Új igazgató a Matild Palota élén
Reméljük visszatérnek a revük a ház falai közé!
A csoki és a kávé jövőálló alternatíváira vadásznak különféle startupok. Az ok egyszerű: nem lesz más.
Mind közül Balóné lett a leghíresebb. Róla is szó esik a Szellem a fazékból szombati adásában.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
A gyorsétteremlánc emblémáján látható, eredetileg copfos lány emós és punk frizurát villantott Londonban.
Trump miatt kihátrált, de most végre valóra válik José Andrés dédelgetett álma.
Nem túl kirívó ízüknek és lágy textúrájuknak köszönhetően könnyen idomulnak bármilyen ételhez.
Először elvontatták, majd elsüllyedt Hongkong egyik látványossága, az óriási Jumbo Kingdom étterem.
Bart Danival a magyar „sörforradalom” egyik elindítójával beszélgettünk új könyvéről, Az arany folyamról.
Az 1971-ben alapított Hard Rock International 68 országban, közel 250 helyszínen van már jelen.
Rekord áron talált új gazdára az a cabernet, ami 1976-ban tényezővé tette a kaliforniai borászatokat.
Ha a hazai pezsgők csúcsát keressük, akkor a somlói Kreinbachert kell kiemelni.
Kamillavirággal értelmezett újra egy többszáz éves belga búzasör stílust a Pannonhalmi Főapátság Sörfőzde.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
A furmint megszállott nagykövete: Bodó Judit, a Borászok Borásza.
Már előre sok vitát váltott ki a vadászati kiállítás. Vajon érdemes kimenni?
Sok francia szakács álma bekerülni az elitklubba.
A Légrádi testvérek Magyar utcai étterme a hazai és a külföldi elit vendéglője volt.
A mikrohullámú sütőt általában rejtegetik az emberek, és hálátlan a szerepe.
Willendorfi Vénusz - a paleolit kor embere nem volt kövér, sőt, éhezett, ezért a kövérség egy vágykép.
A trappista szerzetesek egy multival harcolnak ősi sörük megmaradásáért.
Vashegyen jártunk, az osztrák határon, egy emelettel a hordóban érlelődő kékfrankosok fölött.
Egy kávézó felújítása során bukkant elő egy teljes, XX. század eleji étlap.
A híres üdítőital eredeti receptjét a Coca Mariani terméke ihlette, az óriáscég mégis ellenzi a névhasználatot
A zenében a hagyományoknak, az életmódban és a táplálkozásban a reformoknak hódolt.
Melyik a világ legrégebbi, ma is működő sörfőzdéje? A választ Bajorországban találjuk meg.
A pásztói Júlia Bio Malom: nem lenne pékforradalom, ha néhány molnár nem készítene békebeli minőségű lisztet.
Az őszinte és vicces megjegyzések híressé tették a montreali éttermet.
A mezőgazdasági földterületek remek befektetésnek bizonyulnak.
Az etológusnál még Janka kutyának is van gasztrokultúrája.
Aki megkóstolja, garantáltan megjegyzi Valéry Giscard d'Estaing nevét.
Formanek Ferenc alapító-tulajdonossal beszélgettünk a magyar ecetkultúráról.
Egy balatoni esküvőhöz nehéz jobb helyszínt találni a 200 éves pincénél.
Az amerikai elnökválasztás újra divatba hozott egy több évszázados szokást.
Egy képzőművész hallgató 29 tonna sárgarépával tiltakozott a pazarlás ellen.
Kenyérsütő, borospince, sörfőzde, étterem és újhullámos kávézó történetével is megismerkedhettünk.
A kipusztulástól már megmentettük, ám a vasárnapi ebédek asztalára még nem került oda a magyar szürke marha.
Ambrus Éva új könyve minden kisgyerekes szülő számára hasznos lehet.
Nálunk is erősödik az apátsági sörfőzés: Pannonhalmán jártunk megkóstolni az első sörüket.
Az indiai születésű műsorvezető szerint az ágazatban még mindig túl erős a férfiak dominanciája.
Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.
Szokatlan ötlet egy szokatlan helyről: egy amerikai múzeum internetes kiállítást szervezett az I. világháborúban bevált receptekből. A rég elfeledett módszerekből mindenki meríthet némi inspirációt.
Ilyen világ sem volt még: az emberek egy része nagyanyáink háborús főzési praktikáit kezdi böngészni, mások a csúcséttermek honlapjait. Mert hogy a vírushelyzet egyik hozadéka az, hogy akár fine dining étteremből is lehet házhoz rendelni.
Auguszt József mestercukrász elbeszéléséből megismerjük a család, a nők és a véletlenek csodás láncolatát.
Tavaly februárban - 86. életévében - elhunyt Karl Lagerfeld arról volt híres, hogy a Chanel, a Fendi és a Lagerfeld divatházat vezette – briliáns módon. Közel húsz éve azzal vonta magára a világ figyelmét, hogy drasztikusan lefogyott. Mint kiderült: drákói diétát tartott. Magyarul éhezett. Könnyen lehet, hogy a koplalás elmaradhatatlan feladatköre a Chanel-ház mindenkori vezetőjének, hiszen a divatbirodalom alapítója, Coco Chanel szintén legendás éhezőművész volt. Tartsanak velünk a fehérjeporo
A békacomb fogyasztása a 12. században kezdődhetett, egy húsfogyasztási tilalom „megoldásaként”.
A magyar udvaroknak hosszú évszázadokig része volt a baromfi: tyúkok, kacsák, libák népesítették be. Az utóbbi egy-két évtizedben már falun is alig találni ezekből az állatokból.
Egyikük bankot vezetett, a másik majdnem futballista lett, és volt, aki a bulik miatt kis híján félbehagyta borászati tanulmányait. Végül mind visszakanyarodtak a szőlőhöz. A szülők letették az alapokat, de a fiatalokra vár a feladat, hogy világmárkává tegyék a bikavért és az egri csillagot.
Itt a tél dereka, a disznóvágás főszezonja - a Fortepan képarchívumából válogattunk, hogy megnézzük, mennyit változott majd' száz év alatt a magyar disznóvágás. Keveset.
Az Aria Hotel éttermének konyhája egyszerre magyar, világszínvonalú és luxus, nagyjából, mint a hallban működő Bogányi-zongora.
Elfeledett szárnyas a kappan, pedig a régi magyar konyha jól ismeri a húsát. Egy kassai állatorvos úgy döntött, hogy visszaadja a kappanok rangját. A magyar–szlovák határon, Pányok főutcáján vettek egy kis portát, ahol mindenki jól érzi magát. Ők is, meg a kappanok.
Az elbűvölő Dőry-kastélyból borászatot építő Béres István az IT-szektorból érkezett a pincébe, ahol igyekszik minőségbiztosítással foglalkozni: vagyis kóstolni. A szekszárdi Szent Gaál Kastély és Borház tulajdonosaként a borkészítést Posevitz Ilonára bízza, az árazást pedig édesapja egy mondatára alapozza. Egy ember, aki tudja, hogyan akar meghalni.
Professor emeritus, tanszékvezető, tudós ember, aki legszívesebben sportoló lett volna. A család története egész életében izgatta, tizenöt mezőgazdasági könyv társszerzője, számos írása jelent meg külföldi lapokban.
Irigylésre méltó ember. Borbírálatai miatt több pincészetből kitiltották. Hosszú utat tett meg addig, amíg elnyerte a Borászok Barátja címet. Mindig a saját útját járta, elképzeléseihez hű maradt. Így lett bölcsészből közgazdászhallgató, tőzsdei szakíróból borkritikus, újságíróból Tokaj-Hegyalján kecskéket terelgető, szőlőt gondozó borász.
A piacok mindig is színterei voltak a jóízű közösségi étkezéseknek. Már az ókori görögök is sokat és jóízűen ettek az Agorán. A korabeli athéniak helytelenítették, ha valaki az Agorán vásárolt étket a piaci séta közben fogyasztotta el. Leülni illendőnek számított, ahogy például a Belvárosi Piacon is az.
A téli napokon - nyilván a hideg miatt - több teát fogyasztunk. Sokan keresik az újdonságokat, új ízeket, mások a hagyományokra és a jól bevált teakészítési szokásokra esküsznek - egyben azonban mindenki azonos módon vélekedik: ha már tea, akkor az legyen jó minőségű!
Nincs még egy hely a városban, ahol ennyire közel lenne a természet, s ahol mégis azt éreznénk, hogy egy kényelmes polgári lakásban ülünk. Mindez a Lóvasút gyönyörűen felújított műemlék épületében, melynek belső tere egy modern skandináv hüttére emlékeztet. Sok ez így? Aki beül az Eber Desszertbe egy finom süteményre, érteni fogja.
A mai krómacél, higiénikus, különböző háztartási eszközökkel felszerelt konyhákat látva el sem tudjuk képzelni, hogyan főztek régen. Nem dédanyáink idején, amikor például már sparhelt állt rendelkezésre, hanem a történelmi korokban.
Manapság nem nehéz szép éttermet találni, de olyat, ahol a konyhában is törődnek a látvánnyal, ritka. A nagymarosi V4 Bisztróban is a célszerűség az első, de a falba vágott, majd háromméteres ablakon szeletelés közben a Dunában és a visegrádi várfalakban gyönyörködhet Kecskés Sándor, séf.
Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.
A lehúzó turistaellátóként működő egri boripari Bermuda-háromszögben megjelent már az új generáció, és a félédes lőrék mellett egyre több helyen kaphatunk minőséget is.
Alsó-Ausztriában minden a borról szól, és eköré rengeteg programot is szerveznek: fesztiválok, borkóstolók, szőlőültetvények között kanyargó kerékpárutak várják a látogatókat egészen késő őszig.
A budapesti Duna-korzón sétálva néha mindannyian belefeledkezünk a kilátásba, elnézegetjük a 2-es villamost, a turistákat és a város lakóit – s ha már ott vagyunk, megihatunk akár egy pohár finom koktélt is.
Garamvári Vencel balatonboglári borász és pezsgőmester vehette át a Magyar Bor Akadémia (MBA) által odaítélt, Az év bortermelője életműdíjat csütörtökön Budapesten.
A séf Vidra Péter – ha van pályaelhagyó és az új álmaiért rengeteget dolgozó ember, akkor ő az.
Laurent Comas a Pajzos Pincészet ügyvezetőjeként újra visszatérne a magyar piacra a borászat tételeivel.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Karinthy paródiája óta köztudott, hogy Babits Mihály még születése előtt rávette édesanyját, utazzon Szekszárdra, csak hogy versének első sorában kijöjjön az alliteráció („Szekszárdon születtem, / színésznőt szerettem”). A rossz nyelvek szerint Jean Anthelme Brillat, francia gasztrofilozófus is csak azért vette fel nagynénje nevét (Savarin), hogy róla nevezhessék el azt a bizonyos süteményt, amelyet a franciák részeges kalácsnak hívnak.
„A cél az, hogy a Gundel megérkezzen a 21. századba” – mondja Litauszki Zsolt.
Az év bortermelője díjat a partiumi, ménesi borvidék meghatározó borásza, Balla Géza nyerte el. Az aradi borászt a Ceaușescu-rendszer örökségéről, a borkultúra „újraindításáról” és a megszenvedett ízekről kérdeztük.
Vannak még becsületes haspókok. Anthelme Brillat-Savarin, amikor megérezte halála közeledtét, utolsó erejével felkönyökölt a párnákon és ráripakodott a cselédre: "Gyorsan a desszertet! Azt hiszem, haldoklom."
Ha Tokaj, Mád vagy Sátoraljaújhely felé vesszük az irányt, vétek lenne kihagyni a hangulatos kistelepülést, és ha már ott vagyunk, mindenképp térjünk be a tállyai Zsadányi Pincészethez is. Az egyik tulajdonossal, Árendás Eszterrel beszélgettünk.
Festékecset és fakanál: Kieselbach Tamás műgyűjtő, műkereskedő életében is megfér egymás mellett.
Van egy falu, a Balatontól nem messze, a neve Szentantalfa. Aki nem járt még arra, csak véletlenül betéved, kérdezze meg, hol laknak a Dobosiak. Vagy Dobossyak. Beszélgetésünk során szó esett sajtról, borról, kolbászról és hitről.
Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..
A Káli-medence eddig is az ország egyik minőségi vendéglátásban leginkább dúskáló területének számított. És már a jó fagylalt sem hiányzik, hála egy szoftverfejlesztő villamosmérnöknek és egy ruhatervezőnek.
A tökéletes sütés titkaiba a burgenlandi Adi Matzek többszörös grillvilágbajnok avat be.
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
Clare Smyth évekig volt a Gordon Ramsay étterem konyhafőnöke és a televíziós sztárszakács üzlettársa.
Partiarc, okos üzletember vagy egy sima kém? A nők kedvence, a társaság központja és a pezsgő igaz szerelmese? Stílusa, szenvedélye, szónoklatai fogalommá váltak? Igen, ez mind ő: Champane Charlie legendává vált, élete olyannyira filmszerű volt, hogy szomorkás szemével Hugh Grant el is játszotta.
Kulináris szempontból nem baj, hogy Dél-Olaszország nem tudott lépést tartani a modernizációval, mert így jobban megmaradtak a hagyományok – véli Luigi Cremona olasz étteremkritikus, aki az Olasz Külkereskedelmi Intézet meghívására érkezett hazánkba tizenöt campaniai, szicíliai, pugliai, calabriai és basilicatai termelő kíséretében.
Elismerő oklevéllel tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Nyisztor Tinkát, a moldvai magyar közösség kulturális képviselete és a magyar nyelv használatának széleskörű terjesztése és ismertetése érdekében tett példaértékű eredményeiért, fáradhatatlan munkásságáért.
Konyhai eszközökre vagy gépekre gondolunk legtöbbször, ha azt halljuk, hogy egy gasztronómiai, édesipari vállalkozás pályázati pénzt használt fel. De a támogatott körbe egy míves kőkerítés restaurálása ugyanúgy beleférhet, mint gyakornokok foglalkoztatása, amivel az általános szakemberhiány közepette is biztosítható a képzett munkaerő.
A magyar séfért, Széll Tamásért rajong a világhírű Finediniglovers portál – most már ők is tudják, néha egy piacra kell menni, ha Budapesten akarunk igazán jót enni.
Bödönalja, juhtúrós és káposztás sztrapacska: visszaemlékezés a nagymama főztjére.
A mártáskészítés a konyhaművészet egyik legizgalmasabb területe. A mártás az étel kísérője vagy kontrasztja, új ízt, illatot jelent, sőt a tányér dísze is...
Ki a kotyogósra, ki a forrázottra vágyik ébredés után, míg mások egy automata kapszulásban látják a megoldást.
Ferran Adrià, a katalán zseni világhírű, akár egy hollywoodi sztár. Minden gasztronómiai elismerést megkapott, amit csak lehetett: Joël Robuchon szerint ő a földkerekség legjobb szakácsa. Egészen másképp is alakulhatott volna a világ egyik leghíresebb séfjének élete, ha tizennyolc évesen nem szegődik el mosogatófiúnak. Az ötször a világ legjobb éttermének választott El Bulli egykori séfjével A világ 50 legjobb étterme listát kiadó theworlds50best.com készített interjút a kezdetekről és új tervei
Noha a grillre rakjuk a húst a szmókerben, mégsem nevezhetjük grillezésnek a barbecue-t, mert az más sütési eljárást jelent – mondja Adorjányi Máriusz, a nyarspolgar-bbq.blog.hu szerzője. Az évezredes hagyományokat követő, nedves közegben hőkezeléshez szokott magyar néplélek aligha lát tisztán ebben a kérdésben, de cikkünk elolvasása után talán tisztulni fog a füstköd.
Nem borász, hanem történész: terroirról, tőketerhelésről és ásványosságról nem beszél, helyette szerelemről, romantikáról, a hagyomány és a forradalom egyensúlyáról. Clovis Taittinger a pezsgővilág hippije. De vajon tudatos marketing eredménye-e, hogy James Bond is Taittinger pezsgőt iszik az Oroszországból szeretettel című filmben?
A villányi pincesor nemcsak a borról szól. Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már Villányban ínyenc éttermeket is lehet találni. Jó bort azonban csak jó ember tud készíteni. Jó éttermet pedig csak jó borász.
A történet mesébe illő: egy svájci földműves legkisebb (tizenharmadik!) gyermeke világgá megy, és minden idők egyik leghíresebb szállodatulajdonosa lesz. Ő César Ritz. Tavaly Budapesten megújulva nyitotta meg kapuit a Ritz-Carlton Hotel. Talán érdemes megismerkednünk a hotelcézár legendás vendégeivel, szállóival és pesti szállodájának történetével.
Emberemlékezet óta – de mióta átkeltek a Vereckei-hágón, azóta bizonyosan – a magyarok számtalan néppel éltek együtt ezen a tájon. Találkoztak itt lakókkal, betelepülőkkel, átmenőkkel, vándorlókkal, mikor hogy fújta-sodorta a történelem szele errefelé az embereket.
Aki a lakásába téved, azt megeteti. A látogató kap levest, főételt, desszertnek pedig egy üveg lekvárt. A tabáni bérház is olyan, mint egy falu, jönnek-mennek a süteményestányérok.
A tehetséges fiatal szakácsnő portréja és egy kis Costes-történelem következik.
Számtalanszor halljuk: Budán lakni világnézet. Persze hogy az, hiszen diszkrét, már-már arisztokratikus bájával a világ bármelyik pontján megállná a helyét. De az egyedi izgalmak, a szaftos részletek mégis a pesti oldalon való bolyongásban rejlenek. Pest nem más, mint az Igazi Nagy Felfedezés. A VII. kerület pedig maga a lüktető történelem. Ezúttal a megújult Klauzál teret és környékét jártuk körbe.
Egyszer elzarándokolt a Himalájába, és hatputtonyos tokaji aszúval ünnepelte, hogy feljutott a csúcsra. Nála a borkészítés valóban kézműves, a személyes jelenlét a leghathatósabb eszköze. Hisz a száraz furmintban, de Tokaj jövőjét szerinte a múltjára kellene építeni: a késői szüretelésű borokra, az édes szamorodnira és persze az aszúra. Homonna Attilánál jártunk Erdőbényén.
Mi köti össze három író, Karen Blixen, Émile Zola és John Keats életét és munkásságát? A kávé. A dán írónőről elnevezett emlékházban található Dánia egyik legszebb fekvésű kávézója, a párizsi Stohrer kávéház a franciák egyik legolvasottabb írójának regényét idézi, az angol romantika híres költője pedig a legrégebbi római bohémtanya rendszeres vendége volt.
Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Ezen a néven nyílt nemrég étterem Budán. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.
„A piac a mindennapi életben az a tér, amelyen a napnak bizonyos óráiban a vevők és eladók adás-vétel céljából összegyűlnek. Legtöbbnyire a napi fogyasztásra szükséges élelmi és háztartási cikkek és házi eszközök kerülnek itt vásárra” – írja a Pallas Nagy Lexikona. Bár a meghatározás első látásra precíz, kimaradt belőle a piac évezredes jellemzőinek egyik legkedvesebbike, az étel, ami azért is meglepő, mivel a piacok mindig is színterei voltak a jóízű közösségi étkezéseknek.
Belépünk az Operaház kapuján, és már az előcsarnokban áradó jókedv és emelkedett hangulat fogad minket: táncolnak, énekelnek, hangoskodnak, civódnak, csókolóznak, esznek – és persze mindehhez isznak is rendesen. Na de mit?
„Gyermekkori álmom volt ez a vendéglő, és máig szinte felfoghatatlan számomra, hogy mekkora érdeklődést hozott ételeink és kultúránk iránt.” Ez olvasható a békési Kira Vendéglő internetes oldalán. Ásós Géza sosem tanulta azt, amiből él, gyerekkorában egyszerűen csak elleste, magába szívta a főzés tudományát.
Elgondolkodtunk-e már azon egy nagy tál olasz tészta fölött, hogyan is született meg ez a világot meghódító fogás? Köztudott az olaszokról, legendák gyártásában is első osztályúak, ezért a következő bő ezer évben elég sok elképzelés látott napvilágot arról, mi is lehet a tészta valódi útja. Ma már hozzávetőleg 350 fajta tészta számolható össze, az alábbi csoportokra bontva: hosszú tészta, metélt tészta, rövid tészta, apró tészta, különleges tészta és töltött tészta. S ha valaki elmegy Olaszorszá
„Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe. Ugron Zsolnával beszélgettünk.
1883. október 4. Párizs, Gare de l’Est. Az úri közönség a peronon gyülekezik. Kalapos hölgyek és cilinderes urak fecsegnek egymással, és izgatottan készülnek életük nagy utazására. Arisztokraták, üzletemberek, magas rangú hivatalnokok és persze tollforgatók. Egy dolog közös bennük: mindannyian úttörők. Hiszen az első Isztambulba (Konstantinápolyba) induló Orient expressz fedélzetére váltottak jegyet. A hordárok bepakolják a csomagokat a vonatba. Az étkezőkocsi ajtajában a hófehér sipkát viselő s
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
Az 1884-ben született Madarász Margit az első magyar teniszbajnoknő. Nemcsak a magyar bajnokságot nyerte meg, de a németet is, Hamburgban. Második férje Thuróczy Károly nyitrai alispán. Mivel gyerekük nem született, Margit energiái nagy részét a háztartásra, a vendégségekre, a főzésre fordította. Vacsoráira grófok, bárók, hercegek voltak hivatalosak, gróf Esterházy János például rendszeresen kóstolta a főztjét.
Négy napon keresztül a színház, az irodalom és a gasztronómia kapcsolatáról beszélgettek híres színészek, séfek, szakemberek a Gyulai Várszínház legújabb rendezvényén. Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője Eperjes Károlyt, Bodrogi Gyulát, Szersén Gyulát, Reviczky Gábort, Gáspár Sándort és Kubik Annát faggatta a színpadon.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére.
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
A szabadságharcunkat leverő osztrákok sörrel koccintottak az aradi vértanúk kivégzésekor. Egy legenda, aminek ma már tudjuk, hogy semmi történelmi alapja, és valószínűleg a korabeli boros lobbi számlájára írható az elterjesztése. Mégis vajon milyen sör lehetett akkoriban a korsókban? A Szent András Sörfőzde új különlegességével éppen a Monarchia korának ízeit szeretné felidézni.
Az idei tél nem igazán hozta meg a lehetőséget a forralt bort kedvelőknek, hogy újabb és újabb helyeket fedezzenek fel maguknak. Ez azonban nagy valószínűséggel cseppet sem szomorított el senkit, hiszen ha jobban belegondolunk, a bor úgy jó, ahogy van: önmagában. Az alábbiakban összeszedtük, hol lehet igazán kivételes minőségű borokat kóstolni, hozzá jó falatokat fogyasztani, miközben hozzáértő sommelier-ktől élményekben gazdag beszámolót vagy éppen kellemes zenét hallgathatunk.
Talán meglepő, de id. Alexandre Dumas (1802-1870) élete fő művének nem a testőrök kalandjait elbeszélő, hihetetlenül népszerű regényeit, és még csak nem is a fiatalok számos nemzedékét elbűvölő Monte Cristo grófját tartotta...
Hagyomány és kreativitás: az Alabárdos egyszerre műhely és ínyencétterem.
A tulajdonossal, Bakos Orsolyával és az étterem séfjével, Regdon Zsolttal beszélgettünk.
A karácsony az az ünnep, amihez gondolatban talán a legtöbb illatot társítjuk: a gyantás fenyő, az édes sütemények, a gazdagon fűszerezett forralt bor, a puncs és egyebek mellett a hideg, téli napokon a testet-lelket melengető jellegzetes, almás-fahéjas-szegfűszeges teák is hozzájárulnak a meghitt hangulathoz és az ünnep öröméhez.
Krúdyról, a „legnagyobb irodalmi ínyencről” annyi történet kering, hogy ember legyen a talpán, aki az író és a regényhősök figuráit különhámozza. Az adomák egy részét ő maga táplálta, többségüket a kortársak hizlalták kövérre....
Ajánlok önöknek egy remek kis játékot! Olvasás előtt nézzék meg a könyvön az író portréját, és tippeljék meg, vajon az adott író ínyenc volt-e vagy csak sótlan pietista...
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.
"A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem." Sümegi Noémi riportja.
A Majthényi Présház és Borozó teraszáról nyílik a balatonlellei Kishegy legszebb panorámája: a környék a gondos borászok és vendéglősök keze nyomán Provence szépségével vetekszik.
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
Van egy különleges magyar juhfajta, amelyről hosszú ideig semmit sem tudtunk. Pontosabban ismét van egy újabb különleges magyar juhfajta, amelyről ma már egyre többet tudunk: a gyimesi racka. Első számú szakértőjének sokan Földi Gyulát tartják.
Száz éve született Auguszt Elemér, a híres cukrászdinasztia harmadik generációjának képviselője. Az óbudai Vendéglátóipari Múzeumban Édes pillanatok címmel kiállítás köszönti a mestert, akinek élete a tabáni cukorkabolt megnyitásától az államosításon keresztül a Fény utcai cukrászdáig a 20. század története is.
2011- ben Kaló Imrét választotta a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötven borászból álló kuratórium. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.
Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.
Szerémségben egykor gyönyörű, gazdag magyar városok voltak. A legfontosabb Kamanc lehetett, amely már a XV. században vagy 150 kőházzal és színházzal is büszkélkedhetett. Ma pedig nem szabad kihagyni Kispiacot, ami igaz nem vásártér, de a sajtjai messzi földön ismertek.
A tokaji az egyetlen magyar bor, amely a történelem folyamán beleszólt és a jövőben is beleszólhat a világ borképének formálásába. A tokaji borászok mellett pedig egyre több kézműves termék tűnik fel a Hegyaljai piacon.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Két újságíró, Henri Gault és Christian Millau 1973-ban adta ki az Éljen az új francia konyha! című kiáltványt, ami felforgatta a gasztronómia világát - ez ma már történelem. Étteremkalauzuk szókimondó kritikái miatt szintén nagy port kavart Franciaországban.
Mi az a kumisz? Mit ihatott Szent István édesanyja? Létezett-e sör a honfoglalók korában és az államalapítás után? Alkoholfogyasztás Szent István korában.
Egykor a szegények eledele volt, ma ínyencfalatok készülnek mangalicából. Az ország legnagyobb mangalicaállománya az Olmos és Tóth Kft. kezében van. A Debrecenben bejegyzett cég vezetője, Tóth Péter a gyapjas disznó megmentőjének is tekinthető.
Alkonyi Lászlónak lenni jó. Emlékszem, a - sajnos, azóta megszűnni kényszerült - Borbarát magazin egy régebbi számában Szentesi Józseffel, a magyar borok történetét kutató, kitűnő borkészítővel készült interjúban Szentesi azt mondja: egy időben azt hitte, Alkonyi László a legszerencsésebb fickó a világon, mert annyi bort kóstol, amennyit csak akar.
Erdélyben enni kell. A legjobb, ha megadja magát az ember a töltött káposztának, ludaská-sának, igazi nagy falusi traktáknak, ami a kedves vendégnek jár. A háziasszonynak meg az jár, hogy a kedves vendég végigegye mindazt, amivel a háziak kínálják, a gazda saját pálinkájától kezdve a kemencében sült kalácsig.
Kaló Imrét választotta 2011- ben a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötventagú borászkuratórium. Alapvetően különbözik ez a cím az összes eddigitől, itt ugyanis maguk a borászok választják ki maguk közül a legjobbat. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.
Budai kisvendéglők repertoárján négy évtizede még ott volt a remegős kocsonya. Aztán új verziók tűntek fel, a leves- és zselatinporlobbi termékei. Állaguk és ízük ennek megfelelő: üres, bután csípős, gumis, műízű. Pedig a kocsonya világörökség. És kocsonyát készíteni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen...
A Légli család vallon eredetére utalhat egy település Belgiumban, a Vallon Régióban, Luxemburg tartományban, a Neufchâteau kerületben, amit így hívnak: Léglise. Lakosainak száma négyezer.
A nyár közeledtével felidéztük a fagylalt történetét, majd feltérképeztük, a fővárosban és környékén hol érdemes áldoznia az édességek jeges oltárán a túlcukrozott tömegjégkrém helyett kiváló alapanyagokból főzött, kézműves fagyikra vágyóknak. Körkép a gorgonzolafagyitól a tokaji aszús mazsoláig.
A csoki és a kávé jövőálló alternatíváira vadásznak különféle startupok. Az ok egyszerű: nem lesz más.
Mind közül Balóné lett a leghíresebb. Róla is szó esik a Szellem a fazékból szombati adásában.
A gyorsétteremlánc emblémáján látható, eredetileg copfos lány emós és punk frizurát villantott Londonban.
Trump miatt kihátrált, de most végre valóra válik José Andrés dédelgetett álma.
Először elvontatták, majd elsüllyedt Hongkong egyik látványossága, az óriási Jumbo Kingdom étterem.
Az 1971-ben alapított Hard Rock International 68 országban, közel 250 helyszínen van már jelen.
Rekord áron talált új gazdára az a cabernet, ami 1976-ban tényezővé tette a kaliforniai borászatokat.
Kamillavirággal értelmezett újra egy többszáz éves belga búzasör stílust a Pannonhalmi Főapátság Sörfőzde.
A trappista szerzetesek egy multival harcolnak ősi sörük megmaradásáért.
A híres üdítőital eredeti receptjét a Coca Mariani terméke ihlette, az óriáscég mégis ellenzi a névhasználatot
Az őszinte és vicces megjegyzések híressé tették a montreali éttermet.
Aki megkóstolja, garantáltan megjegyzi Valéry Giscard d'Estaing nevét.
Egy képzőművész hallgató 29 tonna sárgarépával tiltakozott a pazarlás ellen.
Alsó-Ausztriában minden a borról szól, és eköré rengeteg programot is szerveznek: fesztiválok, borkóstolók, szőlőültetvények között kanyargó kerékpárutak várják a látogatókat egészen késő őszig.
Vannak még becsületes haspókok. Anthelme Brillat-Savarin, amikor megérezte halála közeledtét, utolsó erejével felkönyökölt a párnákon és ráripakodott a cselédre: "Gyorsan a desszertet! Azt hiszem, haldoklom."
Partiarc, okos üzletember vagy egy sima kém? A nők kedvence, a társaság központja és a pezsgő igaz szerelmese? Stílusa, szenvedélye, szónoklatai fogalommá váltak? Igen, ez mind ő: Champane Charlie legendává vált, élete olyannyira filmszerű volt, hogy szomorkás szemével Hugh Grant el is játszotta.
Kulináris szempontból nem baj, hogy Dél-Olaszország nem tudott lépést tartani a modernizációval, mert így jobban megmaradtak a hagyományok – véli Luigi Cremona olasz étteremkritikus, aki az Olasz Külkereskedelmi Intézet meghívására érkezett hazánkba tizenöt campaniai, szicíliai, pugliai, calabriai és basilicatai termelő kíséretében.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
Nem túl kirívó ízüknek és lágy textúrájuknak köszönhetően könnyen idomulnak bármilyen ételhez.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
Már előre sok vitát váltott ki a vadászati kiállítás. Vajon érdemes kimenni?
Sok francia szakács álma bekerülni az elitklubba.
Egy kávézó felújítása során bukkant elő egy teljes, XX. század eleji étlap.
A zenében a hagyományoknak, az életmódban és a táplálkozásban a reformoknak hódolt.
Melyik a világ legrégebbi, ma is működő sörfőzdéje? A választ Bajorországban találjuk meg.
A pásztói Júlia Bio Malom: nem lenne pékforradalom, ha néhány molnár nem készítene békebeli minőségű lisztet.
A mezőgazdasági földterületek remek befektetésnek bizonyulnak.
Formanek Ferenc alapító-tulajdonossal beszélgettünk a magyar ecetkultúráról.
Egy balatoni esküvőhöz nehéz jobb helyszínt találni a 200 éves pincénél.
Az amerikai elnökválasztás újra divatba hozott egy több évszázados szokást.
Kenyérsütő, borospince, sörfőzde, étterem és újhullámos kávézó történetével is megismerkedhettünk.
Ambrus Éva új könyve minden kisgyerekes szülő számára hasznos lehet.
Nálunk is erősödik az apátsági sörfőzés: Pannonhalmán jártunk megkóstolni az első sörüket.
Az indiai születésű műsorvezető szerint az ágazatban még mindig túl erős a férfiak dominanciája.
Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.
Szokatlan ötlet egy szokatlan helyről: egy amerikai múzeum internetes kiállítást szervezett az I. világháborúban bevált receptekből. A rég elfeledett módszerekből mindenki meríthet némi inspirációt.
Ilyen világ sem volt még: az emberek egy része nagyanyáink háborús főzési praktikáit kezdi böngészni, mások a csúcséttermek honlapjait. Mert hogy a vírushelyzet egyik hozadéka az, hogy akár fine dining étteremből is lehet házhoz rendelni.
Auguszt József mestercukrász elbeszéléséből megismerjük a család, a nők és a véletlenek csodás láncolatát.
Tavaly februárban - 86. életévében - elhunyt Karl Lagerfeld arról volt híres, hogy a Chanel, a Fendi és a Lagerfeld divatházat vezette – briliáns módon. Közel húsz éve azzal vonta magára a világ figyelmét, hogy drasztikusan lefogyott. Mint kiderült: drákói diétát tartott. Magyarul éhezett. Könnyen lehet, hogy a koplalás elmaradhatatlan feladatköre a Chanel-ház mindenkori vezetőjének, hiszen a divatbirodalom alapítója, Coco Chanel szintén legendás éhezőművész volt. Tartsanak velünk a fehérjeporo
A békacomb fogyasztása a 12. században kezdődhetett, egy húsfogyasztási tilalom „megoldásaként”.
A magyar udvaroknak hosszú évszázadokig része volt a baromfi: tyúkok, kacsák, libák népesítették be. Az utóbbi egy-két évtizedben már falun is alig találni ezekből az állatokból.
Itt a tél dereka, a disznóvágás főszezonja - a Fortepan képarchívumából válogattunk, hogy megnézzük, mennyit változott majd' száz év alatt a magyar disznóvágás. Keveset.
Az Aria Hotel éttermének konyhája egyszerre magyar, világszínvonalú és luxus, nagyjából, mint a hallban működő Bogányi-zongora.
A piacok mindig is színterei voltak a jóízű közösségi étkezéseknek. Már az ókori görögök is sokat és jóízűen ettek az Agorán. A korabeli athéniak helytelenítették, ha valaki az Agorán vásárolt étket a piaci séta közben fogyasztotta el. Leülni illendőnek számított, ahogy például a Belvárosi Piacon is az.
A téli napokon - nyilván a hideg miatt - több teát fogyasztunk. Sokan keresik az újdonságokat, új ízeket, mások a hagyományokra és a jól bevált teakészítési szokásokra esküsznek - egyben azonban mindenki azonos módon vélekedik: ha már tea, akkor az legyen jó minőségű!
Nincs még egy hely a városban, ahol ennyire közel lenne a természet, s ahol mégis azt éreznénk, hogy egy kényelmes polgári lakásban ülünk. Mindez a Lóvasút gyönyörűen felújított műemlék épületében, melynek belső tere egy modern skandináv hüttére emlékeztet. Sok ez így? Aki beül az Eber Desszertbe egy finom süteményre, érteni fogja.
A mai krómacél, higiénikus, különböző háztartási eszközökkel felszerelt konyhákat látva el sem tudjuk képzelni, hogyan főztek régen. Nem dédanyáink idején, amikor például már sparhelt állt rendelkezésre, hanem a történelmi korokban.
Manapság nem nehéz szép éttermet találni, de olyat, ahol a konyhában is törődnek a látvánnyal, ritka. A nagymarosi V4 Bisztróban is a célszerűség az első, de a falba vágott, majd háromméteres ablakon szeletelés közben a Dunában és a visegrádi várfalakban gyönyörködhet Kecskés Sándor, séf.
Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.
A lehúzó turistaellátóként működő egri boripari Bermuda-háromszögben megjelent már az új generáció, és a félédes lőrék mellett egyre több helyen kaphatunk minőséget is.
A budapesti Duna-korzón sétálva néha mindannyian belefeledkezünk a kilátásba, elnézegetjük a 2-es villamost, a turistákat és a város lakóit – s ha már ott vagyunk, megihatunk akár egy pohár finom koktélt is.
Garamvári Vencel balatonboglári borász és pezsgőmester vehette át a Magyar Bor Akadémia (MBA) által odaítélt, Az év bortermelője életműdíjat csütörtökön Budapesten.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Karinthy paródiája óta köztudott, hogy Babits Mihály még születése előtt rávette édesanyját, utazzon Szekszárdra, csak hogy versének első sorában kijöjjön az alliteráció („Szekszárdon születtem, / színésznőt szerettem”). A rossz nyelvek szerint Jean Anthelme Brillat, francia gasztrofilozófus is csak azért vette fel nagynénje nevét (Savarin), hogy róla nevezhessék el azt a bizonyos süteményt, amelyet a franciák részeges kalácsnak hívnak.
Ha Tokaj, Mád vagy Sátoraljaújhely felé vesszük az irányt, vétek lenne kihagyni a hangulatos kistelepülést, és ha már ott vagyunk, mindenképp térjünk be a tállyai Zsadányi Pincészethez is. Az egyik tulajdonossal, Árendás Eszterrel beszélgettünk.
Van egy falu, a Balatontól nem messze, a neve Szentantalfa. Aki nem járt még arra, csak véletlenül betéved, kérdezze meg, hol laknak a Dobosiak. Vagy Dobossyak. Beszélgetésünk során szó esett sajtról, borról, kolbászról és hitről.
Ritka sikert ért el a hazai kulinária 1931-ben: magyar díszebédet („déjeuner”) adtak a gasztronómia fővárosában, Párizsban. A „reklámlakomát” a magyar konyhaművészet egyik főpapjának, Gundel Károlynak a nevével fémjelezték. Ő azonban nem vett részt az akcióban. Sőt, utólag kikelt a „túltejtermékezett” és „dilettáns” menüsor ellen. Jó nagy kalamajka lett az ügyből. Még a francia meghívók is beszálltak a sajtóvitába.
Konyhai eszközökre vagy gépekre gondolunk legtöbbször, ha azt halljuk, hogy egy gasztronómiai, édesipari vállalkozás pályázati pénzt használt fel. De a támogatott körbe egy míves kőkerítés restaurálása ugyanúgy beleférhet, mint gyakornokok foglalkoztatása, amivel az általános szakemberhiány közepette is biztosítható a képzett munkaerő.
A magyar séfért, Széll Tamásért rajong a világhírű Finediniglovers portál – most már ők is tudják, néha egy piacra kell menni, ha Budapesten akarunk igazán jót enni.
Ki a kotyogósra, ki a forrázottra vágyik ébredés után, míg mások egy automata kapszulásban látják a megoldást.
Ferran Adrià, a katalán zseni világhírű, akár egy hollywoodi sztár. Minden gasztronómiai elismerést megkapott, amit csak lehetett: Joël Robuchon szerint ő a földkerekség legjobb szakácsa. Egészen másképp is alakulhatott volna a világ egyik leghíresebb séfjének élete, ha tizennyolc évesen nem szegődik el mosogatófiúnak. Az ötször a világ legjobb éttermének választott El Bulli egykori séfjével A világ 50 legjobb étterme listát kiadó theworlds50best.com készített interjút a kezdetekről és új tervei
Noha a grillre rakjuk a húst a szmókerben, mégsem nevezhetjük grillezésnek a barbecue-t, mert az más sütési eljárást jelent – mondja Adorjányi Máriusz, a nyarspolgar-bbq.blog.hu szerzője. Az évezredes hagyományokat követő, nedves közegben hőkezeléshez szokott magyar néplélek aligha lát tisztán ebben a kérdésben, de cikkünk elolvasása után talán tisztulni fog a füstköd.
A villányi pincesor nemcsak a borról szól. Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már Villányban ínyenc éttermeket is lehet találni. Jó bort azonban csak jó ember tud készíteni. Jó éttermet pedig csak jó borász.
A történet mesébe illő: egy svájci földműves legkisebb (tizenharmadik!) gyermeke világgá megy, és minden idők egyik leghíresebb szállodatulajdonosa lesz. Ő César Ritz. Tavaly Budapesten megújulva nyitotta meg kapuit a Ritz-Carlton Hotel. Talán érdemes megismerkednünk a hotelcézár legendás vendégeivel, szállóival és pesti szállodájának történetével.
Számtalanszor halljuk: Budán lakni világnézet. Persze hogy az, hiszen diszkrét, már-már arisztokratikus bájával a világ bármelyik pontján megállná a helyét. De az egyedi izgalmak, a szaftos részletek mégis a pesti oldalon való bolyongásban rejlenek. Pest nem más, mint az Igazi Nagy Felfedezés. A VII. kerület pedig maga a lüktető történelem. Ezúttal a megújult Klauzál teret és környékét jártuk körbe.
Mi köti össze három író, Karen Blixen, Émile Zola és John Keats életét és munkásságát? A kávé. A dán írónőről elnevezett emlékházban található Dánia egyik legszebb fekvésű kávézója, a párizsi Stohrer kávéház a franciák egyik legolvasottabb írójának regényét idézi, az angol romantika híres költője pedig a legrégebbi római bohémtanya rendszeres vendége volt.
Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Ezen a néven nyílt nemrég étterem Budán. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.
„A piac a mindennapi életben az a tér, amelyen a napnak bizonyos óráiban a vevők és eladók adás-vétel céljából összegyűlnek. Legtöbbnyire a napi fogyasztásra szükséges élelmi és háztartási cikkek és házi eszközök kerülnek itt vásárra” – írja a Pallas Nagy Lexikona. Bár a meghatározás első látásra precíz, kimaradt belőle a piac évezredes jellemzőinek egyik legkedvesebbike, az étel, ami azért is meglepő, mivel a piacok mindig is színterei voltak a jóízű közösségi étkezéseknek.
Belépünk az Operaház kapuján, és már az előcsarnokban áradó jókedv és emelkedett hangulat fogad minket: táncolnak, énekelnek, hangoskodnak, civódnak, csókolóznak, esznek – és persze mindehhez isznak is rendesen. Na de mit?
„Gyermekkori álmom volt ez a vendéglő, és máig szinte felfoghatatlan számomra, hogy mekkora érdeklődést hozott ételeink és kultúránk iránt.” Ez olvasható a békési Kira Vendéglő internetes oldalán. Ásós Géza sosem tanulta azt, amiből él, gyerekkorában egyszerűen csak elleste, magába szívta a főzés tudományát.
1883. október 4. Párizs, Gare de l’Est. Az úri közönség a peronon gyülekezik. Kalapos hölgyek és cilinderes urak fecsegnek egymással, és izgatottan készülnek életük nagy utazására. Arisztokraták, üzletemberek, magas rangú hivatalnokok és persze tollforgatók. Egy dolog közös bennük: mindannyian úttörők. Hiszen az első Isztambulba (Konstantinápolyba) induló Orient expressz fedélzetére váltottak jegyet. A hordárok bepakolják a csomagokat a vonatba. Az étkezőkocsi ajtajában a hófehér sipkát viselő s
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
Az 1884-ben született Madarász Margit az első magyar teniszbajnoknő. Nemcsak a magyar bajnokságot nyerte meg, de a németet is, Hamburgban. Második férje Thuróczy Károly nyitrai alispán. Mivel gyerekük nem született, Margit energiái nagy részét a háztartásra, a vendégségekre, a főzésre fordította. Vacsoráira grófok, bárók, hercegek voltak hivatalosak, gróf Esterházy János például rendszeresen kóstolta a főztjét.
Négy napon keresztül a színház, az irodalom és a gasztronómia kapcsolatáról beszélgettek híres színészek, séfek, szakemberek a Gyulai Várszínház legújabb rendezvényén. Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője Eperjes Károlyt, Bodrogi Gyulát, Szersén Gyulát, Reviczky Gábort, Gáspár Sándort és Kubik Annát faggatta a színpadon.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére.
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
A szabadságharcunkat leverő osztrákok sörrel koccintottak az aradi vértanúk kivégzésekor. Egy legenda, aminek ma már tudjuk, hogy semmi történelmi alapja, és valószínűleg a korabeli boros lobbi számlájára írható az elterjesztése. Mégis vajon milyen sör lehetett akkoriban a korsókban? A Szent András Sörfőzde új különlegességével éppen a Monarchia korának ízeit szeretné felidézni.
Az idei tél nem igazán hozta meg a lehetőséget a forralt bort kedvelőknek, hogy újabb és újabb helyeket fedezzenek fel maguknak. Ez azonban nagy valószínűséggel cseppet sem szomorított el senkit, hiszen ha jobban belegondolunk, a bor úgy jó, ahogy van: önmagában. Az alábbiakban összeszedtük, hol lehet igazán kivételes minőségű borokat kóstolni, hozzá jó falatokat fogyasztani, miközben hozzáértő sommelier-ktől élményekben gazdag beszámolót vagy éppen kellemes zenét hallgathatunk.
Talán meglepő, de id. Alexandre Dumas (1802-1870) élete fő művének nem a testőrök kalandjait elbeszélő, hihetetlenül népszerű regényeit, és még csak nem is a fiatalok számos nemzedékét elbűvölő Monte Cristo grófját tartotta...
A karácsony az az ünnep, amihez gondolatban talán a legtöbb illatot társítjuk: a gyantás fenyő, az édes sütemények, a gazdagon fűszerezett forralt bor, a puncs és egyebek mellett a hideg, téli napokon a testet-lelket melengető jellegzetes, almás-fahéjas-szegfűszeges teák is hozzájárulnak a meghitt hangulathoz és az ünnep öröméhez.
Krúdyról, a „legnagyobb irodalmi ínyencről” annyi történet kering, hogy ember legyen a talpán, aki az író és a regényhősök figuráit különhámozza. Az adomák egy részét ő maga táplálta, többségüket a kortársak hizlalták kövérre....
Ajánlok önöknek egy remek kis játékot! Olvasás előtt nézzék meg a könyvön az író portréját, és tippeljék meg, vajon az adott író ínyenc volt-e vagy csak sótlan pietista...
"A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem." Sümegi Noémi riportja.
A Majthényi Présház és Borozó teraszáról nyílik a balatonlellei Kishegy legszebb panorámája: a környék a gondos borászok és vendéglősök keze nyomán Provence szépségével vetekszik.
Fél évet töltöttünk Kolozsváron, s közben a város szerelmesei lettünk. Nem mellékesen végigettük a kincses várost - keresztbe-kasul. Most néhány helyet és arcot ajánlunk a Kolozsvárra indulók figyelmébe.
Van egy különleges magyar juhfajta, amelyről hosszú ideig semmit sem tudtunk. Pontosabban ismét van egy újabb különleges magyar juhfajta, amelyről ma már egyre többet tudunk: a gyimesi racka. Első számú szakértőjének sokan Földi Gyulát tartják.
Száz éve született Auguszt Elemér, a híres cukrászdinasztia harmadik generációjának képviselője. Az óbudai Vendéglátóipari Múzeumban Édes pillanatok címmel kiállítás köszönti a mestert, akinek élete a tabáni cukorkabolt megnyitásától az államosításon keresztül a Fény utcai cukrászdáig a 20. század története is.
Tűz és jég, hegy és víz, vörös és fehér. Eger híres vörösborai és Badacsony selymes fehérborai, az északi hegyek lankái és a nagy tó hullámai randevúznak a Borvacsora következő adásában, az M1 műsorán.
Szerémségben egykor gyönyörű, gazdag magyar városok voltak. A legfontosabb Kamanc lehetett, amely már a XV. században vagy 150 kőházzal és színházzal is büszkélkedhetett. Ma pedig nem szabad kihagyni Kispiacot, ami igaz nem vásártér, de a sajtjai messzi földön ismertek.
A tokaji az egyetlen magyar bor, amely a történelem folyamán beleszólt és a jövőben is beleszólhat a világ borképének formálásába. A tokaji borászok mellett pedig egyre több kézműves termék tűnik fel a Hegyaljai piacon.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Két újságíró, Henri Gault és Christian Millau 1973-ban adta ki az Éljen az új francia konyha! című kiáltványt, ami felforgatta a gasztronómia világát - ez ma már történelem. Étteremkalauzuk szókimondó kritikái miatt szintén nagy port kavart Franciaországban.
Mi az a kumisz? Mit ihatott Szent István édesanyja? Létezett-e sör a honfoglalók korában és az államalapítás után? Alkoholfogyasztás Szent István korában.
Egykor a szegények eledele volt, ma ínyencfalatok készülnek mangalicából. Az ország legnagyobb mangalicaállománya az Olmos és Tóth Kft. kezében van. A Debrecenben bejegyzett cég vezetője, Tóth Péter a gyapjas disznó megmentőjének is tekinthető.
Alkonyi Lászlónak lenni jó. Emlékszem, a - sajnos, azóta megszűnni kényszerült - Borbarát magazin egy régebbi számában Szentesi Józseffel, a magyar borok történetét kutató, kitűnő borkészítővel készült interjúban Szentesi azt mondja: egy időben azt hitte, Alkonyi László a legszerencsésebb fickó a világon, mert annyi bort kóstol, amennyit csak akar.
Erdélyben enni kell. A legjobb, ha megadja magát az ember a töltött káposztának, ludaská-sának, igazi nagy falusi traktáknak, ami a kedves vendégnek jár. A háziasszonynak meg az jár, hogy a kedves vendég végigegye mindazt, amivel a háziak kínálják, a gazda saját pálinkájától kezdve a kemencében sült kalácsig.
Kaló Imrét választotta 2011- ben a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötventagú borászkuratórium. Alapvetően különbözik ez a cím az összes eddigitől, itt ugyanis maguk a borászok választják ki maguk közül a legjobbat. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.
Budai kisvendéglők repertoárján négy évtizede még ott volt a remegős kocsonya. Aztán új verziók tűntek fel, a leves- és zselatinporlobbi termékei. Állaguk és ízük ennek megfelelő: üres, bután csípős, gumis, műízű. Pedig a kocsonya világörökség. És kocsonyát készíteni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen...
A nyár közeledtével felidéztük a fagylalt történetét, majd feltérképeztük, a fővárosban és környékén hol érdemes áldoznia az édességek jeges oltárán a túlcukrozott tömegjégkrém helyett kiváló alapanyagokból főzött, kézműves fagyikra vágyóknak. Körkép a gorgonzolafagyitól a tokaji aszús mazsoláig.
Bart Danival a magyar „sörforradalom” egyik elindítójával beszélgettünk új könyvéről, Az arany folyamról.
Ha a hazai pezsgők csúcsát keressük, akkor a somlói Kreinbachert kell kiemelni.
A furmint megszállott nagykövete: Bodó Judit, a Borászok Borásza.
A Légrádi testvérek Magyar utcai étterme a hazai és a külföldi elit vendéglője volt.
A mikrohullámú sütőt általában rejtegetik az emberek, és hálátlan a szerepe.
Willendorfi Vénusz - a paleolit kor embere nem volt kövér, sőt, éhezett, ezért a kövérség egy vágykép.
Vashegyen jártunk, az osztrák határon, egy emelettel a hordóban érlelődő kékfrankosok fölött.
Az etológusnál még Janka kutyának is van gasztrokultúrája.
A kipusztulástól már megmentettük, ám a vasárnapi ebédek asztalára még nem került oda a magyar szürke marha.
Egyikük bankot vezetett, a másik majdnem futballista lett, és volt, aki a bulik miatt kis híján félbehagyta borászati tanulmányait. Végül mind visszakanyarodtak a szőlőhöz. A szülők letették az alapokat, de a fiatalokra vár a feladat, hogy világmárkává tegyék a bikavért és az egri csillagot.
Elfeledett szárnyas a kappan, pedig a régi magyar konyha jól ismeri a húsát. Egy kassai állatorvos úgy döntött, hogy visszaadja a kappanok rangját. A magyar–szlovák határon, Pányok főutcáján vettek egy kis portát, ahol mindenki jól érzi magát. Ők is, meg a kappanok.
Az elbűvölő Dőry-kastélyból borászatot építő Béres István az IT-szektorból érkezett a pincébe, ahol igyekszik minőségbiztosítással foglalkozni: vagyis kóstolni. A szekszárdi Szent Gaál Kastély és Borház tulajdonosaként a borkészítést Posevitz Ilonára bízza, az árazást pedig édesapja egy mondatára alapozza. Egy ember, aki tudja, hogyan akar meghalni.
Professor emeritus, tanszékvezető, tudós ember, aki legszívesebben sportoló lett volna. A család története egész életében izgatta, tizenöt mezőgazdasági könyv társszerzője, számos írása jelent meg külföldi lapokban.
Irigylésre méltó ember. Borbírálatai miatt több pincészetből kitiltották. Hosszú utat tett meg addig, amíg elnyerte a Borászok Barátja címet. Mindig a saját útját járta, elképzeléseihez hű maradt. Így lett bölcsészből közgazdászhallgató, tőzsdei szakíróból borkritikus, újságíróból Tokaj-Hegyalján kecskéket terelgető, szőlőt gondozó borász.
A séf Vidra Péter – ha van pályaelhagyó és az új álmaiért rengeteget dolgozó ember, akkor ő az.
Laurent Comas a Pajzos Pincészet ügyvezetőjeként újra visszatérne a magyar piacra a borászat tételeivel.
„A cél az, hogy a Gundel megérkezzen a 21. századba” – mondja Litauszki Zsolt.
Az év bortermelője díjat a partiumi, ménesi borvidék meghatározó borásza, Balla Géza nyerte el. Az aradi borászt a Ceaușescu-rendszer örökségéről, a borkultúra „újraindításáról” és a megszenvedett ízekről kérdeztük.
Festékecset és fakanál: Kieselbach Tamás műgyűjtő, műkereskedő életében is megfér egymás mellett.
Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..
A Káli-medence eddig is az ország egyik minőségi vendéglátásban leginkább dúskáló területének számított. És már a jó fagylalt sem hiányzik, hála egy szoftverfejlesztő villamosmérnöknek és egy ruhatervezőnek.
A tökéletes sütés titkaiba a burgenlandi Adi Matzek többszörös grillvilágbajnok avat be.
Clare Smyth évekig volt a Gordon Ramsay étterem konyhafőnöke és a televíziós sztárszakács üzlettársa.
Elismerő oklevéllel tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Nyisztor Tinkát, a moldvai magyar közösség kulturális képviselete és a magyar nyelv használatának széleskörű terjesztése és ismertetése érdekében tett példaértékű eredményeiért, fáradhatatlan munkásságáért.
Bödönalja, juhtúrós és káposztás sztrapacska: visszaemlékezés a nagymama főztjére.
A mártáskészítés a konyhaművészet egyik legizgalmasabb területe. A mártás az étel kísérője vagy kontrasztja, új ízt, illatot jelent, sőt a tányér dísze is...
Nem borász, hanem történész: terroirról, tőketerhelésről és ásványosságról nem beszél, helyette szerelemről, romantikáról, a hagyomány és a forradalom egyensúlyáról. Clovis Taittinger a pezsgővilág hippije. De vajon tudatos marketing eredménye-e, hogy James Bond is Taittinger pezsgőt iszik az Oroszországból szeretettel című filmben?
Aki a lakásába téved, azt megeteti. A látogató kap levest, főételt, desszertnek pedig egy üveg lekvárt. A tabáni bérház is olyan, mint egy falu, jönnek-mennek a süteményestányérok.
A tehetséges fiatal szakácsnő portréja és egy kis Costes-történelem következik.
Egyszer elzarándokolt a Himalájába, és hatputtonyos tokaji aszúval ünnepelte, hogy feljutott a csúcsra. Nála a borkészítés valóban kézműves, a személyes jelenlét a leghathatósabb eszköze. Hisz a száraz furmintban, de Tokaj jövőjét szerinte a múltjára kellene építeni: a késői szüretelésű borokra, az édes szamorodnira és persze az aszúra. Homonna Attilánál jártunk Erdőbényén.
Elgondolkodtunk-e már azon egy nagy tál olasz tészta fölött, hogyan is született meg ez a világot meghódító fogás? Köztudott az olaszokról, legendák gyártásában is első osztályúak, ezért a következő bő ezer évben elég sok elképzelés látott napvilágot arról, mi is lehet a tészta valódi útja. Ma már hozzávetőleg 350 fajta tészta számolható össze, az alábbi csoportokra bontva: hosszú tészta, metélt tészta, rövid tészta, apró tészta, különleges tészta és töltött tészta. S ha valaki elmegy Olaszorszá
„Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe. Ugron Zsolnával beszélgettünk.
Hagyomány és kreativitás: az Alabárdos egyszerre műhely és ínyencétterem.
A tulajdonossal, Bakos Orsolyával és az étterem séfjével, Regdon Zsolttal beszélgettünk.
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.
2011- ben Kaló Imrét választotta a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötven borászból álló kuratórium. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.