Keresés "atya"

Krúdy: az étvágytalan ember

Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.

Mikszáth: idegen pancsok ejtik hálóba a magyart

„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.

Gyerekkor-teszt

Háy János a keserű gyermekkor mégis mindent megszépítő húsvéti emlékeiről ír.

Marcipán, az angyalok kenyere

Ül Thomas Mann Lübeckben a város leghíresebb kávéházának emeleti szalonjában, kezében világhírű regénye, a Buddenbrook ház. Nem mozdul. Akkor sem, amikor légy száll az orrára. A Nobel-díjas író nem hadonászhat: marcipánból van.

Gyorsan a desszertet, mielőtt meghalok

Vannak még becsületes haspókok. Anthelme Brillat-Savarin, amikor megérezte halála közeledtét, utolsó erejével felkönyökölt a párnákon és ráripakodott a cselédre: "Gyorsan a desszertet! Azt hiszem, haldoklom."

2000 éves formaterv, máig tökéletes ízzel

Partiarc, okos üzletember vagy egy sima kém? A nők kedvence, a társaság központja és a pezsgő igaz szerelmese? Stílusa, szenvedélye, szónoklatai fogalommá váltak? Igen, ez mind ő: Champane Charlie legendává vált, élete olyannyira filmszerű volt, hogy szomorkás szemével Hugh Grant el is játszotta.

Narancsos hírlapi kacsa

A gasztrotörténet legnagyobb tréfája. Szőlővel és Grand Marnier-vel készült vadkacsa narancsos szószban. Henri Monier, a párizsi vicclap, a Canard enchaîné (Leláncolt kacsa) rajzolója találta ki az 1950-es évek vége felé, amikor egy televíziós adásban egy nagyképű gasztrokritikus azzal bosszantotta, hogy minden francia ételt ismer. „Hát bouribout-t evett-e már?” – kérdezte Monier. „Hogyne, csodálatos régi fogás – érkezett a válasz –, de mostanában nem készítik, túl bonyolult.” „Az eszed tokja –

Európa legjobb szakácsa

Massimo Bottura, a modenai Osteria Francescana étterem séfje nyerte el Az év szakácsa címet Madridban. A Magyar Konyha tavaly készített exkluzív interjút az olasz séffel, aki a hagyományos olasz konyha megújításáért és a milánói expón társadalmi szerepvállalásával nyerte el Az év legjobb európai szakácsa díjat.

Mozartkugel

A karácsonyi ajándékdesszertek között előkelő helyet foglal el a Mozartkugel. Csak vigyázzunk mit vásárolunk, mert a kapható marcipángolyóknak legtöbbször köze sincs az eredeti Mozartkugelhez.

Az étkezés bölcselete

Az újév a nagy fogadalmak időszaka. És nem árt néha tisztázni is néhány fogalmat. Kezdjük az évet a gasztronómia szó magyarázatával, a nagy gasztrozófus, Brillat-Savarin gondolataival és a két nagyevő, Gargantua és Pantagruel középkori figuráinak történetével.

Nápolyi konyha a Komjádinál

"Nem volt kedvem Nápolyba költözni, ezért egy falat Nápolyt hoztam Budapestre". Ezzel a mondattal nyitotta meg új éttermét Kásás Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó a Komjádi uszoda szomszédságában.

Gyerekkor-teszt

Háy János a keserű gyermekkor mégis mindent megszépítő húsvéti emlékeiről ír.

A piros magyar bors

A fűszerpaprika a magyar konyha ikonikus fűszere. A paprika szó világszerte az őrölt pirospaprikát jelenti, és sokan ezzel azonosítják a magyar konyhát. Bár ennek a képnek nem kell kényszeresen megfelelni, azért egy pörkölt vagy halászlé mégiscsak paprikával készül, így fontos, hogy legyen jó őrölt paprika a spájzban. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia közös tesztjén ezúttal ez az alapvető fontosságú fűszerünk került a zsűri elé.

A magyar pezsgő megint szép lesz

…méltó régi nagy híréhez. Virágzik ugyanis a magyar pezsgőkészítés – szerte az országban egyre több borászat kezd bele a pezsgősítésbe a champagne-i metódus alapján, így várhatóan egyre több izgalmas buborékos bort ihatunk majd. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szerteágazó sokszínűségből mivé forrhatja ki magát a valódi magyar pezsgő.

Polgári karácsony

Sóstói a bunkerben úgy festett, mint valami fagyott madárijesztő: egyenruhája foltos és szakadt, kezén kesztyű helyett valami koszos rongy csak úgy áttekerve, arcát vastagon felverte a borosta, bőre szürke, mint a fiatal vakond bundája, orra vörös és duzzadt. Már régen nem reszketett, nem mintha megszokta volna a harminc fokos mínuszokat, hanem mert már nem volt ereje reszketni. Csak gubbasztott, hátát egy zsáknak vetve, némán maga elé nézett, és néha a szájához emelte ócska cigarettáját. Nem te

Tíz jó káposzta a hordóból

Töltött káposzta, székelykáposzta, szilveszteri káposztaleves – az év végi ünnepekhez hozzátartoznak a savanyított káposztával készült ételek. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia közös tesztjén ezúttal a piaci savanyúságosok választékából igyekeztünk megtalálni az ünnepi asztalra méltó káposztákat.

Csárdák reneszánsza

Nem csupán Rúzsa Sándor miatt emlékezünk a csárdára, hiszen manapság is kedveltek az "útszéli fogadók". Az egykori bakonyi és alföldi csárdák világa a múlté, nem áll már a Nyakvágó, a Búszerző, a Koponya...

Ha már lúd, legyen kövér

A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.

Svábhegyi szüret

Ki mondana nemet egy közös szüretelésre Laborfalvi Róza és Jókai Mór társaságában a Svábhegyen? Még ha Róza a hétköznapokban Saly Noémiként, Jókai pedig Tóth Józsefként mutatkozik is be. Közeleg a svábhegyi szüret, a Kadarka Kör nem pihen. Vinkó József cikkével idézzük meg a legendás összejövetelek hangulatát.

A marcipán

Van, ahol elképzelhetetlen a karácsony nélküle, mi egyszerűen csak nagyon szeretjük a mandula és cukor házasságából született ehető gyurmát, azaz a marcipánt. Karácsonykor mi is talán többet találkozunk vele: sok sütemény, no és a legnemesebb szaloncukrok is marcipánnal készülnek.

Rozsólis és roszprádli - mit evett a márciusi forradalmár?

Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves

Márton-nap libája: besúgó és időjós is egyben

Szent Márton meg sem született még, amikor a római ínyenc (a legrégibb fennmaradt szakácskönyvének szerzője) Marcus Gavius Apicius már aszalt fügével, mustos kenyérrel tömte, mézes borral itatta a libákat, hogy májuk zamatosabb és porhanyósabb legyen. A ludak mégsem őt árulták el a gágogásukkal, hanem a jámbor remetét, aki nagy alázatosságában az ólba bújt, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani.

Lencse, borsó, kása, mind Isten áldása!

Tavasszal semmire sem vágyunk jobban, mint a friss ízekre: nyersen is elropogtatjuk a répát, a spenótlevelet, még akkor is, ha eredetileg főzelék- alapanyagnak vásároltuk be a piacon. Mire felnövünk, legtöbbünk megbékél a zöldségekkel, amelyekkel bizony sok gyerek hadilábon áll.

Ezek a YouTube legmenőbb főzős csatornái

Az internet korában nem nehéz főzős tartalmakra bukkanni: bármi is érdekel bennünket, biztos, hogy akad valaki, akinek van róla mondanivalója. Az már nem annyira egyértelmű, hogy a talált tartalom mindig autentikus és megbízható is – így egy ilyen forrás nagy kincs, legyünk akár profik, akár teljesen kezdők.

Vadvacsora az Amadéban

A szarvas és a fácán szabadon sétált az egyik füzesből a másikba, puhafa erdőből a keménybe. „Gyengébb teleken hintésre nem is igen járnak, jobb táplálékot találnak ők a vadonok bogyóiban, s ez adja az igazi jó vadízt a húsnak” – írta egy múlt századbeli vadászlap a csallóközi állatokról.

Tésztafőzés egyszeregy: íme, az olasz séf titkai

A tészta a konyha igazi jolly jokere. Hétről hétre felbukkan a családi asztalon, kevésbé fantáziadús estéken szinte rutinszerűen nyúlunk utána. Sokan mondják, hogy tésztaételt bárki tud készíteni, pedig óriási a különbség az átlagos és egy kitűnően főzött olasz pasta között.

Aranyló boldogság

Tóth Zoltán tegezi méheit. A bábonymegyeri méhész nem akármilyen szakember: előbb filozófiadiplomát szerzett, és csak az egyetem elvégzése után tért vissza a méhek és a mézek birodalmába. Mint mondja, lenne mit tanulnunk az apró rovaroktól.

Guden vitéz borai

Mint valami mese. Több mint egy évtizeddel ezelőtt a paloznaki plébános megkereste Jásdi István borászát, megnézne-e a Slikker-dűlőben egy pusztuló ültetvényt. Molnár Szabolcs csak hümmögött, amikor a csapzott tőkéket nézte. "Adnék hozzá egy legendát is - mondta a pap - egy régi vitézről, meg a szőlőről." Így kezdődött. Ma azt mondják, hogy a csopaki-paloznaki kisbirtok olaszrizlingje a fajta egyik etalonja. Nem csak borokkal lettünk gazdagabbak, de a legrégibb dűlőtörténettel is. Guden vitéz f

Szamos 2.0. Nemzedékváltás a csokibirodalomban

Nem véletlenül lett Today a Szamos Kossuth téri üzletének a neve. A márka eddigi imázsától eltérően trendi reggelikkel, üzleti ebéddel és újhullámos kávéval frissül fel a klasszikus cukrászda, ahol államilag elismert csokimúzeum is helyet kapott.

A torkosságról

Nem tartunk mértéket. Tobzódunk az ételben. Zabálunk. Elképesztő orcátlansággal tudománynak, hihetetlen merészséggel művészetnek nevezzük az evést. Hát nézzetek a szemembe, és mondjátok meg nekem, mi az, hogy gasztronómia?

A Vásárcsarnok

Mint a Pokol hetedik bugyrát, úgy írja le 1821-ben a Duna parti régi pesti piacot, a „jobbágyság vásárát” Schams Ferenc sváb patikus. A baromfipiacon, ahol időjósok rángatják az ember kabátját, átható bűz terjeng, a szűk szekérvárban az embertömeg egymást lökdösi, a libák, kacsák, tyúkok, disznók fülhasogató muzsikájától egymás szavát sem érteni, vagy por marja a szemedet, vagy a csizmád ragad a sárba. Lejjebb, a plébániatemplom felől „émelyítő ételszagot hoz a szél”, piszkos ruházatú, „undorít

Mit ebédelt Kádár János?

"Ott voltam, ahol lennem kellett. / Azt (t)ettem, amit (t)ennem kellett." Kádár sírfelirata a gulyáskommunizmus esszenciája. Gasztropolitika a Kádár-korszakban.

A gomba

A neves gombaszakértő hírében álló Csathó Pál grafikusművésznél jártunk, hogy átéljünk valamit a gombász életérzésből. Mert gombásznak lenni életforma.

Szakácskönyv és reformkori életérzés

„A Czifray” versenykurzus, szakácskönyv, reformkori életérzés. A XIX. század legfontosabb receptgyűjteménye, mely véget vetett a Szakács mesterség könyvecskéje évszázados uralmának. A kalózkiadással együtt – 1816 és 1888 között – kilencszer jelent meg, és ha valaki bizonyítani akarná, hogy a mai magyar konyha (és nyelv) mennyivel szegényesebb, mint a kétszáz évvel ezelőtti, csak szemezgetnie kellene a Czifrayból. Ráadásul ez az első olyan főzőkönyvünk, amelynek szerzőjét ismerjük.

A szilva

A besztercei szilva régi magyar szilvafajta; a valódi vagy hosszú szilvák őse. Első írásos említése 1552-ből való. A régi szakácskönyvek, ha szilvás ételeket említenek, általában a besztercei szilvát értik alatta.

Csicsókás Lajos

Michelin-csillagos séfek szerint addig nem beszélhetünk modern konyháról, amíg minden szakácsnak nincs saját termelője, akiben megbízik, aki a konyhája igénye szerint termel és szállít. Jahni Lászlónak, a balatonszemesi Kistücsök étterem szakácsának szerencséje van. Csapody Balázs tulajdonossal a siófoki piacon találtak egy termelőt, Fodor Lajost.

Megnyitják a visegrádi királyi palota reneszánsz konyháját

A Visegrádi Együttműködés létrejöttének 25. évfordulója alkalmából jubileumi programsorozattal várja vendégeit a XXXII. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok. Az évről-évre 30-50.000 főt megmozgató történelmi fesztivál idejére a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának reneszánsz konyháját is megnyitják, ahol a kísérleti régészet eszköztárának felhasználásával tartanak konyhai műsorokat.

Krúdy: az étvágytalan ember

Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.

Mikszáth: idegen pancsok ejtik hálóba a magyart

„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.

Terülj, terülj, asztalkám!

Mindenki másmilyen hamuban sült pogácsát kap a tarisznyájába, és az sem mindegy, hogy mihez kezd vele. Mit jelképeznek a mesékben az ételek, mire tanítanak a mesék az étkezésen keresztül? Boldizsár Ildikó mesekutató és -terapeuta házikójában jártunk Balatonrendesen.

Csak természetesen - Virágoskút: az ország legnagyobb biogazdasága

Igazi pálforduláson ment keresztül Rózsa Péter, aki a zöldségszövetség öltönyös-nyakkendős elnökeként egykor üldözte a biokertészeket. Ma már darutollas hajdú­sági szalmakalapban, rézgombos posztó­mellényben jár, és napkeltétől napnyug­táig a virágoskúti földeken intézkedik.

Boldogok a borászok!

A felvidéki Kürt már ismert a magyar borrajongók számára. A kis falu nagy titka: hogyan képes néhány borász egy talpalatnyi földön világhírű bort készíteni. És még egy rejtély: hogyan tud Kasnyik Tamás és Gábor testvérharc nélkül irányítani egy pincészetet. A titok nyitja a borász, aki inkább bába, mint alkimista.

Talpalatnyi Toszkána

„A szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek” – Hamvas Béla a Badacsony e különleges tája iránti elragadtatottságában osztozik Török Csaba is. Bár az üzletember megkerülte érte a világot, nem távoli tájakon, hanem a Balaton-felvidéken talált otthonra.

Gasztropap, nem szentfazék!

Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.

Magyarádi virtus

Az év bortermelője díjat a partiumi, ménesi borvidék meghatározó borásza, Balla Géza nyerte el. Az aradi borászt a Ceaușescu-rendszer örökségéről, a borkultúra „újraindításáról” és a megszenvedett ízekről kérdeztük.

Komiszkenyér a kenyér ünnepén

1433-ban a Szentföldről hazatérő burgundiai lovag, Bertrandon de la Brocquiere még arról panaszkodik, hogy a magyarok „kenyér helyett valami lepényfélét esznek, de ennek sincsenek nagyon bőviben”.

Gluténmentes bodag nincs. Farkas Róbert a Budapest Bár vacsoráiról

Gyerekkorában elkísérte az édesapját, hogy meghallgassa, hogyan muzsikál, ilyenkor a New York kávéházban, a Gundelben vagy a Gellért Szállóban vacsorázott. Farkas Róbert, a Budapest Bár zenekar vezetője azóta bejárta a világot – az ázsiai konyha úgy lenyűgözte, hogy Vietnamban és Kambodzsában főzőtanfolyamra is beiratkozott.

„Élem a Kistücsök-életet”

Kiváló minőségű, de közérthető konyhát visz a balatonszemesi Kistücsök. A tulajdonos szerint sokat változott a hazai gasztronómiai kultúra: nem 25 évnyi lemaradást hoztunk be, hanem ötvenet. A Pannon Gasztronómiai Akadémia új elnökével beszélgettünk.

A borász, a szakács meg a sommelier. Szerelemborászat

Tíz évvel ezelőtt a paloznaki plébános megkereste Jásdi István borászát, megnézne-e a Slikker dűlőben egy pusztuló ültetvényt. „Adnék hozzá egy legendát is – mondta a pap – egy régi vitézről, meg a szőlőről.” Így kezdődött.

„Mi is gyümölcsök vagyunk a házban”. Lackfi János író földjén

Vágyakozunk egy kicsit földközelibb életre, ezért is költöztünk egy kétezer négyzetméteres gyümölcsösbe – mondja Lackfi János, aki saját meghatározása szerint író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Zsámbéki házában a nagyobb ünnepekkor hat gyermek és két unoka is az asztal mellé telepedik.

„Mi is gyümölcsök vagyunk a házban”.Lackfi János író földjén

Vágyakozunk egy kicsit földközelibb életre, ezért is költöztünk egy kétezer négyzetméteres gyümölcsösbe – mondja Lackfi János, aki saját meghatározása szerint író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Zsámbéki házában a nagyobb ünnepekkor hat gyermek és két unoka is az asztal mellé telepedik.

Ördögárok szerelmese - Günzer Tamás, a józan borász

Birtokának legjobb borát édesapjáról nevezte el, és a mai napig maga metszi az első ültetvényét. Erdőket irt, helyükre szőlőt telepít, és most már tudja azt is: lesz, aki a nyomába lép. Günzer Tamás villányi gazda a rajongásig szereti a bort, de az üzleti életben megmaradt realistának.

Kecskesajt apátsági fűszerekkel

Szabó Bálint egyike azoknak a lelkes pályaelhagyó értelmiségieknek, akik 180 fokos fordulatot vettek és új életet kezdtek - csatlakozva a többi vidéki gasztroforradalmat kirobbantó városlakóhoz. A tanárból lett gazda a Káli-medence határán, a Nivegy-völgy bejáratánál készíti kecskesajtjait.

Szeretet-Éhség - Bagdy Emőke az étkezés öröméről

Az utóbbi évtized két divatos tudománya: pszichológia és gasztronómia. Bagdy Emőke, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora a modern ember megbomlott lelki és testi egészségéről, az evés stresszoldó hatásáról mesélt lapunknak.

Törékeny egyensúly - Beszélgetés Várszegi Asztrik pannonhalmi főapáttal

Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény

Csak természetesen - Virágoskút: az ország legnagyobb biogazdasága

Igazi pálforduláson ment keresztül Rózsa Péter, aki a zöldségszövetség öltönyös-nyakkendős elnökeként egykor üldözte a biokertészeket. Ma már darutollas hajdú­sági szalmakalapban, rézgombos posztó­mellényben jár, és napkeltétől napnyug­táig a virágoskúti földeken intézkedik.

A Cuki

Pincérnek lenni hálátlan szerep. Az igazi pincnök sohasem sztár. Inkább pszichológus, gyóntatópap, szmokingos napszámos. Vezetéknevén szólít több száz törzsvendéget, ám őt mindenki csak keresztnevén ismeri. Cukiról, a Bock Bisztró főpincéréről se tudja senki, hogy becsületes neve: Erki János.

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem