Ilyen a tea, ha Magyarországon terem
Vácon terem a magyar tea.
A díj a pannonhalmi Apátsági Pincészet borászánál landolt.
Felpörgették az ételmentést, de nem csak ez az egy jó hírünk van karácsony előtt!
A Horhosvölgyi Ökofarm 2024-ben elnyerte a Magyar Konyha Termelői Díját.
Ha azt mondom Zala, te azt mondod: rétes. Méghozzá „totyogós” túrós.
Hagyományteremtő díjátadóval ünnepelték a fenntartható gasztronómia napját.
Az ételimádó mérnök szerint nem kell félni a robotoktól – a gyorsételek többségét már ma is gépek készítik.
A kutatók által kifejlesztett mesterséges intelligencia állítólag kifejezetten jó kritikus.
Natúr borász a Mátrából, aki megszállottan szereti a sört.
Oscar-gálát követő fogadáson az amerikai színészlegenda volt az első Szántó István asztalánál.
Hazai alapanyagok, fenntarthatók konyhák - díjazták a legjobbakat.
Gábor-Vígh Vanda a debreceni FM90 Campus Rádió szerkesztő-műsorvezetője.
Sok idő és energia a kadarkával komolyan foglalkozni, de megéri.
A rút kiskacsa meséje elevenedik meg a messzi Normandiában.
A mai, plasztikba vákuumozott adagok előtt, egykor még a konyak és a szivar volt az alap.
Megújult, digitális formában a jövő évtől újra elérhető lesz a közismert étkezési juttatás.
A Balaton, a Badacsony és a fenyőarborétum vonzáskörzetében töltésre állíthatjuk a napelemeket.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
A Kistehén Zenekar alapítója, Kollár-Klemencz László mesél természetközeli életmódjukról.
Megjelent a márka kanalazós túródesszertje, naná, hogy muszáj volt kipróbálni.
Koncertekkel és borkóstolóval várják a látogatókat a Fülei Bor Napján június 19-én.
Környezettudatossággal szeretne példát mutatni a hazai étteremlánc.
„Szép a feje, hosszú a törzse, széles a csípője, olyan a testtartása…”
Először másfele kacsintgattam, jobban érdekelt a számítástechnika, de aztán megtalált a szőlő és a bor.
A 50 Best idén a csúcséttermek helyett a gasztronómia jövőjét meghatározó fiatalokra irányítja a figyelmet.
A pásztói Júlia Bio Malom: nem lenne pékforradalom, ha néhány molnár nem készítene békebeli minőségű lisztet.
A Kollázs és a Four Seasons főcukrásza a tökéletes desszertet keresi.
Bezár Moszkva egyik legpatinásabb élelmiszerüzlete.
A pécsdevecseri Wassmann-birtokon és a szentantalfai Dobosi Pincészetben jártunk.
Kinyomjuk, kifacsarjuk, majd kukába kerül - a tubus a valóságon innen, a művészeten túl.
A 3D nyomtatási technológiát felhasználó, spanyol műhús-startup nagy éve lehet az idei.
A sáfrány nem csupán mennyei fűszer, de még orvosságnak is kiváló.
Formanek Ferenc alapító-tulajdonossal beszélgettünk a magyar ecetkultúráról.
A regionalitásról és a palóc ízekről a Bori Mami étterem társtulajdonosával, Sándor Bélával beszélgettünk.
Gulyásék valóban szorgos gazdák, a nulláról kezdték, mindent maguk építettek fel.
Nyolcadik alkalommal szervez Sajtmustrát a Magyar Sajtkészítők Egyesülete.
Tudta, hogy komolyabb szaküzletekben külön változatot árulnak balkezes pincéreknek?
A kutatók szerint kihívás megtanítani egy robotot étel előkészítésére és elkészítésére.
Mindannyian hallottuk már, sőt lehet, hogy használtuk is a "folyékony kenyér" kifejezést. Ennek fordítottja, a "szilárd sör" is hamarosan értelmet nyerhet. Egy fiatal sörkedvelő és a kézműves sörfőzés iránt érdeklődő francia vállalkozónak köszönhetően ugyanis a kenyerünk is lehet ma már blonde, ambrée vagy brune. Ismerkedjünk meg a Maltivor nevű start-up vállalkozással, melynek szlogenje: "Edd meg a söröd!".
Felpörgették az ételmentést, de nem csak ez az egy jó hírünk van karácsony előtt!
Hagyományteremtő díjátadóval ünnepelték a fenntartható gasztronómia napját.
A kutatók által kifejlesztett mesterséges intelligencia állítólag kifejezetten jó kritikus.
Oscar-gálát követő fogadáson az amerikai színészlegenda volt az első Szántó István asztalánál.
Hazai alapanyagok, fenntarthatók konyhák - díjazták a legjobbakat.
Gábor-Vígh Vanda a debreceni FM90 Campus Rádió szerkesztő-műsorvezetője.
Megújult, digitális formában a jövő évtől újra elérhető lesz a közismert étkezési juttatás.
Koncertekkel és borkóstolóval várják a látogatókat a Fülei Bor Napján június 19-én.
Környezettudatossággal szeretne példát mutatni a hazai étteremlánc.
A 50 Best idén a csúcséttermek helyett a gasztronómia jövőjét meghatározó fiatalokra irányítja a figyelmet.
Bezár Moszkva egyik legpatinásabb élelmiszerüzlete.
A 3D nyomtatási technológiát felhasználó, spanyol műhús-startup nagy éve lehet az idei.
Nyolcadik alkalommal szervez Sajtmustrát a Magyar Sajtkészítők Egyesülete.
A kutatók szerint kihívás megtanítani egy robotot étel előkészítésére és elkészítésére.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
Kulináris szempontból nem baj, hogy Dél-Olaszország nem tudott lépést tartani a modernizációval, mert így jobban megmaradtak a hagyományok – véli Luigi Cremona olasz étteremkritikus, aki az Olasz Külkereskedelmi Intézet meghívására érkezett hazánkba tizenöt campaniai, szicíliai, pugliai, calabriai és basilicatai termelő kíséretében.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
Azt, hogy az iparilag pácolt húskészítmények 95 százaléka rákkeltő lehet, negyedszázada többen is megírták. 1992-ben jelent meg például Kölnben az Iß und stirb (Egyél és dögölj meg!) című kötet, amely kimutatja, hogyan alakul át a bélrendszerben és a gyomorban a tartósításhoz használt kálium-nitrát nitritté, illetve nitrózaminná.
A díj a pannonhalmi Apátsági Pincészet borászánál landolt.
A Horhosvölgyi Ökofarm 2024-ben elnyerte a Magyar Konyha Termelői Díját.
Ha azt mondom Zala, te azt mondod: rétes. Méghozzá „totyogós” túrós.
Az ételimádó mérnök szerint nem kell félni a robotoktól – a gyorsételek többségét már ma is gépek készítik.
A rút kiskacsa meséje elevenedik meg a messzi Normandiában.
A mai, plasztikba vákuumozott adagok előtt, egykor még a konyak és a szivar volt az alap.
A Balaton, a Badacsony és a fenyőarborétum vonzáskörzetében töltésre állíthatjuk a napelemeket.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
Megjelent a márka kanalazós túródesszertje, naná, hogy muszáj volt kipróbálni.
„Szép a feje, hosszú a törzse, széles a csípője, olyan a testtartása…”
A pásztói Júlia Bio Malom: nem lenne pékforradalom, ha néhány molnár nem készítene békebeli minőségű lisztet.
Kinyomjuk, kifacsarjuk, majd kukába kerül - a tubus a valóságon innen, a művészeten túl.
A sáfrány nem csupán mennyei fűszer, de még orvosságnak is kiváló.
Formanek Ferenc alapító-tulajdonossal beszélgettünk a magyar ecetkultúráról.
A regionalitásról és a palóc ízekről a Bori Mami étterem társtulajdonosával, Sándor Bélával beszélgettünk.
Gulyásék valóban szorgos gazdák, a nulláról kezdték, mindent maguk építettek fel.
Tudta, hogy komolyabb szaküzletekben külön változatot árulnak balkezes pincéreknek?
Mindannyian hallottuk már, sőt lehet, hogy használtuk is a "folyékony kenyér" kifejezést. Ennek fordítottja, a "szilárd sör" is hamarosan értelmet nyerhet. Egy fiatal sörkedvelő és a kézműves sörfőzés iránt érdeklődő francia vállalkozónak köszönhetően ugyanis a kenyerünk is lehet ma már blonde, ambrée vagy brune. Ismerkedjünk meg a Maltivor nevű start-up vállalkozással, melynek szlogenje: "Edd meg a söröd!".
A töltött sült pulyka egész napos odafigyelést igényel, de pont ez benne a szép – mondja Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete. De mi fán terem a Boxing Day, mi a különbség pudding és puding között, és honnan szerzi a whiskyt a skót Télapó?
A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.
Létezik egy étterem az Őrségben, ahová Rómából is foglalnak asztalt. Talán azért, mert a Pajta Bisztróban harmóniát talál, aki arra jár. A tulajdonos, Kvasznicza Feri vendégszeretete és a séf, Farkas Richárd határozott, ugyanakkor barátságos és nyitott személyisége - meg persze a főztje - önmagában is arra készteti az embert, hogy újra és újra visszatérjen ide.
Idén is több ezer fiatalnak kell döntenie a pályaválasztásról, a továbbtanulásról, akár általános, akár középiskolai tanulmányai vége felé jár. A „mi legyek, ha nagy leszek?” kérdésre természetesen az a helyes válasz, hogy mindenki olyan munkát válasszon, amiben tehetséges, amit szeret, amit örömmel végez – végső soron olyat, amivel boldog lesz. Ez lehet egyetemhez kötött, s lehet sokféle kreatív, ma nagyon keresett és biztos megélhetést nyújtó szakma, hivatás is.
Szigetvár inkább Szulejmán szultánról vagy Zrínyi Miklós csodálatos barokk eposzáról híres, mint a boráról. Hogyan lehet mégis, hogy ez a baranyai kisváros ad otthont hazánk legnagyobb kádárcégének? Az egyik legjelentősebb kádárcégnél jártunk.
Kétféle ember van: aki szereti és aki messziről kerüli a pálinkát. Mindkét típussal megtalálja a közös hangot Bozsik Imre, hiszen ő is csak „felnőtt fejjel”, jóval az egyetem elvégzése után szeretett bele a pálinkába. Akkor viszont annyira elbűvölte a saját magjával készülő szatmári szilva, hogy tulajdonostárs lett egy főzdében, és cége azóta is a legjobb éttermekbe szállítja a Szamosszegi Pálinkaház különlegességeit.
Az év első igazi gyümölcse nemcsak finom, de amikor az eper ellepi a piaci standokat, a citrusféléket is sutba dobhatjuk: náluk is több C-vitamint tartalmaz. De számos más vitamin is található benne, emellett jelentékeny kalcium-, magnézium- és vasforrás.
A sertéshús értéke nem marad el a többi szokásos húsféléétől, ráadásul nagyon ízletes. Persze, nem mindegy, hogy intenzíven hizlalt ipari sertésről, vagy szabadban tartott mangalicáról van-e szó. A házisertés népszerűségéhez nagyban hozzájárult az is, hogy a háznál felnevelt állatot otthon, mészáros nélkül is le tudták vágni és fel tudták dolgozni – ahogy a Tanú című film Dezsőjénél is láttuk.
Békés megyében, Gádoroson, a Jávorcsik családnál jártunk. Házukból finom illat száll kifelé. Szegfűszeges, lekváros, csokoládés, mandulás. Sütiket készítenek, ám nem akármiből. Tönkölyből.
A gyűjtögető életmód a múltunkból fakad, de génjeink a jelenbe is átörökítették. Mivel az evés nemcsak az életben maradás egyik bevált módja, hanem örömforrás is, természetes, hogy sokan tartanak otthon szakácskönyvet.
Dezsény Zoltán és felesége Boros Judit vállalkozásának története: megtudhatják, hogy ennek a két fiatalnak miért ez a 380 fős nógrádi falu, Terény jelenti a világ közepét.
Egy átlagember alig néhány fajtájával találkozik élete során, aki azonban paradicsommal foglalkozik, ahogyan cikkünk két szereplője, Király Zoltán és Kósa István, nem győz betelni a kínálat sokféleségével.
Őstermelők, sajtműhelyek, biokertek gazdái gyűltek össze a BGF aulájában, hogy bemutassák termékeiket az érdeklődőknek, többek között szakácsoknak. Mikrozöldségek, levélzöldségek, sajtok, lekvárok, mangalicasonka
A mangalica története mesébe illő. Hogy hogyan lett világhírű a magyar sertés, azt jól mutatja, hogy tizedik alkalommal rendezik meg a Szabadság téren a mangalica termékek vásárát. Ilyenkor érdemes visszaemlékezni, hogyan is indult a mangalica legújabb kori története:
Tavaly őszi számunkban bemutattuk a Magyar Konyha kedvenc húsboltjait, ahol a legjobb marha, disznó, bárány és csirke kapható. Azóta sokat változott a "húspiac". TOP 10 hentes újragondolva.
Tokaji muskotályból, furmintból és aszúból készítik a Tokaji Borecet Manufaktúrában, Bodrogkeresztúron a borcetet.
A neves gombaszakértő hírében álló Csathó Pál grafikusművésznél jártunk, hogy átéljünk valamit a gombász életérzésből. Mert gombásznak lenni életforma.
Éppen itt volt az ideje északkeleti irányban is kitolni az ínyenc Budapest határait. Aki ezidáig csak az Olimpiáig merészkedett "kifele", most hajtson csak nem sokkal tovább, és keresse a Kert Bisztrót a Thököly úton. A modern, visszafogott porta egy menő belteret, ez pedig egy barátságos belső kertet takar.
A SIRHA kiállításon lehetett látni Vargáné Orbán Anikó cukormázból készült mesebeli kastélyát, hihetetlen részletességű, igazi kézműves alkotást. A mézeskalácskészítővel Kovács Zsigmond készített interjút.
Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.
A Dining Guide díjkiosztóján Balogh-Nagy Erzsébet, Sándor Tamás és Szabó György vehette át a Magyar Konyha Termelői Díjat. Az év étterme az Onyx lett, különdíjat kapott Széll Tamás, Palágyi Eszter, Sárközi Ákos, Fehér Gábor, Kövér Gergely, az Év Street Food Díját pedig a PolaPola nyerte el.
Napjainkban divat forradalomról beszélni a gasztronómia és az élelmiszeripar területén, s ez mára elérte a kézműves söröket is. Hazánkban a közelmúlt gyakran ismételt és talán még mindig eldöntendő kérdése, hogy mit is nevezhetünk kézművesnek – de vajon azt tudjuk, hogy mi a sör? És hogy mitől lesz a sör kézműves?
Vendéglők, bisztrók, termelői piacok. Lángossütő, csokoládé, ínyencbolt. Nem is gondolnánk, milyen kincseket találunk Szentendre és Nagymaros környékén.
A szabadságharcunkat leverő osztrákok sörrel koccintottak az aradi vértanúk kivégzésekor. Egy legenda, aminek ma már tudjuk, hogy semmi történelmi alapja, és valószínűleg a korabeli boros lobbi számlájára írható az elterjesztése. Mégis vajon milyen sör lehetett akkoriban a korsókban? A Szent András Sörfőzde új különlegességével éppen a Monarchia korának ízeit szeretné felidézni.
Mintha egész étkezési kultúránk megfeledkezett volna a vadon élő szárnyasokról. A fácán sem mindennapos vendég, pedig a levese gyógyír.
Az Almáskeresztúron található Kaba Farm alapítása közel tíz évvel ezelőtt kezdődött. A kecskefarmon joghurtot, grillsajtot, krémsajtot, érlelt sajtokat készít a házaspár, szezonban naponta mintegy 100 liter tejet feldolgozva. Lamine és Simone Kaba sikersztorija.
Holland vidéki életet álmodott magának és családjának Felcsútra Szelényi Katalin. A vegyészmérnökből lett sajtmester. Az ő kecskesajtjait használja a Gerbeaud és a Villa Bagatelle konyhája is. Anya és lánya, Katalin és Dóri elmeséli az André kecskesajt-manufaktúra történetét.
Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral! - még ma is fújjuk az egykori reklámverset. A Váncza József által összeállított és illusztrált süteményes könyv mesébe illő módon új életre kelt.
A Bárány család száz éve foglalkozik baromfitenyésztéssel. A Master Good Kft. ügyvezető igazgatója, ifj. Bárány László nemrég vette át az Év Fiatal Menedzsere 2012. címet. A kisvárdai cég azóta az Aranyszalag minőségi tanúsítványt is megkapta. Interjú ifj. Bárány Lászlóval.
Francia mintára szerveződnek országszerte egyre-másra a zöldségközösségek. Néhány tucat család támogatási szerződést köt egy közeli gazdával - általában egy évre. A zöldségközösségek tagjai viselik a gazdaság kockázatait, cserébe...
A máknövény (Papaver somniferum) legalább hatezer éve ismert. Valószínűleg a mediterrán térség nyugati feléből vagy Nyugat-Ázsiából származik. Krisztus előtt 1500-ban Egyiptomban és a minószi civilizációban is ismerték. Az ókori görögök mékon névvel illették a sokféleképp felhasznált, kék és fehér magvú növényt.
Natúr borász a Mátrából, aki megszállottan szereti a sört.
Sok idő és energia a kadarkával komolyan foglalkozni, de megéri.
A Kistehén Zenekar alapítója, Kollár-Klemencz László mesél természetközeli életmódjukról.
Először másfele kacsintgattam, jobban érdekelt a számítástechnika, de aztán megtalált a szőlő és a bor.
A Kollázs és a Four Seasons főcukrásza a tökéletes desszertet keresi.
A pécsdevecseri Wassmann-birtokon és a szentantalfai Dobosi Pincészetben jártunk.
Az elbűvölő Dőry-kastélyból borászatot építő Béres István az IT-szektorból érkezett a pincébe, ahol igyekszik minőségbiztosítással foglalkozni: vagyis kóstolni. A szekszárdi Szent Gaál Kastély és Borház tulajdonosaként a borkészítést Posevitz Ilonára bízza, az árazást pedig édesapja egy mondatára alapozza. Egy ember, aki tudja, hogyan akar meghalni.
Igazi pálforduláson ment keresztül Rózsa Péter, aki a zöldségszövetség öltönyös-nyakkendős elnökeként egykor üldözte a biokertészeket. Ma már darutollas hajdúsági szalmakalapban, rézgombos posztómellényben jár, és napkeltétől napnyugtáig a virágoskúti földeken intézkedik.
Irigylésre méltó ember. Borbírálatai miatt több pincészetből kitiltották. Hosszú utat tett meg addig, amíg elnyerte a Borászok Barátja címet. Mindig a saját útját járta, elképzeléseihez hű maradt. Így lett bölcsészből közgazdászhallgató, tőzsdei szakíróból borkritikus, újságíróból Tokaj-Hegyalján kecskéket terelgető, szőlőt gondozó borász.
Gilvesy Róbertnél jártunk Hegymagason.
Első magyar borászként került fel Porta#2 nevű házasításával a világ egyik legjobb éttermeként ünnepelt dán Noma borlapjára. A felvidéki Sütő Zsolt - Strekov 1075 - borászatában jártunk.
Várvizi Péter a magyar gasztronómia híresen precíz séfje, aki a magyar vidék szerelmese.
A fűszeres-olajos lében úszó sajt ideális kísérő a sör mellé – mivel nyáron aránylag sok sör fogy, érdemes most megosztani a legendás cseh kocsmai étel, a nakladaný hermelín egyik lehetséges elkészítési módját.
A legrégebbi Champagne-ház ifjú borásza, Louise Bryden egyfajta edzőként látja a munkáját: kis mikroorganizmusoknak segít, hogy kihozzák magukból a legtöbbet. A hazai pezsgőkről és a legmodernebb technológiákról is kérdeztük interjúnkban.
Laurent Comas a Pajzos Pincészet ügyvezetőjeként újra visszatérne a magyar piacra a borászat tételeivel.
A Lellei Konyakmeggy az elmúlt öt-hat évben kezdte el – kiváló minőségű alapanyagokból és szinte muzeális módszerrel – gyártani a kézműves bonbonokat. Megnéztük, hogyan készülnek az egyenként aranypapírba csomagolt finomságok.
Az év bortermelője díjat a partiumi, ménesi borvidék meghatározó borásza, Balla Géza nyerte el. Az aradi borászt a Ceaușescu-rendszer örökségéről, a borkultúra „újraindításáról” és a megszenvedett ízekről kérdeztük.
A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani – mindez hatott az otthon főzésre is, divat lett a piacolás, a szezonális alapanyagok és az ősi gabonák újra felfedezése, a fermentálás és a házi sous vide. A cukrászat újhulláma körül már nagyobb a homály: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, és miben áll a korszerű cukrászat lényege?
Baj-e, ha egy termelői piac inkább kirakatként vagy turistamágnesként működik, ahol egy idő után mindenki sütiárussá (is) válik? Nagyvárosi fiatalok próbálják új pályára állítani a mezőgazdaságot, mert rájöttek, hogy városnak és vidékének egy a sorsa. Bertényi Gáborral beszélgettünk.
A Káli-medence eddig is az ország egyik minőségi vendéglátásban leginkább dúskáló területének számított. És már a jó fagylalt sem hiányzik, hála egy szoftverfejlesztő villamosmérnöknek és egy ruhatervezőnek.
A kérdés, hogy mennyit megyünk vissza az időben – ha eléggé hátra tekintünk, azt látjuk, hogy az igazi jó fagylalt bizony tényleg pont úgy készül, mint mondjuk száz éve, a különbség a gépekben, a precíz tudásban és az új ízkombinációkban van.
A Rex Ketchup története olyan, mintha Rejtő Jenő találta volna ki. Van benne kártyázó, aranyéletet élő ifjú, emlékiratokban megőrzött recept, ikonikus, hatszögletű üveg. És van finom paradicsommártás, ami ma újra kapható.
Klasszikus magyaros párosítással: olaszrizlinggel és kékfrankossal éri el sikereit Karner Gábor, akinek birtokvöröse 2016-ban bekerült a Nemzeti Borkiválóság Program legjobb nyolc tétele közé. A világ kinyílt előtte: mesébe illő történet a zsebkendőnyi mátrai ültetvényről a Michelin-csillagos éttermekig.
Csak egy háromnapos kirándulást terveztek, de egy pécsdevecseri ház és egy villányi pince tulajdonosaiként távoztak. Megküzdöttek a magyar bürokrácia útvesztőjével, elsajátították a nyelvet és megtanultak magyar fejjel gondolkozni.
Magyaros konyha és monarchikus hangulat jellemzi a soproni Erhardt családi éttermet.
Villány elmúlt évtizedeiről, és egy kis présházról mesélt a két borász. Boroktól a kifinomult csúcstételekig sok címkén találkozhatunk a villányi család nevével.
Amikor Hegymagason a Szászi pincészet teraszáról körbenézek, Tündérországot látom Szigliget, Tördemic és Badacsony tanúhegyeivel. Úgy, ahogy Eötvös Károly megírta.
Útjavítások között kanyargunk Bajától Borota felé, de legalább bámészkodhatunk. A vastag bácskai föld hirtelen tavaszodik, éled, traktorok tűnnek fel és el a látóhatáron. Ahogy Koch Csaba pincészete felé fordulunk, egyre több gyümölcsös, szőlő tűnik fel. Aztán a faluba vezető út sarkán épp csak túl, ott a tavalyi Év Pincészete.
Franciaországban tanulta a mesterséget. Több évet dolgozott Michelin-csillagos éttermekben.
Bolyki János egri borász borai egy pincévé alakított tufabánya mélyén készülnek.
Régi kérdés, hogy miért francia vagy új-zélandi bárányt eszünk a magyar éttermekben, miközben annyi juh él Magyarországon, hogy jutna bőven, szinte minden konyhába. Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő nemcsak a választ tudja, de azt is, hogyan lehet itthon tartani a bárányokat.
Ha másért nem, a rozé kvázi hungarikummá fejlesztéséért is járna kitüntetés Dúzsi Tamásnak. Persze a férfias vörösökkel is érdemes barátkozni, főleg, ha mellé némi költészet is jut a pincében. Aztán a borász példáját követve biciklire ülni, feltekerni mondjuk a Görögszóra és elnézni a távolba, túl a Dunán.
Bakó Ambrus nem tudta pontosan mi és miért, csak azt, hogy mágnesként vonzza valami a Badacsonyhoz. Azzal a hittel indult, ha természetes módon készíti a bort, ha túlzott mértékben nem avatkozik bele a folyamatokba, akkor jó bor születik. Ambrus számára a borászat az önkifejezés eszköze.
Hogy tudja egy külföldi séf éveken át a top 10-ben tartani az éttermét Magyarországon?
Mátyás király kedvenc csemegéje volt a kucsmagomba, az ínyencségnek ma is örülnek a piacokon. Hogy mi munka van egy jó gombaleves mögött, azt csak azok tudják, akik már hajnalban elindulnak az erdőbe. Ahogy azt az aggteleki Koltay házaspár is teszi.
Különös dolgok is megesnek olykor Gryllus Vilmos Balaton-felvidéki birtokán, a vén diófa alatt. Évről évre itt jön össze a nagycsalád, a családi összejövetelek főszakácsa Vilmos, fő kóstolómestere a bátyja, Dániel. Interjú a zenész testvérpárral.
A mustár amellett, hogy különleges csemege, tisztító hatása révén az egészségünket is javíthatja. Nagykanizsán a Ghaurved mustárüzem termékeinek minőségét a gondosan válogatott alapanyag és a több száz éve kipróbált erdélyi receptúra garantálja.
Számos hangszeren játszanak. Többek között sonkán. Sarlós (Papas) Péter kedvenc hegedűje a Jamón Ibérico de Bellota. Bereznay Tamás séf a pácolt, hidegen füstölt magyar parasztsonkára esküszik.
Mircz Nárcisz sajtmesternek vallja magát. Állandó kínálatában tizennégy különböző sajt szerepel, amelyeket a Debrecen tőszomszédságában lévő házi műhelyében készít.
2011- ben Kaló Imrét választotta a Borászok borászának a Vinum Praemium által jelölt ötven borászból álló kuratórium. A Szomolyán élő erdész kitartó munkájával, sajátos zamatú és ízvilágú boraival vívta ki a rangos elismerést. Borfilozófusnak is tartják, aki nem csupán készíti a bort, de úgy mesél róla, mint az élet italáról.
Igazi pálforduláson ment keresztül Rózsa Péter, aki a zöldségszövetség öltönyös-nyakkendős elnökeként egykor üldözte a biokertészeket. Ma már darutollas hajdúsági szalmakalapban, rézgombos posztómellényben jár, és napkeltétől napnyugtáig a virágoskúti földeken intézkedik.