A hadházi savanyú káposzta
Nem a szőlő a savanyú! A káposzta!
Még nagyobb kiváltság lehet a jövőben a champagne, és kiderült milyen fogások közül kerül ki az Év Strandétele
Litauszki Zsolttal megmutatjuk, hogyan készül az újévi ínyencség: az egyben sült malac.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
A város vezetése új piac kialakításáról döntött. Jó lett.
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus a generációkon átívelő étkezési szokásokról.
Az Őrházban éledező deli ételkultúra és a pastrami segíthet abban, hogy a hurkán, kolbászon túl izgalmasabb ét
Az Egyesült Királyság legkisebb települése bajor csodaországgá változott.
A koreai konyha töretlen sikere nem véletlen.
Kávés müzli, kombucha sör és savanyú káposzta – ezek lesznek a sikertermékek idén.
Győrfi Pál mentős szóvivő és híradós sztár egy vadasnak köszönheti az életét.
A Monyo könnyedebb, nyári kánikulához passzoló sörei pont befértek egy csoportos tesztbe.
A fejes és kelkáposztából, karfiolból, kelbimbóból és többi rokonukból a legkülönbözőbb ételek készíthetők, érdemes az örökzöld vagy éppen megkopott receptek mellett újakat is kipróbálni.
„Meg lehet bolondulni, itt minden az evésről szól” – mondja Lajkó Félix.
Tavasszal zöldbe borulnak és kivirágoznak a legelők, a juhnyájak legnagyobb örömére, hiszen a téli száraz takarmányt felváltja a friss, zsenge csemege. Örömükben mi is osztozhatunk: a tavasszal készülő gomolya vagy túró összehasonlíthatatlanul finomabb és értékesebb, mint amit hónapokkal korábban vásárolhattunk.
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
Belekóstoltunk a stílusos vidéki vendéglátásba Rácalmáson: a különleges levesbetéttel készült győri halászlé, a sellyei fürj legjava és savanyított almás sör sem maradhatott ki.
A fermentálás nemzetközileg elismert szakértője, Oruga Hiraku látogatott el Magyarországra, ahol a 36 éves fermentáló designer a Culinary Institute of Europe-nál tartott előadást és miszókészítő workshopot.
Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
A rengeteg kerti és konyhai tapasztalat után nem volt kérdés, hogy a vendéglátás lesz az élete.
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
Bár a francia konyha egyeduralmának – úgy tűnik – vége, korai volna temetni a gall gasztronómiát. Sőt!
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
Elismerő oklevéllel tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Nyisztor Tinkát, a moldvai magyar közösség kulturális képviselete és a magyar nyelv használatának széleskörű terjesztése és ismertetése érdekében tett példaértékű eredményeiért, fáradhatatlan munkásságáért.
"Amit mi kínálunk, az nem fine dining, hanem nice dining”
Ha már barátunk a forró víz és jól bánunk a zsiradékkal, érdemes maradni a konyhában: még egy kis összpontosítás meg tanulás és közelebb jutunk az áhított profizmushoz.
Somogyi Károly, a Baricska Csárda séfje mesélt a sparhelt mellett töltött gyerekkor emlékeiről.
Közgazdászként végzett, zenélni “úgy rendesen” sose tanult, mégis ez a szenvedély győzött. Fodor Máriusz, a Magashegyi Underground, Kaukázus, The Rocket Science együttesek egykori zenésze, e mellett olyan nemzetközi márkák reklámzenéjét jegyzi, mint például a Coca Cola, Vodafone, Rossman, Telekom, és a McDonald’s. Pár hónapja a koncertező zenész életet azonban új, nem mindennapi alkotótevékenységre váltotta. Jelenleg egy saját tulajdonú pékség hálózat beindításán dolgozik Nigériában. Szerencsére
Ha a cigány konyháról beszélnek, Budai Zsanett és Tonté Barbara annyira egy húron pendülnek, mintha ikrek volnának. Pedig személyiségük igencsak különböző. Egy szociológus és egy külügyi szakértő. A főzés szenvedélye hozta össze őket.
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e
Kövér, mint egy harcsa, mondták a régiek – fogyasszuk gyakran, mondja a Haltani Társaság ma. Az év (hal)sztárja a harcsa, és mint a halfogyasztás pártolói, mi is csatlakozunk a harcsakampányhoz. De miért is jó a harcsa? Elmondjuk, no és tíz harcsaétellel szeretnénk kedvet csinálni ehhez a remek halhoz.
A gasztrotörténet legnagyobb tréfája. Szőlővel és Grand Marnier-vel készült vadkacsa narancsos szószban. Henri Monier, a párizsi vicclap, a Canard enchaîné (Leláncolt kacsa) rajzolója találta ki az 1950-es évek vége felé, amikor egy televíziós adásban egy nagyképű gasztrokritikus azzal bosszantotta, hogy minden francia ételt ismer. „Hát bouribout-t evett-e már?” – kérdezte Monier. „Hogyne, csodálatos régi fogás – érkezett a válasz –, de mostanában nem készítik, túl bonyolult.” „Az eszed tokja –
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
Belépünk az Operaház kapuján, és már az előcsarnokban áradó jókedv és emelkedett hangulat fogad minket: táncolnak, énekelnek, hangoskodnak, civódnak, csókolóznak, esznek – és persze mindehhez isznak is rendesen. Na de mit?
A legnagyobb horvát félsziget, az olajfák, a szőlőtőkék és a szarvasgombát rejtő tölgyerdők birodalma, az utóbbi évtizedek egyik leglátogatottabb magyar turisztikai célpontja. A tengertől azonban néha el kell távolodni, hogy felfedezzük az igazi, zöld Isztriát. A legjobb horvát étterem és a legjobb séf is ebből a régióból került ki, elindultunk hát a nyomukban, megnézni, mit is találunk az isztriai spájzban.
Lengyelország felosztásai során Krakkó mindig sajátságos státuszú város maradt. Osztrák, orosz, porosz hadak osztozkodtak rajta, s a megtelepedett kultúrák, a lengyelek, litvánok, osztrákok, poroszok, zsidók és magyarok jelenléte egészen különleges atmoszférát teremtett...
A Balaton vonzáskörének két legjobb étterme változatlanul a szemesi Kistücsök és a veszprémi Chianti. Mögöttük azonban ott dübörögnek a többiek: az ínyenc polgári konyha és a falusi vendégasztal, a vidéki udvarház és a hagyományos családi kisvendéglő.
A karácsonyhoz és a szenteste elfogyasztott vacsorához még alig száz évvel ezelőtt is számos mágikus szokás kapcsolódott, melyek célja a család összetartása, védelmezése, és gyarapítása volt. Az ünnepi vacsora, mint...
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.
A Magyar Konyha most induló sorozatában Közép-Európa gasztronómiájával foglalkozunk. Mi az a különös közép-európai életérzés, ami Krakkótól Dubrovnikig összeköti az itt élőket? Mi más, mint a konyha. Közép-Európa fájdalmas története során identitásának egyik legfontosabb záloga. A legnagyobb megbékélések mindig a fehér asztalnál köttetnek. Sorozatunk első állomásán Krakkó gasztronómiáját mutatjuk be.
Közeledik a karácsony, így szólni illik a töltött káposztáról. Szabályos oknyomozásban kísérli meg Cserna-Szabó András író és Segal Viktor séf kideríteni, mi is ünnepeink jeles ételének, a kolozsvári töltött káposztának az eredeti receptje.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Még nagyobb kiváltság lehet a jövőben a champagne, és kiderült milyen fogások közül kerül ki az Év Strandétele
A város vezetése új piac kialakításáról döntött. Jó lett.
Az Egyesült Királyság legkisebb települése bajor csodaországgá változott.
A gasztrotörténet legnagyobb tréfája. Szőlővel és Grand Marnier-vel készült vadkacsa narancsos szószban. Henri Monier, a párizsi vicclap, a Canard enchaîné (Leláncolt kacsa) rajzolója találta ki az 1950-es évek vége felé, amikor egy televíziós adásban egy nagyképű gasztrokritikus azzal bosszantotta, hogy minden francia ételt ismer. „Hát bouribout-t evett-e már?” – kérdezte Monier. „Hogyne, csodálatos régi fogás – érkezett a válasz –, de mostanában nem készítik, túl bonyolult.” „Az eszed tokja –
A legnagyobb horvát félsziget, az olajfák, a szőlőtőkék és a szarvasgombát rejtő tölgyerdők birodalma, az utóbbi évtizedek egyik leglátogatottabb magyar turisztikai célpontja. A tengertől azonban néha el kell távolodni, hogy felfedezzük az igazi, zöld Isztriát. A legjobb horvát étterem és a legjobb séf is ebből a régióból került ki, elindultunk hát a nyomukban, megnézni, mit is találunk az isztriai spájzban.
Lengyelország felosztásai során Krakkó mindig sajátságos státuszú város maradt. Osztrák, orosz, porosz hadak osztozkodtak rajta, s a megtelepedett kultúrák, a lengyelek, litvánok, osztrákok, poroszok, zsidók és magyarok jelenléte egészen különleges atmoszférát teremtett...
A Magyar Konyha most induló sorozatában Közép-Európa gasztronómiájával foglalkozunk. Mi az a különös közép-európai életérzés, ami Krakkótól Dubrovnikig összeköti az itt élőket? Mi más, mint a konyha. Közép-Európa fájdalmas története során identitásának egyik legfontosabb záloga. A legnagyobb megbékélések mindig a fehér asztalnál köttetnek. Sorozatunk első állomásán Krakkó gasztronómiáját mutatjuk be.
Litauszki Zsolttal megmutatjuk, hogyan készül az újévi ínyencség: az egyben sült malac.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
Az Őrházban éledező deli ételkultúra és a pastrami segíthet abban, hogy a hurkán, kolbászon túl izgalmasabb ét
Kávés müzli, kombucha sör és savanyú káposzta – ezek lesznek a sikertermékek idén.
A Monyo könnyedebb, nyári kánikulához passzoló sörei pont befértek egy csoportos tesztbe.
Tavasszal zöldbe borulnak és kivirágoznak a legelők, a juhnyájak legnagyobb örömére, hiszen a téli száraz takarmányt felváltja a friss, zsenge csemege. Örömükben mi is osztozhatunk: a tavasszal készülő gomolya vagy túró összehasonlíthatatlanul finomabb és értékesebb, mint amit hónapokkal korábban vásárolhattunk.
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
Belekóstoltunk a stílusos vidéki vendéglátásba Rácalmáson: a különleges levesbetéttel készült győri halászlé, a sellyei fürj legjava és savanyított almás sör sem maradhatott ki.
A fermentálás nemzetközileg elismert szakértője, Oruga Hiraku látogatott el Magyarországra, ahol a 36 éves fermentáló designer a Culinary Institute of Europe-nál tartott előadást és miszókészítő workshopot.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
A disznóvágás hazánkban még élő hagyomány, s jó lenne, ha ez minél több helyen meg is maradna, hogy a vendégek átélhessék a tor ünnepi hangulatát, megízlelhessék a tradicionális ételeket.
Ha a cigány konyháról beszélnek, Budai Zsanett és Tonté Barbara annyira egy húron pendülnek, mintha ikrek volnának. Pedig személyiségük igencsak különböző. Egy szociológus és egy külügyi szakértő. A főzés szenvedélye hozta össze őket.
Kövér, mint egy harcsa, mondták a régiek – fogyasszuk gyakran, mondja a Haltani Társaság ma. Az év (hal)sztárja a harcsa, és mint a halfogyasztás pártolói, mi is csatlakozunk a harcsakampányhoz. De miért is jó a harcsa? Elmondjuk, no és tíz harcsaétellel szeretnénk kedvet csinálni ehhez a remek halhoz.
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
Belépünk az Operaház kapuján, és már az előcsarnokban áradó jókedv és emelkedett hangulat fogad minket: táncolnak, énekelnek, hangoskodnak, civódnak, csókolóznak, esznek – és persze mindehhez isznak is rendesen. Na de mit?
A Balaton vonzáskörének két legjobb étterme változatlanul a szemesi Kistücsök és a veszprémi Chianti. Mögöttük azonban ott dübörögnek a többiek: az ínyenc polgári konyha és a falusi vendégasztal, a vidéki udvarház és a hagyományos családi kisvendéglő.
A karácsonyhoz és a szenteste elfogyasztott vacsorához még alig száz évvel ezelőtt is számos mágikus szokás kapcsolódott, melyek célja a család összetartása, védelmezése, és gyarapítása volt. Az ünnepi vacsora, mint...
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.
Közeledik a karácsony, így szólni illik a töltött káposztáról. Szabályos oknyomozásban kísérli meg Cserna-Szabó András író és Segal Viktor séf kideríteni, mi is ünnepeink jeles ételének, a kolozsvári töltött káposztának az eredeti receptje.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus a generációkon átívelő étkezési szokásokról.
A koreai konyha töretlen sikere nem véletlen.
Győrfi Pál mentős szóvivő és híradós sztár egy vadasnak köszönheti az életét.
A fejes és kelkáposztából, karfiolból, kelbimbóból és többi rokonukból a legkülönbözőbb ételek készíthetők, érdemes az örökzöld vagy éppen megkopott receptek mellett újakat is kipróbálni.
„Meg lehet bolondulni, itt minden az evésről szól” – mondja Lajkó Félix.
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.
A rengeteg kerti és konyhai tapasztalat után nem volt kérdés, hogy a vendéglátás lesz az élete.
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
Bár a francia konyha egyeduralmának – úgy tűnik – vége, korai volna temetni a gall gasztronómiát. Sőt!
Elismerő oklevéllel tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Nyisztor Tinkát, a moldvai magyar közösség kulturális képviselete és a magyar nyelv használatának széleskörű terjesztése és ismertetése érdekében tett példaértékű eredményeiért, fáradhatatlan munkásságáért.
"Amit mi kínálunk, az nem fine dining, hanem nice dining”
Ha már barátunk a forró víz és jól bánunk a zsiradékkal, érdemes maradni a konyhában: még egy kis összpontosítás meg tanulás és közelebb jutunk az áhított profizmushoz.
Somogyi Károly, a Baricska Csárda séfje mesélt a sparhelt mellett töltött gyerekkor emlékeiről.
Közgazdászként végzett, zenélni “úgy rendesen” sose tanult, mégis ez a szenvedély győzött. Fodor Máriusz, a Magashegyi Underground, Kaukázus, The Rocket Science együttesek egykori zenésze, e mellett olyan nemzetközi márkák reklámzenéjét jegyzi, mint például a Coca Cola, Vodafone, Rossman, Telekom, és a McDonald’s. Pár hónapja a koncertező zenész életet azonban új, nem mindennapi alkotótevékenységre váltotta. Jelenleg egy saját tulajdonú pékség hálózat beindításán dolgozik Nigériában. Szerencsére