Leonor Espinosa – Konyha és mágia
Leonor Espinosa, a világ legjobb szakácsnője
Az albán tengerpartot járva, szinte véletlenül botlottunk bele a környék legkedvesebb családi vendéglőjébe.
Az önkéntes vállalás idején, október 21-27 között 100%-ban vegánná válik az éterem.
Szemezgetünk a Balatoni Gasztrokalauzból. A Zöld egy elvarázsolt kert, ahol a kemence körül forog minden.
Augusztus 20-án Budajenőn rendezik az év kovászos buliját.
Harcsapaprikás és túrógombóc, szőlőlugas és jéghideg bor a jutalma annak, aki megmássza a Tagyon-hegyet.
Bezár Budaörs legprogresszívebb konyhája. A dinnyeimádók számára viszont van egy jó hírünk!
Valaha szebb napokat élt, most ismét ragyog a Normafa ikonikus vendéglátóhelye.
Három csillag nincs, a kétcsillagosok és az egycsillagosok ugyanazok.
Békés, szerethető, nem túlhúzott gasztrofesztivál Pannonhalmán. Ráadásul a levendula is most virágzik!
Hol lehet gyorsan bekapni valami egészségeset? Két újonnan nyílt helyen a fővárosban.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
Az illatos fahéj egyike a legrégebbi ízesítőknek, aromája édeskés, csípős, kissé fanyar.
A Magyar Pékszövetség hagyományaihoz híven, tizenegyedik alkalommal rendezte meg Kenyérversenyét.
Az akkori törzsvendégek életműve ma már érettségi tananyag: ők voltak a kor influenszerei!
Fő célkitűzés a megmérettetés mellett a magyar alapanyagok megismertetése volt.
Itt a hétvége, ráadásul farsang is van, úgyhogy összegyűjtöttünk a kedvenc receptjeinket aprósüteményekhez.
Ha idén nem vesződne a főzéssel vagy csak kipróbálná, miket kínálnak a legjobb éttermek, mutatunk pár opciót.
Klára először a panyolai aszalványokba szeretett bele, csak ezután Istvánba.
Aki kulináris utazásra vágyik, ne hagyja ki Ibizát és Formenterát, azaz a Pityúzokat.
Kevesen tudják, hogy a vegán életmódnak komoly múltja van a fővárosban.
Kétmillió liter évente: ez még ma is nagy mennyiségnek számít.
Csákvári Péter gasztrofotós megálmodta a Tiny Wasteland-et, parányi senkiföldjét.
A pásztói Júlia Bio Malom: nem lenne pékforradalom, ha néhány molnár nem készítene békebeli minőségű lisztet.
Sem külsőleg, sem ízben nem hasonlít a pizzára, mégis érdemes elkészíteni.
Hacsapuri: aki boldogan megy be a konyhába, biztosan finomat süt.
Itt a szalagos fánk Szabadfi Szabolcstól, valamint mi is ajánlunk churrost és túrófánkot.
Adorjányi Máriusz megosztotta velünk friss fejlesztésű nyársas fogását.
A borogyinói rozskenyér nem könnyű bagett, és az elkészítéséhez se álljunk könnyedén.
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
Jahni Lászlót, Csécsei Lászlót és Adorjányi Máriuszt kértük fel, hogy mutassák be az ő verziójukat.
Az éttermek az otthonokban főznek, hüttévé változnak, kézműves termékeket gyártanak.
Az önkéntes vállalás idején, október 21-27 között 100%-ban vegánná válik az éterem.
Augusztus 20-án Budajenőn rendezik az év kovászos buliját.
Bezár Budaörs legprogresszívebb konyhája. A dinnyeimádók számára viszont van egy jó hírünk!
Valaha szebb napokat élt, most ismét ragyog a Normafa ikonikus vendéglátóhelye.
Három csillag nincs, a kétcsillagosok és az egycsillagosok ugyanazok.
Békés, szerethető, nem túlhúzott gasztrofesztivál Pannonhalmán. Ráadásul a levendula is most virágzik!
A Magyar Pékszövetség hagyományaihoz híven, tizenegyedik alkalommal rendezte meg Kenyérversenyét.
Fő célkitűzés a megmérettetés mellett a magyar alapanyagok megismertetése volt.
Kevesen tudják, hogy a vegán életmódnak komoly múltja van a fővárosban.
Kétmillió liter évente: ez még ma is nagy mennyiségnek számít.
Az éttermek az otthonokban főznek, hüttévé változnak, kézműves termékeket gyártanak.
A budapesti Donna Mamma Pizza Napoletana is megkapta az AVPN minősítést.
Óvatosan indul a kiállítási szezon: maszkban, korlátozásokkal, de lelkesen.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Főzős videókat nézni az egyik legjobb dolog a hideg télben: az ember már attól átmelegszik, hogy a monitoron ég a tűz. Ha pedig esetleg ahhoz is kedvet kapunk, hogy kipróbáljuk a látottakat, garantált a kellemes melegség.
A könnyű és nagyon finom nápolyi Digó-pizzákkal már eddig is találkozhattak azok, akik minőségi pizzára vágytak, most azonban állandó helyük lett a Kazinczy utcában.
Sok étteremben tányér helyett olyan palát használnak, amit eredetileg tetőfedéshez gyártottak.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
Az indiai konyha idehaza is egyre népszerűbb, a fűszeres, ízgazdag fogások a magyar szájtól sem állnak távol – legfeljebb a csípős paprikából kell kicsit visszább venni a békesség érdekében. Kevés magyar bírja az ő chilijüket...
Kassák Lajos önéletrajzi regényében (Egy ember élete) bevallja, hogy Brüsszelben bizony literszám falta a stanicliba csomagolt cincérbogarakat, hogy csillapítsa éhségét. Kassáknak szüksége is volt alternatív fehérjeforrásra, hiszen egy árva peták nélkül gyalogolt el – némi kitérővel – Budapestről Párizsba.
Muraszombat, Kismálnás, Hosszúfalu. Már a nevek is elvarázsolt vidéket sejtetnek. A déli határnál, Budapest és Ljubljana között félúton, a Mura folyó környéke rengeteg izgalmat rejteget a kirándulóknak – és még többet az ínyenceknek.
Az albán tengerpartot járva, szinte véletlenül botlottunk bele a környék legkedvesebb családi vendéglőjébe.
Szemezgetünk a Balatoni Gasztrokalauzból. A Zöld egy elvarázsolt kert, ahol a kemence körül forog minden.
Harcsapaprikás és túrógombóc, szőlőlugas és jéghideg bor a jutalma annak, aki megmássza a Tagyon-hegyet.
Hol lehet gyorsan bekapni valami egészségeset? Két újonnan nyílt helyen a fővárosban.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
Az illatos fahéj egyike a legrégebbi ízesítőknek, aromája édeskés, csípős, kissé fanyar.
Az akkori törzsvendégek életműve ma már érettségi tananyag: ők voltak a kor influenszerei!
Itt a hétvége, ráadásul farsang is van, úgyhogy összegyűjtöttünk a kedvenc receptjeinket aprósüteményekhez.
Ha idén nem vesződne a főzéssel vagy csak kipróbálná, miket kínálnak a legjobb éttermek, mutatunk pár opciót.
A pásztói Júlia Bio Malom: nem lenne pékforradalom, ha néhány molnár nem készítene békebeli minőségű lisztet.
Kenyérsütő, borospince, sörfőzde, étterem és újhullámos kávézó történetével is megismerkedhettünk.
Több sufnituning után kipróbáltuk a kompromisszummentes kemencét.
Összegyűjtöttük, milyen változások történtek a magyar gasztronómiában március óta.
Sosem volt türelme kipróbálni, milyen az igazi házi sólet? Vagy nem volt még ideje 16 órán át keleszteni a pizzatésztát? A kedvenc főzési projektjeink karantén idejére.
„A kiskereskedelem húsvétra olcsó kötözött sonkát szeretne, de jó minőségű, egészséges sonkát ennyi pénzért nem lehet előállítani. Ezért mi mást kínálunk” – mondja Giacomo Pedranzini, a kaposvári Kométa ügyvezető igazgatója. Szerinte a legfontosabb az íz, az egészség és a fenntarthatóság. Külföldiek a magyar élelmiszeriparban.
Igazi mortadella csak minőségi alapanyagokból, azaz háromszor finomra vágott sertéshúsból és tokaszalonna-kockák keverékéből készülhet. Ízesítik pisztáciával, korianderrel, szerecsendióval, sőt szarvasgombával is.
A Pit Box-sütőket gyártó gyöngyösi kazángyár univerzális sütő prototípusának tesztelésén jártunk: a patagóniai kereszten sült egy egész malac és két wagyuszegy, miközben két cserépben megfőtt egy jókora adag sokác bab is.
Néma Júlia stúdiója az első olyan műhely Magyarországon, amely saját magas hőfokú fatüzeléses kemencében éget porcelán és kerámia használati tárgyakat, edényeket, tányérokat. Ezekben az egyedi, az éttermek, a séfek karakteréhez is szabott alkotásokban a gasztronómia és a kerámiaművészet legmagasabb szintje találkozik.
Sokak számára a karácsonyi ételsor elkészítése nem örömteli feladat vagy lelkesítő kihívás, hanem igazi stresszforrás, amiből több napos vásárlási procedúra, állandó konyhai felfordulás, a lakást elárasztó nem kívánt ételszag és folyamatosan halmozódó időhiány következik. A felkészülés háborgó tengerén tehát sokaknak igazi mentőöv lehet az olyan éttermek ajánlata, amelyek karácsonyi ételeket kínálnak elvitelre.
Ha valaki egy jó csirkepaprikást keresne, eddig biztosan nem az Andrássy útra küldtük volna jóllakni. Ahogy a hazai vendéglátás is szép lassan változgat, úgy a város turisztikai ütőere is fel tud mutatni olyan vendéglátóhelyeket, ahova nem csak turistaként, hanem normál, éhes magyarként is érdemes beülni. A nemrég megnyílt Hoppá! Bistro ilyen, és a csirkepaprikásuk is remek.
Szomolyán hétvégén minden a cseresznyéről szól. A hagyományos cseresznyefesztivált már 14. alkalommal tartják meg és ezúttal is nagy közönséget várnak.
Kis hazánkban két ország is elfér: Somogyország és Biharország - ez utóbbinak éppen a közepén található Derecske. Ki gondolta volna, hogy annyi titkot rejt, hogy nem fér el a magazinban? Ami a júniusi számból kimaradt...
Öntörvényű személyiség, sokak szemében példakép, a szó nemes értelmében vett kézműves. Ráspi a magyar gasztronómia úttörőinek egyike - borász, szakács, étteremtulajonos. A Gault&Millau Magyarország 2012-ben őt illette az "Év gasztronómusa címmel". A Magyar Konyha tavaly látogatta meg a fertőrákosi boszorkánykonyhát.
Belekóstoltunk a stílusos vidéki vendéglátásba Rácalmáson: a különleges levesbetéttel készült győri halászlé, a sellyei fürj legjava és savanyított almás sör sem maradhatott ki.
A mai krómacél, higiénikus, különböző háztartási eszközökkel felszerelt konyhákat látva el sem tudjuk képzelni, hogyan főztek régen. Nem dédanyáink idején, amikor például már sparhelt állt rendelkezésre, hanem a történelmi korokban.
Belekóstoltunk a Gourmet Fesztiválba, hogy ajánljunk pár finom falatot és kortyot: Champagne, könnyed francia szendvics, celebspotting, borjúnyelves pájsli, lágy kakastaréj, gyönyörű bélzetű kenyér, unicum-sör, slow stifolder, üzbég plov – a teljesség igénye nélkül.
A sonka mellett a bárány játszik döntő szerepet a húsvéti asztalon. Ő szolgáltatja vasárnap a bibliai hagyományokon alapuló ünnepi pecsenyét. Méghozzá minden formában!
A Pannon Gasztronómiai Akadémia és a Magyar Konyha nyári szünet utáni első tesztjén kenyerek, mégpedig hagyományos technológiával, azaz kovásszal, élesztő nélkül készült kenyerek kerültek a szakértő zsűri elé.
Mit szólnának hozzá, ha valaki megterítene a szomszéd sírhanton, a fejfára hurkát akasztana?
Múltnak maradványa, jövőnek esélye. Alighanem így nézne ki a világ, mint Etsberger Teréz bajai tanyája, ha az ember maga mögött hagyná a civilizációt. A föld mindent megad, ha jól bánnak vele – ezen a tanyán például gyógynövényt, fűszereket, zöldségeket –, és eltart néhány állatot is.
Vannak napok, amikor bármi megtörténhet. A hőmérő higanyszála tizenöt fokkal kúszik fagypont fölé, holott néhány nappal ezelőtt még mínuszban mutatott ugyanennyit. Harminc fokos hőingadozás és a tavasz igézete pedig tökéletesen alkalmas arra, hogy elvegye az ember eszét.
Talán rá sem ismernénk a hazai gasztronómia némely szegletére az utóbbi évek olyan fejlesztései nélkül, mint a korszerű pékségek felépítése vagy a gombatermesztés felfuttatása.
Talán rá sem ismernénk a hazai gasztronómia némely szegletére az utóbbi évek olyan fejlesztései nélkül, mint a korszerű pékségek felépítése vagy a gombatermesztés felfuttatása. Mutatós ételkülönlegességek sem készülhetnének sokáig szakácsutánpótlás nélkül.
Békés megyében, Gádoroson, a Jávorcsik családnál jártunk. Házukból finom illat száll kifelé. Szegfűszeges, lekváros, csokoládés, mandulás. Sütiket készítenek, ám nem akármiből. Tönkölyből.
Van, aki Angliába, postán küldeti magának a Kenyérmanufaktúra kenyereit. Ez a kenyér háromnaposan is ezerszer különb annál, mint ami futószalagról frissen a boltokba kerül. Záboji Rita vállalkozása néhány év alatt fogalommá lett.
Különleges színfolt a Velencei-tó körüli gasztronómiai kínálatban a gárdonyi Dolce e Salato kávézó. Háromféle terméket kínálnak, és mindhármat a lehető legmagasabb minőségben: pizzát, süteményt és kávét, mellé pedig olasz hangulatot.
„Egyszer azért megkóstolnám a koit.” – mondta támaszkodva, állal a zavaros vízben úszó jó negyven centis díszhalra bökve a borozgató férfi. „Szerintem zsíros az.” – válaszolt barátja. „A mangalica is zsíros.” – jött a megállapítás, majd egy megfelelő zárás. „Együnk akkor valami epreset…”
Merfelsz Gábor csak olyan bort készít a pincészetben, amilyet ő szeret. És mivel enni is szeret, a boraihoz ételeket kínál. Az foglalkoztatja, milyen lehet a szekszárdi borokhoz méltó gasztronómia.
Gömör–Torna ízvilágát foglalta össze Koleszár Krisztián a Nagyanyánk szakácskönyve mijelőnapokra és ünnepekre című kiadványban. Kiderül belőle, hogy a népmesei elemként hangzó görhő, szirik meg grulya milyen egyszerű, hétköznapi étkeket takar.
A villányi pincesor nemcsak a borról szól. Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már Villányban ínyenc éttermeket is lehet találni. Jó bort azonban csak jó ember tud készíteni. Jó éttermet pedig csak jó borász.
Az enyhe levegőnek köszönhetően úgy érezzük, hogy itt a tavasz. Az első idei zöldségeket várva, a tél végi ételeinket tavasziassá varázsolhatjuk az ilyenkor is elérhető friss fűszernövényekkel.
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
Kézműves pékekről mesélünk: Vajda József által működtetett Pékműhelyről; a bankszektori jogász állást pékmesterségre váltó Juhász Mihály Jacques Lisztjéről; a toszkán élménykörútjáról hazatért Szabadfi Szabolcsról és a Panificio il Basilicóról; a biokenyereket sütő Pipacs Pékségről; a Hold utcai Artizánról és a Marmorsteinról.
A szurkolói teraszok pont olyan sokfélék, mint a meccsek közönsége. Akad, aki csak eb-t és vb-t, és van olyan is, aki bármit, csak focit ne. Van, aki enne, van, aki figyelne, van, aki hangosan, van, aki visszafogottan szurkol. Van, aki fűben vagy kempingszéken ülne, van, aki fotelben, és van, akinek mindegy, honnan pattan fel percenként.
A káptalantóti Liliomkert piac egyik különleges jelensége az indiai Rohini Berry, aki csak részben árusítani, sokkal inkább kapcsolatot teremteni jár a piacra. Kedveli a színes forgatagot, hiszen a piacon sokféle ember megfordul, sokféle találkozás születik. Ezt szereti legjobban káptalantóti vendégházukban, a Sárga Házban is: helybe jön hozzájuk a nagyvilág.
Nemesnádudvar őrzi a Hajós–Bajai borvidék egyik legszebb pincesorát. A jellegzetes sváb faluban élt nemzedékeken át a Knáb család, akik megpróbálják a vendéglátást a hagyományos sváb konyha alapjaira helyezni.
A Visegrádi Együttműködés létrejöttének 25. évfordulója alkalmából jubileumi programsorozattal várja vendégeit a XXXII. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok. Az évről-évre 30-50.000 főt megmozgató történelmi fesztivál idejére a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának reneszánsz konyháját is megnyitják, ahol a kísérleti régészet eszköztárának felhasználásával tartanak konyhai műsorokat.
Igazi „street food” fesztivált varázsoltak a Mozgásjavító Iskola udvarára szombaton. Az év legnagyobb jótékonysági gasztronómiai eseményén fatüzelésű kemencében sütöttek kenyeret és más finomságokat fogyatékkal élő fiatalok és segítőik.
Mangalicafesztivál a hétvégén, új mangalicatermékeket árusító bolt a Klauzál téri Vásárcsarnokban, bővülő mangalicaexport. 25 éves a mangalicatenyésztés legújabb története.
Európa nagy múltú piacai haladnak a korral. A standokon már nemcsak vásárolhatjuk a friss árukat, hanem helyben kóstolhatjuk a kézműves termékeket, halat, húst, sajtot. A piacok a street food divatjának hódolnak. Budapesten a Hold utcai Belvárosi piac lett az ínyencek paradicsoma.
Klára először a panyolai aszalványokba szeretett bele, csak ezután Istvánba.
Aki kulináris utazásra vágyik, ne hagyja ki Ibizát és Formenterát, azaz a Pityúzokat.
Csákvári Péter gasztrofotós megálmodta a Tiny Wasteland-et, parányi senkiföldjét.
Sem külsőleg, sem ízben nem hasonlít a pizzára, mégis érdemes elkészíteni.
Hacsapuri: aki boldogan megy be a konyhába, biztosan finomat süt.
Itt a szalagos fánk Szabadfi Szabolcstól, valamint mi is ajánlunk churrost és túrófánkot.
Adorjányi Máriusz megosztotta velünk friss fejlesztésű nyársas fogását.
A borogyinói rozskenyér nem könnyű bagett, és az elkészítéséhez se álljunk könnyedén.
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
Jahni Lászlót, Csécsei Lászlót és Adorjányi Máriuszt kértük fel, hogy mutassák be az ő verziójukat.
Szabó Ádám Csaba varázslatos kerámiai: Error N’ More, egyenest a kemencéből.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Noszvajon, a Csendülőben él és dolgozik dr. Csernus Imre pszichiáter.
A miskolci Zip’s konyhafőnöke, Csécsei László segít irányt mutatni a kérdésben.
Őrülten finom: a győztes jutalma egy aranyalma, erkölcsi elismerés.
Szegény Jókai, rá se ismerne a róla elnevezett bablevesre. „Füstölt malacköröm babbal főzve”, ő ezt szerette. Nem tett abba se zöldséget, se csipetkét, de főként nem csülköt Laborfalvi Róza (az író színésznő felesége), lóbab, sűrű rántás, kocsonyássá főtt disznóláb adta az ízét.
Az üzbég konyha híres nyársait és egy hazai továbbfejlesztett változatot is bemutatunk, amelyhez a kiindulópontot a közép-ázsiai konyha kultikus alapanyaga, a kurdzsuk adta.
A Gozsdu-udvar Zsidai Csoport-háromszögében éli mindennapjait Gubán Tamás head chef.
Az On the Spot riporterei szerint néha a legváratlanabb helyeken lehet a legjobbat enni.
Mindenki másmilyen hamuban sült pogácsát kap a tarisznyájába, és az sem mindegy, hogy mihez kezd vele. Mit jelképeznek a mesékben az ételek, mire tanítanak a mesék az étkezésen keresztül? Boldizsár Ildikó mesekutató és -terapeuta házikójában jártunk Balatonrendesen.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
„...életemben pálinkán kívül soha mást nem főztem” - állítja a göcseji erdész, az őshonos gyümölcsfajták megmentője, aki idén megkapta a Magyar Konyha Termelői díját.
Soha ilyen erős mezőny nem indult az Év Strandétele versenyen, a zsűri szinte mindegyik döntős fogást díjazta volna. A legjobbnak végül a Tiki Beach Bisztró kovászosuborka-levesét ítéltük, az Év Felfedezettje a Pinyó lett.
A nagymama és a mama főztjéről, az imádott tökfőzelékről, a kenyér iránti rajongásról és a gyerekkori zsiványságokról mesél Wolf András, a Salon étterem séfje. De hogyan került túrós palacsinta a Salon étlapjára?
Reneszánsz ember: mesterszakács, saját főzőműsora van, karnagy, politikus és pap. Kisebbségben Szerbiában, de többségben a konyhában. Paskó Csaba, a Szabadka melletti falucska, Kelebia római katolikus plébánosa elmondja, milyen az álszent böjt, és milyen az igazi.
A tanyára született, majd hentesnek tanuló színművész útját végigkísérik az ételekhez köthető történetek a répaföldtől a színházbüfék világán át a viszáki Kaszás Attila Pajta Színház kemencéjéig.
A József Attila- és Berzsenyi-díjas író, szerkesztő, filozófus, borász, pomológus, polihisztor, kultúrséf és gasztrosámán egyházashetyéni rezidenciáján jártunk.
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
1433-ban a Szentföldről hazatérő burgundiai lovag, Bertrandon de la Brocquiere még arról panaszkodik, hogy a magyarok „kenyér helyett valami lepényfélét esznek, de ennek sincsenek nagyon bőviben”.
Andalúziában a gazpacho, Madridban a pacal, Galíciában a polip, Asztúriában a bab, Valenciában a paella..
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
A Balatonszárszótól 5 km-re, délre található Szólád a Dunántúli Borút tagja, ahol számos kiváló borászt találnak az arra járók. A kirándulókat turistaútvonal várja, ami keresztül vezet az Európa Díjat nyert löszpincesor mélyútjain. Elsétálhatunk egészen Somogy megye legmagasabb pontjára, az Almann-tetőre, de ne hagyjuk ki Szólád nevezetességeit, a Szkíta-Golgotát, az 1896-ban épült református templomot és a későbarokk római katolikus templomot sem.
A kenyér nem csak a mindennapok fontos tápláléka, hanem szimbólum, szentség és csoda is egyben. Ahány vidék, annyiféle – mióta a pékipar sematizálta a piacot, számos hagyományról és metódusról elfeledkeztünk, sokan már azt sem tudják, milyen az igazi kenyér. Aki igazán finom tésztát akar, gyakran már otthon süt: a legegyszerűbb házi kenyérrel is óriási sikert arathatunk!
A séf rengeteg tapasztalat után az egyik legrégebbi fővárosi étterem, a Gundel élére került.
Mi lehet kellemesebb időtöltés egy szeles, esős munkaszüneti napon, mint derűs társaságban jókat enni és jó borokat inni? A három Légli testvér is e mellett tette le voksát, mert március közepén egyesült erővel szélesre tárták kapuikat, hogy beengedjék a tavaszt, és bort, válogatott falatokat és kultúrát varázsoljanak a Dél-Balatonra látogatóknak. Három Légli, három hangulat, három helyszín.
A kalkuttai szegénynegyed nyomorából küzdötte fel magát, és lett a világ hetedik legjobb séfje.
Bödönalja, juhtúrós és káposztás sztrapacska: visszaemlékezés a nagymama főztjére.
Régen kényszerből tették el és tartósították az élelmiszereket, manapság viszont új ízeket keresünk a sóban, e
A nyári kerti grillezésnél tudunk még jobbat: Légli Attila fazekas cserépben készült ételei megtartják az alapanyagok zamatát, mégis egyszerűen elkészíthetők. Ha nyáron begyakoroljuk, télen már a konyhában is boldogulunk a reneszánszukat élő, hagyományos sütő-főző edényekkel. A szőlőskislaki lecsós harcsa krónikája.
Nem szeretnék illúziókat rombolni, de a televíziós főzős műsorokban nincs véletlen. A producer előre eldönti, hányszor káromkodhat Gordon Ramsay, Jamie Oliver laza öltözékét stylistok tervezik. Naivitás azt gondolni, hogy ezek a műsorvezetők az életben is ilyenek...
Ha Azerbajdzsánba megyünk, kóstoljuk meg az azeri konyhát, mely nagyon fűszeres. Persze ne a mi sós–borsos–paprikás ízeinkre gondoljunk. Paprikát egyáltalán nem használnak, sót és borsot is csak módjával. Annál több zöld fűszert: rozmaringot, kakukkfüvet, bazsalikomot és mindenekelőtt kaprot. A pincérek mindenhol szívből jövően kedvesek és udvariasak.
Elgondolkodtunk-e már azon egy nagy tál olasz tészta fölött, hogyan is született meg ez a világot meghódító fogás? Köztudott az olaszokról, legendák gyártásában is első osztályúak, ezért a következő bő ezer évben elég sok elképzelés látott napvilágot arról, mi is lehet a tészta valódi útja. Ma már hozzávetőleg 350 fajta tészta számolható össze, az alábbi csoportokra bontva: hosszú tészta, metélt tészta, rövid tészta, apró tészta, különleges tészta és töltött tészta. S ha valaki elmegy Olaszorszá
Csomós András a debreceni IKON étteremben hamar megtanulta, hogyan kell közeledni a vendéghez.
A budakalászi Schieszl Vendéglő és Borház falai között egyszerre él a százéves múlt és a szorgos jelen, a kézműves hagyomány és a XXI. századi technológia, a családias figyelem és a legnagyobb rendezvények profi kiszolgálása, a sváb és a magyar történelem.
Gianni Annoni olaszos szenvedéllyel "tanít enni".
Birtokának legjobb borát édesapjáról nevezte el, és a mai napig maga metszi az első ültetvényét. Erdőket irt, helyükre szőlőt telepít, és most már tudja azt is: lesz, aki a nyomába lép. Günzer Tamás villányi gazda a rajongásig szereti a bort, de az üzleti életben megmaradt realistának.
A Bujdosó család élete a szőlő körül forog, hiszen mindannyian értenek hozzá. Amíg a nagypapa által kifogott halat sütik, megvitatják, melyik dűlőbe mit érdemes ültetni. Közben fürkészik az eget, alkalmas-e az idő arra, hogy felvonják a vitorlát és vízre szálljanak. Hiába, dél-balatoniak.
Különös dolgok is megesnek olykor Gryllus Vilmos Balaton-felvidéki birtokán, a vén diófa alatt. Évről évre itt jön össze a nagycsalád, a családi összejövetelek főszakácsa Vilmos, fő kóstolómestere a bátyja, Dániel. Interjú a zenész testvérpárral.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.
Akár a mesében. Mezőcsát felől érkezünk az ároktői révhez. Innen komppal jutunk a Tiszacsegei Halászcsárdához, ahol Duda, a Tisza szerelmese irányítja a konyhát.
Mesebeli környezetben él a Péreli Zsuzsa–Tolcsvay László művészházaspár. A Dunakanyarban lévő „birodalmuk” tündérkert, a virágok, leánderek, napraforgók mellett padlizsánok, mángoldok, paszulyok élvezik a házigazdák gondoskodó szeretetét.
Tíz évvel ezelőtt vágott bele Heimann Zoltán a kadarkát megmentő kísérletébe, aminek szerinte tíz év múlva már lehet is eredménye. Ez a konzervatív értékszemlélet és nyolc generáció köti a szekszárdi röghöz a borászt, aki Pannóniát látja, ha kitekint az ablakon.
A Balaton partján vigyázni kell. Egymást érik a cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk összegyűjteni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könnyű szívvel, de) felelősséget vállalunk.
A Kistücsök továbbra is a Balaton legjobb étterme. Akad néhány rokonszenves kísérlet, ám a tópartot változatlanul uralják a buszos, cigányzenés "becsali" csárdák, a fantáziátlan kisvendéglők, amiket inkább vendégfogónak, mintsem vendégfogadónak kellene nevezni, s a "trendi", pörgős éttermek, ahol a "merdzsóval" érkező újgazdagok tesznek kísérletet arra, hogy kiejtsék a bersagliere laska nevet. Számos kudarc ellenére megkíséreltünk össze szedni tíz olyan éttermet, melyekért (ha nem is mindig könn