A Bobajka értékei
Várkonyi Bence, az Andrássy Kúria éttermének vezetője tősgyökeres borsodiként alkotja újra a régió ízeit.
Keresés "Tisza"
Újranyitás
Szeged újra örülhet: visszatért a Tiszavirág
Az Alabárdos séfjével áll fel újra a rendszer.
Jön a 18. PanyolaFeszt
Augusztus 2. és 4. között újra kulturális és gasztronómiai csemegékkel vár a fesztivál.
Fesztiválmustra
Jönnek a legfontosabb gasztrofesztiválok
Sopronból, Budapestről, Noszvajból és Debrecenből ajánlunk gasztronómiai fesztiválokat.
Új szakmai díj a vidéki gasztronómiának
A SVÉT és a Toyota Sakura Kft. megalapította a Sakura-díjat.
Itt vannak az új magyar Michelin-csillagok!
7 db egycsillagos, és 2 darab kétcsillagos étteremmel robog tovább a magyar gasztronómia!
Híres főzőasszonyok és egy vendégkönyv-hamisítás
Mind közül Balóné lett a leghíresebb. Róla is szó esik a Szellem a fazékból szombati adásában.
Ezek az Országház Borai
Kilenc kategóriában 181 palack érkezett 89 pincészettől, 19 történelmi magyar borvidékről.
Jön a Szent István napi kenyér
A Magyar Pékszövetség hagyományaihoz híven, tizenegyedik alkalommal rendezte meg Kenyérversenyét.
Újabb magyar regionális pálinka kapott uniós oltalmat
A Homokháti őszibarack pálinka kapott uniós oltalmat.
A bodorka lett az év hala
A bodorka íze beirdalva, paprikás lisztben megforgatva és jól átsütve kitűnő.
Mitől jobb a szatmári szilva?
Klára először a panyolai aszalványokba szeretett bele, csak ezután Istvánba.
Áder János: alig található a Földön tisztítás nélkül fogyasztható víz
A Földön lévő víz 2,5 százaléka édesvíz, és ennek is csak egy része az, ami elérhető az emberiségnek.
Rózsát inni, juhokkal kelni - Lassú élet a Graefl Majorban
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
Tokajban nyílik a legújabb Mercure hotel
Az új Mercure Tokaj hotel jövő tavasszal fogadja első vendégeit.
Ünnep a Tiszán, végre felújítják a Potykát
Restaurálják a Potykát, az egyetlen fennmaradt haltartó bárkát.
21 kisüzemi sörfőzde tart nyílt napot szombaton
Október első hétvégéjén kinyitnak a magyar kisüzemi sörfőzdék, visszatér a Nyitott Főzdék Napja!
Megvannak az ország legjobb pálinkái
Átadták a Brillante-2021 Nemzetközi Párlatverseny díjait a Gyulai Pálinkafesztiválon.
Rockzenész a lepárlóban, avagy mit ér a gin, ha tokaji?
Mészáros-Komáromy Dénes Hegyalján készíti el a világ legjobb kortárs ginjét.
Akiknek a paprika körül forog az életük
A Fajszi Paprika Manufaktúra negyedik generációs családi vállalkozás.
Solymáriak sütik 2021. Szent István-napi kenyerét
Az idei év legjobb búzakenyere a Hel Pékségtől a Solymár gyöngye.
Hogyan készül a legjobb strandhekk?
Bícshangulat, magasélet magyar pezsgővel és csúcslángossal az épülő Mol-torony tövében.
Szent István-napi kenyérverseny: megvannak a döntősök
Eldőlt, melyek lehetnek 2021-ben az Év Kenyerei, illetve az Év Innovatív Kenyerei.
Pokoli állapotok a Csongrádi Kenyérgyárban
A sütőüzem tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették.
Gárdonyi: aki elől még a piskótát is fölfalták
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Újhullám Szegeden
Sobják Mátyás séf, a szegedi Alabárdos Bár Étterem és Borozó új koncepciójáról mesélt.
Egymilliónál is nagyobb halvédelmi bírság
Sokan halásznak szabálytalanul a nagyobb folyókon: meglett a büntetése.
Ilyen a kenyér, ha az művészet
Az elmúlt hónapokban valóságos kenyérsütési láz söpört végig a világon a kényszerű otthonmaradás hozományaként
Így főzik a séfek a halászlét
Pataky Péter, Sajben Csaba és Ádám Csaba hallevesei: a tiszalöki, a cserepes, és a frissítő.
Mikszáth: idegen pancsok ejtik hálóba a magyart
„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.
A legjobb fővárosi közösségi piacok
Hol lehet jó lekvárt kapni, hova érdemes friss sajtért benézni, hol várnak ránk egyéb programok?
A piacokra is életkori időkorlátozást vezettek be
A koronavírus-járvány miatt a piacokat 9 és 12 óra között a 65 év felettiek látogathatják.
Van-e kiút az ökológiai válságból?
A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.
Az ingyen fagyira senki sem mondott nemet
Az év egyik legjelentősebb gasztronómiai eseménye a Sirha Budapest. Körülnéztünk a Hungexpón - görgesse végig a képriportunkat!
Rendelne főzés helyett karácsonykor? Vannak tippjeink!
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
A hosszú élet és a finom süti titka
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
Tíz jó káposzta a hordóból
Töltött káposzta, székelykáposzta, szilveszteri káposztaleves – az év végi ünnepekhez hozzátartoznak a savanyított káposztával készült ételek. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia közös tesztjén ezúttal a piaci savanyúságosok választékából igyekeztünk megtalálni az ünnepi asztalra méltó káposztákat.
Szatmár ízei felforgatják Budapestet
Az ősz egyik régóta várt nyitása a régi Inniós csapat új étterme, a Salt volt, amit az Egyetem térnél a Hotel Rumban találunk: míg Sajben Csaba a Toprum kínálatáért felel, Tóth Szilárd és Boldizsár Máté a földszintet vették be. Van benne valami ismerős, valami nosztalgikus, mégis egy aprólékosan megtervezett, rettentő precíz konyhát alakítottak ki, ahol a feszengés és a szigorú, merev fine-dining a kanyarban sincs.
A piac konyhája. Konferencia termelőknek és szakácsoknak
A Magyar Konyha és a Stílusos Vidéki Éttermiség harmadik alkalommal rendezi meg A piac konyhája című konferenciát szakácsoknak, termelőknek és a gasztronómia iránt érdeklődő közönségnek.
Vonó és fakanál
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
Halászlé, amelyben békét köt Szeged és Baja
Belekóstoltunk a stílusos vidéki vendéglátásba Rácalmáson: a különleges levesbetéttel készült győri halászlé, a sellyei fürj legjava és savanyított almás sör sem maradhatott ki.
Bizalomra telepített szőlő
A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.
Kicsi, meghitt, minőségi - ez a Városmajori piac
Nem sok embert hallottam áradozni arról, milyen jó is a Jézus Szíve Plébánia szomszédságában megbúvó Városmajori piac. Első pillantásra elbűvölt, pedig nincs tömérdek árus, de szerencsére tömeg sincs. Tán pont ezért közvetlen, nyugodt és nem kell kapkodni a vásárlással, nem toporog mögötted a következő vevő.
Egy kis fricska, pimaszság
Bíró Lajos a magyar gasztronómia egyik leghíresebb és egyben hírhedtebb alakja, a szakmában eltöltött ötven éve alatt pedig igazi fogalommá vált. A Bock Bisztró séfje nemrégiben életműdíjat is kapott. Most családi hagyományokról, remegős csuszáról, halászléről, disznóvágásról mesél.
Gasztropap, nem szentfazék!
Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.
Az eltűnt Ella nyomában - A nagy krumpliteszt
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha legújabb tesztjén egyik alapvető, de megfelelő minőségben mégsem egyszerűen beszerezhető alapanyagunkat, a burgonyát „vizsgáztatták” a zsűritagok.
Zsír a pácban
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
Fekete lábak taposnak Kunságban
A francia Label Rouge követelményeinek megfelelő módon tenyészt fekete lábú csirkéket egy gazdálkodóvá lett ügyvéd a kunsági Szank környéki földjein. Az első vágás már bekerült a hazai éttermek konyháiba, de a magyar csúcsgasztronómia kiszolgálása mellett a jövőben külföldre is szállítanának a legmagasabb minőségű csirkehúsból.
Ösztönös gyerek vagyok
Sokan kérdezték már Széll Tamástól, mikor fog tanítani, mikor ad át valamit a tudásából.
10 magyar Instagram profil, amit érdemes követni
Ha van terület, ami hemzseg a megörökítésre alkalmas pillanatoktól, az a gasztronómia. Lehet nem egyetérteni az “előbb fotózunk, aztán eszünk” jelenséggel, de ez az iparág most tényleg mindenkit érdekel. Művészi tányérok, konyhai életképek, vagy séfek bulváros megmozdulásai – az éhes rajongótábor szívesen nézelődik, kattint, követ.
Járás, beszéd, krumplipucolás. Palágyi Eszter a gyerekkori ízekről
Palágyi Esztert a nyughatatlan tudásszomj, a határozottság és az elhivatottság jellemzi.
Szép kolozsváriak
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha újabb közös tesztjén kolozsvári, azaz füstölt, húsos oldal-szalonnák kerültek a zsűri elé. A sertés különböző testtájaiból, különböző módszerekkel, különböző szalonnák készülnek. Az ízletes kolozsvári szalonna a legnépszerűbbek közé tartozik.
Miért Budapest Desszertje lett Budapest desszertje?
Holnaptól (péntektől), a 8. Édes Napok Budapest rendezvényen, a Szent István-bazilika előtti téren kóstolhatja meg először a nagyközönség Budapest desszertjét, ami a Budapest Desszertje nevet viseli. Az elnevezés, és maga az édesség is nagyobb talány, mint, hogy kit rejthet a titokzatos amphipoliszi sír, vagy hogy hol temették el Attila (Atilla) hun királyt.
Mesés pálinkák nyomában
Kétféle ember van: aki szereti és aki messziről kerüli a pálinkát. Mindkét típussal megtalálja a közös hangot Bozsik Imre, hiszen ő is csak „felnőtt fejjel”, jóval az egyetem elvégzése után szeretett bele a pálinkába. Akkor viszont annyira elbűvölte a saját magjával készülő szatmári szilva, hogy tulajdonostárs lett egy főzdében, és cége azóta is a legjobb éttermekbe szállítja a Szamosszegi Pálinkaház különlegességeit.
Terítéken a sertéshús
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
Zörög a dió
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha második közös tesztjén ezúttal a dió, valamint dióból készült tipikus termékek, a dióolaj és a zöld dióból készült lekvár került a zsűri elé.
Emberhalászok karácsonykor
Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.
Csángó túrós puliszka
A puliszka kukoricalisztből készült kásás étel. Mindenütt ismert. Magyarországi alakváltozatai: pujiszka, puiszka, pulicka, pujicka. Csíkban, Háromszéken, Moldvában és Bukovinában málé, a Felső-Tisza menti magyaroknál tokány. Ismert még kukoricagánica, kukoricamálé, ganca, görhe néven is.
Szakácskönyvet 100 forintért? Igen!
„A kommunizmus tönkretette a magyar konyhát, levágta csülkeit, megszórta vegetával és piros hamisarannyal.” –háborgunk gyakran, átkozzuk az elmúlt évtizedeket, megtagadva még azt is, ami véletlenül jó volt benne.
„A főszakács én vagyok”
Ha nyár, akkor Balaton, ha pedig Balaton, akkor egyértelműen Szárszó – szögezi le Csukás István. Az író, költő több mint húsz esztendeje tölti a nyarakat feleségével Balatonszárszón.
Májusi és júniusi cseresznyék
Cseresznye szavunk és talán a kertekbe ültetett cseresznyefáink eredete is a Fekete-tengerig vezethető vissza. A Kr. előtti 70-es években történt ugyanis, hogy Lucius Licinius Lucullus hadvezér a Mithridatész pontoszi király elleni háborúból cseresznyefákkal tért haza.
TOP 10 Ebédmenü
Nem ehetünk minden délben drága étteremben, nem várhatunk órákat egy-egy fogásra, és sajnos többnyire a munkahelyi menzára sem számíthatunk. Továbbra is nagy divat az ebédmenü, és most már találni is olyan minőségi helyeket, ahol nem roston csirke vagy rántott sajt jelenti a gyors ebédet, hanem előkészített, de jó alapanyagból készült, megfelelő ár-érték arányú menü. Összeállításunk a főváros tíz legjobb ebédelőhelyeit tartalmazza.
Szerzetesek asztala
Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Isten gondoskodik bárányairól, de persze az sem árt, ha a hívek maguk is tesznek azért, hogy mindig kerüljön harapnivaló az asztalra. Évszázados, elrejtett, majd kalandos módon előkerült iratokból kiderül, hogy a ferences szerzetesek is így gondolták.
Termelői piacok a Hegyvidéken
Szerencsések a budai Hegyvidék lakói. Nem kell mindig a Fény utcai piacra vagy zöldségeshez járniuk. Minden hétköznap más-más helyszínen vásárolhatnak friss zöldséget, gyümölcsöt, mézet és lekvárt ceglédi, zsámbéki és Tisza környéki kistermelőktől. A Hegyvidéki Termelői Piacok céljai között szerepel a hazai mezőgazdaság védelme, a fenntarthatóság, a szociális érzékenység, a fogyasztóbarát kereskedelem megvalósítása.
Kárpátalja közös fazeka
Emberemlékezet óta – de mióta átkeltek a Vereckei-hágón, azóta bizonyosan – a magyarok számtalan néppel éltek együtt ezen a tájon. Találkoztak itt lakókkal, betelepülőkkel, átmenőkkel, vándorlókkal, mikor hogy fújta-sodorta a történelem szele errefelé az embereket.
7. Tartósítás
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e
A garda
Nálunk a nagyobb folyókban és a Balatonban fordul elő. Apróbb hal, de kivételesen az 1,5 kg súlyt is elérheti. A garda név egyben jól is viseli a hal legjellemzőbb tulajdonságát: szálkája sok, a húsa kevés.
Bort, búzát, harcsát! Tíz harcsarecepttel
Kövér, mint egy harcsa, mondták a régiek – fogyasszuk gyakran, mondja a Haltani Társaság ma. Az év (hal)sztárja a harcsa, és mint a halfogyasztás pártolói, mi is csatlakozunk a harcsakampányhoz. De miért is jó a harcsa? Elmondjuk, no és tíz harcsaétellel szeretnénk kedvet csinálni ehhez a remek halhoz.
„Mindenben mézeskalácsot látok” - Somodi Edit csipkecsodái
Elsősorban régi hímzések, zsinórdíszítések adják az ihletet Somodi Editnek.
Terítéken a körte
Jellegzetes őszi gyümölcsként tekintünk rá. Az édes, szaftos körtét elsősorban frissen fogyasztjuk, de konyhai alapanyagként is megállja a helyét.
A beregi csirke
Miben teljesedik ki a beregi közgazdász-matematikus fiatalasszony és szatmári származású, fizikus végzettségű férjének élete? Héver Tímea és Kerekes Attila gazdaságába egészen Tiszakerecsenyig utaztunk.
A szilva
A besztercei szilva régi magyar szilvafajta; a valódi vagy hosszú szilvák őse. Első írásos említése 1552-ből való. A régi szakácskönyvek, ha szilvás ételeket említenek, általában a besztercei szilvát értik alatta.
Helló, jó dolgok! Macsinka János, az egri Macok Bisztró és Borbár séfje
Az egri étterem kulináris élményt kínál igényes bisztró stílusban.
Sztárséfek kecsegéje. Honnan jön a hal a Bocuse d'Or versenyre?
Egyetlen haltenyészet van az országban, amely képes a Bocuse d’Or európai döntőjére készülő csapatokat hetente jó minőségű és azonos méretű kecsegével ellátni. Körülnéztünk a Győr melletti Bajcshal csúcstechnológiás akvakultúrájában.
Ínyencföld – Burgenland
Genussland és Pannonische Küche. Ezzel a két szlogennel várja vendégeit a legkisebb osztrák tartomány. Genuss egyszerre jelent élvezetet, élményt (a Geschmack: íz, ízlés, illat), a „pannon konyha” meg a soknemzetiségű Monarchia világát takarja. Nekünk, magyaroknak első hallásra meghökkentő, hogy a gulyás, a töpörtyűs pogácsa tipikus osztrák étel, a szürke marha, a mangalica Burgenlandban őshonos, de hát nagy a világ és végtelen Isten állatkertje.
Hol vásárolhatunk jó halat?
A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.
Néha kaviár is kell
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
Dióhéjban a dió
A dió nálunk inkább édességek főszereplője, de más nemzetek konyháin főételekben is gyakran találkozni vele.
Janka, Dáma, Karola. Rizstermelő nemzet lehetnénk?
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
Szolnok kincsei
Nem tudjuk, hogy Szolnok valóban Magyarország legélhetőbb városa-e, ahogy azt egy három évvel ezelőtti tanulmány állította, de az biztos, hogy az ízeire büszke lehet a Tisza fővárosa. Szolnoknak saját süteménye van, a habos isler, a Tisza-híd mellett igazi tiszai halászlét, a színháznál újító konyhát kóstolhatunk, a város környékén páratlan gyümölcsök teremnek. Összeállításunkban a szolnoki gasztronómia legjavát ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Gasztroszínház Gyulán
Négy napon keresztül a színház, az irodalom és a gasztronómia kapcsolatáról beszélgettek híres színészek, séfek, szakemberek a Gyulai Várszínház legújabb rendezvényén. Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője Eperjes Károlyt, Bodrogi Gyulát, Szersén Gyulát, Reviczky Gábort, Gáspár Sándort és Kubik Annát faggatta a színpadon.
Halászlé és harcsa roston
Nyáron a hal dukál. Magyarországon - tenger nem lévén - a tavi és folyami halaké a főszerep. Harcsát, fogast, keszeget szeretnénk enni, csak sajnos néha fagyasztott tengeri halat kapunk helyette. Azért van néhány halászcsárda, ahova érdemes betérni és előttünk még a szegedi és a dunaföldvári halászléfőző verseny is.
Rézi nénik az éji homályban. 1. rész: Doleskó Teréz
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Az emberszakács. Petri György receptversei
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
"Belehalni is szép"
A népmesékben puliszkát eszik a szegény ember, vagy még azt se. A mese végén viszont lakomával ünnepelnek, hiszen mi mással lehetne megörvendeztetni a vendégeket, mint a szívből kínált étellel? Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezt már számtalanszor megtapasztalta.
A szegedi Tiszavirág - Regdon Zsolt séf és Bakos Orsolya tulajdonos
A tulajdonossal, Bakos Orsolyával és az étterem séfjével, Regdon Zsolttal beszélgettünk.
Séfversenyt nyert Sárközi Ákos
Hogyan válhatnak férfiak háziasszonyokká? Például úgy, hogy profi konyhafőnökként elindulnak a Világevő Séfversenyen. Ezen a megmérettetésként ugyanis nem lehet méregdrága, speciális gépeket...
Egy halász mindennapja a Tiszán
Amit szabad a halásznak, nem szabad a horgásznak. Nagyjából ez a lényeg. Meg a hal: a halász halássza, a horgász meg pecázza. Az egyik hálóval, a másik horoggal. És míg a horgászat többnyire hobbi vagy sport, a halászat ősi foglalkozás, az embert...
Nyári gasztronómiai fesztiválok
Itt a nyár, a fesztiválok ideje! Véget ért az iskolaév, a vizsgaidőszak, elkezdődött a nyári szabadságok ideje. Ilyenkor mindenki szeretné kipihenni magát és minél több élményben részt venni. Megkezdődtek országszerte a különböző fesztiválok is, melyek egészen...
TOP 10 legjobb csárda
Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a Tiszacsegei Halászcsárda legendás korhely harcsahalászlevét vagy a Baricska csárda harcsapaprikását. Szerencsére egyre több a ...
A Tisza-tó kincsei
A Tisza-tó Magyarország rejtett kincse. A kedvesség, romlatlanság jellemzi azokat az általunk - újból - felkeresett helyeket, ahol a két évvel ezelőtti összeállításunkhoz képest mit sem változott a szíves vendéglátás, a kemény munkával megtartott minőség.
Gasztro 2013
Év elején szeretünk visszatekinteni az elmúlt esztendőre. Milyen éve volt a magyar gasztronómiának? Nyíltak új helyek? Vannak új piacok? Mi a tendencia a világban? Mi volt az év legfinomabb fogása?
Kunsági konokság - Csík János és zenekara a Tisza-tó nagykövete
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.
A révész meg a csárdagazda
Akár a mesében. Mezőcsát felől érkezünk az ároktői révhez. Innen komppal jutunk a Tiszacsegei Halászcsárdához, ahol Duda, a Tisza szerelmese irányítja a konyhát.
Csárdák reneszánsza
Az egykori bakonyi és az alföldi csárdák világa a múltté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya, az Ebgondolta, helyettük viszont járhatunk a ma is legendás halászcsárdákba, vagy éppen a nemrég megnyílt balatonfüredi Baricska csárdába.
Ahol a lélek is jóllakik
Az ország cseresznyéskertjében, Nagykörűn nyitott Suttogó étterem tulajdonosai olyan bensőséges kapcsolatot próbálnak kialakítani vendégeikkel, mint a filmbéli suttogó a lovakkal. Aki ide betér, maga is felpattanhat a két szép kanca, Liza és Dáma nyergébe, miután elfogyasztotta az étterem saját fűszerkertjéből ízesített ebédet.
Bor, mámor, Tokaj
A 37-es út menti Disznókő birtokon álló Sárga Borház a Tokaj-életérzés esszenciáját adja. Az egykor nagy társasági életre tervezett kúria ma is idedelejez mindenkit, aki csak Tokaj-Hegyalján számít: szép borokhoz jó ételeket, emlékezetes beszélgetéseket kínál.
Tiszai halászcsárda
Az Algyői Halászcsárda tudományát díjak is bizonyítják, de nem az a legfontosabb, hanem hogy az ország minden részéből érkeznek a vendégek, hogy megkóstolják Barta László halászlevét.
A magyar halászlé
Sokszor emlegetik, hogy a magyarok csak karácsonykor esznek halat. Pedig a magyar halászlé könnyedén versenyre kelhet a francia bouillabaisse-szel, az olasz zuppa di pesce-vel vagy a híres horvát hallevessel. Merthogy a ma elterjedt paprikás változat előtt eleink is ecetes, citromos, boros halászleveket készítettek.
Zsíros deszka
Hizlal. Növeli a koleszterinszintet. Egyesít magában mindent, ami káros: telített zsírsavakat, egyszerű szénhidrátokat. Szegény zsíros kenyér. Az egészségtelen táplálkozás jelképe lett. Pedig lehetett volna hungaricum is. "Desca Hungarica". A magyar lélek kifejeződése.
Szürkeharcsa
A magyar szürkeharcsa húsa jobb mint a legjobb ördöghalé. Rugalmas, tömör, fehér és íze vetekszik a tengeri halakéval. A gond az, hogy harcsa néven nem mindenhol magyar harcsát kapunk. Újabb tippek: hol kapható friss balatoni harcsa.
Az áldott Tisza
"Áldott a Tisza tája, Magyarország Kánaánja!" - írta Juhász Gyula és sokan nem is tudják milyen fantasztikus kincsek rejtőznek a Magyarország második legnagyobb folyójának két partján. Tolcsva, Tiszatelek, Tiszacsege, Poroszló, Szolnok, Nagykörű, Algyő, Szeged. Halászcsárdák, éttermek, halsütők. Több mint negyven oldal a Tisza gasztronómiájáról.
A halászlé
Nyaraljunk a Tisza-parton, a Duna mellett vagy a Balaton partján, mindenhol egy jó halászlére vágyunk. A halászlevet említjük, ha tipikus magyar ételről kérdeznek és a halászlé az egyetlen halas fogás, amelyet beválasztottak a tíz legismertebb magyar étel közé.
Gasztronómiai könyvesboltok
Gasztrokönyvesbolt sajnos Magyarországon nem létezik. Bármennyire sokat beszélünk is mostanában az asztal örömeiről, a magyar kulinária történetéről, az érdeklődés még nincs akkora, hogy önálló boltot eltartana. Akad persze néhány hely, ahol a hagyományos televíziós "sztárszakácsok" receptgyűjteményein kívül érdekesebb hazai vagy külföldi munkák (esetleg gasztrofilmek is) fellelhetők, ám ezek többnyire tiszavirág-életűek.
Újranyitás
Szeged újra örülhet: visszatért a Tiszavirág
Az Alabárdos séfjével áll fel újra a rendszer.
Jön a 18. PanyolaFeszt
Augusztus 2. és 4. között újra kulturális és gasztronómiai csemegékkel vár a fesztivál.
Fesztiválmustra
Jönnek a legfontosabb gasztrofesztiválok
Sopronból, Budapestről, Noszvajból és Debrecenből ajánlunk gasztronómiai fesztiválokat.
Új szakmai díj a vidéki gasztronómiának
A SVÉT és a Toyota Sakura Kft. megalapította a Sakura-díjat.
Híres főzőasszonyok és egy vendégkönyv-hamisítás
Mind közül Balóné lett a leghíresebb. Róla is szó esik a Szellem a fazékból szombati adásában.
Ezek az Országház Borai
Kilenc kategóriában 181 palack érkezett 89 pincészettől, 19 történelmi magyar borvidékről.
Jön a Szent István napi kenyér
A Magyar Pékszövetség hagyományaihoz híven, tizenegyedik alkalommal rendezte meg Kenyérversenyét.
Újabb magyar regionális pálinka kapott uniós oltalmat
A Homokháti őszibarack pálinka kapott uniós oltalmat.
A bodorka lett az év hala
A bodorka íze beirdalva, paprikás lisztben megforgatva és jól átsütve kitűnő.
Áder János: alig található a Földön tisztítás nélkül fogyasztható víz
A Földön lévő víz 2,5 százaléka édesvíz, és ennek is csak egy része az, ami elérhető az emberiségnek.
Tokajban nyílik a legújabb Mercure hotel
Az új Mercure Tokaj hotel jövő tavasszal fogadja első vendégeit.
Ünnep a Tiszán, végre felújítják a Potykát
Restaurálják a Potykát, az egyetlen fennmaradt haltartó bárkát.
21 kisüzemi sörfőzde tart nyílt napot szombaton
Október első hétvégéjén kinyitnak a magyar kisüzemi sörfőzdék, visszatér a Nyitott Főzdék Napja!
Megvannak az ország legjobb pálinkái
Átadták a Brillante-2021 Nemzetközi Párlatverseny díjait a Gyulai Pálinkafesztiválon.
Solymáriak sütik 2021. Szent István-napi kenyerét
Az idei év legjobb búzakenyere a Hel Pékségtől a Solymár gyöngye.
Szent István-napi kenyérverseny: megvannak a döntősök
Eldőlt, melyek lehetnek 2021-ben az Év Kenyerei, illetve az Év Innovatív Kenyerei.
Pokoli állapotok a Csongrádi Kenyérgyárban
A sütőüzem tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették.
Egymilliónál is nagyobb halvédelmi bírság
Sokan halásznak szabálytalanul a nagyobb folyókon: meglett a büntetése.
A piacokra is életkori időkorlátozást vezettek be
A koronavírus-járvány miatt a piacokat 9 és 12 óra között a 65 év felettiek látogathatják.
Kárpátalja közös fazeka
Emberemlékezet óta – de mióta átkeltek a Vereckei-hágón, azóta bizonyosan – a magyarok számtalan néppel éltek együtt ezen a tájon. Találkoztak itt lakókkal, betelepülőkkel, átmenőkkel, vándorlókkal, mikor hogy fújta-sodorta a történelem szele errefelé az embereket.
Néha kaviár is kell
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
A Bobajka értékei
Várkonyi Bence, az Andrássy Kúria éttermének vezetője tősgyökeres borsodiként alkotja újra a régió ízeit.
Itt vannak az új magyar Michelin-csillagok!
7 db egycsillagos, és 2 darab kétcsillagos étteremmel robog tovább a magyar gasztronómia!
Rózsát inni, juhokkal kelni - Lassú élet a Graefl Majorban
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
Rockzenész a lepárlóban, avagy mit ér a gin, ha tokaji?
Mészáros-Komáromy Dénes Hegyalján készíti el a világ legjobb kortárs ginjét.
Akiknek a paprika körül forog az életük
A Fajszi Paprika Manufaktúra negyedik generációs családi vállalkozás.
Hogyan készül a legjobb strandhekk?
Bícshangulat, magasélet magyar pezsgővel és csúcslángossal az épülő Mol-torony tövében.
Ilyen a kenyér, ha az művészet
Az elmúlt hónapokban valóságos kenyérsütési láz söpört végig a világon a kényszerű otthonmaradás hozományaként
A legjobb fővárosi közösségi piacok
Hol lehet jó lekvárt kapni, hova érdemes friss sajtért benézni, hol várnak ránk egyéb programok?
Van-e kiút az ökológiai válságból?
A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.
Az ingyen fagyira senki sem mondott nemet
Az év egyik legjelentősebb gasztronómiai eseménye a Sirha Budapest. Körülnéztünk a Hungexpón - görgesse végig a képriportunkat!
Rendelne főzés helyett karácsonykor? Vannak tippjeink!
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
A hosszú élet és a finom süti titka
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
Tíz jó káposzta a hordóból
Töltött káposzta, székelykáposzta, szilveszteri káposztaleves – az év végi ünnepekhez hozzátartoznak a savanyított káposztával készült ételek. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia közös tesztjén ezúttal a piaci savanyúságosok választékából igyekeztünk megtalálni az ünnepi asztalra méltó káposztákat.
Szatmár ízei felforgatják Budapestet
Az ősz egyik régóta várt nyitása a régi Inniós csapat új étterme, a Salt volt, amit az Egyetem térnél a Hotel Rumban találunk: míg Sajben Csaba a Toprum kínálatáért felel, Tóth Szilárd és Boldizsár Máté a földszintet vették be. Van benne valami ismerős, valami nosztalgikus, mégis egy aprólékosan megtervezett, rettentő precíz konyhát alakítottak ki, ahol a feszengés és a szigorú, merev fine-dining a kanyarban sincs.
A piac konyhája. Konferencia termelőknek és szakácsoknak
A Magyar Konyha és a Stílusos Vidéki Éttermiség harmadik alkalommal rendezi meg A piac konyhája című konferenciát szakácsoknak, termelőknek és a gasztronómia iránt érdeklődő közönségnek.
Halászlé, amelyben békét köt Szeged és Baja
Belekóstoltunk a stílusos vidéki vendéglátásba Rácalmáson: a különleges levesbetéttel készült győri halászlé, a sellyei fürj legjava és savanyított almás sör sem maradhatott ki.
Kicsi, meghitt, minőségi - ez a Városmajori piac
Nem sok embert hallottam áradozni arról, milyen jó is a Jézus Szíve Plébánia szomszédságában megbúvó Városmajori piac. Első pillantásra elbűvölt, pedig nincs tömérdek árus, de szerencsére tömeg sincs. Tán pont ezért közvetlen, nyugodt és nem kell kapkodni a vásárlással, nem toporog mögötted a következő vevő.
Az eltűnt Ella nyomában - A nagy krumpliteszt
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha legújabb tesztjén egyik alapvető, de megfelelő minőségben mégsem egyszerűen beszerezhető alapanyagunkat, a burgonyát „vizsgáztatták” a zsűritagok.
Zsír a pácban
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
10 magyar Instagram profil, amit érdemes követni
Ha van terület, ami hemzseg a megörökítésre alkalmas pillanatoktól, az a gasztronómia. Lehet nem egyetérteni az “előbb fotózunk, aztán eszünk” jelenséggel, de ez az iparág most tényleg mindenkit érdekel. Művészi tányérok, konyhai életképek, vagy séfek bulváros megmozdulásai – az éhes rajongótábor szívesen nézelődik, kattint, követ.
Szép kolozsváriak
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha újabb közös tesztjén kolozsvári, azaz füstölt, húsos oldal-szalonnák kerültek a zsűri elé. A sertés különböző testtájaiból, különböző módszerekkel, különböző szalonnák készülnek. Az ízletes kolozsvári szalonna a legnépszerűbbek közé tartozik.
Miért Budapest Desszertje lett Budapest desszertje?
Holnaptól (péntektől), a 8. Édes Napok Budapest rendezvényen, a Szent István-bazilika előtti téren kóstolhatja meg először a nagyközönség Budapest desszertjét, ami a Budapest Desszertje nevet viseli. Az elnevezés, és maga az édesség is nagyobb talány, mint, hogy kit rejthet a titokzatos amphipoliszi sír, vagy hogy hol temették el Attila (Atilla) hun királyt.
Mesés pálinkák nyomában
Kétféle ember van: aki szereti és aki messziről kerüli a pálinkát. Mindkét típussal megtalálja a közös hangot Bozsik Imre, hiszen ő is csak „felnőtt fejjel”, jóval az egyetem elvégzése után szeretett bele a pálinkába. Akkor viszont annyira elbűvölte a saját magjával készülő szatmári szilva, hogy tulajdonostárs lett egy főzdében, és cége azóta is a legjobb éttermekbe szállítja a Szamosszegi Pálinkaház különlegességeit.
Terítéken a sertéshús
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
Zörög a dió
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha második közös tesztjén ezúttal a dió, valamint dióból készült tipikus termékek, a dióolaj és a zöld dióból készült lekvár került a zsűri elé.
Emberhalászok karácsonykor
Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.
Csángó túrós puliszka
A puliszka kukoricalisztből készült kásás étel. Mindenütt ismert. Magyarországi alakváltozatai: pujiszka, puiszka, pulicka, pujicka. Csíkban, Háromszéken, Moldvában és Bukovinában málé, a Felső-Tisza menti magyaroknál tokány. Ismert még kukoricagánica, kukoricamálé, ganca, görhe néven is.
Szakácskönyvet 100 forintért? Igen!
„A kommunizmus tönkretette a magyar konyhát, levágta csülkeit, megszórta vegetával és piros hamisarannyal.” –háborgunk gyakran, átkozzuk az elmúlt évtizedeket, megtagadva még azt is, ami véletlenül jó volt benne.
Májusi és júniusi cseresznyék
Cseresznye szavunk és talán a kertekbe ültetett cseresznyefáink eredete is a Fekete-tengerig vezethető vissza. A Kr. előtti 70-es években történt ugyanis, hogy Lucius Licinius Lucullus hadvezér a Mithridatész pontoszi király elleni háborúból cseresznyefákkal tért haza.
TOP 10 Ebédmenü
Nem ehetünk minden délben drága étteremben, nem várhatunk órákat egy-egy fogásra, és sajnos többnyire a munkahelyi menzára sem számíthatunk. Továbbra is nagy divat az ebédmenü, és most már találni is olyan minőségi helyeket, ahol nem roston csirke vagy rántott sajt jelenti a gyors ebédet, hanem előkészített, de jó alapanyagból készült, megfelelő ár-érték arányú menü. Összeállításunk a főváros tíz legjobb ebédelőhelyeit tartalmazza.
Szerzetesek asztala
Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Isten gondoskodik bárányairól, de persze az sem árt, ha a hívek maguk is tesznek azért, hogy mindig kerüljön harapnivaló az asztalra. Évszázados, elrejtett, majd kalandos módon előkerült iratokból kiderül, hogy a ferences szerzetesek is így gondolták.
Termelői piacok a Hegyvidéken
Szerencsések a budai Hegyvidék lakói. Nem kell mindig a Fény utcai piacra vagy zöldségeshez járniuk. Minden hétköznap más-más helyszínen vásárolhatnak friss zöldséget, gyümölcsöt, mézet és lekvárt ceglédi, zsámbéki és Tisza környéki kistermelőktől. A Hegyvidéki Termelői Piacok céljai között szerepel a hazai mezőgazdaság védelme, a fenntarthatóság, a szociális érzékenység, a fogyasztóbarát kereskedelem megvalósítása.
A garda
Nálunk a nagyobb folyókban és a Balatonban fordul elő. Apróbb hal, de kivételesen az 1,5 kg súlyt is elérheti. A garda név egyben jól is viseli a hal legjellemzőbb tulajdonságát: szálkája sok, a húsa kevés.
Bort, búzát, harcsát! Tíz harcsarecepttel
Kövér, mint egy harcsa, mondták a régiek – fogyasszuk gyakran, mondja a Haltani Társaság ma. Az év (hal)sztárja a harcsa, és mint a halfogyasztás pártolói, mi is csatlakozunk a harcsakampányhoz. De miért is jó a harcsa? Elmondjuk, no és tíz harcsaétellel szeretnénk kedvet csinálni ehhez a remek halhoz.
„Mindenben mézeskalácsot látok” - Somodi Edit csipkecsodái
Elsősorban régi hímzések, zsinórdíszítések adják az ihletet Somodi Editnek.
Terítéken a körte
Jellegzetes őszi gyümölcsként tekintünk rá. Az édes, szaftos körtét elsősorban frissen fogyasztjuk, de konyhai alapanyagként is megállja a helyét.
A beregi csirke
Miben teljesedik ki a beregi közgazdász-matematikus fiatalasszony és szatmári származású, fizikus végzettségű férjének élete? Héver Tímea és Kerekes Attila gazdaságába egészen Tiszakerecsenyig utaztunk.
A szilva
A besztercei szilva régi magyar szilvafajta; a valódi vagy hosszú szilvák őse. Első írásos említése 1552-ből való. A régi szakácskönyvek, ha szilvás ételeket említenek, általában a besztercei szilvát értik alatta.
Sztárséfek kecsegéje. Honnan jön a hal a Bocuse d'Or versenyre?
Egyetlen haltenyészet van az országban, amely képes a Bocuse d’Or európai döntőjére készülő csapatokat hetente jó minőségű és azonos méretű kecsegével ellátni. Körülnéztünk a Győr melletti Bajcshal csúcstechnológiás akvakultúrájában.
Ínyencföld – Burgenland
Genussland és Pannonische Küche. Ezzel a két szlogennel várja vendégeit a legkisebb osztrák tartomány. Genuss egyszerre jelent élvezetet, élményt (a Geschmack: íz, ízlés, illat), a „pannon konyha” meg a soknemzetiségű Monarchia világát takarja. Nekünk, magyaroknak első hallásra meghökkentő, hogy a gulyás, a töpörtyűs pogácsa tipikus osztrák étel, a szürke marha, a mangalica Burgenlandban őshonos, de hát nagy a világ és végtelen Isten állatkertje.
Hol vásárolhatunk jó halat?
A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.
Dióhéjban a dió
A dió nálunk inkább édességek főszereplője, de más nemzetek konyháin főételekben is gyakran találkozni vele.
Janka, Dáma, Karola. Rizstermelő nemzet lehetnénk?
Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.
Szolnok kincsei
Nem tudjuk, hogy Szolnok valóban Magyarország legélhetőbb városa-e, ahogy azt egy három évvel ezelőtti tanulmány állította, de az biztos, hogy az ízeire büszke lehet a Tisza fővárosa. Szolnoknak saját süteménye van, a habos isler, a Tisza-híd mellett igazi tiszai halászlét, a színháznál újító konyhát kóstolhatunk, a város környékén páratlan gyümölcsök teremnek. Összeállításunkban a szolnoki gasztronómia legjavát ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Gasztroszínház Gyulán
Négy napon keresztül a színház, az irodalom és a gasztronómia kapcsolatáról beszélgettek híres színészek, séfek, szakemberek a Gyulai Várszínház legújabb rendezvényén. Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője Eperjes Károlyt, Bodrogi Gyulát, Szersén Gyulát, Reviczky Gábort, Gáspár Sándort és Kubik Annát faggatta a színpadon.
Halászlé és harcsa roston
Nyáron a hal dukál. Magyarországon - tenger nem lévén - a tavi és folyami halaké a főszerep. Harcsát, fogast, keszeget szeretnénk enni, csak sajnos néha fagyasztott tengeri halat kapunk helyette. Azért van néhány halászcsárda, ahova érdemes betérni és előttünk még a szegedi és a dunaföldvári halászléfőző verseny is.
Rézi nénik az éji homályban. 1. rész: Doleskó Teréz
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Az emberszakács. Petri György receptversei
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Séfversenyt nyert Sárközi Ákos
Hogyan válhatnak férfiak háziasszonyokká? Például úgy, hogy profi konyhafőnökként elindulnak a Világevő Séfversenyen. Ezen a megmérettetésként ugyanis nem lehet méregdrága, speciális gépeket...
Egy halász mindennapja a Tiszán
Amit szabad a halásznak, nem szabad a horgásznak. Nagyjából ez a lényeg. Meg a hal: a halász halássza, a horgász meg pecázza. Az egyik hálóval, a másik horoggal. És míg a horgászat többnyire hobbi vagy sport, a halászat ősi foglalkozás, az embert...
Nyári gasztronómiai fesztiválok
Itt a nyár, a fesztiválok ideje! Véget ért az iskolaév, a vizsgaidőszak, elkezdődött a nyári szabadságok ideje. Ilyenkor mindenki szeretné kipihenni magát és minél több élményben részt venni. Megkezdődtek országszerte a különböző fesztiválok is, melyek egészen...
TOP 10 legjobb csárda
Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a Tiszacsegei Halászcsárda legendás korhely harcsahalászlevét vagy a Baricska csárda harcsapaprikását. Szerencsére egyre több a ...
A Tisza-tó kincsei
A Tisza-tó Magyarország rejtett kincse. A kedvesség, romlatlanság jellemzi azokat az általunk - újból - felkeresett helyeket, ahol a két évvel ezelőtti összeállításunkhoz képest mit sem változott a szíves vendéglátás, a kemény munkával megtartott minőség.
Csárdák reneszánsza
Az egykori bakonyi és az alföldi csárdák világa a múltté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya, az Ebgondolta, helyettük viszont járhatunk a ma is legendás halászcsárdákba, vagy éppen a nemrég megnyílt balatonfüredi Baricska csárdába.
Ahol a lélek is jóllakik
Az ország cseresznyéskertjében, Nagykörűn nyitott Suttogó étterem tulajdonosai olyan bensőséges kapcsolatot próbálnak kialakítani vendégeikkel, mint a filmbéli suttogó a lovakkal. Aki ide betér, maga is felpattanhat a két szép kanca, Liza és Dáma nyergébe, miután elfogyasztotta az étterem saját fűszerkertjéből ízesített ebédet.
Bor, mámor, Tokaj
A 37-es út menti Disznókő birtokon álló Sárga Borház a Tokaj-életérzés esszenciáját adja. Az egykor nagy társasági életre tervezett kúria ma is idedelejez mindenkit, aki csak Tokaj-Hegyalján számít: szép borokhoz jó ételeket, emlékezetes beszélgetéseket kínál.
Tiszai halászcsárda
Az Algyői Halászcsárda tudományát díjak is bizonyítják, de nem az a legfontosabb, hanem hogy az ország minden részéből érkeznek a vendégek, hogy megkóstolják Barta László halászlevét.
A magyar halászlé
Sokszor emlegetik, hogy a magyarok csak karácsonykor esznek halat. Pedig a magyar halászlé könnyedén versenyre kelhet a francia bouillabaisse-szel, az olasz zuppa di pesce-vel vagy a híres horvát hallevessel. Merthogy a ma elterjedt paprikás változat előtt eleink is ecetes, citromos, boros halászleveket készítettek.
Zsíros deszka
Hizlal. Növeli a koleszterinszintet. Egyesít magában mindent, ami káros: telített zsírsavakat, egyszerű szénhidrátokat. Szegény zsíros kenyér. Az egészségtelen táplálkozás jelképe lett. Pedig lehetett volna hungaricum is. "Desca Hungarica". A magyar lélek kifejeződése.
Szürkeharcsa
A magyar szürkeharcsa húsa jobb mint a legjobb ördöghalé. Rugalmas, tömör, fehér és íze vetekszik a tengeri halakéval. A gond az, hogy harcsa néven nem mindenhol magyar harcsát kapunk. Újabb tippek: hol kapható friss balatoni harcsa.
Az áldott Tisza
"Áldott a Tisza tája, Magyarország Kánaánja!" - írta Juhász Gyula és sokan nem is tudják milyen fantasztikus kincsek rejtőznek a Magyarország második legnagyobb folyójának két partján. Tolcsva, Tiszatelek, Tiszacsege, Poroszló, Szolnok, Nagykörű, Algyő, Szeged. Halászcsárdák, éttermek, halsütők. Több mint negyven oldal a Tisza gasztronómiájáról.
A halászlé
Nyaraljunk a Tisza-parton, a Duna mellett vagy a Balaton partján, mindenhol egy jó halászlére vágyunk. A halászlevet említjük, ha tipikus magyar ételről kérdeznek és a halászlé az egyetlen halas fogás, amelyet beválasztottak a tíz legismertebb magyar étel közé.
Gasztronómiai könyvesboltok
Gasztrokönyvesbolt sajnos Magyarországon nem létezik. Bármennyire sokat beszélünk is mostanában az asztal örömeiről, a magyar kulinária történetéről, az érdeklődés még nincs akkora, hogy önálló boltot eltartana. Akad persze néhány hely, ahol a hagyományos televíziós "sztárszakácsok" receptgyűjteményein kívül érdekesebb hazai vagy külföldi munkák (esetleg gasztrofilmek is) fellelhetők, ám ezek többnyire tiszavirág-életűek.
Mitől jobb a szatmári szilva?
Klára először a panyolai aszalványokba szeretett bele, csak ezután Istvánba.
Gárdonyi: aki elől még a piskótát is fölfalták
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Újhullám Szegeden
Sobják Mátyás séf, a szegedi Alabárdos Bár Étterem és Borozó új koncepciójáról mesélt.
Így főzik a séfek a halászlét
Pataky Péter, Sajben Csaba és Ádám Csaba hallevesei: a tiszalöki, a cserepes, és a frissítő.
Mikszáth: idegen pancsok ejtik hálóba a magyart
„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.
Vonó és fakanál
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
Bizalomra telepített szőlő
A borász a Dukay-Sagmeister Borászat szerémségi furmintját egy régi magtár műteremmé és ínyencek házává átalakított épületében kóstoltatja. Mindeközben festőművész felesége, Laura nem csak ecsettel alkot: csukakaviárt kínál és páratlanul finom tiszai pontyot süt. Magyarkanizsai otthonukban beszélgettünk velük.
Egy kis fricska, pimaszság
Bíró Lajos a magyar gasztronómia egyik leghíresebb és egyben hírhedtebb alakja, a szakmában eltöltött ötven éve alatt pedig igazi fogalommá vált. A Bock Bisztró séfje nemrégiben életműdíjat is kapott. Most családi hagyományokról, remegős csuszáról, halászléről, disznóvágásról mesél.
Gasztropap, nem szentfazék!
Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.
Fekete lábak taposnak Kunságban
A francia Label Rouge követelményeinek megfelelő módon tenyészt fekete lábú csirkéket egy gazdálkodóvá lett ügyvéd a kunsági Szank környéki földjein. Az első vágás már bekerült a hazai éttermek konyháiba, de a magyar csúcsgasztronómia kiszolgálása mellett a jövőben külföldre is szállítanának a legmagasabb minőségű csirkehúsból.
Ösztönös gyerek vagyok
Sokan kérdezték már Széll Tamástól, mikor fog tanítani, mikor ad át valamit a tudásából.
Járás, beszéd, krumplipucolás. Palágyi Eszter a gyerekkori ízekről
Palágyi Esztert a nyughatatlan tudásszomj, a határozottság és az elhivatottság jellemzi.
„A főszakács én vagyok”
Ha nyár, akkor Balaton, ha pedig Balaton, akkor egyértelműen Szárszó – szögezi le Csukás István. Az író, költő több mint húsz esztendeje tölti a nyarakat feleségével Balatonszárszón.
7. Tartósítás
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e
Helló, jó dolgok! Macsinka János, az egri Macok Bisztró és Borbár séfje
Az egri étterem kulináris élményt kínál igényes bisztró stílusban.
"Belehalni is szép"
A népmesékben puliszkát eszik a szegény ember, vagy még azt se. A mese végén viszont lakomával ünnepelnek, hiszen mi mással lehetne megörvendeztetni a vendégeket, mint a szívből kínált étellel? Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezt már számtalanszor megtapasztalta.
A szegedi Tiszavirág - Regdon Zsolt séf és Bakos Orsolya tulajdonos
A tulajdonossal, Bakos Orsolyával és az étterem séfjével, Regdon Zsolttal beszélgettünk.
Kunsági konokság - Csík János és zenekara a Tisza-tó nagykövete
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.
