Életre kelnek a reneszánsz ízek
A Magyar Nemzeti Múzeum rendhagyó tárlatvezetésen kalauzol a reneszánsz és a török kor gasztronómiájába.
A Magyar Nemzeti Múzeum rendhagyó tárlatvezetésen kalauzol a reneszánsz és a török kor gasztronómiájába.
Rezidenciáin nem, országának más részein azonban fogyasztható a libamáj.
A királyi család nem titkolja a platinajubileum pohárdesszertjének receptjét.
Indulhat a megújítási folyamat. A végkimenetelről III. Károly dönt majd.
A brit királynő a sandringhami birtokára keres olyan szakembert, aki egy kihalt klubból menő pubot varázsolna.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
Szakácskönyv brit hozzávalókból, diplomáciai sztorikkal körítve.
Bár ilyenkor mindenhol ugyanarra emlékeznek, a hagyományok azért meglehetősen változatosak.
Natúr borász a Mátrából, aki megszállottan szereti a sört.
A Maldív-szigetek konyhaművészetéről itthon keveset tudunk, de jó éttermek mindenhol vannak.
Londonban és Edinburgh-ban is megrendezték a magyar furmint fesztiválját.
A spanyol csillagos étteremből hazatért Katona Dániel menüjét kóstoltuk.
A kóstolókon túl a hazai élelmiszeripari és HoReCa szektor szereplőinek aSIRHA-n lesz lehetőségük csatlakozni.
A tudósok szerint az enset, egy Etiópiában termő banánféle lehet az új szuperélelmiszer.
Egy rezidenciából titkos alagút vezet London egyik elit koktélbárjába.
A mai, plasztikba vákuumozott adagok előtt, egykor még a konyak és a szivar volt az alap.
1942-ben 400 tonna bomba zúdult Lübeck városára, de a pusztítás csodás módon megkímélt egy mogyorótortát.
Itt élnek a szomszédban, mégis kevéssé ismerjük szerethető konyhájukat.
Kate Middleton a luxust a hivatalos reprezentálásra tartogatja – a hétköznapokon az egyszerű ételek híve.
A 16. kerületben kétnapos sörfesztivált rendeznek, a müncheni sörünnep mintájára.
Nagy-Britanniában nem csak a hagyományos kocsmáknak és az előkelő fine diningnak van létjogosultsága.
Szeptember 3. és 5. között a debreceni Nagyerdőben lesz az 5. Debrecziner Gourmet Fesztivál.
A jeges édességet a reformkorig csak „hideg nyalat”-nak, fagyosnak nevezték.
A legexkluzívabb séfklub tagjai a világ vezetőinek főznek.
Ma már a múzeumi élményhez hozzátartozik, hogy a látogatók le tudjanak ülni egy finomat enni.
Nemzetközi elismerések sokaságát hozta a verpeléti Varsányi Pincészetnek a nyár.
A 95 éves uralkodó igencsak kedveli a gint és a boralapú likőrt – fecsegte ki a királynő egykori szakácsa.
„Jaj, lelkem, te vagy a századik jelentkező, de eddig még mind elfutott, miután kétszer megégette a kezét!”
Mi is lehetne annál időtállóbb, mint egy milliók által kedvelt fogás?
Akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt, azoknak szükséges évente többször is szünetet tartani.
A szerelmesek napján nem muszáj órákig készítenünk a romantikus vacsorát – házhoz is rendelhetjük.
A bódulat igazi kalandorai számára a forralt bor csak apácaitóka. Az igazi "pokolital" a krampampuli.
A Chef's Pencil a gasztroturisták figyelmébe ajánlja Budapestet. Bárcsak már jöhetnének...
A különleges lelet eredetileg egy királyi lakoma dísze lett volna, de a szállítóhajó hullámsírban végezte.
Fogyni is lehet tőle, hiszen zsírokban szegény, fehérjében gazdag: mi az?
Tiago Sabarigo és Barna Ádám négykezes vacsoraestje az Essênciában emlékezetes marad.
Szenvedéllyel kutatja egy híres festő régi szőlőfajtákat ábrázoló akvarelljeit Ambrus Lajos.
Az angol királynő hosszú életútja valószínűleg azoknak az ételeknek is nagyban köszönhető, amelyeket elfogyasz
A Toprum bárjában három tehetséges, fiatal bártenderrel beszélgettünk a koktélok világáról.
Az uniformisok egyik legkomplexebb összeállítása a szakácsoké lehet, ahol minden apró részlet a praktikum, a higiénia, a státusz és a büszkeség ötvözete. Történet az eredeti szakácskabátoktól a mai séfek öltözetéig Kerekes Sándorral, Litauszki Zsolttal és Nyíri Szásával.
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
A haluska és a dödölle a szegények eledele volt: krumpli, liszt, zsiradék mindig akadt otthon.
Belekóstoltunk a Gourmet Fesztiválba, hogy ajánljunk pár finom falatot és kortyot: Champagne, könnyed francia szendvics, celebspotting, borjúnyelves pájsli, lágy kakastaréj, gyönyörű bélzetű kenyér, unicum-sör, slow stifolder, üzbég plov – a teljesség igénye nélkül.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
A borrajongók számára jól csengő név Barta Károlyé, a család mádi pincéje az élvonalba tartozik. Barta Anna úgy lépett az édesapja útjára, hogy közben a magáét járja. A Nagygombos Borászat az észak meghatározó rozékészítőjévé válhat. Vadromantika, játékos savak és egy fiatal női borász egy férfias szakmában.
Tóth András azt tűzte ki célul, hogy a bogdányi dinka nevű szőlőfajtát feltámasztja.
Itthon az év séfjének választották Barna Ádámot.
A Káli-medence eddig is az ország egyik minőségi vendéglátásban leginkább dúskáló területének számított. És már a jó fagylalt sem hiányzik, hála egy szoftverfejlesztő villamosmérnöknek és egy ruhatervezőnek.
Ha a viszonylag még hűvös szobából kinézek a június eleji párás, tikkasztó meleg utcára, leginkább az jut csak az eszembe: vizet. Feltéve persze, ha még lesz víz… de bizakodjunk. A Duna közelsége ad némi biztonságot és még arra is gondolhatunk, bor is jut esetleg a poharainkba.
Habár május közepén Harry herceg és Meghan Markle összeházasodott, és az eseményt övező óriási médiaérdeklődés csúcspontján túljutottunk, néhány dologra azért még kíváncsiak voltak az emberek. A találgatások egyik központi témája volt például az ifjú pár sok szempontból formabontó citromos-bodzás esküvői tortájának receptje. Mi megmutatjuk.
Néhány hete véget értek a találgatások, amikor Harry herceg bejelentette, hogy eljegyezte Meghan Markle amerikai színésznőt. A brit királyi család újra a figyelem középpontjába került, hiszen úgy tűnik, hogy az egykori partikirály Harry is megtalálta az igazit. Sokan már az esküvői tortát találgatják, amelynek komoly elődökkel kell felvennie a versenyt.
Betegeskedő hercegnő, ködös Anglia, na meg a gyarmatok – ahhoz, hogy az ötórai tea elterjedjen, ezek kellettek. Most a várkonyi Amade Kastélyszállóban élheti át azt, amiért annyira rajonganak a királyi és nemesi családok.
A szarvas és a fácán szabadon sétált az egyik füzesből a másikba, puhafa erdőből a keménybe. „Gyengébb teleken hintésre nem is igen járnak, jobb táplálékot találnak ők a vadonok bogyóiban, s ez adja az igazi jó vadízt a húsnak” – írta egy múlt századbeli vadászlap a csallóközi állatokról.
Mint valami mese. Több mint egy évtizeddel ezelőtt a paloznaki plébános megkereste Jásdi István borászát, megnézne-e a Slikker-dűlőben egy pusztuló ültetvényt. Molnár Szabolcs csak hümmögött, amikor a csapzott tőkéket nézte. "Adnék hozzá egy legendát is - mondta a pap - egy régi vitézről, meg a szőlőről." Így kezdődött. Ma azt mondják, hogy a csopaki-paloznaki kisbirtok olaszrizlingje a fajta egyik etalonja. Nem csak borokkal lettünk gazdagabbak, de a legrégibb dűlőtörténettel is. Guden vitéz f
Föníciai, római, arab befolyás, a mesés India és Kína fűszerei, a brazil őserdők terményei mind szerepelnek a lisszaboni konyha alapanyagai között. A legfinomabb fogások mégis az óceán mélyéről érkeznek. Nincs még egy nép, amelyik ennyi halat enne Európában, és kevés az olyan város, ahol a korszerű, modern konyha ilyen könnyen a mindennapok része lett.
Az első pirosló szemeket mohón figyeltük. A gyerekek már a halvány rózsaszínre is azt állították, hogy érett. Másztak a kerítésre, hogy elérjék az ágakat: a szülői szív beledermedt. Nálunk végéhez ért a szezon, a kölykök a sok csimpaszkodás ellenére is életben maradtak.
Nem ehetünk minden délben drága étteremben, nem várhatunk órákat egy-egy fogásra, és sajnos többnyire a munkahelyi menzára sem számíthatunk. Továbbra is nagy divat az ebédmenü, és most már találni is olyan minőségi helyeket, ahol nem roston csirke vagy rántott sajt jelenti a gyors ebédet, hanem előkészített, de jó alapanyagból készült, megfelelő ár-érték arányú menü. Összeállításunk a főváros tíz legjobb ebédelőhelyeit tartalmazza.
A csopaki borász nyerte el idén a Borászok Borásza díjat. 50 magyar borász őt választotta idén az év borászának. A csopaki Királyi pince megújítója, a Csopaki Kódex egyik kidolgozója méltán vált a borásztársadalom egyik legismertebb alakjává.
Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.
Bécs Sissi lázban ég, a Demel cukrászdában mindenki az ibolyás cukorkákat keresi. Idén lesz a császárné 180. születésnapja, és pezseg az élet a bécsi kávéházakban és éttermekben. A bécsi konyha az egyetlen, melyet egy városról neveztek el. Bár az osztrák főváros kedvenc fogásai más régiók étlapjain is megtalálhatók, a "wienerisch essen" és a Wiener Schnitzel is egyértelművé teszi, hogy a bécsiek elhatárolják magukat az osztrák konyhától. No, de mit is ettek régen Ausztria fővárosában? És ki kész
A történet mesébe illő: egy svájci földműves legkisebb (tizenharmadik!) gyermeke világgá megy, és minden idők egyik leghíresebb szállodatulajdonosa lesz. Ő César Ritz. Tavaly Budapesten megújulva nyitotta meg kapuit a Ritz-Carlton Hotel. Talán érdemes megismerkednünk a hotelcézár legendás vendégeivel, szállóival és pesti szállodájának történetével.
"Ott voltam, ahol lennem kellett. / Azt (t)ettem, amit (t)ennem kellett." Kádár sírfelirata a gulyáskommunizmus esszenciája. Gasztropolitika a Kádár-korszakban.
Az istenek, az aztékok, majd a spanyol hódítók kedvence, a csokoládé ma már világszerte elterjedt élelmiszer. Felhasználását, minőségét tekintve a gyerekek reggeli italától a húsvéti csokitojáson át a ritka és különleges kakaófajtákból készült, ünnepi csokoládékig széles a választék.
Szinte elképzelhetetlen az ünnepi asztal valamilyen természetes édes bor nélkül, legyen az aszú, szamorodni, késői szüret vagy jégbor. A felsorolt desszertborok különbözőképpen készülnek, de ami biztosan közös bennük: természetesen édesek, s ha jól sikerülnek, koncentráltan gyümölcsösek, illatosak, gazdagok.
A fine diningnak leáldozott, az emberek lazább stílusra vágynak, de az étel minőségében nem adják alább.
Tíz évvel ezelőtt a paloznaki plébános megkereste Jásdi István borászát, megnézne-e a Slikker dűlőben egy pusztuló ültetvényt. „Adnék hozzá egy legendát is – mondta a pap – egy régi vitézről, meg a szőlőről.” Így kezdődött.
A Visegrádi Együttműködés létrejöttének 25. évfordulója alkalmából jubileumi programsorozattal várja vendégeit a XXXII. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok. Az évről-évre 30-50.000 főt megmozgató történelmi fesztivál idejére a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának reneszánsz konyháját is megnyitják, ahol a kísérleti régészet eszköztárának felhasználásával tartanak konyhai műsorokat.
A kadarka nem magyar, hanem török–bolgár eredetű. A legismertebb középkori vörösbor a szerémi kadarka volt a Duna melletti régi Magyarország borászati központjából, amelyet a török hódítás felszámolt, és a Szerémségből a királyi Magyarország felé menekülő vincellérek hozták magukkal kedvelt szőlőiket, így a kadarkát és a furmintot is.
Számtalanszor halljuk: Budán lakni világnézet. Persze hogy az, hiszen diszkrét, már-már arisztokratikus bájával a világ bármelyik pontján megállná a helyét. De az egyedi izgalmak, a szaftos részletek mégis a pesti oldalon való bolyongásban rejlenek. Pest nem más, mint az Igazi Nagy Felfedezés. A VII. kerület pedig maga a lüktető történelem. Ezúttal a megújult Klauzál teret és környékét jártuk körbe.
Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Ezen a néven nyílt nemrég étterem Budán. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.
Belépünk az Operaház kapuján, és már az előcsarnokban áradó jókedv és emelkedett hangulat fogad minket: táncolnak, énekelnek, hangoskodnak, civódnak, csókolóznak, esznek – és persze mindehhez isznak is rendesen. Na de mit?
1883. október 4. Párizs, Gare de l’Est. Az úri közönség a peronon gyülekezik. Kalapos hölgyek és cilinderes urak fecsegnek egymással, és izgatottan készülnek életük nagy utazására. Arisztokraták, üzletemberek, magas rangú hivatalnokok és persze tollforgatók. Egy dolog közös bennük: mindannyian úttörők. Hiszen az első Isztambulba (Konstantinápolyba) induló Orient expressz fedélzetére váltottak jegyet. A hordárok bepakolják a csomagokat a vonatba. Az étkezőkocsi ajtajában a hófehér sipkát viselő s
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Eredetileg csak az egri Stühmer édességboltot szerette volna magáénak tudni Csóll Péter, a Magyar Konyha Termelői Díj egyik idei kitüntetettje. Csak miután megszerezte az üzletet, döbbent rá, hogy a név kötelez. Mintha hatalmas erőket szabadított volna el: az egykori patinás édességmárka most már régi rangját követeli.
Szerdán hivatalosan is bejelentették, hogy Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. tulajdonos-ügyvezetője és a cseh Karlovarské Minerální Vody csoportot (KMV) is tulajdonló olasz Pasquale család közös holdingot hozott létre és a kékkúti ásványvíz mellett a szentkirályi víz is a Central European Mineral Water tulajdona lett.
Lengyelország felosztásai során Krakkó mindig sajátságos státuszú város maradt. Osztrák, orosz, porosz hadak osztozkodtak rajta, s a megtelepedett kultúrák, a lengyelek, litvánok, osztrákok, poroszok, zsidók és magyarok jelenléte egészen különleges atmoszférát teremtett...
Összegyűjtöttünk 10 + 1 különleges gasztroszíntért, ahol az ínyencségeken kívül meglepetés is vár bennünket: virágbolt és sushibár, fűszerkereskedés és kávézó, zöldséges és galerista egy helyen.
Mátyás király kedvenc csemegéje volt a kucsmagomba, az ínyencségnek ma is örülnek a piacokon. Hogy mi munka van egy jó gombaleves mögött, azt csak azok tudják, akik már hajnalban elindulnak az erdőbe. Ahogy azt az aggteleki Koltay házaspár is teszi.
A Velencei-tó adottságában hasonlatos a "nagy testvérhez", de kevésbé zsúfolt, autóval Budapestről fél óra alatt elérhető. A helyi gasztronómia sem merül már ki a part menti büfék kínálatában.
Nemzedékek nőttek fel a szakácskönyvein - aki "a Horváth Ilonából" tanult főzni, az is. És ez csak egy a számtalan titok közül, ami övezi. Jó házból való úrilány, világcsavargó kalandornő, szegénységet és gazdagságot is stílusosan megélő írófeleség, a hazai gasztronómia nagyasszonya, a Magyar Konyha legendás főszerkesztője: F. Nagy Angéla.
Az öt éve hagyományosan megrendezésre kerülő Gödöllői Vadásznapon a királyi kastély parkjában egész nap vadászathoz kapcsolódó programok váltják egymást: a vadászkutyák, solymászok, agarak, íjászok bemutatói mellett különleges élményt ígér a szarvasbőgő bemutató, a lovas íjász bemutató, s az a vadétel főzőverseny is, melyben csapatok versenghetnek „a Kastély Főszakácsa” címért.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Főztek a maláj királynak és a Guns N’ Rosesnak, megjártak Michelin-csillagos konyhákat és nyertek Bocuse d’Ort, a múlt héten pedig kétszer is Budapesten csillogtatták meg tudásukat a világ egyetlen utazó szakácsbandájának séfjei.
Szerencsére már sok olyan hely van Budapesten, ahol a piacon található zöldség minősége dönti el, hogy mi legyen a napi menü. Többségük két- vagy háromfogásos menüt kínál. Folyamatosan nyitnak és zárnak az ebédelő helyek, sok a divatos vendéglő, de sajnos kevés tartja a színvonalat. A régi bevált helyek mellett olyan új, még nem felkapott éttermeket, bisztrókat kerestünk, ahol jó minőségű alapanyaggal dolgoznak.
Két délvidéki borvidéket egyesít szellemiségében, miközben nemcsak visszaadja az egykoron híres Szerémi borvidék rangját, de olyan szőlőfajtákból készült borokkal lép a piacra, amelyekért a középkorban fejedelmek és királyok küldtek futárokat, no és erős szekereket persze, amelyek elbírják a hordókat. Maurer Oszkár igazán nem mondhatja, hogy nem született bele a jóba, igaz, a jóság útjának ösvényeit neki kellett kitaposnia.
Budai kisvendéglők repertoárján négy évtizede még ott volt a remegős kocsonya. Aztán új verziók tűntek fel, a leves- és zselatinporlobbi termékei. Állaguk és ízük ennek megfelelő: üres, bután csípős, gumis, műízű. Pedig a kocsonya világörökség. És kocsonyát készíteni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen...
Rezidenciáin nem, országának más részein azonban fogyasztható a libamáj.
A királyi család nem titkolja a platinajubileum pohárdesszertjének receptjét.
A brit királynő a sandringhami birtokára keres olyan szakembert, aki egy kihalt klubból menő pubot varázsolna.
Londonban és Edinburgh-ban is megrendezték a magyar furmint fesztiválját.
A tudósok szerint az enset, egy Etiópiában termő banánféle lehet az új szuperélelmiszer.
Egy rezidenciából titkos alagút vezet London egyik elit koktélbárjába.
1942-ben 400 tonna bomba zúdult Lübeck városára, de a pusztítás csodás módon megkímélt egy mogyorótortát.
Kate Middleton a luxust a hivatalos reprezentálásra tartogatja – a hétköznapokon az egyszerű ételek híve.
Szeptember 3. és 5. között a debreceni Nagyerdőben lesz az 5. Debrecziner Gourmet Fesztivál.
A legexkluzívabb séfklub tagjai a világ vezetőinek főznek.
Ma már a múzeumi élményhez hozzátartozik, hogy a látogatók le tudjanak ülni egy finomat enni.
Nemzetközi elismerések sokaságát hozta a verpeléti Varsányi Pincészetnek a nyár.
A 95 éves uralkodó igencsak kedveli a gint és a boralapú likőrt – fecsegte ki a királynő egykori szakácsa.
Habár május közepén Harry herceg és Meghan Markle összeházasodott, és az eseményt övező óriási médiaérdeklődés csúcspontján túljutottunk, néhány dologra azért még kíváncsiak voltak az emberek. A találgatások egyik központi témája volt például az ifjú pár sok szempontból formabontó citromos-bodzás esküvői tortájának receptje. Mi megmutatjuk.
Néhány hete véget értek a találgatások, amikor Harry herceg bejelentette, hogy eljegyezte Meghan Markle amerikai színésznőt. A brit királyi család újra a figyelem középpontjába került, hiszen úgy tűnik, hogy az egykori partikirály Harry is megtalálta az igazit. Sokan már az esküvői tortát találgatják, amelynek komoly elődökkel kell felvennie a versenyt.
Föníciai, római, arab befolyás, a mesés India és Kína fűszerei, a brazil őserdők terményei mind szerepelnek a lisszaboni konyha alapanyagai között. A legfinomabb fogások mégis az óceán mélyéről érkeznek. Nincs még egy nép, amelyik ennyi halat enne Európában, és kevés az olyan város, ahol a korszerű, modern konyha ilyen könnyen a mindennapok része lett.
A Magyar Nemzeti Múzeum rendhagyó tárlatvezetésen kalauzol a reneszánsz és a török kor gasztronómiájába.
Indulhat a megújítási folyamat. A végkimenetelről III. Károly dönt majd.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
Szakácskönyv brit hozzávalókból, diplomáciai sztorikkal körítve.
A Maldív-szigetek konyhaművészetéről itthon keveset tudunk, de jó éttermek mindenhol vannak.
A spanyol csillagos étteremből hazatért Katona Dániel menüjét kóstoltuk.
A kóstolókon túl a hazai élelmiszeripari és HoReCa szektor szereplőinek aSIRHA-n lesz lehetőségük csatlakozni.
A mai, plasztikba vákuumozott adagok előtt, egykor még a konyak és a szivar volt az alap.
Itt élnek a szomszédban, mégis kevéssé ismerjük szerethető konyhájukat.
Nagy-Britanniában nem csak a hagyományos kocsmáknak és az előkelő fine diningnak van létjogosultsága.
A jeges édességet a reformkorig csak „hideg nyalat”-nak, fagyosnak nevezték.
„Jaj, lelkem, te vagy a századik jelentkező, de eddig még mind elfutott, miután kétszer megégette a kezét!”
Akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt, azoknak szükséges évente többször is szünetet tartani.
A szerelmesek napján nem muszáj órákig készítenünk a romantikus vacsorát – házhoz is rendelhetjük.
A bódulat igazi kalandorai számára a forralt bor csak apácaitóka. Az igazi "pokolital" a krampampuli.
A Chef's Pencil a gasztroturisták figyelmébe ajánlja Budapestet. Bárcsak már jöhetnének...
A különleges lelet eredetileg egy királyi lakoma dísze lett volna, de a szállítóhajó hullámsírban végezte.
Tiago Sabarigo és Barna Ádám négykezes vacsoraestje az Essênciában emlékezetes marad.
Szenvedéllyel kutatja egy híres festő régi szőlőfajtákat ábrázoló akvarelljeit Ambrus Lajos.
Az angol királynő hosszú életútja valószínűleg azoknak az ételeknek is nagyban köszönhető, amelyeket elfogyasz
A Toprum bárjában három tehetséges, fiatal bártenderrel beszélgettünk a koktélok világáról.
Az uniformisok egyik legkomplexebb összeállítása a szakácsoké lehet, ahol minden apró részlet a praktikum, a higiénia, a státusz és a büszkeség ötvözete. Történet az eredeti szakácskabátoktól a mai séfek öltözetéig Kerekes Sándorral, Litauszki Zsolttal és Nyíri Szásával.
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
A haluska és a dödölle a szegények eledele volt: krumpli, liszt, zsiradék mindig akadt otthon.
Belekóstoltunk a Gourmet Fesztiválba, hogy ajánljunk pár finom falatot és kortyot: Champagne, könnyed francia szendvics, celebspotting, borjúnyelves pájsli, lágy kakastaréj, gyönyörű bélzetű kenyér, unicum-sör, slow stifolder, üzbég plov – a teljesség igénye nélkül.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Ha a viszonylag még hűvös szobából kinézek a június eleji párás, tikkasztó meleg utcára, leginkább az jut csak az eszembe: vizet. Feltéve persze, ha még lesz víz… de bizakodjunk. A Duna közelsége ad némi biztonságot és még arra is gondolhatunk, bor is jut esetleg a poharainkba.
Betegeskedő hercegnő, ködös Anglia, na meg a gyarmatok – ahhoz, hogy az ötórai tea elterjedjen, ezek kellettek. Most a várkonyi Amade Kastélyszállóban élheti át azt, amiért annyira rajonganak a királyi és nemesi családok.
A szarvas és a fácán szabadon sétált az egyik füzesből a másikba, puhafa erdőből a keménybe. „Gyengébb teleken hintésre nem is igen járnak, jobb táplálékot találnak ők a vadonok bogyóiban, s ez adja az igazi jó vadízt a húsnak” – írta egy múlt századbeli vadászlap a csallóközi állatokról.
Mint valami mese. Több mint egy évtizeddel ezelőtt a paloznaki plébános megkereste Jásdi István borászát, megnézne-e a Slikker-dűlőben egy pusztuló ültetvényt. Molnár Szabolcs csak hümmögött, amikor a csapzott tőkéket nézte. "Adnék hozzá egy legendát is - mondta a pap - egy régi vitézről, meg a szőlőről." Így kezdődött. Ma azt mondják, hogy a csopaki-paloznaki kisbirtok olaszrizlingje a fajta egyik etalonja. Nem csak borokkal lettünk gazdagabbak, de a legrégibb dűlőtörténettel is. Guden vitéz f
Az első pirosló szemeket mohón figyeltük. A gyerekek már a halvány rózsaszínre is azt állították, hogy érett. Másztak a kerítésre, hogy elérjék az ágakat: a szülői szív beledermedt. Nálunk végéhez ért a szezon, a kölykök a sok csimpaszkodás ellenére is életben maradtak.
Nem ehetünk minden délben drága étteremben, nem várhatunk órákat egy-egy fogásra, és sajnos többnyire a munkahelyi menzára sem számíthatunk. Továbbra is nagy divat az ebédmenü, és most már találni is olyan minőségi helyeket, ahol nem roston csirke vagy rántott sajt jelenti a gyors ebédet, hanem előkészített, de jó alapanyagból készült, megfelelő ár-érték arányú menü. Összeállításunk a főváros tíz legjobb ebédelőhelyeit tartalmazza.
Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.
Bécs Sissi lázban ég, a Demel cukrászdában mindenki az ibolyás cukorkákat keresi. Idén lesz a császárné 180. születésnapja, és pezseg az élet a bécsi kávéházakban és éttermekben. A bécsi konyha az egyetlen, melyet egy városról neveztek el. Bár az osztrák főváros kedvenc fogásai más régiók étlapjain is megtalálhatók, a "wienerisch essen" és a Wiener Schnitzel is egyértelművé teszi, hogy a bécsiek elhatárolják magukat az osztrák konyhától. No, de mit is ettek régen Ausztria fővárosában? És ki kész
A történet mesébe illő: egy svájci földműves legkisebb (tizenharmadik!) gyermeke világgá megy, és minden idők egyik leghíresebb szállodatulajdonosa lesz. Ő César Ritz. Tavaly Budapesten megújulva nyitotta meg kapuit a Ritz-Carlton Hotel. Talán érdemes megismerkednünk a hotelcézár legendás vendégeivel, szállóival és pesti szállodájának történetével.
"Ott voltam, ahol lennem kellett. / Azt (t)ettem, amit (t)ennem kellett." Kádár sírfelirata a gulyáskommunizmus esszenciája. Gasztropolitika a Kádár-korszakban.
Az istenek, az aztékok, majd a spanyol hódítók kedvence, a csokoládé ma már világszerte elterjedt élelmiszer. Felhasználását, minőségét tekintve a gyerekek reggeli italától a húsvéti csokitojáson át a ritka és különleges kakaófajtákból készült, ünnepi csokoládékig széles a választék.
Szinte elképzelhetetlen az ünnepi asztal valamilyen természetes édes bor nélkül, legyen az aszú, szamorodni, késői szüret vagy jégbor. A felsorolt desszertborok különbözőképpen készülnek, de ami biztosan közös bennük: természetesen édesek, s ha jól sikerülnek, koncentráltan gyümölcsösek, illatosak, gazdagok.
A Visegrádi Együttműködés létrejöttének 25. évfordulója alkalmából jubileumi programsorozattal várja vendégeit a XXXII. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok. Az évről-évre 30-50.000 főt megmozgató történelmi fesztivál idejére a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának reneszánsz konyháját is megnyitják, ahol a kísérleti régészet eszköztárának felhasználásával tartanak konyhai műsorokat.
A kadarka nem magyar, hanem török–bolgár eredetű. A legismertebb középkori vörösbor a szerémi kadarka volt a Duna melletti régi Magyarország borászati központjából, amelyet a török hódítás felszámolt, és a Szerémségből a királyi Magyarország felé menekülő vincellérek hozták magukkal kedvelt szőlőiket, így a kadarkát és a furmintot is.
Számtalanszor halljuk: Budán lakni világnézet. Persze hogy az, hiszen diszkrét, már-már arisztokratikus bájával a világ bármelyik pontján megállná a helyét. De az egyedi izgalmak, a szaftos részletek mégis a pesti oldalon való bolyongásban rejlenek. Pest nem más, mint az Igazi Nagy Felfedezés. A VII. kerület pedig maga a lüktető történelem. Ezúttal a megújult Klauzál teret és környékét jártuk körbe.
Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Ezen a néven nyílt nemrég étterem Budán. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.
Belépünk az Operaház kapuján, és már az előcsarnokban áradó jókedv és emelkedett hangulat fogad minket: táncolnak, énekelnek, hangoskodnak, civódnak, csókolóznak, esznek – és persze mindehhez isznak is rendesen. Na de mit?
1883. október 4. Párizs, Gare de l’Est. Az úri közönség a peronon gyülekezik. Kalapos hölgyek és cilinderes urak fecsegnek egymással, és izgatottan készülnek életük nagy utazására. Arisztokraták, üzletemberek, magas rangú hivatalnokok és persze tollforgatók. Egy dolog közös bennük: mindannyian úttörők. Hiszen az első Isztambulba (Konstantinápolyba) induló Orient expressz fedélzetére váltottak jegyet. A hordárok bepakolják a csomagokat a vonatba. Az étkezőkocsi ajtajában a hófehér sipkát viselő s
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Eredetileg csak az egri Stühmer édességboltot szerette volna magáénak tudni Csóll Péter, a Magyar Konyha Termelői Díj egyik idei kitüntetettje. Csak miután megszerezte az üzletet, döbbent rá, hogy a név kötelez. Mintha hatalmas erőket szabadított volna el: az egykori patinás édességmárka most már régi rangját követeli.
Szerdán hivatalosan is bejelentették, hogy Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. tulajdonos-ügyvezetője és a cseh Karlovarské Minerální Vody csoportot (KMV) is tulajdonló olasz Pasquale család közös holdingot hozott létre és a kékkúti ásványvíz mellett a szentkirályi víz is a Central European Mineral Water tulajdona lett.
Összegyűjtöttünk 10 + 1 különleges gasztroszíntért, ahol az ínyencségeken kívül meglepetés is vár bennünket: virágbolt és sushibár, fűszerkereskedés és kávézó, zöldséges és galerista egy helyen.
A Velencei-tó adottságában hasonlatos a "nagy testvérhez", de kevésbé zsúfolt, autóval Budapestről fél óra alatt elérhető. A helyi gasztronómia sem merül már ki a part menti büfék kínálatában.
Az öt éve hagyományosan megrendezésre kerülő Gödöllői Vadásznapon a királyi kastély parkjában egész nap vadászathoz kapcsolódó programok váltják egymást: a vadászkutyák, solymászok, agarak, íjászok bemutatói mellett különleges élményt ígér a szarvasbőgő bemutató, a lovas íjász bemutató, s az a vadétel főzőverseny is, melyben csapatok versenghetnek „a Kastély Főszakácsa” címért.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Főztek a maláj királynak és a Guns N’ Rosesnak, megjártak Michelin-csillagos konyhákat és nyertek Bocuse d’Ort, a múlt héten pedig kétszer is Budapesten csillogtatták meg tudásukat a világ egyetlen utazó szakácsbandájának séfjei.
Szerencsére már sok olyan hely van Budapesten, ahol a piacon található zöldség minősége dönti el, hogy mi legyen a napi menü. Többségük két- vagy háromfogásos menüt kínál. Folyamatosan nyitnak és zárnak az ebédelő helyek, sok a divatos vendéglő, de sajnos kevés tartja a színvonalat. A régi bevált helyek mellett olyan új, még nem felkapott éttermeket, bisztrókat kerestünk, ahol jó minőségű alapanyaggal dolgoznak.
Két délvidéki borvidéket egyesít szellemiségében, miközben nemcsak visszaadja az egykoron híres Szerémi borvidék rangját, de olyan szőlőfajtákból készült borokkal lép a piacra, amelyekért a középkorban fejedelmek és királyok küldtek futárokat, no és erős szekereket persze, amelyek elbírják a hordókat. Maurer Oszkár igazán nem mondhatja, hogy nem született bele a jóba, igaz, a jóság útjának ösvényeit neki kellett kitaposnia.
Budai kisvendéglők repertoárján négy évtizede még ott volt a remegős kocsonya. Aztán új verziók tűntek fel, a leves- és zselatinporlobbi termékei. Állaguk és ízük ennek megfelelő: üres, bután csípős, gumis, műízű. Pedig a kocsonya világörökség. És kocsonyát készíteni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen...
Bár ilyenkor mindenhol ugyanarra emlékeznek, a hagyományok azért meglehetősen változatosak.
Natúr borász a Mátrából, aki megszállottan szereti a sört.
A 16. kerületben kétnapos sörfesztivált rendeznek, a müncheni sörünnep mintájára.
Mi is lehetne annál időtállóbb, mint egy milliók által kedvelt fogás?
Fogyni is lehet tőle, hiszen zsírokban szegény, fehérjében gazdag: mi az?
A borrajongók számára jól csengő név Barta Károlyé, a család mádi pincéje az élvonalba tartozik. Barta Anna úgy lépett az édesapja útjára, hogy közben a magáét járja. A Nagygombos Borászat az észak meghatározó rozékészítőjévé válhat. Vadromantika, játékos savak és egy fiatal női borász egy férfias szakmában.
Tóth András azt tűzte ki célul, hogy a bogdányi dinka nevű szőlőfajtát feltámasztja.
Itthon az év séfjének választották Barna Ádámot.
A Káli-medence eddig is az ország egyik minőségi vendéglátásban leginkább dúskáló területének számított. És már a jó fagylalt sem hiányzik, hála egy szoftverfejlesztő villamosmérnöknek és egy ruhatervezőnek.
A csopaki borász nyerte el idén a Borászok Borásza díjat. 50 magyar borász őt választotta idén az év borászának. A csopaki Királyi pince megújítója, a Csopaki Kódex egyik kidolgozója méltán vált a borásztársadalom egyik legismertebb alakjává.
A fine diningnak leáldozott, az emberek lazább stílusra vágynak, de az étel minőségében nem adják alább.
Tíz évvel ezelőtt a paloznaki plébános megkereste Jásdi István borászát, megnézne-e a Slikker dűlőben egy pusztuló ültetvényt. „Adnék hozzá egy legendát is – mondta a pap – egy régi vitézről, meg a szőlőről.” Így kezdődött.
Mátyás király kedvenc csemegéje volt a kucsmagomba, az ínyencségnek ma is örülnek a piacokon. Hogy mi munka van egy jó gombaleves mögött, azt csak azok tudják, akik már hajnalban elindulnak az erdőbe. Ahogy azt az aggteleki Koltay házaspár is teszi.
Nemzedékek nőttek fel a szakácskönyvein - aki "a Horváth Ilonából" tanult főzni, az is. És ez csak egy a számtalan titok közül, ami övezi. Jó házból való úrilány, világcsavargó kalandornő, szegénységet és gazdagságot is stílusosan megélő írófeleség, a hazai gasztronómia nagyasszonya, a Magyar Konyha legendás főszerkesztője: F. Nagy Angéla.