Palya Bea, a szabad madár
Szabadon szárnyal. A konyhában is!
Január 10-én temetik a legendás vendéglátóst, aki 80 éves korában hunyt el.
Öt recept, amelyek mellett 2024-ben senki sem tudott elmenni kattintás nélkül.
Kávé és BBQ - különös együttállás alakult ki a Bartók Béla úton, de működni látszik.
Bizarr tészta, fagyasztott mini tojások és igazi desszerthamisítvány. Receptek, amelyeket tilos kipróbálni!
A Magyar Konyha 1990. februári lapszámában közölt anyag alapján.
Köveskál állócsillagának létezése megnuygtatóan biztos pont a balatoni gasztrnómiában.
Nagyvilági hangulat, ismerős ízek a VIRTU-ban.
A hasábokon liba és sok minden más. Vinkó József ajánlója.
Valaha szebb napokat élt, most ismét ragyog a Normafa ikonikus vendéglátóhelye.
Szombaton, 15:00-kor várunk minden könyvbarátot a Millenárison, a Bookline Teraszon!
Minden hazai szakácskönyvszerző Lajos Mari köpönyegéből bújt elő.
Csak félig – igazítja útba magával kapcsolatban lapunkat a séf.
Palya Bea, Petőfi, Dragomán, Schäffer Erzsébet, disznótor, top10 hentes és sok más.
Ettől a szellem is jól lakik. Sőt, ma megnövekedett oldalszámunk miatt még jobban!
A Kurca-parti Kendermagos 2022 szeptemberében Magyar Konyha Termelői Díjat kapott.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
Ha azt mondom Zala, te azt mondod: rétes. Méghozzá „totyogós” túrós.
Harmonikus hármasok a nyári konyhából: csak az arányokra kell figyelni!
Nyakig vagyunk a barackszezonban - próbáljunk ki valami újat is!
Van, és a jövőben lesz is olyan nyári idő, amikor a tűzhely bekapcsolása nem opció.
Olyan kiadványokat mutatunk, amelyek nem csak olvasmányosak, de akár hasznunkra is válhatnak.
Interkontinentális utazás a fekete csirkével: így készítik a tamilok.
Tejjel Mézzel: véletlenül keveredtünk ezen a délutánon Göncruszka egyetlen éttermének teraszára
A japán bölcsesség, miszerint a hosszú sor kiváló rament jelent, éppúgy igaz Párizsban, mint Tokióban.
Utóélete mindannak, amit a Belvárosi Kávéház legfényesebb napjaiban és még haló poraiban is jelentett.
Egyáltalán nem véletlen, hogy a romantikus filmek helyszíne sokszor Toszkána.
Hamarosan eldől, kinek terítenek a francia Elysée-palotában.
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
Futurisztikus ábrándjaink válhatnak valóra egy japán találmánynak köszönhetően.
A termékek között 5-6 éve lejárt élelmiszerek is akadtak.
A gluténmentes étrend egyébként sem sétagalopp, de karácsonykor különösen szükség van némi inspirációra.
Szeretnék kifejezni hálájukat azoknak, akik a Covid-19 negyedik hulláma idején is helytállnak.
Az Aranybástya már az indításkor magasra helyezte a lécet.
Márton-nap: még egy utolsó lakoma a karácsony előtti negyvennapos böjt előtt.
Itt élnek a szomszédban, mégis kevéssé ismerjük szerethető konyhájukat.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
Csirke, pulyka, liba, gyöngytyúk, kacsa vagy fácán? A grillételek kedvelt alapanyaga a baromfi.
Az Újházi Ede-tyúkhúslevest mindenki ismeri, Pethes Imre levesét még a szakácsok közül is kevesen.
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
Illatos fűszerek, káprázatos ízek, különleges receptek: az arab konyha ramadánkor mutatja a legszebb arcát.
Saly Noémi elmeséli, milyen az ő karanténkonyhája a Tabánban.
2020-ban kapta meg a világzene Oscar-díjának számító WOMEX-életműdíjat.
Az etológusnál még Janka kutyának is van gasztrokultúrája.
Trippa alla fiorentina, azaz a firenzei pacal: egyszerű, ízletes, emlékezetes.
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
A sáfrány nem csupán mennyei fűszer, de még orvosságnak is kiváló.
A színésznő szerint a férfiak valamit jobban megértenek a főzésből, mint a nők.
Séfeket és cukrászokat kérdeztünk arról, mi az, ami nem hiányozhat náluk az ünnepi asztalról.
Meghökkentőnek tűnik lockdown idején éttermet nyitni, Gerendai Károlyék mégis ezt teszik.
Illatos hús amelyhez a sündisznóra formázott krumplit a gyerekek is imádni fogják.
Népszokások, babonák, ételek - egy falat a holtaknak, egy a szerencsés jövőnek.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Kenyérsütő, borospince, sörfőzde, étterem és újhullámos kávézó történetével is megismerkedhettünk.
Összegyűjtöttünk 5+1 immunerősítő tápanyagot, amelyekkel felturbózhatod az immunrendszeredet.
Jackie Kennedy nem tudta elviselni, hogy fogyókúrával hozzák összefüggésbe legendás karcsúságát.
Hogyan lettünk rendes polgári családból ilyen bohém bagázs? - A színészházaspár kulináris kalandjai.
Szulló Szabina, az ország egyik legjobb séfje mesél a gyerekkori ízekről.
Litauszki Zsolt, Ádám Csaba és Haraszti Zsolt mutatja meg epres finomságait.
Az csak irodalmi közhely, hogy a girhes költő jobb poéta. Nincs erre semmi bizonyíték.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.
A régi magyar életben keszeg ember nem lehetett alispán - mondja Krúdy. Kár volt világra jönnie. A papok körében kerek cipóhasak divatoztak, az ügyvédek hegyes pocakkal jártak, a kormánypártiak potrohot eresztettek, az ellenzék bendőt nevelt.
Ilyen világ sem volt még: az emberek egy része nagyanyáink háborús főzési praktikáit kezdi böngészni, mások a csúcséttermek honlapjait. Mert hogy a vírushelyzet egyik hozadéka az, hogy akár fine dining étteremből is lehet házhoz rendelni.
„Meg lehet bolondulni, itt minden az evésről szól” – mondja Lajkó Félix.
A vasárnapi ebéd kihagyhatatlan eleme a húsleves meg a rántott hús, sőt, az sem baj, ha akad kis savanyúság is, meg valami édes falat a végére. Magyarországról beszélünk? Nem, dehogy: egy csomó japán ugyanerre vágyik tizenkét órakor.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
A tél vége felé már nagyon örülnénk az érett, friss, ízletes nyári zöldségeknek. Ezekre sajnos még várni kell, az üvegházakból kikerülő, a téli-tavaszi bágyadt napsütés által felnevelt növények íze, beltartalma még nem veszi fel velük a versenyt. De nem kell bánkódnunk, a cékla például egész évben üde színfoltja lehet a konyhának – szó szerint és átvitt értelemben egyaránt.
Két falat között kinézni a Országházra, figyelni a turistákat, szemünkkel követni, ahogy elzötyög a villamos – a Wolf Andráshoz kapcsolódó a Séf asztala lánc új taggal bővült, igaz, itt nem a rántott húson, hanem az isteni kenyereken van a hangsúly.
Igazi mortadella csak minőségi alapanyagokból, azaz háromszor finomra vágott sertéshúsból és tokaszalonna-kockák keverékéből készülhet. Ízesítik pisztáciával, korianderrel, szerecsendióval, sőt szarvasgombával is.
A jellegzetes kinézetű konzerv, a piros fémhengerbe zárt sűrített paradicsom fénye mára kissé megkopott. Ha nem is tartozik a legfontosabb alapanyagok közé, néha azért szükség van rá. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia tesztjében igyekeztünk a legjobbakat megtalálni.
Az üzbég levesek kiadós egytálételek is lehetnek, de ha csak keveset adunk belőlük, éppen kibélelik annyira a gyomrot, hogy utána kedvünk legyen elmélyedni a komolyabb fogásokban is. Próbálja ki ön is a masztavát!
A főzelék magyar találmány. Habarással, rántással sűrített zöldségétel csak nálunk készül
A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.
A farsangi étel legyen praktikus: hidegen is finom, előre elkészíthető, jól tárolható. Maradjon étvágygerjesztő akkor is, ha néhány órát az asztalon tölt. Beledolgozhatók a szilveszteri maradékok, mert csodás lett a lencse, de unalmas már a főzelék. Viszont ha nem elég ínycsiklandó a kínálat a karácsonyi bőség után, nem elég fantáziadús a jelmezek forgatagában, felé sem szagol senki: a hét nyelven beszélő italokkal, a színpompás farsangi dekorációval is fel kell vennie a versenyt.
Az Aria Hotel éttermének konyhája egyszerre magyar, világszínvonalú és luxus, nagyjából, mint a hallban működő Bogányi-zongora.
Nem volt náluk olyan hétvége, hogy ne lett volna húsleves otthon.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
A régi parasztkertek kedves magasra növő évelő növénye, amely szinte sehol nem hiányzott. A mai konyha leveleit – frissen vagy szárítva – használja, leves- és ecetízesítőként. A klasszikus húslevesek ízharmonizációjához – öreganyáink emlékezetes leveseiben – mindig nélkülözhetetlenül kedves fűszer volt.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget.
A Rosenstein Vendéglő töretlenül Budapest egyik legnépszerűbb étterme. Mi a titok?
Langer Gábor a Bábel és a Jankovich-kúria után vette át a séfstafétát pár hónapja a Kreinbacher Birtokon, ahol a nemzetközi tapasztalatait is bevetve kíván olyan konyhát felépíteni, amellyel az ország legjobbjai közé kerülhetnek: a Szent Jakab kagyló és a túrógombóc mindenesetre már több, mint ígéret.
„A szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek” – Hamvas Béla a Badacsony e különleges tája iránti elragadtatottságában osztozik Török Csaba is. Bár az üzletember megkerülte érte a világot, nem távoli tájakon, hanem a Balaton-felvidéken talált otthonra.
Az Almalomb kulináris kitérő és találkozóhely a Mecsek lábánál. Illés Roland séf viszi konyhát.
A nagymama és a mama főztjéről, az imádott tökfőzelékről, a kenyér iránti rajongásról és a gyerekkori zsiványságokról mesél Wolf András, a Salon étterem séfje. De hogyan került túrós palacsinta a Salon étlapjára?
Az ételekben a nagyvilág nemzetközi konyhája keveredik a hagyományos hazai fogásokkal, az étterembelsőben pedig a nagymama vitrinje a magyar retróval – változatos, jól érthető és otthonos a Mátka a Gozsdu udvarban.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
A rengeteg kerti és konyhai tapasztalat után nem volt kérdés, hogy a vendéglátás lesz az élete.
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
A gyorséttermek tagadhatatlan fellegvára az Egyesült Államok, ebből azonban nem következik feltétlenül, hogy ott találhatóak a legklasszabbak is.
Palya Bea énekes, dalszerző és Shenker-Horváth Kinga, az Eisberg dietetikusa két éve találkoztak először egy közös főzésen, amikor mindketten a második gyermekükkel voltak várandósok. Akkor Bea arról kérdezte Kingát a főzésüket követően egy interjúban, miként tudja az étrendjét úgy összeállítani, hogy ne gyarapítsa túlzottan a súlyát a babavárás időszaka alatt, viszont tápláló, egészséges és emellett gyorsan elkészíthető ételeket tudjon az asztalra varázsolni. Azóta mindketten kétgyermekes, ráad
Neve fogalommá vált a globális reklámszakmában, ám a szívében magyar maradt.
Életünket meghatározza a folyamatos technikai fejlődés, olykor mégsem vagyunk elég bátrak. Megvesszük ugyan a legújabb mobiltelefont, a nagy képernyős tévé is az utolsó modell, a kocsink elektromos és magától hazatalál, de a konyhában sokszor bizonytalanok vagyunk a friss fejlesztésekkel. Nem kéne.
Palágyi Esztert a nyughatatlan tudásszomj, a határozottság és az elhivatottság jellemzi.
A sors fintora. Kortársak voltak, a realista színjátszás úttörői, a Nemzeti Színház tagjai, mindketten őszinte, tiszta emberek - és mindketten levest főztek. (A leves a gyomor szeretője). Ám, amíg egyiküket a lédús fogás halhatatlanná tette (Ujházi Ede), a másik főztjét életében fel sem tették az étlapra.
Hogy lesz egy cukrászból húsrajongó séf? Kerekes Sándor a hagyományos, tiszta ízekről mesél.
Nyolcadik alkalommal jelentkezik az idén 100. születésnapját ünneplő Danubius Hotel Gellért Márton napi Borfesztiválja. A programsorozat butik sörfesztivállal indul, aztán bor, pezsgő és pálinka következik korlátlan kóstolással, a páratlan hangulatú lakosztályétteremmel és kreatív borvacsorával. Záróakkordként pedig jön az elmaradhatatlan sunday brunch is. Mindez november 8–11. között.
Elszoktunk a valóságtól: a húsból csak a legszebbet vesszük, a kevésbé divatos részek becsülete nulla. Sokan, ha meglátnak valamit, ami nem karaj vagy csirkemell, reflexkárogásban törnek ki, pedig sokszor pont azok a legfinomabb falatjai egy állatnak, amit már egy hentes sem rak ki a bevilágított pultba.
Mautner Zsófia hónapról hónapra életre kelti Kövi Pál Erdélyi lakoma című kötetének ételeit. A majd’ negyven évvel ezelőtt íródott receptek szellemiségét és lényegét megtartja, az elkészítés módját és a fogások leírását azonban felfrissíti úgy, hogy azok megállják a helyüket a 21. század gasztronómiájában. A cél az, hogy a magyar konyhában méltó helyére emeljük Kövi Pál értékes munkáját, és a pazar erdélyi konyha hiperszezonális, egyszerű ételeivel új klasszikusokkal gazdagítsuk a hétköznapi főz
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
A Magyar Konyha nyári számához minden olvasó kapott egy könyvecskét, amelyben 400 balatoni vendéglátóhelyet találunk. A Balatoni gasztrokalauz elején TOP10-es listák szerepelnek, ezek közül a strandbisztrók a legjellegzetesebb balatoni étkezőhelyek. A beach food forradalom az elmúlt évek egyik legörvendetesebb fejleménye volt.
"Csallóközi gyerekekkel csinálom ezt az egészet."
2016 Európa szakácsának választották az olasz Massimo Botturát.
Pesti István bitang jó vadasról, szájban olvadó rostélyosról, halomnyi aprósüteményről mesél.
Szerintem a lángos lesz az – gondolom, miközben a Budapesti Gazdasági Egyetem tankonyhája felé sétálok, ahol első alkalommal rendezik meg a Magyarország étele elnevezésű szakácsversenyt. Végül is itt a nyár, az ember strandra jár és hekket eszik, palacsintát, meg lángost. Vagy ha nem, akkor biztosan a sertéspörkölt lesz a nyerő – mondom magamnak.
A gomba furcsa egy élőlény, se hús, se hal, se növény, de bárminek is tekintsük, a jóféle, ízletes gombafejeket szívesen látjuk a tányérunkon. Kezdődik a gombaszezon!
A Madrid Fusión vendégséfje a két Michelin-csillag mellé elnyerte az Európa legjobb séfje címet is.
Giuseppe Scaricamazza kalandos gyerekkorról és az olasz nagymamáról mesélt.
Leves nélkül lehet élni, de minek? Azonban, ha minden hétvégén csak húslevest kapunk, könnyen ráunhatunk. A Culinary Institute of Europe-ban tanultunk pár praktikát, hogy a leveseink sose legyen egysíkúak!
A báránysült a hagyományos húsvéti asztal egyik fénypontja lehet, bár nálunk a legtöbb háztartásban a sonkáé a főszerep. Pedig érdemes esélyt adni egy omlós, szaftos báránypecsenyének is, amely megfelelően elkészítve igazi ünnepi fogásként tündököl az asztalon – erre esküsznek a tévés sztárséfek is.
Magyarország egyetlen hivatásos „orra”. Zólyomi Zsolt parfümőr ízekről és illatokról mesélt nekünk.
Az alaplé elengedhetetlen és univerzális. A jó konyha nem lehet meg nélküle, olyan, mint a lakásban a duct tape, a műhelyben a WD40, a garázsban meg a féktisztítóspray.
Olyan nincs, hogy ne legyen otthon édesség, mondja Tischler Petra, aki Vas, Tolna és Pest megye tengelyén mozogva mesélte el, mit jelentenek neki a családi ízek, a nagymama tortái, és hogyan lehet negyvenöt perc alatt ebédet főzni.
A fűszereket sokan úgy képzelik, hogy szárított növénymaradékok összegyűrt papírzacskóban, de a valóság ennél jóval színesebb - az ételek ízesítésére ennél sokkal több minden alkalmas.
Fiának átadta Michelin-csillagos éttermét. 2016-ban a világ legjobb séfje, ezután pedig életműdíjat kapott.
Vannak hagyományok, amelyek generációról generációra szállnak: hogyan töltjük a káposztát, milyen technikával húzzuk át az ágyneműt, milyen ételt adunk a lábadozó betegnek. Némelyikük családonként változik, azonban mégis van néhány, amelyre mindenki esküszik, és évszázadok óta megkönnyíti az életünket.
Elismerő oklevéllel tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Nyisztor Tinkát, a moldvai magyar közösség kulturális képviselete és a magyar nyelv használatának széleskörű terjesztése és ismertetése érdekében tett példaértékű eredményeiért, fáradhatatlan munkásságáért.
Jahni László a családi receptekről, a kamrából kicsent zsíros brúgóról mesélt.
"Amit mi kínálunk, az nem fine dining, hanem nice dining”
Ha nem tudunk betonozni, hiába állunk neki egy építkezésnek. Ha nincs alap, elfut a ház alól a homok, elmossa a víz, elfújja a feltámadó szélvihar. A konyhában ugyanez a helyzet: ha az alaptechnikáink hiányosak, akkor korlátozzuk az elkészíthető ételek számát, vagy oda a kitűzött minőség.
Ha az ember Gerendai Károllyal készít interjút, úgy érzi, az orránál fogva vezetik. Ha Gerendai beszél, akkor minden olyan sima: az ember álmodik valami szépet, majd megvalósítja. Sziget fesztivál, Volt fesztivál, Balaton Sound, megastrand a Lupa-tó partján, Michelin-csillagos éttermek. Vajon mi hajtja Gerendait?
Szlovákia legjobb szállodájának számít tágas spájával és hammámjával az ötcsillagos várkonyi Chateau Amade. A nagyrészt magyarok lakta Csallóköz szívében fekszik, 27 kilométerre Győrtől, másfél óra autóútra Budapesttől. Konyhája azzal főz, amit a vidék ad, saját zöldségesük, gyümölcsösük és vágóhídjuk van; étlapjuk szezonális és lokális, a legjobb helyi tradíciókat gondolja újra. Őszi fogásaikat három fő ikonikus alapanyag, a marhapofa, az aranypecsenye és a vadhús jellemzi.
A főzés, párolás, gőzölés a leggyakoribb konyhai eljárás. Nem mindegy azonban, hogy mennyi folyadékban főzünk,
A főzéshez három dolog kell: fantasztikus alapanyag, tűz és egy szakács, aki tud fűszerezni. A fűszernövényeknek régen varázserőt tulajdonítottak. Egy fogás elkészítésekor a fűszernövény kiválasztása igazi művészet, a fűszerezés a szakács igazi kreativitása.
Az alaplé francia neve fond. Pontosabban fond de cuisine, azaz: a főzés alapja. E nélkül színvonalas konyha elképzelhetetlen. Az alaplé ízvilága sokszor az egész étel minőségét meghatározza, sem a víz semleges, sem a leveskockák mesterséges ízével össze nem hasonlítható. Aki marhaalaplé helyett húsleveskockát használ, annak az étele nem marhahús-, hanem jódozottsó-, nátrium-glutamát- és gluténízű lesz.
Pohner Ádám a mama főztjéről, a húsleves és a hájas tészta evolúciójáról mesélt nekünk.
Csak egy háromnapos kirándulást terveztek, de egy pécsdevecseri ház és egy villányi pince tulajdonosaiként távoztak. Megküzdöttek a magyar bürokrácia útvesztőjével, elsajátították a nyelvet és megtanultak magyar fejjel gondolkozni.
Lehet találkozni a cukorborsó névvel a piacon, de a zöldségesek meglehetősen tágan értelmezik a fogalmat. Jobb esetben zsenge velőborsót értenek alatta.
Ízeket, illatokat nehéz felidézni, de a nagymamák, anyák főztje mégis meghatározó élmény.
Közgazdászként végzett, zenélni “úgy rendesen” sose tanult, mégis ez a szenvedély győzött. Fodor Máriusz, a Magashegyi Underground, Kaukázus, The Rocket Science együttesek egykori zenésze, e mellett olyan nemzetközi márkák reklámzenéjét jegyzi, mint például a Coca Cola, Vodafone, Rossman, Telekom, és a McDonald’s. Pár hónapja a koncertező zenész életet azonban új, nem mindennapi alkotótevékenységre váltotta. Jelenleg egy saját tulajdonú pékség hálózat beindításán dolgozik Nigériában. Szerencsére
Bodrogi, vagy ismertebb nevén Fűszeres Eszter közel tíz éve írja és szerkeszti Fűszer és Lélek nevű gasztroblogját, e mellett sikeres szakácskönyvíró, lelkes túrázó, gombász, feleség és két gyermek édesanyja. A „Fűszeres” név ugyan véletlenül ragadt rá, de rendkívül találó, a beszélgetés során csak úgy röpködtek a különbőző zöldfűszernevek: kapor, kakukkfű, menta, bazsalikom, petrezselyem, turbolya, zsálya... Lélekből sincs hiány, Eszter a kulinárián keresztül körvbevezeti az olvasóit otthonában
„Legyél laza, természetes, főzzél egyszerűen, friss alapanyagokból, és ne hagyd, hogy a kiszállítós cégek átverjenek azzal, amit rád melegítenek a mikróban” – Fördős Zé szerint ezt az alapelvet közvetíti Street Kitchen című műsora, a blogja és a könyve is. Történet a semmiből jött srácról, aki menő lett.
Március 8-a Nemzetközi Nőnap, ezen a napon a férfiak virággal lepik meg a róluk gondoskodó nőket, asszonyokat megköszönve ezzel odaadásukat. A nők költőket, írókat, festőket is megihlettek, alkotásaikban a nők különlegességét, szépségét, bájait hirdették. A szeretet hölgynek könyvet is ajándékozhatunk az elmaradhatatlan virág mellett.
Nincsen ebéd leves nélkül. Legalábbis a magyar ember számára. Mindig is „a leves indította el a lélekben azt a komoly, emelkedett lelki folyamatot, amely feltétele volt annak, hogy az étkezés valóban meleg és igazi emberi ünnepséggé alakuljon át, s ne...
A sűrítésről a legtöbb embernek a rántás jut az eszébe. Pedig számtalan más mód létezik, hogy megváltoztassuk egy étel állagát, sok esetben pedig nem is szükséges sűríteni az ételt, csupán megszokásból tesszük nehezebbé. A zöldségek, húsok sütéskor levet engednek, ha ezt beforraljuk, máris sűrübb, de könnyebb az ételünk.
"Ott voltam, ahol lennem kellett. / Azt (t)ettem, amit (t)ennem kellett." Kádár sírfelirata a gulyáskommunizmus esszenciája. Gasztropolitika a Kádár-korszakban.
Krúdy három változatát is megkülönböztette. A délelőtti tányérhús nem más, mint a korán feltett leveshús, az első főzet levessel, amikor a zöldségek közül még csak a répafélék puhák, esetleg a kelbimbó. Ezt gáblifrüstükre ehetjük. Déltájra puhul meg a táfelspicc, amit cékla, uborka, esetleg hideg ecetes torma kíséretében fogyaszthatunk. Az igazi ínyenc azonban a bécsi csonthúst választja. Ennek nem a hús a titka, hanem a csont. "Hiszen elmegy közben egy-egy falat remegő színhús is a többi között
A neves gombaszakértő hírében álló Csathó Pál grafikusművésznél jártunk, hogy átéljünk valamit a gombász életérzésből. Mert gombásznak lenni életforma.
"A szeretet ünnepe, mondjuk mi, akik itt maradtunk egy olyan korszakból, amikor ismertek az emberek mindenféle elavult fogalmakat, megbocsátást, barátságot, gyengédséget, tiszteletet, szeretetet és egész lexikonát a szentimentális érzéseknek, amelyekről utóbb kitűnt, hogy mind csak arra valók, hogy az ember létét, boldogulását gyengítsék. Mintha csak a gazdagok engedhetnék meg maguknak a szeretet luxusát, mutatja a világ képe, mert hiszen napjainkban egyedül nekik van módjukban szeretetünket kéz
A fine diningnak leáldozott, az emberek lazább stílusra vágynak, de az étel minőségében nem adják alább.
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
Esca annyit jelent - étel. A Dohány utcai ESCA családias fine dining.
A napfényes Itáliát nyugodt szívvel nevezhetjük pacalnagyhatalomnak, hiszen aki végiglapoz egy olasz konyháról szóló alapos és átfogó munkát – pl. Váncsa István Lakomájának második kötetét –, az mindjárt konstatálja, hogy a talján tucatnál is több trippát készít: toszkán pacalsaláta, toszkán kenyérleves pacallal és borjúlábbal, toszkán pacalleves, venetói pacalrizottó, piemontei pacalleves, piemontei proletárleves, bolognai pacal, canepinai pacal, korzikai pacal, olivetán pacal, reggiói pacal, s
Nyárias melegre számíthatunk május utolsó hétvégéjén. Ilyenkor a legtöbb ember kirándulni, vagy strandolni megy. Hangolódjuk rá egy kis tóparti életérzésre Száraz Miklós György írásával!
Étkezde. Jelentése: hely, ahol emberek esznek. Ha csak ennyi volna, az egyik étkezde olyan lenne, mint a másik. Vannak azonban minősített esetek is. Amikor az étkezde szinte már fogalom. Merthogy sokkal többet jelent annál, mint hogy hely, ahol emberek esznek. Ilyen Budapesten a Kádár Étkezde.
A hazai borvilág megkerülhetetlen alakja. Férjével, Rohály Gáborral negyed évszázada teremtették meg azt a nyelvet, amelyen máig mindenki a borról beszél. Fény utcai piaci sétánk során kiderül, miért ígéretes Tokaj „fellépése”, s egyelőre miért zavaros a „lecsengése”. Mészáros Gabriellától azt is megtudjuk, hogy még Krúdy sem tévedhetetlen, Hamvas pedig félreértett szerző.
Hét fajtája kapirgál az udvarokon, van belőlük kopasz- és fedettnyakú, fehér, sárga, fekete és fogolyszínű, sőt még palóc is akad. Szomor Dezsőék apajpusztai birtokán van belőlük hét fajta. Magyar tyúkok és kakasok, élnek-halnak gazdájukért, ha a róka el nem kapja őket.
A hagyományos ételek között első helyen a nagycsütörtöki menü említendő: nem hiába nevezi ezt a napot a magyar népnyelv "zöldcsütörtöknek", akkor mutatkozik be az első tavaszi zöldfőzelékprimőr, mégpedig a paraj. Finoman, tejjel készítik el, s rántott zsemle jár hozzá, vagy közönségesebb nevén "pofézni", bundás zsemle. Nagypéntek hagyományos étele a borleves, a töltött tojás és a hal.
A reggeli (breakfast) és ebéd (lunch) időbeni találkozásából született brunch kifejezés leginkább a vasárnapokra lett jellemző az elmúlt években: innen is alakult ki a sunday brunch elnevezés. Kezdetben leginkább csak a hotelek éttermeiben lehetett a hét utolsó napján lazulni pezsgővel a kezünkben, de az elmúlt időszakban egyre több étterem is kínál exkluzív vasárnapi ebédeket. Összeszedtük most a legjobbakat.
Nem szeretnék illúziókat rombolni, de a televíziós főzős műsorokban nincs véletlen. A producer előre eldönti, hányszor káromkodhat Gordon Ramsay, Jamie Oliver laza öltözékét stylistok tervezik. Naivitás azt gondolni, hogy ezek a műsorvezetők az életben is ilyenek...
Massimo Bottura, a modenai Osteria Francescana étterem séfje nyerte el Az év szakácsa címet Madridban. A Magyar Konyha tavaly készített exkluzív interjút az olasz séffel, aki a hagyományos olasz konyha megújításáért és a milánói expón társadalmi szerepvállalásával nyerte el Az év legjobb európai szakácsa díjat.
December az ünneplésről szól, a Megváltó eljövetelét várjuk az advent időszakában. A várakozás, készülődés mellett a karácsonyi ételsort is meg kell tervezni. A karácsonyi menü összeállításában pedig számtalan szakácskönyv segít. A gasztrokönyvek ajándéknak is kitűnőek. A karácsonyi fa alá mi most három könyvet ajánlunk: az egyik Fűszeres Eszter gasztronómia újságíró új könyve, aki negyven kedvenc levesét válogatta össze, évszakok szerinti elosztásban. A másik a chiliről szól, amely kiváló ajánd
A friss zöldségekkel készülő főzelékekről nem kell lemondanunk ősszel sem. A Food Boutique étterem séfje, Réti Sebestyén olyan recepteket készített el, amelyek visszaidézik a nyár ízeit, és meg is színesíthetik a szürke őszi napokat. Húslevesalaplé jó, ha van otthon hozzá.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére. Júniusi számunkban összegyűjtöttük a legjobb óbudai kisvendéglőket, mi most ízelítőül felsorolunk néhányat.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
A városok utcáin, a virágárusok asztalain megjelenik a barka: a fűzfa és a nyárfa füzérvirágának bimbós ága. A húsvétváró hét a barka jegyében - no és az ünnepi falatok előkészítése érdekében végzett munkával - telik el.
A népmesékben puliszkát eszik a szegény ember, vagy még azt se. A mese végén viszont lakomával ünnepelnek, hiszen mi mással lehetne megörvendeztetni a vendégeket, mint a szívből kínált étellel? Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezt már számtalanszor megtapasztalta.
Talán meglepő, de id. Alexandre Dumas (1802-1870) élete fő művének nem a testőrök kalandjait elbeszélő, hihetetlenül népszerű regényeit, és még csak nem is a fiatalok számos nemzedékét elbűvölő Monte Cristo grófját tartotta...
A legek földjén született. A Ferrarik, a balzsamecet és a parmezán hazájában. Massimo Bottura mégis kanyargós úton jutott el odáig, hogy Modena középkori városkájában övé legyen a világ harmadik legjobb étterme, az Osteria Francescana. A három Michelin-csillagos fogadó a zene, a filozófia és a gasztronómia zarándokhelye.
Lengyelország felosztásai során Krakkó mindig sajátságos státuszú város maradt. Osztrák, orosz, porosz hadak osztozkodtak rajta, s a megtelepedett kultúrák, a lengyelek, litvánok, osztrákok, poroszok, zsidók és magyarok jelenléte egészen különleges atmoszférát teremtett...
Harminc évig élt külföldön. Szinte mindenütt megfordult, ahol operaház működik. A houstoni Ritz hotel séfje, Todd Rogers egy süteményt nevezett el róla. Mit jelent Marton Évának a karácsony? A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas opera-énekesnővel beszélgettünk.
A veszprémi viadukt árnyékában, az állatkert szomszédságában található a Dunántúl egyik legjobb étterme. A Villa Medicit a dunántúli ínyencek törzshelyének nevezik. Amrein Csabát a leghűségesebb főszakácsnak. És ez igaz is. Tizenhetedik éve vezeti az étterem konyháját.
Krúdyról, a „legnagyobb irodalmi ínyencről” annyi történet kering, hogy ember legyen a talpán, aki az író és a regényhősök figuráit különhámozza. Az adomák egy részét ő maga táplálta, többségüket a kortársak hizlalták kövérre....
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
A kiválasztott moziételek mindegyikét nők készítették. Minden emblematikusnak mondható étel mögött egy nő áll. Manapság a szakácsvilág sikertörténeteit többnyire férfiak írják, de mindegyikük mögött felfedezhető egy nő ízlése. Menünk tehát a női szakácsmesterség dicsérete...
A Velencei-tó adottságában hasonlatos a "nagy testvérhez", de kevésbé zsúfolt, autóval Budapestről fél óra alatt elérhető. A helyi gasztronómia sem merül már ki a part menti büfék kínálatában.
A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója viccesen azt mondta: ki fogja írni, hogy tilos fejben főzni! Mert ki gondolná, hogy az öltözők mélyén, a próbák szünetében isteni receptek cserélnek gazdát még a diétára fogott színészek körében is. Az ételekről való beszélgetés nagy mestere Hegyi Barbara, aki azonban a gyakorlatban is elbűvöli azt, aki az asztalához ül.
Gyerekkorában játszott Szép Ernővel, lovagolt Csortos Gyula térdén, ebédelt Einsteinnel, Greta Garbóval, szivarozott barátjával, Jorge Luis Borgesszel. Világpolgár. Neve fogalommá vált a reklámszakmában, de sohasem felejtette, honnan jött. "Egy Bródy nem felejt el magyarul!" - szokta mondogatni.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.
Akár a mesében. Mezőcsát felől érkezünk az ároktői révhez. Innen komppal jutunk a Tiszacsegei Halászcsárdához, ahol Duda, a Tisza szerelmese irányítja a konyhát.
Mesebeli környezetben él a Péreli Zsuzsa–Tolcsvay László művészházaspár. A Dunakanyarban lévő „birodalmuk” tündérkert, a virágok, leánderek, napraforgók mellett padlizsánok, mángoldok, paszulyok élvezik a házigazdák gondoskodó szeretetét.
Nem a menzán kínált. Az otthon készített magyar főzelék. Az üde narancsszínű, alig arasznyi sárgarépa, a zsenge, még levelestül fogyasztható karalábé, a frissen kifejtett zöldborsó és a meleg talajból először kikotort újkrumpli ízletes és értékes konyhai alapanyag. És finom.
Film és gasztronómia kapcsolata hálás téma, megmozgatja mindenki fantáziáját. De mit tanulhatunk az evős jelenetekből? Van-e a filmesek szerint az étkezésnek életfilozófiai tanulsága? A Magyar Konyha exkluzív filmtörténeti menüjében recepteket is elárulunk.
A legendás 58-as villamosjárat végállomásán, a Tündérszikla alatti völgyben jó dolga van a korcsolyázóknak. Frissen sütött lángos, fánk, palacsinta, szilvás és diós kifli vár mindenkit a melegedőben. Úgy is mondhatnánk: Budapestnek is van hüttéje.
Védjegyoltalom ide, nemzeti büszkeség oda, a pálinka nincs még jól meghatározva a köztudatban.
A közelmúltban internetes közvélemény-kutatás zajlott, mely azt volt hivatott kideríteni, melyik Magyarország kedvenc étele. A legtöbb szavazat az Újházi-tyúkhúslevesre érkezett. Meglepően jó eredmény ez egy olyan fogástól, ami tulajdonképpen nem is létezik. De ne szaladjunk ennyire előre.
Január 10-én temetik a legendás vendéglátóst, aki 80 éves korában hunyt el.
Nagyvilági hangulat, ismerős ízek a VIRTU-ban.
Valaha szebb napokat élt, most ismét ragyog a Normafa ikonikus vendéglátóhelye.
Szombaton, 15:00-kor várunk minden könyvbarátot a Millenárison, a Bookline Teraszon!
Futurisztikus ábrándjaink válhatnak valóra egy japán találmánynak köszönhetően.
A termékek között 5-6 éve lejárt élelmiszerek is akadtak.
Szeretnék kifejezni hálájukat azoknak, akik a Covid-19 negyedik hulláma idején is helytállnak.
Meghökkentőnek tűnik lockdown idején éttermet nyitni, Gerendai Károlyék mégis ezt teszik.
Életének 84. évében meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 2020. február 24-én. A Kossuth-díjas alkotó 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957 óta élt írásaiból. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom-pom meséi; a Süsü, sárkány; a Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
A gyorséttermek tagadhatatlan fellegvára az Egyesült Államok, ebből azonban nem következik feltétlenül, hogy ott találhatóak a legklasszabbak is.
A báránysült a hagyományos húsvéti asztal egyik fénypontja lehet, bár nálunk a legtöbb háztartásban a sonkáé a főszerep. Pedig érdemes esélyt adni egy omlós, szaftos báránypecsenyének is, amely megfelelően elkészítve igazi ünnepi fogásként tündököl az asztalon – erre esküsznek a tévés sztárséfek is.
Március 8-a Nemzetközi Nőnap, ezen a napon a férfiak virággal lepik meg a róluk gondoskodó nőket, asszonyokat megköszönve ezzel odaadásukat. A nők költőket, írókat, festőket is megihlettek, alkotásaikban a nők különlegességét, szépségét, bájait hirdették. A szeretet hölgynek könyvet is ajándékozhatunk az elmaradhatatlan virág mellett.
A napfényes Itáliát nyugodt szívvel nevezhetjük pacalnagyhatalomnak, hiszen aki végiglapoz egy olasz konyháról szóló alapos és átfogó munkát – pl. Váncsa István Lakomájának második kötetét –, az mindjárt konstatálja, hogy a talján tucatnál is több trippát készít: toszkán pacalsaláta, toszkán kenyérleves pacallal és borjúlábbal, toszkán pacalleves, venetói pacalrizottó, piemontei pacalleves, piemontei proletárleves, bolognai pacal, canepinai pacal, korzikai pacal, olivetán pacal, reggiói pacal, s
Massimo Bottura, a modenai Osteria Francescana étterem séfje nyerte el Az év szakácsa címet Madridban. A Magyar Konyha tavaly készített exkluzív interjút az olasz séffel, aki a hagyományos olasz konyha megújításáért és a milánói expón társadalmi szerepvállalásával nyerte el Az év legjobb európai szakácsa díjat.
December az ünneplésről szól, a Megváltó eljövetelét várjuk az advent időszakában. A várakozás, készülődés mellett a karácsonyi ételsort is meg kell tervezni. A karácsonyi menü összeállításában pedig számtalan szakácskönyv segít. A gasztrokönyvek ajándéknak is kitűnőek. A karácsonyi fa alá mi most három könyvet ajánlunk: az egyik Fűszeres Eszter gasztronómia újságíró új könyve, aki negyven kedvenc levesét válogatta össze, évszakok szerinti elosztásban. A másik a chiliről szól, amely kiváló ajánd
Öt recept, amelyek mellett 2024-ben senki sem tudott elmenni kattintás nélkül.
Kávé és BBQ - különös együttállás alakult ki a Bartók Béla úton, de működni látszik.
Bizarr tészta, fagyasztott mini tojások és igazi desszerthamisítvány. Receptek, amelyeket tilos kipróbálni!
Köveskál állócsillagának létezése megnuygtatóan biztos pont a balatoni gasztrnómiában.
A hasábokon liba és sok minden más. Vinkó József ajánlója.
Csak félig – igazítja útba magával kapcsolatban lapunkat a séf.
Palya Bea, Petőfi, Dragomán, Schäffer Erzsébet, disznótor, top10 hentes és sok más.
Ettől a szellem is jól lakik. Sőt, ma megnövekedett oldalszámunk miatt még jobban!
A Kurca-parti Kendermagos 2022 szeptemberében Magyar Konyha Termelői Díjat kapott.
Harminc éve bőszen fogyókúrázik, ám egy ropogós sült csülök bármikor elcsábítja.
Ha azt mondom Zala, te azt mondod: rétes. Méghozzá „totyogós” túrós.
Olyan kiadványokat mutatunk, amelyek nem csak olvasmányosak, de akár hasznunkra is válhatnak.
Interkontinentális utazás a fekete csirkével: így készítik a tamilok.
Tejjel Mézzel: véletlenül keveredtünk ezen a délutánon Göncruszka egyetlen éttermének teraszára
A japán bölcsesség, miszerint a hosszú sor kiváló rament jelent, éppúgy igaz Párizsban, mint Tokióban.
Utóélete mindannak, amit a Belvárosi Kávéház legfényesebb napjaiban és még haló poraiban is jelentett.
Egyáltalán nem véletlen, hogy a romantikus filmek helyszíne sokszor Toszkána.
Hamarosan eldől, kinek terítenek a francia Elysée-palotában.
Lessünk be az írók-költők konyháira, hogy kiderüljön, milyen ételek adtak muníciót a forradalmi hevülethez.
Az Aranybástya már az indításkor magasra helyezte a lécet.
Itt élnek a szomszédban, mégis kevéssé ismerjük szerethető konyhájukat.
„Kevés vendég van, de ők sokáig maradnak.”
Csirke, pulyka, liba, gyöngytyúk, kacsa vagy fácán? A grillételek kedvelt alapanyaga a baromfi.
Az Újházi Ede-tyúkhúslevest mindenki ismeri, Pethes Imre levesét még a szakácsok közül is kevesen.
Illatos fűszerek, káprázatos ízek, különleges receptek: az arab konyha ramadánkor mutatja a legszebb arcát.
A sáfrány nem csupán mennyei fűszer, de még orvosságnak is kiváló.
Séfeket és cukrászokat kérdeztünk arról, mi az, ami nem hiányozhat náluk az ünnepi asztalról.
Népszokások, babonák, ételek - egy falat a holtaknak, egy a szerencsés jövőnek.
Kenyérsütő, borospince, sörfőzde, étterem és újhullámos kávézó történetével is megismerkedhettünk.
Jackie Kennedy nem tudta elviselni, hogy fogyókúrával hozzák összefüggésbe legendás karcsúságát.
Ilyen világ sem volt még: az emberek egy része nagyanyáink háborús főzési praktikáit kezdi böngészni, mások a csúcséttermek honlapjait. Mert hogy a vírushelyzet egyik hozadéka az, hogy akár fine dining étteremből is lehet házhoz rendelni.
A vasárnapi ebéd kihagyhatatlan eleme a húsleves meg a rántott hús, sőt, az sem baj, ha akad kis savanyúság is, meg valami édes falat a végére. Magyarországról beszélünk? Nem, dehogy: egy csomó japán ugyanerre vágyik tizenkét órakor.
Két falat között kinézni a Országházra, figyelni a turistákat, szemünkkel követni, ahogy elzötyög a villamos – a Wolf Andráshoz kapcsolódó a Séf asztala lánc új taggal bővült, igaz, itt nem a rántott húson, hanem az isteni kenyereken van a hangsúly.
Igazi mortadella csak minőségi alapanyagokból, azaz háromszor finomra vágott sertéshúsból és tokaszalonna-kockák keverékéből készülhet. Ízesítik pisztáciával, korianderrel, szerecsendióval, sőt szarvasgombával is.
A jellegzetes kinézetű konzerv, a piros fémhengerbe zárt sűrített paradicsom fénye mára kissé megkopott. Ha nem is tartozik a legfontosabb alapanyagok közé, néha azért szükség van rá. A Magyar Konyha magazin és a Pannon Gasztronómiai Akadémia tesztjében igyekeztünk a legjobbakat megtalálni.
A farsangi étel legyen praktikus: hidegen is finom, előre elkészíthető, jól tárolható. Maradjon étvágygerjesztő akkor is, ha néhány órát az asztalon tölt. Beledolgozhatók a szilveszteri maradékok, mert csodás lett a lencse, de unalmas már a főzelék. Viszont ha nem elég ínycsiklandó a kínálat a karácsonyi bőség után, nem elég fantáziadús a jelmezek forgatagában, felé sem szagol senki: a hét nyelven beszélő italokkal, a színpompás farsangi dekorációval is fel kell vennie a versenyt.
Az Aria Hotel éttermének konyhája egyszerre magyar, világszínvonalú és luxus, nagyjából, mint a hallban működő Bogányi-zongora.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
A régi parasztkertek kedves magasra növő évelő növénye, amely szinte sehol nem hiányzott. A mai konyha leveleit – frissen vagy szárítva – használja, leves- és ecetízesítőként. A klasszikus húslevesek ízharmonizációjához – öreganyáink emlékezetes leveseiben – mindig nélkülözhetetlenül kedves fűszer volt.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget.
Langer Gábor a Bábel és a Jankovich-kúria után vette át a séfstafétát pár hónapja a Kreinbacher Birtokon, ahol a nemzetközi tapasztalatait is bevetve kíván olyan konyhát felépíteni, amellyel az ország legjobbjai közé kerülhetnek: a Szent Jakab kagyló és a túrógombóc mindenesetre már több, mint ígéret.
Az ételekben a nagyvilág nemzetközi konyhája keveredik a hagyományos hazai fogásokkal, az étterembelsőben pedig a nagymama vitrinje a magyar retróval – változatos, jól érthető és otthonos a Mátka a Gozsdu udvarban.
Képzeljük magunk elé a reformkori Pest-Budát. Már lebontották a városfalakat, elkezdték a csatornázást, felépültek a Duna-parti paloták, fásították a Városligetet, megrendezték az első lóversenyt, divatba jött a cilinder (amit hengerkalapnak neveztek), a francia módi, de újra hódított a díszmagyar és a csárdás is. A Dunán elindult az első gőzhajó, Irinyi feltalálta a „zajongásmentes gyufát”, a rikkancsok Kossuth lapját, a Pesti Hírlapot árusították, a Váci utcában Wigand Ottó megnyitotta könyves
A szalonna régen nemcsak a legfontosabb konyhai alapanyagok egyike volt, de sok esetben reggeli, ebéd, vacsora is. Ma már a konyhában is ritkábban kerül elő, az egészségre törekvő életmód miatt háttérbe szorult, pedig nem kell sok belőle egy-egy étel aromáinak a kiteljesítéséhez.
Palya Bea énekes, dalszerző és Shenker-Horváth Kinga, az Eisberg dietetikusa két éve találkoztak először egy közös főzésen, amikor mindketten a második gyermekükkel voltak várandósok. Akkor Bea arról kérdezte Kingát a főzésüket követően egy interjúban, miként tudja az étrendjét úgy összeállítani, hogy ne gyarapítsa túlzottan a súlyát a babavárás időszaka alatt, viszont tápláló, egészséges és emellett gyorsan elkészíthető ételeket tudjon az asztalra varázsolni. Azóta mindketten kétgyermekes, ráad
Életünket meghatározza a folyamatos technikai fejlődés, olykor mégsem vagyunk elég bátrak. Megvesszük ugyan a legújabb mobiltelefont, a nagy képernyős tévé is az utolsó modell, a kocsink elektromos és magától hazatalál, de a konyhában sokszor bizonytalanok vagyunk a friss fejlesztésekkel. Nem kéne.
A sors fintora. Kortársak voltak, a realista színjátszás úttörői, a Nemzeti Színház tagjai, mindketten őszinte, tiszta emberek - és mindketten levest főztek. (A leves a gyomor szeretője). Ám, amíg egyiküket a lédús fogás halhatatlanná tette (Ujházi Ede), a másik főztjét életében fel sem tették az étlapra.
Nyolcadik alkalommal jelentkezik az idén 100. születésnapját ünneplő Danubius Hotel Gellért Márton napi Borfesztiválja. A programsorozat butik sörfesztivállal indul, aztán bor, pezsgő és pálinka következik korlátlan kóstolással, a páratlan hangulatú lakosztályétteremmel és kreatív borvacsorával. Záróakkordként pedig jön az elmaradhatatlan sunday brunch is. Mindez november 8–11. között.
Elszoktunk a valóságtól: a húsból csak a legszebbet vesszük, a kevésbé divatos részek becsülete nulla. Sokan, ha meglátnak valamit, ami nem karaj vagy csirkemell, reflexkárogásban törnek ki, pedig sokszor pont azok a legfinomabb falatjai egy állatnak, amit már egy hentes sem rak ki a bevilágított pultba.
Mautner Zsófia hónapról hónapra életre kelti Kövi Pál Erdélyi lakoma című kötetének ételeit. A majd’ negyven évvel ezelőtt íródott receptek szellemiségét és lényegét megtartja, az elkészítés módját és a fogások leírását azonban felfrissíti úgy, hogy azok megállják a helyüket a 21. század gasztronómiájában. A cél az, hogy a magyar konyhában méltó helyére emeljük Kövi Pál értékes munkáját, és a pazar erdélyi konyha hiperszezonális, egyszerű ételeivel új klasszikusokkal gazdagítsuk a hétköznapi főz
Szerintem a lángos lesz az – gondolom, miközben a Budapesti Gazdasági Egyetem tankonyhája felé sétálok, ahol első alkalommal rendezik meg a Magyarország étele elnevezésű szakácsversenyt. Végül is itt a nyár, az ember strandra jár és hekket eszik, palacsintát, meg lángost. Vagy ha nem, akkor biztosan a sertéspörkölt lesz a nyerő – mondom magamnak.
A gomba furcsa egy élőlény, se hús, se hal, se növény, de bárminek is tekintsük, a jóféle, ízletes gombafejeket szívesen látjuk a tányérunkon. Kezdődik a gombaszezon!
Vannak hagyományok, amelyek generációról generációra szállnak: hogyan töltjük a káposztát, milyen technikával húzzuk át az ágyneműt, milyen ételt adunk a lábadozó betegnek. Némelyikük családonként változik, azonban mégis van néhány, amelyre mindenki esküszik, és évszázadok óta megkönnyíti az életünket.
Szlovákia legjobb szállodájának számít tágas spájával és hammámjával az ötcsillagos várkonyi Chateau Amade. A nagyrészt magyarok lakta Csallóköz szívében fekszik, 27 kilométerre Győrtől, másfél óra autóútra Budapesttől. Konyhája azzal főz, amit a vidék ad, saját zöldségesük, gyümölcsösük és vágóhídjuk van; étlapjuk szezonális és lokális, a legjobb helyi tradíciókat gondolja újra. Őszi fogásaikat három fő ikonikus alapanyag, a marhapofa, az aranypecsenye és a vadhús jellemzi.
Lehet találkozni a cukorborsó névvel a piacon, de a zöldségesek meglehetősen tágan értelmezik a fogalmat. Jobb esetben zsenge velőborsót értenek alatta.
Nincsen ebéd leves nélkül. Legalábbis a magyar ember számára. Mindig is „a leves indította el a lélekben azt a komoly, emelkedett lelki folyamatot, amely feltétele volt annak, hogy az étkezés valóban meleg és igazi emberi ünnepséggé alakuljon át, s ne...
"Ott voltam, ahol lennem kellett. / Azt (t)ettem, amit (t)ennem kellett." Kádár sírfelirata a gulyáskommunizmus esszenciája. Gasztropolitika a Kádár-korszakban.
Krúdy három változatát is megkülönböztette. A délelőtti tányérhús nem más, mint a korán feltett leveshús, az első főzet levessel, amikor a zöldségek közül még csak a répafélék puhák, esetleg a kelbimbó. Ezt gáblifrüstükre ehetjük. Déltájra puhul meg a táfelspicc, amit cékla, uborka, esetleg hideg ecetes torma kíséretében fogyaszthatunk. Az igazi ínyenc azonban a bécsi csonthúst választja. Ennek nem a hús a titka, hanem a csont. "Hiszen elmegy közben egy-egy falat remegő színhús is a többi között
A neves gombaszakértő hírében álló Csathó Pál grafikusművésznél jártunk, hogy átéljünk valamit a gombász életérzésből. Mert gombásznak lenni életforma.
"A szeretet ünnepe, mondjuk mi, akik itt maradtunk egy olyan korszakból, amikor ismertek az emberek mindenféle elavult fogalmakat, megbocsátást, barátságot, gyengédséget, tiszteletet, szeretetet és egész lexikonát a szentimentális érzéseknek, amelyekről utóbb kitűnt, hogy mind csak arra valók, hogy az ember létét, boldogulását gyengítsék. Mintha csak a gazdagok engedhetnék meg maguknak a szeretet luxusát, mutatja a világ képe, mert hiszen napjainkban egyedül nekik van módjukban szeretetünket kéz
A konyhák lelke a múltban keresendő. E nélkül nem érthető jelenük és nem képzelhető el a jövőjük. Ha a kárpátaljai konyhát szeretnénk megismerni, évszázadokra kell visszanéznünk. A bércekről a völgyekbe, hegyi legelőkről falusi portákra, együtt élő népek fazekaiból polgári háztartások hagyományaiba. Kárpátalja gyönyörű tájain izgalmas és tanulságos egy ilyen utazás.
Nyárias melegre számíthatunk május utolsó hétvégéjén. Ilyenkor a legtöbb ember kirándulni, vagy strandolni megy. Hangolódjuk rá egy kis tóparti életérzésre Száraz Miklós György írásával!
Étkezde. Jelentése: hely, ahol emberek esznek. Ha csak ennyi volna, az egyik étkezde olyan lenne, mint a másik. Vannak azonban minősített esetek is. Amikor az étkezde szinte már fogalom. Merthogy sokkal többet jelent annál, mint hogy hely, ahol emberek esznek. Ilyen Budapesten a Kádár Étkezde.
A hazai borvilág megkerülhetetlen alakja. Férjével, Rohály Gáborral negyed évszázada teremtették meg azt a nyelvet, amelyen máig mindenki a borról beszél. Fény utcai piaci sétánk során kiderül, miért ígéretes Tokaj „fellépése”, s egyelőre miért zavaros a „lecsengése”. Mészáros Gabriellától azt is megtudjuk, hogy még Krúdy sem tévedhetetlen, Hamvas pedig félreértett szerző.
Hét fajtája kapirgál az udvarokon, van belőlük kopasz- és fedettnyakú, fehér, sárga, fekete és fogolyszínű, sőt még palóc is akad. Szomor Dezsőék apajpusztai birtokán van belőlük hét fajta. Magyar tyúkok és kakasok, élnek-halnak gazdájukért, ha a róka el nem kapja őket.
A hagyományos ételek között első helyen a nagycsütörtöki menü említendő: nem hiába nevezi ezt a napot a magyar népnyelv "zöldcsütörtöknek", akkor mutatkozik be az első tavaszi zöldfőzelékprimőr, mégpedig a paraj. Finoman, tejjel készítik el, s rántott zsemle jár hozzá, vagy közönségesebb nevén "pofézni", bundás zsemle. Nagypéntek hagyományos étele a borleves, a töltött tojás és a hal.
A reggeli (breakfast) és ebéd (lunch) időbeni találkozásából született brunch kifejezés leginkább a vasárnapokra lett jellemző az elmúlt években: innen is alakult ki a sunday brunch elnevezés. Kezdetben leginkább csak a hotelek éttermeiben lehetett a hét utolsó napján lazulni pezsgővel a kezünkben, de az elmúlt időszakban egyre több étterem is kínál exkluzív vasárnapi ebédeket. Összeszedtük most a legjobbakat.
A friss zöldségekkel készülő főzelékekről nem kell lemondanunk ősszel sem. A Food Boutique étterem séfje, Réti Sebestyén olyan recepteket készített el, amelyek visszaidézik a nyár ízeit, és meg is színesíthetik a szürke őszi napokat. Húslevesalaplé jó, ha van otthon hozzá.
A libák többnyire galibát okoznak. Így volt ez Krisztus előtt 390-ben is, amikor az éj leple alatt barbár gallok akarták elfoglalni a várost, de Róma lúdjai felverték gágogásukkal a fáradt őrséget. A történet nem mese, Homérosz és Ovidius is ír a „Capitoliumot hangjukkal megmenekítő” harcias madarakról.
Kövi Pál a XX. század második felében (a magyar konyhaművészet sötét korszakában) a verőfényes világgasztronómia egyik ünnepelt főszereplője volt, nevét itthon mégis csak kevesen ismerik. Pedig ő a magyar gasztronómia Puskása, Bartókja, Kordája (legyen az Sándor, Zoltán vagy akár Vince). Nevét mégsem viselik utcák, terek, vendéglők, vendéglátós iskolák vagy ételek. Pedig jó lenne tüzetesen megismernünk, mert még holtában is sokat tanulhatunk tőle. Mondjuk arról, hogyan kell világszínvonalú étter
Pozsony se nagy, a belváros gyalogszerrel is bebarangolható, ám a város történelmi múltja olyan tömény, mint kevés közép-kelet- európai városé. Mindig is multikulti volt, 1910-ben nyolcvanezer lakosából 42 százalék volt német, 41 magyar és 15 szlovák. Pozsonyban (Bratislava) már több mint négyszázezren laknak, a szlovákok aránya meghaladja a 90 százalékot, s tizenötezer magyar is él ebben a régi-új, kisnagy városban. Most a város legjobb helyeit mutatjuk be.
Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére. Júniusi számunkban összegyűjtöttük a legjobb óbudai kisvendéglőket, mi most ízelítőül felsorolunk néhányat.
Az élet értelme - akasztófahumorral szemlélve - nem ontológiai, hanem konyhai kérdés. Kit érdekel holmi költői irkafirka, a lét-nemlét kérdése, amikor azt kell eldönteni, mivel lesz töltve az egybesült birka. Hogyan kellene elkészíteni? „Roston? Vagy nyárson? Ez itten a kérdés.”
A városok utcáin, a virágárusok asztalain megjelenik a barka: a fűzfa és a nyárfa füzérvirágának bimbós ága. A húsvétváró hét a barka jegyében - no és az ünnepi falatok előkészítése érdekében végzett munkával - telik el.
Talán meglepő, de id. Alexandre Dumas (1802-1870) élete fő művének nem a testőrök kalandjait elbeszélő, hihetetlenül népszerű regényeit, és még csak nem is a fiatalok számos nemzedékét elbűvölő Monte Cristo grófját tartotta...
A legek földjén született. A Ferrarik, a balzsamecet és a parmezán hazájában. Massimo Bottura mégis kanyargós úton jutott el odáig, hogy Modena középkori városkájában övé legyen a világ harmadik legjobb étterme, az Osteria Francescana. A három Michelin-csillagos fogadó a zene, a filozófia és a gasztronómia zarándokhelye.
Krúdyról, a „legnagyobb irodalmi ínyencről” annyi történet kering, hogy ember legyen a talpán, aki az író és a regényhősök figuráit különhámozza. Az adomák egy részét ő maga táplálta, többségüket a kortársak hizlalták kövérre....
A kiválasztott moziételek mindegyikét nők készítették. Minden emblematikusnak mondható étel mögött egy nő áll. Manapság a szakácsvilág sikertörténeteit többnyire férfiak írják, de mindegyikük mögött felfedezhető egy nő ízlése. Menünk tehát a női szakácsmesterség dicsérete...
A Velencei-tó adottságában hasonlatos a "nagy testvérhez", de kevésbé zsúfolt, autóval Budapestről fél óra alatt elérhető. A helyi gasztronómia sem merül már ki a part menti büfék kínálatában.
A zeller, a cékla vagy a téli retek megfelelő körülmények között áprilisig könnyen eltartható, a konyhán pedig sokoldalúan felhasználható zöldségek: saláta, leves, köret egyaránt készíthető belőlük.
Karácsonykor nem hiányozhat az asztalról. Töltve, kolozsvári módra, korhelylevesként fogyasztjuk. A hideget jól tűrő káposztafélék régóta fontos téli táplálékot jelentenek, késő ősztől tavaszig a frissen elérhető zöldségfélék zömét adják.
Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója viccesen azt mondta: ki fogja írni, hogy tilos fejben főzni! Mert ki gondolná, hogy az öltözők mélyén, a próbák szünetében isteni receptek cserélnek gazdát még a diétára fogott színészek körében is. Az ételekről való beszélgetés nagy mestere Hegyi Barbara, aki azonban a gyakorlatban is elbűvöli azt, aki az asztalához ül.
Nem a menzán kínált. Az otthon készített magyar főzelék. Az üde narancsszínű, alig arasznyi sárgarépa, a zsenge, még levelestül fogyasztható karalábé, a frissen kifejtett zöldborsó és a meleg talajból először kikotort újkrumpli ízletes és értékes konyhai alapanyag. És finom.
A legendás 58-as villamosjárat végállomásán, a Tündérszikla alatti völgyben jó dolga van a korcsolyázóknak. Frissen sütött lángos, fánk, palacsinta, szilvás és diós kifli vár mindenkit a melegedőben. Úgy is mondhatnánk: Budapestnek is van hüttéje.
Védjegyoltalom ide, nemzeti büszkeség oda, a pálinka nincs még jól meghatározva a köztudatban.
A közelmúltban internetes közvélemény-kutatás zajlott, mely azt volt hivatott kideríteni, melyik Magyarország kedvenc étele. A legtöbb szavazat az Újházi-tyúkhúslevesre érkezett. Meglepően jó eredmény ez egy olyan fogástól, ami tulajdonképpen nem is létezik. De ne szaladjunk ennyire előre.
A Magyar Konyha 1990. februári lapszámában közölt anyag alapján.
Minden hazai szakácskönyvszerző Lajos Mari köpönyegéből bújt elő.
Harmonikus hármasok a nyári konyhából: csak az arányokra kell figyelni!
Nyakig vagyunk a barackszezonban - próbáljunk ki valami újat is!
Van, és a jövőben lesz is olyan nyári idő, amikor a tűzhely bekapcsolása nem opció.
A gluténmentes étrend egyébként sem sétagalopp, de karácsonykor különösen szükség van némi inspirációra.
Márton-nap: még egy utolsó lakoma a karácsony előtti negyvennapos böjt előtt.
A levesektől a főételeken át a desszertekig számtalan ételben találkozunk velük.
Saly Noémi elmeséli, milyen az ő karanténkonyhája a Tabánban.
2020-ban kapta meg a világzene Oscar-díjának számító WOMEX-életműdíjat.
Az etológusnál még Janka kutyának is van gasztrokultúrája.
Trippa alla fiorentina, azaz a firenzei pacal: egyszerű, ízletes, emlékezetes.
A Viharsarok egy szegletében, Dél-Alföldön járunk.
A színésznő szerint a férfiak valamit jobban megértenek a főzésből, mint a nők.
Illatos hús amelyhez a sündisznóra formázott krumplit a gyerekek is imádni fogják.
Jobban izgatta a spiritizmus, a titkosírás, a filozófia, mint az, hogy mit ebédel.
Összegyűjtöttünk 5+1 immunerősítő tápanyagot, amelyekkel felturbózhatod az immunrendszeredet.
Hogyan lettünk rendes polgári családból ilyen bohém bagázs? - A színészházaspár kulináris kalandjai.
Szulló Szabina, az ország egyik legjobb séfje mesél a gyerekkori ízekről.
Litauszki Zsolt, Ádám Csaba és Haraszti Zsolt mutatja meg epres finomságait.
Az csak irodalmi közhely, hogy a girhes költő jobb poéta. Nincs erre semmi bizonyíték.
Makacs dolgok a legendák. Hát még a hamisak. Krúdyról annyi adoma, anekdota kering közszájon, hogy ember legyen a talpán, aki a regényíró és a regényhősök figuráit különválasztja.
„Állj meg Pegazus! Idekötlek a fűzfához. S magam betekintek a tepsik, lábasok és bögrék közé a konyhába.” Így kezdi A magyar konyha című írását 1889 decemberében Mikszáth Kálmán. S bár eszmefuttatását furcsa kézlegyintéssel „fecsegésnek” nevezi az alcímben, a következő hónapban (A Hét című folyóiratban) még kétszer megjelenteti a publicisztikát. Ami nem szokása. Mi lehet hát ez a korántsem „apró dolog”, amiért szót emel? Hamar kiderül.
A régi magyar életben keszeg ember nem lehetett alispán - mondja Krúdy. Kár volt világra jönnie. A papok körében kerek cipóhasak divatoztak, az ügyvédek hegyes pocakkal jártak, a kormánypártiak potrohot eresztettek, az ellenzék bendőt nevelt.
„Meg lehet bolondulni, itt minden az evésről szól” – mondja Lajkó Félix.
A tél vége felé már nagyon örülnénk az érett, friss, ízletes nyári zöldségeknek. Ezekre sajnos még várni kell, az üvegházakból kikerülő, a téli-tavaszi bágyadt napsütés által felnevelt növények íze, beltartalma még nem veszi fel velük a versenyt. De nem kell bánkódnunk, a cékla például egész évben üde színfoltja lehet a konyhának – szó szerint és átvitt értelemben egyaránt.
Az üzbég levesek kiadós egytálételek is lehetnek, de ha csak keveset adunk belőlük, éppen kibélelik annyira a gyomrot, hogy utána kedvünk legyen elmélyedni a komolyabb fogásokban is. Próbálja ki ön is a masztavát!
A főzelék magyar találmány. Habarással, rántással sűrített zöldségétel csak nálunk készül
A kalandos sorsú magyarok egyike. A Nógrádból származó sokgenerációs mészárosdinasztia leszármazottja, Brazília egyik legnagyobb húskereskedője, aki a Magyar Konyhának mesélte el először élettörténetét. A húskirállyal beszélgettünk.
Nem volt náluk olyan hétvége, hogy ne lett volna húsleves otthon.
Csukás István költő, író, gyerekkorában leste el a vidéki konyha fortélyait, s hozta magával a recepteket.
Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata. A kárpátaljai Pál família. Beszélgetés Pál István „Szalonna” prímással és szüleivel
A Rosenstein Vendéglő töretlenül Budapest egyik legnépszerűbb étterme. Mi a titok?
„A szentgyörgyhegyi olyan, mint az a művész, aki világéletében szobájából is alig mozdult ki és mégis nagyobb művet teremtett, mint akit ünnepeltek” – Hamvas Béla a Badacsony e különleges tája iránti elragadtatottságában osztozik Török Csaba is. Bár az üzletember megkerülte érte a világot, nem távoli tájakon, hanem a Balaton-felvidéken talált otthonra.
Az Almalomb kulináris kitérő és találkozóhely a Mecsek lábánál. Illés Roland séf viszi konyhát.
A nagymama és a mama főztjéről, az imádott tökfőzelékről, a kenyér iránti rajongásról és a gyerekkori zsiványságokról mesél Wolf András, a Salon étterem séfje. De hogyan került túrós palacsinta a Salon étlapjára?
A rengeteg kerti és konyhai tapasztalat után nem volt kérdés, hogy a vendéglátás lesz az élete.
Neve fogalommá vált a globális reklámszakmában, ám a szívében magyar maradt.
Palágyi Esztert a nyughatatlan tudásszomj, a határozottság és az elhivatottság jellemzi.
Hogy lesz egy cukrászból húsrajongó séf? Kerekes Sándor a hagyományos, tiszta ízekről mesél.
Veres István séffel az erdélyi magyar hagyományos ételekről beszélgettünk.
„Nem baj, ha drága egy hely, de ha az, akkor a kínálat legyen pazar” – mondja Scherer Péter, aki nem riad meg, ha főznie kell. A színésszel reggelikről, étterem-látogatásról, hurkasütőben eltöltött hónapokról, mértéktartásról, a kígyóuborka illatáról és a rejtélyes hetedik ízről is beszélgettünk.
A Magyar Konyha nyári számához minden olvasó kapott egy könyvecskét, amelyben 400 balatoni vendéglátóhelyet találunk. A Balatoni gasztrokalauz elején TOP10-es listák szerepelnek, ezek közül a strandbisztrók a legjellegzetesebb balatoni étkezőhelyek. A beach food forradalom az elmúlt évek egyik legörvendetesebb fejleménye volt.
"Csallóközi gyerekekkel csinálom ezt az egészet."
2016 Európa szakácsának választották az olasz Massimo Botturát.
Pesti István bitang jó vadasról, szájban olvadó rostélyosról, halomnyi aprósüteményről mesél.
A Madrid Fusión vendégséfje a két Michelin-csillag mellé elnyerte az Európa legjobb séfje címet is.
Giuseppe Scaricamazza kalandos gyerekkorról és az olasz nagymamáról mesélt.
Leves nélkül lehet élni, de minek? Azonban, ha minden hétvégén csak húslevest kapunk, könnyen ráunhatunk. A Culinary Institute of Europe-ban tanultunk pár praktikát, hogy a leveseink sose legyen egysíkúak!
Magyarország egyetlen hivatásos „orra”. Zólyomi Zsolt parfümőr ízekről és illatokról mesélt nekünk.
Az alaplé elengedhetetlen és univerzális. A jó konyha nem lehet meg nélküle, olyan, mint a lakásban a duct tape, a műhelyben a WD40, a garázsban meg a féktisztítóspray.
Olyan nincs, hogy ne legyen otthon édesség, mondja Tischler Petra, aki Vas, Tolna és Pest megye tengelyén mozogva mesélte el, mit jelentenek neki a családi ízek, a nagymama tortái, és hogyan lehet negyvenöt perc alatt ebédet főzni.
A fűszereket sokan úgy képzelik, hogy szárított növénymaradékok összegyűrt papírzacskóban, de a valóság ennél jóval színesebb - az ételek ízesítésére ennél sokkal több minden alkalmas.
Fiának átadta Michelin-csillagos éttermét. 2016-ban a világ legjobb séfje, ezután pedig életműdíjat kapott.
Elismerő oklevéllel tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Nyisztor Tinkát, a moldvai magyar közösség kulturális képviselete és a magyar nyelv használatának széleskörű terjesztése és ismertetése érdekében tett példaértékű eredményeiért, fáradhatatlan munkásságáért.
Jahni László a családi receptekről, a kamrából kicsent zsíros brúgóról mesélt.
"Amit mi kínálunk, az nem fine dining, hanem nice dining”
Ha nem tudunk betonozni, hiába állunk neki egy építkezésnek. Ha nincs alap, elfut a ház alól a homok, elmossa a víz, elfújja a feltámadó szélvihar. A konyhában ugyanez a helyzet: ha az alaptechnikáink hiányosak, akkor korlátozzuk az elkészíthető ételek számát, vagy oda a kitűzött minőség.
Ha az ember Gerendai Károllyal készít interjút, úgy érzi, az orránál fogva vezetik. Ha Gerendai beszél, akkor minden olyan sima: az ember álmodik valami szépet, majd megvalósítja. Sziget fesztivál, Volt fesztivál, Balaton Sound, megastrand a Lupa-tó partján, Michelin-csillagos éttermek. Vajon mi hajtja Gerendait?
A főzés, párolás, gőzölés a leggyakoribb konyhai eljárás. Nem mindegy azonban, hogy mennyi folyadékban főzünk,
A főzéshez három dolog kell: fantasztikus alapanyag, tűz és egy szakács, aki tud fűszerezni. A fűszernövényeknek régen varázserőt tulajdonítottak. Egy fogás elkészítésekor a fűszernövény kiválasztása igazi művészet, a fűszerezés a szakács igazi kreativitása.
Az alaplé francia neve fond. Pontosabban fond de cuisine, azaz: a főzés alapja. E nélkül színvonalas konyha elképzelhetetlen. Az alaplé ízvilága sokszor az egész étel minőségét meghatározza, sem a víz semleges, sem a leveskockák mesterséges ízével össze nem hasonlítható. Aki marhaalaplé helyett húsleveskockát használ, annak az étele nem marhahús-, hanem jódozottsó-, nátrium-glutamát- és gluténízű lesz.
Pohner Ádám a mama főztjéről, a húsleves és a hájas tészta evolúciójáról mesélt nekünk.
Csak egy háromnapos kirándulást terveztek, de egy pécsdevecseri ház és egy villányi pince tulajdonosaiként távoztak. Megküzdöttek a magyar bürokrácia útvesztőjével, elsajátították a nyelvet és megtanultak magyar fejjel gondolkozni.
Ízeket, illatokat nehéz felidézni, de a nagymamák, anyák főztje mégis meghatározó élmény.
Közgazdászként végzett, zenélni “úgy rendesen” sose tanult, mégis ez a szenvedély győzött. Fodor Máriusz, a Magashegyi Underground, Kaukázus, The Rocket Science együttesek egykori zenésze, e mellett olyan nemzetközi márkák reklámzenéjét jegyzi, mint például a Coca Cola, Vodafone, Rossman, Telekom, és a McDonald’s. Pár hónapja a koncertező zenész életet azonban új, nem mindennapi alkotótevékenységre váltotta. Jelenleg egy saját tulajdonú pékség hálózat beindításán dolgozik Nigériában. Szerencsére
Bodrogi, vagy ismertebb nevén Fűszeres Eszter közel tíz éve írja és szerkeszti Fűszer és Lélek nevű gasztroblogját, e mellett sikeres szakácskönyvíró, lelkes túrázó, gombász, feleség és két gyermek édesanyja. A „Fűszeres” név ugyan véletlenül ragadt rá, de rendkívül találó, a beszélgetés során csak úgy röpködtek a különbőző zöldfűszernevek: kapor, kakukkfű, menta, bazsalikom, petrezselyem, turbolya, zsálya... Lélekből sincs hiány, Eszter a kulinárián keresztül körvbevezeti az olvasóit otthonában
„Legyél laza, természetes, főzzél egyszerűen, friss alapanyagokból, és ne hagyd, hogy a kiszállítós cégek átverjenek azzal, amit rád melegítenek a mikróban” – Fördős Zé szerint ezt az alapelvet közvetíti Street Kitchen című műsora, a blogja és a könyve is. Történet a semmiből jött srácról, aki menő lett.
A sűrítésről a legtöbb embernek a rántás jut az eszébe. Pedig számtalan más mód létezik, hogy megváltoztassuk egy étel állagát, sok esetben pedig nem is szükséges sűríteni az ételt, csupán megszokásból tesszük nehezebbé. A zöldségek, húsok sütéskor levet engednek, ha ezt beforraljuk, máris sűrübb, de könnyebb az ételünk.
A fine diningnak leáldozott, az emberek lazább stílusra vágynak, de az étel minőségében nem adják alább.
Esca annyit jelent - étel. A Dohány utcai ESCA családias fine dining.
Nem szeretnék illúziókat rombolni, de a televíziós főzős műsorokban nincs véletlen. A producer előre eldönti, hányszor káromkodhat Gordon Ramsay, Jamie Oliver laza öltözékét stylistok tervezik. Naivitás azt gondolni, hogy ezek a műsorvezetők az életben is ilyenek...
Kevesen tudják, hogy Huszti Péter negyvenvalahány éven át, ha tehette, esténként gyalog sétált a Madách Színházba. A Városmajorból az Erzsébet körútra. A színházban a társa várta: Piros Ildikó. A színész házaspárral beszélgettünk.
A népmesékben puliszkát eszik a szegény ember, vagy még azt se. A mese végén viszont lakomával ünnepelnek, hiszen mi mással lehetne megörvendeztetni a vendégeket, mint a szívből kínált étellel? Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó ezt már számtalanszor megtapasztalta.
Harminc évig élt külföldön. Szinte mindenütt megfordult, ahol operaház működik. A houstoni Ritz hotel séfje, Todd Rogers egy süteményt nevezett el róla. Mit jelent Marton Évának a karácsony? A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas opera-énekesnővel beszélgettünk.
A veszprémi viadukt árnyékában, az állatkert szomszédságában található a Dunántúl egyik legjobb étterme. A Villa Medicit a dunántúli ínyencek törzshelyének nevezik. Amrein Csabát a leghűségesebb főszakácsnak. És ez igaz is. Tizenhetedik éve vezeti az étterem konyháját.
Cserna-Szabó András 1997 óta rendszeresen publikál novellákat, esszéket, gasztronómiai írásokat. A kortárs "gyomorirodalom" egyik legismertebb képviselője. Ha éppen nem járja az országot, akkor a magyar pacalról szóló kulináris kalandregényén dolgozik.
Gyerekkorában játszott Szép Ernővel, lovagolt Csortos Gyula térdén, ebédelt Einsteinnel, Greta Garbóval, szivarozott barátjával, Jorge Luis Borgesszel. Világpolgár. Neve fogalommá vált a reklámszakmában, de sohasem felejtette, honnan jött. "Egy Bródy nem felejt el magyarul!" - szokta mondogatni.
A Csík Zenekar Kecskeméten kezdett zenélni, de mára az ország legismertebb magyar népzenét játszó együttese. Népszerűségük töretlen. Csík János, a zenekar vezetője ízig vérig kiskunsági ember. Nem véletlen, hogy egyik kedvence a csipetkés babgulyás.