Nyit a Time Out Market Budapest!
A legkiemelkedőbb hazai séfek és vendéglátók fordulnak meg a Blaha Lujza téren!
A legkiemelkedőbb hazai séfek és vendéglátók fordulnak meg a Blaha Lujza téren!
Évszázadok óta itt vannak velünk, ám egy időben boszorkánynak bélyegezték, aki ilyet készített.
A gasztronómia szerelmesei most a Parajd sóbányában gyülekeznek.
Ünnepekről, éneklésől, főzésről és gyerekekről beszélgettünk.
Nemcsak az egyik legszebb, de finom is a debreceni karácsonyi vásár.
A díj átadására a Stílusos Vidéki Éttermiség tatai rendezvényén került sor.
Idén a gabonaféléké lesz a főszerep, de kóstolható az ország tortája is.
A Magyar Pékszövetség hagyományaihoz híven, tizenegyedik alkalommal rendezte meg Kenyérversenyét.
Nem túl kirívó ízüknek és lágy textúrájuknak köszönhetően könnyen idomulnak bármilyen ételhez.
Interkontinentális utazás a fekete csirkével: így készítik a tamilok.
Ha évente kétszer ennénk birkát, nem is kéne exportálni.
Az evés, a főzés általában mellékes dolog a filmekben, pedig ha jól csinálják, érdekes is lehet.
Egyre nehezebb átlátni a magyar sörpiacot, de megpróbáljuk kibogozni a kraft-szálakat.
A jó kadarka savai és a finom aromatikája átsegít bennünket egy-egy érzékenyebb étel-bor társításon.
Mi lett volna a menü, ha a mai karácsonyoknak megfelelően ünneplik Jézus születésnapját?
A cidernek a szőlőborhoz hasonlóan van finomsága, komplexitása, mélysége.
Az ötnapos fesztivál középpontjában a népművészet és a néphagyományok állnak.
Sok az előítélet a feldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban, pedig nem feltétlenül ördögtől valók.
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
A pásztói Júlia Bio Malom: nem lenne pékforradalom, ha néhány molnár nem készítene békebeli minőségű lisztet.
Adalékmentes, helyi termelőtől származik és percek alatt pompás ebéd készülhet belőle.
Az érdi házi-sörfőző receptje alapján készült az új Soproni Óvatos Duhaj.
Valentin-nap Párizsban: szállodai luxusrandevú, gyertyafényes vacsora otthon és sok sütemény.
Síelni idén nem nagyon mehetünk, de a kiadós sajtvacsorákról nem kell lemondanunk.
A visszahívás a 100 grammos kiszerelésű, 2021. január 31-i minőségmegőrzési idejű termékeket érinti.
Most már egyértelmű, hogy a következő hetekben a hazai vendéglátás egy dologban bízhat.
Szabó Magda inkább az íróasztalt választotta. Minek főzni tudni annak, aki írni tud?
Tudta, hogy komolyabb szaküzletekben külön változatot árulnak balkezes pincéreknek?
Egy brit háziasszony különös „kihívás” elé állította magát és családját.
A legkiemelkedőbb hazai séfek és vendéglátók fordulnak meg a Blaha Lujza téren!
A gasztronómia szerelmesei most a Parajd sóbányában gyülekeznek.
Nemcsak az egyik legszebb, de finom is a debreceni karácsonyi vásár.
A díj átadására a Stílusos Vidéki Éttermiség tatai rendezvényén került sor.
Idén a gabonaféléké lesz a főszerep, de kóstolható az ország tortája is.
A Magyar Pékszövetség hagyományaihoz híven, tizenegyedik alkalommal rendezte meg Kenyérversenyét.
Ha évente kétszer ennénk birkát, nem is kéne exportálni.
Az ötnapos fesztivál középpontjában a népművészet és a néphagyományok állnak.
Adalékmentes, helyi termelőtől származik és percek alatt pompás ebéd készülhet belőle.
A visszahívás a 100 grammos kiszerelésű, 2021. január 31-i minőségmegőrzési idejű termékeket érinti.
A zirci szerzetesek után a pannonhalmiak is sörfőzdét nyitottak.
Egy brit háziasszony különös „kihívás” elé állította magát és családját.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Nem repül a katonai gép. Még tíz napot kell várnunk, mire átrepülhetünk az Antarktiszra. Csalódottan távozunk az INACH (Chilei Antarktiszi Intézet) irodájából. Sokmázsás, kutatófelszerelésekkel tömött csomagjaink házigazdánk előszobájában tornyosulnak, nem akarunk terhére lenni, ezért úgy döntünk, rámelegítünk a ránk váró jégmező-keresztezésekre, és elmegyünk gyalogolni a Torres del Paine Nemzeti Parkba. Ám előtte még eleget teszünk egy hagyományos, patagón bárányparillada-meghívásnak. Lucho bar
Ez nem a bikák hete. Az ütlegektől, a több napos éheztetéstől, szállítástól megviselt „toro bravok” ingerültek, kiszámíthatatlanok. Amikor július hetedikén reggel nyolc órakor eldördül az első petárda (chupinazo), felcsapódik a karám ajtaja, s feltárul az öklelésre idomított hatszáz kilós „harci” bikák előtt a Santo Domingo utca emelkedő kövezete, az állatok egy pillanatra visszahőkölnek.
Föníciai, római, arab befolyás, a mesés India és Kína fűszerei, a brazil őserdők terményei mind szerepelnek a lisszaboni konyha alapanyagai között. A legfinomabb fogások mégis az óceán mélyéről érkeznek. Nincs még egy nép, amelyik ennyi halat enne Európában, és kevés az olyan város, ahol a korszerű, modern konyha ilyen könnyen a mindennapok része lett.
Emberemlékezet óta – de mióta átkeltek a Vereckei-hágón, azóta bizonyosan – a magyarok számtalan néppel éltek együtt ezen a tájon. Találkoztak itt lakókkal, betelepülőkkel, átmenőkkel, vándorlókkal, mikor hogy fújta-sodorta a történelem szele errefelé az embereket.
Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.
Évszázadok óta itt vannak velünk, ám egy időben boszorkánynak bélyegezték, aki ilyet készített.
Nem túl kirívó ízüknek és lágy textúrájuknak köszönhetően könnyen idomulnak bármilyen ételhez.
Interkontinentális utazás a fekete csirkével: így készítik a tamilok.
Az evés, a főzés általában mellékes dolog a filmekben, pedig ha jól csinálják, érdekes is lehet.
Egyre nehezebb átlátni a magyar sörpiacot, de megpróbáljuk kibogozni a kraft-szálakat.
Mi lett volna a menü, ha a mai karácsonyoknak megfelelően ünneplik Jézus születésnapját?
A cidernek a szőlőborhoz hasonlóan van finomsága, komplexitása, mélysége.
Sok az előítélet a feldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban, pedig nem feltétlenül ördögtől valók.
A pásztói Júlia Bio Malom: nem lenne pékforradalom, ha néhány molnár nem készítene békebeli minőségű lisztet.
Az érdi házi-sörfőző receptje alapján készült az új Soproni Óvatos Duhaj.
Valentin-nap Párizsban: szállodai luxusrandevú, gyertyafényes vacsora otthon és sok sütemény.
Síelni idén nem nagyon mehetünk, de a kiadós sajtvacsorákról nem kell lemondanunk.
Most már egyértelmű, hogy a következő hetekben a hazai vendéglátás egy dologban bízhat.
Tudta, hogy komolyabb szaküzletekben külön változatot árulnak balkezes pincéreknek?
Egy brit háziasszony különös „kihívás” elé állította magát és családját.
Hol lehet jó lekvárt kapni, hova érdemes friss sajtért benézni, hol várnak ránk egyéb programok?
A tavasz egyik első csemegéje az erdők alján és a piacokon márciusban, áprilisban megjelenő medvehagyma. A hosszúkás, zöld levelek nemcsak finomak, de kifejezetten jólesnek a téli hurkák, kolbászok és társaik után.
Tavasszal zöldbe borulnak és kivirágoznak a legelők, a juhnyájak legnagyobb örömére, hiszen a téli száraz takarmányt felváltja a friss, zsenge csemege. Örömükben mi is osztozhatunk: a tavasszal készülő gomolya vagy túró összehasonlíthatatlanul finomabb és értékesebb, mint amit hónapokkal korábban vásárolhattunk.
Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.
A szigorúan hagyományos gulyásfőzés technológiája az, ahogy a gulyások főzték, ezért gulyás a neve. A bográcsba egyszerre bele kell tenni a húst és a hagymát, hidegen hozzátenni a szükséges mennyiségű vizet, s feltenni a tűzre. - írta Erdei Ferenc a Néprajzi ínyesmesterség című könyvében.
Nagyon lassan érkezik a tavasz és sajnos még hónapokat kell várnunk az ízletes magyar gyümölcsökre. Szerencse, hogy ma már jó minőségű, érett trópusi gyümölcsök is kaphatók itthon. Ilyen az ananász, amely többnyire konzerv vagy gyümölcslé formájában kerül a boltok polcaira.
A különféle sajtok a legsokoldalúbban használt alapanyagok közé tartoznak: leves, saláta, főétel vagy desszert egyaránt készülhet belőlük, nem is beszélve a csak úgy, magában fogyasztott jóféle sajt által okozott örömről.
A kecsketejből készült termékek reneszánszukat élik, a tudatosan táplálkozók és a különleges ízeket kereső ínyencek egyaránt előszeretettel vásárolják a kecsketejet, illetve a belőle készült sajtokat. A kecske húsa viszont sokkal ritkábban kerül asztalra, mint bégető rokonáé.
Az ételekben a nagyvilág nemzetközi konyhája keveredik a hagyományos hazai fogásokkal, az étterembelsőben pedig a nagymama vitrinje a magyar retróval – változatos, jól érthető és otthonos a Mátka a Gozsdu udvarban.
Mostanában sorra nyílnak az elegáns éttermek Budapesten, még szerencse, hogy más-más koncepcióval és nem csak a külföldi turistákat szeretnék becsábítani. A Hercegprímás utcában a díjnyertes Aria hotel földszintjén és teraszán megnyílt Liszt étteremben az ételek a zenéhez kapcsolódnak, Prelude, Symphony és Concerto név alatt.
Nem sok embert hallottam áradozni arról, milyen jó is a Jézus Szíve Plébánia szomszédságában megbúvó Városmajori piac. Első pillantásra elbűvölt, pedig nincs tömérdek árus, de szerencsére tömeg sincs. Tán pont ezért közvetlen, nyugodt és nem kell kapkodni a vásárlással, nem toporog mögötted a következő vevő.
Libatopot a ravioliba? Podagrafüvet a kenyérbe? Pásztortáskát fűszerként? A gasztronómia trendek miatt a korábban kevésbé respektált állati és növényi részek is az asztalra kerülnek, így mostanában a gyomok is szabad utat kaphatnak, melyek új, kevésbé bejáratott ízeket, vidéki aromákat és meglepetést hoznak a máskülönben néha kiszámítható ételekbe.
A sörök körül minden megváltozott. Csak az nem vette észre ezt, aki az utóbbi tíz évet egy sercegős nejlonszatyorban töltötte. A kommersz, halványsárga sörökkel szemben komoly ellentábor sorakozott föl.
A kolbászkészítők általában a sokáig érlelt, testesebb szárazárura büszkék. A vékonykolbászokból jobb a felhozatal: konyhai alapanyagként is ezeket használjuk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha közös tesztjén a kisüzemi, kézműves termelők választékát teszteltük.
Négyen hajladoznak a többhektáros területen, alig veszem észre őket a parcella túlfelén. Nem lep meg, a közelmúltban körbejárta a hír az országot, hogy nincsen elég munkás, aki leszedné a gyümölcsöt. Hogy pontosan milyen gyümölcsöt, abba már az ideúton beleőszültem.
Kőbányán készül, mégsem a Kőbányai. Az ország talán legszebb gyárépülete csendesen rohad, de egy eldugott sarkában lelkes fiatalok főznek sört. Kisüzemi technológia, világszínvonalú ízekkel.
Mindannyian lefagytunk, hidegre és keményre, mint az a jégtömb, amit a séf tuszkolt a sütőbe. Minek kell szétolvasztani? Mi értelme van a fagyba zárt halszeletnek? A szakács arcán látszott, őrületes turpisság van a háttérben: sejtelmesen mosolygott, majd bekapcsolta a készüléket.
A franciák csigaevők, az olaszok tésztafalók, a németek, ha nem tudnak valamit betölteni az állatbélbe, meg sem eszik. Amerika nemzeti étele a ketchup. A miénk a gulyás. Állami jelképünk (lásd: golasch, goulash), mint Tony Curtis. A gulyás hungarikum. A magyar lélek kifejeződése. (Csak fő a levében.) Ezt früstükölte Petőfi Sándor, miközben gulyássá aprította a kozákot. Úgyhogy nyugodtan része lehet a világörökségnek, mint a Hortobágyi Nemzeti Park, vagy a tokaji borvidék.
Új, prémium minőségű márkával bővül a hazai sörpiac, a First Craft Beer tulajdonosai főzdéjükkel a hazai sörkultúra megújítását tűzték ki célul. A márka termékeit Európa egyik legkorszerűbb látványfőzdéjében készítik, ahol bárki megismerheti a minőségi sörfőzés folyamatait. A sörüzem Taproom-jában egyenesen a tankokból érkező, főzdefriss söröket lehet megkóstolni, ezen kívül a kocsmák sörcsapjain, sőt üvegben, és dobozban is kapható lesz. A készítők folyamatos minőséget ígérnek, és nemcsak haza
A magyar irodalomban, úgy látszik, az írónékből előbb-utóbb gasztronómus válik. Mészöly Miklós felesége, Polcz Alaine nagy sikerű szakácskönyvet is írt, Örkény István neje, F. Nagy Angéla receptjein nemzedékek nőttek fel.
Rivalda és konyha. Jókai szerelme, a végzet asszonya hajnalban disznót etetett, kappant kopasztott, kofákkal alkudozott, majd megvizsgálta a piruló kalácsokat, beleszurkált a sistergő hurka-félékbe, kikészítette a derelyesarkantyút, a habszedőt, spékelni tanította a szobalányt. Este Gertrudis királynőnek öltözött, akinek mélyen zengő hangjáról Széchenyi István azt mondta: „A legszebb muzsika, amit hallottam valaha.”
Ha szóba kerül Prága, szinte mindeni áhítattal ejti ki: sör. Igaz, hogy ezernyi mást is lehet kezdeni a cseh fővárosban, de ha mindenki inni akar, akkor ennek valóban érdemes utána járni.
Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! Isten gondoskodik bárányairól, de persze az sem árt, ha a hívek maguk is tesznek azért, hogy mindig kerüljön harapnivaló az asztalra. Évszázados, elrejtett, majd kalandos módon előkerült iratokból kiderül, hogy a ferences szerzetesek is így gondolták.
Elsősorban régi hímzések, zsinórdíszítések adják az ihletet Somodi Editnek.
Ha a Kaukázusra gondolunk, akkor az egészséges, hosszú élet, valamint kemény, embert próbáló természeti viszonyok jutnak eszünkbe – és ez mind igaz a vidékre. Azerbajdzsán gasztronómiájában ráadásul tetten is érhető, értelmet is nyer; a tej, a sajt, a kenyér, a bárányhús, a rengeteg zöldség és zöld fűszer mind erről mesél.
Mintha egész étkezési kultúránk megfeledkezett volna a vadon élő szárnyasokról. A fácán sem mindennapos vendég, pedig a levese gyógyír.
A tarhonya megfejthetetlenül egyszerű étel, de jó. A legnagyobb igazságok a fazékban is egyszerűek. Az evés művészetének evangéliumaiból azonban jóvátehetetlenül hiányzik ez a rusztikus, parasztiánus eledel...
Az ötlet már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani tízet a számtalan remek magyar étek közül. De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, vagy a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc fogásaikat a gyomor szerelmesei?
Itt a nyár, a fesztiválok ideje! Véget ért az iskolaév, a vizsgaidőszak, elkezdődött a nyári szabadságok ideje. Ilyenkor mindenki szeretné kipihenni magát és minél több élményben részt venni. Megkezdődtek országszerte a különböző fesztiválok is, melyek egészen...
A tokaji borászok közül kevesen jöttek még rá, hogy jó sajt nélkül nincs jó borvidék, pedig egyre több helyi kézműves sajttól roskadoznak a hegyaljai termelői piac asztalai. Jól megférnek mellettük...
Van egy különleges magyar juhfajta, amelyről hosszú ideig semmit sem tudtunk. Pontosabban ismét van egy újabb különleges magyar juhfajta, amelyről ma már egyre többet tudunk: a gyimesi racka. Első számú szakértőjének sokan Földi Gyulát tartják.
Ábrahám Gézáné vasi, zalai parasztételekből gyűjtött össze egy kötetre valót. A 92 éves Mariska nénit Gutorföldjén kerestük fel, hogy mondja el az aludttejes prószatorta receptjét.
Kecskemét gasztronómiáját az elmúlt évtizedek, sőt évszázadok határozzák meg. A környékbeli vendéglősök a helyi termelőktől szerzik be a jó minőségű alapanyagokat, kunsági borokat és pálinkákat.
Valószínűleg mindenki próbált már otthon tejet altatni. Szinte törvényszerű, hogy a nagyüzemi tejek keserű itallá válnak, míg a házi tej rendes aludttejjé "alszik". Nem csoda hát, hogy bizalmatlanok lettünk a nagyüzemi és importtejek iránt. A Magyar Konyha magazin ezúttal a termelői tejeket vette lajstromba.
Ünnepekről, éneklésől, főzésről és gyerekekről beszélgettünk.
A jó kadarka savai és a finom aromatikája átsegít bennünket egy-egy érzékenyebb étel-bor társításon.
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
Szabó Magda inkább az íróasztalt választotta. Minek főzni tudni annak, aki írni tud?
Az üzbég levesek kiadós egytálételek is lehetnek, de ha csak keveset adunk belőlük, éppen kibélelik annyira a gyomrot, hogy utána kedvünk legyen elmélyedni a komolyabb fogásokban is. Próbálja ki ön is a masztavát!
Igazi pálforduláson ment keresztül Rózsa Péter, aki a zöldségszövetség öltönyös-nyakkendős elnökeként egykor üldözte a biokertészeket. Ma már darutollas hajdúsági szalmakalapban, rézgombos posztómellényben jár, és napkeltétől napnyugtáig a virágoskúti földeken intézkedik.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
Egy varázslat van: esetünkben nem az a kérdés, hogy mi van a tejben, hanem, hogy mi nincs. Nincs benne tartósítószer, és nem használunk mesterséges színezéket, aromát, stabilizálót és állományjavítót sem. Ez tejipar, nem vegyipar, kérem!
Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.
Hogyan tanulta ki Berke Sándor lelkész a szakácsmesterséget?
Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..
A kérdés, hogy mennyit megyünk vissza az időben – ha eléggé hátra tekintünk, azt látjuk, hogy az igazi jó fagylalt bizony tényleg pont úgy készül, mint mondjuk száz éve, a különbség a gépekben, a precíz tudásban és az új ízkombinációkban van.
A Rex Ketchup története olyan, mintha Rejtő Jenő találta volna ki. Van benne kártyázó, aranyéletet élő ifjú, emlékiratokban megőrzött recept, ikonikus, hatszögletű üveg. És van finom paradicsommártás, ami ma újra kapható.
Brüsszeli diplomatának készült, végül séf lett Ana Roš.
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.
„Kívülről törékeny őzgida alkat, belül vaslady”. Az egyik magazin a végzet asszonyának mutatja, épp egy Rolls-Royce-ból száll ki csábosan. A szakácskönyvében, a televíziós műsorokban decens úrilány. Most rollerrel érkezett a Szimpla kertbe. Ugron Zsolnával beszélgettünk.
Régi kérdés, hogy miért francia vagy új-zélandi bárányt eszünk a magyar éttermekben, miközben annyi juh él Magyarországon, hogy jutna bőven, szinte minden konyhába. Balogh-Nagy Erzsébet juhtenyésztő nemcsak a választ tudja, de azt is, hogyan lehet itthon tartani a bárányokat.
Egyszervolt vincellérházak, titokban öregedő szőlőtőkék és patakok a hegy gyomrában: az aszúkirálynak nevezett Szepsy István a gyermekkori karácsonyi sétákat éli tovább a mai napig....
Gianni Annoni olaszos szenvedéllyel "tanít enni".
Kővári Éváék farmja Ábrahámhegy tövében azok közé a megkerülhetetlen helyek közé tartozik a Káli-medencében, melyeket GPS-sel nem lehet megtalálni, csak szájhagyomány után.
Igazi pálforduláson ment keresztül Rózsa Péter, aki a zöldségszövetség öltönyös-nyakkendős elnökeként egykor üldözte a biokertészeket. Ma már darutollas hajdúsági szalmakalapban, rézgombos posztómellényben jár, és napkeltétől napnyugtáig a virágoskúti földeken intézkedik.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.