Jön a Nyitott Főzdék Napja
Szombaton kivételesen benézhetünk a kisüzemi sörfőzdék kulisszái mögé.
Szombaton kivételesen benézhetünk a kisüzemi sörfőzdék kulisszái mögé.
Régi magyar szőlőfajtákkal indul, trendi nemzetközi fogásokkal és újhullámos desszertekkel zárul a sor.
2025. február 26-tól kapható az újságárusoknál.
18 magyar kisüzemi sörfőzdébe lehet bejutni jövőre egy most megjelent „sörútlevéllel”.
Piroch Gábor gulyása a Mennyei királyság stábját is megfőzte.
Kávé és BBQ - különös együttállás alakult ki a Bartók Béla úton, de működni látszik.
Köveskál állócsillagának létezése megnuygtatóan biztos pont a balatoni gasztrnómiában.
Sörfőzde-látogatások, kvízjáték, sörbemutatók és -kóstolók: jön a Nyitott Főzdék Napja!
A hasábokon liba és sok minden más. Vinkó József ajánlója.
Kulturális és kulináris kalandozások a pécsi Zsolnay-negyedben.
A Kurca-parti Kendermagos 2022 szeptemberében Magyar Konyha Termelői Díjat kapott.
Három termelő vehetett át elismerést a SVÉT 12.0 rendezvényen.
Semmi sem tart örökké – ugyanakkor, tizenkét évszázad történelmét nem dobjuk el csak úgy.
Kakaskodás, szócsaták, szerződéses kikötések, évtizedes sérelmek. A celebséfek egymást sem kímélik.
Mi a halételek kapudrogja? Lévai Zsuzsanna, a Halkakas Halbisztró tulajdonosa válaszol.
A pub matuzsálem tulajdonosai bíznak a visszatérésben.
Erre a hivatásra nem születni kell, elég, ha jól házasodik az ember.
A fűszernövények a szálloda udvarán teremnek, minden húsnak megvan a saját fűszere.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
Október első hétvégéjén kinyitnak a magyar kisüzemi sörfőzdék, visszatér a Nyitott Főzdék Napja!
Budapest megnyílt a Retro Élményközpont, amely minden érzékszervünknek kínálja a letűnt kor emlékeit.
Az amerikai állatvédő szervezeteknek gondot okoz a sok visszavitt szárnyas.
Sztankó Bernadett emufarmja, olyan, mintha a Jurassic Park díszletei között sétálnánk.
A hétvégén országszerte benépesülnek a teraszok, kerthelyiségek. Szétnéztünk, ki mivel készül a visszatérésre.
Közleményben kérik a kormány segítségét, mert a vendéglátás súlyos helyzetbe került.
Séfeket és cukrászokat kérdeztünk arról, mi az, ami nem hiányozhat náluk az ünnepi asztalról.
Illatos hús amelyhez a sündisznóra formázott krumplit a gyerekek is imádni fogják.
A külföldi piacterek hatalmas kínálatában tett kirándulás után körülnéztünk kicsit itthon is.
A vietnami büfék asztalainak elmaradhatatlan kelléke a csiliszósz.
A Crawley család kedvenc ételei remekül illenek az ünnepi asztalra is.
Kakasleves, szarvasragu, mangalicapofa – vasárnapig lehet megrendelni a SVÉTasztal hazai alapanyagokból elkészített menüjét.
„A túlélésről van szó, és arról, hogy ne a nulláról kelljen újraépíteni a rendszert” – mondja Ruprecht László, a hazai termékek házhozszállítását megszervező SVÉT elnöke.
A belváros két forgalmas verőere között meglepő csend fogad a Hajós utcában: a békesség még tovább fokozódik a frissen megnyílt Aum Natural étteremben. A trópusokat felidéző zöld színek, egyszerű, letisztult berendezés és egy kreatív, kísérletező konyha vár a betérőre.
Szombaton kivételesen benézhetünk a kisüzemi sörfőzdék kulisszái mögé.
Régi magyar szőlőfajtákkal indul, trendi nemzetközi fogásokkal és újhullámos desszertekkel zárul a sor.
18 magyar kisüzemi sörfőzdébe lehet bejutni jövőre egy most megjelent „sörútlevéllel”.
Sörfőzde-látogatások, kvízjáték, sörbemutatók és -kóstolók: jön a Nyitott Főzdék Napja!
Három termelő vehetett át elismerést a SVÉT 12.0 rendezvényen.
Semmi sem tart örökké – ugyanakkor, tizenkét évszázad történelmét nem dobjuk el csak úgy.
A pub matuzsálem tulajdonosai bíznak a visszatérésben.
Október első hétvégéjén kinyitnak a magyar kisüzemi sörfőzdék, visszatér a Nyitott Főzdék Napja!
Az amerikai állatvédő szervezeteknek gondot okoz a sok visszavitt szárnyas.
Közleményben kérik a kormány segítségét, mert a vendéglátás súlyos helyzetbe került.
A Crawley család kedvenc ételei remekül illenek az ünnepi asztalra is.
Három francia csillag együttállása különösen érdekes felütést ad az idei Gout de France gasztrokulturális eseménynek. A rendezvény főszervezője az ünnepelt francia séf, Alain Ducasse, a kezdeményezés fő témája a méltán híres Bourdeaux-i régió kulináris kincsei, illetve az ételsorok az idén elhunyt Paul Bocuse kulináris hagyatéka előtt tisztelegnek. Álljunk be a sorba, és kóstoljuk meg, hogyan értelmezik az itthoni séfek a francia konyha szellemiségét!
Mágnesként vonzza a világ legnagyobb szakácsait a Gastronomika – mondta Joan Roca, a 2013-ban a világ legjobb éttermének választott El Celler de Can Roca tulajdonos-séfje arra a kérdésre, miért tartja fontosnak részt venni a San Sebastianban rendezett gasztronómiai konferencián.
2025. február 26-tól kapható az újságárusoknál.
Kávé és BBQ - különös együttállás alakult ki a Bartók Béla úton, de működni látszik.
Köveskál állócsillagának létezése megnuygtatóan biztos pont a balatoni gasztrnómiában.
A hasábokon liba és sok minden más. Vinkó József ajánlója.
Kulturális és kulináris kalandozások a pécsi Zsolnay-negyedben.
A Kurca-parti Kendermagos 2022 szeptemberében Magyar Konyha Termelői Díjat kapott.
Kakaskodás, szócsaták, szerződéses kikötések, évtizedes sérelmek. A celebséfek egymást sem kímélik.
Mi a halételek kapudrogja? Lévai Zsuzsanna, a Halkakas Halbisztró tulajdonosa válaszol.
Erre a hivatásra nem születni kell, elég, ha jól házasodik az ember.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
Budapest megnyílt a Retro Élményközpont, amely minden érzékszervünknek kínálja a letűnt kor emlékeit.
Sztankó Bernadett emufarmja, olyan, mintha a Jurassic Park díszletei között sétálnánk.
A hétvégén országszerte benépesülnek a teraszok, kerthelyiségek. Szétnéztünk, ki mivel készül a visszatérésre.
Séfeket és cukrászokat kérdeztünk arról, mi az, ami nem hiányozhat náluk az ünnepi asztalról.
A külföldi piacterek hatalmas kínálatában tett kirándulás után körülnéztünk kicsit itthon is.
Kakasleves, szarvasragu, mangalicapofa – vasárnapig lehet megrendelni a SVÉTasztal hazai alapanyagokból elkészített menüjét.
„A túlélésről van szó, és arról, hogy ne a nulláról kelljen újraépíteni a rendszert” – mondja Ruprecht László, a hazai termékek házhozszállítását megszervező SVÉT elnöke.
A belváros két forgalmas verőere között meglepő csend fogad a Hajós utcában: a békesség még tovább fokozódik a frissen megnyílt Aum Natural étteremben. A trópusokat felidéző zöld színek, egyszerű, letisztult berendezés és egy kreatív, kísérletező konyha vár a betérőre.
A magyar udvaroknak hosszú évszázadokig része volt a baromfi: tyúkok, kacsák, libák népesítették be. Az utóbbi egy-két évtizedben már falun is alig találni ezekből az állatokból.
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
Karácsony közeledtével talán többen gondolnak arra, hogy halat is egyenek, hiszen a klasszikus ünnepi ételek között több is szerepel, amely ebből a magas fehérjetartalmú alapanyagból készül. A halászlé szinte mindenhol kötelező fogás, sokan sütnek halat is ilyenkor, sőt a harcsapaprikás vagy a különféle halas pástétomok is népszerűek a téli időszakban.
Töltött káposzta, székelykáposzta, szilveszteri káposztaleves – az év végi ünnepekhez hozzátartoznak a savanyított káposztával készült ételek. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia közös tesztjén ezúttal a piaci savanyúságosok választékából igyekeztünk megtalálni az ünnepi asztalra méltó káposztákat.
Belekóstoltunk a Gourmet Fesztiválba, hogy ajánljunk pár finom falatot és kortyot: Champagne, könnyed francia szendvics, celebspotting, borjúnyelves pájsli, lágy kakastaréj, gyönyörű bélzetű kenyér, unicum-sör, slow stifolder, üzbég plov – a teljesség igénye nélkül.
A versenykurzuson elsősorban az a lényeg, hogy az ifjú szakácsok maguktól és a versenytársaktól tanuljanak, de azért a pontok is számítanak: most Csillag Richárdot (Kistücsök) Palotai Csaba (Kobuta) előzte az első helyen.
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
Tizennégy éves koromtól élek kertes házban, de a kerti munka a fűnyírásban merült ki, illetve gondozhattam a család dombos ágyását. A lelkesedésem nem tartott sokáig, elsodortak a bulik, az iskola, később a munka. Amikor egyéves lett a fiam, úgy döntött a család, agyő Budapest, az agglomerációba költöztünk.
"Bemegyünk az erdőbe szegényen, kijövünk gazdagon!" Magyarországon sokan így képzelik a szarvasgombavadászatot. Nem csoda, hiszen hetente olvashatunk meghökkentő híradásokat a "fekete gyémánt" áráról: nemrég egy borszakértő hölgy fizetett az észak-olaszországi Albában tartott jótékonysági aukción harmincmillió forintot egyetlen (igaz, 936 grammos) fehér gumóért. A gödöllői szarvasgomba-fesztiválon már "csekély" százezer forintért is vehettünk volna egy kilogramm téli szarvasgombát, aromával keze
Ha a cigány konyháról beszélnek, Budai Zsanett és Tonté Barbara annyira egy húron pendülnek, mintha ikrek volnának. Pedig személyiségük igencsak különböző. Egy szociológus és egy külügyi szakértő. A főzés szenvedélye hozta össze őket.
A villányi pincesor nemcsak a borról szól. Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már Villányban ínyenc éttermeket is lehet találni. Jó bort azonban csak jó ember tud készíteni. Jó éttermet pedig csak jó borász.
Mint a Pokol hetedik bugyrát, úgy írja le 1821-ben a Duna parti régi pesti piacot, a „jobbágyság vásárát” Schams Ferenc sváb patikus. A baromfipiacon, ahol időjósok rángatják az ember kabátját, átható bűz terjeng, a szűk szekérvárban az embertömeg egymást lökdösi, a libák, kacsák, tyúkok, disznók fülhasogató muzsikájától egymás szavát sem érteni, vagy por marja a szemedet, vagy a csizmád ragad a sárba. Lejjebb, a plébániatemplom felől „émelyítő ételszagot hoz a szél”, piszkos ruházatú, „undorít
Nincsen ebéd leves nélkül. Legalábbis a magyar ember számára. Mindig is „a leves indította el a lélekben azt a komoly, emelkedett lelki folyamatot, amely feltétele volt annak, hogy az étkezés valóban meleg és igazi emberi ünnepséggé alakuljon át, s ne...
Annyira jó, hogy a környéken megszokott turistacsapda-éttermek helyett egyre eredetibb helyek nyílnak a Szabadság-térnél. Még a végén magyar emberek is fognak ide járni! A bizakodásra okot adó új helyek közül is találtunk egy igazán kiemelkedőt. A környék legerősebb állítása jelenleg a La Parrilla. A frappáns ételsorért és nívós kivitelezésért két séf, Szabó Péter és Papp Balázs felelnek.
Karácsonykor sokan készítenek Magyarországon is pulykát: megsütve vagy levesnek, egészben vagy szeletelve, gesztenyével, almával töltve, esetleg szalonnával burkolva. Legtöbben természetesen a bébipulykát keresik, amit egészben meg lehet sütni. Ezeket 35 naposan vágják le, a súlyuk legfeljebb 3 kiló. Az ünnepek közeledtével szerettünk volna idén is eligazodni pulykafronton. Megbízható henteshez forduljunk vagy a nagy üzletláncok kínálatára hagyatkozzunk?
Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.
Hét fajtája kapirgál az udvarokon, van belőlük kopasz- és fedettnyakú, fehér, sárga, fekete és fogolyszínű, sőt még palóc is akad. Szomor Dezsőék apajpusztai birtokán van belőlük hét fajta. Magyar tyúkok és kakasok, élnek-halnak gazdájukért, ha a róka el nem kapja őket.
Ha ősz, akkor szőlő és bor. Ha bor, akkor Tokaj. A leghíresebb magyar borvidék idén nemcsak jó borokkal várja a látogatókat. Tokaj-Hegyalja a gasztronómia központja lesz szeptember harmadik hétvégéjén.
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
A címben szereplő néven fordul elő első alkalommal 1830-ban, Czifray István szakácskönyvének negyedik kiadásában a paprikás csirke. Mert bármilyen hihetetlen, egyik legfőbb nemzeti ételünk, amely selymes paprikás-tejfölös szaftjával honfiúi keblünket és bendőnket simogatandja, egyetlen korábbi receptgyűjteményben sem található meg.
A békeidők budapesti kávéháza fogalom volt, fővárosunk egyenest "kávéváros". Persze abból a jó háromszáz, sőt néha több üzletből nem mind vonult be az irodalomba, nem mindegyik volt aranybánya - annál érdekesebb a kérdés: vajon min múlt a siker itt, a kudarc amott? Konyha csak kevés helyen volt (az ipartestületen belül hivatalosan csak 1906-tól jön létre a café-restaurant szakosztály), a kávéházi vendéget nem a gyomrán keresztül lehetett megfogni. Hát akkor?
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
Mintha egész étkezési kultúránk megfeledkezett volna a vadon élő szárnyasokról. A fácán sem mindennapos vendég, pedig a levese gyógyír.
A kérdés már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani a számtalan remek fogás közül a legjobbat! De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc karácsonyi fogásaikat az olvasók?
Az adventi időszakban az üzletek forgalma sokszor az egész éveset felülmúlja, különösen így van ez a cukrászdáknál és desszertkészítőknél. Az ünnepek közeledtével nagyon sok különleges gasztro ajándékcsomagot is készítenek. A bejglik, karácsonyi dísztorták mellett népszerűek..
Hogyan válhatnak férfiak háziasszonyokká? Például úgy, hogy profi konyhafőnökként elindulnak a Világevő Séfversenyen. Ezen a megmérettetésként ugyanis nem lehet méregdrága, speciális gépeket...
Mohácstól délre, egészen a Dráva dunai torkolatáig tart a drávaszögi népi kultúra, a sokácok, horvátok, magyarok, svábok és szerbek évszázados együttélése sajátos közös konyhát hozott létre. Az éttermek, csárdák büszkén kínálják a helyi specialitásokat, amelyekhez mindig akad bor valamelyik szomszédos pincéből. Mi most 12 olyan helyet ajánlunk, ahová érdemes betérni.
A kiválasztott moziételek mindegyikét nők készítették. Minden emblematikusnak mondható étel mögött egy nő áll. Manapság a szakácsvilág sikertörténeteit többnyire férfiak írják, de mindegyikük mögött felfedezhető egy nő ízlése. Menünk tehát a női szakácsmesterség dicsérete...
A Faluhely major az északi határ felé, Mátranovákon túl, egy különös hangulatú völgyben található. Itt valaha falu volt, paradicsomi kis település, de egy "villámlátogatás" alkalmával a házak a XVIII. században porig égtek. Ma újra lakják. A gazdaságról Földi Gyula mesél.
Semmivel sem egészségesebb a bioélelmiszer - járta be a világsajtót a szenzáció, a német média biohazugságról ír, az egyszeri fogyasztó pedig megnyugszik, hogy nem fizette ki a biofelárat, hiszen úgyis csalás az egész. Honnan tudhatjuk, hogy tényleg öko a bio?
Közeledik a karácsony, így szólni illik a töltött káposztáról. Szabályos oknyomozásban kísérli meg Cserna-Szabó András író és Segal Viktor séf kideríteni, mi is ünnepeink jeles ételének, a kolozsvári töltött káposztának az eredeti receptje.
Ücsörög a kakas a fazékban és nagyokat kortyol a vörösborból. A fogorvos dugóhúzóval húz fogat, a tűzoltók pezsgővel rohannak tüzet oltani, a művelt borász könyveket tart a hordóban. Jiři Sliva világában semmi sem az, aminek látszik.
Villány egy kis magyar mediterránum. Ez az ország legdélebbi vidéke, itt érleli a legtöbb napfény a szőlőket, itt készülnek a testes, zamatgazdag vörösborok. Talán azt is mondhatjuk, hogy Villány az a vörösboroknak, ami Tokaj a fehéreknek. Erről beszélget a műsorvezető Kovács „Kokó” István vendégeivel, Gere Attilával, Hajnóczy Somával és Bodrogi Gyulával az M1 képernyőjén.
Ha valahol még ismerik a gyerekkor ízeit, azok a kifőzdék. Igen, a zsírszagú, családias étkezdék, ahol krétával írják a táblára a napi menüt, ahol a piros kockás abroszokon csálé poharak állnak, s még a falakba is beleette magát az édeskés hagymaillat. Tetszik, nem tetszik, lelkünk itt honos. Itt szocializálódtunk.
A perec készítésének fortélyait úgy őrzik, mint valami kényes hadititkot vagy a Coca-Cola receptjét. Nehéz a mendemondákból kihámozni az igazságot: állítólag valamelyik Esterházy gróf fertődi asztaláról került a falusi konyhákba.
A tokaji az egyetlen magyar bor, amely a történelem folyamán beleszólt és a jövőben is beleszólhat a világ borképének formálásába. A tokaji borászok mellett pedig egyre több kézműves termék tűnik fel a Hegyaljai piacon.
Novemberi számunkban Szekszárd gasztronómiájával foglalkozunk. Felkerekedtünk, hogy megtaláljuk a szekszárdi borvidék éttermeit és találtunk egy különleges "Helyi boltot", ahol a környék kézműves termelőinek árui mind megtalálhatók, és találtunk halászcsárdát, kávézót és mézeskalácsost is. Látogatás a vörösborok hazájában.
Piroch Gábor gulyása a Mennyei királyság stábját is megfőzte.
A fűszernövények a szálloda udvarán teremnek, minden húsnak megvan a saját fűszere.
Illatos hús amelyhez a sündisznóra formázott krumplit a gyerekek is imádni fogják.
A vietnami büfék asztalainak elmaradhatatlan kelléke a csiliszósz.
Nem volt náluk olyan hétvége, hogy ne lett volna húsleves otthon.
Elfeledett szárnyas a kappan, pedig a régi magyar konyha jól ismeri a húsát. Egy kassai állatorvos úgy döntött, hogy visszaadja a kappanok rangját. A magyar–szlovák határon, Pányok főutcáján vettek egy kis portát, ahol mindenki jól érzi magát. Ők is, meg a kappanok.
Mindent eljátszott. Félszeg patikust, bugyuta partjelzőt, kolduskirályt, uzsorást. Volt II. Richárd és Napóleon, D’Artagnan és Volpone, Švejk és Böffen Tóbiás. Hangján generációk nőttek fel (Süsü, Csőrmester. Micimackó). Színpadi, film-, televíziós és szinkronszerepeit felsorolni is képtelenség. Bodrogi Gyula 85 éves.
A magyar konyha sokszínűségét nem véletlenül emlegetjük: számtalan ország befolyásolta hazánk gasztronómiáját.
A francia Label Rouge követelményeinek megfelelő módon tenyészt fekete lábú csirkéket egy gazdálkodóvá lett ügyvéd a kunsági Szank környéki földjein. Az első vágás már bekerült a hazai éttermek konyháiba, de a magyar csúcsgasztronómia kiszolgálása mellett a jövőben külföldre is szállítanának a legmagasabb minőségű csirkehúsból.
Hogy lesz egy cukrászból húsrajongó séf? Kerekes Sándor a hagyományos, tiszta ízekről mesél.
Az Oroszlános Borhotel és Étterem séfjével Takács Gáborral beszélgettünk.
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
Itthon az év séfjének választották Barna Ádámot.
Hogy mi tartja össze őket? A szakmai alázat, a színjátszás, a gasztronómia és az egymás iránti szerelem.
Bár a francia konyha egyeduralmának – úgy tűnik – vége, korai volna temetni a gall gasztronómiát. Sőt!
Elismerő oklevéllel tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Nyisztor Tinkát, a moldvai magyar közösség kulturális képviselete és a magyar nyelv használatának széleskörű terjesztése és ismertetése érdekében tett példaértékű eredményeiért, fáradhatatlan munkásságáért.
Jahni László a családi receptekről, a kamrából kicsent zsíros brúgóról mesélt.
"Amit mi kínálunk, az nem fine dining, hanem nice dining”
Ízeket, illatokat nehéz felidézni, de a nagymamák, anyák főztje mégis meghatározó élmény.
Kiváló minőségű, de közérthető konyhát visz a balatonszemesi Kistücsök. A tulajdonos szerint sokat változott a hazai gasztronómiai kultúra: nem 25 évnyi lemaradást hoztunk be, hanem ötvenet. A Pannon Gasztronómiai Akadémia új elnökével beszélgettünk.
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
2014-ben ő lett a Borászok Borásza. Franciaországból érkezett Tokajba, ahol a vidék és Berecz Zsolt is elcsábította. Azóta az egyik legismertebb női borász, aki sorra hozza a 2002-ben alapított Tokaj Kikelet Pince számára a díjakat.
Hivatalosan is megnyitotta kapuit a Bock Bisztró Buda a Szarvas Gábor úton. A séf Bíró Lajos, aki a magyar szakácsok közül elsőként állt ki a mikrofonok elé, bizonyította be, hogy a séf nemcsak a fakanalat tudja megragadni, hanem meggyőzően tud beszélni a konyháról, alapanyagokról és ízekről.