Léptéket váltott a debreceni Jardin Cukrászda
Grandiózus cukrászdával gazdagodott Debrecen!
Grandiózus cukrászdával gazdagodott Debrecen!
Nem féltek a szokatlan alapanyagoktól Az Év Bejglije 2024. versenyen induló pékségek és cukrászatok.
Zöldborsóleves, idényzöldségekkel körített tengeri süllő és a jolly joker meggyszósz.
Sopronból, Budapestről, Noszvajból és Debrecenből ajánlunk gasztronómiai fesztiválokat.
A SVÉT és a Toyota Sakura Kft. megalapította a Sakura-díjat.
A húsvéti sonka elmaradhatatlan társa a finomra reszelt torma. Most legyen az övé a főszerep!
Nemcsak az egyik legszebb, de finom is a debreceni karácsonyi vásár.
A nyíregyházi Hunguest Sóstó szálloda adta a nyertest!
Vajon a luxuscsomagolásról ismerjük fel a jó bort vagy a minőségi csokoládét?
7 db egycsillagos, és 2 darab kétcsillagos étteremmel robog tovább a magyar gasztronómia!
A Kurca-parti Kendermagos 2022 szeptemberében Magyar Konyha Termelői Díjat kapott.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
Tiago Sabarigo, az Essência séfje mesél és főz a Magyar Konyhának.
Gábor-Vígh Vanda a debreceni FM90 Campus Rádió szerkesztő-műsorvezetője.
Erre a hivatásra nem születni kell, elég, ha jól házasodik az ember.
Továbbképzés indít a vendéglátásban dolgozó szakemberek részére a Stílusos Vidéki Éttermiség.
Budapest megnyílt a Retro Élményközpont, amely minden érzékszervünknek kínálja a letűnt kor emlékeit.
Szeptember 3. és 5. között a debreceni Nagyerdőben lesz az 5. Debrecziner Gourmet Fesztivál.
A 7. Kenyérlelke fesztiválon gazdák, molnárok és pékek találkoznak.
A lakosság megőrizte az elővigyázatosságát, és vannak olyan szokások, amelyek hosszú távon is velünk maradnak.
A TOP 10 + 2 ranglistára három vidéki étterem is került.
„Jaj, lelkem, te vagy a századik jelentkező, de eddig még mind elfutott, miután kétszer megégette a kezét!”
Vashegyen jártunk, az osztrák határon, egy emelettel a hordóban érlelődő kékfrankosok fölött.
Változott-e a pandémia hatására az életmódunk, valamint az élelmiszervásárlási szokásaink?
A hétvégén országszerte benépesülnek a teraszok, kerthelyiségek. Szétnéztünk, ki mivel készül a visszatérésre.
Kiakadt a cukiságmérő: szinte lezúzta a netet a magyar apuka, aki „Tinytini-koktélt” kevert a kisfiának.
Az elmúlt időszakban meglepően sok új étterem, pékség, delikátesz nyílt a fővárosban.
Régi magyar reklámok: poén a retró, ha nem kell benne élni!
2020-ban egy rajnai rizling és egy feketeleányka bizonyult legfinomabbnak.
Nemcsak újság, hanem csoki, sajt, bor vagy akár friss zöldség is házhoz jön.
Jahni Lászlót, Csécsei Lászlót és Adorjányi Máriuszt kértük fel, hogy mutassák be az ő verziójukat.
Fontos, hogy a helyben előállított biotermékekre rátaláljon a magyar gasztronómia.
Szabó Magda inkább az íróasztalt választotta. Minek főzni tudni annak, aki írni tud?
A miskolci Zip’s konyhafőnöke, Csécsei László segít irányt mutatni a kérdésben.
Pataky Péter, Sajben Csaba és Baricza József ajánl: kolbász debreceni, csabai és BBQ-stílusban.
Még két hét, és megnyit Budapesten Tiago Sabarigo étterme, az Essência.
Petőfi nem az a haspókfajta. Az életműben hiába keresünk ínycsiklandó ételleírásokat, nagyevők sem találtatnak
Arany János úgy lett (és maradt) pirospozsgás urak körében az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri mur
A fejes és kelkáposztából, karfiolból, kelbimbóból és többi rokonukból a legkülönbözőbb ételek készíthetők, érdemes az örökzöld vagy éppen megkopott receptek mellett újakat is kipróbálni.
Kénytelenek voltak bezárni, ezzel együtt nem lettek volna kötelesek a raktárkészletüket – nem kevés pluszmunkával – jótékony célra felajánlani, elkészíteni, kiszállítani. Éttermek, pizzázók, cukrászdák a vészhelyzetben.
A sertéspestis fenyegetettsége miatt komolyabb óvintézkedésre volt szükség a belvárosi Mangalica Fesztivál szervezésekor.
A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.
A farsangi étel legyen praktikus: hidegen is finom, előre elkészíthető, jól tárolható. Maradjon étvágygerjesztő akkor is, ha néhány órát az asztalon tölt. Beledolgozhatók a szilveszteri maradékok, mert csodás lett a lencse, de unalmas már a főzelék. Viszont ha nem elég ínycsiklandó a kínálat a karácsonyi bőség után, nem elég fantáziadús a jelmezek forgatagában, felé sem szagol senki: a hét nyelven beszélő italokkal, a színpompás farsangi dekorációval is fel kell vennie a versenyt.
Egyikük bankot vezetett, a másik majdnem futballista lett, és volt, aki a bulik miatt kis híján félbehagyta borászati tanulmányait. Végül mind visszakanyarodtak a szőlőhöz. A szülők letették az alapokat, de a fiatalokra vár a feladat, hogy világmárkává tegyék a bikavért és az egri csillagot.
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
Kis hazánkban két ország is elfér: Somogyország és Biharország - ez utóbbinak éppen a közepén található Derecske. Ki gondolta volna, hogy annyi titkot rejt, hogy nem fér el a magazinban? Ami a júniusi számból kimaradt...
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
A téli napokon - nyilván a hideg miatt - több teát fogyasztunk. Sokan keresik az újdonságokat, új ízeket, mások a hagyományokra és a jól bevált teakészítési szokásokra esküsznek - egyben azonban mindenki azonos módon vélekedik: ha már tea, akkor az legyen jó minőségű!
Belekóstoltunk a stílusos vidéki vendéglátásba Rácalmáson: a különleges levesbetéttel készült győri halászlé, a sellyei fürj legjava és savanyított almás sör sem maradhatott ki.
Tokaj-Hegyalja a világ legszebb vidéke, mindent meg kell tenni azért, hogy figyelmet kapjon, felemelkedjen. Ezt célozza a Hello Wood építészmustrája is, amit harmadik alkalommal rendeztek meg a térségben.
A tehéntúró az egyik leggyakoribb alapanyagunk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha tesztjén a minőségi tejtermékeket előállító kisebb és nagyobb üzemek, piacokon jelen lévő termelők túrói kerültek a zsűri asztalára.
A magyar konyha sokszínűségét nem véletlenül emlegetjük: számtalan ország befolyásolta hazánk gasztronómiáját.
A versenykurzuson elsősorban az a lényeg, hogy az ifjú szakácsok maguktól és a versenytársaktól tanuljanak, de azért a pontok is számítanak: most Csillag Richárdot (Kistücsök) Palotai Csaba (Kobuta) előzte az első helyen.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Ül Thomas Mann Lübeckben a város leghíresebb kávéházának emeleti szalonjában, kezében világhírű regénye, a Buddenbrook ház. Nem mozdul. Akkor sem, amikor légy száll az orrára. A Nobel-díjas író nem hadonászhat: marcipánból van.
1433-ban a Szentföldről hazatérő burgundiai lovag, Bertrandon de la Brocquiere még arról panaszkodik, hogy a magyarok „kenyér helyett valami lepényfélét esznek, de ennek sincsenek nagyon bőviben”.
Népszerű ember: sorban állás a tejautomatánál és a háziorvosi rendelő előtt is. Édesapja után ő is háziorvos és gazdálkodó lett. Tanyájuk küldetésének a génmegőrzést, mellőzött fajták nevelését tartják.
A sörök körül minden megváltozott. Csak az nem vette észre ezt, aki az utóbbi tíz évet egy sercegős nejlonszatyorban töltötte. A kommersz, halványsárga sörökkel szemben komoly ellentábor sorakozott föl.
Hogy mi tartja össze őket? A szakmai alázat, a színjátszás, a gasztronómia és az egymás iránti szerelem.
Megkapta az Év Ifjú Séftehetségének járó díjat, és több évig egyedül vezette a MÁK bisztrót.
Három francia csillag együttállása különösen érdekes felütést ad az idei Gout de France gasztrokulturális eseménynek. A rendezvény főszervezője az ünnepelt francia séf, Alain Ducasse, a kezdeményezés fő témája a méltán híres Bourdeaux-i régió kulináris kincsei, illetve az ételsorok az idén elhunyt Paul Bocuse kulináris hagyatéka előtt tisztelegnek. Álljunk be a sorba, és kóstoljuk meg, hogyan értelmezik az itthoni séfek a francia konyha szellemiségét!
A Rex Ketchup története olyan, mintha Rejtő Jenő találta volna ki. Van benne kártyázó, aranyéletet élő ifjú, emlékiratokban megőrzött recept, ikonikus, hatszögletű üveg. És van finom paradicsommártás, ami ma újra kapható.
Egy szál kolbászka két váltó krajczár, párosával egy garas.
A Czakó Kert a Tabán egyik legszebb vendéglátóhelye, ahol március óta szombatonként termelői piacot tartanak - ami először csak egy kicsi, nyugodt kerthelyiségnek tűnik, ott reggeli, ebéd, sütemény, kávé és őstermelők sajtjai, zöldségei, szalonnái vagy virágai töltik ki a szombat délelőttöket.
Közgazdászként végzett, zenélni “úgy rendesen” sose tanult, mégis ez a szenvedély győzött. Fodor Máriusz, a Magashegyi Underground, Kaukázus, The Rocket Science együttesek egykori zenésze, e mellett olyan nemzetközi márkák reklámzenéjét jegyzi, mint például a Coca Cola, Vodafone, Rossman, Telekom, és a McDonald’s. Pár hónapja a koncertező zenész életet azonban új, nem mindennapi alkotótevékenységre váltotta. Jelenleg egy saját tulajdonú pékség hálózat beindításán dolgozik Nigériában. Szerencsére
Az alföldi bicska legendás: nem csak dolgoztak vele, hanem ezzel is ettek, vagy éppen védekeztek, ha úgy hozta a sors.
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
Rengeteget importálunk, pedig remek hazaiak is kaphatók: amellett, hogy az aszalt szilva finom, bizonyítottan egészséges is.
A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.
Bodrogi, vagy ismertebb nevén Fűszeres Eszter közel tíz éve írja és szerkeszti Fűszer és Lélek nevű gasztroblogját, e mellett sikeres szakácskönyvíró, lelkes túrázó, gombász, feleség és két gyermek édesanyja. A „Fűszeres” név ugyan véletlenül ragadt rá, de rendkívül találó, a beszélgetés során csak úgy röpködtek a különbőző zöldfűszernevek: kapor, kakukkfű, menta, bazsalikom, petrezselyem, turbolya, zsálya... Lélekből sincs hiány, Eszter a kulinárián keresztül körvbevezeti az olvasóit otthonában
2016-ot a Gasztroélmények Éveként hirdették meg (még 2015-ben), és az biztos, hogy jócskán hallatott magáról a magyar gasztronómia. Bizonyítottunk hazai és külföldi pályán is – végre nem csak itthon voltunk "világhírűek". A leköszönő évet összegezzük.
Az egri étterem kulináris élményt kínál igényes bisztró stílusban.
Széll Tamás és Szulló Szabina mintha lavinát indított volna el, az utóbbi napokban négy ismert séfről derült ki, hogy otthagyja az éttermet, amely évek óta a nevéhez fűződik. 2016 sok szempontból a gasztronómia éve. Budapesten rendezték meg a Bocuse d’Or európai selejtezőjét, amelyet Széll Tamás nyert meg, októberben Magyarország vendégszerepel a San Sebastián-i gasztronómiai világkongresszuson és a magyar konyha iránt egyre nagyobb az érdeklődés a világon.
A Bonne Chance étterem Bázakerettyén két éve őrzi pozícióját a legjobb vidéki éttermek között. Sikerük titka, hogy a francia konyhát, amivel nyitottak, helyi specialitásokra alapozó konyhával váltották fel. Szarvas, dödölle, göngyölt dagadó, ezertöves fűszerkert és helyben sült péksütemények egy irracionális vállalkozás kínálatában.
A mangalica megmentésének 25. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségen a Magyar Konyha Sonkafalatversenyt szervezett négy ismert szakács részvételével.
Mangalicafesztivál a hétvégén, új mangalicatermékeket árusító bolt a Klauzál téri Vásárcsarnokban, bővülő mangalicaexport. 25 éves a mangalicatenyésztés legújabb története.
Mióta a Magyar Konyhában interjú jelent meg Kovács Gyulával az őshonos gyümölcsfajtákról, nincs hét, hogy ne kapjunk levelet a porszombati kertésznek szóló kérdéssel. Ezért is gondoltuk, hogy egy izgalmas témákkal foglalkozó konferenciát ajánlunk olvasóinknak.
Csomós András a debreceni IKON étteremben hamar megtanulta, hogyan kell közeledni a vendéghez.
„A kenyér az egyik legszebb magyar szó –mondja Végh Antal – a jelentése a lét és az élet összessége. A kenyér az ételek között olyan, mint az imádságok között a Miatyánk.” Nyelvünk tükrözi e teljességet.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Báránytenyésztő, mangalicasonka, vadhúskolbász, kézműves csokoládé és méz is kóstolható a magyar standon Európa egyik legjelentősebb élelmiszeripari kiállításán, a lyoni SIRHA-n.
A kérdés már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani a számtalan remek fogás közül a legjobbat! De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc karácsonyi fogásaikat az olvasók?
Tizenhárom étterem évente kétszer fesztiváli hangulatban mutatja meg: Budapesten kívül is lehet jót enni. Ruprecht László kreatív séf, gasztronómiai tanácsadó, a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) elnöke fontosabbnak tartja, hogy külföldön is megszerzett tudásával a jóra törekvő vidéki vendéglőket segítse, mint hogy saját séfkarriert építsen.
A Stílusos Vidéki Éttermiség programjai évek óta tömegeket vonzanak. Szeptember 7-én Debrecenben lesz a találkozó, a Békás-tó partján találkoznak a SVÉT konyhái.
A Kárpát-medence ásványvizekben gazdag, ásvány- és gyógyvizeinek története is a messzi múltba nyúlik vissza. A friss, tiszta, üdítő hatású víz a legfontosabb környezeti erőforrásunk.
A Barát-hegyi Sajtmanufaktúra, a debreceni Nárcisz Birtok, a mónosbéli Bükki Sajt, az etyeki Ödön Major és más kézműves sajtműhelyek részvételével rendezik meg a sajtnapokat országszerte.
Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a Tiszacsegei Halászcsárda legendás korhely harcsahalászlevét vagy a Baricska csárda harcsapaprikását. Szerencsére egyre több a ...
A Tisza-tó Magyarország rejtett kincse. A kedvesség, romlatlanság jellemzi azokat az általunk - újból - felkeresett helyeket, ahol a két évvel ezelőtti összeállításunkhoz képest mit sem változott a szíves vendéglátás, a kemény munkával megtartott minőség.
Van egy különleges magyar juhfajta, amelyről hosszú ideig semmit sem tudtunk. Pontosabban ismét van egy újabb különleges magyar juhfajta, amelyről ma már egyre többet tudunk: a gyimesi racka. Első számú szakértőjének sokan Földi Gyulát tartják.
A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.
Mikóháza, Zempléni hegyköz. Ezen a vidéken élt egykor az egyik legrégibb szarvasmarhafajta, a kárpáti borzderes. A kihalás szélére került őshonos magyar tehénfajta megmentését a Polyán Egyesület szorgalmazza.
Valószínűleg mindenki próbált már otthon tejet altatni. Szinte törvényszerű, hogy a nagyüzemi tejek keserű itallá válnak, míg a házi tej rendes aludttejjé "alszik". Nem csoda hát, hogy bizalmatlanok lettünk a nagyüzemi és importtejek iránt. A Magyar Konyha magazin ezúttal a termelői tejeket vette lajstromba.
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Közeledik a karácsony, így szólni illik a töltött káposztáról. Szabályos oknyomozásban kísérli meg Cserna-Szabó András író és Segal Viktor séf kideríteni, mi is ünnepeink jeles ételének, a kolozsvári töltött káposztának az eredeti receptje.
Mircz Nárcisz sajtmesternek vallja magát. Állandó kínálatában tizennégy különböző sajt szerepel, amelyeket a Debrecen tőszomszédságában lévő házi műhelyében készít.
Sándor Tamásnak messzire kellett mennie ahhoz, hogy hazatérhessen. Az eredetileg szakácsvégzettségű borsodnádasdi fiatalember megjárta Svájcot, Olaszországot, majd úgy döntött, hogy szűkebb hazájában, a Bükkben létrehozza az ország egyik legkiválóbb sajtmanufaktúráját.
A máknövény (Papaver somniferum) legalább hatezer éve ismert. Valószínűleg a mediterrán térség nyugati feléből vagy Nyugat-Ázsiából származik. Krisztus előtt 1500-ban Egyiptomban és a minószi civilizációban is ismerték. Az ókori görögök mékon névvel illették a sokféleképp felhasznált, kék és fehér magvú növényt.
Az ország cseresznyéskertjében, Nagykörűn nyitott Suttogó étterem tulajdonosai olyan bensőséges kapcsolatot próbálnak kialakítani vendégeikkel, mint a filmbéli suttogó a lovakkal. Aki ide betér, maga is felpattanhat a két szép kanca, Liza és Dáma nyergébe, miután elfogyasztotta az étterem saját fűszerkertjéből ízesített ebédet.
A Konyári pincészet a Balaton egyik legszebb kilátásával dicsekedhet.
Kőszegen tartotta rendezvényét a Kommentár Alapítvány. A Tranzit programjában idén a gasztronómia is szerepelt: a Magyar Konyha Bisztróban kóstolóval egybekötött előadások voltak többek között a libamájról, a pisztrángról, a sajtról és a mangalicáról.
Alig fél órára Budapesttől, az etyeki Öreghegyen, szőlőtőkék között, romantikus környezetben fekszik a Hernyák Birtok. Itt található az ország első mangalica étterme, a Manga. A séf: Ruprecht László.
Paprikás krumpli, csirkepaprikás, pörkölt és sorolhatnánk. A paprika a magyar konyha nélkülözhetetlen fűszere, alapja. De vajon így volt-e mindig? A magyarok nemhogy mindent megpaprikáztak volna, ellenkezőleg, kétszáz évig semmibe sem tettek paprikát.
Az egriek nem is értik, hogyan lehet probléma egy jó párizsi vagy virsli beszerzése, mikor csak le kell menni a Pásztor-Hús valamelyik boltjába. Sajnos, máshol nem ennyire egyszerű a helyzet.
Debrecenben nyáron is divat a mézeskalács. A múlt század harmincas éveiben még hetven mézeskalácsos élt Debrecenben, ma kettő. Egyikük Buglyó Ilona.
Éltet vagy árt a tej? Egyáltalán: kapható még itthon jó minőségű tej, vagy mindet külföldre viszik? A legjobb tejboltokat feltérképezve ezúttal a legtöbbet vitatott hatású alapélelmiszer nyomába eredtünk.
Egykor a szegények eledele volt, ma ínyencfalatok készülnek mangalicából. Az ország legnagyobb mangalicaállománya az Olmos és Tóth Kft. kezében van. A Debrecenben bejegyzett cég vezetője, Tóth Péter a gyapjas disznó megmentőjének is tekinthető.
Tíz éve nem eszem hibridet, génmanipulált húst, ipari aromát. Csak a saját állataimat, melyek hihetetlen nyugalomban, stresszmentesen élnek itt, a Káli-medencében. (Szeremley Huba)
Jókai Mór 1862-ben arra buzdított, hogy gyűjtsük össze "nemzeti eledeleinket", mielőtt végleg feledésbe merülnek. "Nem szabadna a magyar konyhát pusztulni hagyni! - írja később Mikszáth Kálmán is. - Pusztuljon a gentry, a szűzdohány, de az ősételek maradjanak."
A közelmúltban internetes közvélemény-kutatás zajlott, mely azt volt hivatott kideríteni, melyik Magyarország kedvenc étele. A legtöbb szavazat az Újházi-tyúkhúslevesre érkezett. Meglepően jó eredmény ez egy olyan fogástól, ami tulajdonképpen nem is létezik. De ne szaladjunk ennyire előre.
Grandiózus cukrászdával gazdagodott Debrecen!
Nem féltek a szokatlan alapanyagoktól Az Év Bejglije 2024. versenyen induló pékségek és cukrászatok.
Sopronból, Budapestről, Noszvajból és Debrecenből ajánlunk gasztronómiai fesztiválokat.
A SVÉT és a Toyota Sakura Kft. megalapította a Sakura-díjat.
Nemcsak az egyik legszebb, de finom is a debreceni karácsonyi vásár.
A nyíregyházi Hunguest Sóstó szálloda adta a nyertest!
Vajon a luxuscsomagolásról ismerjük fel a jó bort vagy a minőségi csokoládét?
Gábor-Vígh Vanda a debreceni FM90 Campus Rádió szerkesztő-műsorvezetője.
Továbbképzés indít a vendéglátásban dolgozó szakemberek részére a Stílusos Vidéki Éttermiség.
Szeptember 3. és 5. között a debreceni Nagyerdőben lesz az 5. Debrecziner Gourmet Fesztivál.
A 7. Kenyérlelke fesztiválon gazdák, molnárok és pékek találkoznak.
A lakosság megőrizte az elővigyázatosságát, és vannak olyan szokások, amelyek hosszú távon is velünk maradnak.
A TOP 10 + 2 ranglistára három vidéki étterem is került.
Változott-e a pandémia hatására az életmódunk, valamint az élelmiszervásárlási szokásaink?
Kiakadt a cukiságmérő: szinte lezúzta a netet a magyar apuka, aki „Tinytini-koktélt” kevert a kisfiának.
2020-ban egy rajnai rizling és egy feketeleányka bizonyult legfinomabbnak.
Fontos, hogy a helyben előállított biotermékekre rátaláljon a magyar gasztronómia.
Ül Thomas Mann Lübeckben a város leghíresebb kávéházának emeleti szalonjában, kezében világhírű regénye, a Buddenbrook ház. Nem mozdul. Akkor sem, amikor légy száll az orrára. A Nobel-díjas író nem hadonászhat: marcipánból van.
Három francia csillag együttállása különösen érdekes felütést ad az idei Gout de France gasztrokulturális eseménynek. A rendezvény főszervezője az ünnepelt francia séf, Alain Ducasse, a kezdeményezés fő témája a méltán híres Bourdeaux-i régió kulináris kincsei, illetve az ételsorok az idén elhunyt Paul Bocuse kulináris hagyatéka előtt tisztelegnek. Álljunk be a sorba, és kóstoljuk meg, hogyan értelmezik az itthoni séfek a francia konyha szellemiségét!
Zöldborsóleves, idényzöldségekkel körített tengeri süllő és a jolly joker meggyszósz.
A húsvéti sonka elmaradhatatlan társa a finomra reszelt torma. Most legyen az övé a főszerep!
7 db egycsillagos, és 2 darab kétcsillagos étteremmel robog tovább a magyar gasztronómia!
A Kurca-parti Kendermagos 2022 szeptemberében Magyar Konyha Termelői Díjat kapott.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
Erre a hivatásra nem születni kell, elég, ha jól házasodik az ember.
Budapest megnyílt a Retro Élményközpont, amely minden érzékszervünknek kínálja a letűnt kor emlékeit.
„Jaj, lelkem, te vagy a századik jelentkező, de eddig még mind elfutott, miután kétszer megégette a kezét!”
A hétvégén országszerte benépesülnek a teraszok, kerthelyiségek. Szétnéztünk, ki mivel készül a visszatérésre.
Az elmúlt időszakban meglepően sok új étterem, pékség, delikátesz nyílt a fővárosban.
Régi magyar reklámok: poén a retró, ha nem kell benne élni!
Nemcsak újság, hanem csoki, sajt, bor vagy akár friss zöldség is házhoz jön.
Kénytelenek voltak bezárni, ezzel együtt nem lettek volna kötelesek a raktárkészletüket – nem kevés pluszmunkával – jótékony célra felajánlani, elkészíteni, kiszállítani. Éttermek, pizzázók, cukrászdák a vészhelyzetben.
A sertéspestis fenyegetettsége miatt komolyabb óvintézkedésre volt szükség a belvárosi Mangalica Fesztivál szervezésekor.
A farsangi étel legyen praktikus: hidegen is finom, előre elkészíthető, jól tárolható. Maradjon étvágygerjesztő akkor is, ha néhány órát az asztalon tölt. Beledolgozhatók a szilveszteri maradékok, mert csodás lett a lencse, de unalmas már a főzelék. Viszont ha nem elég ínycsiklandó a kínálat a karácsonyi bőség után, nem elég fantáziadús a jelmezek forgatagában, felé sem szagol senki: a hét nyelven beszélő italokkal, a színpompás farsangi dekorációval is fel kell vennie a versenyt.
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
Kis hazánkban két ország is elfér: Somogyország és Biharország - ez utóbbinak éppen a közepén található Derecske. Ki gondolta volna, hogy annyi titkot rejt, hogy nem fér el a magazinban? Ami a júniusi számból kimaradt...
A téli napokon - nyilván a hideg miatt - több teát fogyasztunk. Sokan keresik az újdonságokat, új ízeket, mások a hagyományokra és a jól bevált teakészítési szokásokra esküsznek - egyben azonban mindenki azonos módon vélekedik: ha már tea, akkor az legyen jó minőségű!
Belekóstoltunk a stílusos vidéki vendéglátásba Rácalmáson: a különleges levesbetéttel készült győri halászlé, a sellyei fürj legjava és savanyított almás sör sem maradhatott ki.
Tokaj-Hegyalja a világ legszebb vidéke, mindent meg kell tenni azért, hogy figyelmet kapjon, felemelkedjen. Ezt célozza a Hello Wood építészmustrája is, amit harmadik alkalommal rendeztek meg a térségben.
A tehéntúró az egyik leggyakoribb alapanyagunk. A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha tesztjén a minőségi tejtermékeket előállító kisebb és nagyobb üzemek, piacokon jelen lévő termelők túrói kerültek a zsűri asztalára.
A versenykurzuson elsősorban az a lényeg, hogy az ifjú szakácsok maguktól és a versenytársaktól tanuljanak, de azért a pontok is számítanak: most Csillag Richárdot (Kistücsök) Palotai Csaba (Kobuta) előzte az első helyen.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
Népszerű ember: sorban állás a tejautomatánál és a háziorvosi rendelő előtt is. Édesapja után ő is háziorvos és gazdálkodó lett. Tanyájuk küldetésének a génmegőrzést, mellőzött fajták nevelését tartják.
A sörök körül minden megváltozott. Csak az nem vette észre ezt, aki az utóbbi tíz évet egy sercegős nejlonszatyorban töltötte. A kommersz, halványsárga sörökkel szemben komoly ellentábor sorakozott föl.
Egy szál kolbászka két váltó krajczár, párosával egy garas.
A Czakó Kert a Tabán egyik legszebb vendéglátóhelye, ahol március óta szombatonként termelői piacot tartanak - ami először csak egy kicsi, nyugodt kerthelyiségnek tűnik, ott reggeli, ebéd, sütemény, kávé és őstermelők sajtjai, zöldségei, szalonnái vagy virágai töltik ki a szombat délelőttöket.
Az alföldi bicska legendás: nem csak dolgoztak vele, hanem ezzel is ettek, vagy éppen védekeztek, ha úgy hozta a sors.
Rengeteget importálunk, pedig remek hazaiak is kaphatók: amellett, hogy az aszalt szilva finom, bizonyítottan egészséges is.
A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.
2016-ot a Gasztroélmények Éveként hirdették meg (még 2015-ben), és az biztos, hogy jócskán hallatott magáról a magyar gasztronómia. Bizonyítottunk hazai és külföldi pályán is – végre nem csak itthon voltunk "világhírűek". A leköszönő évet összegezzük.
Széll Tamás és Szulló Szabina mintha lavinát indított volna el, az utóbbi napokban négy ismert séfről derült ki, hogy otthagyja az éttermet, amely évek óta a nevéhez fűződik. 2016 sok szempontból a gasztronómia éve. Budapesten rendezték meg a Bocuse d’Or európai selejtezőjét, amelyet Széll Tamás nyert meg, októberben Magyarország vendégszerepel a San Sebastián-i gasztronómiai világkongresszuson és a magyar konyha iránt egyre nagyobb az érdeklődés a világon.
A Bonne Chance étterem Bázakerettyén két éve őrzi pozícióját a legjobb vidéki éttermek között. Sikerük titka, hogy a francia konyhát, amivel nyitottak, helyi specialitásokra alapozó konyhával váltották fel. Szarvas, dödölle, göngyölt dagadó, ezertöves fűszerkert és helyben sült péksütemények egy irracionális vállalkozás kínálatában.
A mangalica megmentésének 25. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségen a Magyar Konyha Sonkafalatversenyt szervezett négy ismert szakács részvételével.
Mangalicafesztivál a hétvégén, új mangalicatermékeket árusító bolt a Klauzál téri Vásárcsarnokban, bővülő mangalicaexport. 25 éves a mangalicatenyésztés legújabb története.
Mióta a Magyar Konyhában interjú jelent meg Kovács Gyulával az őshonos gyümölcsfajtákról, nincs hét, hogy ne kapjunk levelet a porszombati kertésznek szóló kérdéssel. Ezért is gondoltuk, hogy egy izgalmas témákkal foglalkozó konferenciát ajánlunk olvasóinknak.
„A kenyér az egyik legszebb magyar szó –mondja Végh Antal – a jelentése a lét és az élet összessége. A kenyér az ételek között olyan, mint az imádságok között a Miatyánk.” Nyelvünk tükrözi e teljességet.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
A régmúlt szegedi gasztronómiájában annyi a Teréz, mint égen a csillag, nem csoda, ha folyton összekeverjük őket. Még irodalomtörténészek, gasztronómusok, könyvtári katalógusok is rendszerint összecserélik a sok Terézt és Rézit – pláne az egyszerű szakácskönyvforgató ember. Próbáljuk meg tisztába tenni a zavaros helyzetet.
Báránytenyésztő, mangalicasonka, vadhúskolbász, kézműves csokoládé és méz is kóstolható a magyar standon Európa egyik legjelentősebb élelmiszeripari kiállításán, a lyoni SIRHA-n.
A kérdés már önmagában eretnekség. Még hogy kiválasztani a számtalan remek fogás közül a legjobbat! De hát évente megválasztják a világszépét, az év autóját, a legjobb éttermeket is. Miért ne rangsorolhatnák kedvenc karácsonyi fogásaikat az olvasók?
Tizenhárom étterem évente kétszer fesztiváli hangulatban mutatja meg: Budapesten kívül is lehet jót enni. Ruprecht László kreatív séf, gasztronómiai tanácsadó, a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) elnöke fontosabbnak tartja, hogy külföldön is megszerzett tudásával a jóra törekvő vidéki vendéglőket segítse, mint hogy saját séfkarriert építsen.
A Stílusos Vidéki Éttermiség programjai évek óta tömegeket vonzanak. Szeptember 7-én Debrecenben lesz a találkozó, a Békás-tó partján találkoznak a SVÉT konyhái.
A Kárpát-medence ásványvizekben gazdag, ásvány- és gyógyvizeinek története is a messzi múltba nyúlik vissza. A friss, tiszta, üdítő hatású víz a legfontosabb környezeti erőforrásunk.
A Barát-hegyi Sajtmanufaktúra, a debreceni Nárcisz Birtok, a mónosbéli Bükki Sajt, az etyeki Ödön Major és más kézműves sajtműhelyek részvételével rendezik meg a sajtnapokat országszerte.
Van, aki Budapestről ötszáz kilométert utazik oda-vissza, csak hogy megkóstolja a Tiszacsegei Halászcsárda legendás korhely harcsahalászlevét vagy a Baricska csárda harcsapaprikását. Szerencsére egyre több a ...
A Tisza-tó Magyarország rejtett kincse. A kedvesség, romlatlanság jellemzi azokat az általunk - újból - felkeresett helyeket, ahol a két évvel ezelőtti összeállításunkhoz képest mit sem változott a szíves vendéglátás, a kemény munkával megtartott minőség.
Van egy különleges magyar juhfajta, amelyről hosszú ideig semmit sem tudtunk. Pontosabban ismét van egy újabb különleges magyar juhfajta, amelyről ma már egyre többet tudunk: a gyimesi racka. Első számú szakértőjének sokan Földi Gyulát tartják.
A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.
Mikóháza, Zempléni hegyköz. Ezen a vidéken élt egykor az egyik legrégibb szarvasmarhafajta, a kárpáti borzderes. A kihalás szélére került őshonos magyar tehénfajta megmentését a Polyán Egyesület szorgalmazza.
Valószínűleg mindenki próbált már otthon tejet altatni. Szinte törvényszerű, hogy a nagyüzemi tejek keserű itallá válnak, míg a házi tej rendes aludttejjé "alszik". Nem csoda hát, hogy bizalmatlanok lettünk a nagyüzemi és importtejek iránt. A Magyar Konyha magazin ezúttal a termelői tejeket vette lajstromba.
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Közeledik a karácsony, így szólni illik a töltött káposztáról. Szabályos oknyomozásban kísérli meg Cserna-Szabó András író és Segal Viktor séf kideríteni, mi is ünnepeink jeles ételének, a kolozsvári töltött káposztának az eredeti receptje.
A máknövény (Papaver somniferum) legalább hatezer éve ismert. Valószínűleg a mediterrán térség nyugati feléből vagy Nyugat-Ázsiából származik. Krisztus előtt 1500-ban Egyiptomban és a minószi civilizációban is ismerték. Az ókori görögök mékon névvel illették a sokféleképp felhasznált, kék és fehér magvú növényt.
Az ország cseresznyéskertjében, Nagykörűn nyitott Suttogó étterem tulajdonosai olyan bensőséges kapcsolatot próbálnak kialakítani vendégeikkel, mint a filmbéli suttogó a lovakkal. Aki ide betér, maga is felpattanhat a két szép kanca, Liza és Dáma nyergébe, miután elfogyasztotta az étterem saját fűszerkertjéből ízesített ebédet.
Kőszegen tartotta rendezvényét a Kommentár Alapítvány. A Tranzit programjában idén a gasztronómia is szerepelt: a Magyar Konyha Bisztróban kóstolóval egybekötött előadások voltak többek között a libamájról, a pisztrángról, a sajtról és a mangalicáról.
Alig fél órára Budapesttől, az etyeki Öreghegyen, szőlőtőkék között, romantikus környezetben fekszik a Hernyák Birtok. Itt található az ország első mangalica étterme, a Manga. A séf: Ruprecht László.
Paprikás krumpli, csirkepaprikás, pörkölt és sorolhatnánk. A paprika a magyar konyha nélkülözhetetlen fűszere, alapja. De vajon így volt-e mindig? A magyarok nemhogy mindent megpaprikáztak volna, ellenkezőleg, kétszáz évig semmibe sem tettek paprikát.
Az egriek nem is értik, hogyan lehet probléma egy jó párizsi vagy virsli beszerzése, mikor csak le kell menni a Pásztor-Hús valamelyik boltjába. Sajnos, máshol nem ennyire egyszerű a helyzet.
Debrecenben nyáron is divat a mézeskalács. A múlt század harmincas éveiben még hetven mézeskalácsos élt Debrecenben, ma kettő. Egyikük Buglyó Ilona.
Éltet vagy árt a tej? Egyáltalán: kapható még itthon jó minőségű tej, vagy mindet külföldre viszik? A legjobb tejboltokat feltérképezve ezúttal a legtöbbet vitatott hatású alapélelmiszer nyomába eredtünk.
Egykor a szegények eledele volt, ma ínyencfalatok készülnek mangalicából. Az ország legnagyobb mangalicaállománya az Olmos és Tóth Kft. kezében van. A Debrecenben bejegyzett cég vezetője, Tóth Péter a gyapjas disznó megmentőjének is tekinthető.
Tíz éve nem eszem hibridet, génmanipulált húst, ipari aromát. Csak a saját állataimat, melyek hihetetlen nyugalomban, stresszmentesen élnek itt, a Káli-medencében. (Szeremley Huba)
Jókai Mór 1862-ben arra buzdított, hogy gyűjtsük össze "nemzeti eledeleinket", mielőtt végleg feledésbe merülnek. "Nem szabadna a magyar konyhát pusztulni hagyni! - írja később Mikszáth Kálmán is. - Pusztuljon a gentry, a szűzdohány, de az ősételek maradjanak."
A közelmúltban internetes közvélemény-kutatás zajlott, mely azt volt hivatott kideríteni, melyik Magyarország kedvenc étele. A legtöbb szavazat az Újházi-tyúkhúslevesre érkezett. Meglepően jó eredmény ez egy olyan fogástól, ami tulajdonképpen nem is létezik. De ne szaladjunk ennyire előre.
Tiago Sabarigo, az Essência séfje mesél és főz a Magyar Konyhának.
Vashegyen jártunk, az osztrák határon, egy emelettel a hordóban érlelődő kékfrankosok fölött.
Jahni Lászlót, Csécsei Lászlót és Adorjányi Máriuszt kértük fel, hogy mutassák be az ő verziójukat.
Szabó Magda inkább az íróasztalt választotta. Minek főzni tudni annak, aki írni tud?
A miskolci Zip’s konyhafőnöke, Csécsei László segít irányt mutatni a kérdésben.
Pataky Péter, Sajben Csaba és Baricza József ajánl: kolbász debreceni, csabai és BBQ-stílusban.
Még két hét, és megnyit Budapesten Tiago Sabarigo étterme, az Essência.
Petőfi nem az a haspókfajta. Az életműben hiába keresünk ínycsiklandó ételleírásokat, nagyevők sem találtatnak
Arany János úgy lett (és maradt) pirospozsgás urak körében az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott, úri mur
A fejes és kelkáposztából, karfiolból, kelbimbóból és többi rokonukból a legkülönbözőbb ételek készíthetők, érdemes az örökzöld vagy éppen megkopott receptek mellett újakat is kipróbálni.
A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.
Egyikük bankot vezetett, a másik majdnem futballista lett, és volt, aki a bulik miatt kis híján félbehagyta borászati tanulmányait. Végül mind visszakanyarodtak a szőlőhöz. A szülők letették az alapokat, de a fiatalokra vár a feladat, hogy világmárkává tegyék a bikavért és az egri csillagot.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
A magyar konyha sokszínűségét nem véletlenül emlegetjük: számtalan ország befolyásolta hazánk gasztronómiáját.
1433-ban a Szentföldről hazatérő burgundiai lovag, Bertrandon de la Brocquiere még arról panaszkodik, hogy a magyarok „kenyér helyett valami lepényfélét esznek, de ennek sincsenek nagyon bőviben”.
Hogy mi tartja össze őket? A szakmai alázat, a színjátszás, a gasztronómia és az egymás iránti szerelem.
Megkapta az Év Ifjú Séftehetségének járó díjat, és több évig egyedül vezette a MÁK bisztrót.
A Rex Ketchup története olyan, mintha Rejtő Jenő találta volna ki. Van benne kártyázó, aranyéletet élő ifjú, emlékiratokban megőrzött recept, ikonikus, hatszögletű üveg. És van finom paradicsommártás, ami ma újra kapható.
Közgazdászként végzett, zenélni “úgy rendesen” sose tanult, mégis ez a szenvedély győzött. Fodor Máriusz, a Magashegyi Underground, Kaukázus, The Rocket Science együttesek egykori zenésze, e mellett olyan nemzetközi márkák reklámzenéjét jegyzi, mint például a Coca Cola, Vodafone, Rossman, Telekom, és a McDonald’s. Pár hónapja a koncertező zenész életet azonban új, nem mindennapi alkotótevékenységre váltotta. Jelenleg egy saját tulajdonú pékség hálózat beindításán dolgozik Nigériában. Szerencsére
Por című művében külön szócikk a paprika, a kenyér, a krumplis tarhonya. Regényeiben sokszor esznek: paprikás halat, kishúst, beszélgetős levest, keszőcét. Temesi Ferenc Kossuth-díjas írónál minden összefügg mindennel. Főként az étel és az élet.
Bodrogi, vagy ismertebb nevén Fűszeres Eszter közel tíz éve írja és szerkeszti Fűszer és Lélek nevű gasztroblogját, e mellett sikeres szakácskönyvíró, lelkes túrázó, gombász, feleség és két gyermek édesanyja. A „Fűszeres” név ugyan véletlenül ragadt rá, de rendkívül találó, a beszélgetés során csak úgy röpködtek a különbőző zöldfűszernevek: kapor, kakukkfű, menta, bazsalikom, petrezselyem, turbolya, zsálya... Lélekből sincs hiány, Eszter a kulinárián keresztül körvbevezeti az olvasóit otthonában
Az egri étterem kulináris élményt kínál igényes bisztró stílusban.
Csomós András a debreceni IKON étteremben hamar megtanulta, hogyan kell közeledni a vendéghez.
Mircz Nárcisz sajtmesternek vallja magát. Állandó kínálatában tizennégy különböző sajt szerepel, amelyeket a Debrecen tőszomszédságában lévő házi műhelyében készít.
Sándor Tamásnak messzire kellett mennie ahhoz, hogy hazatérhessen. Az eredetileg szakácsvégzettségű borsodnádasdi fiatalember megjárta Svájcot, Olaszországot, majd úgy döntött, hogy szűkebb hazájában, a Bükkben létrehozza az ország egyik legkiválóbb sajtmanufaktúráját.