Halleluja - csokival és mogyoróval
2025-ös jubileumi szentév hivatalos édességét két balatoni fagyizó is felvette a kínálatába.
2025-ös jubileumi szentév hivatalos édességét két balatoni fagyizó is felvette a kínálatába.
2025. február 26-tól kapható az újságárusoknál.
Grandiózus cukrászdával gazdagodott Debrecen!
Kihirdették, mely cukrászdák és gyártók készítették idén a legjobb szaloncukrokat.
Nem féltek a szokatlan alapanyagoktól Az Év Bejglije 2024. versenyen induló pékségek és cukrászatok.
Nem a versenykiírásnak akart megfelelni, saját ízlésre készült a 2024-es Ország Tortája.
A magazinhoz most ingyenes Balatoni Gasztrokalauz 2024 kiadványunk is jár!
Györöki lapos füge és gyenesdiási dió: ez a két alapanyag a kulcsa a 2024-es Balaton Fagyijának.
Egymilliárd forintot biztosít a kormány a kávéházi cigányzene megőrzésére.
A márciusi lapszám is sok húsvéti tartalmat közölt, de az áprilisi lapszámunkba is fért belőle.
A szék bútortörténeti jelentőségét, szimbólummá válását francia családi manufaktúráknak köszönheti.
Megjelent a legújabb Magyar Konyha, mától kapható az újságárusoknál.
Menyhárt Attila élménybeszámolóval egybekötött bemutatót tartott a szakmának.
Új szórakozóhely nyílik Budapesten, a fogásokért Wolfgang Puck amerikai-osztrák sztárszakács csapata felel.
18 évnyi működés után a bezárás veszélye fenyegeti a XI. kerületiek egyik kedvelt helyét.
Az egri vörösbor és kedvelt magyar gyümölcsünk, a szilva ízének harmonikus párosítása ihlette.
Idén 100 éves az Operaház: remek programokkal készülnek.
Semmi se menjen kárba: az Onyx Műhelyben most minden a kávézaccról szól.
Utóélete mindannak, amit a Belvárosi Kávéház legfényesebb napjaiban és még haló poraiban is jelentett.
Az akkori törzsvendégek életműve ma már érettségi tananyag: ők voltak a kor influenszerei!
A hazai élelmiszeripar a járvány idején is jól vizsgázott.
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
Kávéházi hangulat felidézésével és pozsonyi kifli sütésével emlékeznek a gyulai Almásy-kastélyban.
A díszbemutató február 15-én lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
A Balatonról télen is jó olvasni, hiszen egész évben kínál számos látnivalót és vonzó helyet.
Ha nem ez lesz a jövő tudatos magyar konyhája, akkor bizony nagyon nagy baj van.
Különleges színfoltokkal gazdagodott a budapesti gasztrokínálat!
Az Aranybástya már az indításkor magasra helyezte a lécet.
Továbbképzés indít a vendéglátásban dolgozó szakemberek részére a Stílusos Vidéki Éttermiség.
A Magyar Cukrász Ipartestület 2021-ben is meghirdeti az „Év Bejglije” versenyt.
A kávé az egyik leggyakrabban fogyasztott ital a világon. Nem mindegy, milyet iszunk.
Csalogató finomságok, gyönyörű panoráma és minőségi alapanyagok várják a gasztronómia szerelmeseit.
Az Újházi Ede-tyúkhúslevest mindenki ismeri, Pethes Imre levesét még a szakácsok közül is kevesen.
Kedvelői szerint a diós, mézzel dúsított, sok vékony rétegből álló, krémes sütemény tortaszerű élményt nyújt
Wolfgang Puck mesél arról, mire számíthatunk a budapesti Matild-palotában hamarosan megnyíló éttermében.
Lássuk, melyek azok a könnyed krémek, amelyekhez nem kell profinak lenni ahhoz, hogy otthon is elkészíthessük.
A hétvégén országszerte benépesülnek a teraszok, kerthelyiségek. Szétnéztünk, ki mivel készül a visszatérésre.
2025-ös jubileumi szentév hivatalos édességét két balatoni fagyizó is felvette a kínálatába.
Grandiózus cukrászdával gazdagodott Debrecen!
Kihirdették, mely cukrászdák és gyártók készítették idén a legjobb szaloncukrokat.
Nem féltek a szokatlan alapanyagoktól Az Év Bejglije 2024. versenyen induló pékségek és cukrászatok.
Nem a versenykiírásnak akart megfelelni, saját ízlésre készült a 2024-es Ország Tortája.
Györöki lapos füge és gyenesdiási dió: ez a két alapanyag a kulcsa a 2024-es Balaton Fagyijának.
Egymilliárd forintot biztosít a kormány a kávéházi cigányzene megőrzésére.
Új szórakozóhely nyílik Budapesten, a fogásokért Wolfgang Puck amerikai-osztrák sztárszakács csapata felel.
18 évnyi működés után a bezárás veszélye fenyegeti a XI. kerületiek egyik kedvelt helyét.
Az egri vörösbor és kedvelt magyar gyümölcsünk, a szilva ízének harmonikus párosítása ihlette.
Idén 100 éves az Operaház: remek programokkal készülnek.
Semmi se menjen kárba: az Onyx Műhelyben most minden a kávézaccról szól.
A hazai élelmiszeripar a járvány idején is jól vizsgázott.
Kávéházi hangulat felidézésével és pozsonyi kifli sütésével emlékeznek a gyulai Almásy-kastélyban.
A díszbemutató február 15-én lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
A Balatonról télen is jó olvasni, hiszen egész évben kínál számos látnivalót és vonzó helyet.
Különleges színfoltokkal gazdagodott a budapesti gasztrokínálat!
Továbbképzés indít a vendéglátásban dolgozó szakemberek részére a Stílusos Vidéki Éttermiség.
A Magyar Cukrász Ipartestület 2021-ben is meghirdeti az „Év Bejglije” versenyt.
A kávé az egyik leggyakrabban fogyasztott ital a világon. Nem mindegy, milyet iszunk.
Csalogató finomságok, gyönyörű panoráma és minőségi alapanyagok várják a gasztronómia szerelmeseit.
Wolfgang Puck, a világhírű hollywoodi séf Budapesten debütál a Matild Palotában.
A világ legtöbb országában dúlnak a viták arról, feloldhatják-e a vendéglátóhelyek zárva tartását.
Nem állt meg az élet a Gerbeaud-nál: Készülnek a bejglik, az Émile-kedvencek már házhoz is rendelhetők!
Az álláskeresők a helyszínen fényképes önéletrajzzal tudnak jelentkezni.
1853-ban alapították, az én éhségemet alig fél órája, előbbi jól van, utóbbi viszont egyre kínzóbb. Éjfél múlt, begépeltem a diktafonról a miattam irgalmatlanul hosszúra nyúlt beszélgetést, kezdhetnék végre cikket írni, de muszáj enni valamit. Alszik a család, sötét a ház, lábujjhegy, sikerül nem rálépni Száva kutyára, aki mostanában a lépcső alján szeret leginkább horpasztani, elérek a szatyorig, benne halkonzervek, amiket a Tonhalfutártól kaptam, azután rájövök, hogy kenyeret, vagy bármit, ami
Ül Thomas Mann Lübeckben a város leghíresebb kávéházának emeleti szalonjában, kezében világhírű regénye, a Buddenbrook ház. Nem mozdul. Akkor sem, amikor légy száll az orrára. A Nobel-díjas író nem hadonászhat: marcipánból van.
Ezt issza Oprah Winfrey és Mark Zuckerberg. Ezt itta Jack Nicholson is – aki a haldokló milliomost játszotta a Bakancslista című filmben – mindaddig, amíg Morgan Freeman el nem magyarázta neki, miből készül. De aztán elmondta, hogy minek is köszönhető az „utánozhatatlan zamat” – és Nicholson nem itta soha többé.
Még el sem kezdődik igazán a forradalom, Petőfi Sándor március 16-án máris visszatér a Pilvaxba, de nem, dehogy kér inni, mert tegnap is mi lett belőle! Így van ez a mai kávéházakkal és forradalmárokkal is: épp csak kezdjük ízlelgetni a speciality kávéház fogalmát, pláne az ilyen jelzővel illetett kávékat, erre tessék, jönnek a partizánok és azt mondják, térjünk vissza a vendéghez. Aminek legalább utóbbiak igaz szívből örülnek, mert manapság úgy fest a dolog, hogy egy jó kávé elfogyasztásához ki
Budapesten járt a Madrid Fusión spanyol gasztrokiállítás és vásár vezetősége, hogy megismerje a mai magyar konyhát és eldöntsék, részese lehet-e 2019-ben Budapest a világ leghíresebb gasztrokiállításának.
Jiří Slíva világában semmi sem az, aminek látszik. Aki azt hiszi, hogy a prágai grafikus a főkaput választja, csalódni fog – Slíva mindig a hátsó bejáraton érkezik. Ám mindegy, honnan jön: ma ő a világ legjobb gasztrokarikaturistája.
Lengyelország felosztásai során Krakkó mindig sajátságos státuszú város maradt. Osztrák, orosz, porosz hadak osztozkodtak rajta, s a megtelepedett kultúrák, a lengyelek, litvánok, osztrákok, poroszok, zsidók és magyarok jelenléte egészen különleges atmoszférát teremtett...
A Magyar Konyha most induló sorozatában Közép-Európa gasztronómiájával foglalkozunk. Mi az a különös közép-európai életérzés, ami Krakkótól Dubrovnikig összeköti az itt élőket? Mi más, mint a konyha. Közép-Európa fájdalmas története során identitásának egyik legfontosabb záloga. A legnagyobb megbékélések mindig a fehér asztalnál köttetnek. Sorozatunk első állomásán Krakkó gasztronómiáját mutatjuk be.
2025. február 26-tól kapható az újságárusoknál.
A magazinhoz most ingyenes Balatoni Gasztrokalauz 2024 kiadványunk is jár!
A márciusi lapszám is sok húsvéti tartalmat közölt, de az áprilisi lapszámunkba is fért belőle.
A szék bútortörténeti jelentőségét, szimbólummá válását francia családi manufaktúráknak köszönheti.
Megjelent a legújabb Magyar Konyha, mától kapható az újságárusoknál.
Menyhárt Attila élménybeszámolóval egybekötött bemutatót tartott a szakmának.
Utóélete mindannak, amit a Belvárosi Kávéház legfényesebb napjaiban és még haló poraiban is jelentett.
Az akkori törzsvendégek életműve ma már érettségi tananyag: ők voltak a kor influenszerei!
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
Ha nem ez lesz a jövő tudatos magyar konyhája, akkor bizony nagyon nagy baj van.
Az Aranybástya már az indításkor magasra helyezte a lécet.
Az Újházi Ede-tyúkhúslevest mindenki ismeri, Pethes Imre levesét még a szakácsok közül is kevesen.
Kedvelői szerint a diós, mézzel dúsított, sok vékony rétegből álló, krémes sütemény tortaszerű élményt nyújt
A hétvégén országszerte benépesülnek a teraszok, kerthelyiségek. Szétnéztünk, ki mivel készül a visszatérésre.
Felfedezőket indított el, később kampánnyal népszerűsítették, majd hiánya komoly elégedetlenséghez vezetett.
A magyarok évszázadok óta imádják a kávét: erőt ad, feldob és a legjobb beszélgetések is üresek nélküle.
A Chef's Pencil a gasztroturisták figyelmébe ajánlja Budapestet. Bárcsak már jöhetnének...
Csinos hölgyek, elegáns urak, jazz, na meg egy jó fekete: budapesti kávé a hatvanas években.
Összegyűjtöttük, milyen változások történtek a magyar gasztronómiában március óta.
Nálunk is erősödik az apátsági sörfőzés: Pannonhalmán jártunk megkóstolni az első sörüket.
Nagyszabású rendezvénnyel zárták a koronavírus-válság elmúlt szakaszát.
Újratervezés új tulajdonosokkal, új kínálattal.
Hol lehet jó lekvárt kapni, hova érdemes friss sajtért benézni, hol várnak ránk egyéb programok?
Kénytelenek voltak bezárni, ezzel együtt nem lettek volna kötelesek a raktárkészletüket – nem kevés pluszmunkával – jótékony célra felajánlani, elkészíteni, kiszállítani. Éttermek, pizzázók, cukrászdák a vészhelyzetben.
Tavaly februárban - 86. életévében - elhunyt Karl Lagerfeld arról volt híres, hogy a Chanel, a Fendi és a Lagerfeld divatházat vezette – briliáns módon. Közel húsz éve azzal vonta magára a világ figyelmét, hogy drasztikusan lefogyott. Mint kiderült: drákói diétát tartott. Magyarul éhezett. Könnyen lehet, hogy a koplalás elmaradhatatlan feladatköre a Chanel-ház mindenkori vezetőjének, hiszen a divatbirodalom alapítója, Coco Chanel szintén legendás éhezőművész volt. Tartsanak velünk a fehérjeporo
Január végéig még kapható az újságárusoknál a Magyar Konyha aktuális száma a budapesti gasztrokalauzzal, amely 25 kategóriában mutatja be a főváros legjobb helyeit.
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
A halálról, a májusi paprikás krumpliról, a hülyebiztos vadasról, valamint a kirepült vagy kirúgott tanítványokról is beszélgettünk a magyar gasztronómia meghatározó séfvendéglősével az új könyve kapcsán.
A Magyar Konyha magazin decemberi számához minden olvasónk ajándékba kapja a Budapest TOP10 gasztrokalauzt. Másfél millió lépés. Ezúttal Budapesten. Az elmúlt hónapokban közel ezer helyet látogattunk meg a fővárosban, hogy abból maradjon 300. A választást megkönnyítve idén ikonokkal jeleztük, mely helyeket tartunk ár-érték arányban megfelelőnek, hol adnak ebédmenüt és hol kaphatunk jó halételeket.
Az ország egyik legnevesebb séfje a Costes Group után a 2020-ban a Matild-palotában megnyíló Luxury Collection Hotelben folytatja, de előtte még a Bocuse d’Or magyar válogatójára is felkészül. Palágyi Eszterrel és Kiss Gáborral beszélgettünk a részletekről.
Nincs még egy hely a városban, ahol ennyire közel lenne a természet, s ahol mégis azt éreznénk, hogy egy kényelmes polgári lakásban ülünk. Mindez a Lóvasút gyönyörűen felújított műemlék épületében, melynek belső tere egy modern skandináv hüttére emlékeztet. Sok ez így? Aki beül az Eber Desszertbe egy finom süteményre, érteni fogja.
Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.
Amilyen szép vadak vannak a hazai erdőkben és réteken, olyan elszomorító a hazai vadas gasztronómia. A túlsütött húsok, az csontszilánkos egyenpörköltek és a vegetás raguk világát sokszor sem az éttermek, sem a vadászok nem tudják elengedni.
A modern éttermi konyha újításairól sokat hallani, a cukrászat újhulláma viszont még nem szakította át a gátat: a szakmabeliek továbbra is vallják, hogy cukortól, vajtól és zsíros tejszíntől döglik igazán a légy, de a tömeges elhízás és ételintolerancia korában akadnak azért ellenérvek is. Merre haladunk, mi a korszerű cukrászat lényege?
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Nem lesz szó Ady Endréről, a hajdanvolt pezsgő irodalmi életről, a Kőrös-parti (vagy Pece-parti) Párizs legendáiról, novellákban dicsőített vendégfogadókról, szállodákról és kávéházakról.
Ajánlunk néhány szakácskönyvet, ami nem csak utolsó pillanatos karácsonyi ajándéknak jó, de mi is szívesen látjuk a könyvespolcainkon. Kávézók, kóser konyha, cukrászdák és családi receptek.
A legkisebb királylányok elhagyják apáik házát és elmennek világot látni, szerencsét próbálni. A megszerzett tudással visszatérnek a szülőföldre. Ma úgy történik mindez, hogy saját márkát építenek. Danyi Éva ezt tette.
A sors fintora. Kortársak voltak, a realista színjátszás úttörői, a Nemzeti Színház tagjai, mindketten őszinte, tiszta emberek - és mindketten levest főztek. (A leves a gyomor szeretője). Ám, amíg egyiküket a lédús fogás halhatatlanná tette (Ujházi Ede), a másik főztjét életében fel sem tették az étlapra.
Kerüljük a fogyatékkal élőket, mintha a mozgás-, látás-, hallássérültség, az értelmi fogyatékosság, vagy az autizmus ragályos kórok lennének. A különböző társadalmi csoportokkal szembeni előítéletek, sztereotípiák lebontása, az elfogadás egyik legjobb eszköze az érzékenyítés. Ami piszok nehéz dolog, hiszen ki az, aki mondjuk beül értelmi fogyatékosok közé gyöngyöt fűzni? Persze akadnak ilyenek, de nagyon kevesen.
Borsos Miklós szobrászművész 1980 szeptemberében egy cikket adott az akkori Magyar Konyhának. A gyermekkor ízeiről ritkán olvashatunk szebb írást.
Miközben a borturizmus kifejezést már egy évtizede sem kellett magyarázni, pálinkás megfelelője még eléggé furcsán hangzott. Ezért határozták el tíz éve az ország délkeleti részén működő főzdék, hogy összefogva létrehozzák a békési szilvapálinkaút nevű kezdeményezést, természetesen a helyi, már akkor is eredetvédelmet élvező italra alapozva.
Konyhai eszközökre vagy gépekre gondolunk legtöbbször, ha azt halljuk, hogy egy gasztronómiai, édesipari vállalkozás pályázati pénzt használt fel. De a támogatott körbe egy míves kőkerítés restaurálása ugyanúgy beleférhet, mint gyakornokok foglalkoztatása, amivel az általános szakemberhiány közepette is biztosítható a képzett munkaerő.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete idén hetedik alkalommal rendezi meg évzáró Gáláját, melyen a 170 éve született Dobos C. Józsefre emlékeznek. Az ő 1881-ben kiadott Magyar-francia szakácskönyve alapján, az abban szereplő ételeket modernizálva és újragondolva alkotja meg a gálaebéd menüsorát a felkért séf-csapat.
Ki a kotyogósra, ki a forrázottra vágyik ébredés után, míg mások egy automata kapszulásban látják a megoldást.
Bárcsak annyi rétesbolt lenne az utcákon mint amennyi gyros vagy hamburger kapható. Ahol viszont rétest árulnak ott a kínálat bőséges. Már nemcsak túrós, meggyes mákos, hanem áfonyás, sőt brokkolis rétest is hajtogatnak. Felkerestük Budapest néhány rétesboltját, és várjuk a további ötleteket.
Különleges színfolt a Velencei-tó körüli gasztronómiai kínálatban a gárdonyi Dolce e Salato kávézó. Háromféle terméket kínálnak, és mindhármat a lehető legmagasabb minőségben: pizzát, süteményt és kávét, mellé pedig olasz hangulatot.
A hazánkban járt utazók úti élményei is bizonyítják, hogy a csárdák, fogadók, korcsmák, kertvendéglők s velük a vendéglátás Magyarországon több száz éves múltra tekint vissza. Ám hazánk mára legkedveltebb nyaralóvidéke...
Az történt vele, ami a legnagyobbakkal: nevéből köznév lett. Gerbeaud helyett zserbó. Cukrászból sütemény. A sors fintora, hogy most a keresztnevét tanuljuk meg helyesen írni: nem Emil, hanem Émile. Tehát: Émile Gerbeaud. Magyarul: Zserbó Emil története.
Számos megmérettetésen bizonyultak már a legjobbnak a Zila Kávéház – Krisztina Cukrászda termékei. Ezúttal a Dubajban megrendezett 2017-es Gulfood nemzetközi gasztronómiai kiállításon győztek.
Bécs Sissi lázban ég, a Demel cukrászdában mindenki az ibolyás cukorkákat keresi. Idén lesz a császárné 180. születésnapja, és pezseg az élet a bécsi kávéházakban és éttermekben. A bécsi konyha az egyetlen, melyet egy városról neveztek el. Bár az osztrák főváros kedvenc fogásai más régiók étlapjain is megtalálhatók, a "wienerisch essen" és a Wiener Schnitzel is egyértelművé teszi, hogy a bécsiek elhatárolják magukat az osztrák konyhától. No, de mit is ettek régen Ausztria fővárosában? És ki kész
A Tanti, a Salon, a Kistücsök, a Gundel, az ARAZ és a Gerbeaud jövő hétvégén a Gellértbe vonulnak, és pazar asztalokkal várják az ínyenceket. A hazai gasztroélet szereplőit mozgósító rendezvény minden eddiginél sokszínűbb ételsort kínál: a Szent Márton-évben kiemelkedőnek kell lennie a Gellért Márton-napi Borfesztiváljának is.
Wolfgang Puck mesél arról, mire számíthatunk a budapesti Matild-palotában hamarosan megnyíló éttermében.
Lássuk, melyek azok a könnyed krémek, amelyekhez nem kell profinak lenni ahhoz, hogy otthon is elkészíthessük.
Az egyik leghíresebb narancslikőrt, a Cointreau-t is bátran használhatják a cukrászok, de persze inni is jó.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Karinthy Frigyes magánélete menthetetlen volt, enni otthon nem kapott.
A rablógyilkosok csak nyárson és roston sült húsokat készítettek jól, azt is csak egészen angolosan.
Petőfi nem az a haspókfajta. Az életműben hiába keresünk ínycsiklandó ételleírásokat, nagyevők sem találtatnak
Az csak irodalmi közhely, hogy a girhes költő jobb poéta. Nincs erre semmi bizonyíték.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.
A régi magyar életben keszeg ember nem lehetett alispán - mondja Krúdy. Kár volt világra jönnie. A papok körében kerek cipóhasak divatoztak, az ügyvédek hegyes pocakkal jártak, a kormánypártiak potrohot eresztettek, az ellenzék bendőt nevelt.
A burgenlandi konyha önmagában megér egy utazást. Ausztria legkisebb tartománya rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedben, igazi ínyencföld lett remek éttermekkel, pincészetekkel, családi gazdaságokkal.
Az oroszországi Gault&Millau Vlagyimir Muhin éttermét találta a legjobb moszkvai étteremnek.
„Soha nem laktam a Zeneakadémiától két villamosmegállónál távolabb, ma pedig már élvezem, hogy kertészkedhetek” – mondja Balázs János. A Kossuth-díjas zongoraművész vendégül látta a Magyar Konyha stábját, s beszélt a zene és a gasztronómia összefüggéseiről is.
A nagymama és a mama főztjéről, az imádott tökfőzelékről, a kenyér iránti rajongásról és a gyerekkori zsiványságokról mesél Wolf András, a Salon étterem séfje. De hogyan került túrós palacsinta a Salon étlapjára?
Mindössze 25 éves, tehetséges, éppen csak elindult a saját, önálló kulináris útján, de New York máris felfigyelt rá. Gyerekkorában magyar nagymamája ételein nőtt fel, később Láng György szakácskönyve vált a bibliájává. Érzi és tudja, hogyan lehet a világ kulináris fővárosában vonzóvá tenni a magyar konyhát.
A balatonfüredi Figula Pincészet mindig is különleges embereket vonzott. Ide járt Esterházy Péter és Freund Tamás világhírű agykutató. Mihály a családi pincészetet alapító legendás édesapa tudását és jó kedvét is megörökölte. A borász nemrég kapta meg a 2019 Borászok Borásza díjat.
Bíró Lajos a magyar gasztronómia egyik leghíresebb és egyben hírhedtebb alakja, a szakmában eltöltött ötven éve alatt pedig igazi fogalommá vált. A Bock Bisztró séfje nemrégiben életműdíjat is kapott. Most családi hagyományokról, remegős csuszáról, halászléről, disznóvágásról mesél.
A Lellei Konyakmeggy az elmúlt öt-hat évben kezdte el – kiváló minőségű alapanyagokból és szinte muzeális módszerrel – gyártani a kézműves bonbonokat. Megnéztük, hogyan készülnek az egyenként aranypapírba csomagolt finomságok.
A Maison Troisgros a 20. századi francia konyhatörténet talán leghíresebb szakácsdinasztiájának jelképe.
Festékecset és fakanál: Kieselbach Tamás műgyűjtő, műkereskedő életében is megfér egymás mellett.
Amióta Karinthy Márton közreadta Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetét, mindent tudunk a XX. század legkülönösebb irodalmi famíliájáról. A legendák ködvilágából Karinthy Márton teremtett hús-vér valóságot. Egy fontos kérdéssel azonban adós maradt: mennyire érdekelte a gyomros matéria a Karinthyakat?
Gyerekkorában elkísérte az édesapját, hogy meghallgassa, hogyan muzsikál, ilyenkor a New York kávéházban, a Gundelben vagy a Gellért Szállóban vacsorázott. Farkas Róbert, a Budapest Bár zenekar vezetője azóta bejárta a világot – az ázsiai konyha úgy lenyűgözte, hogy Vietnamban és Kambodzsában főzőtanfolyamra is beiratkozott.
Ipacs Géza bebizonyította, hogy a palack nem szimpla hirdetőoszlop, hanem izgalmas alkotófelület kreatív emberek számára. Ebből aztán kisebb címkeforradalom kerekedett. Egy forradalmár portréja.
Minden fantázianév mögött egy családi történet húzódik meg a kadarkájáról híres Eszterbauer-pince címkéin. A borászcsaládot a szekszárdi paraszt-polgári kultúráról, a legösszetartóbb borvidék sikeréről és a bikavér feltámadásáról kérdeztük.
Aki a lakásába téved, azt megeteti. A látogató kap levest, főételt, desszertnek pedig egy üveg lekvárt. A tabáni bérház is olyan, mint egy falu, jönnek-mennek a süteményestányérok.
Oroszlán Szonja színésznő kétéves volt, mikor szülei Csopakon vettek telket egy kis faházzal.Gyermekkorától hozzászokott ahhoz, hogy a Balatonon másfajta ízvilág fogadja, mint Budapesten, mások az ételek, és mások az emberek is, akik az ételt felszolgálják. Oroszlán Szonjával beszélgettünk.
Vágyakozunk egy kicsit földközelibb életre, ezért is költöztünk egy kétezer négyzetméteres gyümölcsösbe – mondja Lackfi János, aki saját meghatározása szerint író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Zsámbéki házában a nagyobb ünnepekkor hat gyermek és két unoka is az asztal mellé telepedik.
Aki ma Nagyváradon gasztronómiai élményekre éhezik, messze elkerüli a régi, híres helyeket. Ha francia stílusú, európai szintű fogásokra vágyik, felkeresi a Graf éttermet, aki inkább mediterrán hangulatban költené el ebédjét vagy vacsoráját, az a Sebes-Körös gátjára épült Rivót válassza.
Külföldről hazatért fiatal séf: Krausz Gábor a ZONA étterem étlapjáért felel.
"Bárki bármit mond is, a kultúra legigazibb fellegvára nem az oskola vagy a könyvtár, hanem a kocsma" - vallja az egyetemektől hemzsegő Kolozsvár költő-kocsmárosa, Orbán János Dénes.
Pincérnek lenni hálátlan szerep. Az igazi pincnök sohasem sztár. Inkább pszichológus, gyóntatópap, szmokingos napszámos. Vezetéknevén szólít több száz törzsvendéget, ám őt mindenki csak keresztnevén ismeri. Cukiról, a Bock Bisztró főpincéréről se tudja senki, hogy becsületes neve: Erki János.
Mesebeli környezetben él a Péreli Zsuzsa–Tolcsvay László művészházaspár. A Dunakanyarban lévő „birodalmuk” tündérkert, a virágok, leánderek, napraforgók mellett padlizsánok, mángoldok, paszulyok élvezik a házigazdák gondoskodó szeretetét.
A Balaton partjáról sem hiányoznak a jó cukrászok. Sőt. Vannak, akik épp egy krémesért vagy házi-baracklekváros-diós zserbóért utaznak le a magyar tenger mellé. Íme a mi kedvenc cukrászdáink a Balaton partján.
A Kistücsök továbbra is a Balaton legjobb étterme. Akad néhány rokonszenves kísérlet, ám a tópartot változatlanul uralják a buszos, cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk össze szedni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könn