Íme a Top150 magyar termelő!
A Magyar Konyha októberi lapszámához jár a kincset érő könyvecske.
Bicsár Attila (Sauska 48) és Kovács-Siklós Lázár (Lázás Chef) veheti át az elimserést.
Jelnyelven kommunikáló pincérek, Braille-írásos étlap a Gundelben.
Szombaton, 15:00-kor várunk minden könyvbarátot a Millenárison, a Bookline Teraszon!
A díj átadására a Stílusos Vidéki Éttermiség tatai rendezvényén került sor.
A Kurca-parti Kendermagos 2022 szeptemberében Magyar Konyha Termelői Díjat kapott.
Gundel Károly születésnapján, szeptember 23-án ült össze és hozta meg döntését a szakmai zsűri.
Formanek Ferenc és Képíró Anita is a Magyar Konyha Termelői díj 2022-es nyertesei között.
Három termelő vehetett át elismerést a SVÉT 12.0 rendezvényen.
Wolf András: egy forintot nem tettem volna rá, hogy a rakott krumplit a külföldiek megkóstolják. Tévedtem.
Az akkori törzsvendégek életműve ma már érettségi tananyag: ők voltak a kor influenszerei!
Ha nem ez lesz a jövő tudatos magyar konyhája, akkor bizony nagyon nagy baj van.
A hazai és nemzetközi gasztronómiában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek kaphatják meg.
Gundel Károly születésnapján kiosztották a vendéglátósok legrangosabb díját.
A Légrádi testvérek Magyar utcai étterme a hazai és a külföldi elit vendéglője volt.
"Ha úgy gondolnánk, hogy elértünk egy szintet és már lehet hátradőlni, az lenne a vég." - állítja a séf.
A TOP 10 + 2 ranglistára három vidéki étterem is került.
A legexkluzívabb séfklub tagjai a világ vezetőinek főznek.
A legendás vendéglátóhely üzemeltetését az Eventrend Group veszi át.
A magyarok évszázadok óta imádják a kávét: erőt ad, feldob és a legjobb beszélgetések is üresek nélküle.
A díjat a gasztronómiában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek kaphatják meg.
Szabó Magda inkább az íróasztalt választotta. Minek főzni tudni annak, aki írni tud?
Karinthy Frigyes magánélete menthetetlen volt, enni otthon nem kapott.
Összegyűjtöttük, milyen változások történtek a magyar gasztronómiában március óta.
A rablógyilkosok csak nyárson és roston sült húsokat készítettek jól, azt is csak egészen angolosan.
Litauszki Zsolt, Ádám Csaba és Haraszti Zsolt mutatja meg epres finomságait.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.
„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.
Az uniformisok egyik legkomplexebb összeállítása a szakácsoké lehet, ahol minden apró részlet a praktikum, a higiénia, a státusz és a büszkeség ötvözete. Történet az eredeti szakácskabátoktól a mai séfek öltözetéig Kerekes Sándorral, Litauszki Zsolttal és Nyíri Szásával.
Ritka, hogy egy fogás egész szakácskönyvet kap: Rosenstein Tímea mégis összeállított ilyet, amelynek központjában a finom, ezerarcú Hámán-táska áll.
Az üzbég levesek kiadós egytálételek is lehetnek, de ha csak keveset adunk belőlük, éppen kibélelik annyira a gyomrot, hogy utána kedvünk legyen elmélyedni a komolyabb fogásokban is. Próbálja ki ön is a masztavát!
A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.
Január végéig még kapható az újságárusoknál a Magyar Konyha aktuális száma a budapesti gasztrokalauzzal, amely 25 kategóriában mutatja be a főváros legjobb helyeit.
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
Professor emeritus, tanszékvezető, tudós ember, aki legszívesebben sportoló lett volna. A család története egész életében izgatta, tizenöt mezőgazdasági könyv társszerzője, számos írása jelent meg külföldi lapokban.
Mindössze 25 éves, tehetséges, éppen csak elindult a saját, önálló kulináris útján, de New York máris felfigyelt rá. Gyerekkorában magyar nagymamája ételein nőtt fel, később Láng György szakácskönyve vált a bibliájává. Érzi és tudja, hogyan lehet a világ kulináris fővárosában vonzóvá tenni a magyar konyhát.
A magyar konyha sokszínűségét nem véletlenül emlegetjük: számtalan ország befolyásolta hazánk gasztronómiáját.
Bár éhes vendégként tányérunk tempója nem lehet elég “presto”, legyünk biztosak benne, hogy a konyhán a kezek ritmusra járnak. A szerviz vezérei akár a karmesterek, parancsszavakkal és karlendítésekkel hangolnak szimfóniát a szerteágazó részfeladatok és munkafázisok sorából. Hogy a séfeket mi hangolja munka-kész állapotra, az már más kérdés. Úgy tűnik, zene és konyha viszonyában a műszak sok mindent elbír: metál, néma csend, vagy műfaji fúzió. Lássuk, kinél milyen nóta szól az ebédhez.
Méltóképpen ünnepel a 125 éves Gundel. A jubileumi év alkalmából egyetlen estére visszatér az étterem korábbi (1992-2006 között) legendás séfje, Kalla Kálmán, hogy közösen főzzön Litauszki Zsolttal. Az étterem programján legfeljebb 125 vendégnek van lehetősége részt venni.
Kalla Kálmán konyhájára minden jelző illik, ami a modern konyhát jellemzi. Szezonális, regionális, egészséges és ízletes. A híres séfek receptjei sok fejtörést okoznak a háziasszonyoknak, mintha ízletes ételt csak hosszú órák alatt, komplikált konyhai technológiák segítségével lehetne készíteni.
A Lellei Konyakmeggy az elmúlt öt-hat évben kezdte el – kiváló minőségű alapanyagokból és szinte muzeális módszerrel – gyártani a kézműves bonbonokat. Megnéztük, hogyan készülnek az egyenként aranypapírba csomagolt finomságok.
„A cél az, hogy a Gundel megérkezzen a 21. századba” – mondja Litauszki Zsolt.
Neve fogalommá vált a globális reklámszakmában, ám a szívében magyar maradt.
A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani – mindez hatott az otthon főzésre is, divat lett a piacolás, a szezonális alapanyagok és az ősi gabonák újra felfedezése, a fermentálás és a házi sous vide. A cukrászat újhulláma körül már nagyobb a homály: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, és miben áll a korszerű cukrászat lényege?
Festékecset és fakanál: Kieselbach Tamás műgyűjtő, műkereskedő életében is megfér egymás mellett.
Az éttermek világa jelentősen megváltozott; ma már nem a törzshely szeretete, hanem az internetes divathullámok mozgatják a vendégeket. A legendás éttermi szakemberek, az ismert pincérek közül sokan már rég nyugdíjban vannak, a fiatalok pedig nem erről a pályáról álmodnak.
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
A séf rengeteg tapasztalat után az egyik legrégebbi fővárosi étterem, a Gundel élére került.
Hogy mi tartja össze őket? A szakmai alázat, a színjátszás, a gasztronómia és az egymás iránti szerelem.
Március 22-én A SVÉT és a Magyar Konyha magazin közös rendezvényén termelők, szakácsok, gasztronómiai szakemberek vitatták meg, hogyan jussanak el a minőségi termékek az éttermek konyhájára.
Három francia csillag együttállása különösen érdekes felütést ad az idei Gout de France gasztrokulturális eseménynek. A rendezvény főszervezője az ünnepelt francia séf, Alain Ducasse, a kezdeményezés fő témája a méltán híres Bourdeaux-i régió kulináris kincsei, illetve az ételsorok az idén elhunyt Paul Bocuse kulináris hagyatéka előtt tisztelegnek. Álljunk be a sorba, és kóstoljuk meg, hogyan értelmezik az itthoni séfek a francia konyha szellemiségét!
Amióta Karinthy Márton közreadta Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetét, mindent tudunk a XX. század legkülönösebb irodalmi famíliájáról. A legendák ködvilágából Karinthy Márton teremtett hús-vér valóságot. Egy fontos kérdéssel azonban adós maradt: mennyire érdekelte a gyomros matéria a Karinthyakat?
Gyerekkorában elkísérte az édesapját, hogy meghallgassa, hogyan muzsikál, ilyenkor a New York kávéházban, a Gundelben vagy a Gellért Szállóban vacsorázott. Farkas Róbert, a Budapest Bár zenekar vezetője azóta bejárta a világot – az ázsiai konyha úgy lenyűgözte, hogy Vietnamban és Kambodzsában főzőtanfolyamra is beiratkozott.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete idén hetedik alkalommal rendezi meg évzáró Gáláját, melyen a 170 éve született Dobos C. Józsefre emlékeznek. Az ő 1881-ben kiadott Magyar-francia szakácskönyve alapján, az abban szereplő ételeket modernizálva és újragondolva alkotja meg a gálaebéd menüsorát a felkért séf-csapat.
Pereszlényi Alexandra, a Gundel Étterem szakácsa fogja képviselni Magyarországot a 2017. szeptember 8-án, Frankfurtban megrendezésre kerülő világbajnokságon.
A rigójancsi feltehetően egy ismeretlen pesti cukrász találmánya, aki a korabeli hisztériát kihasználva a Rigó Jancsi-mítosszal népszerűsítette habos-csokoládés édességét.
Nincsen ebéd leves nélkül. Legalábbis a magyar ember számára. Mindig is „a leves indította el a lélekben azt a komoly, emelkedett lelki folyamatot, amely feltétele volt annak, hogy az étkezés valóban meleg és igazi emberi ünnepséggé alakuljon át, s ne...
Aki a lakásába téved, azt megeteti. A látogató kap levest, főételt, desszertnek pedig egy üveg lekvárt. A tabáni bérház is olyan, mint egy falu, jönnek-mennek a süteményestányérok.
A Tanti, a Salon, a Kistücsök, a Gundel, az ARAZ és a Gerbeaud jövő hétvégén a Gellértbe vonulnak, és pazar asztalokkal várják az ínyenceket. A hazai gasztroélet szereplőit mozgósító rendezvény minden eddiginél sokszínűbb ételsort kínál: a Szent Márton-évben kiemelkedőnek kell lennie a Gellért Márton-napi Borfesztiváljának is.
Lángos, hekk, palacsinta. És a főtt kukorica? „Mais bitte, mais bitte!” A hetvenes évek nosztalgikus ízei. A naptej és a fokhagyma átható illata, a „balatoni hal”, a hekk, aminek élő ember nem látta a fejét, sercegő kettes kolbász, jobb helyeken mustár és kovi ubi. Vagy mégsem?
Igazi „street food” fesztivált varázsoltak a Mozgásjavító Iskola udvarára szombaton. Az év legnagyobb jótékonysági gasztronómiai eseményén fatüzelésű kemencében sütöttek kenyeret és más finomságokat fogyatékkal élő fiatalok és segítőik.
Étkezde. Jelentése: hely, ahol emberek esznek. Ha csak ennyi volna, az egyik étkezde olyan lenne, mint a másik. Vannak azonban minősített esetek is. Amikor az étkezde szinte már fogalom. Merthogy sokkal többet jelent annál, mint hogy hely, ahol emberek esznek. Ilyen Budapesten a Kádár Étkezde.
A reggeli (breakfast) és ebéd (lunch) időbeni találkozásából született brunch kifejezés leginkább a vasárnapokra lett jellemző az elmúlt években: innen is alakult ki a sunday brunch elnevezés. Kezdetben leginkább csak a hotelek éttermeiben lehetett a hét utolsó napján lazulni pezsgővel a kezünkben, de az elmúlt időszakban egyre több étterem is kínál exkluzív vasárnapi ebédeket. Összeszedtük most a legjobbakat.
Nem szeretnék illúziókat rombolni, de a televíziós főzős műsorokban nincs véletlen. A producer előre eldönti, hányszor káromkodhat Gordon Ramsay, Jamie Oliver laza öltözékét stylistok tervezik. Naivitás azt gondolni, hogy ezek a műsorvezetők az életben is ilyenek...
A reggeli (breakfast) és ebéd (lunch) időbeni találkozásából született brunch kifejezés leginkább a vasárnapokra lett jellemző az elmúlt években: innen is alakult ki a sunday brunch elnevezés. Kezdetben leginkább csak a hotelek éttermeiben lehetett a hét utolsó napján lazulni pezsgővel a kezünkben, de az elmúlt időszakban egyre több étterem is kínál exkluzív vasárnapi ebédeket. Összeszedtük most a legjobbakat.
Külföldről hazatért fiatal séf: Krausz Gábor a ZONA étterem étlapjáért felel.
Most már nem kell télen Csehországba zarándokolni egy sörfesztiválért: idén először a hideg napokban már itthon is belevethetjük magunkat a sörkavalkádba, méghozzá az első Indoor Sörfesztiválon, a Gellért Hotel összes termében, február 19. és 21. között.
Húsz éves születésnapját ünnepli a Biarritz. A Duna-parti étterem és kávézó egy könyvvel ünnepelte az évfordulót. A Borvacsorák című kötet 51 receptjéhez a legnevesebb magyar borászok ajánlják a borokat.
Huszonöt év után „csak” annyi történt, hogy a negyvenegy éves Gullner Gergő a dunai szállodasor egyik végéből – ahol tanulóként kezdte legendás édesapja árnyékában – átköltözött a másikba, és apja nyomdokaiba lépve az InterContinental vezető séfje lett.
A dió nálunk inkább édességek főszereplője, de más nemzetek konyháin főételekben is gyakran találkozni vele.
Az 1884-ben született Madarász Margit az első magyar teniszbajnoknő. Nemcsak a magyar bajnokságot nyerte meg, de a németet is, Hamburgban. Második férje Thuróczy Károly nyitrai alispán. Mivel gyerekük nem született, Margit energiái nagy részét a háztartásra, a vendégségekre, a főzésre fordította. Vacsoráira grófok, bárók, hercegek voltak hivatalosak, gróf Esterházy János például rendszeresen kóstolta a főztjét.
A békeidők budapesti kávéháza fogalom volt, fővárosunk egyenest "kávéváros". Persze abból a jó háromszáz, sőt néha több üzletből nem mind vonult be az irodalomba, nem mindegyik volt aranybánya - annál érdekesebb a kérdés: vajon min múlt a siker itt, a kudarc amott? Konyha csak kevés helyen volt (az ipartestületen belül hivatalosan csak 1906-tól jön létre a café-restaurant szakosztály), a kávéházi vendéget nem a gyomrán keresztül lehetett megfogni. Hát akkor?
Nehéz eldönteni, hogy magyar vagy inkább osztrák a soproni országhatáron épült csokoládémanufaktúra. A családi vállalkozásban készülő kézműves bonbonok, táblás csokoládék...
Talán meglepő, de id. Alexandre Dumas (1802-1870) élete fő művének nem a testőrök kalandjait elbeszélő, hihetetlenül népszerű regényeit, és még csak nem is a fiatalok számos nemzedékét elbűvölő Monte Cristo grófját tartotta...
A hagyományos óvári sajtgyártás nem rég új gazdát kapott és komoly gyártástechnológiai fejlesztésen ment keresztül. Ez utóbbi garantálja az állandó magas minőséget volumentermelés mellett is, az előbbi pedig a hagyományok mentén megújuló termékpalettát.
Az elmúlt bő harminc év összegzésére kértük az ismerősei által Bokszinak becézett Bock Józsefet, de a 66 éves borász korát meghazudtoló lendülettel inkább a jövőt tervezi, mint hogy a múltról merengjen. Megtudtuk tőle, mit ért el ő maga és a borvidék és miért nyitnak a gyümölcsösebb nedűk felé.
Holland vidéki életet álmodott magának és családjának Felcsútra Szelényi Katalin. A vegyészmérnökből lett sajtmester. Az ő kecskesajtjait használja a Gerbeaud és a Villa Bagatelle konyhája is. Anya és lánya, Katalin és Dóri elmeséli az André kecskesajt-manufaktúra történetét.
A Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke, a Gerbeaud és a Michelin-csillagos Onyx étterem társtulajdonosa. Hamvas Zoltán Gundel Károly-díjban részesült. Gratulálunk!
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Nincs karácsony szaloncukor nélkül: a zizegő papirosba csomagolt édességhez a legínségesebb időkben is ragaszkodott a magyar. A hajdani fondant-szaloncukor feltámasztásához Borbély Bélát, a cukrászok doyenjét hívtuk segítségül az Auguszt Cukrászdában.
Az újév a nagy fogadalmak időszaka. És nem árt néha tisztázni is néhány fogalmat. Kezdjük az évet a gasztronómia szó magyarázatával, a nagy gasztrozófus, Brillat-Savarin gondolataival és a két nagyevő, Gargantua és Pantagruel középkori figuráinak történetével.
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
Gyerekkorában játszott Szép Ernővel, lovagolt Csortos Gyula térdén, ebédelt Einsteinnel, Greta Garbóval, szivarozott barátjával, Jorge Luis Borgesszel. Világpolgár. Neve fogalommá vált a reklámszakmában, de sohasem felejtette, honnan jött. "Egy Bródy nem felejt el magyarul!" - szokta mondogatni.
Pincérnek lenni hálátlan szerep. Az igazi pincnök sohasem sztár. Inkább pszichológus, gyóntatópap, szmokingos napszámos. Vezetéknevén szólít több száz törzsvendéget, ám őt mindenki csak keresztnevén ismeri. Cukiról, a Bock Bisztró főpincéréről se tudja senki, hogy becsületes neve: Erki János.
2012-ben nyerte el a Borászok Borásza díjat. Györgykovács Imre és felesége egyetlen hektáron művelik a szőlőt a Somló-hegy lábánál. Ma már sok kézműves bor kapható, de az ő boruk maguk a magyar borászok véleménye szerint is kiemelkedik.
Már látogathatók a Keresd az aranyfakanalat elnevezésű versenyben résztvevő éttermek, ahol kedvezményes menüvel várják a vendégeket. Szavazzunk a legjobb szentendrei vendéglőre!
Még ma is vannak, akik azt hiszik, hogy a Rákóczi túrós II. Rákóczi Ferencről, a fejedelemről kapta a nevét. Pedig Rákóczi János szakácsmester is nagy név volt a népi demokráciában. Többek között rábízták a brüsszeli világkiállítás magyar konyhájának irányítását is.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Nyaraljunk a Tisza-parton, a Duna mellett vagy a Balaton partján, mindenhol egy jó halászlére vágyunk. A halászlevet említjük, ha tipikus magyar ételről kérdeznek és a halászlé az egyetlen halas fogás, amelyet beválasztottak a tíz legismertebb magyar étel közé.
Paprikás krumpli, csirkepaprikás, pörkölt és sorolhatnánk. A paprika a magyar konyha nélkülözhetetlen fűszere, alapja. De vajon így volt-e mindig? A magyarok nemhogy mindent megpaprikáztak volna, ellenkezőleg, kétszáz évig semmibe sem tettek paprikát.
Pesti Istvánt méltán tartják a legszebben tálaló magyar szakácsnak. Ételkölteményeit áprilistól már a Baldaszti's Kitchen étteremben kóstolhatjuk.
Pisztrángos nemzetek vesznek körül bennünket, ám hazánkban csak néhány helyen, elsősorban Lillafüreden és Szilvásváradon tenyésztik és dolgozzák fel természetes élőhelyén ezt a könnyű, jó ízű halat. A bevásárlóközpontokban kapható, hazainál olcsóbb chilei, török vagy éppen ír pisztráng kizárólag az árversenyben ver köröket a hibátlan magyar árura.
A közelmúltban internetes közvélemény-kutatás zajlott, mely azt volt hivatott kideríteni, melyik Magyarország kedvenc étele. A legtöbb szavazat az Újházi-tyúkhúslevesre érkezett. Meglepően jó eredmény ez egy olyan fogástól, ami tulajdonképpen nem is létezik. De ne szaladjunk ennyire előre.
Bicsár Attila (Sauska 48) és Kovács-Siklós Lázár (Lázás Chef) veheti át az elimserést.
Jelnyelven kommunikáló pincérek, Braille-írásos étlap a Gundelben.
Szombaton, 15:00-kor várunk minden könyvbarátot a Millenárison, a Bookline Teraszon!
A díj átadására a Stílusos Vidéki Éttermiség tatai rendezvényén került sor.
Gundel Károly születésnapján, szeptember 23-án ült össze és hozta meg döntését a szakmai zsűri.
Három termelő vehetett át elismerést a SVÉT 12.0 rendezvényen.
A hazai és nemzetközi gasztronómiában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek kaphatják meg.
Gundel Károly születésnapján kiosztották a vendéglátósok legrangosabb díját.
A TOP 10 + 2 ranglistára három vidéki étterem is került.
A legexkluzívabb séfklub tagjai a világ vezetőinek főznek.
A legendás vendéglátóhely üzemeltetését az Eventrend Group veszi át.
A díjat a gasztronómiában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek kaphatják meg.
Három francia csillag együttállása különösen érdekes felütést ad az idei Gout de France gasztrokulturális eseménynek. A rendezvény főszervezője az ünnepelt francia séf, Alain Ducasse, a kezdeményezés fő témája a méltán híres Bourdeaux-i régió kulináris kincsei, illetve az ételsorok az idén elhunyt Paul Bocuse kulináris hagyatéka előtt tisztelegnek. Álljunk be a sorba, és kóstoljuk meg, hogyan értelmezik az itthoni séfek a francia konyha szellemiségét!
A Kurca-parti Kendermagos 2022 szeptemberében Magyar Konyha Termelői Díjat kapott.
Formanek Ferenc és Képíró Anita is a Magyar Konyha Termelői díj 2022-es nyertesei között.
Az akkori törzsvendégek életműve ma már érettségi tananyag: ők voltak a kor influenszerei!
Ha nem ez lesz a jövő tudatos magyar konyhája, akkor bizony nagyon nagy baj van.
A magyarok évszázadok óta imádják a kávét: erőt ad, feldob és a legjobb beszélgetések is üresek nélküle.
Összegyűjtöttük, milyen változások történtek a magyar gasztronómiában március óta.
Az uniformisok egyik legkomplexebb összeállítása a szakácsoké lehet, ahol minden apró részlet a praktikum, a higiénia, a státusz és a büszkeség ötvözete. Történet az eredeti szakácskabátoktól a mai séfek öltözetéig Kerekes Sándorral, Litauszki Zsolttal és Nyíri Szásával.
Ritka, hogy egy fogás egész szakácskönyvet kap: Rosenstein Tímea mégis összeállított ilyet, amelynek központjában a finom, ezerarcú Hámán-táska áll.
Január végéig még kapható az újságárusoknál a Magyar Konyha aktuális száma a budapesti gasztrokalauzzal, amely 25 kategóriában mutatja be a főváros legjobb helyeit.
A dió nem csak a karácsonyi bejgli, a pozsonyi kifli, az aranygaluska, a Gundel-palacsinta vagy az egyszerű diós tészta legfontosabb alapanyaga, sokkal több ennél: jelkép, a gazdagság, a termékenység, a hosszú élet szimbóluma.
Bár éhes vendégként tányérunk tempója nem lehet elég “presto”, legyünk biztosak benne, hogy a konyhán a kezek ritmusra járnak. A szerviz vezérei akár a karmesterek, parancsszavakkal és karlendítésekkel hangolnak szimfóniát a szerteágazó részfeladatok és munkafázisok sorából. Hogy a séfeket mi hangolja munka-kész állapotra, az már más kérdés. Úgy tűnik, zene és konyha viszonyában a műszak sok mindent elbír: metál, néma csend, vagy műfaji fúzió. Lássuk, kinél milyen nóta szól az ebédhez.
Méltóképpen ünnepel a 125 éves Gundel. A jubileumi év alkalmából egyetlen estére visszatér az étterem korábbi (1992-2006 között) legendás séfje, Kalla Kálmán, hogy közösen főzzön Litauszki Zsolttal. Az étterem programján legfeljebb 125 vendégnek van lehetősége részt venni.
Kalla Kálmán konyhájára minden jelző illik, ami a modern konyhát jellemzi. Szezonális, regionális, egészséges és ízletes. A híres séfek receptjei sok fejtörést okoznak a háziasszonyoknak, mintha ízletes ételt csak hosszú órák alatt, komplikált konyhai technológiák segítségével lehetne készíteni.
A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani – mindez hatott az otthon főzésre is, divat lett a piacolás, a szezonális alapanyagok és az ősi gabonák újra felfedezése, a fermentálás és a házi sous vide. A cukrászat újhulláma körül már nagyobb a homály: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, és miben áll a korszerű cukrászat lényege?
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
Március 22-én A SVÉT és a Magyar Konyha magazin közös rendezvényén termelők, szakácsok, gasztronómiai szakemberek vitatták meg, hogyan jussanak el a minőségi termékek az éttermek konyhájára.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete idén hetedik alkalommal rendezi meg évzáró Gáláját, melyen a 170 éve született Dobos C. Józsefre emlékeznek. Az ő 1881-ben kiadott Magyar-francia szakácskönyve alapján, az abban szereplő ételeket modernizálva és újragondolva alkotja meg a gálaebéd menüsorát a felkért séf-csapat.
Pereszlényi Alexandra, a Gundel Étterem szakácsa fogja képviselni Magyarországot a 2017. szeptember 8-án, Frankfurtban megrendezésre kerülő világbajnokságon.
Nincsen ebéd leves nélkül. Legalábbis a magyar ember számára. Mindig is „a leves indította el a lélekben azt a komoly, emelkedett lelki folyamatot, amely feltétele volt annak, hogy az étkezés valóban meleg és igazi emberi ünnepséggé alakuljon át, s ne...
A Tanti, a Salon, a Kistücsök, a Gundel, az ARAZ és a Gerbeaud jövő hétvégén a Gellértbe vonulnak, és pazar asztalokkal várják az ínyenceket. A hazai gasztroélet szereplőit mozgósító rendezvény minden eddiginél sokszínűbb ételsort kínál: a Szent Márton-évben kiemelkedőnek kell lennie a Gellért Márton-napi Borfesztiváljának is.
Lángos, hekk, palacsinta. És a főtt kukorica? „Mais bitte, mais bitte!” A hetvenes évek nosztalgikus ízei. A naptej és a fokhagyma átható illata, a „balatoni hal”, a hekk, aminek élő ember nem látta a fejét, sercegő kettes kolbász, jobb helyeken mustár és kovi ubi. Vagy mégsem?
Igazi „street food” fesztivált varázsoltak a Mozgásjavító Iskola udvarára szombaton. Az év legnagyobb jótékonysági gasztronómiai eseményén fatüzelésű kemencében sütöttek kenyeret és más finomságokat fogyatékkal élő fiatalok és segítőik.
Étkezde. Jelentése: hely, ahol emberek esznek. Ha csak ennyi volna, az egyik étkezde olyan lenne, mint a másik. Vannak azonban minősített esetek is. Amikor az étkezde szinte már fogalom. Merthogy sokkal többet jelent annál, mint hogy hely, ahol emberek esznek. Ilyen Budapesten a Kádár Étkezde.
A reggeli (breakfast) és ebéd (lunch) időbeni találkozásából született brunch kifejezés leginkább a vasárnapokra lett jellemző az elmúlt években: innen is alakult ki a sunday brunch elnevezés. Kezdetben leginkább csak a hotelek éttermeiben lehetett a hét utolsó napján lazulni pezsgővel a kezünkben, de az elmúlt időszakban egyre több étterem is kínál exkluzív vasárnapi ebédeket. Összeszedtük most a legjobbakat.
A reggeli (breakfast) és ebéd (lunch) időbeni találkozásából született brunch kifejezés leginkább a vasárnapokra lett jellemző az elmúlt években: innen is alakult ki a sunday brunch elnevezés. Kezdetben leginkább csak a hotelek éttermeiben lehetett a hét utolsó napján lazulni pezsgővel a kezünkben, de az elmúlt időszakban egyre több étterem is kínál exkluzív vasárnapi ebédeket. Összeszedtük most a legjobbakat.
Most már nem kell télen Csehországba zarándokolni egy sörfesztiválért: idén először a hideg napokban már itthon is belevethetjük magunkat a sörkavalkádba, méghozzá az első Indoor Sörfesztiválon, a Gellért Hotel összes termében, február 19. és 21. között.
Húsz éves születésnapját ünnepli a Biarritz. A Duna-parti étterem és kávézó egy könyvvel ünnepelte az évfordulót. A Borvacsorák című kötet 51 receptjéhez a legnevesebb magyar borászok ajánlják a borokat.
Huszonöt év után „csak” annyi történt, hogy a negyvenegy éves Gullner Gergő a dunai szállodasor egyik végéből – ahol tanulóként kezdte legendás édesapja árnyékában – átköltözött a másikba, és apja nyomdokaiba lépve az InterContinental vezető séfje lett.
A dió nálunk inkább édességek főszereplője, de más nemzetek konyháin főételekben is gyakran találkozni vele.
Az 1884-ben született Madarász Margit az első magyar teniszbajnoknő. Nemcsak a magyar bajnokságot nyerte meg, de a németet is, Hamburgban. Második férje Thuróczy Károly nyitrai alispán. Mivel gyerekük nem született, Margit energiái nagy részét a háztartásra, a vendégségekre, a főzésre fordította. Vacsoráira grófok, bárók, hercegek voltak hivatalosak, gróf Esterházy János például rendszeresen kóstolta a főztjét.
A békeidők budapesti kávéháza fogalom volt, fővárosunk egyenest "kávéváros". Persze abból a jó háromszáz, sőt néha több üzletből nem mind vonult be az irodalomba, nem mindegyik volt aranybánya - annál érdekesebb a kérdés: vajon min múlt a siker itt, a kudarc amott? Konyha csak kevés helyen volt (az ipartestületen belül hivatalosan csak 1906-tól jön létre a café-restaurant szakosztály), a kávéházi vendéget nem a gyomrán keresztül lehetett megfogni. Hát akkor?
Talán meglepő, de id. Alexandre Dumas (1802-1870) élete fő művének nem a testőrök kalandjait elbeszélő, hihetetlenül népszerű regényeit, és még csak nem is a fiatalok számos nemzedékét elbűvölő Monte Cristo grófját tartotta...
A hagyományos óvári sajtgyártás nem rég új gazdát kapott és komoly gyártástechnológiai fejlesztésen ment keresztül. Ez utóbbi garantálja az állandó magas minőséget volumentermelés mellett is, az előbbi pedig a hagyományok mentén megújuló termékpalettát.
Holland vidéki életet álmodott magának és családjának Felcsútra Szelényi Katalin. A vegyészmérnökből lett sajtmester. Az ő kecskesajtjait használja a Gerbeaud és a Villa Bagatelle konyhája is. Anya és lánya, Katalin és Dóri elmeséli az André kecskesajt-manufaktúra történetét.
A Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke, a Gerbeaud és a Michelin-csillagos Onyx étterem társtulajdonosa. Hamvas Zoltán Gundel Károly-díjban részesült. Gratulálunk!
Nincs karácsony szaloncukor nélkül: a zizegő papirosba csomagolt édességhez a legínségesebb időkben is ragaszkodott a magyar. A hajdani fondant-szaloncukor feltámasztásához Borbély Bélát, a cukrászok doyenjét hívtuk segítségül az Auguszt Cukrászdában.
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
2012-ben nyerte el a Borászok Borásza díjat. Györgykovács Imre és felesége egyetlen hektáron művelik a szőlőt a Somló-hegy lábánál. Ma már sok kézműves bor kapható, de az ő boruk maguk a magyar borászok véleménye szerint is kiemelkedik.
Már látogathatók a Keresd az aranyfakanalat elnevezésű versenyben résztvevő éttermek, ahol kedvezményes menüvel várják a vendégeket. Szavazzunk a legjobb szentendrei vendéglőre!
Még ma is vannak, akik azt hiszik, hogy a Rákóczi túrós II. Rákóczi Ferencről, a fejedelemről kapta a nevét. Pedig Rákóczi János szakácsmester is nagy név volt a népi demokráciában. Többek között rábízták a brüsszeli világkiállítás magyar konyhájának irányítását is.
A Magyar Konyha a budai zöldvendéglők nyomába eredt, és közel száz éttermet tesztelt. A békebeli hangulat még nyakon csíphető. Hatalmas lombú vadgesztenyék vagy hársak alatt piros kockás abrosszal letakart, kecskelábú asztalok, a rácsos kerítést vadszőlő futja be, a zöld dézsákban leanderek pompáznak.
Nyaraljunk a Tisza-parton, a Duna mellett vagy a Balaton partján, mindenhol egy jó halászlére vágyunk. A halászlevet említjük, ha tipikus magyar ételről kérdeznek és a halászlé az egyetlen halas fogás, amelyet beválasztottak a tíz legismertebb magyar étel közé.
Paprikás krumpli, csirkepaprikás, pörkölt és sorolhatnánk. A paprika a magyar konyha nélkülözhetetlen fűszere, alapja. De vajon így volt-e mindig? A magyarok nemhogy mindent megpaprikáztak volna, ellenkezőleg, kétszáz évig semmibe sem tettek paprikát.
Pisztrángos nemzetek vesznek körül bennünket, ám hazánkban csak néhány helyen, elsősorban Lillafüreden és Szilvásváradon tenyésztik és dolgozzák fel természetes élőhelyén ezt a könnyű, jó ízű halat. A bevásárlóközpontokban kapható, hazainál olcsóbb chilei, török vagy éppen ír pisztráng kizárólag az árversenyben ver köröket a hibátlan magyar árura.
A közelmúltban internetes közvélemény-kutatás zajlott, mely azt volt hivatott kideríteni, melyik Magyarország kedvenc étele. A legtöbb szavazat az Újházi-tyúkhúslevesre érkezett. Meglepően jó eredmény ez egy olyan fogástól, ami tulajdonképpen nem is létezik. De ne szaladjunk ennyire előre.
Wolf András: egy forintot nem tettem volna rá, hogy a rakott krumplit a külföldiek megkóstolják. Tévedtem.
A Légrádi testvérek Magyar utcai étterme a hazai és a külföldi elit vendéglője volt.
"Ha úgy gondolnánk, hogy elértünk egy szintet és már lehet hátradőlni, az lenne a vég." - állítja a séf.
Szabó Magda inkább az íróasztalt választotta. Minek főzni tudni annak, aki írni tud?
Karinthy Frigyes magánélete menthetetlen volt, enni otthon nem kapott.
A rablógyilkosok csak nyárson és roston sült húsokat készítettek jól, azt is csak egészen angolosan.
Litauszki Zsolt, Ádám Csaba és Haraszti Zsolt mutatja meg epres finomságait.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.
„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.
Az üzbég levesek kiadós egytálételek is lehetnek, de ha csak keveset adunk belőlük, éppen kibélelik annyira a gyomrot, hogy utána kedvünk legyen elmélyedni a komolyabb fogásokban is. Próbálja ki ön is a masztavát!
A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.
Professor emeritus, tanszékvezető, tudós ember, aki legszívesebben sportoló lett volna. A család története egész életében izgatta, tizenöt mezőgazdasági könyv társszerzője, számos írása jelent meg külföldi lapokban.
Mindössze 25 éves, tehetséges, éppen csak elindult a saját, önálló kulináris útján, de New York máris felfigyelt rá. Gyerekkorában magyar nagymamája ételein nőtt fel, később Láng György szakácskönyve vált a bibliájává. Érzi és tudja, hogyan lehet a világ kulináris fővárosában vonzóvá tenni a magyar konyhát.
A magyar konyha sokszínűségét nem véletlenül emlegetjük: számtalan ország befolyásolta hazánk gasztronómiáját.
A Lellei Konyakmeggy az elmúlt öt-hat évben kezdte el – kiváló minőségű alapanyagokból és szinte muzeális módszerrel – gyártani a kézműves bonbonokat. Megnéztük, hogyan készülnek az egyenként aranypapírba csomagolt finomságok.
„A cél az, hogy a Gundel megérkezzen a 21. századba” – mondja Litauszki Zsolt.
Neve fogalommá vált a globális reklámszakmában, ám a szívében magyar maradt.
Festékecset és fakanál: Kieselbach Tamás műgyűjtő, műkereskedő életében is megfér egymás mellett.
Az éttermek világa jelentősen megváltozott; ma már nem a törzshely szeretete, hanem az internetes divathullámok mozgatják a vendégeket. A legendás éttermi szakemberek, az ismert pincérek közül sokan már rég nyugdíjban vannak, a fiatalok pedig nem erről a pályáról álmodnak.
A séf rengeteg tapasztalat után az egyik legrégebbi fővárosi étterem, a Gundel élére került.
Hogy mi tartja össze őket? A szakmai alázat, a színjátszás, a gasztronómia és az egymás iránti szerelem.
Amióta Karinthy Márton közreadta Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetét, mindent tudunk a XX. század legkülönösebb irodalmi famíliájáról. A legendák ködvilágából Karinthy Márton teremtett hús-vér valóságot. Egy fontos kérdéssel azonban adós maradt: mennyire érdekelte a gyomros matéria a Karinthyakat?
Gyerekkorában elkísérte az édesapját, hogy meghallgassa, hogyan muzsikál, ilyenkor a New York kávéházban, a Gundelben vagy a Gellért Szállóban vacsorázott. Farkas Róbert, a Budapest Bár zenekar vezetője azóta bejárta a világot – az ázsiai konyha úgy lenyűgözte, hogy Vietnamban és Kambodzsában főzőtanfolyamra is beiratkozott.
Aki a lakásába téved, azt megeteti. A látogató kap levest, főételt, desszertnek pedig egy üveg lekvárt. A tabáni bérház is olyan, mint egy falu, jönnek-mennek a süteményestányérok.
Nem szeretnék illúziókat rombolni, de a televíziós főzős műsorokban nincs véletlen. A producer előre eldönti, hányszor káromkodhat Gordon Ramsay, Jamie Oliver laza öltözékét stylistok tervezik. Naivitás azt gondolni, hogy ezek a műsorvezetők az életben is ilyenek...
Külföldről hazatért fiatal séf: Krausz Gábor a ZONA étterem étlapjáért felel.
Nehéz eldönteni, hogy magyar vagy inkább osztrák a soproni országhatáron épült csokoládémanufaktúra. A családi vállalkozásban készülő kézműves bonbonok, táblás csokoládék...
Az elmúlt bő harminc év összegzésére kértük az ismerősei által Bokszinak becézett Bock Józsefet, de a 66 éves borász korát meghazudtoló lendülettel inkább a jövőt tervezi, mint hogy a múltról merengjen. Megtudtuk tőle, mit ért el ő maga és a borvidék és miért nyitnak a gyümölcsösebb nedűk felé.
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Gyerekkorában játszott Szép Ernővel, lovagolt Csortos Gyula térdén, ebédelt Einsteinnel, Greta Garbóval, szivarozott barátjával, Jorge Luis Borgesszel. Világpolgár. Neve fogalommá vált a reklámszakmában, de sohasem felejtette, honnan jött. "Egy Bródy nem felejt el magyarul!" - szokta mondogatni.
Pincérnek lenni hálátlan szerep. Az igazi pincnök sohasem sztár. Inkább pszichológus, gyóntatópap, szmokingos napszámos. Vezetéknevén szólít több száz törzsvendéget, ám őt mindenki csak keresztnevén ismeri. Cukiról, a Bock Bisztró főpincéréről se tudja senki, hogy becsületes neve: Erki János.