Kipróbáltuk: Marumba
A Dob és a Ping után itt a Marumba.
A Magyar Konyha 1990. februári lapszámában közölt anyag alapján.
Sopronból, Budapestről, Noszvajból és Debrecenből ajánlunk gasztronómiai fesztiválokat.
Csak félig – igazítja útba magával kapcsolatban lapunkat a séf.
Szedhetünk vitaminokat is, de mennyivel jobb heti szinten májat enni...
A Kurca-parti Kendermagos 2022 szeptemberében Magyar Konyha Termelői Díjat kapott.
Fontos, hogy ne a kukában landoljon az előre csomagolt tízórai.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
A történelmi városok és a hegyvidéki táj romantikája mellett erős vonzerőt képvisel a lengyel konyha is.
Wolf András: egy forintot nem tettem volna rá, hogy a rakott krumplit a külföldiek megkóstolják. Tévedtem.
A séf egykori anyacsatornája heteken belül bemutatja az Anthony Bourdainről szóló filmet.
Itt élnek a szomszédban, mégis kevéssé ismerjük szerethető konyhájukat.
27 éve felel az Oscar-gálák fogásaiért, most pedig Budapesten nyitott új éttermet Wolfgang Puck.
Csákvári Péter gasztrofotós megálmodta a Tiny Wasteland-et, parányi senkiföldjét.
Willendorfi Vénusz - a paleolit kor embere nem volt kövér, sőt, éhezett, ezért a kövérség egy vágykép.
Miben a legjobb a konyha nehézsúlyú versenyzője, és mikor válasszunk inkább mást?
A járvány hatására a helyi fogyasztók és az egyszerűbb fogások kerülnek előtérbe.
Átmetróztunk a városon, hogy Bíró Lajos hatalmas rántott húsát otthon is kipróbáljuk.
Az etológusnál még Janka kutyának is van gasztrokultúrája.
Újabb szívünknek kedves „iparág” kezd megerősödni a kényszerű bezárások miatt.
Séfeket és cukrászokat kérdeztünk arról, mi az, ami nem hiányozhat náluk az ünnepi asztalról.
Győrfi Pál mentős szóvivő és híradós sztár egy vadasnak köszönheti az életét.
Összeállították a legnépszerűbb frissensültek tízes toplistáját.
A hosszúra nyúlt szünet után ismét felmerül a kérdés: mi kerüljön az uzsonnás dobozba?
Hogyan lettünk rendes polgári családból ilyen bohém bagázs? - A színészházaspár kulináris kalandjai.
Szulló Szabina, az ország egyik legjobb séfje mesél a gyerekkori ízekről.
Reszkető Tamás néhány ismert fogást készített el egy kicsit másképp, mint ahogy megszoktuk.
Magyarország kedvence a vasárnapi hús, amely a klasszikus étterem étlapjáról nem hiányozhat.
A vasárnapi ebéd kihagyhatatlan eleme a húsleves meg a rántott hús, sőt, az sem baj, ha akad kis savanyúság is, meg valami édes falat a végére. Magyarországról beszélünk? Nem, dehogy: egy csomó japán ugyanerre vágyik tizenkét órakor.
Ha a japán gasztronómia szóba kerül, a legtöbben azonnal ecsetelni kezdik, mennyire szeretik – vagy épp ellenkezőleg – a szusit, de ha a felszínt kicsit megkapargatjuk, hamar kiderül, hogy az emberek alig ismerik ezt az ősi konyhát.
Két falat között kinézni a Országházra, figyelni a turistákat, szemünkkel követni, ahogy elzötyög a villamos – a Wolf Andráshoz kapcsolódó a Séf asztala lánc új taggal bővült, igaz, itt nem a rántott húson, hanem az isteni kenyereken van a hangsúly.
A konyhában nem árt, ha néha könyvet is (elő)veszünk: a minőségi művek kiválasztása azonban egyre több fortélyt igényel. A megkapó borító és a szép fotó csalóka lehet, a tartalmi igényesség megítélése viszont nem könnyű első lapozásra. Mit érdemes kézbe venni?
Elfeledett szárnyas a kappan, pedig a régi magyar konyha jól ismeri a húsát. Egy kassai állatorvos úgy döntött, hogy visszaadja a kappanok rangját. A magyar–szlovák határon, Pányok főutcáján vettek egy kis portát, ahol mindenki jól érzi magát. Ők is, meg a kappanok.
Körülnéztünk az egykori magyar borvidéken, az Eisenbergen: igazán otthonosan érezhettük magunkat, kékfrankost és olaszrizlinget kortyolva a kis pincefalukban, ahonnan a magyar nemesek nevét viselő dűlők közül még a jáki templomra is rálátni.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
A piacok mindig is színterei voltak a jóízű közösségi étkezéseknek. Már az ókori görögök is sokat és jóízűen ettek az Agorán. A korabeli athéniak helytelenítették, ha valaki az Agorán vásárolt étket a piaci séta közben fogyasztotta el. Leülni illendőnek számított, ahogy például a Belvárosi Piacon is az.
Dizájnsütemények, sütikurzus, how-to videók és inspirációgyűjtés. Így néz ki egy főszerkesztő-helyettes hétvégi műszakja, legalábbis Tamás Anitáé, aki szép és finom édességekkel varázsolja szebbé a hétfőket a JOY szerkesztőségében – a kollegák legnagyobb örömére. A hobbicukrász a formabontó, meglepő megoldásokat szereti, de bosszantja, ha az esztétikum az íz rovására megy. Látványos kreációit a közösségi médiában #anitasutott tag alatt találjuk, de ne lepődjünk meg, ha gyümölcsöset nem lelünk a
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
Langer Gábor a Bábel és a Jankovich-kúria után vette át a séfstafétát pár hónapja a Kreinbacher Birtokon, ahol a nemzetközi tapasztalatait is bevetve kíván olyan konyhát felépíteni, amellyel az ország legjobbjai közé kerülhetnek: a Szent Jakab kagyló és a túrógombóc mindenesetre már több, mint ígéret.
A nagymama és a mama főztjéről, az imádott tökfőzelékről, a kenyér iránti rajongásról és a gyerekkori zsiványságokról mesél Wolf András, a Salon étterem séfje. De hogyan került túrós palacsinta a Salon étlapjára?
Mindössze 25 éves, tehetséges, éppen csak elindult a saját, önálló kulináris útján, de New York máris felfigyelt rá. Gyerekkorában magyar nagymamája ételein nőtt fel, később Láng György szakácskönyve vált a bibliájává. Érzi és tudja, hogyan lehet a világ kulináris fővárosában vonzóvá tenni a magyar konyhát.
A séf Vidra Péter – ha van pályaelhagyó és az új álmaiért rengeteget dolgozó ember, akkor ő az.
Az újraterített 67Sigmában jártunk, ahol megtudtuk, hogyan lehet a törzsvendégből étteremtulajdonos, hogyan készül a fledermausból a rántott húsuk, és hogyan lehet udvarolni egy visszaküldött mosatlan tányérral.
A rengeteg kerti és konyhai tapasztalat után nem volt kérdés, hogy a vendéglátás lesz az élete.
Palya Bea énekes, dalszerző és Shenker-Horváth Kinga, az Eisberg dietetikusa két éve találkoztak először egy közös főzésen, amikor mindketten a második gyermekükkel voltak várandósok. Akkor Bea arról kérdezte Kingát a főzésüket követően egy interjúban, miként tudja az étrendjét úgy összeállítani, hogy ne gyarapítsa túlzottan a súlyát a babavárás időszaka alatt, viszont tápláló, egészséges és emellett gyorsan elkészíthető ételeket tudjon az asztalra varázsolni. Azóta mindketten kétgyermekes, ráad
Palágyi Esztert a nyughatatlan tudásszomj, a határozottság és az elhivatottság jellemzi.
Az Oroszlános Borhotel és Étterem séfjével Takács Gáborral beszélgettünk.
Nyúzó Imre pontosan olyan, mintha egy Rejtő Jenő-könyvből lépett volna elő. De centire ilyenek a csapatának tagjai is – a szakács, a felszolgáló, a mosogató –, akikkel birtokba vették a Café Delion Bistro konyháját. „A tulajdonos édesanyja majdnem elájult, amikor meglátott minket, mindenkin van vagy négy méter tetoválás” – nevet Imre, és fülében megcsillan a karika fülbevaló. Na, de amit az asztalra tesz, azzal nem tréfál, tányérjai bármelyik felkapott bisztróban megállnák a helyüket.
Festékecset és fakanál: Kieselbach Tamás műgyűjtő, műkereskedő életében is megfér egymás mellett.
Az Eater, a neves gasztrooldal pénteki cikke a magyar fővárost mutatta be, kiválasztva azokat a vendéglátóhelyeket, amelyeket turistaként szerintük vétek lenne kihagyni.
Hogyan készülnek a magyar Bocuse d’Or versenyzők a torinói döntőre?
Pesti István bitang jó vadasról, szájban olvadó rostélyosról, halomnyi aprósüteményről mesél.
A Kővirág séfjével előnyös közös sítúrán részt venni: a buszban rántott húst és főzési tanácsot osztogat.
Álolasz szépelgés, katasztrofális pizzák, ehetetlen olajok és emészthetetlen hústömegek ellenére Giuseppe Scaricamazza mégis jól érzi magát választott hazájában. A budapesti Buono egyfajta titkos klub, ahol a tagok sorba kilincselnek az áruért, legyen az kezeletlen narancs, frissen préselt olívaolaj, vagy manufakturális tészta. És persze receptért! Mert Giuseppe vevőivel bármikor szívesen főz fejben, akár egy frissen főzött kávé mellett.
Gyerekkorában elkísérte az édesapját, hogy meghallgassa, hogyan muzsikál, ilyenkor a New York kávéházban, a Gundelben vagy a Gellért Szállóban vacsorázott. Farkas Róbert, a Budapest Bár zenekar vezetője azóta bejárta a világot – az ázsiai konyha úgy lenyűgözte, hogy Vietnamban és Kambodzsában főzőtanfolyamra is beiratkozott.
Kockázatos, ha egy vendéglátóhely nem csak azt akarja tudatni magáról, hogy kiváló a konyhája. Szemfényvesztésnek tűnik minden egyéb címke, legyen az a kutyabarát, a mindenmentes, vagy a különleges enteriőr. Mégis, a székesfehérvári Hatpöttyös Étterem egyszerre vendéglátóhely és társadalmi vállalkozás.
Elismerő oklevéllel tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Nyisztor Tinkát, a moldvai magyar közösség kulturális képviselete és a magyar nyelv használatának széleskörű terjesztése és ismertetése érdekében tett példaértékű eredményeiért, fáradhatatlan munkásságáért.
Megérzem leheletét, hallom anyám sikoltását, látom, ahogy átlép fölöttem és fut a kert vége felé.
Bár Csapody Balázs, a szemesi Kistücsök tulajdonosa most nyilván megorrol rám, mert déli meg északi partról beszélek, holott a tó körül szerinte csak régiókban szabad gondolkodni. Mégis azt mondom, az ő szűkebb pátriáját, a boglári, szemesi régiót leszámítva a déli part békésen szunyókál, elaludt még az 1980-as években. A füredi–csopaki borvidék pedig dübörög.
Ízeket, illatokat nehéz felidézni, de a nagymamák, anyák főztje mégis meghatározó élmény.
Kiváló minőségű, de közérthető konyhát visz a balatonszemesi Kistücsök. A tulajdonos szerint sokat változott a hazai gasztronómiai kultúra: nem 25 évnyi lemaradást hoztunk be, hanem ötvenet. A Pannon Gasztronómiai Akadémia új elnökével beszélgettünk.
Mit nekünk pék, ha a hentesnek is lehet kenyere? Az egyben sült, majd szeletelt húskenyér, vagyis németül Leberkäse több, mint egy gyors fogás – egyszerű, mint a német humor, igaz, ebbe bele lehet szeretni.
Ha a cigány konyháról beszélnek, Budai Zsanett és Tonté Barbara annyira egy húron pendülnek, mintha ikrek volnának. Pedig személyiségük igencsak különböző. Egy szociológus és egy külügyi szakértő. A főzés szenvedélye hozta össze őket.
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.
Bodrogi, vagy ismertebb nevén Fűszeres Eszter közel tíz éve írja és szerkeszti Fűszer és Lélek nevű gasztroblogját, e mellett sikeres szakácskönyvíró, lelkes túrázó, gombász, feleség és két gyermek édesanyja. A „Fűszeres” név ugyan véletlenül ragadt rá, de rendkívül találó, a beszélgetés során csak úgy röpködtek a különbőző zöldfűszernevek: kapor, kakukkfű, menta, bazsalikom, petrezselyem, turbolya, zsálya... Lélekből sincs hiány, Eszter a kulinárián keresztül körvbevezeti az olvasóit otthonában
Bécs Sissi lázban ég, a Demel cukrászdában mindenki az ibolyás cukorkákat keresi. Idén lesz a császárné 180. születésnapja, és pezseg az élet a bécsi kávéházakban és éttermekben. A bécsi konyha az egyetlen, melyet egy városról neveztek el. Bár az osztrák főváros kedvenc fogásai más régiók étlapjain is megtalálhatók, a "wienerisch essen" és a Wiener Schnitzel is egyértelművé teszi, hogy a bécsiek elhatárolják magukat az osztrák konyhától. No, de mit is ettek régen Ausztria fővárosában? És ki kész
„Legyél laza, természetes, főzzél egyszerűen, friss alapanyagokból, és ne hagyd, hogy a kiszállítós cégek átverjenek azzal, amit rád melegítenek a mikróban” – Fördős Zé szerint ezt az alapelvet közvetíti Street Kitchen című műsora, a blogja és a könyve is. Történet a semmiből jött srácról, aki menő lett.
Dizájnsütemények, sütikurzus, how-to videók és inspirációgyűjtés. Így néz ki egy főszerkesztő-helyettes hétvégi műszakja, legalábbis Tamás Anitáé, aki szép és finom édességekkel varázsolja szebbé a hétfőket a JOY szerkesztőségében – a kollegák legnagyobb örömére. A hobbicukrász a formabontó, meglepő megoldásokat szereti, de bosszantja, ha az esztétikum az íz rovására megy. Látványos kreációit a közösségi médiában #anitasutott tag alatt találjuk, de ne lepődjünk meg, ha gyümölcsöset nem lelünk a
Emberemlékezet óta – de mióta átkeltek a Vereckei-hágón, azóta bizonyosan – a magyarok számtalan néppel éltek együtt ezen a tájon. Találkoztak itt lakókkal, betelepülőkkel, átmenőkkel, vándorlókkal, mikor hogy fújta-sodorta a történelem szele errefelé az embereket.
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
Megszállottan keresi az ízeket. Több országban dolgozott, éttermet vezetett, tanít, élményvacsorákat rendez.
Tiszta szívvel című filmjét jelölte Magyarország az Oscar-díjra, tévés műsorokat készít és vezet, emellett szárazsütemények népszerűsítésében is szerepet vállal. Szeret főzni, mindene a magyar konyha. Till Attilával jóízűen lehet beszélgetni az evésről.
Esca annyit jelent - étel. A Dohány utcai ESCA családias fine dining.
Vágyakozunk egy kicsit földközelibb életre, ezért is költöztünk egy kétezer négyzetméteres gyümölcsösbe – mondja Lackfi János, aki saját meghatározása szerint író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Zsámbéki házában a nagyobb ünnepekkor hat gyermek és két unoka is az asztal mellé telepedik.
Kedden megkezdődnek a Bocuse d'Or versenyek, Korponai Péter és Mártha Róbert nyerték a desszertversenyt, a Hold utcai piacon megnyílt a szurkolói központ. Folytatásként pedig indul a Gourmet fesztivál a Millenárison.
Mi köti össze három író, Karen Blixen, Émile Zola és John Keats életét és munkásságát? A kávé. A dán írónőről elnevezett emlékházban található Dánia egyik legszebb fekvésű kávézója, a párizsi Stohrer kávéház a franciák egyik legolvasottabb írójának regényét idézi, az angol romantika híres költője pedig a legrégebbi római bohémtanya rendszeres vendége volt.
A reggeli (breakfast) és ebéd (lunch) időbeni találkozásából született brunch kifejezés leginkább a vasárnapokra lett jellemző az elmúlt években: innen is alakult ki a sunday brunch elnevezés. Kezdetben leginkább csak a hotelek éttermeiben lehetett a hét utolsó napján lazulni pezsgővel a kezünkben, de az elmúlt időszakban egyre több étterem is kínál exkluzív vasárnapi ebédeket. Összeszedtük most a legjobbakat.
Kreinbacher József üzletember 2002-ben birtokot alapított Somlón, ültetvényeket vásárolt, szőlőt telepített és elképesztő fejlesztésekbe fogott. A Kreinbacher Birtok mára Magyarország egyik leghaladóbb szellemű borászatává nőtte ki magát, ráadásul a hazai pezsgők frontján is áttörést ért el.
Ázsiai ihletésű bisztrót nyitott a Hold utcai vásárcsarnok felső szintjén Szabó Győző színművész, akinek a vérében van a vendéglátás. Jó társaságba érkezett, a szomszéd séfeket is rabul ejtett a piaci étkezés varázsa.
A népmesékben puliszkát eszik a szegény ember, vagy még azt se. A mese végén viszont lakomával ünnepelnek, hiszen mi mással lehetne megörvendeztetni a vendégeket, mint a szívből kínált étellel? Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezt már számtalanszor megtapasztalta.
Konzerv gulyásleves, porból készült gőzgombóc és fánk. Ismert ízek az osztrák Alpok síparadicsomaiban. Ki gondolná, hogy annak örülünk, ha magyar szakáccsal találkozunk egy hüttében vagy egy panzióban?
Tízévnyi ausztriai munka után tért haza, és a Maligán séfjeként robbant be a köztudatba.
Kíváncsiak voltunk, olvasóink melyik magyar ételt szeretik a legjobban. Meglepő, hogy a töltött káposzta végzett az első helyen? A Magyar Konyha Online és a Facebook oldalunkon feltett kérdésre sok válasz érkezett...
Szombat délelőttönként a Kossuth Rádióban hallható Vinkó József Szellem a fazékból című műsora. A Magyar Konyha főszerkesztője mi másról mesélne, mint a gasztronómiáról, az ételek sava-borsáról. A műsor szerkesztője Gellért Gábor.
A Bujdosó család élete a szőlő körül forog, hiszen mindannyian értenek hozzá. Amíg a nagypapa által kifogott halat sütik, megvitatják, melyik dűlőbe mit érdemes ültetni. Közben fürkészik az eget, alkalmas-e az idő arra, hogy felvonják a vitorlát és vízre szálljanak. Hiába, dél-balatoniak.
A modern gasztronómiát és a könnyű eleganciát ötvöző bisztró stílus megvalósítása volt a cél, amikor 2012-ben megnyitotta kapuit a balatonfüredi Menta Bistro a Silver Udvarban.
Ínycsiklandó történek a Magyar Konyha főszerkesztője, a Heti Válasz gasztronómiai rovatának szerzője, Vinkó József tollából.
Végy két nehézfiút, és alaposan dolgozd össze őket. Ez a recept Békéscsabán bevált: étterem lett belőle.
Nemzedékek nőttek fel a szakácskönyvein - aki "a Horváth Ilonából" tanult főzni, az is. És ez csak egy a számtalan titok közül, ami övezi. Jó házból való úrilány, világcsavargó kalandornő, szegénységet és gazdagságot is stílusosan megélő írófeleség, a hazai gasztronómia nagyasszonya, a Magyar Konyha legendás főszerkesztője: F. Nagy Angéla.
"A főzéshez elsősorban szív kell" - állítja a szigetmonostori Rosinante Fogadó séfje, Gál Zsolt, aki az érdekes ízkombinációkra, a gondosan elkészített kézműves alkotásokra esküszik.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény
Akár a mesében. Mezőcsát felől érkezünk az ároktői révhez. Innen komppal jutunk a Tiszacsegei Halászcsárdához, ahol Duda, a Tisza szerelmese irányítja a konyhát.
Mesebeli környezetben él a Péreli Zsuzsa–Tolcsvay László művészházaspár. A Dunakanyarban lévő „birodalmuk” tündérkert, a virágok, leánderek, napraforgók mellett padlizsánok, mángoldok, paszulyok élvezik a házigazdák gondoskodó szeretetét.
Gondolták volna, hogy virágok sorát esszük meg naponta ebédre? Hogy virág a brokkoli, a karfiol, a szegfűszeg, a snidling és még sorolhatnánk?
Az ország cseresznyéskertjében, Nagykörűn nyitott Suttogó étterem tulajdonosai olyan bensőséges kapcsolatot próbálnak kialakítani vendégeikkel, mint a filmbéli suttogó a lovakkal. Aki ide betér, maga is felpattanhat a két szép kanca, Liza és Dáma nyergébe, miután elfogyasztotta az étterem saját fűszerkertjéből ízesített ebédet.
Ha valahol még ismerik a gyerekkor ízeit, azok a kifőzdék. Igen, a zsírszagú, családias étkezdék, ahol krétával írják a táblára a napi menüt, ahol a piros kockás abroszokon csálé poharak állnak, s még a falakba is beleette magát az édeskés hagymaillat. Tetszik, nem tetszik, lelkünk itt honos. Itt szocializálódtunk.
Göcsejt az Isten jókedvében teremtette. Aztán megfeledkezett róla. Ezt tartják az öregek. Szeptember első heteiben Becsvölgye környékén a férfiak tüzet raknak az aszalókban, és kezdődhet a "szíva", a körte, az alma aszalása, ami aztán egész télre ellátja vitaminnal a göcsejieket. De más csuda dolgokat is rejtenek a környékbeli erdők.
Sopronból, Budapestről, Noszvajból és Debrecenből ajánlunk gasztronómiai fesztiválokat.
A séf egykori anyacsatornája heteken belül bemutatja az Anthony Bourdainről szóló filmet.
Újabb szívünknek kedves „iparág” kezd megerősödni a kényszerű bezárások miatt.
Összeállították a legnépszerűbb frissensültek tízes toplistáját.
Mit nekünk pék, ha a hentesnek is lehet kenyere? Az egyben sült, majd szeletelt húskenyér, vagyis németül Leberkäse több, mint egy gyors fogás – egyszerű, mint a német humor, igaz, ebbe bele lehet szeretni.
Emberemlékezet óta – de mióta átkeltek a Vereckei-hágón, azóta bizonyosan – a magyarok számtalan néppel éltek együtt ezen a tájon. Találkoztak itt lakókkal, betelepülőkkel, átmenőkkel, vándorlókkal, mikor hogy fújta-sodorta a történelem szele errefelé az embereket.
Csak félig – igazítja útba magával kapcsolatban lapunkat a séf.
Szedhetünk vitaminokat is, de mennyivel jobb heti szinten májat enni...
A Kurca-parti Kendermagos 2022 szeptemberében Magyar Konyha Termelői Díjat kapott.
Fontos, hogy ne a kukában landoljon az előre csomagolt tízórai.
Heródes születésnapján Szalome ellejtette hírhedt táncát, és Keresztelő János fejét követelte cserébe.
A történelmi városok és a hegyvidéki táj romantikája mellett erős vonzerőt képvisel a lengyel konyha is.
Itt élnek a szomszédban, mégis kevéssé ismerjük szerethető konyhájukat.
27 éve felel az Oscar-gálák fogásaiért, most pedig Budapesten nyitott új éttermet Wolfgang Puck.
A járvány hatására a helyi fogyasztók és az egyszerűbb fogások kerülnek előtérbe.
Átmetróztunk a városon, hogy Bíró Lajos hatalmas rántott húsát otthon is kipróbáljuk.
Séfeket és cukrászokat kérdeztünk arról, mi az, ami nem hiányozhat náluk az ünnepi asztalról.
Magyarország kedvence a vasárnapi hús, amely a klasszikus étterem étlapjáról nem hiányozhat.
A vasárnapi ebéd kihagyhatatlan eleme a húsleves meg a rántott hús, sőt, az sem baj, ha akad kis savanyúság is, meg valami édes falat a végére. Magyarországról beszélünk? Nem, dehogy: egy csomó japán ugyanerre vágyik tizenkét órakor.
Ha a japán gasztronómia szóba kerül, a legtöbben azonnal ecsetelni kezdik, mennyire szeretik – vagy épp ellenkezőleg – a szusit, de ha a felszínt kicsit megkapargatjuk, hamar kiderül, hogy az emberek alig ismerik ezt az ősi konyhát.
Két falat között kinézni a Országházra, figyelni a turistákat, szemünkkel követni, ahogy elzötyög a villamos – a Wolf Andráshoz kapcsolódó a Séf asztala lánc új taggal bővült, igaz, itt nem a rántott húson, hanem az isteni kenyereken van a hangsúly.
A konyhában nem árt, ha néha könyvet is (elő)veszünk: a minőségi művek kiválasztása azonban egyre több fortélyt igényel. A megkapó borító és a szép fotó csalóka lehet, a tartalmi igényesség megítélése viszont nem könnyű első lapozásra. Mit érdemes kézbe venni?
Körülnéztünk az egykori magyar borvidéken, az Eisenbergen: igazán otthonosan érezhettük magunkat, kékfrankost és olaszrizlinget kortyolva a kis pincefalukban, ahonnan a magyar nemesek nevét viselő dűlők közül még a jáki templomra is rálátni.
A piacok mindig is színterei voltak a jóízű közösségi étkezéseknek. Már az ókori görögök is sokat és jóízűen ettek az Agorán. A korabeli athéniak helytelenítették, ha valaki az Agorán vásárolt étket a piaci séta közben fogyasztotta el. Leülni illendőnek számított, ahogy például a Belvárosi Piacon is az.
Dizájnsütemények, sütikurzus, how-to videók és inspirációgyűjtés. Így néz ki egy főszerkesztő-helyettes hétvégi műszakja, legalábbis Tamás Anitáé, aki szép és finom édességekkel varázsolja szebbé a hétfőket a JOY szerkesztőségében – a kollegák legnagyobb örömére. A hobbicukrász a formabontó, meglepő megoldásokat szereti, de bosszantja, ha az esztétikum az íz rovására megy. Látványos kreációit a közösségi médiában #anitasutott tag alatt találjuk, de ne lepődjünk meg, ha gyümölcsöset nem lelünk a
Langer Gábor a Bábel és a Jankovich-kúria után vette át a séfstafétát pár hónapja a Kreinbacher Birtokon, ahol a nemzetközi tapasztalatait is bevetve kíván olyan konyhát felépíteni, amellyel az ország legjobbjai közé kerülhetnek: a Szent Jakab kagyló és a túrógombóc mindenesetre már több, mint ígéret.
Az újraterített 67Sigmában jártunk, ahol megtudtuk, hogyan lehet a törzsvendégből étteremtulajdonos, hogyan készül a fledermausból a rántott húsuk, és hogyan lehet udvarolni egy visszaküldött mosatlan tányérral.
Palya Bea énekes, dalszerző és Shenker-Horváth Kinga, az Eisberg dietetikusa két éve találkoztak először egy közös főzésen, amikor mindketten a második gyermekükkel voltak várandósok. Akkor Bea arról kérdezte Kingát a főzésüket követően egy interjúban, miként tudja az étrendjét úgy összeállítani, hogy ne gyarapítsa túlzottan a súlyát a babavárás időszaka alatt, viszont tápláló, egészséges és emellett gyorsan elkészíthető ételeket tudjon az asztalra varázsolni. Azóta mindketten kétgyermekes, ráad
Nyúzó Imre pontosan olyan, mintha egy Rejtő Jenő-könyvből lépett volna elő. De centire ilyenek a csapatának tagjai is – a szakács, a felszolgáló, a mosogató –, akikkel birtokba vették a Café Delion Bistro konyháját. „A tulajdonos édesanyja majdnem elájult, amikor meglátott minket, mindenkin van vagy négy méter tetoválás” – nevet Imre, és fülében megcsillan a karika fülbevaló. Na, de amit az asztalra tesz, azzal nem tréfál, tányérjai bármelyik felkapott bisztróban megállnák a helyüket.
Az Eater, a neves gasztrooldal pénteki cikke a magyar fővárost mutatta be, kiválasztva azokat a vendéglátóhelyeket, amelyeket turistaként szerintük vétek lenne kihagyni.
Kockázatos, ha egy vendéglátóhely nem csak azt akarja tudatni magáról, hogy kiváló a konyhája. Szemfényvesztésnek tűnik minden egyéb címke, legyen az a kutyabarát, a mindenmentes, vagy a különleges enteriőr. Mégis, a székesfehérvári Hatpöttyös Étterem egyszerre vendéglátóhely és társadalmi vállalkozás.
Megérzem leheletét, hallom anyám sikoltását, látom, ahogy átlép fölöttem és fut a kert vége felé.
Ha a cigány konyháról beszélnek, Budai Zsanett és Tonté Barbara annyira egy húron pendülnek, mintha ikrek volnának. Pedig személyiségük igencsak különböző. Egy szociológus és egy külügyi szakértő. A főzés szenvedélye hozta össze őket.
A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.
Bécs Sissi lázban ég, a Demel cukrászdában mindenki az ibolyás cukorkákat keresi. Idén lesz a császárné 180. születésnapja, és pezseg az élet a bécsi kávéházakban és éttermekben. A bécsi konyha az egyetlen, melyet egy városról neveztek el. Bár az osztrák főváros kedvenc fogásai más régiók étlapjain is megtalálhatók, a "wienerisch essen" és a Wiener Schnitzel is egyértelművé teszi, hogy a bécsiek elhatárolják magukat az osztrák konyhától. No, de mit is ettek régen Ausztria fővárosában? És ki kész
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
Kedden megkezdődnek a Bocuse d'Or versenyek, Korponai Péter és Mártha Róbert nyerték a desszertversenyt, a Hold utcai piacon megnyílt a szurkolói központ. Folytatásként pedig indul a Gourmet fesztivál a Millenárison.
Mi köti össze három író, Karen Blixen, Émile Zola és John Keats életét és munkásságát? A kávé. A dán írónőről elnevezett emlékházban található Dánia egyik legszebb fekvésű kávézója, a párizsi Stohrer kávéház a franciák egyik legolvasottabb írójának regényét idézi, az angol romantika híres költője pedig a legrégebbi római bohémtanya rendszeres vendége volt.
A reggeli (breakfast) és ebéd (lunch) időbeni találkozásából született brunch kifejezés leginkább a vasárnapokra lett jellemző az elmúlt években: innen is alakult ki a sunday brunch elnevezés. Kezdetben leginkább csak a hotelek éttermeiben lehetett a hét utolsó napján lazulni pezsgővel a kezünkben, de az elmúlt időszakban egyre több étterem is kínál exkluzív vasárnapi ebédeket. Összeszedtük most a legjobbakat.
Kíváncsiak voltunk, olvasóink melyik magyar ételt szeretik a legjobban. Meglepő, hogy a töltött káposzta végzett az első helyen? A Magyar Konyha Online és a Facebook oldalunkon feltett kérdésre sok válasz érkezett...
Szombat délelőttönként a Kossuth Rádióban hallható Vinkó József Szellem a fazékból című műsora. A Magyar Konyha főszerkesztője mi másról mesélne, mint a gasztronómiáról, az ételek sava-borsáról. A műsor szerkesztője Gellért Gábor.
A modern gasztronómiát és a könnyű eleganciát ötvöző bisztró stílus megvalósítása volt a cél, amikor 2012-ben megnyitotta kapuit a balatonfüredi Menta Bistro a Silver Udvarban.
Ínycsiklandó történek a Magyar Konyha főszerkesztője, a Heti Válasz gasztronómiai rovatának szerzője, Vinkó József tollából.
Az ország cseresznyéskertjében, Nagykörűn nyitott Suttogó étterem tulajdonosai olyan bensőséges kapcsolatot próbálnak kialakítani vendégeikkel, mint a filmbéli suttogó a lovakkal. Aki ide betér, maga is felpattanhat a két szép kanca, Liza és Dáma nyergébe, miután elfogyasztotta az étterem saját fűszerkertjéből ízesített ebédet.
Ha valahol még ismerik a gyerekkor ízeit, azok a kifőzdék. Igen, a zsírszagú, családias étkezdék, ahol krétával írják a táblára a napi menüt, ahol a piros kockás abroszokon csálé poharak állnak, s még a falakba is beleette magát az édeskés hagymaillat. Tetszik, nem tetszik, lelkünk itt honos. Itt szocializálódtunk.
Göcsejt az Isten jókedvében teremtette. Aztán megfeledkezett róla. Ezt tartják az öregek. Szeptember első heteiben Becsvölgye környékén a férfiak tüzet raknak az aszalókban, és kezdődhet a "szíva", a körte, az alma aszalása, ami aztán egész télre ellátja vitaminnal a göcsejieket. De más csuda dolgokat is rejtenek a környékbeli erdők.
A Magyar Konyha 1990. februári lapszámában közölt anyag alapján.
Wolf András: egy forintot nem tettem volna rá, hogy a rakott krumplit a külföldiek megkóstolják. Tévedtem.
Csákvári Péter gasztrofotós megálmodta a Tiny Wasteland-et, parányi senkiföldjét.
Willendorfi Vénusz - a paleolit kor embere nem volt kövér, sőt, éhezett, ezért a kövérség egy vágykép.
Miben a legjobb a konyha nehézsúlyú versenyzője, és mikor válasszunk inkább mást?
Az etológusnál még Janka kutyának is van gasztrokultúrája.
Győrfi Pál mentős szóvivő és híradós sztár egy vadasnak köszönheti az életét.
A hosszúra nyúlt szünet után ismét felmerül a kérdés: mi kerüljön az uzsonnás dobozba?
Hogyan lettünk rendes polgári családból ilyen bohém bagázs? - A színészházaspár kulináris kalandjai.
Szulló Szabina, az ország egyik legjobb séfje mesél a gyerekkori ízekről.
Reszkető Tamás néhány ismert fogást készített el egy kicsit másképp, mint ahogy megszoktuk.
Elfeledett szárnyas a kappan, pedig a régi magyar konyha jól ismeri a húsát. Egy kassai állatorvos úgy döntött, hogy visszaadja a kappanok rangját. A magyar–szlovák határon, Pányok főutcáján vettek egy kis portát, ahol mindenki jól érzi magát. Ők is, meg a kappanok.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
A nagymama és a mama főztjéről, az imádott tökfőzelékről, a kenyér iránti rajongásról és a gyerekkori zsiványságokról mesél Wolf András, a Salon étterem séfje. De hogyan került túrós palacsinta a Salon étlapjára?
Mindössze 25 éves, tehetséges, éppen csak elindult a saját, önálló kulináris útján, de New York máris felfigyelt rá. Gyerekkorában magyar nagymamája ételein nőtt fel, később Láng György szakácskönyve vált a bibliájává. Érzi és tudja, hogyan lehet a világ kulináris fővárosában vonzóvá tenni a magyar konyhát.
A séf Vidra Péter – ha van pályaelhagyó és az új álmaiért rengeteget dolgozó ember, akkor ő az.
A rengeteg kerti és konyhai tapasztalat után nem volt kérdés, hogy a vendéglátás lesz az élete.
Palágyi Esztert a nyughatatlan tudásszomj, a határozottság és az elhivatottság jellemzi.
Az Oroszlános Borhotel és Étterem séfjével Takács Gáborral beszélgettünk.
Festékecset és fakanál: Kieselbach Tamás műgyűjtő, műkereskedő életében is megfér egymás mellett.
Hogyan készülnek a magyar Bocuse d’Or versenyzők a torinói döntőre?
Pesti István bitang jó vadasról, szájban olvadó rostélyosról, halomnyi aprósüteményről mesél.
A Kővirág séfjével előnyös közös sítúrán részt venni: a buszban rántott húst és főzési tanácsot osztogat.
Álolasz szépelgés, katasztrofális pizzák, ehetetlen olajok és emészthetetlen hústömegek ellenére Giuseppe Scaricamazza mégis jól érzi magát választott hazájában. A budapesti Buono egyfajta titkos klub, ahol a tagok sorba kilincselnek az áruért, legyen az kezeletlen narancs, frissen préselt olívaolaj, vagy manufakturális tészta. És persze receptért! Mert Giuseppe vevőivel bármikor szívesen főz fejben, akár egy frissen főzött kávé mellett.
Gyerekkorában elkísérte az édesapját, hogy meghallgassa, hogyan muzsikál, ilyenkor a New York kávéházban, a Gundelben vagy a Gellért Szállóban vacsorázott. Farkas Róbert, a Budapest Bár zenekar vezetője azóta bejárta a világot – az ázsiai konyha úgy lenyűgözte, hogy Vietnamban és Kambodzsában főzőtanfolyamra is beiratkozott.
Elismerő oklevéllel tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Nyisztor Tinkát, a moldvai magyar közösség kulturális képviselete és a magyar nyelv használatának széleskörű terjesztése és ismertetése érdekében tett példaértékű eredményeiért, fáradhatatlan munkásságáért.
Bár Csapody Balázs, a szemesi Kistücsök tulajdonosa most nyilván megorrol rám, mert déli meg északi partról beszélek, holott a tó körül szerinte csak régiókban szabad gondolkodni. Mégis azt mondom, az ő szűkebb pátriáját, a boglári, szemesi régiót leszámítva a déli part békésen szunyókál, elaludt még az 1980-as években. A füredi–csopaki borvidék pedig dübörög.
Ízeket, illatokat nehéz felidézni, de a nagymamák, anyák főztje mégis meghatározó élmény.
Kiváló minőségű, de közérthető konyhát visz a balatonszemesi Kistücsök. A tulajdonos szerint sokat változott a hazai gasztronómiai kultúra: nem 25 évnyi lemaradást hoztunk be, hanem ötvenet. A Pannon Gasztronómiai Akadémia új elnökével beszélgettünk.
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
Bodrogi, vagy ismertebb nevén Fűszeres Eszter közel tíz éve írja és szerkeszti Fűszer és Lélek nevű gasztroblogját, e mellett sikeres szakácskönyvíró, lelkes túrázó, gombász, feleség és két gyermek édesanyja. A „Fűszeres” név ugyan véletlenül ragadt rá, de rendkívül találó, a beszélgetés során csak úgy röpködtek a különbőző zöldfűszernevek: kapor, kakukkfű, menta, bazsalikom, petrezselyem, turbolya, zsálya... Lélekből sincs hiány, Eszter a kulinárián keresztül körvbevezeti az olvasóit otthonában
„Legyél laza, természetes, főzzél egyszerűen, friss alapanyagokból, és ne hagyd, hogy a kiszállítós cégek átverjenek azzal, amit rád melegítenek a mikróban” – Fördős Zé szerint ezt az alapelvet közvetíti Street Kitchen című műsora, a blogja és a könyve is. Történet a semmiből jött srácról, aki menő lett.
Dizájnsütemények, sütikurzus, how-to videók és inspirációgyűjtés. Így néz ki egy főszerkesztő-helyettes hétvégi műszakja, legalábbis Tamás Anitáé, aki szép és finom édességekkel varázsolja szebbé a hétfőket a JOY szerkesztőségében – a kollegák legnagyobb örömére. A hobbicukrász a formabontó, meglepő megoldásokat szereti, de bosszantja, ha az esztétikum az íz rovására megy. Látványos kreációit a közösségi médiában #anitasutott tag alatt találjuk, de ne lepődjünk meg, ha gyümölcsöset nem lelünk a
Megszállottan keresi az ízeket. Több országban dolgozott, éttermet vezetett, tanít, élményvacsorákat rendez.
Tiszta szívvel című filmjét jelölte Magyarország az Oscar-díjra, tévés műsorokat készít és vezet, emellett szárazsütemények népszerűsítésében is szerepet vállal. Szeret főzni, mindene a magyar konyha. Till Attilával jóízűen lehet beszélgetni az evésről.
Esca annyit jelent - étel. A Dohány utcai ESCA családias fine dining.
Vágyakozunk egy kicsit földközelibb életre, ezért is költöztünk egy kétezer négyzetméteres gyümölcsösbe – mondja Lackfi János, aki saját meghatározása szerint író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Zsámbéki házában a nagyobb ünnepekkor hat gyermek és két unoka is az asztal mellé telepedik.
Kreinbacher József üzletember 2002-ben birtokot alapított Somlón, ültetvényeket vásárolt, szőlőt telepített és elképesztő fejlesztésekbe fogott. A Kreinbacher Birtok mára Magyarország egyik leghaladóbb szellemű borászatává nőtte ki magát, ráadásul a hazai pezsgők frontján is áttörést ért el.
Ázsiai ihletésű bisztrót nyitott a Hold utcai vásárcsarnok felső szintjén Szabó Győző színművész, akinek a vérében van a vendéglátás. Jó társaságba érkezett, a szomszéd séfeket is rabul ejtett a piaci étkezés varázsa.
A népmesékben puliszkát eszik a szegény ember, vagy még azt se. A mese végén viszont lakomával ünnepelnek, hiszen mi mással lehetne megörvendeztetni a vendégeket, mint a szívből kínált étellel? Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezt már számtalanszor megtapasztalta.
Tízévnyi ausztriai munka után tért haza, és a Maligán séfjeként robbant be a köztudatba.
A Bujdosó család élete a szőlő körül forog, hiszen mindannyian értenek hozzá. Amíg a nagypapa által kifogott halat sütik, megvitatják, melyik dűlőbe mit érdemes ültetni. Közben fürkészik az eget, alkalmas-e az idő arra, hogy felvonják a vitorlát és vízre szálljanak. Hiába, dél-balatoniak.
Végy két nehézfiút, és alaposan dolgozd össze őket. Ez a recept Békéscsabán bevált: étterem lett belőle.
Nemzedékek nőttek fel a szakácskönyvein - aki "a Horváth Ilonából" tanult főzni, az is. És ez csak egy a számtalan titok közül, ami övezi. Jó házból való úrilány, világcsavargó kalandornő, szegénységet és gazdagságot is stílusosan megélő írófeleség, a hazai gasztronómia nagyasszonya, a Magyar Konyha legendás főszerkesztője: F. Nagy Angéla.
"A főzéshez elsősorban szív kell" - állítja a szigetmonostori Rosinante Fogadó séfje, Gál Zsolt, aki az érdekes ízkombinációkra, a gondosan elkészített kézműves alkotásokra esküszik.
Szalay Jeromos a "három dombon" szánkózik, amit egykor Szent Márton hegyének neveztek, csak Kazinczy keresztelte át Pannonhalmának. A bencés szerzetes francia nyelvet és irodalmat tanított a harmincas évek elején. A fotó azt a derűt és bölcsességet tükrözi, ami mindig is jellemezte a testvéreket: az imádkozás mellett a zöldségtermesztésre, a szőlőművelésre, sőt a haltenyésztésre is ők tanították meg Európát. A Pannonhalmi Bencés Apátság most a szabadság mámorát éli: pincészetet, éttermet, növény