Nemzetek karácsonya: Németország
Porcukros kalandozás Németországba karácsony idején.
Nyakunkon a Márton-nap, lássuk az ünnep tipikus finomságait édességfronton.
Ettől a szellem is jól lakik. Sőt, ma megnövekedett oldalszámunk miatt még jobban!
Három termelő vehetett át elismerést a SVÉT 12.0 rendezvényen.
Kolonics Zoltán és a Málna The Pastry Shop a hazai cukrászat sarokköve.
Úgy tűnik, hogy tojás nélkül sehol sincs húsvét, de van ország, ahol úgy kedvelik, ha „záp”.
Bár ilyenkor mindenhol ugyanarra emlékeznek, a hagyományok azért meglehetősen változatosak.
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
Az ünnepi asztal egyik éke a karácsonyi bejgli, amit mi, magyarok abszolút a sajátunknak érzünk – de jogosan?
A hagyományos diós és mákos töltelékeket egyáltalán nem bonyolult másra cserélni.
Idén újra megrendezték civil kezdeményezésként Az Év Szaloncukra versenyt.
Kevés alapanyagból készülő csodák, amelyek megalkotása gyerekjáték.
Az Év Fagylaltja versenyen külön mérettették meg magukat a cukrászdák és az alapanyaggyártók.
Bícshangulat, magasélet magyar pezsgővel és csúcslángossal az épülő Mol-torony tövében.
A balatonmáriafürdői Florida Fagyizó Mézesem nevű fagylaltja lett a Balaton Fagyija.
„Jaj, lelkem, te vagy a századik jelentkező, de eddig még mind elfutott, miután kétszer megégette a kezét!”
Illatos fűszerek, káprázatos ízek, különleges receptek: az arab konyha ramadánkor mutatja a legszebb arcát.
Bejgli, babka, panettone – ma már sokféle karácsonyi süteményt, kalácsot vásárolhatunk.
Ezzel zárják le a cukrászat idén ünnepelt 150. évfordulóját.
Az öttagú zsűri a három csoportból összesen 56 bejglit kóstolt meg.
Mészáros Ádám új kihívásokat keresve 2020-ban a Felix Kitchen & Barhoz szerződött.
Tökmagolaj, csokoládé, chili - csak néhány a díjazottak közül.
A Szamos Marcipán körtés karamell mousse-a lett idén Budapest desszertje.
Arany János úgy lett (és maradt) pirospozsgás urak körében az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri mur
Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.
Ha azt gondoltuk, hogy a finomságok elkészítéséhez mindenképpen szükséges némi liszt és tojás otthon, tévedtünk.
A Mozart-bonbonnak keresztelt, pisztáciás marcipánnal töltött praliné aranyérmet nyert az 1905-ös párizsi iparkiállításon. A feltalálója ennek annyira megörült, hogy elfelejtette levédetni – hosszú pereskedés lett a következménye.
Pezsgő, particsákók, trombitaszó, éjfélkor adott csókok – a szilveszter éjjelt és az új esztendő kezdetét sokféleképpen ünnepelhetjük, de egy biztos: a világ minden táján léteznek olyan ételek, amelyeket hagyományosan ilyenkor fogyasztanak az emberek.
Dizájnsütemények, sütikurzus, how-to videók és inspirációgyűjtés. Így néz ki egy főszerkesztő-helyettes hétvégi műszakja, legalábbis Tamás Anitáé, aki szép és finom édességekkel varázsolja szebbé a hétfőket a JOY szerkesztőségében – a kollegák legnagyobb örömére. A hobbicukrász a formabontó, meglepő megoldásokat szereti, de bosszantja, ha az esztétikum az íz rovására megy. Látványos kreációit a közösségi médiában #anitasutott tag alatt találjuk, de ne lepődjünk meg, ha gyümölcsöset nem lelünk a
Van, ahol elképzelhetetlen a karácsony nélküle, mi egyszerűen csak nagyon szeretjük a mandula és cukor házasságából született ehető gyurmát, azaz a marcipánt. Karácsonykor mi is talán többet találkozunk vele: sok sütemény, no és a legnemesebb szaloncukrok is marcipánnal készülnek.
Karácsony közeledtével sokan vannak, akik maguk vállalkoznak a karácsonyfára szánt szaloncukrok elkészítésére. A többség a boltokban keresi ezt az édességet, kérdés, milyen legyen a kiválasztott portéka.
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
A budapesti Duna-korzón sétálva néha mindannyian belefeledkezünk a kilátásba, elnézegetjük a 2-es villamost, a turistákat és a város lakóit – s ha már ott vagyunk, megihatunk akár egy pohár finom koktélt is.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Szaloncukor tesztünkkel megpróbálunk képet adni a „kézműves” kínálatról.
Hungarikumnak hisszük, pedig francia eredetű: előkelő helyet foglal el karácsonyi nassolnivalóink közt a szaloncukor. A kínálatra sokáig a konzum volt a jellemző, ma viszont a domináns gyártók ilyen-olyan tömegtermékei mellett a hazai mesterek is ringbe szálltak. Visszatért a manufakturális és minőségi vonal – erről kérdeztük Damniczki Balázs székesfehérvári cukrászmestert.
A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani – mindez hatott az otthon főzésre is, divat lett a piacolás, a szezonális alapanyagok és az ősi gabonák újra felfedezése, a fermentálás és a házi sous vide. A cukrászat újhulláma körül már nagyobb a homály: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, és miben áll a korszerű cukrászat lényege?
Ül Thomas Mann Lübeckben a város leghíresebb kávéházának emeleti szalonjában, kezében világhírű regénye, a Buddenbrook ház. Nem mozdul. Akkor sem, amikor légy száll az orrára. A Nobel-díjas író nem hadonászhat: marcipánból van.
Holnaptól (péntektől), a 8. Édes Napok Budapest rendezvényen, a Szent István-bazilika előtti téren kóstolhatja meg először a nagyközönség Budapest desszertjét, ami a Budapest Desszertje nevet viseli. Az elnevezés, és maga az édesség is nagyobb talány, mint, hogy kit rejthet a titokzatos amphipoliszi sír, vagy hogy hol temették el Attila (Atilla) hun királyt.
A Káli-medence eddig is az ország egyik minőségi vendéglátásban leginkább dúskáló területének számított. És már a jó fagylalt sem hiányzik, hála egy szoftverfejlesztő villamosmérnöknek és egy ruhatervezőnek.
Kétféle ember van: aki szereti és aki messziről kerüli a pálinkát. Mindkét típussal megtalálja a közös hangot Bozsik Imre, hiszen ő is csak „felnőtt fejjel”, jóval az egyetem elvégzése után szeretett bele a pálinkába. Akkor viszont annyira elbűvölte a saját magjával készülő szatmári szilva, hogy tulajdonostárs lett egy főzdében, és cége azóta is a legjobb éttermekbe szállítja a Szamosszegi Pálinkaház különlegességeit.
Bár a francia konyha egyeduralmának – úgy tűnik – vége, korai volna temetni a gall gasztronómiát. Sőt!
Hány múzeum is van Bécsben? A Wikipédia szerint 106, köztük olyan csudák is, mint a Cipő- vagy a Kéményseprő-múzeum, de például az Erste Bank – létező – múzeuma nincs a listán, ami a számadat pontosságát máris gyanússá teszi. Úgyhogy mondjuk azt, hogy legalább 100-110, és akkor a művészeti galériákról, templomokról, kastélyokról és egyéb építészeti látnivalókról még nem szóltunk. Ezek közül az egyik a Schokomuseum.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
Konyhai eszközökre vagy gépekre gondolunk legtöbbször, ha azt halljuk, hogy egy gasztronómiai, édesipari vállalkozás pályázati pénzt használt fel. De a támogatott körbe egy míves kőkerítés restaurálása ugyanúgy beleférhet, mint gyakornokok foglalkoztatása, amivel az általános szakemberhiány közepette is biztosítható a képzett munkaerő.
Minden jó sztori mögött van egy kis szerelem – az igazán jók mögött akár több is. A pezsgő sem lehet kivétel, így nem véletlen, milyen könnyű beleszeretni a minőségi champagne-ba. A Piper-Heidsieck a maga piros színével azonnal kiugrik a mezőnyből – természetesen a történetek mellé legendák is társulnak, amelyek tovább fűszerezik az amúgy is aromagazdag italokat.
Samuel Carpent a magyar-svéd kézműves pékkel beszélgettünk.
Dizájnsütemények, sütikurzus, how-to videók és inspirációgyűjtés. Így néz ki egy főszerkesztő-helyettes hétvégi műszakja, legalábbis Tamás Anitáé, aki szép és finom édességekkel varázsolja szebbé a hétfőket a JOY szerkesztőségében – a kollegák legnagyobb örömére. A hobbicukrász a formabontó, meglepő megoldásokat szereti, de bosszantja, ha az esztétikum az íz rovására megy. Látványos kreációit a közösségi médiában #anitasutott tag alatt találjuk, de ne lepődjünk meg, ha gyümölcsöset nem lelünk a
A Magyar Konyha Főzőiskola tizedik része a sütemények, torták világába vezet. Juhos József, a Pataki cukrászda cukrászmestere mutatja be a kelt tészta, az omlós, leveles, hajtogatott tészta és a felfújtak készítésének fortélyait.
Napjainkban sokat hallat magáról a dán konyha. A koppenhágai Nomát éveken át a világ legjobbjának választották, René Redzepit korunk egyik legkreatívabb szakácsaként tartjuk számon. Ez tehát a jelen, de hogy néz ki egy klasszikus karácsonyi asztal Dániában?
Ugye emlékeznek Woody Allen filmjének lúzer bankrablóira, akik úgy próbáltak a kiszemelt pénzintézetbe bejutni, hogy alagút fúrásába kezdtek a szomszédos üzlet pincéjéből. Akciójuk leplezésére sütizőt nyitottak az addig üres helységben, ahol egyikük felesége alibiből a maga gyártotta finomságokat árulgatta.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.
Szolnok azon kevés magyar város közé tartozik, amelynek saját süteménye van: a habos isler. A desszertkülönlegességet megálmodó cukrászmester tanítványa ma is saját cukrászdájában árusítja a süteményt, amely a véletlennek köszönheti a létét.
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
Zágráb, ahogy az egy rendes főváros esetében lenni is szokott, igazi olvasztótégely, egy konyhává gyúrta a Monarchia hagyományait, az osztrák és magyar konyhából vett át alapokat, amit aztán velencei, olasz hatással fűszerezett...
A legrégibb magyar receptgyűjtemény. Nem nyomtatott könyv, hanem kézirat. Ráadásul csonka: hiányzik a címlapja és további négy levél. Nem is eredeti, hanem másolat. De legalább ketten is lemásolták.
A karácsonyi ajándékdesszertek között előkelő helyet foglal el a Mozartkugel. Csak vigyázzunk mit vásárolunk, mert a kapható marcipángolyóknak legtöbbször köze sincs az eredeti Mozartkugelhez.
Az adventi időszakban az üzletek forgalma sokszor az egész éveset felülmúlja, különösen így van ez a cukrászdáknál és desszertkészítőknél. Az ünnepek közeledtével nagyon sok különleges gasztro ajándékcsomagot is készítenek. A bejglik, karácsonyi dísztorták mellett népszerűek..
Harminc évig élt külföldön. Szinte mindenütt megfordult, ahol operaház működik. A houstoni Ritz hotel séfje, Todd Rogers egy süteményt nevezett el róla. Mit jelent Marton Évának a karácsony? A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas opera-énekesnővel beszélgettünk.
Génmódosított élelmiszerek Magyarországon. Megjelent a Greenpeace kiadványa, a GMO kisokos - Élelmiszerkalauz tudatos vásárlóknak.
Nincs karácsony szaloncukor nélkül: a zizegő papirosba csomagolt édességhez a legínségesebb időkben is ragaszkodott a magyar. A hajdani fondant-szaloncukor feltámasztásához Borbély Bélát, a cukrászok doyenjét hívtuk segítségül az Auguszt Cukrászdában.
A séfek fantáziája végtelen. Erre jó példa Kocsis Bálint, aki a balatonfői étterem szakácsaként lekvárkészítésre adta a fejét.
A Velencei-tó adottságában hasonlatos a "nagy testvérhez", de kevésbé zsúfolt, autóval Budapestről fél óra alatt elérhető. A helyi gasztronómia sem merül már ki a part menti büfék kínálatában.
Az advent egyik legizgalmasabb pillanata, amikor a gyerekek összejönnek mézeskalácsot sütni. Korponai Péter cukrász olyan karácsonyi édességeket talált ki, amelyek egyszerűek és látványosak.
A méltán kedvelt Szamos szaloncukrok a mai napig sok-sok kézimunkával készülnek, ahogy Szamos Mátyás fondant szaloncukrai is a háború után.
Száz éve született Auguszt Elemér, a híres cukrászdinasztia harmadik generációjának képviselője. Az óbudai Vendéglátóipari Múzeumban Édes pillanatok címmel kiállítás köszönti a mestert, akinek élete a tabáni cukorkabolt megnyitásától az államosításon keresztül a Fény utcai cukrászdáig a 20. század története is.
Talán soha nem volt olyan könnyű a hedonizmusnak élni, mint napjainkban. Az elmúlt évtizedet bátran nevezhetjük gasztronómiai forradalomnak hazánkban: áradnak felénk az exkluzív kóstolók, speciális tanfolyamok, főzős filmek és tévéműsorok, nem beszélve a gasztro blogokról.
Káptalantóti ma már fogalom a Káli-medencében. A Liliomkertet négy éve nyitotta meg saját szántóföldjén Harmathy Ildikó. Bár a Káptalantóti határában álló piac egész évben nyitva van, a tavaszi választék minden képzeletet felülmúl.
A karácsonyi előkészületek egyik legizgalmasabb pillanata, amikor a gyerekek összejönnek mézeskalácsot sütni. Korponai Péter cukrász olyan karácsonyi édességeket talált ki és készített a gyerekekkel, amelyek egyszerűen elkészíthetők és látványosak.
A karácsonyi Magyar Konyhában a sok olvasmány mellett idén számos ajándékkészítési ötlettel, hasznos receptekkel, bevásárlói tippekkel lepjük meg olvasóinkat.
Itt a balatoni szezon. Már készül a következő számunkban a balatoni melléklet, addig is olvassák el cikkünket a Teázóról, amely a sajkodi erdő mélyén bújik meg.
Tokaji Aszú, Szent Mauríciusz Monostor gyógynövényes likőrje, cigánymeggy, búzasör. Csak néhány összetevő, amellyel a Pelle-Molnár házaspár ízesíti a bonbonokat. Interjú Pelle Krisztina kézműves bonbon készítővel.
A Balaton partjáról sem hiányoznak a jó cukrászok. Sőt. Vannak, akik épp egy krémesért vagy házi-baracklekváros-diós zserbóért utaznak le a magyar tenger mellé. Íme a mi kedvenc cukrászdáink a Balaton partján.
Máig a szilvapálinka Magyarország legelterjedtebb, leggyakrabban fogyasztott pálinkája. Szilvapálinkából - különösen a beszterceiből - kell a legtöbbet tartani a magyar éttermekben, és a kóstolóházakba betérők is gyakran a szilvapálinkán tesztelik, megkóstolják-e a főzde többi italát is.
A Kistücsök továbbra is a Balaton legjobb étterme. Akad néhány rokonszenves kísérlet, ám a tópartot változatlanul uralják a buszos, cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk össze szedni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könn
Nyakunkon a Márton-nap, lássuk az ünnep tipikus finomságait édességfronton.
Három termelő vehetett át elismerést a SVÉT 12.0 rendezvényen.
Idén újra megrendezték civil kezdeményezésként Az Év Szaloncukra versenyt.
Az Év Fagylaltja versenyen külön mérettették meg magukat a cukrászdák és az alapanyaggyártók.
A balatonmáriafürdői Florida Fagyizó Mézesem nevű fagylaltja lett a Balaton Fagyija.
Ezzel zárják le a cukrászat idén ünnepelt 150. évfordulóját.
Az öttagú zsűri a három csoportból összesen 56 bejglit kóstolt meg.
Tökmagolaj, csokoládé, chili - csak néhány a díjazottak közül.
A Szamos Marcipán körtés karamell mousse-a lett idén Budapest desszertje.
Pezsgő, particsákók, trombitaszó, éjfélkor adott csókok – a szilveszter éjjelt és az új esztendő kezdetét sokféleképpen ünnepelhetjük, de egy biztos: a világ minden táján léteznek olyan ételek, amelyeket hagyományosan ilyenkor fogyasztanak az emberek.
Ül Thomas Mann Lübeckben a város leghíresebb kávéházának emeleti szalonjában, kezében világhírű regénye, a Buddenbrook ház. Nem mozdul. Akkor sem, amikor légy száll az orrára. A Nobel-díjas író nem hadonászhat: marcipánból van.
Napjainkban sokat hallat magáról a dán konyha. A koppenhágai Nomát éveken át a világ legjobbjának választották, René Redzepit korunk egyik legkreatívabb szakácsaként tartjuk számon. Ez tehát a jelen, de hogy néz ki egy klasszikus karácsonyi asztal Dániában?
Ettől a szellem is jól lakik. Sőt, ma megnövekedett oldalszámunk miatt még jobban!
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
Az ünnepi asztal egyik éke a karácsonyi bejgli, amit mi, magyarok abszolút a sajátunknak érzünk – de jogosan?
Bícshangulat, magasélet magyar pezsgővel és csúcslángossal az épülő Mol-torony tövében.
„Jaj, lelkem, te vagy a századik jelentkező, de eddig még mind elfutott, miután kétszer megégette a kezét!”
Illatos fűszerek, káprázatos ízek, különleges receptek: az arab konyha ramadánkor mutatja a legszebb arcát.
Bejgli, babka, panettone – ma már sokféle karácsonyi süteményt, kalácsot vásárolhatunk.
Mészáros Ádám új kihívásokat keresve 2020-ban a Felix Kitchen & Barhoz szerződött.
Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.
A Mozart-bonbonnak keresztelt, pisztáciás marcipánnal töltött praliné aranyérmet nyert az 1905-ös párizsi iparkiállításon. A feltalálója ennek annyira megörült, hogy elfelejtette levédetni – hosszú pereskedés lett a következménye.
Dizájnsütemények, sütikurzus, how-to videók és inspirációgyűjtés. Így néz ki egy főszerkesztő-helyettes hétvégi műszakja, legalábbis Tamás Anitáé, aki szép és finom édességekkel varázsolja szebbé a hétfőket a JOY szerkesztőségében – a kollegák legnagyobb örömére. A hobbicukrász a formabontó, meglepő megoldásokat szereti, de bosszantja, ha az esztétikum az íz rovására megy. Látványos kreációit a közösségi médiában #anitasutott tag alatt találjuk, de ne lepődjünk meg, ha gyümölcsöset nem lelünk a
Van, ahol elképzelhetetlen a karácsony nélküle, mi egyszerűen csak nagyon szeretjük a mandula és cukor házasságából született ehető gyurmát, azaz a marcipánt. Karácsonykor mi is talán többet találkozunk vele: sok sütemény, no és a legnemesebb szaloncukrok is marcipánnal készülnek.
Karácsony közeledtével sokan vannak, akik maguk vállalkoznak a karácsonyfára szánt szaloncukrok elkészítésére. A többség a boltokban keresi ezt az édességet, kérdés, milyen legyen a kiválasztott portéka.
A budapesti Duna-korzón sétálva néha mindannyian belefeledkezünk a kilátásba, elnézegetjük a 2-es villamost, a turistákat és a város lakóit – s ha már ott vagyunk, megihatunk akár egy pohár finom koktélt is.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Szaloncukor tesztünkkel megpróbálunk képet adni a „kézműves” kínálatról.
Hungarikumnak hisszük, pedig francia eredetű: előkelő helyet foglal el karácsonyi nassolnivalóink közt a szaloncukor. A kínálatra sokáig a konzum volt a jellemző, ma viszont a domináns gyártók ilyen-olyan tömegtermékei mellett a hazai mesterek is ringbe szálltak. Visszatért a manufakturális és minőségi vonal – erről kérdeztük Damniczki Balázs székesfehérvári cukrászmestert.
A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani – mindez hatott az otthon főzésre is, divat lett a piacolás, a szezonális alapanyagok és az ősi gabonák újra felfedezése, a fermentálás és a házi sous vide. A cukrászat újhulláma körül már nagyobb a homály: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, és miben áll a korszerű cukrászat lényege?
Holnaptól (péntektől), a 8. Édes Napok Budapest rendezvényen, a Szent István-bazilika előtti téren kóstolhatja meg először a nagyközönség Budapest desszertjét, ami a Budapest Desszertje nevet viseli. Az elnevezés, és maga az édesség is nagyobb talány, mint, hogy kit rejthet a titokzatos amphipoliszi sír, vagy hogy hol temették el Attila (Atilla) hun királyt.
Kétféle ember van: aki szereti és aki messziről kerüli a pálinkát. Mindkét típussal megtalálja a közös hangot Bozsik Imre, hiszen ő is csak „felnőtt fejjel”, jóval az egyetem elvégzése után szeretett bele a pálinkába. Akkor viszont annyira elbűvölte a saját magjával készülő szatmári szilva, hogy tulajdonostárs lett egy főzdében, és cége azóta is a legjobb éttermekbe szállítja a Szamosszegi Pálinkaház különlegességeit.
Hány múzeum is van Bécsben? A Wikipédia szerint 106, köztük olyan csudák is, mint a Cipő- vagy a Kéményseprő-múzeum, de például az Erste Bank – létező – múzeuma nincs a listán, ami a számadat pontosságát máris gyanússá teszi. Úgyhogy mondjuk azt, hogy legalább 100-110, és akkor a művészeti galériákról, templomokról, kastélyokról és egyéb építészeti látnivalókról még nem szóltunk. Ezek közül az egyik a Schokomuseum.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. A gasztronómiai pletykák ócskapiacán szívósan tartja magát a hit, hogy a szaloncukor alapjául szolgáló fondant cukormáz készítésének titkát egy „nagy francia cukrász”, bizonyos Pierre André Manion vitte magával Franciaországból Berlinbe, s hozzánk német „tsemege-tsinálók” közvetítésével került a XIX. század elején.
Konyhai eszközökre vagy gépekre gondolunk legtöbbször, ha azt halljuk, hogy egy gasztronómiai, édesipari vállalkozás pályázati pénzt használt fel. De a támogatott körbe egy míves kőkerítés restaurálása ugyanúgy beleférhet, mint gyakornokok foglalkoztatása, amivel az általános szakemberhiány közepette is biztosítható a képzett munkaerő.
Minden jó sztori mögött van egy kis szerelem – az igazán jók mögött akár több is. A pezsgő sem lehet kivétel, így nem véletlen, milyen könnyű beleszeretni a minőségi champagne-ba. A Piper-Heidsieck a maga piros színével azonnal kiugrik a mezőnyből – természetesen a történetek mellé legendák is társulnak, amelyek tovább fűszerezik az amúgy is aromagazdag italokat.
Ugye emlékeznek Woody Allen filmjének lúzer bankrablóira, akik úgy próbáltak a kiszemelt pénzintézetbe bejutni, hogy alagút fúrásába kezdtek a szomszédos üzlet pincéjéből. Akciójuk leplezésére sütizőt nyitottak az addig üres helységben, ahol egyikük felesége alibiből a maga gyártotta finomságokat árulgatta.
Szolnok azon kevés magyar város közé tartozik, amelynek saját süteménye van: a habos isler. A desszertkülönlegességet megálmodó cukrászmester tanítványa ma is saját cukrászdájában árusítja a süteményt, amely a véletlennek köszönheti a létét.
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
Zágráb, ahogy az egy rendes főváros esetében lenni is szokott, igazi olvasztótégely, egy konyhává gyúrta a Monarchia hagyományait, az osztrák és magyar konyhából vett át alapokat, amit aztán velencei, olasz hatással fűszerezett...
A legrégibb magyar receptgyűjtemény. Nem nyomtatott könyv, hanem kézirat. Ráadásul csonka: hiányzik a címlapja és további négy levél. Nem is eredeti, hanem másolat. De legalább ketten is lemásolták.
Az adventi időszakban az üzletek forgalma sokszor az egész éveset felülmúlja, különösen így van ez a cukrászdáknál és desszertkészítőknél. Az ünnepek közeledtével nagyon sok különleges gasztro ajándékcsomagot is készítenek. A bejglik, karácsonyi dísztorták mellett népszerűek..
Nincs karácsony szaloncukor nélkül: a zizegő papirosba csomagolt édességhez a legínségesebb időkben is ragaszkodott a magyar. A hajdani fondant-szaloncukor feltámasztásához Borbély Bélát, a cukrászok doyenjét hívtuk segítségül az Auguszt Cukrászdában.
A Velencei-tó adottságában hasonlatos a "nagy testvérhez", de kevésbé zsúfolt, autóval Budapestről fél óra alatt elérhető. A helyi gasztronómia sem merül már ki a part menti büfék kínálatában.
A méltán kedvelt Szamos szaloncukrok a mai napig sok-sok kézimunkával készülnek, ahogy Szamos Mátyás fondant szaloncukrai is a háború után.
Száz éve született Auguszt Elemér, a híres cukrászdinasztia harmadik generációjának képviselője. Az óbudai Vendéglátóipari Múzeumban Édes pillanatok címmel kiállítás köszönti a mestert, akinek élete a tabáni cukorkabolt megnyitásától az államosításon keresztül a Fény utcai cukrászdáig a 20. század története is.
Talán soha nem volt olyan könnyű a hedonizmusnak élni, mint napjainkban. Az elmúlt évtizedet bátran nevezhetjük gasztronómiai forradalomnak hazánkban: áradnak felénk az exkluzív kóstolók, speciális tanfolyamok, főzős filmek és tévéműsorok, nem beszélve a gasztro blogokról.
Káptalantóti ma már fogalom a Káli-medencében. A Liliomkertet négy éve nyitotta meg saját szántóföldjén Harmathy Ildikó. Bár a Káptalantóti határában álló piac egész évben nyitva van, a tavaszi választék minden képzeletet felülmúl.
A karácsonyi előkészületek egyik legizgalmasabb pillanata, amikor a gyerekek összejönnek mézeskalácsot sütni. Korponai Péter cukrász olyan karácsonyi édességeket talált ki és készített a gyerekekkel, amelyek egyszerűen elkészíthetők és látványosak.
A karácsonyi Magyar Konyhában a sok olvasmány mellett idén számos ajándékkészítési ötlettel, hasznos receptekkel, bevásárlói tippekkel lepjük meg olvasóinkat.
Itt a balatoni szezon. Már készül a következő számunkban a balatoni melléklet, addig is olvassák el cikkünket a Teázóról, amely a sajkodi erdő mélyén bújik meg.
Kolonics Zoltán és a Málna The Pastry Shop a hazai cukrászat sarokköve.
Úgy tűnik, hogy tojás nélkül sehol sincs húsvét, de van ország, ahol úgy kedvelik, ha „záp”.
Bár ilyenkor mindenhol ugyanarra emlékeznek, a hagyományok azért meglehetősen változatosak.
A hagyományos diós és mákos töltelékeket egyáltalán nem bonyolult másra cserélni.
Kevés alapanyagból készülő csodák, amelyek megalkotása gyerekjáték.
Arany János úgy lett (és maradt) pirospozsgás urak körében az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri mur
Ha azt gondoltuk, hogy a finomságok elkészítéséhez mindenképpen szükséges némi liszt és tojás otthon, tévedtünk.
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
A Káli-medence eddig is az ország egyik minőségi vendéglátásban leginkább dúskáló területének számított. És már a jó fagylalt sem hiányzik, hála egy szoftverfejlesztő villamosmérnöknek és egy ruhatervezőnek.
Bár a francia konyha egyeduralmának – úgy tűnik – vége, korai volna temetni a gall gasztronómiát. Sőt!
Samuel Carpent a magyar-svéd kézműves pékkel beszélgettünk.
Dizájnsütemények, sütikurzus, how-to videók és inspirációgyűjtés. Így néz ki egy főszerkesztő-helyettes hétvégi műszakja, legalábbis Tamás Anitáé, aki szép és finom édességekkel varázsolja szebbé a hétfőket a JOY szerkesztőségében – a kollegák legnagyobb örömére. A hobbicukrász a formabontó, meglepő megoldásokat szereti, de bosszantja, ha az esztétikum az íz rovására megy. Látványos kreációit a közösségi médiában #anitasutott tag alatt találjuk, de ne lepődjünk meg, ha gyümölcsöset nem lelünk a
A Magyar Konyha Főzőiskola tizedik része a sütemények, torták világába vezet. Juhos József, a Pataki cukrászda cukrászmestere mutatja be a kelt tészta, az omlós, leveles, hajtogatott tészta és a felfújtak készítésének fortélyait.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.
Harminc évig élt külföldön. Szinte mindenütt megfordult, ahol operaház működik. A houstoni Ritz hotel séfje, Todd Rogers egy süteményt nevezett el róla. Mit jelent Marton Évának a karácsony? A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas opera-énekesnővel beszélgettünk.
A séfek fantáziája végtelen. Erre jó példa Kocsis Bálint, aki a balatonfői étterem szakácsaként lekvárkészítésre adta a fejét.
Az advent egyik legizgalmasabb pillanata, amikor a gyerekek összejönnek mézeskalácsot sütni. Korponai Péter cukrász olyan karácsonyi édességeket talált ki, amelyek egyszerűek és látványosak.
A Balaton partjáról sem hiányoznak a jó cukrászok. Sőt. Vannak, akik épp egy krémesért vagy házi-baracklekváros-diós zserbóért utaznak le a magyar tenger mellé. Íme a mi kedvenc cukrászdáink a Balaton partján.
A Kistücsök továbbra is a Balaton legjobb étterme. Akad néhány rokonszenves kísérlet, ám a tópartot változatlanul uralják a buszos, cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk össze szedni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könn