Keresés "Németország"

Az első sztárséf: Marie-Antoine Carême

Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.

Malac a konyhában

Magyar Konyha Főzőiskola: a szabad tűzön vagy sütőben több órán át sütött malachús igazi ínyencség.

Színes fejek

A fejes és kelkáposztából, karfiolból, kelbimbóból és többi rokonukból a legkülönbözőbb ételek készíthetők, érdemes az örökzöld vagy éppen megkopott receptek mellett újakat is kipróbálni.

Mint egyik tojástartó a másikra

Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy asztali tojáskínálót már az ókori rómaiak is használtak, de a tojástartók tömegesen a polgári világban terjedtek el, és ma is megmozgatják a formatervezők fantáziáját. Néhány patinásabb darabot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) jóvoltából tudunk megmutatni.

Hagymában a brummogás

A tavasz egyik első csemegéje az erdők alján és a piacokon márciusban, áprilisban megjelenő medvehagyma. A hosszúkás, zöld levelek nemcsak finomak, de kifejezetten jólesnek a téli hurkák, kolbászok és társaik után.

Húst hússal. Egy brazil magyar húsgyáros

A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.

Kalifornia, a drága borok hazája

Igaz-e, hogy egy magyar kivándorló a kaliforniai bortermelés „atyja”? Mitől olyan drágák a kaliforniai borok, hova érdemes betérni, ha arrafelé járunk, és hol kapható a világ legdrágább hamburgere? Mészáros Gabriella a helyszínen kóstolta meg a borvidék különlegességeit.

Világkörüli utazás az újévi tányérokon

Pezsgő, particsákók, trombitaszó, éjfélkor adott csókok – a szilveszter éjjelt és az új esztendő kezdetét sokféleképpen ünnepelhetjük, de egy biztos: a világ minden táján léteznek olyan ételek, amelyeket hagyományosan ilyenkor fogyasztanak az emberek.

Mindennapi kenyerünk

Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.

Kecskeeledelek

A kecsketejből készült termékek reneszánszukat élik, a tudatosan táplálkozók és a különleges ízeket kereső ínyencek egyaránt előszeretettel vásárolják a kecsketejet, illetve a belőle készült sajtokat. A kecske húsa viszont sokkal ritkábban kerül asztalra, mint bégető rokonáé.

Ismét veszélyben a magyar mangalica

A vaddisznókat fertőző betegség kapcsán az a legnagyobb félelem, hogy átterjedhet a házi sertésekre is, így a világon nagy hírnévre szert tett mangalicára is. A védekezés során pedig lehetséges, hogy a vidéki háztáji hízókat kell feláldozni.

Tölcsértörténelem

Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.

Nagy hőségben jól jön a biciklisek söre

Ismét itt a hőség: 30 fok fölött bizony szorgalmasan kell pótolni a forróságban elvesztett folyadékot. Ásványvíz, vagy inkább egy limonádé, másoknak szívesebben egy sör, sőt vannak, akik ezeket összekeverve isszák. A limonádéval vegyített sör lassan 100 éves találmány. De miért hívják radlernek, vagyis németül kerékpárosnak?

Terítéken a zsenge zöldségek

Itt a kánikula: ízletes, vajpuha a répa és a karalábé, dudorodnak a borsóhüvelyek, és az első tökbucik is megjelennek a nagy levelek alatt. Nyakunkon a főzelékszezon.

Szaloncukor: inkább szerelem, mint üzlet

Hungarikumnak hisszük, pedig francia eredetű: előkelő helyet foglal el karácsonyi nassolnivalóink közt a szaloncukor. A kínálatra sokáig a konzum volt a jellemző, ma viszont a domináns gyártók ilyen-olyan tömegtermékei mellett a hazai mesterek is ringbe szálltak. Visszatért a manufakturális és minőségi vonal – erről kérdeztük Damniczki Balázs székesfehérvári cukrászmestert.

Sajtok, borok, keresztek: a Dobosi–Dobossy-klán

Van egy falu, a Balatontól nem messze, a neve Szentantalfa. Aki nem járt még arra, csak véletlenül betéved, kérdezze meg, hol laknak a Dobosiak. Vagy Dobossyak. Beszélgetésünk során szó esett sajtról, borról, kolbászról és hitről.

A kenyér közügy, a jó kenyér pedig létkérdés

Ha azt gondoltuk, hogy a kenyér csupán alapélelmiszer, tévedésben éltünk. Egy ország kenyérkultúrájából messzemenő szociológiai következtetéseket lehet levonni. A kenyér tényleg közügy, a jó kenyér viszont létkérdés.

Rossz pincérekkel nincs jó étterem. Tóth Gábor

Az éttermek világa jelentősen megváltozott; ma már nem a törzshely szeretete, hanem az internetes divathullámok mozgatják a vendégeket. A legendás éttermi szakemberek, az ismert pincérek közül sokan már rég nyugdíjban vannak, a fiatalok pedig nem erről a pályáról álmodnak.

Füvek, álmok, fűszerek. Etsberger Teréz biokosara

Múltnak maradványa, jövőnek esélye. Alighanem így nézne ki a világ, mint Etsberger Teréz bajai tanyája, ha az ember maga mögött hagyná a civilizációt. A föld mindent megad, ha jól bánnak vele – ezen a tanyán például gyógynövényt, fűszereket, zöldségeket –, és eltart néhány állatot is.

Terítéken a málna és a szeder

Az iskolai szünet kezdetekor jelenik meg a piacokon a málna, és a különböző fajták július közepéig biztosítják a szörpnek valót. Ezután nem kell sokat várni, két röpke hét elteltével már kapható is a fekete szeder, amely azután szeptember közepéig kitart.

Végre nem kell IPA-t inni

Huszonöt év a magyar sörpiacon óriási idő: nem csak ízek és stílusok bukkantak fel, hanem cégek tűntek el örökre, hogy helyüket újabb próbálkozók vegyék át. A Szent András sörfőzde mégis megélte a negyedszázados jubileumot, amit két ünnepi sörrel köszöntenek.

Mit rejt a szobrász spájza?

Borsos Miklós szobrászművész 1980 szeptemberében egy cikket adott az akkori Magyar Konyhának. A gyermekkor ízeiről ritkán olvashatunk szebb írást.

A legjobb kenyér Pasaréten sül

Van, aki Angliába, postán küldeti magának a Kenyérmanufaktúra kenyereit. Ez a kenyér háromnaposan is ezerszer különb annál, mint ami futószalagról frissen a boltokba kerül. Záboji Rita vállalkozása néhány év alatt fogalommá lett.

Gasztronómiai fejlesztések európai uniós forrásból

Konyhai eszközökre vagy gépekre gondolunk legtöbbször, ha azt halljuk, hogy egy gasztronómiai, édesipari vállalkozás pályázati pénzt használt fel. De a támogatott körbe egy míves kőkerítés restaurálása ugyanúgy beleférhet, mint gyakornokok foglalkoztatása, amivel az általános szakemberhiány közepette is biztosítható a képzett munkaerő.

Villányban lelt otthonra a német borász

Csak egy háromnapos kirándulást terveztek, de egy pécsdevecseri ház és egy villányi pince tulajdonosaiként távoztak. Megküzdöttek a magyar bürokrácia útvesztőjével, elsajátították a nyelvet és megtanultak magyar fejjel gondolkozni.

Orrtekerő torma

A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.

Torna ízei

Gömör–Torna ízvilágát foglalta össze Koleszár Krisztián a Nagyanyánk szakácskönyve mijelőnapokra és ünnepekre című kiadványban. Kiderül belőle, hogy a népmesei elemként hangzó görhő, szirik meg grulya milyen egyszerű, hétköznapi étkeket takar.

A Vásárcsarnok

Mint a Pokol hetedik bugyrát, úgy írja le 1821-ben a Duna parti régi pesti piacot, a „jobbágyság vásárát” Schams Ferenc sváb patikus. A baromfipiacon, ahol időjósok rángatják az ember kabátját, átható bűz terjeng, a szűk szekérvárban az embertömeg egymást lökdösi, a libák, kacsák, tyúkok, disznók fülhasogató muzsikájától egymás szavát sem érteni, vagy por marja a szemedet, vagy a csizmád ragad a sárba. Lejjebb, a plébániatemplom felől „émelyítő ételszagot hoz a szél”, piszkos ruházatú, „undorít

A gyomor derűje: Jiří Slíva

Jiří Slíva világában semmi sem az, aminek látszik. Aki azt hiszi, hogy a prágai grafikus a főkaput választja, csalódni fog – Slíva mindig a hátsó bejáraton érkezik. Ám mindegy, honnan jön: ma ő a világ legjobb gasztrokarikaturistája.

Straßenessen: Utcai ételek Berlinben

A német fővárosban multikulti az élet – és az ételek is. Az utcákat járva úgy tűnik, hogy amilyen étel a világon csak van, az Berlinben is fellelhető. Streetfood utunk az ikonikus currywursttól a töltött perecen és az indonéz palacsintán át az orosz pelmenyiig vezetett.

Nemesnádudvari sváb hagyományok

Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.

„Ne igyátok a vizet, igyatok sört!”

A magyarországi ciszterek nevéhez fűződik az országban az első, szerzetesrend által alapított, kolostorépület műemlék falai között működtetett, évszázados hagyományokon alapuló főzde, amelyet az önfenntartás felé vezető első lépésként hoztak létre Zircen.

„Mi is gyümölcsök vagyunk a házban”. Lackfi János író földjén

Vágyakozunk egy kicsit földközelibb életre, ezért is költöztünk egy kétezer négyzetméteres gyümölcsösbe – mondja Lackfi János, aki saját meghatározása szerint író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Zsámbéki házában a nagyobb ünnepekkor hat gyermek és két unoka is az asztal mellé telepedik.

Kékfrankosország

New York legjobb borszaküzleteiben ma külön sarkot szentelnek az osztrák boroknak. A forradalmi változáshoz nem kellett más, mint szigorú, kiskapuk nélküli bortörvény, technológiai innováció, világlátott borászok. Pedig egyszer már lenullázták a borvilágukat.

Budapest, 2016. május, gasztrofőváros

Eldördült az első lövés, lezajlottak a selejtezők, a főváros készül a Bocuse d’Or szakácsverseny májusi, európai eseményére. Adott a lehetőség, hogy a világ szeme és szája ránk figyeljen, vigyék a hírt, hogy zajlik a gasztroforradalom Budapesten.

Néha kaviár is kell

Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.

Csillagos éttermek a világon

Az elmúlt két hónap a világ séfjei és a nagy ínyencek számára nagyon sok izgalmat rejtegetett. A héten mutatták be a spanyol Michelin kalauzt, ezzel 11-re nőtt azon országok száma, ahol tudhatjuk, hogy a világ mely éttermei kaptak új csillagot és hova érdemes ellátogatni az elkövetkező évben.

Magyar konyha Kölnben

Jelentős magyar részvétellel zajlott a kölni Anuga, több mint hatvan magyar kiállító mutatta be termékeit a világ egyik legjelentősebb élelmiszeripari vásárán Németországban.

Az őrült svájci. Maximalizmus a Villa Tolnayban

Óraműpontossággal készíti borait a Balaton-felvidék egyik vezető pincészete, a Csobánc festői lejtőin elterülő Villa Tolnay. Philipp Oser alapító, tulajdonos és főborász szerint a Balaton-felvidéken is lehet olyan jó bort készíteni, mint kedvenc borvidékén, Burgundiában, és az olaszrizlingre szép nemzetközi pályafutás várhat.

Az ecet finomított bor

Mustár, chutney, lekvár, ecet – hirdeti a pécselyi ház oldalán a visszafogott felirat, és Susanne Daucher azt mondja, nem is kell neki más reklám. Finomságain is csak az olvasható, hogy az üvegben mi van, nincs logó, dizájnos címke, de a termékeit így is megtalálja az, aki keresi. Leginkább a káptalantóti piacon.

Thuróczy Károlyné Százéves szakácskönyve

Az 1884-ben született Madarász Margit az első magyar teniszbajnoknő. Nemcsak a magyar bajnokságot nyerte meg, de a németet is, Hamburgban. Második férje Thuróczy Károly nyitrai alispán. Mivel gyerekük nem született, Margit energiái nagy részét a háztartásra, a vendégségekre, a főzésre fordította. Vacsoráira grófok, bárók, hercegek voltak hivatalosak, gróf Esterházy János például rendszeresen kóstolta a főztjét.

Lamine és Simone Kaba

Az Almáskeresztúron található Kaba Farm alapítása közel tíz évvel ezelőtt kezdődött. A kecskefarmon joghurtot, grillsajtot, krémsajtot, érlelt sajtokat készít a házaspár, szezonban naponta mintegy 100 liter tejet feldolgozva. Lamine és Simone Kaba sikersztorija.

A Törley a világ legjobbjai között

Egy évvel a megjelenésük után már nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a magyar borok hírnevének öregbítéséhez jelentős mértékben hozzájárultak a Törley borai. A több mint 130 éve közkedvelt pezsgők nyomdokait követve idén már a pincészet borai is tucatnyi díjat hoztak el hazai és nemzetközi borversenyekről.

Párbajtőr a konyhában

Ahogy egy vívónak is ki kell érdemelnie a válogatottmezt, úgy a szakácskabátért is meg kell küzdeni - vallja Istvándy Csilla egykori párbajtőrbajnok, a badacsonyi Istvándy Pincészet séfje. Főztjéért bárhova érdemes lenne elmenni, de aki a Badacsonyban felkaptat...

Ribiszke, piszke, málna

A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.

Nápolyi konyha a Komjádinál

"Nem volt kedvem Nápolyba költözni, ezért egy falat Nápolyt hoztam Budapestre". Ezzel a mondattal nyitotta meg új éttermét Kásás Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó a Komjádi uszoda szomszédságában.

Delejes a szőlő ereje

Szentesi József ötvenévesen döntött úgy, hogy borász lesz. Tizenöt évvel később pedig megkapta a Borászok borásza kitüntető címet. Nagy utat járt be, sajátos utat, és ma már nemcsak arról híres, hogy régi, elfeledett hazai szőlőfajtákkal kísérletezik, hanem arról is, hogy kiváló pezsgőket gyárt. Merthogy a pezsgőkészítő is borász.

Édes semmiség

Az élet: vattacukor. Áll a Vattacukorkészítő a tálka fölött, középen a fekete lyuk, forgatja a hurkapálcikát, mi meg tágra nyílt szemmel bámuljuk, ahogy a Semmiből megszületik az örvénylő színes felhő, akár a Tejútrendszer. Aztán megkapjuk, mohón beleharapunk, ragacsos lesz kezünk, arcunk, majd egy perc múlva nem marad semmi, csak a csupasz hurkapálcika. Édes semmiség - mondaná Fellini. Százhúsz kalória - mondaná a dietetikus. A food design történetének legnagyobb átverése. De hát mi nem az?

Fejek és levelek

Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.

Ökológiai fordulat

Az ökológiai gazdálkodás a talajok és az élővilág épségének, valamint az emberek egészségének megőrzését célzó termelési rendszer. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ennek magyarországi továbbfejlődését elősegítő szervezet.

Egy pohárral a kádba

Ahogy a romantikus filmekben példálóznak vele, biztos sokunkban felötlött néhányszor, hogy vacsorapartnerünk fejére zúdítsuk a teli pohár vöröset. De sose tegyünk ilyet, két okból se. Elsőként azért, mert a jó bort kár pazarolni, rosszat meg ne kérjünk ki. Másodsorban pedig azért, mert a borfürdőnek számtalan előnyös hatása ismert, például simább, bársonyosabb lesz tőle a bőrünk.

Rekeszek a konyhában

Hogy jutottunk el odáig, hogy a skandináv országokban már a kidobott élelmiszer újrahasznosításán gondolkodnak? Milyen kísérlet bizonyítaná be a kétkedőknek, hogy érdemes odafigyelni, mi minden fut át a konyhánkon? A válság tényleg kevesebb szemetet eredményez? Kérdések, amelyekre Török Szabolcs, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) szóvivője ad választ.

Bivalyok földje

Oppermann Tibor gyerekfejjel hagyta el az országot, majd amikor, harmincnyolc év múltán hazatért, a Zselic vizenyős völgyeiben valósította meg álmát: létrehozta Magyarország egyik legnagyobb bivalyfarmját. A bivalyok völgyében emberi léptékben mérik az időt és az életet.

BioBerlin

Berlin igazi bio-metropolisz. A négymilliós világvárosban negyvenegy bio-szupermarket, nyolcvan kis biobolt található, és szinte minden sarkon nyílt bio-pékség, bio-kávézó. A biotáplálkozás itt már magától értetődő jelenség.

TOP 10 pékség

Top 10 pékség, de a lista nem teljes. Várjuk véleményüket, hol kapható a legfinomabb kenyér, péksütemény, kalács vagy briós.

TOP 10 balatoni étterem

A Balaton partján vigyázni kell. Egymást érik a cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk összegyűjteni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könnyű szívvel, de) felelősséget vállalunk.

Ízvadászat Budán

Csúcsminőségű pékáruk egy békebeli villából, a Közel-Kelet ízei egy szír kereskedőtől, természetes hungarikumok magyar őstermelőktől és világkonyhai válogatás a főváros új gasztronómiai főutcájából: segítünk eligazodni Buda kulináris kincsesbányáiban.

Feketén, fehéren

Milyen csapdákat rejtenek a látványos kávékimérések? Találunk-e minőségi kávét a nagy külföldi üzletláncokban? Van-e jelentősége, hogy területszelektált kávét vagy keveréket vásárolunk? E kérdésekre kerestük a választ, miközben öt megbízható lelőhelyet vettünk lajstromba.

Lepke az üstben - A tarpai szilvalekvár

Amikor a kilencvenes évek elején a Felső-Tiszára járt vízitúrázni, Várady György nem gondolta, hogy egyszer megélhetése is e tájhoz köti. Aztán egy müncheni magyar túravezetőt keresett, és őt ajánlották. A többi olyan, mint a mese.

Apáról fiúra - A Tamás Pince hosszú távra tervez

A közel százötven éves Balaton-felvidéki vincellérházat csak annak volt hajlandó eladni a korábbi tulajdonosa, aki a szőlőt is megvette hozzá - így kerültek Tamásék Csopakra, nem is olyan régen, úgy másfél évtizeddel ezelőtt. Épp tíz éve annak, hogy saját boraikat palackozzák.

Balatoni titok - A legjobb éttermek, halsütők, cukrászdák

A Kistücsök továbbra is a Balaton legjobb étterme. Akad néhány rokonszenves kísérlet, ám a tópartot változatlanul uralják a buszos, cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk össze szedni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könn

A nagymama nyomában

A nagymamától örökölt süteményreceptekre alapozva építette fel az ország egyik legjobb kávéházát Balatonfüreden a Schindele testvérpár. Házi sütemény és házi kenyér, saját pörkölésű kávé, saját bor, pálinka és tea várja a vendégeket a füredi vitorláskikötőben lévő Karolina Kávéházban.

Világkörüli utazás az újévi tányérokon

Pezsgő, particsákók, trombitaszó, éjfélkor adott csókok – a szilveszter éjjelt és az új esztendő kezdetét sokféleképpen ünnepelhetjük, de egy biztos: a világ minden táján léteznek olyan ételek, amelyeket hagyományosan ilyenkor fogyasztanak az emberek.

Nagy hőségben jól jön a biciklisek söre

Ismét itt a hőség: 30 fok fölött bizony szorgalmasan kell pótolni a forróságban elvesztett folyadékot. Ásványvíz, vagy inkább egy limonádé, másoknak szívesebben egy sör, sőt vannak, akik ezeket összekeverve isszák. A limonádéval vegyített sör lassan 100 éves találmány. De miért hívják radlernek, vagyis németül kerékpárosnak?

A gyomor derűje: Jiří Slíva

Jiří Slíva világában semmi sem az, aminek látszik. Aki azt hiszi, hogy a prágai grafikus a főkaput választja, csalódni fog – Slíva mindig a hátsó bejáraton érkezik. Ám mindegy, honnan jön: ma ő a világ legjobb gasztrokarikaturistája.

Straßenessen: Utcai ételek Berlinben

A német fővárosban multikulti az élet – és az ételek is. Az utcákat járva úgy tűnik, hogy amilyen étel a világon csak van, az Berlinben is fellelhető. Streetfood utunk az ikonikus currywursttól a töltött perecen és az indonéz palacsintán át az orosz pelmenyiig vezetett.

Budapest, 2016. május, gasztrofőváros

Eldördült az első lövés, lezajlottak a selejtezők, a főváros készül a Bocuse d’Or szakácsverseny májusi, európai eseményére. Adott a lehetőség, hogy a világ szeme és szája ránk figyeljen, vigyék a hírt, hogy zajlik a gasztroforradalom Budapesten.

Néha kaviár is kell

Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.

Csillagos éttermek a világon

Az elmúlt két hónap a világ séfjei és a nagy ínyencek számára nagyon sok izgalmat rejtegetett. A héten mutatták be a spanyol Michelin kalauzt, ezzel 11-re nőtt azon országok száma, ahol tudhatjuk, hogy a világ mely éttermei kaptak új csillagot és hova érdemes ellátogatni az elkövetkező évben.

Nápolyi konyha a Komjádinál

"Nem volt kedvem Nápolyba költözni, ezért egy falat Nápolyt hoztam Budapestre". Ezzel a mondattal nyitotta meg új éttermét Kásás Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó a Komjádi uszoda szomszédságában.

Édes semmiség

Az élet: vattacukor. Áll a Vattacukorkészítő a tálka fölött, középen a fekete lyuk, forgatja a hurkapálcikát, mi meg tágra nyílt szemmel bámuljuk, ahogy a Semmiből megszületik az örvénylő színes felhő, akár a Tejútrendszer. Aztán megkapjuk, mohón beleharapunk, ragacsos lesz kezünk, arcunk, majd egy perc múlva nem marad semmi, csak a csupasz hurkapálcika. Édes semmiség - mondaná Fellini. Százhúsz kalória - mondaná a dietetikus. A food design történetének legnagyobb átverése. De hát mi nem az?

Az első sztárséf: Marie-Antoine Carême

Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.

Mint egyik tojástartó a másikra

Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy asztali tojáskínálót már az ókori rómaiak is használtak, de a tojástartók tömegesen a polgári világban terjedtek el, és ma is megmozgatják a formatervezők fantáziáját. Néhány patinásabb darabot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) jóvoltából tudunk megmutatni.

Hagymában a brummogás

A tavasz egyik első csemegéje az erdők alján és a piacokon márciusban, áprilisban megjelenő medvehagyma. A hosszúkás, zöld levelek nemcsak finomak, de kifejezetten jólesnek a téli hurkák, kolbászok és társaik után.

Mindennapi kenyerünk

Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.

Kecskeeledelek

A kecsketejből készült termékek reneszánszukat élik, a tudatosan táplálkozók és a különleges ízeket kereső ínyencek egyaránt előszeretettel vásárolják a kecsketejet, illetve a belőle készült sajtokat. A kecske húsa viszont sokkal ritkábban kerül asztalra, mint bégető rokonáé.

Tölcsértörténelem

Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.

Terítéken a zsenge zöldségek

Itt a kánikula: ízletes, vajpuha a répa és a karalábé, dudorodnak a borsóhüvelyek, és az első tökbucik is megjelennek a nagy levelek alatt. Nyakunkon a főzelékszezon.

Szaloncukor: inkább szerelem, mint üzlet

Hungarikumnak hisszük, pedig francia eredetű: előkelő helyet foglal el karácsonyi nassolnivalóink közt a szaloncukor. A kínálatra sokáig a konzum volt a jellemző, ma viszont a domináns gyártók ilyen-olyan tömegtermékei mellett a hazai mesterek is ringbe szálltak. Visszatért a manufakturális és minőségi vonal – erről kérdeztük Damniczki Balázs székesfehérvári cukrászmestert.

Sajtok, borok, keresztek: a Dobosi–Dobossy-klán

Van egy falu, a Balatontól nem messze, a neve Szentantalfa. Aki nem járt még arra, csak véletlenül betéved, kérdezze meg, hol laknak a Dobosiak. Vagy Dobossyak. Beszélgetésünk során szó esett sajtról, borról, kolbászról és hitről.

A kenyér közügy, a jó kenyér pedig létkérdés

Ha azt gondoltuk, hogy a kenyér csupán alapélelmiszer, tévedésben éltünk. Egy ország kenyérkultúrájából messzemenő szociológiai következtetéseket lehet levonni. A kenyér tényleg közügy, a jó kenyér viszont létkérdés.

Füvek, álmok, fűszerek. Etsberger Teréz biokosara

Múltnak maradványa, jövőnek esélye. Alighanem így nézne ki a világ, mint Etsberger Teréz bajai tanyája, ha az ember maga mögött hagyná a civilizációt. A föld mindent megad, ha jól bánnak vele – ezen a tanyán például gyógynövényt, fűszereket, zöldségeket –, és eltart néhány állatot is.

Terítéken a málna és a szeder

Az iskolai szünet kezdetekor jelenik meg a piacokon a málna, és a különböző fajták július közepéig biztosítják a szörpnek valót. Ezután nem kell sokat várni, két röpke hét elteltével már kapható is a fekete szeder, amely azután szeptember közepéig kitart.

Végre nem kell IPA-t inni

Huszonöt év a magyar sörpiacon óriási idő: nem csak ízek és stílusok bukkantak fel, hanem cégek tűntek el örökre, hogy helyüket újabb próbálkozók vegyék át. A Szent András sörfőzde mégis megélte a negyedszázados jubileumot, amit két ünnepi sörrel köszöntenek.

Mit rejt a szobrász spájza?

Borsos Miklós szobrászművész 1980 szeptemberében egy cikket adott az akkori Magyar Konyhának. A gyermekkor ízeiről ritkán olvashatunk szebb írást.

A legjobb kenyér Pasaréten sül

Van, aki Angliába, postán küldeti magának a Kenyérmanufaktúra kenyereit. Ez a kenyér háromnaposan is ezerszer különb annál, mint ami futószalagról frissen a boltokba kerül. Záboji Rita vállalkozása néhány év alatt fogalommá lett.

Gasztronómiai fejlesztések európai uniós forrásból

Konyhai eszközökre vagy gépekre gondolunk legtöbbször, ha azt halljuk, hogy egy gasztronómiai, édesipari vállalkozás pályázati pénzt használt fel. De a támogatott körbe egy míves kőkerítés restaurálása ugyanúgy beleférhet, mint gyakornokok foglalkoztatása, amivel az általános szakemberhiány közepette is biztosítható a képzett munkaerő.

Orrtekerő torma

A tormával hidegben, sárban kell foglalkozni – ez az első, amit megtanultunk Létavértesen, a hungarikumként számon tartott hajdúsági torma hazájában, Heit Lóránd családi kisbirtokán.

Torna ízei

Gömör–Torna ízvilágát foglalta össze Koleszár Krisztián a Nagyanyánk szakácskönyve mijelőnapokra és ünnepekre című kiadványban. Kiderül belőle, hogy a népmesei elemként hangzó görhő, szirik meg grulya milyen egyszerű, hétköznapi étkeket takar.

A Vásárcsarnok

Mint a Pokol hetedik bugyrát, úgy írja le 1821-ben a Duna parti régi pesti piacot, a „jobbágyság vásárát” Schams Ferenc sváb patikus. A baromfipiacon, ahol időjósok rángatják az ember kabátját, átható bűz terjeng, a szűk szekérvárban az embertömeg egymást lökdösi, a libák, kacsák, tyúkok, disznók fülhasogató muzsikájától egymás szavát sem érteni, vagy por marja a szemedet, vagy a csizmád ragad a sárba. Lejjebb, a plébániatemplom felől „émelyítő ételszagot hoz a szél”, piszkos ruházatú, „undorít

Nemesnádudvari sváb hagyományok

Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.

„Ne igyátok a vizet, igyatok sört!”

A magyarországi ciszterek nevéhez fűződik az országban az első, szerzetesrend által alapított, kolostorépület műemlék falai között működtetett, évszázados hagyományokon alapuló főzde, amelyet az önfenntartás felé vezető első lépésként hoztak létre Zircen.

Magyar konyha Kölnben

Jelentős magyar részvétellel zajlott a kölni Anuga, több mint hatvan magyar kiállító mutatta be termékeit a világ egyik legjelentősebb élelmiszeripari vásárán Németországban.

Az ecet finomított bor

Mustár, chutney, lekvár, ecet – hirdeti a pécselyi ház oldalán a visszafogott felirat, és Susanne Daucher azt mondja, nem is kell neki más reklám. Finomságain is csak az olvasható, hogy az üvegben mi van, nincs logó, dizájnos címke, de a termékeit így is megtalálja az, aki keresi. Leginkább a káptalantóti piacon.

Thuróczy Károlyné Százéves szakácskönyve

Az 1884-ben született Madarász Margit az első magyar teniszbajnoknő. Nemcsak a magyar bajnokságot nyerte meg, de a németet is, Hamburgban. Második férje Thuróczy Károly nyitrai alispán. Mivel gyerekük nem született, Margit energiái nagy részét a háztartásra, a vendégségekre, a főzésre fordította. Vacsoráira grófok, bárók, hercegek voltak hivatalosak, gróf Esterházy János például rendszeresen kóstolta a főztjét.

Lamine és Simone Kaba

Az Almáskeresztúron található Kaba Farm alapítása közel tíz évvel ezelőtt kezdődött. A kecskefarmon joghurtot, grillsajtot, krémsajtot, érlelt sajtokat készít a házaspár, szezonban naponta mintegy 100 liter tejet feldolgozva. Lamine és Simone Kaba sikersztorija.

A Törley a világ legjobbjai között

Egy évvel a megjelenésük után már nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a magyar borok hírnevének öregbítéséhez jelentős mértékben hozzájárultak a Törley borai. A több mint 130 éve közkedvelt pezsgők nyomdokait követve idén már a pincészet borai is tucatnyi díjat hoztak el hazai és nemzetközi borversenyekről.

Párbajtőr a konyhában

Ahogy egy vívónak is ki kell érdemelnie a válogatottmezt, úgy a szakácskabátért is meg kell küzdeni - vallja Istvándy Csilla egykori párbajtőrbajnok, a badacsonyi Istvándy Pincészet séfje. Főztjéért bárhova érdemes lenne elmenni, de aki a Badacsonyban felkaptat...

Delejes a szőlő ereje

Szentesi József ötvenévesen döntött úgy, hogy borász lesz. Tizenöt évvel később pedig megkapta a Borászok borásza kitüntető címet. Nagy utat járt be, sajátos utat, és ma már nemcsak arról híres, hogy régi, elfeledett hazai szőlőfajtákkal kísérletezik, hanem arról is, hogy kiváló pezsgőket gyárt. Merthogy a pezsgőkészítő is borász.

Fejek és levelek

Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.

Ökológiai fordulat

Az ökológiai gazdálkodás a talajok és az élővilág épségének, valamint az emberek egészségének megőrzését célzó termelési rendszer. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ennek magyarországi továbbfejlődését elősegítő szervezet.

Egy pohárral a kádba

Ahogy a romantikus filmekben példálóznak vele, biztos sokunkban felötlött néhányszor, hogy vacsorapartnerünk fejére zúdítsuk a teli pohár vöröset. De sose tegyünk ilyet, két okból se. Elsőként azért, mert a jó bort kár pazarolni, rosszat meg ne kérjünk ki. Másodsorban pedig azért, mert a borfürdőnek számtalan előnyös hatása ismert, például simább, bársonyosabb lesz tőle a bőrünk.

Rekeszek a konyhában

Hogy jutottunk el odáig, hogy a skandináv országokban már a kidobott élelmiszer újrahasznosításán gondolkodnak? Milyen kísérlet bizonyítaná be a kétkedőknek, hogy érdemes odafigyelni, mi minden fut át a konyhánkon? A válság tényleg kevesebb szemetet eredményez? Kérdések, amelyekre Török Szabolcs, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) szóvivője ad választ.

BioBerlin

Berlin igazi bio-metropolisz. A négymilliós világvárosban negyvenegy bio-szupermarket, nyolcvan kis biobolt található, és szinte minden sarkon nyílt bio-pékség, bio-kávézó. A biotáplálkozás itt már magától értetődő jelenség.

TOP 10 pékség

Top 10 pékség, de a lista nem teljes. Várjuk véleményüket, hol kapható a legfinomabb kenyér, péksütemény, kalács vagy briós.

Ízvadászat Budán

Csúcsminőségű pékáruk egy békebeli villából, a Közel-Kelet ízei egy szír kereskedőtől, természetes hungarikumok magyar őstermelőktől és világkonyhai válogatás a főváros új gasztronómiai főutcájából: segítünk eligazodni Buda kulináris kincsesbányáiban.

Feketén, fehéren

Milyen csapdákat rejtenek a látványos kávékimérések? Találunk-e minőségi kávét a nagy külföldi üzletláncokban? Van-e jelentősége, hogy területszelektált kávét vagy keveréket vásárolunk? E kérdésekre kerestük a választ, miközben öt megbízható lelőhelyet vettünk lajstromba.

Lepke az üstben - A tarpai szilvalekvár

Amikor a kilencvenes évek elején a Felső-Tiszára járt vízitúrázni, Várady György nem gondolta, hogy egyszer megélhetése is e tájhoz köti. Aztán egy müncheni magyar túravezetőt keresett, és őt ajánlották. A többi olyan, mint a mese.

Apáról fiúra - A Tamás Pince hosszú távra tervez

A közel százötven éves Balaton-felvidéki vincellérházat csak annak volt hajlandó eladni a korábbi tulajdonosa, aki a szőlőt is megvette hozzá - így kerültek Tamásék Csopakra, nem is olyan régen, úgy másfél évtizeddel ezelőtt. Épp tíz éve annak, hogy saját boraikat palackozzák.

A nagymama nyomában

A nagymamától örökölt süteményreceptekre alapozva építette fel az ország egyik legjobb kávéházát Balatonfüreden a Schindele testvérpár. Házi sütemény és házi kenyér, saját pörkölésű kávé, saját bor, pálinka és tea várja a vendégeket a füredi vitorláskikötőben lévő Karolina Kávéházban.

Malac a konyhában

Magyar Konyha Főzőiskola: a szabad tűzön vagy sütőben több órán át sütött malachús igazi ínyencség.

Színes fejek

A fejes és kelkáposztából, karfiolból, kelbimbóból és többi rokonukból a legkülönbözőbb ételek készíthetők, érdemes az örökzöld vagy éppen megkopott receptek mellett újakat is kipróbálni.

Húst hússal. Egy brazil magyar húsgyáros

A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.

Kalifornia, a drága borok hazája

Igaz-e, hogy egy magyar kivándorló a kaliforniai bortermelés „atyja”? Mitől olyan drágák a kaliforniai borok, hova érdemes betérni, ha arrafelé járunk, és hol kapható a világ legdrágább hamburgere? Mészáros Gabriella a helyszínen kóstolta meg a borvidék különlegességeit.

Ismét veszélyben a magyar mangalica

A vaddisznókat fertőző betegség kapcsán az a legnagyobb félelem, hogy átterjedhet a házi sertésekre is, így a világon nagy hírnévre szert tett mangalicára is. A védekezés során pedig lehetséges, hogy a vidéki háztáji hízókat kell feláldozni.

Rossz pincérekkel nincs jó étterem. Tóth Gábor

Az éttermek világa jelentősen megváltozott; ma már nem a törzshely szeretete, hanem az internetes divathullámok mozgatják a vendégeket. A legendás éttermi szakemberek, az ismert pincérek közül sokan már rég nyugdíjban vannak, a fiatalok pedig nem erről a pályáról álmodnak.

Villányban lelt otthonra a német borász

Csak egy háromnapos kirándulást terveztek, de egy pécsdevecseri ház és egy villányi pince tulajdonosaiként távoztak. Megküzdöttek a magyar bürokrácia útvesztőjével, elsajátították a nyelvet és megtanultak magyar fejjel gondolkozni.

„Mi is gyümölcsök vagyunk a házban”. Lackfi János író földjén

Vágyakozunk egy kicsit földközelibb életre, ezért is költöztünk egy kétezer négyzetméteres gyümölcsösbe – mondja Lackfi János, aki saját meghatározása szerint író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Zsámbéki házában a nagyobb ünnepekkor hat gyermek és két unoka is az asztal mellé telepedik.

Kékfrankosország

New York legjobb borszaküzleteiben ma külön sarkot szentelnek az osztrák boroknak. A forradalmi változáshoz nem kellett más, mint szigorú, kiskapuk nélküli bortörvény, technológiai innováció, világlátott borászok. Pedig egyszer már lenullázták a borvilágukat.

Az őrült svájci. Maximalizmus a Villa Tolnayban

Óraműpontossággal készíti borait a Balaton-felvidék egyik vezető pincészete, a Csobánc festői lejtőin elterülő Villa Tolnay. Philipp Oser alapító, tulajdonos és főborász szerint a Balaton-felvidéken is lehet olyan jó bort készíteni, mint kedvenc borvidékén, Burgundiában, és az olaszrizlingre szép nemzetközi pályafutás várhat.

Ribiszke, piszke, málna

A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.

Bivalyok földje

Oppermann Tibor gyerekfejjel hagyta el az országot, majd amikor, harmincnyolc év múltán hazatért, a Zselic vizenyős völgyeiben valósította meg álmát: létrehozta Magyarország egyik legnagyobb bivalyfarmját. A bivalyok völgyében emberi léptékben mérik az időt és az életet.

TOP 10 balatoni étterem

A Balaton partján vigyázni kell. Egymást érik a cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk összegyűjteni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könnyű szívvel, de) felelősséget vállalunk.

Balatoni titok - A legjobb éttermek, halsütők, cukrászdák

A Kistücsök továbbra is a Balaton legjobb étterme. Akad néhány rokonszenves kísérlet, ám a tópartot változatlanul uralják a buszos, cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk össze szedni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könn

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem