Keresés "németország"

A bárányok hallgatnak

A gazdáik viszont szeretnének többet értékesíteni belőlük. Kampány indult a bárányhús népszerűsítésére.

A bárányok hallgatnak

A gazdáik viszont szeretnének többet értékesíteni belőlük. Kampány indult a bárányhús népszerűsítésére.

Világkörüli utazás az újévi tányérokon

Pezsgő, particsákók, trombitaszó, éjfélkor adott csókok – a szilveszter éjjelt és az új esztendő kezdetét sokféleképpen ünnepelhetjük, de egy biztos: a világ minden táján léteznek olyan ételek, amelyeket hagyományosan ilyenkor fogyasztanak az emberek.

Nagy hőségben jól jön a biciklisek söre

Ismét itt a hőség: 30 fok fölött bizony szorgalmasan kell pótolni a forróságban elvesztett folyadékot. Ásványvíz, vagy inkább egy limonádé, másoknak szívesebben egy sör, sőt vannak, akik ezeket összekeverve isszák. A limonádéval vegyített sör lassan 100 éves találmány. De miért hívják radlernek, vagyis németül kerékpárosnak?

A gyomor derűje: Jiří Slíva

Jiří Slíva világában semmi sem az, aminek látszik. Aki azt hiszi, hogy a prágai grafikus a főkaput választja, csalódni fog – Slíva mindig a hátsó bejáraton érkezik. Ám mindegy, honnan jön: ma ő a világ legjobb gasztrokarikaturistája.

Straßenessen: Utcai ételek Berlinben

A német fővárosban multikulti az élet – és az ételek is. Az utcákat járva úgy tűnik, hogy amilyen étel a világon csak van, az Berlinben is fellelhető. Streetfood utunk az ikonikus currywursttól a töltött perecen és az indonéz palacsintán át az orosz pelmenyiig vezetett.

Budapest, 2016. május, gasztrofőváros

Eldördült az első lövés, lezajlottak a selejtezők, a főváros készül a Bocuse d’Or szakácsverseny májusi, európai eseményére. Adott a lehetőség, hogy a világ szeme és szája ránk figyeljen, vigyék a hírt, hogy zajlik a gasztroforradalom Budapesten.

Néha kaviár is kell

Az egykori cárok és császárok csemegéje, a nemes kaviár az eltűnő halállomány miatt ma már nem halászok, inkább tenyészetek révén kerül az ínyencek asztalára. A tenyésztett kaviár is meglehetősen drága, ezért olyan kicsi tégelyekbe csomagolják, amelyekből a legzsúfoltabb ünnepi asztalon is elfér egy.

Csillagos éttermek a világon

Az elmúlt két hónap a világ séfjei és a nagy ínyencek számára nagyon sok izgalmat rejtegetett. A héten mutatták be a spanyol Michelin kalauzt, ezzel 11-re nőtt azon országok száma, ahol tudhatjuk, hogy a világ mely éttermei kaptak új csillagot és hova érdemes ellátogatni az elkövetkező évben.

Nápolyi konyha a Komjádinál

"Nem volt kedvem Nápolyba költözni, ezért egy falat Nápolyt hoztam Budapestre". Ezzel a mondattal nyitotta meg új éttermét Kásás Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó a Komjádi uszoda szomszédságában.

Édes semmiség

Az élet: vattacukor. Áll a Vattacukorkészítő a tálka fölött, középen a fekete lyuk, forgatja a hurkapálcikát, mi meg tágra nyílt szemmel bámuljuk, ahogy a Semmiből megszületik az örvénylő színes felhő, akár a Tejútrendszer. Aztán megkapjuk, mohón beleharapunk, ragacsos lesz kezünk, arcunk, majd egy perc múlva nem marad semmi, csak a csupasz hurkapálcika. Édes semmiség - mondaná Fellini. Százhúsz kalória - mondaná a dietetikus. A food design történetének legnagyobb átverése. De hát mi nem az?

Az első sztárséf: Marie-Antoine Carême

Mérhetetlen szegénységbe született. Hatéves volt, amikor a nagy francia forradalom kitört. Tizenegy évesen édesapja kitette az utcára, hogy gondoskodjék magáról. Egy szerény kifőzde tűzhelye mellől küzdötte föl magát a csúcsra, és lett a szakácsok királya.

Mint egyik tojástartó a másikra

Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy asztali tojáskínálót már az ókori rómaiak is használtak, de a tojástartók tömegesen a polgári világban terjedtek el, és ma is megmozgatják a formatervezők fantáziáját. Néhány patinásabb darabot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM) jóvoltából tudunk megmutatni.

Hagymában a brummogás

A tavasz egyik első csemegéje az erdők alján és a piacokon márciusban, áprilisban megjelenő medvehagyma. A hosszúkás, zöld levelek nemcsak finomak, de kifejezetten jólesnek a téli hurkák, kolbászok és társaik után.

Mindennapi kenyerünk

Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, aki ne evett volna már valamelyik péksüteményükből. Mi a Zalaco titka? Erről kérdeztük Berta Lászlót, a Zalaco Sütőipari Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját, és közben az is kiderül, hogy mi a különbség a német és mediterrán típusú péksütemények között.

Kecskeeledelek

A kecsketejből készült termékek reneszánszukat élik, a tudatosan táplálkozók és a különleges ízeket kereső ínyencek egyaránt előszeretettel vásárolják a kecsketejet, illetve a belőle készült sajtokat. A kecske húsa viszont sokkal ritkábban kerül asztalra, mint bégető rokonáé.

Tölcsértörténelem

Gondolták volna, hogy a franciák, az olaszok és az amerikaiak máig civakodnak azon, ki találta fel a fagylalttölcsért? Mindhárom nemzet ragaszkodik ahhoz, hogy igenis náluk szervírozták először ostyában a „jeges nyalatot”. Abban viszont nincsen vita, hogy a fagylalt és az ostya együtt nyújt csak igazi gasztronómiai élményt.

Terítéken a zsenge zöldségek

Itt a kánikula: ízletes, vajpuha a répa és a karalábé, dudorodnak a borsóhüvelyek, és az első tökbucik is megjelennek a nagy levelek alatt. Nyakunkon a főzelékszezon.

Szaloncukor: inkább szerelem, mint üzlet

Hungarikumnak hisszük, pedig francia eredetű: előkelő helyet foglal el karácsonyi nassolnivalóink közt a szaloncukor. A kínálatra sokáig a konzum volt a jellemző, ma viszont a domináns gyártók ilyen-olyan tömegtermékei mellett a hazai mesterek is ringbe szálltak. Visszatért a manufakturális és minőségi vonal – erről kérdeztük Damniczki Balázs székesfehérvári cukrászmestert.

Sajtok, borok, keresztek: a Dobosi–Dobossy-klán

Van egy falu, a Balatontól nem messze, a neve Szentantalfa. Aki nem járt még arra, csak véletlenül betéved, kérdezze meg, hol laknak a Dobosiak. Vagy Dobossyak. Beszélgetésünk során szó esett sajtról, borról, kolbászról és hitről.

A kenyér közügy, a jó kenyér pedig létkérdés

Ha azt gondoltuk, hogy a kenyér csupán alapélelmiszer, tévedésben éltünk. Egy ország kenyérkultúrájából messzemenő szociológiai következtetéseket lehet levonni. A kenyér tényleg közügy, a jó kenyér viszont létkérdés.

Füvek, álmok, fűszerek. Etsberger Teréz biokosara

Múltnak maradványa, jövőnek esélye. Alighanem így nézne ki a világ, mint Etsberger Teréz bajai tanyája, ha az ember maga mögött hagyná a civilizációt. A föld mindent megad, ha jól bánnak vele – ezen a tanyán például gyógynövényt, fűszereket, zöldségeket –, és eltart néhány állatot is.

Terítéken a málna és a szeder

Az iskolai szünet kezdetekor jelenik meg a piacokon a málna, és a különböző fajták július közepéig biztosítják a szörpnek valót. Ezután nem kell sokat várni, két röpke hét elteltével már kapható is a fekete szeder, amely azután szeptember közepéig kitart.

Végre nem kell IPA-t inni

Huszonöt év a magyar sörpiacon óriási idő: nem csak ízek és stílusok bukkantak fel, hanem cégek tűntek el örökre, hogy helyüket újabb próbálkozók vegyék át. A Szent András sörfőzde mégis megélte a negyedszázados jubileumot, amit két ünnepi sörrel köszöntenek.

Mit rejt a szobrász spájza?

Borsos Miklós szobrászművész 1980 szeptemberében egy cikket adott az akkori Magyar Konyhának. A gyermekkor ízeiről ritkán olvashatunk szebb írást.

A legjobb kenyér Pasaréten sül

Van, aki Angliába, postán küldeti magának a Kenyérmanufaktúra kenyereit. Ez a kenyér háromnaposan is ezerszer különb annál, mint ami futószalagról frissen a boltokba kerül. Záboji Rita vállalkozása néhány év alatt fogalommá lett.

Színes fejek

A fejes és kelkáposztából, karfiolból, kelbimbóból és többi rokonukból a legkülönbözőbb ételek készíthetők, érdemes az örökzöld vagy éppen megkopott receptek mellett újakat is kipróbálni.

Húst hússal. Egy brazil magyar húsgyáros

A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.

Kalifornia, a drága borok hazája

Igaz-e, hogy egy magyar kivándorló a kaliforniai bortermelés „atyja”? Mitől olyan drágák a kaliforniai borok, hova érdemes betérni, ha arrafelé járunk, és hol kapható a világ legdrágább hamburgere? Mészáros Gabriella a helyszínen kóstolta meg a borvidék különlegességeit.

Ismét veszélyben a magyar mangalica

A vaddisznókat fertőző betegség kapcsán az a legnagyobb félelem, hogy átterjedhet a házi sertésekre is, így a világon nagy hírnévre szert tett mangalicára is. A védekezés során pedig lehetséges, hogy a vidéki háztáji hízókat kell feláldozni.

Rossz pincérekkel nincs jó étterem. Tóth Gábor

Az éttermek világa jelentősen megváltozott; ma már nem a törzshely szeretete, hanem az internetes divathullámok mozgatják a vendégeket. A legendás éttermi szakemberek, az ismert pincérek közül sokan már rég nyugdíjban vannak, a fiatalok pedig nem erről a pályáról álmodnak.

Villányban lelt otthonra a német borász

Csak egy háromnapos kirándulást terveztek, de egy pécsdevecseri ház és egy villányi pince tulajdonosaiként távoztak. Megküzdöttek a magyar bürokrácia útvesztőjével, elsajátították a nyelvet és megtanultak magyar fejjel gondolkozni.

„Mi is gyümölcsök vagyunk a házban”. Lackfi János író földjén

Vágyakozunk egy kicsit földközelibb életre, ezért is költöztünk egy kétezer négyzetméteres gyümölcsösbe – mondja Lackfi János, aki saját meghatározása szerint író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász. Zsámbéki házában a nagyobb ünnepekkor hat gyermek és két unoka is az asztal mellé telepedik.

Kékfrankosország

New York legjobb borszaküzleteiben ma külön sarkot szentelnek az osztrák boroknak. A forradalmi változáshoz nem kellett más, mint szigorú, kiskapuk nélküli bortörvény, technológiai innováció, világlátott borászok. Pedig egyszer már lenullázták a borvilágukat.

Az őrült svájci. Maximalizmus a Villa Tolnayban

Óraműpontossággal készíti borait a Balaton-felvidék egyik vezető pincészete, a Csobánc festői lejtőin elterülő Villa Tolnay. Philipp Oser alapító, tulajdonos és főborász szerint a Balaton-felvidéken is lehet olyan jó bort készíteni, mint kedvenc borvidékén, Burgundiában, és az olaszrizlingre szép nemzetközi pályafutás várhat.

Ribiszke, piszke, málna

A ribiszke szüretelése nem túl szapora munka, de az érett bogyók szerencsére hetekig rajtamaradnak a növényen, és a ribizliszörp ígérete jótékonyan hat a lelkesedésre.

Bivalyok földje

Oppermann Tibor gyerekfejjel hagyta el az országot, majd amikor, harmincnyolc év múltán hazatért, a Zselic vizenyős völgyeiben valósította meg álmát: létrehozta Magyarország egyik legnagyobb bivalyfarmját. A bivalyok völgyében emberi léptékben mérik az időt és az életet.

TOP 10 balatoni étterem

A Balaton partján vigyázni kell. Egymást érik a cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk összegyűjteni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könnyű szívvel, de) felelősséget vállalunk.

Balatoni titok - A legjobb éttermek, halsütők, cukrászdák

A Kistücsök továbbra is a Balaton legjobb étterme. Akad néhány rokonszenves kísérlet, ám a tópartot változatlanul uralják a buszos, cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk össze szedni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könn

Olvasson bele legújabb magazin számunkba!

Előfizetek a magazinra Megnézem