Keresés "szeged"

Mikszáth: idegen pancsok ejtik hálóba a magyart

„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.

Gyerekkor-teszt

Háy János a keserű gyermekkor mégis mindent megszépítő húsvéti emlékeiről ír.

A piros magyar bors

A fűszerpaprika a magyar konyha ikonikus fűszere. A paprika szó világszerte az őrölt pirospaprikát jelenti, és sokan ezzel azonosítják a magyar konyhát. Bár ennek a képnek nem kell kényszeresen megfelelni, azért egy pörkölt vagy halászlé mégiscsak paprikával készül, így fontos, hogy legyen jó őrölt paprika a spájzban. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia közös tesztjén ezúttal ez az alapvető fontosságú fűszerünk került a zsűri elé.

Habzó cseh sört iszunk az étkezőkocsiban

Valahogy a vonaton mindenki megéhezik, akárhová indulunk, előbb-utóbb előkerülnek a szendvicsek. Voltak olyan évek, amikor még gondoskodtak helyettünk az ennivalóról – 72 éve rajtolt az Utasellátó, a hazai gasztronómia egykor izgalmas szereplője.

Rendelne főzés helyett karácsonykor? Vannak tippjeink!

Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.

Mindennapi kenyerünk

Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.

Szatmár ízei felforgatják Budapestet

Az ősz egyik régóta várt nyitása a régi Inniós csapat új étterme, a Salt volt, amit az Egyetem térnél a Hotel Rumban találunk: míg Sajben Csaba a Toprum kínálatáért felel, Tóth Szilárd és Boldizsár Máté a földszintet vették be. Van benne valami ismerős, valami nosztalgikus, mégis egy aprólékosan megtervezett, rettentő precíz konyhát alakítottak ki, ahol a feszengés és a szigorú, merev fine-dining a kanyarban sincs.

A gulyás

A szigorúan hagyományos gulyásfőzés technológiája az, ahogy a gulyások főzték, ezért gulyás a neve. A bográcsba egyszerre bele kell tenni a húst és a hagymát, hidegen hozzátenni a szükséges mennyiségű vizet, s feltenni a tűzre. - írta Erdei Ferenc a Néprajzi ínyesmesterség című könyvében.

A sonka világa, a világ sonkái

A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.

Talpalatnyi Toszkána

„A szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek” – Hamvas Béla a Badacsony e különleges tája iránti elragadtatottságában osztozik Török Csaba is. Bár az üzletember megkerülte érte a világot, nem távoli tájakon, hanem a Balaton-felvidéken talált otthonra.

Tíz paprika a piacról

A Pannon Gasztronómiai Akadémiával közös tesztünkben ezúttal a megfelelő paprikaalapanyagot próbáltuk megtalálni az igényesebb felhasználók számára.

Megkóstoltuk az ország tortáját

Ha augusztus vége, akkor Magyarország Tortája – ahogy minden évben, idén is megkóstoltuk. Természetesen a cukormentes párját is kikértük, hogy beszámolhassunk róla a Magyar Konyha olvasóinak.

Tölcsértörténelem

Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.

Újra menő a világ legősibb piája

A mézsör (vagy mézbor) évezredek óta létezik: szinte minden ősi civilizációban rájöttek, hogyan erjeszthető a méz – már jóval a bor és a sör megjelenése előtt. Egy ilyen örökséggel azt gondolhatnánk, hogy az italt övezi némi tisztelet, pedig az az igazság, hogy a mai embereknek valójában fogalmuk sincs arról, hová is tegyék az italt.

Gyenge báránykákat tárkonnyal

A sonka mellett a bárány játszik döntő szerepet a húsvéti asztalon. Ő szolgáltatja vasárnap a bibliai hagyományokon alapuló ünnepi pecsenyét. Méghozzá minden formában!

Egy kis fricska, pimaszság

Bíró Lajos a magyar gasztronómia egyik leghíresebb és egyben hírhedtebb alakja, a szakmában eltöltött ötven éve alatt pedig igazi fogalommá vált. A Bock Bisztró séfje nemrégiben életműdíjat is kapott. Most családi hagyományokról, remegős csuszáról, halászléről, disznóvágásról mesél.

Gasztropap, nem szentfazék!

Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.

Ha utálja a focit, ez a sör akkor is jó lesz

Az utóbbi időben megszoktuk, hogy a békésszentandrásiak testes, masszív söröket gurítanak elénk. A magas alkoholtartalmú tételek inkább desszertitalok voltak, mint kortyolgatós itókák – a legújabb főzetük viszont végre azt is megengedi, hogy kettőt is megihassunk lerészegedés nélkül.

A tizedik múzsa atyja - Brillat-Savarin története

Karinthy paródiája óta köztudott, hogy Babits Mihály még születése előtt rávette édesanyját, utazzon Szekszárdra, csak hogy versének első sorában kijöjjön az alliteráció („Szekszárdon születtem, / színésznőt szerettem”). A rossz nyelvek szerint Jean Anthelme Brillat, francia gasztrofilozófus is csak azért vette fel nagynénje nevét (Savarin), hogy róla nevezhessék el azt a bizonyos süteményt, amelyet a franciák részeges kalácsnak hívnak.

Magyarádi virtus

Az év bortermelője díjat a partiumi, ménesi borvidék meghatározó borásza, Balla Géza nyerte el. Az aradi borászt a Ceaușescu-rendszer örökségéről, a borkultúra „újraindításáról” és a megszenvedett ízekről kérdeztük.

10 magyar Instagram profil, amit érdemes követni

Ha van terület, ami hemzseg a megörökítésre alkalmas pillanatoktól, az a gasztronómia. Lehet nem egyetérteni az “előbb fotózunk, aztán eszünk” jelenséggel, de ez az iparág most tényleg mindenkit érdekel. Művészi tányérok, konyhai életképek, vagy séfek bulváros megmozdulásai – az éhes rajongótábor szívesen nézelődik, kattint, követ.

Agrárbölcsészek

Baj-e, ha egy termelői piac inkább kirakatként vagy turistamágnesként működik, ahol egy idő után mindenki sütiárussá (is) válik? Nagyvárosi fiatalok próbálják új pályára állítani a mezőgazdaságot, mert rájöttek, hogy városnak és vidékének egy a sorsa. Bertényi Gáborral beszélgettünk.

Vékony parasztkolbász

A kolbászkészítők általában a sokáig érlelt, testesebb szárazárura büszkék. A vékonykolbászokból jobb a felhozatal: konyhai alapanyagként is ezeket használjuk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha közös tesztjén a kisüzemi, kézműves termelők választékát teszteltük.

Holnap mindenki franciázni fog

Három francia csillag együttállása különösen érdekes felütést ad az idei Gout de France gasztrokulturális eseménynek. A rendezvény főszervezője az ünnepelt francia séf, Alain Ducasse, a kezdeményezés fő témája a méltán híres Bourdeaux-i régió kulináris kincsei, illetve az ételsorok az idén elhunyt Paul Bocuse kulináris hagyatéka előtt tisztelegnek. Álljunk be a sorba, és kóstoljuk meg, hogyan értelmezik az itthoni séfek a francia konyha szellemiségét!

Emberhalászok karácsonykor

Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.

Gulyás: hogy lett nemzeti büszkeségünk?

A franciák csigaevők, az olaszok tésztafalók, a németek, ha nem tudnak valamit betölteni az állatbélbe, meg sem eszik. Amerika nemzeti étele a ketchup. A miénk a gulyás. Állami jelképünk (lásd: golasch, goulash), mint Tony Curtis. A gulyás hungarikum. A magyar lélek kifejeződése. (Csak fő a levében.) Ezt früstükölte Petőfi Sándor, miközben gulyássá aprította a kozákot. Úgyhogy nyugodtan része lehet a világörökségnek, mint a Hortobágyi Nemzeti Park, vagy a tokaji borvidék.

Isteni fürtök

A szőlő a belőle készült bor révén a világ legismertebb gyümölcsei közé tartozik. Magukról a mustot adó fürtökről kevesebb szó esik, pedig az ízletes bogyókat régebb óta fogyasztjuk, mint a hordók javát.

Régi tóparti vendégfogadók

A hazánkban járt utazók úti élményei is bizonyítják, hogy a csárdák, fogadók, korcsmák, kertvendéglők s velük a vendéglátás Magyarországon több száz éves múltra tekint vissza. Ám hazánk mára legkedveltebb nyaralóvidéke...

Főzőkanálon lovagló boszorkány

A magyar irodalomban, úgy látszik, az írónékből előbb-utóbb gasztronómus válik. Mészöly Miklós felesége, Polcz Alaine nagy sikerű szakácskönyvet is írt, Örkény István neje, F. Nagy Angéla receptjein nemzedékek nőttek fel.

A mangalica konstruktőrei

Hiába divatos a mangalica, nehezen talál utat a családok asztalára. Ezen változtatna Dunszt Zsolt és Rose András. A Dunst & Rose név mögött sokan külföldi márkát sejtenek, pedig termékeik egy csongrádi tanyáról kerülnek brit és spanyol luxusáruházak, francia hússzaküzletek polcaira.

Termelői piacok fénykora

Ahogy ragaszkodunk a fodrászunkhoz vagy az autószerelőnkhöz, éppoly szükséges, hogy saját zöldség-, gyümölcs, méz, sajt, túró és kolbászkészítőnk legyen. A legjobb kapcsolatok a termelői piacokon jönnek létre, ahol ne restelljük megkérni a kistermelőt, hogy egyszer családdal is látogathassuk meg a gazdaságot. Ehhez segít az új termelői piac kereső portál.

Olimpikonok a konyhában

Tóth Dávid, Kulifai Tamás és Pauman Dániel olimpiai ezüstérmes kajakosok arról, hogy élsportolóként mire kell figyelni az étkezésnél.

Magyar szakácsok és cukrászok Londonban

Keményen dolgoznak, rokonszenvesek, lelkesek, és annyira szeretik a munkájukat, olyan alázatot tanúsítanak a szakmájuk, a mestereik, de akár a legegyszerűbb alapanyag iránt is, hogy élvezet hallgatni őket. Reméljük, hamarosan hazajönnek, és megmutatják, milyen szakácsok, cukrászok és emberek lettek odakint, a messzi Londonban.

A cukrász, aki sütemény lett

Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.

Az ördög itókája: krampampuli

Hippokratész nemcsak a fogzásról, az aranyérről, az orvosi etikáról írt, hanem a borról is. A bölcs görög megemlíti, hogy a fűszeres forralt bor hasznos lehet meghűlés ellen, és segíti az emésztést.

Milánó-Róma 5:3 – olasz pacal-örökrangadó –

A napfényes Itáliát nyugodt szívvel nevezhetjük pacalnagyhatalomnak, hiszen aki végiglapoz egy olasz konyháról szóló alapos és átfogó munkát – pl. Váncsa István Lakomájának második kötetét –, az mindjárt konstatálja, hogy a talján tucatnál is több trippát készít: toszkán pacalsaláta, toszkán kenyérleves pacallal és borjúlábbal, toszkán pacalleves, venetói pacalrizottó, piemontei pacalleves, piemontei proletárleves, bolognai pacal, canepinai pacal, korzikai pacal, olivetán pacal, reggiói pacal, s

A nagymenü Váradon

Aki ma Nagyváradon gasztronómiai élményekre éhezik, messze elkerüli a régi, híres helyeket. Ha francia stílusú, európai szintű fogásokra vágyik, felkeresi a Graf éttermet, aki inkább mediterrán hangulatban költené el ebédjét vagy vacsoráját, az a Sebes-Körös gátjára épült Rivót válassza.

Mangalica mindenfelé

Mangalicafesztivál a hétvégén, új mangalicatermékeket árusító bolt a Klauzál téri Vásárcsarnokban, bővülő mangalicaexport. 25 éves a mangalicatenyésztés legújabb története.

Hencz homoktövis Szegedről

A homok aranya, az istenek éléskamrája, az egészség tára, Szibéria ananásza – ilyen és ehhez hasonló magasztos jelzőkkel illetik a homoktövist. A fanyar ízű bogyónak tulajdonított csodatévő hatás nem divathóbort, kiállja az idő – és a laboratóriumi vizsgálatok – próbáját.

Majoránna – a szagos pelyva

Föld feletti virágos szárát már az ókorban használták gyógy- és fűszerként. Szaga és íze jellemzően fűszeres. A majorannából készült olaj a gyógyászatban főleg étvágygerjesztő, szélhajtó és izzasztó hatása miatt kedvelt.

A cukrász, aki sütemény lett. A Gerbeaud-sztori

Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Ezen a néven nyílt nemrég étterem Budán. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.

Bocuse d'Or magyar döntő

Bíró Lajos és Hamvas Zoltán zsűrielnökök mellett neves külföldi séfek zsűrizik február 18-án a magyar döntőn a hat versenyző fogásait.

A síkság csúcsai

Útjavítások között kanyargunk Bajától Borota felé, de legalább bámészkodhatunk. A vastag bácskai föld hirtelen tavaszodik, éled, traktorok tűnnek fel és el a látóhatáron. Ahogy Koch Csaba pincészete felé fordulunk, egyre több gyümölcsös, szőlő tűnik fel. Aztán a faluba vezető út sarkán épp csak túl, ott a tavalyi Év Pincészete.

Az igazi halászlé

Az érsekcsanádi Rév csárda egyedülálló Magyarországon, ugyanis igazi halászlevet kínál. Tinusz Gábor tulajdonos és Kocsis Ferenc halfőzőmester „halászos halászlének” nevezi, hogy megkülönböztessék a mai magyar halászlé-realitástól.

Kilátás a Dunára

Az érsekcsanádi Rév csárda egyedülálló Magyarországon, ugyanis igazi halászlevet kínál. Tinusz Gábor tulajdonos és Kocsis Ferenc halfőzőmester „halászos halászlének” nevezi, hogy megkülönböztessék a mai magyar halászlé-realitástól.

Halászlé és harcsa roston

Nyáron a hal dukál. Magyarországon - tenger nem lévén - a tavi és folyami halaké a főszerep. Harcsát, fogast, keszeget szeretnénk enni, csak sajnos néha fagyasztott tengeri halat kapunk helyette. Azért van néhány halászcsárda, ahova érdemes betérni és előttünk még a szegedi és a dunaföldvári halászléfőző verseny is.

Rézi nénik az éji homályban 2. rész. Szekula és a többi Teréz

A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.

Rézi nénik az éji homályban. 1. rész: Doleskó Teréz

A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.

Paprikás tsibe, pisellye

A címben szereplő néven fordul elő első alkalommal 1830-ban, Czifray István szakácskönyvének negyedik kiadásában a paprikás csirke. Mert bármilyen hihetetlen, egyik legfőbb nemzeti ételünk, amely selymes paprikás-tejfölös szaftjával honfiúi keblünket és bendőnket simogatandja, egyetlen korábbi receptgyűjteményben sem található meg.

Díjnyertes méhecskék. A Biksi Méhészet vándorai

Aki a Biksi családba születik, első lépéseit biztos, hogy kaptárok között teszi meg, és élete összefonódik a méhecskékkel. Ahogy megérkezik a tavasz, a család útra kel. A vándorméhészek élete örök utazás. A Biksi Méhészet számos díjnyertes mézzel büszkélkedhet.

Melyik a legjobb karácsonyi étel?

A kérdés már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani a számtalan remek fogás közül a legjobbat! De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc karácsonyi fogásaikat az olvasók?

Karácsonyi tippek

Az adventi időszakban az üzletek forgalma sokszor az egész éveset felülmúlja, különösen így van ez a cukrászdáknál és desszertkészítőknél. Az ünnepek közeledtével nagyon sok különleges gasztro ajándékcsomagot is készítenek. A bejglik, karácsonyi dísztorták mellett népszerűek..

Ilyen a Bokszi. Bock József villányi borászatában

Az elmúlt bő harminc év összegzésére kértük az ismerősei által Bokszinak becézett Bock Józsefet, de a 66 éves borász korát meghazudtoló lendülettel inkább a jövőt tervezi, mint hogy a múltról merengjen. Megtudtuk tőle, mit ért el ő maga és a borvidék és miért nyitnak a gyümölcsösebb nedűk felé.

Megkóstoltuk Prágát

Aki Prágába látogat, a turistacsalogató sörözők mellett a cseh konyha újjászületését is átélheti. Tizenháromféle knédlit, helyi tenyésztésű marhahúst, ízletes prágai sonkát kóstolhat...

Krumplistarhonya

A tarhonya megfejthetetlenül egyszerű étel, de jó. A legnagyobb igazságok a fazékban is egyszerűek. Az evés művészetének evangéliumaiból azonban jóvátehetetlenül hiányzik ez a rusztikus, parasztiánus eledel...

Kassai polgárok konyhája

Márai Sándor csalódna, ha ma szülővárosában a magyar konyha nyomait keresné vagy akár csak inna egy pohárral kedvenc somlói juhfarkjából. Kassán a szlovák gasztronómia megújítása is az elején tart...

Savanyúvizek régen és ma

A Kárpát-medence ásványvizekben gazdag, ásvány- és gyógyvizeinek története is a messzi múltba nyúlik vissza. A friss, tiszta, üdítő hatású víz a legfontosabb környezeti erőforrásunk.

Olvasóink tíz kedvenc magyar étele

Kíváncsiak voltunk, olvasóink melyik magyar ételt szeretik a legjobban. Meglepő, hogy a töltött káposzta végzett az első helyen? A Magyar Konyha Online és a Facebook oldalunkon feltett kérdésre sok válasz érkezett...

Balatoni falások

Akkor még nemes halakat, kecsegét, süllőt, fogast evett mindenki a Balaton partján - emlékeztet Temesi Ferenc írása arra, milyen volt az ötvenes évek Balaton partjának gasztronómiája.

Tokaj-Hegyalja borásza

2012-ben elnyerte az Év Bortermelője címet és 100 pontos aszúbora világhírű. Áts Károly családi vállalkozása mellett 2013 áprilisa óta a Tokaj Kereskedőház főborásza.

A leghűségesebb vendégek

Igazi régi vágású cukrászda a Z. Nagy Cukrászda Szegeden. Z. Nagy Rózsika, vagyis Margitáné Z. Nagy Rozália mestercukrász fogalom a városban. Az üzletben mindenen rajta tartja szemét, ha egyszer bejön egy vendég, legközelebb már tudja, mit kér, mi szeret. Most például sláger a frissen sütött kiflivel készült hot dog.

Őshonos gyümölcsfajták

Kovács Gyula pórszombati erdész 1600-féle régi magyar gyümölcsfafajtát nevel „tündérkertjében”, köztük olyanokat is, melyek már csak nála lelhetők fel. Hagyománymentés Göcsejben

A halászlé városa

A szegediek nem bírják megunni a halászlevet, megérzik, hol készítik friss halból a kedvencüket, tudják, melyik csárda színvonala esik, és melyik éppen a felkapott. Szegedre a turisták is halászlét enni érkeznek és kedvtelve ülnek be valamelyik étterembe vagy halászcsárdába.

Tiszai halászcsárda

Az Algyői Halászcsárda tudományát díjak is bizonyítják, de nem az a legfontosabb, hanem hogy az ország minden részéből érkeznek a vendégek, hogy megkóstolják Barta László halászlevét.

A magyar halászlé

Sokszor emlegetik, hogy a magyarok csak karácsonykor esznek halat. Pedig a magyar halászlé könnyedén versenyre kelhet a francia bouillabaisse-szel, az olasz zuppa di pesce-vel vagy a híres horvát hallevessel. Merthogy a ma elterjedt paprikás változat előtt eleink is ecetes, citromos, boros halászleveket készítettek.

A sonka világa, a világ sonkái

A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.

A borász és az író. A két Podmaniczky

Podmaniczky János borász rajnai rizlingjét választották 2012-ben a dél-dunántúli régió legjobb fehérborának. Podmaniczky Szilárd író pedig a Balatonról, a Virág-mólóról, a halakról és természetesen a Podmaniczky borokról mesél.

Az áldott Tisza

"Áldott a Tisza tája, Magyarország Kánaánja!" - írta Juhász Gyula és sokan nem is tudják milyen fantasztikus kincsek rejtőznek a Magyarország második legnagyobb folyójának két partján. Tolcsva, Tiszatelek, Tiszacsege, Poroszló, Szolnok, Nagykörű, Algyő, Szeged. Halászcsárdák, éttermek, halsütők. Több mint negyven oldal a Tisza gasztronómiájáról.

A halászlé

Nyaraljunk a Tisza-parton, a Duna mellett vagy a Balaton partján, mindenhol egy jó halászlére vágyunk. A halászlevet említjük, ha tipikus magyar ételről kérdeznek és a halászlé az egyetlen halas fogás, amelyet beválasztottak a tíz legismertebb magyar étel közé.

Vörös bestia

Paprikás krumpli, csirkepaprikás, pörkölt és sorolhatnánk. A paprika a magyar konyha nélkülözhetetlen fűszere, alapja. De vajon így volt-e mindig? A magyarok nemhogy mindent megpaprikáztak volna, ellenkezőleg, kétszáz évig semmibe sem tettek paprikát.

Csípős hétvége

Székesfehérváron rendezik meg a Paprikás Ízek Fesztiválját a pünkösdi hétvégén. Lesz főzőbemutató, hegyes-erős paprika evőverseny, 600 szeletes csilis csokitorta és számos más gasztroprogram.

Kukoricán megélnek?

Egykor a szegények eledele volt, ma ínyencfalatok készülnek mangalicából. Az ország legnagyobb mangalicaállománya az Olmos és Tóth Kft. kezében van. A Debrecenben bejegyzett cég vezetője, Tóth Péter a gyapjas disznó megmentőjének is tekinthető.

Halbiblia napi használatra

Na, ezt nevezem jó szakácskönyvnek. Szabó Péter Halak és halételek című könyve egyszerűen mindent tud és mindent át tud adni, amit egy igényes magyar háziasszonynak a halakról tudni kell. Ez a precizitás, ez a rendszerszerűség, ez az alaposság lenyűgöző.

Bálmos és zsíros kakas

Jókai Mór 1862-ben arra buzdított, hogy gyűjtsük össze "nemzeti eledeleinket", mielőtt végleg feledésbe merülnek. "Nem szabadna a magyar konyhát pusztulni hagyni! - írja később Mikszáth Kálmán is. - Pusztuljon a gentry, a szűzdohány, de az ősételek maradjanak."

Újra menő a világ legősibb piája

A mézsör (vagy mézbor) évezredek óta létezik: szinte minden ősi civilizációban rájöttek, hogyan erjeszthető a méz – már jóval a bor és a sör megjelenése előtt. Egy ilyen örökséggel azt gondolhatnánk, hogy az italt övezi némi tisztelet, pedig az az igazság, hogy a mai embereknek valójában fogalmuk sincs arról, hová is tegyék az italt.

Holnap mindenki franciázni fog

Három francia csillag együttállása különösen érdekes felütést ad az idei Gout de France gasztrokulturális eseménynek. A rendezvény főszervezője az ünnepelt francia séf, Alain Ducasse, a kezdeményezés fő témája a méltán híres Bourdeaux-i régió kulináris kincsei, illetve az ételsorok az idén elhunyt Paul Bocuse kulináris hagyatéka előtt tisztelegnek. Álljunk be a sorba, és kóstoljuk meg, hogyan értelmezik az itthoni séfek a francia konyha szellemiségét!

Magyar szakácsok és cukrászok Londonban

Keményen dolgoznak, rokonszenvesek, lelkesek, és annyira szeretik a munkájukat, olyan alázatot tanúsítanak a szakmájuk, a mestereik, de akár a legegyszerűbb alapanyag iránt is, hogy élvezet hallgatni őket. Reméljük, hamarosan hazajönnek, és megmutatják, milyen szakácsok, cukrászok és emberek lettek odakint, a messzi Londonban.

Az ördög itókája: krampampuli

Hippokratész nemcsak a fogzásról, az aranyérről, az orvosi etikáról írt, hanem a borról is. A bölcs görög megemlíti, hogy a fűszeres forralt bor hasznos lehet meghűlés ellen, és segíti az emésztést.

Milánó-Róma 5:3 – olasz pacal-örökrangadó –

A napfényes Itáliát nyugodt szívvel nevezhetjük pacalnagyhatalomnak, hiszen aki végiglapoz egy olasz konyháról szóló alapos és átfogó munkát – pl. Váncsa István Lakomájának második kötetét –, az mindjárt konstatálja, hogy a talján tucatnál is több trippát készít: toszkán pacalsaláta, toszkán kenyérleves pacallal és borjúlábbal, toszkán pacalleves, venetói pacalrizottó, piemontei pacalleves, piemontei proletárleves, bolognai pacal, canepinai pacal, korzikai pacal, olivetán pacal, reggiói pacal, s

Gyerekkor-teszt

Háy János a keserű gyermekkor mégis mindent megszépítő húsvéti emlékeiről ír.

A piros magyar bors

A fűszerpaprika a magyar konyha ikonikus fűszere. A paprika szó világszerte az őrölt pirospaprikát jelenti, és sokan ezzel azonosítják a magyar konyhát. Bár ennek a képnek nem kell kényszeresen megfelelni, azért egy pörkölt vagy halászlé mégiscsak paprikával készül, így fontos, hogy legyen jó őrölt paprika a spájzban. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia közös tesztjén ezúttal ez az alapvető fontosságú fűszerünk került a zsűri elé.

Habzó cseh sört iszunk az étkezőkocsiban

Valahogy a vonaton mindenki megéhezik, akárhová indulunk, előbb-utóbb előkerülnek a szendvicsek. Voltak olyan évek, amikor még gondoskodtak helyettünk az ennivalóról – 72 éve rajtolt az Utasellátó, a hazai gasztronómia egykor izgalmas szereplője.

Rendelne főzés helyett karácsonykor? Vannak tippjeink!

Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.

Mindennapi kenyerünk

Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.

Szatmár ízei felforgatják Budapestet

Az ősz egyik régóta várt nyitása a régi Inniós csapat új étterme, a Salt volt, amit az Egyetem térnél a Hotel Rumban találunk: míg Sajben Csaba a Toprum kínálatáért felel, Tóth Szilárd és Boldizsár Máté a földszintet vették be. Van benne valami ismerős, valami nosztalgikus, mégis egy aprólékosan megtervezett, rettentő precíz konyhát alakítottak ki, ahol a feszengés és a szigorú, merev fine-dining a kanyarban sincs.

A gulyás

A szigorúan hagyományos gulyásfőzés technológiája az, ahogy a gulyások főzték, ezért gulyás a neve. A bográcsba egyszerre bele kell tenni a húst és a hagymát, hidegen hozzátenni a szükséges mennyiségű vizet, s feltenni a tűzre. - írta Erdei Ferenc a Néprajzi ínyesmesterség című könyvében.

A sonka világa, a világ sonkái

A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.

Tíz paprika a piacról

A Pannon Gasztronómiai Akadémiával közös tesztünkben ezúttal a megfelelő paprikaalapanyagot próbáltuk megtalálni az igényesebb felhasználók számára.

Megkóstoltuk az ország tortáját

Ha augusztus vége, akkor Magyarország Tortája – ahogy minden évben, idén is megkóstoltuk. Természetesen a cukormentes párját is kikértük, hogy beszámolhassunk róla a Magyar Konyha olvasóinak.

Tölcsértörténelem

Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.

Gyenge báránykákat tárkonnyal

A sonka mellett a bárány játszik döntő szerepet a húsvéti asztalon. Ő szolgáltatja vasárnap a bibliai hagyományokon alapuló ünnepi pecsenyét. Méghozzá minden formában!

Ha utálja a focit, ez a sör akkor is jó lesz

Az utóbbi időben megszoktuk, hogy a békésszentandrásiak testes, masszív söröket gurítanak elénk. A magas alkoholtartalmú tételek inkább desszertitalok voltak, mint kortyolgatós itókák – a legújabb főzetük viszont végre azt is megengedi, hogy kettőt is megihassunk lerészegedés nélkül.

A tizedik múzsa atyja - Brillat-Savarin története

Karinthy paródiája óta köztudott, hogy Babits Mihály még születése előtt rávette édesanyját, utazzon Szekszárdra, csak hogy versének első sorában kijöjjön az alliteráció („Szekszárdon születtem, / színésznőt szerettem”). A rossz nyelvek szerint Jean Anthelme Brillat, francia gasztrofilozófus is csak azért vette fel nagynénje nevét (Savarin), hogy róla nevezhessék el azt a bizonyos süteményt, amelyet a franciák részeges kalácsnak hívnak.

10 magyar Instagram profil, amit érdemes követni

Ha van terület, ami hemzseg a megörökítésre alkalmas pillanatoktól, az a gasztronómia. Lehet nem egyetérteni az “előbb fotózunk, aztán eszünk” jelenséggel, de ez az iparág most tényleg mindenkit érdekel. Művészi tányérok, konyhai életképek, vagy séfek bulváros megmozdulásai – az éhes rajongótábor szívesen nézelődik, kattint, követ.

Vékony parasztkolbász

A kolbászkészítők általában a sokáig érlelt, testesebb szárazárura büszkék. A vékonykolbászokból jobb a felhozatal: konyhai alapanyagként is ezeket használjuk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha közös tesztjén a kisüzemi, kézműves termelők választékát teszteltük.

Emberhalászok karácsonykor

Hal nélkül nincs karácsony. A keresztény szimbolikában a hal Krisztus jelképe: a korai keresztények az üldöztetések idején két félkört rajzoltak a házfalakra, amerre a hal feje mutatott, ott tartották a titkos istentiszteletet.

Gulyás: hogy lett nemzeti büszkeségünk?

A franciák csigaevők, az olaszok tésztafalók, a németek, ha nem tudnak valamit betölteni az állatbélbe, meg sem eszik. Amerika nemzeti étele a ketchup. A miénk a gulyás. Állami jelképünk (lásd: golasch, goulash), mint Tony Curtis. A gulyás hungarikum. A magyar lélek kifejeződése. (Csak fő a levében.) Ezt früstükölte Petőfi Sándor, miközben gulyássá aprította a kozákot. Úgyhogy nyugodtan része lehet a világörökségnek, mint a Hortobágyi Nemzeti Park, vagy a tokaji borvidék.

Isteni fürtök

A szőlő a belőle készült bor révén a világ legismertebb gyümölcsei közé tartozik. Magukról a mustot adó fürtökről kevesebb szó esik, pedig az ízletes bogyókat régebb óta fogyasztjuk, mint a hordók javát.

Régi tóparti vendégfogadók

A hazánkban járt utazók úti élményei is bizonyítják, hogy a csárdák, fogadók, korcsmák, kertvendéglők s velük a vendéglátás Magyarországon több száz éves múltra tekint vissza. Ám hazánk mára legkedveltebb nyaralóvidéke...

Főzőkanálon lovagló boszorkány

A magyar irodalomban, úgy látszik, az írónékből előbb-utóbb gasztronómus válik. Mészöly Miklós felesége, Polcz Alaine nagy sikerű szakácskönyvet is írt, Örkény István neje, F. Nagy Angéla receptjein nemzedékek nőttek fel.

A mangalica konstruktőrei

Hiába divatos a mangalica, nehezen talál utat a családok asztalára. Ezen változtatna Dunszt Zsolt és Rose András. A Dunst & Rose név mögött sokan külföldi márkát sejtenek, pedig termékeik egy csongrádi tanyáról kerülnek brit és spanyol luxusáruházak, francia hússzaküzletek polcaira.

Termelői piacok fénykora

Ahogy ragaszkodunk a fodrászunkhoz vagy az autószerelőnkhöz, éppoly szükséges, hogy saját zöldség-, gyümölcs, méz, sajt, túró és kolbászkészítőnk legyen. A legjobb kapcsolatok a termelői piacokon jönnek létre, ahol ne restelljük megkérni a kistermelőt, hogy egyszer családdal is látogathassuk meg a gazdaságot. Ehhez segít az új termelői piac kereső portál.

Olimpikonok a konyhában

Tóth Dávid, Kulifai Tamás és Pauman Dániel olimpiai ezüstérmes kajakosok arról, hogy élsportolóként mire kell figyelni az étkezésnél.

A cukrász, aki sütemény lett

Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.

Mangalica mindenfelé

Mangalicafesztivál a hétvégén, új mangalicatermékeket árusító bolt a Klauzál téri Vásárcsarnokban, bővülő mangalicaexport. 25 éves a mangalicatenyésztés legújabb története.

Hencz homoktövis Szegedről

A homok aranya, az istenek éléskamrája, az egészség tára, Szibéria ananásza – ilyen és ehhez hasonló magasztos jelzőkkel illetik a homoktövist. A fanyar ízű bogyónak tulajdonított csodatévő hatás nem divathóbort, kiállja az idő – és a laboratóriumi vizsgálatok – próbáját.

Majoránna – a szagos pelyva

Föld feletti virágos szárát már az ókorban használták gyógy- és fűszerként. Szaga és íze jellemzően fűszeres. A majorannából készült olaj a gyógyászatban főleg étvágygerjesztő, szélhajtó és izzasztó hatása miatt kedvelt.

A cukrász, aki sütemény lett. A Gerbeaud-sztori

Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Ezen a néven nyílt nemrég étterem Budán. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.

Bocuse d'Or magyar döntő

Bíró Lajos és Hamvas Zoltán zsűrielnökök mellett neves külföldi séfek zsűrizik február 18-án a magyar döntőn a hat versenyző fogásait.

Az igazi halászlé

Az érsekcsanádi Rév csárda egyedülálló Magyarországon, ugyanis igazi halászlevet kínál. Tinusz Gábor tulajdonos és Kocsis Ferenc halfőzőmester „halászos halászlének” nevezi, hogy megkülönböztessék a mai magyar halászlé-realitástól.

Kilátás a Dunára

Az érsekcsanádi Rév csárda egyedülálló Magyarországon, ugyanis igazi halászlevet kínál. Tinusz Gábor tulajdonos és Kocsis Ferenc halfőzőmester „halászos halászlének” nevezi, hogy megkülönböztessék a mai magyar halászlé-realitástól.

Halászlé és harcsa roston

Nyáron a hal dukál. Magyarországon - tenger nem lévén - a tavi és folyami halaké a főszerep. Harcsát, fogast, keszeget szeretnénk enni, csak sajnos néha fagyasztott tengeri halat kapunk helyette. Azért van néhány halászcsárda, ahova érdemes betérni és előttünk még a szegedi és a dunaföldvári halászléfőző verseny is.

Rézi nénik az éji homályban 2. rész. Szekula és a többi Teréz

A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.

Rézi nénik az éji homályban. 1. rész: Doleskó Teréz

A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.

Paprikás tsibe, pisellye

A címben szereplő néven fordul elő első alkalommal 1830-ban, Czifray István szakácskönyvének negyedik kiadásában a paprikás csirke. Mert bármilyen hihetetlen, egyik legfőbb nemzeti ételünk, amely selymes paprikás-tejfölös szaftjával honfiúi keblünket és bendőnket simogatandja, egyetlen korábbi receptgyűjteményben sem található meg.

Díjnyertes méhecskék. A Biksi Méhészet vándorai

Aki a Biksi családba születik, első lépéseit biztos, hogy kaptárok között teszi meg, és élete összefonódik a méhecskékkel. Ahogy megérkezik a tavasz, a család útra kel. A vándorméhészek élete örök utazás. A Biksi Méhészet számos díjnyertes mézzel büszkélkedhet.

Melyik a legjobb karácsonyi étel?

A kérdés már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani a számtalan remek fogás közül a legjobbat! De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc karácsonyi fogásaikat az olvasók?

Karácsonyi tippek

Az adventi időszakban az üzletek forgalma sokszor az egész éveset felülmúlja, különösen így van ez a cukrászdáknál és desszertkészítőknél. Az ünnepek közeledtével nagyon sok különleges gasztro ajándékcsomagot is készítenek. A bejglik, karácsonyi dísztorták mellett népszerűek..

Megkóstoltuk Prágát

Aki Prágába látogat, a turistacsalogató sörözők mellett a cseh konyha újjászületését is átélheti. Tizenháromféle knédlit, helyi tenyésztésű marhahúst, ízletes prágai sonkát kóstolhat...

Krumplistarhonya

A tarhonya megfejthetetlenül egyszerű étel, de jó. A legnagyobb igazságok a fazékban is egyszerűek. Az evés művészetének evangéliumaiból azonban jóvátehetetlenül hiányzik ez a rusztikus, parasztiánus eledel...

Kassai polgárok konyhája

Márai Sándor csalódna, ha ma szülővárosában a magyar konyha nyomait keresné vagy akár csak inna egy pohárral kedvenc somlói juhfarkjából. Kassán a szlovák gasztronómia megújítása is az elején tart...

Savanyúvizek régen és ma

A Kárpát-medence ásványvizekben gazdag, ásvány- és gyógyvizeinek története is a messzi múltba nyúlik vissza. A friss, tiszta, üdítő hatású víz a legfontosabb környezeti erőforrásunk.

Olvasóink tíz kedvenc magyar étele

Kíváncsiak voltunk, olvasóink melyik magyar ételt szeretik a legjobban. Meglepő, hogy a töltött káposzta végzett az első helyen? A Magyar Konyha Online és a Facebook oldalunkon feltett kérdésre sok válasz érkezett...

A leghűségesebb vendégek

Igazi régi vágású cukrászda a Z. Nagy Cukrászda Szegeden. Z. Nagy Rózsika, vagyis Margitáné Z. Nagy Rozália mestercukrász fogalom a városban. Az üzletben mindenen rajta tartja szemét, ha egyszer bejön egy vendég, legközelebb már tudja, mit kér, mi szeret. Most például sláger a frissen sütött kiflivel készült hot dog.

Őshonos gyümölcsfajták

Kovács Gyula pórszombati erdész 1600-féle régi magyar gyümölcsfafajtát nevel „tündérkertjében”, köztük olyanokat is, melyek már csak nála lelhetők fel. Hagyománymentés Göcsejben

A halászlé városa

A szegediek nem bírják megunni a halászlevet, megérzik, hol készítik friss halból a kedvencüket, tudják, melyik csárda színvonala esik, és melyik éppen a felkapott. Szegedre a turisták is halászlét enni érkeznek és kedvtelve ülnek be valamelyik étterembe vagy halászcsárdába.

Tiszai halászcsárda

Az Algyői Halászcsárda tudományát díjak is bizonyítják, de nem az a legfontosabb, hanem hogy az ország minden részéből érkeznek a vendégek, hogy megkóstolják Barta László halászlevét.

A magyar halászlé

Sokszor emlegetik, hogy a magyarok csak karácsonykor esznek halat. Pedig a magyar halászlé könnyedén versenyre kelhet a francia bouillabaisse-szel, az olasz zuppa di pesce-vel vagy a híres horvát hallevessel. Merthogy a ma elterjedt paprikás változat előtt eleink is ecetes, citromos, boros halászleveket készítettek.

A sonka világa, a világ sonkái

A Magyar Konyha első szakmai konferenciája az őshonos magyar mangalicát, és a belőle készült sonkát állította a figyelem középpontjába, bemutatva, hogy helye van a közismert nagy nemzetközi márkák között.

A borász és az író. A két Podmaniczky

Podmaniczky János borász rajnai rizlingjét választották 2012-ben a dél-dunántúli régió legjobb fehérborának. Podmaniczky Szilárd író pedig a Balatonról, a Virág-mólóról, a halakról és természetesen a Podmaniczky borokról mesél.

Az áldott Tisza

"Áldott a Tisza tája, Magyarország Kánaánja!" - írta Juhász Gyula és sokan nem is tudják milyen fantasztikus kincsek rejtőznek a Magyarország második legnagyobb folyójának két partján. Tolcsva, Tiszatelek, Tiszacsege, Poroszló, Szolnok, Nagykörű, Algyő, Szeged. Halászcsárdák, éttermek, halsütők. Több mint negyven oldal a Tisza gasztronómiájáról.

A halászlé

Nyaraljunk a Tisza-parton, a Duna mellett vagy a Balaton partján, mindenhol egy jó halászlére vágyunk. A halászlevet említjük, ha tipikus magyar ételről kérdeznek és a halászlé az egyetlen halas fogás, amelyet beválasztottak a tíz legismertebb magyar étel közé.

Vörös bestia

Paprikás krumpli, csirkepaprikás, pörkölt és sorolhatnánk. A paprika a magyar konyha nélkülözhetetlen fűszere, alapja. De vajon így volt-e mindig? A magyarok nemhogy mindent megpaprikáztak volna, ellenkezőleg, kétszáz évig semmibe sem tettek paprikát.

Csípős hétvége

Székesfehérváron rendezik meg a Paprikás Ízek Fesztiválját a pünkösdi hétvégén. Lesz főzőbemutató, hegyes-erős paprika evőverseny, 600 szeletes csilis csokitorta és számos más gasztroprogram.

Kukoricán megélnek?

Egykor a szegények eledele volt, ma ínyencfalatok készülnek mangalicából. Az ország legnagyobb mangalicaállománya az Olmos és Tóth Kft. kezében van. A Debrecenben bejegyzett cég vezetője, Tóth Péter a gyapjas disznó megmentőjének is tekinthető.

Halbiblia napi használatra

Na, ezt nevezem jó szakácskönyvnek. Szabó Péter Halak és halételek című könyve egyszerűen mindent tud és mindent át tud adni, amit egy igényes magyar háziasszonynak a halakról tudni kell. Ez a precizitás, ez a rendszerszerűség, ez az alaposság lenyűgöző.

Bálmos és zsíros kakas

Jókai Mór 1862-ben arra buzdított, hogy gyűjtsük össze "nemzeti eledeleinket", mielőtt végleg feledésbe merülnek. "Nem szabadna a magyar konyhát pusztulni hagyni! - írja később Mikszáth Kálmán is. - Pusztuljon a gentry, a szűzdohány, de az ősételek maradjanak."

Mikszáth: idegen pancsok ejtik hálóba a magyart

„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.

Talpalatnyi Toszkána

„A szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek” – Hamvas Béla a Badacsony e különleges tája iránti elragadtatottságában osztozik Török Csaba is. Bár az üzletember megkerülte érte a világot, nem távoli tájakon, hanem a Balaton-felvidéken talált otthonra.

Egy kis fricska, pimaszság

Bíró Lajos a magyar gasztronómia egyik leghíresebb és egyben hírhedtebb alakja, a szakmában eltöltött ötven éve alatt pedig igazi fogalommá vált. A Bock Bisztró séfje nemrégiben életműdíjat is kapott. Most családi hagyományokról, remegős csuszáról, halászléről, disznóvágásról mesél.

Gasztropap, nem szentfazék!

Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.

Magyarádi virtus

Az év bortermelője díjat a partiumi, ménesi borvidék meghatározó borásza, Balla Géza nyerte el. Az aradi borászt a Ceaușescu-rendszer örökségéről, a borkultúra „újraindításáról” és a megszenvedett ízekről kérdeztük.

Agrárbölcsészek

Baj-e, ha egy termelői piac inkább kirakatként vagy turistamágnesként működik, ahol egy idő után mindenki sütiárussá (is) válik? Nagyvárosi fiatalok próbálják új pályára állítani a mezőgazdaságot, mert rájöttek, hogy városnak és vidékének egy a sorsa. Bertényi Gáborral beszélgettünk.

A nagymenü Váradon

Aki ma Nagyváradon gasztronómiai élményekre éhezik, messze elkerüli a régi, híres helyeket. Ha francia stílusú, európai szintű fogásokra vágyik, felkeresi a Graf éttermet, aki inkább mediterrán hangulatban költené el ebédjét vagy vacsoráját, az a Sebes-Körös gátjára épült Rivót válassza.

A síkság csúcsai

Útjavítások között kanyargunk Bajától Borota felé, de legalább bámészkodhatunk. A vastag bácskai föld hirtelen tavaszodik, éled, traktorok tűnnek fel és el a látóhatáron. Ahogy Koch Csaba pincészete felé fordulunk, egyre több gyümölcsös, szőlő tűnik fel. Aztán a faluba vezető út sarkán épp csak túl, ott a tavalyi Év Pincészete.

Ilyen a Bokszi. Bock József villányi borászatában

Az elmúlt bő harminc év összegzésére kértük az ismerősei által Bokszinak becézett Bock Józsefet, de a 66 éves borász korát meghazudtoló lendülettel inkább a jövőt tervezi, mint hogy a múltról merengjen. Megtudtuk tőle, mit ért el ő maga és a borvidék és miért nyitnak a gyümölcsösebb nedűk felé.

Balatoni falások

Akkor még nemes halakat, kecsegét, süllőt, fogast evett mindenki a Balaton partján - emlékeztet Temesi Ferenc írása arra, milyen volt az ötvenes évek Balaton partjának gasztronómiája.

Tokaj-Hegyalja borásza

2012-ben elnyerte az Év Bortermelője címet és 100 pontos aszúbora világhírű. Áts Károly családi vállalkozása mellett 2013 áprilisa óta a Tokaj Kereskedőház főborásza.

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem