők egy apró reggelizőhöz a sarkon, a folyó partján vagy egy impozáns hotel elegáns éttermében.
Lassan elfogynak a piacról a friss hazai gyümölcsök, de az erdőkben-mezőkön ilyenkor érnek csak igazán a különféle színes bogyók. Egyedi ízük, jellegzetes karakterük miatt helyet érdemelnek a konyhában.
A szekszárdi borvidék a kadarka talaja, és Eger mellett kizárólag ezen a környéken lehet bikavérnek keresztelni borokat. Itt a török időkben is folyt a borászat, állítólag még a felséges padisah alattvalói sem tudtak ellenállni a jóféle helyi vöröseknek. Szekszárd borairól, múltjáról és jövőjéről, a környék ízeiről szól a Borvacsora következő adása az M1-en. Akik beszélgetnek: Heimann Zoltán, Rácz Zsuzsa, Nacsa Olivér, és természetesen a műsorvezető Kovács “Kokó” István.
Augusztustól újra látható az M1 műsorán a Borvacsora, amelyben a magyar borrégiókat mutatják be, boraikkal, ételeikkel, helyi jellegzetességeikkel. A műsorvezető és a meghívott vendégek egy-egy remek bor és hozzájuk illő, a vidék termékeit bemutató fogások mellett beszélgetnek borról és életről.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Ki tudja miért, karácsony és húsvét mellett egyik legnagyobb ünnepünk a Márton-nap. Valószínű, hogy a libasültet oly sokan szeretik, hogy a Márton napi libatort szerte az országban megülik. A Rosenstein étteremben november 7-től, a szentendrei Aranysárkányban november 11-18-ig tartanak a libanapok.
A Magyar Konyha ezúttal a budai zöldvendéglőket tesztelte. Közel száz kertvendéglőben jártunk, bekalandoztuk Budát a Kopaszi gáttól a Római partig, Budafoktól Zugligetig, Óbudától Hűvösvölgyig. Végül 13 +1 olyan kertvendéglőt találtunk, ahol a miliő, a konyha, a felszolgálás emlékeztet a legendás budai zöldvendéglők hangulatára és minőségére.
Pisztrángos nemzetek vesznek körül bennünket, ám hazánkban csak néhány helyen, elsősorban Lillafüreden és Szilvásváradon tenyésztik és dolgozzák fel természetes élőhelyén ezt a könnyű, jó ízű halat. A bevásárlóközpontokban kapható, hazainál olcsóbb chilei, török vagy éppen ír pisztráng kizárólag az árversenyben ver köröket a hibátlan magyar árura.
"Azt nem tudom, borásznak születik-e az ember, de azt igen, hogy borász válhat abból, aki hisz abban, amit csinál" - vallja Bott Frigyes, aki tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy gyökeresen megváltoztatja addigi életét és borász lesz. Döntése nyomán egy egész borvidék tért magához. Így lett Bott Frigyes a Felvidék legelismertebb borásza.
A furmint megszállott nagykövete: Bodó Judit, a Borászok Borásza.
A biológiai sokszínűség megőrzése az emberiség elemi érdeke.
A tó körül a járványhelyzet óta a régi helyek mellett még újabbak is nyíltak.
Kesernyés, gyümölcsös, fűszeres, vibráló, vagy éppen selymes és behízelgő. De mi van az élvezeti érték mögött?
A badacsonyi Borbély Családi Pincészet.
A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.
A balatonfüredi Figula Pincészet mindig is különleges embereket vonzott. Ide járt Esterházy Péter és Freund Tamás világhírű agykutató. Mihály a családi pincészetet alapító legendás édesapa tudását és jó kedvét is megörökölte. A borász nemrég kapta meg a 2019 Borászok Borásza díjat.
2016 Európa szakácsának választották az olasz Massimo Botturát.
Magyarország egyetlen hivatásos „orra”. Zólyomi Zsolt parfümőr ízekről és illatokról mesélt nekünk.
Egymás mellett utaztunk a vonaton, többször, egymás után. Elsőre csak egy olyan férfinak tűnt, akinek a vállai mellett az enyém már annyira nem fér el a MÁV által szűkösen mért helyen. Az ország talán leghíresebb chilitermesztőjénél jártunk.
Van, hogy muszáj lefékezni. Száz kanyar után mindig van egy pont, ahol teleszívjuk a tüdőnket, s lenézünk a hegyről: keleten a kék horizont már Magyarország, de lábunk alatt Ausztria zöldell. Stájerország csupán egy kőhajításnyira van, s ma már tényleg elég egy hirtelen ötlet, hogy átugorjunk, felfedezzük, meglessük és eltanuljuk, mit csinálnak jól a szomszédaink a vidéki gasztronómia fellendítésében.
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
20 éve Paul Bocuse éttermében főz. Szerinte a szakácsmesterséget csak szenvedéllyel lehet csinálni.
Gyógyhatása mellett is lehet érvelni, de az élvezeti értéke magáért beszél - vallja az aszúról Regéczy-Béres Melinda a Béres Szőlőbirtok ügyvezető igazgatója. Magyarország legszebb szőlőbirtokának dűlőiben jártunk.
Honnan volt bátorsága tíz évvel ezelőtt, hogy egy fakosaras préssel, egy hektár szőlővel és egy negyvenéves traktorral belevágjon a borászkodásba? Ráadásul a nagy testvér árnyékában, aki akkorra már letette névjegyét a szakma és a rajongók asztalára. Ez a mese a legkisebb fiúról szól, akitől Elizabeth Gabay, Master of Wine, a magyar borok szakértője nem sajnálta a nagy szavakat: „Eddig csak egyetlen emberrel – termelővel – találkoztam a Balatonnál, aki valóban megismerte dűlőinek karakterét, és
Vágyakozunk egy kicsit földközelibb életre, ezért is költöztünk egy kétezer négyzetméteres gyümölcsösbe – mondja Lackfi János, aki saját meghatározása szerint író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Zsámbéki házában a nagyobb ünnepekkor hat gyermek és két unoka is az asztal mellé telepedik.
Útjavítások között kanyargunk Bajától Borota felé, de legalább bámészkodhatunk. A vastag bácskai föld hirtelen tavaszodik, éled, traktorok tűnnek fel és el a látóhatáron. Ahogy Koch Csaba pincészete felé fordulunk, egyre több gyümölcsös, szőlő tűnik fel. Aztán a faluba vezető út sarkán épp csak túl, ott a tavalyi Év Pincészete.
Régi kérdés, hogy miért francia vagy új-zélandi bárányt eszünk a magyar éttermekben, miközben annyi juh él Magyarországon, hogy jutna bőven, szinte minden konyhába. Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő nemcsak a választ tudja, de azt is, hogyan lehet itthon tartani a bárányokat.
Egyszervolt vincellérházak, titokban öregedő szőlőtőkék és patakok a hegy gyomrában: az aszúkirálynak nevezett Szepsy István a gyermekkori karácsonyi sétákat éli tovább a mai napig....
Harminc évig élt külföldön. Szinte mindenütt megfordult, ahol operaház működik. A houstoni Ritz hotel séfje, Todd Rogers egy süteményt nevezett el róla. Mit jelent Marton Évának a karácsony? A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas opera-énekesnővel beszélgettünk.
A Bujdosó család élete a szőlő körül forog, hiszen mindannyian értenek hozzá. Amíg a nagypapa által kifogott halat sütik, megvitatják, melyik dűlőbe mit érdemes ültetni. Közben fürkészik az eget, alkalmas-e az idő arra, hogy felvonják a vitorlát és vízre szálljanak. Hiába, dél-balatoniak.
A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.
Úgy tartják, két út vezet Kácsárdra. Az egyik befut a faluba, a másik kifut onnan. Csakhogy ez a két út ugyanaz. Visz és hoz is. Ahogyan Balla Enikővel tette. Ez az ő története. A kecskesajtok mestere, akinek sajtjaiért éttermek versenyeznek.