A hadházi savanyú káposzta
Nem a szőlő a savanyú! A káposzta!
Az albán tengerpartot járva, szinte véletlenül botlottunk bele a környék legkedvesebb családi vendéglőjébe.
A Horhosvölgyi Ökofarm 2024-ben elnyerte a Magyar Konyha Termelői Díját.
Nyitottság, kockázatvállalás, lélekemelő pillanatok egy remek gasztrofesztiválon.
A Magyar Konyha 1990. februári lapszámában közölt anyag alapján.
Decens, sokemeletes francia borbemutató, ropogós belga krumplikalandok és minden az olasz tésztákról
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke biztos a mangalica sikerében.
Idén a gabonaféléké lesz a főszerep, de kóstolható az ország tortája is.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
Ha évente kétszer ennénk birkát, nem is kéne exportálni.
Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus a generációkon átívelő étkezési szokásokról.
A jó kadarka savai és a finom aromatikája átsegít bennünket egy-egy érzékenyebb étel-bor társításon.
A Kistehén Zenekar alapítója, Kollár-Klemencz László mesél természetközeli életmódjukról.
Szeptember végéig még van idő megszervezni az utat.
Balatoni programajánló: Szent György-hegyi kóstoló, badacsonyi brunch, Kékszalag vacsora.
Koncertekkel és borkóstolóval várják a látogatókat a Fülei Bor Napján június 19-én.
Nem flancos, nem könnyű, viszont laktató és házias. Igazi, ízes komfortkonyha.
Ugyan Wales egyelőre nem a whiskyjéről híres, most mégis eredetvédelmet kaphat.
Adorjányi Máriusz megosztotta velünk friss fejlesztésű nyársas fogását.
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
Séfeket és cukrászokat kérdeztünk arról, mi az, ami nem hiányozhat náluk az ünnepi asztalról.
Sok olyan elfogadott bor-étel párosítás létezik, ami felülvizsgálatra szorulna.
A Zichy-wagyu, a lillafüredi pisztráng és a megyaszói mangalica is megkapta a minőségi tanúsító védjegyet.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Noszvajon, a Csendülőben él és dolgozik dr. Csernus Imre pszichiáter.
Szabó Magda inkább az íróasztalt választotta. Minek főzni tudni annak, aki írni tud?
Ellátogattunk a Rákos-tanyára, hogy megnézzük, hogyan készülnek János és Zsuzsa tejtermékei.
Üzbegisztánban a leveseket és a nyársas ételeket is hatalmas tisztelet övezi.
Az csak irodalmi közhely, hogy a girhes költő jobb poéta. Nincs erre semmi bizonyíték.
Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.
Nyitottság, kockázatvállalás, lélekemelő pillanatok egy remek gasztrofesztiválon.
Idén a gabonaféléké lesz a főszerep, de kóstolható az ország tortája is.
Ha évente kétszer ennénk birkát, nem is kéne exportálni.
Balatoni programajánló: Szent György-hegyi kóstoló, badacsonyi brunch, Kékszalag vacsora.
Koncertekkel és borkóstolóval várják a látogatókat a Fülei Bor Napján június 19-én.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
Nem repül a katonai gép. Még tíz napot kell várnunk, mire átrepülhetünk az Antarktiszra. Csalódottan távozunk az INACH (Chilei Antarktiszi Intézet) irodájából. Sokmázsás, kutatófelszerelésekkel tömött csomagjaink házigazdánk előszobájában tornyosulnak, nem akarunk terhére lenni, ezért úgy döntünk, rámelegítünk a ránk váró jégmező-keresztezésekre, és elmegyünk gyalogolni a Torres del Paine Nemzeti Parkba. Ám előtte még eleget teszünk egy hagyományos, patagón bárányparillada-meghívásnak. Lucho bar
Az Atacama-sivatag kisvárosában, Vallenar árnyékolókkal védett játszóterén múlatjuk a forró nyári délutánt. Szép lassúcskán. Furcsa érzésem támad, felnézek a könyvemből. Mintha egy film jelenetébe cseppentem volna: egyre több ember bukkan fel egymás után különböző kocsikat húzva, dobozokat tologatva. Aztán az eddig biciklis pályának nézett placcon víz indul meg a játékokból. Hirtelen mindenki fürdőruhában terem, beindulnak a hangfalak, dübörög a "Sube me la radio" című szám, és 5 perc alatt hata
Rendkívül finom és lehetetlen lemásolni – ez a su filindeu, vagyis isten fonala. Egy tészta, amelyet ezernyi hajszálvékony szálból készítenek Szardínia egy eldugott hegyi városkájában: a titkot ismerő néhány asszony a különleges tésztát bárkinek elkészíti, aki hajlandó egy 30 kilométeres éjszakai gyalogtúrára.
A csokoládétól hallucinálni is lehet, vagy ezen az emberen tényleg felemás cipő van? És miért állnak sírkövek a kertben – vajon az a láma rám akar támadni?
Kassák Lajos önéletrajzi regényében (Egy ember élete) bevallja, hogy Brüsszelben bizony literszám falta a stanicliba csomagolt cincérbogarakat, hogy csillapítsa éhségét. Kassáknak szüksége is volt alternatív fehérjeforrásra, hiszen egy árva peták nélkül gyalogolt el – némi kitérővel – Budapestről Párizsba.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
A napfényes Itáliát nyugodt szívvel nevezhetjük pacalnagyhatalomnak, hiszen aki végiglapoz egy olasz konyháról szóló alapos és átfogó munkát – pl. Váncsa István Lakomájának második kötetét –, az mindjárt konstatálja, hogy a talján tucatnál is több trippát készít: toszkán pacalsaláta, toszkán kenyérleves pacallal és borjúlábbal, toszkán pacalleves, venetói pacalrizottó, piemontei pacalleves, piemontei proletárleves, bolognai pacal, canepinai pacal, korzikai pacal, olivetán pacal, reggiói pacal, s
Budapest nem a kóser ínyencek mennyországa. Aki betartja a vallási előírásokat, az időt és fáradságot nem sajnálva, gyakran külföldről behozott alapélelmiszerekkel kénytelen megoldani a főzést. De mitől is lesz kóser az étel?
Izrael fiatal állam, ezeréves múlttal. Tükrözik ezt a piacok is. Tel-Avivban az Allenby, King George és Carmel sugárutak háromszögében, modern Bauhaus épületek árnyékában húzódik a Carmel piac (héberül: Shuk Ha'Carmel). 1927-ben nyitották meg, és eredetileg terménypiac volt (karmel héberül újbúzát jelent).
Az albán tengerpartot járva, szinte véletlenül botlottunk bele a környék legkedvesebb családi vendéglőjébe.
A Horhosvölgyi Ökofarm 2024-ben elnyerte a Magyar Konyha Termelői Díját.
Decens, sokemeletes francia borbemutató, ropogós belga krumplikalandok és minden az olasz tésztákról
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke biztos a mangalica sikerében.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
Szeptember végéig még van idő megszervezni az utat.
Nem flancos, nem könnyű, viszont laktató és házias. Igazi, ízes komfortkonyha.
Ugyan Wales egyelőre nem a whiskyjéről híres, most mégis eredetvédelmet kaphat.
Séfeket és cukrászokat kérdeztünk arról, mi az, ami nem hiányozhat náluk az ünnepi asztalról.
A Zichy-wagyu, a lillafüredi pisztráng és a megyaszói mangalica is megkapta a minőségi tanúsító védjegyet.
Ellátogattunk a Rákos-tanyára, hogy megnézzük, hogyan készülnek János és Zsuzsa tejtermékei.
Ha a japán gasztronómia szóba kerül, a legtöbben azonnal ecsetelni kezdik, mennyire szeretik – vagy épp ellenkezőleg – a szusit, de ha a felszínt kicsit megkapargatjuk, hamar kiderül, hogy az emberek alig ismerik ezt az ősi konyhát.
Tavasszal zöldbe borulnak és kivirágoznak a legelők, a juhnyájak legnagyobb örömére, hiszen a téli száraz takarmányt felváltja a friss, zsenge csemege. Örömükben mi is osztozhatunk: a tavasszal készülő gomolya vagy túró összehasonlíthatatlanul finomabb és értékesebb, mint amit hónapokkal korábban vásárolhattunk.
A kecsketejből készült termékek reneszánszukat élik, a tudatosan táplálkozók és a különleges ízeket kereső ínyencek egyaránt előszeretettel vásárolják a kecsketejet, illetve a belőle készült sajtokat. A kecske húsa viszont sokkal ritkábban kerül asztalra, mint bégető rokonáé.
Belekóstoltunk a Gourmet Fesztiválba, hogy ajánljunk pár finom falatot és kortyot: Champagne, könnyed francia szendvics, celebspotting, borjúnyelves pájsli, lágy kakastaréj, gyönyörű bélzetű kenyér, unicum-sör, slow stifolder, üzbég plov – a teljesség igénye nélkül.
A sonka mellett a bárány játszik döntő szerepet a húsvéti asztalon. Ő szolgáltatja vasárnap a bibliai hagyományokon alapuló ünnepi pecsenyét. Méghozzá minden formában!
Tizennégy éves koromtól élek kertes házban, de a kerti munka a fűnyírásban merült ki, illetve gondozhattam a család dombos ágyását. A lelkesedésem nem tartott sokáig, elsodortak a bulik, az iskola, később a munka. Amikor egyéves lett a fiam, úgy döntött a család, agyő Budapest, az agglomerációba költöztünk.
Nyúzó Imre pontosan olyan, mintha egy Rejtő Jenő-könyvből lépett volna elő. De centire ilyenek a csapatának tagjai is – a szakács, a felszolgáló, a mosogató –, akikkel birtokba vették a Café Delion Bistro konyháját. „A tulajdonos édesanyja majdnem elájult, amikor meglátott minket, mindenkin van vagy négy méter tetoválás” – nevet Imre, és fülében megcsillan a karika fülbevaló. Na, de amit az asztalra tesz, azzal nem tréfál, tányérjai bármelyik felkapott bisztróban megállnák a helyüket.
Népszerű ember: sorban állás a tejautomatánál és a háziorvosi rendelő előtt is. Édesapja után ő is háziorvos és gazdálkodó lett. Tanyájuk küldetésének a génmegőrzést, mellőzött fajták nevelését tartják.
Borsos Miklós szobrászművész 1980 szeptemberében egy cikket adott az akkori Magyar Konyhának. A gyermekkor ízeiről ritkán olvashatunk szebb írást.
Hiába divatos a mangalica, nehezen talál utat a családok asztalára. Ezen változtatna Dunszt Zsolt és Rose András. A Dunst & Rose név mögött sokan külföldi márkát sejtenek, pedig termékeik egy csongrádi tanyáról kerülnek brit és spanyol luxusáruházak, francia hússzaküzletek polcaira.
Az alföldi bicska legendás: nem csak dolgoztak vele, hanem ezzel is ettek, vagy éppen védekeztek, ha úgy hozta a sors.
Rivalda és konyha. Jókai szerelme, a végzet asszonya hajnalban disznót etetett, kappant kopasztott, kofákkal alkudozott, majd megvizsgálta a piruló kalácsokat, beleszurkált a sistergő hurka-félékbe, kikészítette a derelyesarkantyút, a habszedőt, spékelni tanította a szobalányt. Este Gertrudis királynőnek öltözött, akinek mélyen zengő hangjáról Széchenyi István azt mondta: „A legszebb muzsika, amit hallottam valaha.”
Családias hangulatú pincék, présházak, vendégasztalok, fesztiválok. Mindez Etyek, a borfalu, amely nem csak a borairól híres, hanem sonkájáról, sajtjairól, szörpjeiről és csokoládéjáról is.
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
A mangalica megmentésének 25. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségen a Magyar Konyha Sonkafalatversenyt szervezett négy ismert szakács részvételével.
„Gyermekkori álmom volt ez a vendéglő, és máig szinte felfoghatatlan számomra, hogy mekkora érdeklődést hozott ételeink és kultúránk iránt.” Ez olvasható a békési Kira Vendéglő internetes oldalán. Ásós Géza sosem tanulta azt, amiből él, gyerekkorában egyszerűen csak elleste, magába szívta a főzés tudományát.
Bukolikus miccssütögetés ide vagy oda, Romániában nagyon kevés helyen készítik helyben a miccset. Két vállalat fóliázott nyers miccse uralja a piacot, mindenki ezt veszi, a feketetói árusok is. A vásárban a megfáradt utazó ehet savanyúlevest, azaz csorbát vagy szárított halat, és vihet haza mézet, mézes diót, lekvárokat, gyümölcsöket, juhsajtot, ordát és természetesen pálinkát is.
Volt egy idő, amikor külföldi termékeket kerestünk a boltok polcain. Ma már a magyar termelők portékái után kutatunk. De kiben bízhatunk? Ha kimegyünk a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra, találkozhatunk az ország legjobb sajt, lekvár, füstölt hús, méz vagy éppen szörpkészítőjével.
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Különleges eseményre számíthatnak február 14-én a borrajongók, hiszen a budapesti Millenáris két csarnokában 220 borászat és 30 gasztronómiai kiállító mutatja majd be borait és termékeit!
Az Almáskeresztúron található Kaba Farm alapítása közel tíz évvel ezelőtt kezdődött. A kecskefarmon joghurtot, grillsajtot, krémsajtot, érlelt sajtokat készít a házaspár, szezonban naponta mintegy 100 liter tejet feldolgozva. Lamine és Simone Kaba sikersztorija.
A tarhonya megfejthetetlenül egyszerű étel, de jó. A legnagyobb igazságok a fazékban is egyszerűek. Az evés művészetének evangéliumaiból azonban jóvátehetetlenül hiányzik ez a rusztikus, parasztiánus eledel...
A belga konyha különlegességei mellett a nemzetközi gasztronómia finomságaival is megismerkedhetnek az érdeklődők...
Az ötlet már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani tízet a számtalan remek magyar étek közül. De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, vagy a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc fogásaikat a gyomor szerelmesei?
A Barát-hegyi Sajtmanufaktúra, a debreceni Nárcisz Birtok, a mónosbéli Bükki Sajt, az etyeki Ödön Major és más kézműves sajtműhelyek részvételével rendezik meg a sajtnapokat országszerte.
Itt a nyár, a fesztiválok ideje! Véget ért az iskolaév, a vizsgaidőszak, elkezdődött a nyári szabadságok ideje. Ilyenkor mindenki szeretné kipihenni magát és minél több élményben részt venni. Megkezdődtek országszerte a különböző fesztiválok is, melyek egészen...
A Faluhely major az északi határ felé, Mátranovákon túl, egy különös hangulatú völgyben található. Itt valaha falu volt, paradicsomi kis település, de egy "villámlátogatás" alkalmával a házak a XVIII. században porig égtek. Ma újra lakják. A gazdaságról Földi Gyula mesél.
A Tisza-tó Magyarország rejtett kincse. A kedvesség, romlatlanság jellemzi azokat az általunk - újból - felkeresett helyeket, ahol a két évvel ezelőtti összeállításunkhoz képest mit sem változott a szíves vendéglátás, a kemény munkával megtartott minőség.
A Magyar Konyha a Kossuth Rádióval közösen indul a balatonfüredi Jókai-bableves főzőversenyen. Május 3-án a Koloska völgyben bográcsban elkészítjük Jókai kedvenc levesét.
Van egy különleges magyar juhfajta, amelyről hosszú ideig semmit sem tudtunk. Pontosabban ismét van egy újabb különleges magyar juhfajta, amelyről ma már egyre többet tudunk: a gyimesi racka. Első számú szakértőjének sokan Földi Gyulát tartják.
Kecskemét gasztronómiáját az elmúlt évtizedek, sőt évszázadok határozzák meg. A környékbeli vendéglősök a helyi termelőktől szerzik be a jó minőségű alapanyagokat, kunsági borokat és pálinkákat.
Pénteken a Jókai villában szerzőnk, Saly Noémi Laborfalvi Rózának, Tóth József faszobrász pedig Jókainak öltözve vonult fel a hagyományos svábhegyi szüreten. Jókai felesége a XIX. század elismert színésznője az utókor számára az ideális feleség példaképe volt. Vagy mégsem?
Idén szigorúbb elbírálásban részesültek a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyre pályázó termékek. A nyertesek között a Tokaji Borecet Manufaktúra is megtalálható.
Szerdától vasárnapig tart a nyitva az OMÉK, Magyarország legrangosabb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági és élelmiszeripari seregszemléje.
A Magyar Konyha 1990. februári lapszámában közölt anyag alapján.
Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus a generációkon átívelő étkezési szokásokról.
A jó kadarka savai és a finom aromatikája átsegít bennünket egy-egy érzékenyebb étel-bor társításon.
A Kistehén Zenekar alapítója, Kollár-Klemencz László mesél természetközeli életmódjukról.
Adorjányi Máriusz megosztotta velünk friss fejlesztésű nyársas fogását.
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
Sok olyan elfogadott bor-étel párosítás létezik, ami felülvizsgálatra szorulna.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Noszvajon, a Csendülőben él és dolgozik dr. Csernus Imre pszichiáter.
Szabó Magda inkább az íróasztalt választotta. Minek főzni tudni annak, aki írni tud?
Üzbegisztánban a leveseket és a nyársas ételeket is hatalmas tisztelet övezi.
Az csak irodalmi közhely, hogy a girhes költő jobb poéta. Nincs erre semmi bizonyíték.
Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.
A régi magyar életben keszeg ember nem lehetett alispán - mondja Krúdy. Kár volt világra jönnie. A papok körében kerek cipóhasak divatoztak, az ügyvédek hegyes pocakkal jártak, a kormánypártiak potrohot eresztettek, az ellenzék bendőt nevelt.
„Meg lehet bolondulni, itt minden az evésről szól” – mondja Lajkó Félix.
Az üzbég konyha híres nyársait és egy hazai továbbfejlesztett változatot is bemutatunk, amelyhez a kiindulópontot a közép-ázsiai konyha kultikus alapanyaga, a kurdzsuk adta.
Az üzbég levesek kiadós egytálételek is lehetnek, de ha csak keveset adunk belőlük, éppen kibélelik annyira a gyomrot, hogy utána kedvünk legyen elmélyedni a komolyabb fogásokban is. Próbálja ki ön is a masztavát!
Elfeledett szárnyas a kappan, pedig a régi magyar konyha jól ismeri a húsát. Egy kassai állatorvos úgy döntött, hogy visszaadja a kappanok rangját. A magyar–szlovák határon, Pányok főutcáján vettek egy kis portát, ahol mindenki jól érzi magát. Ők is, meg a kappanok.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
Az Almalomb kulináris kitérő és találkozóhely a Mecsek lábánál. Illés Roland séf viszi konyhát.
Bíró Lajos a magyar gasztronómia egyik leghíresebb és egyben hírhedtebb alakja, a szakmában eltöltött ötven éve alatt pedig igazi fogalommá vált. A Bock Bisztró séfje nemrégiben életműdíjat is kapott. Most családi hagyományokról, remegős csuszáról, halászléről, disznóvágásról mesél.
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
Van, hogy muszáj lefékezni. Száz kanyar után mindig van egy pont, ahol teleszívjuk a tüdőnket, s lenézünk a hegyről: keleten a kék horizont már Magyarország, de lábunk alatt Ausztria zöldell. Stájerország csupán egy kőhajításnyira van, s ma már tényleg elég egy hirtelen ötlet, hogy átugorjunk, felfedezzük, meglessük és eltanuljuk, mit csinálnak jól a szomszédaink a vidéki gasztronómia fellendítésében.
Az alaplé francia neve fond. Pontosabban fond de cuisine, azaz: a főzés alapja. E nélkül színvonalas konyha elképzelhetetlen. Az alaplé ízvilága sokszor az egész étel minőségét meghatározza, sem a víz semleges, sem a leveskockák mesterséges ízével össze nem hasonlítható. Aki marhaalaplé helyett húsleveskockát használ, annak az étele nem marhahús-, hanem jódozottsó-, nátrium-glutamát- és gluténízű lesz.
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
Ázsiai ihletésű bisztrót nyitott a Hold utcai vásárcsarnok felső szintjén Szabó Győző színművész, akinek a vérében van a vendéglátás. Jó társaságba érkezett, a szomszéd séfeket is rabul ejtett a piaci étkezés varázsa.
Felújított templom, takaros plébánia, új közösségi ház, tenisz- és strandröplabdapálya, karám a birkáknak. A biokertészetnek egyelőre még csak a helyét láttuk, amikor egy borongós tavaszi napon Zala megye legnyugatibb pontjára, a határ menti Murakeresztúrra látogattunk.
Régi kérdés, hogy miért francia vagy új-zélandi bárányt eszünk a magyar éttermekben, miközben annyi juh él Magyarországon, hogy jutna bőven, szinte minden konyhába. Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő nemcsak a választ tudja, de azt is, hogyan lehet itthon tartani a bárányokat.
A népmesékben puliszkát eszik a szegény ember, vagy még azt se. A mese végén viszont lakomával ünnepelnek, hiszen mi mással lehetne megörvendeztetni a vendégeket, mint a szívből kínált étellel? Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezt már számtalanszor megtapasztalta.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény
Oppermann Tibor gyerekfejjel hagyta el az országot, majd amikor, harmincnyolc év múltán hazatért, a Zselic vizenyős völgyeiben valósította meg álmát: létrehozta Magyarország egyik legnagyobb bivalyfarmját. A bivalyok völgyében emberi léptékben mérik az időt és az életet.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.