Keresés "Tisza"

A Bobajka értékei

Várkonyi Bence, az Andrássy Kúria éttermének vezetője tősgyökeres borsodiként alkotja újra a régió ízeit.

Kárpátalja közös fazeka

Emberemlékezet óta – de mióta átkeltek a Vereckei-hágón, azóta bizonyosan – a magyarok számtalan néppel éltek együtt ezen a tájon. Találkoztak itt lakókkal, betelepülőkkel, átmenőkkel, vándorlókkal, mikor hogy fújta-sodorta a történelem szele errefelé az embereket.

Néha kaviár is kell

Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.

Gasztro 2013

Év elején szeretünk visszatekinteni az elmúlt esztendőre. Milyen éve volt a magyar gasztronómiának? Nyíltak új helyek? Vannak új piacok? Mi a tendencia a világban? Mi volt az év legfinomabb fogása?

A Bobajka értékei

Várkonyi Bence, az Andrássy Kúria éttermének vezetője tősgyökeres borsodiként alkotja újra a régió ízeit.

Van-e kiút az ökológiai válságból?

A klímaváltozás átrajzolhatja a világ bortérképét, fenyegeti a szarvasgombát és a sajtokat – a világ élelmiszer-ellátásáról nem is beszélve. Persze az ökológiai válság egyik fő oka az, ahogyan az ételt megtermeljük. De mi a megoldás? A technológia ment meg minket génszerkesztéssel és műhússal? Vagy az ökogazdálkodás? Egy biztos: ami finomabb, az általában fenntarthatóbb is.

Rendelne főzés helyett karácsonykor? Vannak tippjeink!

Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.

A hosszú élet és a finom süti titka

A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.

Tíz jó káposzta a hordóból

Töltött káposzta, székelykáposzta, szilveszteri káposztaleves – az év végi ünnepekhez hozzátartoznak a savanyított káposztával készült ételek. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia közös tesztjén ezúttal a piaci savanyúságosok választékából igyekeztünk megtalálni az ünnepi asztalra méltó káposztákat.

Szatmár ízei felforgatják Budapestet

Az ősz egyik régóta várt nyitása a régi Inniós csapat új étterme, a Salt volt, amit az Egyetem térnél a Hotel Rumban találunk: míg Sajben Csaba a Toprum kínálatáért felel, Tóth Szilárd és Boldizsár Máté a földszintet vették be. Van benne valami ismerős, valami nosztalgikus, mégis egy aprólékosan megtervezett, rettentő precíz konyhát alakítottak ki, ahol a feszengés és a szigorú, merev fine-dining a kanyarban sincs.

Kicsi, meghitt, minőségi - ez a Városmajori piac

Nem sok embert hallottam áradozni arról, milyen jó is a Jézus Szíve Plébánia szomszédságában megbúvó Városmajori piac. Első pillantásra elbűvölt, pedig nincs tömérdek árus, de szerencsére tömeg sincs. Tán pont ezért közvetlen, nyugodt és nem kell kapkodni a vásárlással, nem toporog mögötted a következő vevő.

Az eltűnt Ella nyomában - A nagy krumpliteszt

A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha legújabb tesztjén egyik alapvető, de megfelelő minőségben mégsem egyszerűen beszerezhető alapanyagunkat, a burgonyát „vizsgáztatták” a zsűritagok.

Zsír a pácban

A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.

10 magyar Instagram profil, amit érdemes követni

Ha van terület, ami hemzseg a megörökítésre alkalmas pillanatoktól, az a gasztronómia. Lehet nem egyetérteni az “előbb fotózunk, aztán eszünk” jelenséggel, de ez az iparág most tényleg mindenkit érdekel. Művészi tányérok, konyhai életképek, vagy séfek bulváros megmozdulásai – az éhes rajongótábor szívesen nézelődik, kattint, követ.

Szép kolozsváriak

A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha újabb közös tesztjén kolozsvári, azaz füstölt, húsos oldal-szalonnák kerültek a zsűri elé. A sertés különböző testtájaiból, különböző módszerekkel, különböző szalonnák készülnek. Az ízletes kolozsvári szalonna a legnépszerűbbek közé tartozik.

Miért Budapest Desszertje lett Budapest desszertje?

Holnaptól (péntektől), a 8. Édes Napok Budapest rendezvényen, a Szent István-bazilika előtti téren kóstolhatja meg először a nagyközönség Budapest desszertjét, ami a Budapest Desszertje nevet viseli. Az elnevezés, és maga az édesség is nagyobb talány, mint, hogy kit rejthet a titokzatos amphipoliszi sír, vagy hogy hol temették el Attila (Atilla) hun királyt.

Mesés pálinkák nyomában

Kétféle ember van: aki szereti és aki messziről kerüli a pálinkát. Mindkét típussal megtalálja a közös hangot Bozsik Imre, hiszen ő is csak „felnőtt fejjel”, jóval az egyetem elvégzése után szeretett bele a pálinkába. Akkor viszont annyira elbűvölte a saját magjával készülő szatmári szilva, hogy tulajdonostárs lett egy főzdében, és cége azóta is a legjobb éttermekbe szállítja a Szamosszegi Pálinkaház különlegességeit.

Terítéken a sertéshús

A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.

Zörög a dió

A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha második közös tesztjén ezúttal a dió, valamint dióból készült tipikus termékek, a dióolaj és a zöld dióból készült lekvár került a zsűri elé.

Emberhalászok karácsonykor

Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.

Szakácskönyvet 100 forintért? Igen!

„A kommunizmus tönkretette a magyar konyhát, levágta csülkeit, megszórta vegetával és piros hamisarannyal.” –háborgunk gyakran, átkozzuk az elmúlt évtizedeket, megtagadva még azt is, ami véletlenül jó volt benne.

Májusi és júniusi cseresznyék

Cseresznye szavunk és talán a kertekbe ültetett cseresznyefáink eredete is a Fekete-tengerig vezethető vissza. A Kr. előtti 70-es években történt ugyanis, hogy Lucius Licinius Lucullus hadvezér a Mithridatész pontoszi király elleni háborúból cseresznyefákkal tért haza.

TOP 10 Ebédmenü

Nem ehetünk minden délben drága étteremben, nem várhatunk órákat egy-egy fogásra, és sajnos többnyire a munkahelyi menzára sem számíthatunk. Továbbra is nagy divat az ebédmenü, és most már találni is olyan minőségi helyeket, ahol nem roston csirke vagy rántott sajt jelenti a gyors ebédet, hanem előkészített, de jó alapanyagból készült, megfelelő ár-érték arányú menü. Összeállításunk a főváros tíz legjobb ebédelőhelyeit tartalmazza.

Szerzetesek asztala

Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Isten gondoskodik bárányairól, de persze az sem árt, ha a hívek maguk is tesznek azért, hogy mindig kerüljön harapnivaló az asztalra. Évszázados, elrejtett, majd kalandos módon előkerült iratokból kiderül, hogy a ferences szerzetesek is így gondolták.

Termelői piacok a Hegyvidéken

Szerencsések a budai Hegyvidék lakói. Nem kell mindig a Fény utcai piacra vagy zöldségeshez járniuk. Minden hétköznap más-más helyszínen vásárolhatnak friss zöldséget, gyümölcsöt, mézet és lekvárt ceglédi, zsámbéki és Tisza környéki kistermelőktől. A Hegyvidéki Termelői Piacok céljai között szerepel a hazai mezőgazdaság védelme, a fenntarthatóság, a szociális érzékenység, a fogyasztóbarát kereskedelem megvalósítása.

A garda

Nálunk a nagyobb folyókban és a Balatonban fordul elő. Apróbb hal, de kivételesen az 1,5 kg súlyt is elérheti. A garda név egyben jól is viseli a hal legjellemzőbb tulajdonságát: szálkája sok, a húsa kevés.

Bort, búzát, harcsát! Tíz harcsarecepttel

Kövér, mint egy harcsa, mondták a régiek – fogyasszuk gyakran, mondja a Haltani Társaság ma. Az év (hal)sztárja a harcsa, és mint a halfogyasztás pártolói, mi is csatlakozunk a harcsakampányhoz. De miért is jó a harcsa? Elmondjuk, no és tíz harcsaétellel szeretnénk kedvet csinálni ehhez a remek halhoz.

Terítéken a körte

Jellegzetes őszi gyümölcsként tekintünk rá. Az édes, szaftos körtét elsősorban frissen fogyasztjuk, de konyhai alapanyagként is megállja a helyét.

A beregi csirke

Miben teljesedik ki a beregi közgazdász-matematikus fiatalasszony és szatmári származású, fizikus végzettségű férjének élete? Héver Tímea és Kerekes Attila gazdaságába egészen Tiszakerecsenyig utaztunk.

A szilva

A besztercei szilva régi magyar szilvafajta; a valódi vagy hosszú szilvák őse. Első írásos említése 1552-ből való. A régi szakácskönyvek, ha szilvás ételeket említenek, általában a besztercei szilvát értik alatta.

Ínyencföld – Burgenland

Genussland és Pannonische Küche. Ezzel a két szlogennel várja vendégeit a legkisebb osztrák tartomány. Genuss egyszerre jelent élvezetet, élményt (a Geschmack: íz, ízlés, illat), a „pannon konyha” meg a soknemzetiségű Monarchia világát takarja. Nekünk, magyaroknak első hallásra meghökkentő, hogy a gulyás, a töpörtyűs pogácsa tipikus osztrák étel, a szürke marha, a mangalica Burgenlandban őshonos, de hát nagy a világ és végtelen Isten állatkertje.

Hol vásárolhatunk jó halat?

A karácsony az év egyetlen napja, amikor hal kerül sok magyar ember asztalára. A ponty helyett ma már a lazac a sláger, és a tengeri halak az éttermekből is kiszorítják az édesvízieket. A halpultban némi odafigyeléssel fel lehet ismerni a valóban friss halat, sok étteremben viszont csak a rendelés után derül ki, hogy a fogas valójában nílusi sügér.

Dióhéjban a dió

A dió nálunk inkább édességek főszereplője, de más nemzetek konyháin főételekben is gyakran találkozni vele.

Janka, Dáma, Karola. Rizstermelő nemzet lehetnénk?

Ha más nem, az egyre forróbb nyarak mindenképp kedveznek a rizsnek, az Alföld szikes, kötött talaját pedig jól lehet hasznosítani. A rizs ugyan jövedelmező gabonafajta, de termesztése nem olyan egyszerű, mint a búzáé. Pedig a cél az lenne, hogy a magyar emberek rizsigényét a hazai termelés ki tudja elégíteni.

Szolnok kincsei

Nem tudjuk, hogy Szolnok valóban Magyarország legélhetőbb városa-e, ahogy azt egy három évvel ezelőtti tanulmány állította, de az biztos, hogy az ízeire büszke lehet a Tisza fővárosa. Szolnoknak saját süteménye van, a habos isler, a Tisza-híd mellett igazi tiszai halászlét, a színháznál újító konyhát kóstolhatunk, a város környékén páratlan gyümölcsök teremnek. Összeállításunkban a szolnoki gasztronómia legjavát ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Gasztroszínház Gyulán

Négy napon keresztül a színház, az irodalom és a gasztronómia kapcsolatáról beszélgettek híres színészek, séfek, szakemberek a Gyulai Várszínház legújabb rendezvényén. Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője Eperjes Károlyt, Bodrogi Gyulát, Szersén Gyulát, Reviczky Gábort, Gáspár Sándort és Kubik Annát faggatta a színpadon.

Halászlé és harcsa roston

Nyáron a hal dukál. Magyarországon - tenger nem lévén - a tavi és folyami halaké a főszerep. Harcsát, fogast, keszeget szeretnénk enni, csak sajnos néha fagyasztott tengeri halat kapunk helyette. Azért van néhány halászcsárda, ahova érdemes betérni és előttünk még a szegedi és a dunaföldvári halászléfőző verseny is.

Rézi nénik az éji homályban. 1. rész: Doleskó Teréz

A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.

Az emberszakács. Petri György receptversei

Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”

Séfversenyt nyert Sárközi Ákos

Hogyan válhatnak férfiak háziasszonyokká? Például úgy, hogy profi konyhafőnökként elindulnak a Világevő Séfversenyen. Ezen a megmérettetésként ugyanis nem lehet méregdrága, speciális gépeket...

Egy halász mindennapja a Tiszán

Amit szabad a halásznak, nem szabad a horgásznak. Nagyjából ez a lényeg. Meg a hal: a halász halássza, a horgász meg pecázza. Az egyik hálóval, a másik horoggal. És míg a horgászat többnyire hobbi vagy sport, a halászat ősi foglalkozás, az embert...

Nyári gasztronómiai fesztiválok

Itt a nyár, a fesztiválok ideje! Véget ért az iskolaév, a vizsgaidőszak, elkezdődött a nyári szabadságok ideje. Ilyenkor mindenki szeretné kipihenni magát és minél több élményben részt venni. Megkezdődtek országszerte a különböző fesztiválok is, melyek egészen...

TOP 10 legjobb csárda

Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a Tiszacsegei Halászcsárda legendás korhely harcsahalászlevét vagy a Baricska csárda harcsapaprikását. Szerencsére egyre több a ...

Mikszáth: idegen pancsok ejtik hálóba a magyart

„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.

Vonó és fakanál

Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel

Egy kis fricska, pimaszság

Bíró Lajos a magyar gasztronómia egyik leghíresebb és egyben hírhedtebb alakja, a szakmában eltöltött ötven éve alatt pedig igazi fogalommá vált. A Bock Bisztró séfje nemrégiben életműdíjat is kapott. Most családi hagyományokról, remegős csuszáról, halászléről, disznóvágásról mesél.

Gasztropap, nem szentfazék!

Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.

Fekete lábak taposnak Kunságban

A francia Label Rouge követelményeinek megfelelő módon tenyészt fekete lábú csirkéket egy gazdálkodóvá lett ügyvéd a kunsági Szank környéki földjein. Az első vágás már bekerült a hazai éttermek konyháiba, de a magyar csúcsgasztronómia kiszolgálása mellett a jövőben külföldre is szállítanának a legmagasabb minőségű csirkehúsból.

„A főszakács én vagyok”

Ha nyár, akkor Balaton, ha pedig Balaton, akkor egyértelműen Szárszó – szögezi le Csukás István. Az író, költő több mint húsz esztendeje tölti a nyarakat feleségével Balatonszárszón.

7. Tartósítás

Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e

"Belehalni is szép"

A népmesékben puliszkát eszik a szegény ember, vagy még azt se. A mese végén viszont lakomával ünnepelnek, hiszen mi mással lehetne megörvendeztetni a vendégeket, mint a szívből kínált étellel? Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezt már számtalanszor megtapasztalta.

A révész meg a csárdagazda

Akár a mesében. Mezőcsát felől érkezünk az ároktői révhez. Innen komppal jutunk a Tiszacsegei Halászcsárdához, ahol Duda, a Tisza szerelmese irányítja a konyhát.

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem